16.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/90

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2014. június 26-ánaz Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) közzétett értesítésben dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozóan, miután a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében az EUROFER 2014. május 13-án panaszt nyújtott be.

(2)

A Bizottság 2014. augusztus 14-énaz Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4) közzétett értesítésben szubvencióellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozóan, miután a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében az EUROFER 2014. július 1-jén panaszt nyújtott be.

(3)

A nyilvántartásba veendő termék a Kínából vagy Tajvanból származó, jelenleg a 7219 31 00, 7219 32 10, 7219 32 90, 7219 33 10, 7219 33 90, 7219 34 10, 7219 34 90, 7219 35 10, 7219 35 90, 7220 20 21, 7220 20 29, 7220 20 41, 7220 20 49, 7220 20 81 és 7220 20 89 KN-kód alá besorolt, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt (hidegen tömörített), de tovább nem megmunkált termékek (a továbbiakban: az érintett termék).

(4)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján 2014. szeptember 25-én, a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján pedig 2014. szeptember 29-én nyújtottak be nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket. A panaszos azt kérte, hogy az érintett termék behozatalára vezessenek be nyilvántartásba vételi kötelezettséget annak érdekében, hogy az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatóak lehessenek az érintett behozatalra.

(5)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy ezt követően ezen importtermékek ellen az intézkedések alkalmazhatóak legyenek. A behozatal nyilvántartásba vétel teljesítésétől tehető függővé, miután a közösségi gazdasági ágazat az ezen intézkedést megfelelően alátámasztó bizonyítékkal ellátott kérelmet nyújtott be.

(6)

A panaszos állítása szerint a nyilvántartásba vétel indokolt, mivel az érintett termék esetében dömpinget és támogatást alkalmaztak, és az olcsó behozatal nehezen helyrehozható, jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(7)

A Bizottságnak a dömpinget illetően elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából történő behozatala dömpingelt. Kínára vonatkozóan a panaszos bizonyítékokkal szolgált az előállítási összköltség, továbbá az értékesítési, általános és adminisztratív költségek és a nyereség ehhez hozzászámított ésszerű összegén alapuló rendes értékről, melynek kiszámításához analóg országként az Egyesült Államokat választotta. Tajvan esetében a panaszos bizonyítékkal szolgált a számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) alapján kiszámított rendes értékről.

(8)

A dömping bizonyítéka az így megállapított rendes értékek és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportár összehasonlításán alapul. Összességében és a feltételezett dömpingkülönbözetek mértékét tekintve ez a bizonyíték ebben a szakaszban elegendő a kínai és tajvani exportőrök dömpingelési gyakorlatának alátámasztására.

(9)

A Bizottságnak a támogatást illetően elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából történő behozatala támogatott formában történik. A vélelmezett támogatások többek között az alábbiakból állnak:

(10)

Az állítás szerint a fenti programok támogatásoknak minősülnek, mivel (az állami szerveket is ideértve) a kínai kormány vagy más regionális kormányok pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és gazdasági előnyt nyújtanak a kedvezményezetteknek. Ezek állítólag az exportteljesítménytől és/vagy attól függnek, hogy az adott vállalatok előnyben részesítik-e a hazai áruk felhasználását az importárukkal szemben, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyszínekre korlátozódnak, épp ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

(11)

A fentieket figyelembe véve a bizonyítékok a jelenlegi szakaszban kellőképpen alátámasztják, hogy az érintett termék kivitele kiegyenlíthető támogatásokban részesül.

(12)

A kár tekintetében a kérelem elegendő bizonyítékkal szolgál olyan súlyos körülmények fennállására, amikor az érintett termék esetében a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő, viszonylag rövid időszakon belül beszállított nagy mennyiségű behozatal nehezen helyrehozható kárt okoz. Az ilyen körülmények fennállását bizonyítja többek között a behozatal rövid időn (2014. január–július) belüli jelentős, a két országra nézve együttesen mintegy 90 %-ot kitevő mértékű megnövekedése.

(13)

Továbbá, elegendő meggyőző bizonyíték áll a Bizottság rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az exportőrök dömpingje és támogatási gyakorlata jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. A panaszokban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelmekhez kapcsolódó későbbi beadványokban a behozatali árra és mennyiségre vonatkozóan szereplő bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a 2010 és 2013 közötti időszakban a behozatal – mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve – erőteljesen növekedett, és 2014-ben tovább növekszik Kína esetében hozzávetőleg 115 %-kal, Tajvan esetében pedig 66 %-kal. Az érintett termék mennyisége és árai kedvezőtlen hatást gyakoroltak az uniós piacon értékesített mennyiségre, az ott felszámított árszintre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére. Ez jelentősen kedvezőtlen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat átfogó teljesítményére és pénzügyi helyzetére. A dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kártényezőkre vonatkozó bizonyítékokat a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos panaszokban és későbbi beadványokban szereplő adatok képezik, és azokat az Eurostatnál nyilvánosan hozzáférhető adatok támasztják alá.

(14)

A Bizottság birtokában van továbbá olyan, a dömpingellenes panaszban és a későbbi levelekben szereplő elégséges meggyőző bizonyítékoknak, amelyek azt tanúsítják, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna arról, hogy az exportőrök dömpingje kárt okoz vagy kárt okozhat az uniós gazdasági ágazatnak. A kínai és tajvani behozatal tekintetében már 2008–2009-ben is végeztek dömpingellenes vizsgálatot az Unióban. A vizsgálatot lezáró bizottsági határozat (5) azt állapította meg, hogy a kínai és tajvani árak az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak, így nem zárható ki a kárt okozó dömping. Az érintett termék Unióba irányuló behozatalát ellenőrzésnek is alávetették, többek között új eljárás megindítása céljából. Továbbá, Brazília, Tajvan, Thaiföld és Vietnam a későbbiekben dömpingellenes vámokat vetett ki a vizsgált termék kínai exportjaira. Végezetül a jelek szerint megvalósuló dömping mértékét tekintve indokolt az a feltételezés, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a helyzetről.

(15)

A dömping tekintetében a Bizottságnak elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy e behozatal további jelentős emelkedése ilyen kárt okoz vagy okozna. Az időzítés, a dömpingelt behozatalok mennyisége és egyéb körülmények (így például a készletek mennyiségének növekedése vagy a csökkentett kapacitáskihasználás) várhatóan komolyan rontaná a végleges vám javító hatását, amennyiben ezeket a vámokat nem alkalmaznák visszamenőleges hatállyal. Ezenfelül a jelen eljárás megindításának fényében indokolt az a feltételezés, hogy az esetleges ideiglenes intézkedések elfogadását megelőzően az érintett termék behozatala tovább növekedhet, és az importőrök gyorsan készleteket halmozhatnak fel.

(16)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy a panaszos elegendő meggyőző bizonyítékot bocsátott rendelkezésre az érintett termék behozatalára vonatkozó, a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetésének alátámasztására.

(17)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(18)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint az érintett termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása céljából, hogy amennyiben a vizsgálat eredményei alapján megállapításra kerül, hogy dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok elrendelése szükséges, a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – a dömpingellenes alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével és a szubvencióellenes alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban – visszamenőlegesen is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalra.

(19)

Az esetleges jövőbeni kötelezettség összege együttesen fogja figyelembe venni a dömpingellenes vizsgálat, illetve a szubvencióellenes vizsgálat megállapításait.

(20)

A dömpingellenes vizsgálat megindítását kérő panaszos szerint az érintett termék esetében, Kínára és Tajvanra vonatkozóan az átlagos dömpingkülönbözet becsült értéke 10–25 % körüli, az alákínálási különbözet pedig Kínára vonatkozóan 40–50 %, Tajvanra vonatkozóan pedig 20–40 %. Az esetleges jövőbeli kötelezettség becsült értéke a dömpingellenes panasz alapján becsült dömpingszinten, azaz az érintett termék CIF importértékének 10–25 %-ában került meghatározásra.

(21)

A szubvencióellenes vizsgálat megindítását kérő panaszos jelentősnek becsli a támogatás mértékét, de nem adott pontos számadatot a szubvenciókülönbözetről. Az érintett termék esetében az átlagos alákínálási különbözet becsült értéke Kínára vonatkozóan 40–50 %. Az esetleges jövőbeli kötelezettség becsült értéke a szubvencióellenes panasz alapján becsült támogatási szinten, azaz az érintett termék CIF-importértékének 40–50 %-ában került meghatározásra.

(22)

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni,