17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/1

(1)

A Tanács az 1601/2001/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó, egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek (a továbbiakban: acél drótkötelek) behozatalára. Az említett intézkedések elnevezése a továbbiakban „eredeti intézkedések”, az intézkedések bevezetését eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

2001 augusztusában a Bizottság elfogadta az egyik oroszországi gyártó (JSC Severstal-Metiz) árra vonatkozó kötelezettségvállalását. A szóban forgó kötelezettségvállalási megállapodást 2007 októberében hatályon kívül helyezték (3), mert a vállalat által exportált nagyszámú terméktípus megfelelő besorolása kapcsán tapasztalt nehézségek miatt úgy ítélték meg, hogy a kötelezettségvállalás nem megvalósítható.

(3)

A részleges időközi, illetve hatályvesztési felülvizsgálatokat követően a Tanács az 1279/2007/EK rendeletével (4) – összhangban az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével – az Oroszországi Föderáció tekintetében fenntartotta az eredeti intézkedéseket. Az említett intézkedések elnevezése a továbbiakban: „hatályban lévő intézkedések”, a hatályvesztési felülvizsgálaté pedig „utolsó vizsgálat”. Az 1279/2007/EU rendelet egyúttal hatályon kívül helyezte a Thaiföldről és Törökországból származó acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó intézkedéseket.

(4)

Jelenleg (5) az Ukrajnából és a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelekre vonatkoznak még hatályos intézkedések, amelyeket a Marokkóból, Moldovából és a Koreai Köztársaságból feladott acél drótkötelek behozatalára is kiterjesztettek.

(5)

A Bizottság 2012. október 27-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján az Oroszországi Föderációból származó acél drótkötelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálatot indít.

(6)

A felülvizsgálat megindítására azt követően került sor, hogy az Európai Acéldrótkötél-gyártók Összekötő Bizottsága (Liaison Committee of European Union Wire Rope Industries, a továbbiakban: EWRIS vagy a kérelmező) kellően megalapozott kérelmet nyújtott be az egyes vas- vagy acélkötelek- és kábelek teljes uniós termelésének több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(7)

A dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálata a 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak). A károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2009. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időtartamra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság hivatalosan értesítette azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és felhasználókat, akikről tudomása volt, illetve a kérelmezőt és az exportáló ország hatóságait. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek.

(9)

Tekintettel a vizsgálatban érintett oroszországi exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés eredetileg az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavétel alkalmazását irányozta elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, valóban szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az Oroszországi Föderációban működő exportáló gyártókat, hogy az eljárás megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(10)

Mivel mindössze két oroszországi exportáló gyártó bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és jelezte együttműködési szándékát, a Bizottság úgy határozott, hogy az exportáló gyártók esetében nem alkalmaz mintavételt.

(11)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, és felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül tegyék meg az ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Az öt uniós gyártóból álló ideiglenes minta mind a termelési volumen, mind pedig a hasonló termék uniós értékesítése szempontjából reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(12)

Észrevételek hiányában a javasolt vállalatok kerültek be a végleges mintába, amiről az érdekelt felek tájékoztatást kaptak. A későbbiekben a véglegesen kiválasztott vállalatok közül egy úgy döntött, hogy nem kíván szerepelni a mintában. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a fennmaradó négy vállalatra szűkíti a mintát, amely az uniós gazdasági ágazatra nézve még így is reprezentatív volt a termelés volumene (29,3 %) és a hasonló termék uniós értékesítése (20,9 %) szempontjából.

(13)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a független importőrök esetében is kilátásba helyezték a mintavételt, de egyetlen független importőr, illetve felhasználó sem jelentkezett. A független importőrök esetében tehát nem került sor mintavételre.

(14)

Kérdőívet küldtek a mintába felvett négy uniós gyártónak, a két oroszországi exportáló gyártónak és a kapcsolt importőrnek.

(15)

A mintába felvett négy uniós gyártó, a kapcsolt importőr, illetve az egyik oroszországi exportáló gyártó nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(16)

Jóllehet az Oroszországi Föderációból eredetileg két exportáló gyártó jelentkezett, csak az egyikük küldte vissza a kitöltött kérdőívet, és minősül a vizsgálat szempontjából együttműködő vállalatnak. Az együttműködő exportáló gyártó saját tulajdonú leányvállalattal rendelkezik Olaszországban, amely acél drótkötelek gyártásával és az érintett termék Oroszországi Föderációból történő importálásával foglalkozik. A másik exportáló gyártó a vizsgálat megindításakor benyújtotta beadványát, de a kérdőívet – a felkérés ellenére – nem töltötte ki. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a második exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálatban.

(17)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és az abból eredő kár esetleges folytatódásának vagy megismétlődésének, valamint az uniós érdek meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(18)

Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályos intézkedések bevezetését eredményező eredeti vizsgálatban, illetve utolsó vizsgálatban szereplő termékkel, vagyis a jelenleg az ex 7312 10 81, ex 7312 10 83, ex 7312 10 85, ex 7312 10 89 és ex 7312 10 98 KN-kód alá besorolt, 3 mm-t meghaladó legnagyobb keresztmetszetű vas- vagy acélkötél és -kábel – ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet és -kábelt nem – kapcsolódó szerelvényekkel is (amelyet a gazdasági ágazatban gyakran acél drótkötélnek neveznek, a továbbiakban: érintett termék).

(19)

A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy az Oroszországi Föderációban gyártott és Unióba exportált acél drótkötél, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített acél drótkötél ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, illetve azokat ugyanarra a célra használják fel, és ezért azokat az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(20)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(21)

Mint ahogy az már a fenti (10) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az Oroszországi Föderációban működő exportáló gyártók esetében nem volt szükség mintavételre. A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó bonyolította le az érintett termék Oroszországi Föderációból Unióba irányuló kivitelének 99 %-át. Ennek alapján megállapítható, hogy az együttműködés szintje magas volt.

(22)

Két másik oroszországi ismert gyártó nem működött együtt vizsgálatban, ezért a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó alábbi megállapításokat a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényekre, többek között az Eurostat adataira, a hivatalos oroszországi statisztikákra és egy második gyártótól származó szűk körű adatokra kellett alapozni.

(23)

A felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő állítás szerint az Oroszországi Föderációból az Unióba irányuló export dömpingkülönbözetének átlagértéke 130,8 % volt. A kérelmező – ahogy az az eljárás megindításáról szóló értesítés 4.1. bekezdésben is szerepel – az Oroszországi Föderációból az Unióba irányuló export során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) árakat hasonlította össze az oroszországi belföldi árakkal.

(24)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először azt állapították meg, hogy reprezentatív volt-e az együttműködő exportáló gyártó hasonló termékének független vevők számára történő oroszországi belföldi összértékesítése, vagyis az ilyen értékesítés összmennyisége elérte-e az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítés teljes mennyiségének 5 %-át. Az együttműködő exportáló gyártó esetében a hasonló termék belföldi értékesítése összességében reprezentatívnak bizonyult.

(25)

A Bizottság ezt követően meghatározta az exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített hasonló termék azon típusait, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak az Unióba irányuló kivitelre értékesített típusokkal.

(26)

Az is vizsgálat tárgyát képezte, hogy az együttműködő exportáló gyártó hazai értékesítése minden egyes terméktípus esetében reprezentatív volt-e, vagyis a hazai értékesítés minden terméktípusnál elérte-e ugyanazon terméktípus Unióba irányuló értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át. A reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusokat illetően ezután megvizsgálták, hogy az ilyen értékesítésekre az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendes kereskedelmi forgalomban került-e sor.

(27)

Annak vizsgálata során, hogy a belföldön reprezentatív mennyiségekben értékesített minden egyes terméktípus belföldi értékesítései rendes kereskedelmi forgalomban történtnek tekinthetők-e, a Bizottság megállapította a szóban forgó típus független vevőknek történt nyereséges értékesítésének arányát. Minden olyan esetben, amikor az adott terméktípus belföldi értékesítése elegendő mennyiségben és rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes érték a felülvizsgálati időszakban az adott típus összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi áron alapult.

(28)

A fennmaradó terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi értékesítés nem volt reprezentatív, vagy nem rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számították ki. A rendes érték kiszámítása az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően – a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó tényleges adatokra támaszkodva – úgy történt, hogy az exportált terméktípusok szükség esetén kiigazított előállítási költségeihez ésszerű százaléknyi értékesítési, általános és adminisztratív költséget, valamint ésszerű haszonkulcsot adtak hozzá.

(29)

Azokban az esetekben, amikor az oroszországi együttműködő exportáló gyártó közvetlenül független vevőknek értékesítette az uniós piacra irányuló exportot, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(30)

Arra az exportügyletre vonatkozóan, amelynél az Unióba irányuló export egy kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül valósult meg, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban a független uniós vevők által a kapcsolatban álló kereskedőnek fizetett első viszonteladási ár alapján határozták meg. Annak érdekében, hogy a megállapított exportár megbízható legyen, kiigazításokat hajtottak végre a behozatal és a viszonteladás között felmerült valamennyi költség, valamint a keletkezett nyereség figyelembevételével. Minthogy a független importőrök felülvizsgálati időszakban keletkezett nyereségéről nem áll rendelkezésre adat, 5 %-os átlagos haszonkulcsot alkalmaztak.

(31)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportár súlyozott átlagával való összehasonlítását gyártelepi alapon, azonos kereskedelmi szinten végezték.

(32)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Ebből a célból – adott és indokolt esetben – megfelelő kiigazításokat végeztek a szállítási, a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és járulékos költségek, a pénzügyi költségek, a csomagolási költségek, a jutalékok és az engedmények közötti különbségek tekintetében.

(33)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban típusonként összehasonlították a rendes érték súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. Az exportáló gyártó esetében az összehasonlítás 4,7 %-os dömpinget mutatott ki.

(34)

A dömping felülvizsgálati időszak során történő fennállásának elemzése mellett a vizsgált arra is kiterjedt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ezzel összefüggésben az alábbiakat elemezték: az Oroszországi Föderációból származó dömpingelt behozatal mennyisége és árai, az uniós piac és más harmadik piacok vonzereje, az Oroszországi Föderáció gyártási kapacitása, illetve exportra felhasználható többletkapacitása.

(35)

Az Eurostat adatai alapján az Oroszországi Föderációból származó import a figyelembe vett időszak során a 2009. évi 2 005 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 2 343 tonnára növekedett, ami a felülvizsgálati időszak, illetve a figyelembe vett időszak alatti uniós felhasználás hozzávetőleg 1 %-ának felel meg. Mint ahogy az a fenti (33) preambulumbekezdésben is szerepelt, az együttműködő exportáló gyártótól – a dömpingellenes vámok ellenére – (4,7 %-os) dömpingáron érkezett az import.

(36)

Az együttműködő gyártó összértékesítésének 3 %-át tette ki az Unióba irányuló export, miközben értékesítésének döntő hányadát (85 %-át) az oroszországi belföldi eladások adták. A belföldi piac 38 %-kal (7) bővült a figyelembe vett időszakban, és akár tovább is bővülhet, amennyiben a hozzáférhető gazdasági elemzésekre szakosodott források előrejelzéseinek megfelelően folytatódik az Oroszországi Föderáció GDP-növekedése. Emellett, a vizsgálat során beszerzett információk alapján bebizonyosodott, hogy az együttműködő gyártó nem minden típusát gyártja az érintett terméknek, vagyis a verseny szempontjából az uniós gyártókra korlátozott mértékben gyakorol nyomást. Feltehetően a két másik gyártóra is igaz ez, mivel nem áll rendelkezésre információ új – például nagyobb keresztmetszetű érintett termék gyártására alkalmas – gépparkba történt beruházásokról. Ezenfelül az uniós gyártók oroszországi piaci jelenléte is azt látszik megerősíteni, hogy az oroszországi exportáló gyártók által gyakorolt versenynyomás korlátozott mértékű. A hivatalos oroszországi vámstatisztikák alapján a felülvizsgálati időszakban a hasonló termék oroszországi piacra irányuló teljes importjának 30 %-át tette ki az uniós gyártóktól származó hasonló termék Oroszországi Föderációba irányuló exportja, ami alapján az uniós gyártók számítottak a legjelentősebb exportpartnernek az oroszországi piacon.

(37)

A végleges nyilvánosságra hozatalra adott válaszában a kérelmező azzal érvelt, hogy az oroszországi GDP előre jelzett (hozzávetőleg 3 %-os) növekedése szerény mértékűnek tekinthető, amely nem teszi lehetővé az acél drótkötelek oroszországi piacának további bővülését, és az oroszországi piac így nem lesz képes felszívni a hasonló termékek további mennyiségét. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy bár a figyelembe vett időszakban – vagyis 2009 és a vizsgálati időszak vége között – az oroszországi GDP-növekedés nem érte el a 2014. évre előre jelzett mértéket, az acél drótkötelek oroszországi piaca 38 %-kal bővült. Ezért ezt az érvet elvetették.

(38)

Ugyanez a fél rámutatott arra is, hogy a közelmúltban az együttműködő exportáló gyártó (uniós székhelyű leányvállalatával együttműködve) új terméktípusokat fejlesztett ki, ami szerinte alátámasztja, hogy a gyártó beruházásokat hajtott végre a figyelembe vett időszakban. Ugyanakkor ez nem mond ellent annak a megállapításnak, amely szerint az együttműködő exportáló gyártó nem képes előállítani valamennyi kötélfajtát (különösen a piac felső szegmensébe tartozó acél drótköteleket). Ezért ezt az érvet elutasították.

(39)

Az uniós piac vonzerejét azzal a néhány felvásárlással összefüggésben is meg kell vizsgálni, amelyek keretében uniós gyártók kerültek oroszországi exportáló gyártók tulajdonába. Jelenleg két oroszországi gyártó rendelkezik uniós székhelyű leányvállalattal. Az együttműködő gyártó uniós székhelyű leányvállalatánál tett ellenőrző látogatáskor bebizonyosodott, hogy a szóban forgó leányvállalat főként az európai piacon értékesített, és a közte, illetve az együttműködő gyártó közötti kapcsolódó értékesítés korlátozott mértékű volt a felülvizsgálati időszakban.

(40)

Meg kell jegyezni, hogy az együttműködő exportőr adatai szerint a felülvizsgálati időszakban az érintett termék harmadik országokba irányuló oroszországi exportja négyszerese volt az Unióba exportált mennyiségnek. Az együttműködő exportáló gyártó harmadik országok esetében alkalmazott exportáraival kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azok az oroszországi belföldi értékesítésekkor alkalmazott árainál átlagosan alacsonyabbak, az uniós piacra irányuló export árainál viszont átlagosan magasabbak voltak. Ez arra enged következtetni, hogy az uniós piacon történő értékesítésnél vonzóbb a harmadik országok piacára irányuló exportértékesítés. Ezzel összefüggésben a Bizottság figyelembe vette, hogy a Független Államok Közösségével (a továbbiakban: FÁK) nagy múltra visszatekintő csatornákon keresztül folyik az értékesítés.

(41)

A kérelmező a végleges nyilvánosságra hozatalra adott válaszában azzal érvelt, hogy az oroszországi gyártók harmadik országok piacain alkalmazott exportárai valójában alacsonyabbak az Unióba irányuló export árainál. Az Ukrajnába, illetve egyes európai országokba irányuló export átlagárainak összehasonlítása állítólag oroszországi vámstatisztikákon alapultak. Az összehasonlítás elvégzéséhez alkalmazott eredeti adatokat nem nyújtották be. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az Unióba irányuló, valamint a harmadik országok piacaira irányuló oroszországi export árai között fennálló különbségek összehasonlításához a vizsgálat keretében az együttműködő exportáló gyártó kérdőívben szereplő, ellenőrzött adatai szolgáltak alapul. E folyamat során az árakat gyártelepi alapon, a terméktípusok közötti eltérések és a kereskedelmi szint figyelembevételével hasonlították össze. A kérelmező által megadott átlagárak nem tükrözik az árösszetevők, illetve ártartományok összetettségét, amely az acél drótkötelek piacára jellemző, és amely a piacon jelenlévő különböző termékek nagy számára, illetve az eltérő kereskedelmi szintekre vezethető vissza. Ezért ezt az érvet elutasították.

(42)

Ugyanez a fél azt állította, hogy a jelen eset szempontjából irreleváns az uniós gazdasági ágazat Oroszországi Föderációba irányuló exportvolumene, szemben a Kínai Népköztársaságból az Oroszországi Föderációba érkező megnövekedett importtal, amelyet véleménye szerint figyelembe kell venni a vizsgálat során, mivel ez az import a verseny szempontjából veszélyezteti az oroszországi gyártók oroszországi és a FÁK-országokbeli piaci jelenlétét. Ezzel kapcsolatban azt a tényt, hogy az export tekintetében az oroszországi piacon továbbra is az uniós gyártók töltik be a vezető pozíciót, lényeges körülménynek kell tekinteni, mivel többek között ez arra is bizonyítékként szolgál, hogy az oroszországi gyártók nem képesek előállítani az összes olyan acélból készült drótkötéltípust, amely iránt kereslet mutatkozik az oroszországi piacon. Az Oroszországi Föderációba irányuló kínai exportról azt kell megjegyezni, hogy annak bővülése egybeesett az oroszországi piaci keresletben bekövetkezett gyorsütemű növekedéssel. Olyan információt, így például az Oroszországi Föderációba, illetve FÁK-országokba irányuló kínai export árszínvonalával, vagy a vizsgálat tárgyát képező importált termék jellemzőivel kapcsolatos adatokat, amelyek lehetővé tették volna a további vizsgálatokat, a fél nem nyújtott be. Végezetül meg kell említeni, hogy az oroszországi vámstatisztikák szerint az érintett terméket előállító oroszországi gyártók megtartották vezető pozíciójukat az acél drótkötelek belföldi piacán a felülvizsgálati időszakban, és az erre a piacra irányuló import csupán mintegy 15 %-át tette ki az acél drótkötelek oroszországi piacának. Ezért ezt az érvet elutasították.

(43)

A felülvizsgálat iránti kérelem az oroszországi exportáló gyártók gyártási kapacitását 115 000 tonnában jelölte meg. A vizsgálat során a kérelmező újraszámította az oroszországi gyártási kapacitást, és 220 000–250 000 tonnára módosította az adatot, amelyet azonban nem támasztott alá bizonyítékokkal. Megállapításra került – az együttműködő exportőr ellenőrzött adatai, a második ismert gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok, valamint a harmadik gyártóról a kérelemben szereplő adatok alapján –, hogy a hasonló termék esetében az oroszországi gyártók termelési összkapacitása hozzávetőleg 158 000 tonnát tesz ki. Ezzel összefüggésben figyelembe vették, hogy az együttműködő exportáló gyártó termelési kapacitásában szerkezeti kiigazításokat hajtottak végre a figyelembe vett időszakban, ami az egyik gyártóüzem bezárásával járt.

(44)

A végleges nyilvánosságra hozatalra reagálva az egyik fél jelezte, hogy a bezárt gyártóüzem gépparkját az együttműködő gyártó egy másik gyártótelepére helyezte át, amely állítását azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal. E tekintetben megerősíthető, hogy a vizsgálat során feltárt bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a figyelembe vett időszakban az együttműködő gyártó esetében szerkezeti átalakítást hajtottak végre, amelynek keretében mindhárom gyártótelepen gépeket selejteztek le, illetve, amelynek következtében bezártak egy gyártóüzemet. Ezzel egyidejűleg nem lehet kizárni, hogy a bezárt gyártóüzem bizonyos gépeit áthelyezték a megmaradt gyártóüzemekbe. Ez azonban nem módosítja a szóban forgó gyártónál, illetve az Oroszországban rendelkezésre álló teljes gyártási kapacitásra vonatkozó becsléseket, amelyeket a fél sem vitatott. Ezért ezt az érvet elutasították.

(45)

A kapacitáskihasználás és többletkapacitás kérdését illetően két gyártótól érkeztek adatok, és mivel a harmadikról nem áll rendelkezésre pontos információ a kapacitáskihasználással kapcsolatban, ezért esetében abból a feltételezésből lehetett kiindulni, hogy az a két másik gyártóéhoz hasonló mértékű volt, azaz a felülvizsgálati időszakban 90 %-nak felelt meg. A fentiek alapján levont következtetés szerint az Oroszországi Föderációban hozzávetőleg 17 000 tonna szabad összkapacitás áll rendelkezésre, amely a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás mintegy 8 %-ának felelt meg.

(46)

Tekintettel arra a megállapításra, amely szerint az Oroszországi Föderációból származó export a felülvizsgálati időszakban is dömpingelt formában történt, valószínűsíthető, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódna a dömping az uniós piacon.

(47)

Ki kell azonban emelni az alábbi megállapításokat. Először is korlátozott mértékű szabad kapacitás áll rendelkezésre az Oroszországi Föderációban, amelyet valószínűleg a rohamosan bővülő belföldi kereslet kielégítésre fognak fordítani. Másodszor, az oroszországi gyártóknak nincs kapacitása az összes kötéltípus gyártására, és ezért a verseny szempontjából korlátozott mértékű nyomást gyakorolnak az uniós piacra. Harmadszor, a három ismert exportáló gyártóból kettő rendelkezik a hasonló terméket előállító, teljes tulajdonban lévő leányvállalattal az Unió területén. Az együttműködő exportáló gyártó leányvállalatától származó adatok alapján megállapítható, hogy a leányvállalat által előállított hasonló terméket elsősorban az uniós piacon értékesítik, míg az exportáló gyártó főként az oroszországi piacon gyártja, illetve értékesíti a hasonló terméket. Az oroszországi exportáló gyártók továbbá szoros kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn harmadik országok – különösképpen a FÁK-országok – piacaival, amelyek jóval nagyobb vonzerővel bírnak az oroszországi gyártók számára abból adódóan, hogy ezeken a piacokon átlagosan magasabb árakat alkalmaznak, mint az uniós piacon. Mindezek alapján megállapítható, hogy az érintett termék Oroszországi Föderációból érkező importja valószínűleg nem fog jelentős mértékben bővülni az intézkedések hatályvesztése esetén.

(48)

Több mint 30 uniós gyártó állított elő acél drótkötelet a felülvizsgálati időszakban. Ezeknek a gyártóknak a termelését (melyet az együttműködő gyártóktól begyűjtött információk, a többi uniós gyártó esetében pedig a kérelmezőtől származó adatok alapján határoztak meg) ezért uniós termelésnek lehet tekinteni az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében.

(49)

A fenti (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gyártók nagy számára való tekintettel mintavételre került sor. A károkozás elemzése céljából a következő két szinten határozták a meg kármutatókat:

(50)

Az uniós felhasználás 2009 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal, 195 426 tonnáról 211 380 tonnára emelkedett.

(51)

Az Eurostat adatai alapján az érintett termék Oroszországi Föderációból származó behozatalának mennyisége 2 005 tonnáról 2 343 tonnára emelkedett 2009 és a felülvizsgálati időszak között. Ezek a mennyiségek még e növekedés ellenére sem érik el az Oroszországi Föderációból az utolsó vizsgálat alatt importált mennyiségeket, vagyis a 2005. évi 2 908 tonnát és a 2005. július 1-je és 2006. június 30. közötti (az utolsó felülvizsgálati időszakban) 3 323 tonnát. Ezenfelül a felülvizsgálati időszak vége óta csökkenő tendenciát mutat az Oroszországból származó behozatal (20 %-os csökkenés).

(52)

Az oroszországi import piaci részesedése 2009-ben 1,03 %, a felülvizsgálati időszakban 1,11 % volt.

(53)

A figyelembe vett időszakban az importtermékek árai folyamatosan, 12 %-kal növekedtek.

(54)

Az áralákínálás mértékét az együttműködő oroszországi gyártó dömpingellenes vámok nélkül számított exportárainak felhasználásával határozták meg, és megállapították, hogy terméktípustól függően az áralákínálás 54,7 % és 69,0 % között mozgott, és így az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga 63,4 % volt. Az áralákínálás meghatározását azonban az azonos terméktípusok csak igen szűk köre és kis mennyisége (19,9 tonna) alapján lehetett elvégezni, tekintettel az Oroszországi Föderációból származó import alacsony volumenére, illetve az acél drótkötelek különböző típusainak nagy számára. Az alákínálási különbözetet ezért csak indikatív értéknek lehet tekintetni.

(55)

Az Oroszországi Föderációtól eltérő harmadik országokból származó behozatal 10,6 %-kal, tehát az uniós piac (+ 8 %-os) felhasználásnövekedésénél nagyobb mértékben bővült a figyelembe vett időszakban. Annak ellenére, hogy az Oroszországi Föderációtól eltérő harmadik országok növelték uniós piaci részesedésüket, az egyes szereplők piaci részesedése stabilnak tekinthető.

(56)

A felülvizsgálati időszakban a főbb exportáló országoknak a következők számítottak: Dél-Korea 16 %-os piaci részesedéssel, amelyet a Kínai Népköztársaság (1,78 %), majd Thaiföld követett hozzávetőleg 1,65 %-os piaci részesedéssel, illetve az Oroszországi Föderáció (1,11 %-os piaci részesedéssel, lásd a fentieket); míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése megközelítette a 60 %-ot.

(57)

Az egyéb országokból származó hasonló termékek átlagos importárairól megállapítható, hogy összességében stabilak, illetve változatlanok maradtak a figyelembe vett időszakban, és átlagosan 57 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árak alá.

(58)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(59)

Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat esetében mintavételt alkalmaztak, a kárt egyrészről az uniós gazdasági ágazat szintjén összegyűjtött információk (a (49) preambulumbekezdésben meghatározott makroökonómiai elemek), másrészről a mintába felvett uniós gyártók szintjén összegyűjtött információk (a (49) preambulumbekezdésben meghatározott mikroökonómiai elemek) alapján mérték fel.

(60)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 2009 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-kal, 214 475 tonnáról 228 368 tonnára növekedett. A 6 %-os növekedést az uniós gazdasági ágazat a felhasználás – (52) preambulumbekezdésben is említett – (+ 8 %-os) bővülése mellett érte el.

(61)

Az uniós felhasználás (+ 8 %-os) növekedése az uniós gazdasági ágazat 6 %-os termelésbővüléséhez is hozzájárult.

(62)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon 2009 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal növekedett.

(63)

Az uniós gazdasági ágazat viszonylag állandó szinten tudta tartani piaci részesedését a figyelembe vett időszakban: 2009-ben 60 %-on, a felülvizsgálati időszakban pedig 59 %-on.

(64)

2009 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás 8 %-os növekedése mellett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 7 %-kal növekedett. Ennek alapján stabilnak tekinthető az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése, annak ellenére, hogy az kismértékben csökkent, miközben az Oroszországi Föderációból származó behozatal enyhén növekedett.

(65)

Jóllehet a foglalkoztatás tekintetében a mintába felvett uniós gyártók esetében 5 %-os növekedés volt tapasztalható a figyelembe vett időszakban, a kérelmező teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó becslése ettől eltér, és a 2009 és a felülvizsgálati időszak közötti 6 %-os csökkenés alapján negatív tendenciát jelez.

(66)

A (4,7 %-os) tényleges dömpingkülönbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása – tekintettel arra, hogy az Oroszországi Föderációból viszonylag kis mennyiségben érkezett import és az dömpingkülönbözet aránylag alacsony mértékű – nem tekinthető jelentősnek.

(67)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészletei csökkentek 2009 és a felülvizsgálati időszak között.

(68)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárai 2009 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal emelkedtek. Az árak alakulása azzal áll összefüggésben, hogy az uniós gazdasági ágazat át tudta hárítani a termelési költségek (8 %-os) növekedését a felhasználókra. Emellett hatással volt az árakra, hogy az uniós gazdasági ágazat fokozatosan átállt a nagyobb keresztmetszetű acél drótkötelekre és nagyobb hangsúlyt kaptak a speciális felhasználású kötelek.

(69)

2009 és a felülvizsgálati időszak között a teljes munkaidős egyenértékre számított átlagbér a figyelembe vett időszakban 20 %-kal növekedett. Néhány mintába felvett vállalatnál szerkezeti átalakításokat hajtottak végre, ami azzal járt, hogy a szellemi foglalkozásúak és a fizikai munkát végzők közötti arány megváltozott az előbbiek javára, ami megmutatkozik az egy alkalmazottra jutó átlagos bérköltségek emelkedésében.

(70)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak teljes munkaidős egyenértékben mért éves teljesítményében kifejezett termelékenysége a figyelembe vett időszakban ingadozó volt: 2010-ben csökkent, majd 2011-ben és a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt.

(71)

Az acél drótkötelekkel kapcsolatos beruházások 271 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban, nagy jelentőséggel bírtak és a felülvizsgálati időszakban mintegy 16 millió EUR-t tettek ki. A mintába felvett gyártóknak nem okozott nehézséget, hogy a figyelembe vett időszakban tőkét vonjanak be. A beruházások jelentős hányadát ráadásul a saját maguk által megtermelt pénzforgalomból tudták finanszírozni.

(72)

A mintába felvett gyártók a figyelembe vett időszakban végig nyereségesek voltak. A 2009 és a felülvizsgálati időszak között elért nyereség a 2009-hez képest bekövetkezett csökkenés ellenére meghaladta az eredeti vizsgálatban célként kitűzött 5 %-os nyereségarányt.

(73)

A beruházások megtérülése, azaz az acél drótkötelekkel kapcsolatos tevékenységek teljes nyeresége az acél drótkötelek gyártásához közvetlenül és közvetve kapcsolódó eszközök nettó könyv szerinti értékének százalékában kifejezve, a figyelembe vett időszak egészét tekintve lényegében a fenti jövedelmezőségi tendenciát követte. A csökkenés ellenére a mutató továbbra is meglehetősen magas értéket jelez.

(74)

A 2009 és a felülvizsgálati időszak között jelentkezett csökkenések ellenére a pénzforgalom összességében erősen pozitív maradt: a figyelembe vett időszak egészét tekintve bizonyos mértékben követi a jövedelmezőségi tendenciát.

(75)

A mutatók többsége azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat átalakította gyártóberendezéseit annak érdekében, hogy alkalmazkodjon az új gazdasági környezethez és képes legyen megragadni az uniós és Unión kívüli piacokon kínálkozó lehetőségeket olyan szegmensekben, ahol magas haszonkulcs érhető el. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetének a dömpingellenes intézkedések 2001. évi bevezetését követően tapasztalt javulása bizonyítékként szolgál arra, hogy az intézkedések eredményesek és az uniós gazdasági ágazat kiheverte a korábbi dömping hatásait.

(76)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat többé-kevésbé meg tudta őrizni piaci részesedését, az árak 8 %-kal emelkedtek, a készletek elfogadható szinten maradtak, míg a termelés volumene és a felhasználás növekedett. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban végig nyereséges volt, jóllehet a nyereség a felülvizsgálati időszakban csökkent 2009-hez képest. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszakban nem érte jelentős kár.

(77)

A vizsgálat kiterjedt annak elemzésére is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a jelentős kár megismétlődése. Megállapítást nyert, hogy ez feltehetően nem fog bekövetkezni, mégpedig az alábbiakban ismertetett okok miatt.

(78)

Az (54) preambulumbekezdésben kiemeltek szerint az Oroszországi Föderációból származó importtermékek árai alákínáltak az uniós áraknak. A megfeleltethető terméktípusok kis mennyisége miatt azonban a jelenlegi alákínálási különbözet csak indikatív adatnak tekinthető.

(79)

Ahogyan az az (51) preambulumbekezdésben is szerepel, 2009-ben 2 005 tonnát, a felülvizsgálati időszakban 2 343 tonnát tett ki az érintett termék Oroszországi Föderációból származó behozatala, amely mennyiségek 1,03 %-os, illetve 1,11 %-os piaci részesedésnek felelnek meg.

(80)

A (43) és a (45) preambulumbekezdésben ismertetteknek megfelelően a becslések szerint az Oroszországban rendelkezésre álló összkapacitás hozzávetőleg 158 000 tonnára tehető, szemben az utolsó vizsgálat becslésével, amely a teljes uniós felhasználással közel megegyező mértékű, nevezetesen 220 000 tonnás összkapacitást mutatott. Ráadásul úgy tűnik, hogy jelenleg csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre szabad kapacitások.

(81)

Az utolsó vizsgálat megállapítása szerint az oroszországi piac nem képes felszívni a kínálatot. Ahogy az a (36) preambulumbekezdésben is szerepel, jelentős – a figyelembe vett időszak tekintetében 38 %-os – növekedés tapasztalható jelenleg az acél drótkötelek oroszországi belföldi felhasználása terén. A nyilvánosság számára hozzáférhető gazdasági előrejelzések ráadásul az elkövetkezendő évekre erőteljes GDP-növekedést valószínűsítenek az Oroszországi Föderációban. Az oroszországi szabad kapacitásokat ezért – a (45) preambulumbekezdésben említettek szerint – előreláthatólag a bővülő belföldi piac fogja lekötni, mivel az oroszországi árak hozzávetőleg 11 %-kal magasabbak az Unióba irányuló export árainál. Ezenfelül az Oroszországból egyéb piacokra, nevezetesen a FÁK-országokba irányuló export során alkalmazott árak átlagosan 5,6 %-kal meghaladják az Unióba irányuló export árait. Nem valószínű tehát, hogy a szabad kapacitások jelentős részét az uniós piacra összpontosítanák, vagy hogy a jelenleg az előnyösebb belföldi és/vagy FÁK-piacokra irányuló értékesítés számottevő részét az uniós piacra irányítanák át.

(82)

A fentiek alapján kijelenthető, hogy az Oroszországi Föderációból származó behozatallal szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal nem vezetne az uniós gazdasági ágazat egészét érintő jelentős kár megismétlődéséhez.

(83)

A fentiekre tekintettel az alaprendelet 9. cikke (2) bekezdésének, valamint 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően hatályon kívül kell helyezni az Oroszországi Föderációból származó acél drótkötelek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket, és meg kell szüntetni a jelenlegi eljárást.

(84)

Minden felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság az Oroszországi Föderációból származó behozatalra vonatkozó meglévő intézkedések megszüntetését szándékozza javasolni. A felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a fentiek közzétételét követő adott időszakon belül megtegyék észrevételeiket. Egy érdekelt fél nyújtott be észrevételeket, illetve kérelmezett meghallgatást, amelyre a meghallgató tisztviselő jelenlétében sor került,