I. MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.4. osztály

Egyéb állati eredetű termékek: méz

SPANYOLORSZÁG

Miel de Galicia vagy Mel de Galicia (OFJ)

II. MELLÉKLET

ÖSSZEFOGLALÓ

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

„MIEL DE GALICIA” vagy „MEL DE GALICIA”

EK-szám: ES/PGI/005/0278/19.2.2003

OEM ( )OFJ ( X )

Ez az összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.

   A tagállam felelős szerve

Név	:	Subdirección General de Denominaciones de Calidad, Dirección General de Alimentación, Secretaria General de Alimentación del Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación, España
Cím	:	Paseo Infanta Isabel 1, E-28071 Madrid
Telefon	:	(34) 913 47 53 94
Telex	:	(34) 913 47 54 10
E-mail	:	sgcaproagro@mapya.es

2.

   Csoportosulás

Név	:	Mieles Anta, SL
Cím	:	C/Ermita, 34 Polígono de A Grela-Bens. A Coruña
Telefon	:	—
Telex	:	—
E-mail	:	—

Név	:	Sociedad Cooperativa „A Quiroga”
Cím	:	Avenida Doctor Sixto Mauriz, no 43, Fene. A Coruña
Telefon	:	—
Telex	:	—
E-mail	:	—
Tagság összetétele	:	Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3.

   A termék típusa

1.4. osztály

:

Egyéb állati eredetű termékek: méz

4.

   Termékleírás (az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt követelmények összefoglalása)

4.1.   A termék elnevezése „Miel de Galicia” vagy „Mel de Galicia”

4.2.   Leírás A „Miel de Galicia” vagy „Mel de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) védett termék azt a mézet jelenti, amely megfelel az ebben a termékleírásban meghatározott feltételeknek, továbbá a minőségbiztosítási kézikönyvben és a hatályos jogszabályokban előírt összes követelmény betartásával került előállításra, feldolgozásra és csomagolásra. Ezt a mézet hordozható keretes kaptárokban, csurgatással vagy pergetéssel állítják elő. Állaga lehet folyékony, kristályos vagy krémszerű. Lépesmézként is forgalomba hozható.

Növényi eredete szerint a következőképpen osztályozható:

vegyes virágméz,

eukaliptusz-virágméz,

gesztenyevirágméz,

szedervirágméz,

hangavirágméz.

Az OFJ-vel rendelkező méznek a mézre vonatkozó minőségi előírásban megjelölt jellemzőkön kívül az alábbi jellemzőknek is meg kell felelnie:

Fizikai-kémiai jellemzők:

—	maximális nedvességtartalom: 18,5 %,

—	diasztáz-aktivitás legalább: 9 a Schade-skála szerint. Az alacsony enzimtartalmú mézek esetében az említett skála szerint legalább 4, feltéve, hogy a hidroxi-metil-furfurol-tartalom nem haladja meg a 10 mg/kg-ot,

—	hidroxi-metil-furfurol-tartalom legfeljebb: 28 mg/kg.

Virágpor-analízis:

A virágpor-összetételnek egészében véve meg kell felelnie a galíciai mézekre jellemző összetételnek.

A Helianthus annuus – Olea europaea – Cistus ladanifer virágpor-kombináció semmiképpen sem haladja meg a teljes virágportartalom 5 %-át.

Ezenkívül az említett mézfajtáknak az őket alkotó virágok eredete szerinti virágpor-összetétele meg kell feleljen az alábbi követelményeknek:

—	vegyes virágméz: virágpora túlnyomórészt az alábbi növényekből származik: Eucalyptus sp., Ericaceae, Rubus sp., Rosaceae, Cytisus sp.–Ulex sp., Trifolium sp., Lotus sp., Campanula, Centaurea, Quercus sp., Echium sp., Taraxacum sp. és Brassica sp.

—

virágmézek: — „eukaliptusz-virágméz”: az eukaliptusz (Eucalyptus sp.) virágpor minimális százalékaránya 70 %, — „gesztenyevirágméz”: a gesztenye (Castanea sp.) virágpor minimális aránya 70 %, — „szedervirágméz”: a szeder (Rubus sp.) virágpor minimális aránya 45 %, — „hangavirágméz”: a hanga (Erica sp.) virágpor minimális aránya 45 %.

Érzékszervi jellemzők:

A mézeknek a szín, az aroma és az íz tekintetében általában a virágeredetnek megfelelő organoleptikus jellemzőkkel kell rendelkezniük. A növényi eredet szerint a legfontosabb organoleptikus tulajdonságok a következők:

—	Vegyes virágméz: színük a borostyán és a sötét borostyán között változhat. Változó intenzitású és tartósságú virágos vagy zöld aroma. Lehet enyhén savas és fanyar.

—	Eukaliptusz-virágméz: borostyánszínű, virágos illatú, viaszos méz. Az illat intenzitása közepes, kevéssé tartós. Íze kellemes, enyhén savanykás.

—	Gesztenyevirágméz: sötét borostyánszínű, néha vöröses. Aromája közepes vagy alacsony intenzitású, kevéssé tartós. Kissé savas és kesernyés, néha pikáns. Általában kissé fanyar.

—	Szedervirágméz: borostyánsárga vagy sötét borostyánszínű. Erősen virágos aromájú méz. Egyértelműen gyümölcsös és kifejezetten édes ízű, az aroma közepesen vagy erősen tartós.

—	Hangavirágméz: színe sötét borostyán vagy vöröses árnyalatú sötétborostyán, íze enyhén keserű és tartós, átható virágaromával rendelkezik. Az illat intenzitása közepes vagy alacsony, kevéssé tartós.

4.3.   Földrajzi terület A „Miel de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mézek előállítása, feldolgozása és csomagolása teljes egészében a Galíciai Autonóm Körzet területén történik.

4.4.   A származás igazolása Csak azon mézek viselhetik a „Miel de Galicia” OFJ-t, amelyek a szabályozó tanács nyilvántartásába bejegyzett létesítményekből származnak, előállításuk megfelel a termékleírásban, valamint a minőségbiztosítási kézikönyvben foglaltaknak, és rendelkeznek a megkövetelt jellemzőkkel.

A szabályozó tanács a következő nyilvántartásokat vezeti:

a gazdaságok nyilvántartása – ide kerülnek bejegyzésre a Galíciai Autonóm Körzet területén található azon gazdaságok, amelyek a „Miel de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett méz készítésével kívánnak foglalkozni,

a termelő-, raktározó- és/vagy csomagolólétesítmények nyilvántartása – ide kerülnek bejegyzésre a Galíciai Autonóm Körzet területén található azon létesítmények, amelyek az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett méz feldolgozásával kívánnak foglalkozni.

A szabályozó tanács a nyilvántartásokba bejegyzett javak tulajdonosait, akár természetes, akár jogi személyek, valamint a gazdaságokat, létesítményeket és a termékeket ellenőrzéseknek veti alá annak igazolása érdekében, hogy a „Miel de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzést viselő termékek megfelelnek a termékleírásban, valamint az egyéb vonatkozó előírásokban rögzített követelményeknek.

A nyilvántartásába bejegyzett termelő-, raktározó- és csomagolólétesítmények által piacra bocsátott, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott méz mennyiségét a szabályozó tanács minden gazdasági évben ellenőrzi annak igazolása érdekében, hogy ez a mennyiség megfelel a termelői nyilvántartásban bejegyzett méhészek és egyéb bejegyzett cégek által termelt, illetve tőlük beszerzett méz mennyiségének.

Az ellenőrzés a gazdaságok és a létesítmények nyilvántartásainak átvizsgálását, valamint az alapanyagok és a késztermékek elemzését foglalja magában.

Az említetteknek megfelelően az előállítás, a tárolás és a csomagolás is a kijelölt földrajzi övezetben történik.

Az a követelmény, hogy a csomagolást is ebben az övezetben kell végezni, ahol ez már régi hagyomány, a galíciai méz sajátos jellemzőinek és minőségének megőrzésére szolgál, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a szabályozó tanács által végzett ellenőrzés kiküszöbölje a nem megfelelő szállítási, tárolási és csomagolási körülményekből adódó minőségromlást.

A csomagoláshoz csak a jelen termékleírásban előírt, meghatározott jellemzőkkel bíró edényeket lehet használni. A csomagolást csak olyan létesítményekben szabad végezni, amelyek kizárólag az oltalom alatt álló földrajzi jelzés nyilvántartásaiba bejegyzett gazdaságokból származó mézet csomagolnak, és ahol a címkézés és hátcímkézés a szabályozó tanács felügyelete alatt történik. Mindez a minőségmegőrzést és a termék nyomonkövethetőségét hivatott biztosítani.

A tanúsítást homogén tételenként, a szabályozó tanács által előírt analitikus és érzékszervi vizsgálatok alapján kell végezni. A szabályozó tanács a kapott jelentések alapján dönt az ellenőrzött tételek tanúsításáról, elutasításáról vagy felfüggesztéséről.

Amennyiben a méz minőségét negatívan befolyásoló bármilyen módosulást tapasztalnak, vagy a földrajzi jelzésre vonatkozó szabályok és egyéb vonatkozó előírások nem teljesülnek a termelés, a feldolgozás vagy a csomagolás során, a szabályozó tanács a mézhez nem ad tanúsítást, következésképp az oltalom alatt álló földrajzi jelzés nem használható.

4.5.   Az előállítás módja A kaptárok gondozása a földrajzi jelzéssel védett méz legjobb minőségének elérését szolgálja. A méz begyűjtésének idején a kaptáraknál nem alkalmazható kémiai kezelés, és ezen időszak alatt a méhek nem kaphatnak élelmet.

A méheket a lépről hagyományos módszerekkel, lehetőleg méhszöktetéssel vagy levegő befújásával kell eltávolítani, a füstölő túlzott használata kerülendő, és a méhriasztó kémiai anyagokat mellőzni kell.

A mézet pergetéssel vagy csurgatással kell kinyerni, a sajtolás tilos.

A méz kinyerését mindig a lehető legnagyobb körültekintéssel és szigorú higiéniai követelményeknek megfelelően, zárt, tiszta, erre a célra kialakított helyiségben kell végezni. A méz szárítása szárítóberendezéssel vagy szellőztetéssel történik legalább egy héten át, amíg a méz relatív nedvességtartalma 60 % alá nem csökken.

A lépek fedelének eltávolítására használt módszer nem módosíthatja a méz minőségi jellemzőit. A fedelező késeknek nagyon tisztáknak és szárazaknak kell lenniük, hőmérsékletük nem haladhatja meg a 40 °C-t.

A kinyert mézet dupla szűrőn átengedik, ülepítik, tárolás és csomagolás előtt a habot a tetejéről eltávolítják.

A méz begyűjtését és szállítását a termék minőségének megőrzése érdekében higiénikus körülmények között, élelmiszerekhez felhasználható anyagból készült, a minőségbiztosítási kézikönyv előírásainak és a vonatkozó szabályozásnak megfelelő edények használatával kell végezni.

A méz csomagolása a szabályozó tanács megfelelő nyilvántartásába bejegyzett létesítményekben történik. A közvetlen fogyasztásra szánt mézek általában 500 és 1 000 g-os csomagban kerülnek forgalomba.

A csomagoláshoz csak légmentesen záródó edény használható, amely megőrzi a méz természetes aromáját, megakadályozza más szagok átvételét vagy a környezeti nedvesség behatolását, ami megváltoztathatná a termék tulajdonságait.

4.6.   Kapcsolat

Történelmi

Galíciában a méhészet a cukor megjelenése előtt élte fénykorát, mivel a bizonyítottan gyógyító tulajdonságokkal bíró méz édesítő hatása miatt keresett élelmiszernek számított. 1752–1753-ban az Ensenada telekkönyvben összesen 366 339 hagyományos kaptár (trobo vagy cortizo) volt feltüntetve, ezek sok helyen a mai napig megtalálhatók. Ez az adat egyértelműen bizonyítja, hogy régóta mennyire fontos a méhészet Galíciában, amit a galíciai helységnevek is tükröznek.

A „cortín, albar, abellariza, albiza vagy albariza” szabadtéri, ovális, kerek vagy ritkábban négyszögletes falusi építmény, amelynek magas falai a kaptárok védelmét és az állatok (főleg medvék) távoltartását szolgálják. Ezek az adott korra jellemző építmények még mindig láthatók és néhány esetben a mai napig is használatosak sok hegyi térségben, főként Ancares és Caurel nyugati hegyláncaiban, valamint a Suido hegységben.

Galíciában az első méhészeti kiadványt ismereteink szerint Ramón Pimentel Méndez jelentette meg 1893-ban, műve kifejezetten a galíciai méhészek számára írott kézikönyv volt.

1880-ban Argozón (Chantada, Lugo) plébánosa, Don Benigno Ledo telepíti az első hordozható kaptárat, majd néhány évvel később megépíti az első szaporító kaptárat, ahol a méhek királynőt nevelhetnek. Ezt „tenyésztető kaptárnak” nevezi el. Roma Fábrega a méhészetről írt könyvében a galíciai Don Benigno Ledót, az első, hordozható kaptárakkal rendelkező spanyolt a „méhek plébánosaként” említi, ebből is látható, hogy mekkora volt a jelentősége mind a galíciai, mind a spanyol méhészet számára.

A galíciai méz szerepel a spanyol mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-ipari minisztérium által 1996-ban összeállított, a spanyolországi hagyományos termékeket tartalmazó jegyzékben (174. és 175. oldal). Az őszi vásárokon ez az egyik legkeresettebb termék.

1988-ban a mezőgazdasági és halászati minisztérium tanulmányt készített a méz forgalmazásáról Spanyolországban. Ez a tanulmány egyértelműen rámutat, hogy az ország északnyugati részén (Galíciában) több mézet fogyasztanak, mint a többi országrészben, a méz ára pedig itt a legmagasabb. A galíciai fogyasztók régóta nagy becsben tartják a Galíciai Autonóm Körzetben előállított mézet, ez növeli meg piaci értékét, ami más tartományokban nem mondható el.

Természeti

Az Ibériai-félsziget északnyugati csücskében fekvő Galícia Spanyolország egyik legrégebbi területi egysége. A római kor óta szinte változatlanul őrzi nevét (a rómaiak „Gallaecia”-ként ismerték), határai gyakorlatilag nyolcszáz éve ugyanazok. A közigazgatási határ e régió esetében egybeesik azokkal a földrajzi határokkal, amelyek északról délre és keletről nyugatra elhatárolják a szomszédos régióktól; saját nyelvét is ennek köszönhetően tudta megőrizni.

Ez a földrajzi elhatároltság meghatározza Galícia éghajlatát is. A délnyugati és északkeleti irányú folyótorkolatok és folyóvölgyek jelenlétének köszönhetően az óceáni hatás a szárazföld belsejébe is elér (ez a jellemző Spanyolország partjain sehol máshol nem található meg), a hegyláncok pedig megakadályozzák a különböző frontok behatolását, ami különleges hőmérsékleti és csapadékviszonyokat teremt a régióban.

Ezen túlmenően a galíciai területek nagy része geomorfológiai, kőzettani és talajtani szempontból is különbözik a többi hagyományos mediterrán méztermelő régiótól. Túlnyomórészt savanyú talajok fordulnak itt elő, ami meghatározza a növényzet összetételét, és ezáltal a nektár és a mézek jellemzőit.

Tehát az Ibériai-félsziget többi részétől különböző természeti régió jött létre. A különbség, geomorfológiai, éghajlati, biológiai és talajtani tényezőkből adódik, a növényzet az ezek által teremtett természetes feltételekhez alkalmazkodott.

A méz termeléséhez nektárt biztosító növények szempontjából a galíciai terület meglehetősen homogén. A méz előállítását meghatározó legfontosabb tényezőt a méhészeti szempontból értékes legfontosabb növények gyakorisága jelenti. Öt faj játszik központi szerepet a galíciai mézek összetételében: Castanea sativa, Rubus, t. Cytisus, Erica és Eucalyptus. A tengerpart közelében jelentős eukaliptuszerdők találhatók. A tengertől távolabb fekvő részeken a méztermelést az alábbi három növény gyakorisága határozza meg: Castanea Sativa, Erica és Rubus.

Kétségkívül Galícia földrajzi helyzetének és sajátosságainak köszönhető, hogy jellegzetes méz készül itt, amelyet tulajdonságai egyértelműen megkülönböztetnek a más területeken előállított méztől.

A mézek földrajzi egyedülállóságának kimutatására az egyik leghasznosabb módszer a virágpor-analízis. A virágpor-analízis tanulsága szerint a galíciai mézeket más földrajzi eredetű mézektől a következő jellemzők különböztetik meg:

—	olyan virágpor-összetétel, amely tipikusan és kizárólag ezekre a mézekre jellemző, és megkülönbözteti azokat a szomszédos régiók mézétől (ezeket bővebben az I. melléklet ismerteti),

—	az ajakosvirágú növények, valamint a levendula, rozmaring, menta és kakukkfű pollenjeinek teljes hiánya vagy igen kis arányú (1 % alatti) jelenléte,

—	a Helianthus annuus, Citrus vagy Olea europaea pollenjeinek teljes hiánya vagy igen kis arányú (1 % alatti) jelenléte,

—	a Cistus ladanifer pollenjeinek teljes hiánya vagy igen kis arányú (1 % alatti) jelenléte,

—	a Hedysarum coronarium, Hypecoum procumbens és Diplotaxis erucoides teljes hiánya.

Vagyis a galíciai méz számos olyan jellemzővel rendelkezik, amely a természetes környezetre vezethető vissza. Ezen jellemzők alaposabb ismertetését a teljes termékleírás megfelelő szakaszai és mellékletei tartalmazzák.

4.7.   Ellenőrző szerv

Név	:	Consejo regulador de la Indicación Geográfica Protegida „Miel de Galicia”
Cím	:	Pazo de Quián s/n, Sergude. E-15881 Boqueixón. A Coruña.
Telefon	:	(34) 981 51 19 13
Telex	:	(34) 981 51 19 13
E-mail	:	info@mieldegalicia.org

A szabályozó tanács az 510/2006/EK rendelet 11. cikkében foglaltakkal összhangban megfelel az EN 45011 európai szabványnak.

4.8.   Címkézés A „Miel de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt forgalomba hozott mézeket, miután a minőségi tanúsítványt megkapták, az egyes csomagolóüzemek saját márkájuknak megfelelően a csak az oltalom alá tartozó mézeken alkalmazható címkével, valamint a szabályozó tanács által jóváhagyott és kiadott, sorszámozott, alfa-numerikus kóddal jelölt ellenőrző címkével látják el, amelyen szerepel a földrajzi jelzés hivatalos logója. A címkéken és ellenőrző címkéken fel kell tüntetni a „Miel de Galicia” vagy „Mel de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzést.