MELLÉKLET

A NAÜ tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő uniós támogatása

1.   Leírás

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Kormányzótanácsa 2002 márciusában jóváhagyott egy, a nukleáris terrorizmus elleni védelemre irányuló tevékenységtervet (GOV/2002/10). Ezenkívül az alábbi dokumentum: „Intézkedések a nukleáris, sugár- és közlekedési biztonság, illetve a hulladékgazdálkodás területén folyó nemzetközi együttműködés megerősítésére: a sugárforrások ellenőrzésére irányuló hatékony és fenntartható nemzeti szabályozási infrastruktúra előmozdítása” (GOV/2004/52-GC(48)/15) tartalmaz NAÜ–EU közötti, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégia keretében folyó együttműködésre vonatkozó részeket. Ez a nukleáris biztonság átfogó megközelítését tartalmazza, beleértve a használatban levő, tárolás vagy szállítás alatt álló nukleáris és egyéb radioaktív anyagok szabályozási ellenőrzéseit, elszámolhatóságát és védelmét, „a bölcsőtől a koporsóig”, rövid és hosszú távon egyaránt. Arra az esetre azonban, ha a védelem kudarcot vallana, illetve olyan anyagok tekintetében, amelyek előfordulási helyükön jelenleg még nem állnak védelem alatt, az anyagok jogtalan eltulajdonításának, illetve az azok csempészetére irányuló kísérleteknek a felderítésére intézkedéseket kell bevezetni.

A NAÜ által végrehajtott nemzetközi biztosítékok kulcsfontosságú eszközként szolgálnak annak ellenőrzésében, hogy a tagállamok teljesítették-e azon kötelezettségvállalásukat, hogy nem használnak nukleáris anyagokat, illetve technológiát nukleáris fegyverek vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetek fejlesztésére. Egy átfogó biztosítéki egyezmény (1), illetve annak kiegészítő jegyzőkönyve (2) megkötése fontos kötelezettségvállalás az állam részéről az olyan nukleáris anyagok és az ezekhez kapcsolódó olyan anyagok és tevékenységek biztonsága és ellenőrzése tekintetében, amelyek saját területén találhatók vagy folynak, joghatósága alá tartoznak, vagy bárhol ellenőrzése alatt állnak. E tekintetben különösen fontos a szükséges nemzeti végrehajtási jogszabályok megléte, annak érdekében, hogy a felhatalmazott kormányszervek gyakorolni tudják a szükséges szabályozói jogkört, és irányítani tudják a szabályozott tevékenységet folytató személyek magatartását.

Ezeknek az erőfeszítésnek a támogatására nagy az igény mind a NAÜ tagállamaiban, mind azokban az államokban, amelyek még nem tagjai a NAÜ-nek. Mindazonáltal a nukleáris biztonság megerősítésére vonatkozó projektek elsősorban a következő délkelet-európai államokra összpontosítanak: Bulgária, Törökország, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova és Románia, illetve a közép-ázsiai térségben: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán, a kaukázusi térségben: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Észak-Afrikában: Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia és Egyiptom, és a Földközi-tenger térségében, illetve a Közel-Keleten: Libanon, Szíria, Izrael és Jordánia. A biztosítéki egyezményhez és a kiegészítő jegyzőkönyvhöz kapcsolódó nemzeti jogszabályok kidolgozásában nyújtott támogatással foglalkozó projekt (4. projekt) részét képező tevékenységek az EU által megállapított politikai prioritások eredményeként meghatározott országokban kerülnek végrehajtásra.

A támogatási prioritások megállapítása érdekében először meg kell vizsgálni a nukleáris biztonság javításának az együttes fellépés új országaiban felmerülő igényeit. E célból egy elismert szakértőkből álló csoport értékeli a fent említett országokban már bevezetett nukleáris biztonsági intézkedések jelenlegi helyzetét, és javaslatokat tesz azok fejlesztésére. A javaslatok alapul szolgálnak a későbbi támogatások meghatározásához, amely támogatások magukban foglalják a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok – ideértve a nem nukleáris célra használt anyagokat és a nukleáris létesítményeket is – felhasználásával végrehajtott rosszhiszemű cselekmények megelőzésére vagy felderítésére, illetve az azokra való reagálásra irányuló intézkedések jelenlegi helyzetét és azok fejlesztésének szükségességét.

Az értékelés eredményeképpen a prioritásokat úgy állapítják meg, hogy minden egyes projekt esetében meghatározzák azon országok maximális számát, amelyek költségeit az uniós támogatás által rendelkezésre bocsátott költségvetésből fedezik.

Ezt követően a kiválasztott országokban négy területen hajtanak végre projekteket:

1.   A használatban lévő, tárolás vagy szállítás alatt álló nukleáris anyagok és egyéb radioaktív anyagok, valamint a nukleáris létesítmények fizikai védelmének megerősítése

A nukleáris létesítményekben és helyszíneken használt és tárolt anyagokról megfelelő módon számot kell adni, és azokat meg kell védeni a lopás vagy szabotázs megelőzése érdekében. Egy hatékony szabályozási rendszer keretein belül azonosítani kell azokat az elemeket, amelyeket megfelelően az állam és az üzemeltető szintjén szükséges végrehajtani.

Az 1. projektre legfeljebb hat országot választanak ki.

2.   A nem nukleáris célra alkalmazott radioaktív anyagok biztonságának megerősítése

Ez a projekt két tevékenységi területet foglal magában; az egyik a szabályozási infrastruktúra létrehozásával/fejlesztésével, a másik a használaton kívüli sugárforrások leszerelésével és biztonságos elhelyezésével foglalkozik.

Radioaktív anyagokat gyakran használnak nem nukleáris alkalmazások során, pl. orvosi vagy ipari felhasználásra. Ezen sugárforrások némelyike erősen radioaktív, és a NAÜ „radioaktív sugárforrások osztályozása” elnevezésű dokumentumában az 1–3. osztályba tartozik. Ezek a sugárforrások nem megfelelő szabályozási ellenőrzés és védelem esetén illetéktelen kezekbe kerülhetnek, és rosszhiszemű cselekmények elkövetésére használhatók fel. A sugárbiztonságnak és a sugárforrások védelmének, valamint a szabályozási infrastruktúrának hatékonyan és megfelelően kell működnie a nemzetközi előírásokkal, a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódexszel és a bevált gyakorlatokkal összhangban. A 2. projekt ezen tevékenységi területéhez legfeljebb hat országot választanak ki.

Használatuk és tárolásuk során létfontosságú a nagy és veszélyeztetett sugárforrások rosszhiszemű cselekményektől való fizikai védelme, illetve amikor már nem szükségesek, leszerelése és radioaktív hulladékként biztos és biztonságos tárolóban történő elhelyezése. A 2. projekt ezen tevékenységi területéhez legfeljebb hat országot választanak ki.

3.   Az egyes államoknak a tiltott kereskedelem felderítésére és az arra való reagálásra irányuló képességeinek megerősítése

A tiltott kereskedelem a nukleáris anyagok és egyéb radioaktív anyagok jogosulatlan megszerzéséhez, rendelkezésre bocsátásához, felhasználásához, átadásához és lerakásához kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az elkövetés szándékos-e vagy sem, és hogy nemzetközi határok átlépésével jár-e vagy sem.

Egy terroristák által készített durva nukleáris robbanószerkezet vagy radiológiai sugárszóró szerkezet kizárólag tiltott kereskedelem útján megszerzett anyagból állítható elő. Tiltott kereskedelemből származhat továbbá durva nukleáris robbanóanyagok készítéséhez szükséges érzékeny anyagok előállítására alkalmas érzékeny eszköz vagy technológia. Feltételezhető, hogy az ilyen anyag vagy technológia határokon átnyúló mozgása is szükséges ahhoz, hogy az ilyen anyag eljusson végcéljához. A tiltott kereskedelem elleni küzdelem jegyében tehát az államok megkövetelik a szükséges szabályozási rendszerek meglétét, valamint azt, hogy a határállomásokon a technikai rendszerek (beleértve a felhasználóbarát eszközöket is) fel legyenek állítva, és a rendelkezésre álló eljárások és információk hozzáférhetők legyenek a radioaktív anyagok (beleértve a hasadó radioaktív anyagokat is) csempészetére irányuló kísérletek, illetve az érzékeny eszközökkel vagy technológiákkal való jogosulatlan kereskedelem felderítése érdekében.

Hatékony intézkedéseket kell foganatosítani továbbá az ilyen cselekményekre való reagálásra, továbbá bármilyen radioaktív anyag elkobzására. A jogalkalmazók (vámosok, rendőrség stb.) gyakran nem részesülnek a felderítő eszközök használatára irányuló kiképzésben, így az érzékeny eszközök és technológiák számukra ismeretlenek lehetnek. E tisztviselők kiképzése tehát elengedhetetlen bármely, a tiltott kereskedelem felderítésére irányuló intézkedés sikeréhez. A különböző csoportokba tartozó alkalmazottak számára különböző képzéseket kell kínálni mind a felderítőeszközök használata tekintetében, mind az eszközök leolvasásának megértése tekintetében ahhoz, hogy a további tevékenységeket illetően döntést tudjanak hozni.

4.   A NAÜ biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek keretében történő jogalkotási segítségnyújtás az állami kötelezettségek végrehajtására

A biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek megkötése a NAÜ-vel hatékony intézkedés, amely előmozdítja a nukleáris anyagok és kapcsolódó technológiák szigorú nemzeti és nemzetközi ellenőrzését. Amíg az államok számára kötelező a nukleáris és a nukleáris vonatkozású anyagok és tevékenységek biztonságára és védelmére vonatkozó egyes kulcsfontosságú kötelezettségvállalásoknak és elemeknek a biztosítékokra tekintettel történő végrehajtása a nemzeti jogban, addig a biztosítékok szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak való megfelelés érdekében további kiegészítő kötelezettségvállalások elfogadására is szükség van. E tekintetben a nemzeti átültető jogszabályoknak biztosítaniuk kell az alapelvek és általános rendelkezések keretét, amely lehetővé teszi a felhatalmazott kormányzati szervek számára a szükséges szabályozási tevékenység gyakorlását, és amely rendezi a jogosult tevékenységekkel érintett személyek magatartását.

Fontos, hogy a nemzeti átültető jogszabályok egyértelműen határozzák meg azon nukleáris tevékenységeket, felszereléseket, létesítményeket és anyagokat, amelyek vonatkozásában a biztosítékok alkalmazásra kerülnek. Emellett azoknak az államoknak, amelyek kiegészítő jegyzőkönyvet kötöttek, gondoskodniuk kell nemzeti átültető jogszabályaik megerősítéséről, annak érdekében, hogy az érintett állam alkalmas legyen a kiegészítő jegyzőkönyv szerinti kiegészítő kötelezettségeiknek való megfelelésre. Különösen szükség van az állam hazai jogszabályainak felülvizsgálatára a megkötött biztosítéki egyezmények végrehajtására és alkalmazására kijelölt szabályozó szerv feladatainak és hatáskörének kiterjesztése érdekében.

A projekt kedvezményezettjei a kiválasztott célországok lesznek.

2.   Célok

Általános cél: A nukleáris biztonság megerősítése a kiválasztott országokban.

2.1.   Értékelő szakasz: a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Szolgálati Missziók finanszírozása

A NAÜ értékeléseket készít a nukleáris biztonság megerősítéséhez a fenti 1. pontban említett azon országokban meglévő szükségletek megállapítása érdekében, amelyekben ilyen értékelés még nem készült. Az értékelés, szükség esetén, magában foglalja a nukleáris és nem nukleáris alkalmazások fizikai védelmét és biztonságát, a sugárbiztonsághoz és a sugárforrások védelméhez szükséges szabályozási infrastruktúrát, valamint a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében megállapított intézkedéseket. Az átfogó értékelés eredményei alapján fogják kiválasztani azokat az országokat, amelyekben a projekt végrehajtásra kerül.

A projektek a fent említett széles körű nukleáris biztonsági misszió részeként:

—

az egyes országokban értékelik a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fizikai védelmének helyzetét, és azoknak a nukleáris vagy kutató létesítményeknek, illetve helyszíneknek a védelmét, ahol ezeket az anyagokat használják vagy tárolják. Azonosítják az ezen anyagokat tartalmazó létesítmények és helyszínek közül azokat, amelyeket későbbi fejlesztés és támogatás érdekében kiválasztanak,

—

az egyes országokban értékelik a sugárforrások védelmének javításához szükséges igényeket. Azonosítják a nemzetközi előírásokhoz és a szabályozási infrastruktúra javításához szükséges magatartási kódexhez képest meglévő hiányosságokat és gyenge pontokat, valamint a nagy, veszélyeztetett sugárforrások kiegészítő védelmének esetleges szükségességét. Az értékelés eredményeként a védelem biztosításához szükséges különleges eszközök is meghatározásra kerülnek,

—	az egyes országokban értékelik a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre irányuló képességek jelenlegi státusának felmérését és a megkívánt fejlesztésekre vonatkozó igényeket.

2.2.   Az értékelő szakasz eredményeképpen prioritásként meghatározott egyedi fellépések végrehajtása

1. Projekt

A használatban lévő, tárolás vagy szállítás alatt álló, valamint a nukleáris létesítményekben található nukleáris anyagok és egyéb radioaktív anyagok fizikai védelmének megerősítése

A projekt célja: a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fizikai védelmének megerősítése a kiválasztott országokban.

A projekt eredménye:

—	javul a kiválasztott létesítmények és prioritást élvező helyszínek fizikai védelme,

—	a szakértői támogatás eredményeképpen javul a fizikai védelemre irányuló nemzeti szabályozási infrastruktúra,

—	az alkalmazottak képzésének biztosítása a kiválasztott országokban.

2. Projekt

A nem nukleáris célra alkalmazott radioaktív anyagok biztonságának megerősítése

A projekt célja: a nem nukleáris célra alkalmazott radioaktív anyagok fizikai védelmének megerősítése a kiválasztott országokban.

A projekt eredménye:

—

a radioaktív anyagok biztonságára és biztosítására irányuló nemzeti szabályozási infrastruktúra létrehozása és fejlesztése a sugárbiztonság és sugárforrások védelme, infrastruktúra-értékelés (RaSSIA) rendelkezésein, a tanácsadó szolgálatokon, eszközökön és képzéseken keresztül, a nemzetközi előírásokkal és a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódexszel és a bevált gyakorlatokkal összhangban,

—	a veszélyeztetett sugárforrások védelme, illetve szükség esetén leszerelése vagy biztonságos elhelyezése a kiválasztott országokban.

3. Projekt

Az egyes államok tiltott kereskedelem felderítésére és az arra való reagálásra irányuló képességeinek megerősítése

A projekt célja: a tiltott kereskedelem felderítésére és az arra való reagálásra irányuló állami kapacitások megerősítése a kiválasztott országokban.

A projekt eredménye:

—

részletes információ gyűjtése és értékelése nyílt forrásokból és állami összekötők útján a tiltott nukleáris kereskedelem körülményeire vonatkozó ismeretek javítása érdekében. Ez az információ elősegíti a tiltott kereskedelem leküzdésére irányuló különféle tevékenységek fontossági sorrendjének felállítását is,

—	szakértői támogatással nemzeti keretek felállítása a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében, valamint a radioaktív anyagok, érzékeny nukleáris berendezések és technológiák határokon átnyúló mozgásának ellenőrzésére irányuló nemzeti koordináció javítására a kiválasztott országokban,

—	kiválasztott határátkelőhelyeken a határmegfigyelő berendezések modernizálása,

—	a jogalkalmazók képzésének biztosítása.

4. Projekt

A NAÜ biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek keretében történő jogalkotási segítségnyújtás az állami kötelezettségek végrehajtására

A projekt célja: az államok és a NAÜ között kötött biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására szolgáló nemzeti jogalkotási keretrendszer megerősítése.

A projekt két fázisból, nevezetesen: egy előkészítő és egy végrehajtási szakaszból áll:

—

Az előkészítő szakasz azonosítja azon államokat, amelyek a NAÜ-vel kötött biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek alapján szükséges végrehajtási jogszabályokat nem fogadták el. Az azonosítást az EU végzi. Ezen felül tartalmazza a különböző államok meglévő nemzeti jogszabályainak példái alapján kidolgozott azon általános anyagok (azaz: „a jogalkotási alkotóelemek”) fejlesztését, amelyek az egyes célországok különböző nemzeti igényeihez és feltételeihez szabott példák alapjául szolgálnak.

—	A végrehajtási szakasz az előkészítő szakasz során kidolgozott jogalkotási alkotóelemeket felhasználva a célországnak a nemzeti jogszabályok kidolgozásában és/vagy felülvizsgálatában biztosított kétoldalú jogalkotási segítségnyújtást tartalmazza.

A projekt eredménye:

—	Az államokat a biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek szerinti kötelezettségeiknek való megfelelésre képessé tevő nemzeti jogszabályok nemzeti nyelven történő kidolgozása és elfogadása.

3.   Időtartam

Az értékelést a Bizottság és a NAÜ közötti EU-hozzájárulási megállapodás hatálybalépését követő három hónapos időtartamon belül kell lefolytatni. Az ezt követő 12 hónapban a négy projektet egyidejűleg kell végrehajtani.

Ezen együttes fellépés végrehajtásának becsült teljes időtartama 15 hónap.

4.   Kedvezményezettek

A kedvezményezettek azok az országok, amelyekben az értékelés és az azt követő projektek végrehajtásra kerülnek. Ezen államok hatóságai segítséget kapnak a gyenge pontok feltárásában, és támogatást kapnak azok megoldásához és a biztonság növeléséhez.

5.   Végrehajtó szervezet

A projektek végrehajtására a NAÜ kap megbízást. A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Szolgálati Missziókat a NAÜ szokásos működési előírásainak megfelelően, a NAÜ és a tagországok szakértői hajtják végre. A négy projektet közvetlenül a NAÜ alkalmazottai, a NAÜ-tagállamok kiválasztott szakértői vagy szerződéses megbízottai hajtják végre. Szerződéses megbízottak esetén a NAÜ által az ezen együttes fellépés keretein belül beszerzendő javak, munkák és szolgáltatások beszerzésére a NAÜ megfelelő szabályainak és eljárásainak megfelelően az NAÜ-vel kötött EU-hozzájárulási megállapodásában előírtak szerint kerül sor.

6.   Harmadik személyek részvétele

A projekteket 100 %-ban ezen együttes fellépés finanszírozza. Az NAÜ tagállamainak szakértői részes harmadik félnek tekinthetők. Ők a NAÜ-szakértők szokásos működési szabályaival összhangban dolgoznak.

7.   Becsült szükséges eszközök

Az EU-hozzájárulás fedezi az értékelés és a 2.2. pontban leírt négy projekt végrehajtásának költségeit. A becsült költségek a következők:

Nukleáris biztonsági értékelések, beleértve a missziókat is	140 000 EUR
1. projekt	1 100 000 EUR
2. projekt	1 250 000 EUR
3. projekt	1 114 000 EUR
4. projekt	200 000 EUR

Ezen felül az előre nem látható költségekre az elszámolható költségek körülbelül 3 %-ának (összesen 110 000 EUR) megfelelő rendkívüli tartalékalap is beszámításra került.

8.   A projektek költségeihez szükséges pénzügyi referenciaalap

A projektek összköltsége 3 914 000 EUR.

---

(1)  A NAÜ kormányzótanácsa által 1972-ben elfogadott, az Ügynökség és az államok közötti, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel összefüggő megállapodások előírt szerkezete és tartalma (INFCIRC/153 (Corr.)).

(2)  A NAÜ Kormányzótanácsa által 1997-ben jóváhagyott, a tagállam(ok) és a NAÜ közötti, a biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó megállapodás(ok) kiegészítő jegyzőkönyvének mintája (INFCIRC/540 (Corr.)).