32004R0028

A Bizottság 28/2004/EK rendelete

(2004. január 5.)

az időközi és záró minőségi jelentések részletes tartalma tekintetében a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló, 2003. június 16-i 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1) Az 1177/2003/EK rendelet egységes keretet teremtett a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó, a nemzeti és az európai szintű jövedelmekre, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére vonatkozó összehasonlítható és aktuális keresztmetszeti és longitudinális adatokat felölelő közösségi statisztika módszeres előállításához.

(2) Az 1177/2003/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében végrehajtási intézkedésekre van szükség az EU-SILC keresztmetszeti komponensén alapuló egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókra vonatkozó időközi jelentés és a belső pontosságra összpontosító záró minőségi jelentés részletes tartalmának megállapításához, amely lefedi mind a keresztmetszeti, mind a longitudinális komponenst.

(3) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztika (EU-SILC) időközi és záró minőségi jelentéseire alkalmazandó meghatározásokat az I. melléklet állapítja meg.

2. cikk

A tagállamok által készítendő és az EU-SILC keresztmetszeti komponensén alapuló egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókra vonatkozó, minőségről szóló időközi jelentés minőségi értékelésének szempontjait és részletes tartalmát a II. melléklet állapítja meg.

3. cikk

A tagállamok által készítendő, az EU-SILC keresztmetszeti és longitudinális komponenseire vonatkozó és a belső pontosságra összpontosító záró minőségi jelentés minőségi értékelésének szempontjait és részletes tartalmát a III. melléklet állapítja meg.

4. cikk

A Bizottság (Eurostat) által készítendő összehasonlító időközi és záró minőségi jelentések tartalmát a IV. melléklet állapítja meg.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. január 5-én.

a Bizottság részéről

Pedro Solbes Mira

a Bizottság tagja

[1] HL L 165., 2003.7.3., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

a) "Helyettesítés": a mintaként kiválasztott azon eredeti egységek helyettesítése más egységekkel, amelyek nem szolgáltatják a kért adatokat, akár azért, mert a cím nem azonosítható vagy nem elérhető, akár azért, mert a háztartás visszautasítja az együttműködést, a háztartás egésze ideiglenesen távol van, vagy a háztartás nem tudja a választ megadni.

b) "Imputálás": hiányzó értékek esetén valószínűsíthető (de mesterséges) helyettesítő értékek becslése.

c) "Ekvivalens rendelkezésre álló jövedelem": a háztartás teljes rendelkezésre álló jövedelme, osztva a háztartás "equivalens méretével".

d) "Ekvivalens méret": az OECD módosított skálájára való hivatkozás (amely 1,0 szorzót rendel az első felnőtthöz, 0,5 szorzót a háztartásban élő többi olyan személyhez, aki 14. életévét betöltötte, és 0,3 szorzót minden 14 év alatti gyermekhez).

e) "Mintavételi keret": azon egységek sokasága, amely alkalmas a minta kiválasztására.

f) "Pontosság": a számítások, illetve a becslések közelsége a helyes vagy valós értékekhez.

g) "Mintavételi hibák": a teljes körű felmérés helyett a minta alkalmazásából eredő, véletlenszerű variabilitás.

h) "Nem mintavételi hibák": az adatgyűjtési és -feldolgozási folyamat szakaszaiban előforduló hibák.

A nem mintavételi hibák alapvetően négy típusba sorolhatók:

- "Lefedettségi hibák": a célsokaság és a mintavételi keret eltéréseiből eredő hibák. A lefedettségi hibák közé tartozik a túlzott lefedettség, a nem kellő lefedettség és a téves besorolás:

- "túlzott lefedettség": a megfigyelési körön ténylegesen kívül eső, helytelenül besorolt egységekkel, vagy a gyakorlatban nem létező egységekkel kapcsolatos

- "nem kellő lefedettség": a mintavételi keretből kihagyott egységekre vonatkozik

- "téves besorolás": a célsokasághoz tartozó egységek helytelen besorolására vonatkozik.

- "Mérési hibák": az adatgyűjtés folyamán bekövetkező hibák. Ilyen hibák számos forrásból eredhetnek, mint például a felmérés eszköze, az információs rendszer, az adatfelvevő személye és az adatgyűjtés módja.

- "Feldolgozási hibák": az adatgyűjtést követő feldolgozás során bekövetkező hibák, így például adatrögzítési, kódolási, javítási és súlyozási hibák.

- "Hiányzó válaszból eredő hibák": olyan hibák, amelyek oka a kívánt információnak a válaszadásra megfelelőnek minősülő egységtől való megszerzésére irányuló sikertelen kísérlet. A hiányzó válaszból eredő hibáknak két fő típusát különböztetjük meg:

- "az egység teljes meghiúsulása": a minta céljából kiválasztott egység egésze (háztartás és/vagy személyek) által adott információ hiánya

- "az egység részleges meghiúsulása": olyan helyzet, amikor a mintavételi egység számbavétele sikeres volt ugyan, de nem sikerült valamennyi szükséges információt beszerezni.

i) "Relevancia": a statisztika aktuális és potenciális felhasználói igényeknek való megfelelésének mértéke. Azt mutatja, hogy rendelkezésre áll-e az összes szükséges statisztika, és a használt fogalmak (meghatározások, besorolások stb.) milyen mértékben tükrözik a felhasználók igényeit.

j) "Aktualitás és időbeli pontosság":

- "az információ aktualitása": azt tükrözi, hogy mennyi idő telik el az információ rendelkezésre állása és az általa leírt esemény vagy jelenség között

- "időbeli pontosság": az adatok Eurostat által történő tényleges közzétételének időpontja és azon kitűzött időpont közötti időeltérés, amikor az adatokat közzé kellett volna tenni, hivatkozva például valamely hivatalos kiadású évkönyvben kihirdetett, rendeletben vagy a felek előzetes megállapodásában meghatározott időpontra.

k) "Hozzáférhetőség és érthetőség":

- "hozzáférhetőség": azok a fizikai feltételek, amelyek mellett a felhasználók megszerezhetik a szükséges adatokat: hová fordulhatnak, hogyan rendelhetik meg, kézbesítési idő, világos árpolitika, egyszerű forgalmazási feltételek (szerzői jogok stb.) mikro- vagy makroadatok hozzáférhetősége, különféle formátumok (papír, számítógépes állomány, CD-ROM, Internet) stb.

- "érthetőség": az adatok információs környezete, azaz hogy megfelelő metaadatok, illusztrációk, például grafikonok és térképek kísérik-e az adatokat, van-e információ az adatok minőségéről (ideértve a felhasználásra vonatkozó korlátozásokat is), és a nemzeti statisztikai intézmények milyen mértékű további segítséget nyújtanak.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A tagállamok által készítendő időközi minőségi jelentés minőségi értékelésének szempontjai és tartalma

1. EGYSÉGES EURÓPAI UNIÓS KERESZTMETSZETI MUTATÓK

1.1. Az EU-SILC keresztmetszeti komponensén alapuló egységes európai uniós keresztmetszeti mutatók

A tagállamok az N. évi keresztmetszeti minta alapján közlik az egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókat, amelyek az Európai Tanácsnak szóló (N+2. évi) éves tavaszi jelentés részét képezik.

Az egységes európai uniós keresztmetszeti mutatók a Tanács által a nyitott koordinációs módszernek megfelelően elfogadott, az EU-SILC dokumentumból levezethető mutatók.

1.2. Egyéb mutatók

1.2.1. Ekvivalens rendelkezésre álló jövedelem

1.2.2. A nemek közötti kereseti különbségek

E mutatót azon tagállamok esetében kell közölni, amelyek az EU-SILC alapján számítják ki a nemek díjazása közötti, nem korrigált eltérést.

2. PONTOSSÁG

2.1. Mintavételi terv

A következő információt kell közölni:

2.1.1. Mintavételi terv típusa (rétegzett, többlépcsős, csoportos)

2.1.2. Mintavételi egységek (egylépcsős, kétlépcsős)

2.1.3. Rétegezési és alrétegezési szempontok

2.1.4. A minta nagysága és elosztási szempontok

2.1.5. Minta-kiválasztási rendszerek

2.1.6. A minta időbeli megoszlása

2.1.7. A minta megújítása: rotációs csoportok

2.1.8. Súlyozások

2.1.8.1. Mintavételi faktor

2.1.8.2. A nem-válaszolás korrekciója

2.1.8.3. Korrekcióik külső adatokkal (szint, használt változók és források)

2.1.8.4. Végső keresztmetszeti súly

2.1.9. Helyettesítések

Azon tagállamok esetében, ahol az egység hiányzó válasza esetén helyettesítést alkalmaznak, a következő információt kell közölni:

2.1.9.1. Helyettesítők kiválasztásának módszere

2.1.9.2. A helyettesített egységek fő jellemzői az eredeti egységekkel összehasonlítva, lehetőség szerint régiónkénti (NUTS 2) bontásban

2.1.9.3. A helyettesített egységek megoszlása az eredeti egységekre vonatkozó címen való kapcsolatfelvétel rögzítése (DB120), háztartási kérdőív eredménye (DB130) és háztartási adatfelvétel elfogadása (DB135) szerint

2.2. Mintavételi hibák

2.2.1. Standard hiba és tényleges mintanagyság

A következő információt kell közölni:

- az EU-SILC keresztmetszeti komponensén alapuló egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókra vonatkozó tényleges mintanagyság az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem és (megfelelő esetben) a nemek díjazása közötti, nem korrigált eltérés tekintetében,

- az EU-SILC keresztmetszeti komponensén alapuló egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókra vonatkozó standard hibák az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem és (megfelelő esetben) a nemek díjazása közötti, nem korrigált eltérés tekintetében.

2.3. Nem mintavételi hibák

2.3.1. Mintavételi keret és lefedettségi hibák

Közölni kell a mintavételi keret leírását (ideértve a keret frissítésére szolgáló eljárásra vonatkozó információt, a gyakoriságot és a megkettőzéseket), valamint (megfelelő esetben) a fő lefedettségi problémák leírását (téves besorolás, nem kellő lefedettség, túlzott lefedettség).

A rotációs tervet alkalmazó tagállamok esetében csak az új mintarészek tekintetében kell a mintavételi keretre vonatkozó információt közölni.

2.3.2. Mérési és feldolgozási hibák

2.3.2.1. Mérési hibák

A következő információt kell közölni:

- a felmérésben valószínűsíthetően előforduló mérési hibák különböző forrásainak leírása,

- a kérdőív összeállítási módjának leírása, (megfelelő esetben) kognitív laboratórium alkalmazása, a kérdőív tesztelése a terepen, tervezésének hatása, tartalom és szóhasználat,

- az adatfelvétel-készítéssel kapcsolatos képzés intenzitására és hatékonyságára vonatkozó információ: képzési napok száma, képességfelmérés a terepmunka megkezdése előtt (sikerek aránya stb.),

- esetleges vizsgálatokra, így például adat-újrafelvételi és az adatrögzítés ellenőrzése céljából végzett vizsgálatokra vagy osztottminta-kísérletekre vonatkozó információ,

- esetleges modellekből származó eredmények, így például az annak felmérésére végzett modellvizsgálatok eredményei, hogy milyen hatással jár a pénzügyi év használata a naptári év helyett.

2.3.2.2. Feldolgozási hibák

A következő információt kell közölni:

- az adatrögzítés ellenőrzése céljából végzett vizsgálatok leírása, kódolási ellenőrzések, az adatok tekintetében alkalmazott szerkesztési rendszer. Az adatgyűjtést követő eljárás során azonosított főbb hibák,

- a jövedelemváltozókra vonatkozó hibás adatrögzítések aránya.

2.3.3. Hiányzó válaszból eredő hibák

A következő információt kell közölni:

2.3.3.1. Az elért minta nagysága

- azon háztartások száma, amelyekre vonatkozóan elfogadták az interjút az adatbázis számára. Rotációs csoportonként (megfelelő esetben) és összesen,

- az olyan háztartásban élő, személyes adatfelvételben részt vett, 16. életévüket betöltött személyek száma, amelyre vonatkozóan elfogadták az interjút az adatbázis számára. Rotációs csoportonként (megfelelő esetben) és összesen,

- az olyan háztartásban élő, kiválasztott és személyes adatfelvételben részt vett válaszadók (megfelelő esetben) száma, amelyre vonatkozóan elfogadták az interjút az adatbázis számára. Rotációs csoportonként (megfelelő esetben) és összesen.

2.3.3.2. Az egység teljes meghiúsulása

A rotációs tervet alkalmazó tagállamok esetében az új mintarészek tekintetében a következőkben leírt képletek szerint kell közölni az egység teljes meghiúsulásra vonatkozó információt.

Az egységteljes meghiúsulása teljes mintára vetített arányának kiszámításához el kell távolítani a következő képletek számlálójából és nevezőjéből azokat az egységeket, amelyek a nyomon követési szabályok szerint nem tartoznak a megfigyelési körbe.

- A háztartások meghiúsulási arányainak (NRh) kiszámítása a következőképpen történik:

NRh = (1-(Ra × Rh)) × 100

ahol:

Ra =

=

Σ

–

Ra a cím-kapcsolatfelvételi arány

Rh =

=

∑

∑

Rh az adatbázis számára elfogadott, teljesített háztartási interjúk aránya

DB120 a címen elért kapcsolatfelvétel rekordja

DB130 a háztartási kérdőív eredménye, és

DB315 a háztartási adatfelvétel elfogadásának eredménye.

Azon tagállamok esetében, ahol helyettesítést alkalmaznak a válasz megtagadásakor, a helyettesítések előtt és után is ki kell számítani a hiányzó válaszok arányát.

- Az egyének meghiúsulása arányai (NRp) kiszámítása a következőképpen történik:

NRp = (1-(Rp)) × 100

ahol:

Rp =

=

Σ

Σ

Rp az adatbázis számára elfogadott háztartások körében végzett személyes interjúk aránya

RB245 a válaszadó státusa, és

RB250 az adat státusa.

- Az összesített egyéni meghiúsulásiarányainak (*NRp) kiszámítása a következőképpen történik:

*NRp = (1-(Ra × Rh × Rp)) × 100

Azon tagállamok esetében, ahol helyettesítést alkalmaznak a válasz megtagadásakor, a helyettesítések előtt és után is ki kell számítani a hiányzó válaszok arányait.

Azon tagállamok esetében, ahol háztartásokból (címekből) álló minta helyett személyekből álló mintát választanak ki, az egyéni hiányzó válaszok arányait "kiválasztott válaszadóra" (RB245 = 2), minden 16. életévét betöltött egyénre (RB245 = 2 + 3) és ki nem választott válaszadóra (RB245 = 3) vetítve kell kiszámítani.

2.3.3.3. A háztartások (eredeti egységek) megoszlása rotációs csoportonként (megfelelő esetben) és összesen, a címen való kapcsolatfelvétel rögzítése (DB120), háztartási kérdőív eredménye (DB130) és háztartási adatfelvétel elfogadása (DB135) szerint

2.3.3.4. A helyettesített egységek (megfelelő esetben) megoszlása rotációs csoportonként (megfelelő esetben) és összesen, a címen való kapcsolatfelvétel rögzítése (DB120), háztartási kérdőív eredménye (DB130) és háztartási adatfelvétel elfogadása (DB135) szerint

2.3.3.5. A tétel részleges meghiúsulása

A jövedelemváltozók tekintetében a következő információt kell közölni:

- azon háztartások (a háztartási szinten felvett vagy összeállított jövedelemkomponensek szerinti bontásban)/személyek (a személyi szinten felvett vagy összeállított jövedelemkomponensek szerinti bontásban) százalékos aránya, amelyek minden jövedelemkomponensen belül részesültek valamilyen összegben,

- a háztartási/személyes szinten felvett vagy összeállított minden egyes jövedelemkomponensre vonatkozó hiányzó értékek százalékos aránya,

- a háztartási/személyes szinten felvett vagy összeállított minden egyes jövedelemkomponensre vonatkozó részinformáció százalékos aránya.

+++++ TIFF +++++

2.3.3.6. A tétel hiányzó válasza összesen és a mintán belül egységszinten megfigyelt, az EU-SILC keresztmetszeti komponensén alapuló egységes európai uniós keresztmetszeti mutatók száma, az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem és (megfelelő esetben) a nemek díjazása közötti, nem korrigált eltérés tekintetében.

2.4. Az adatgyűjtés módja

Azon tagállamok esetében, amelyek címekből/háztartásokból álló mintát alkalmaznak, a háztartásban élő, 16. életévüket betöltött személyek megoszlását "adatstátus" (RB250) és az "adatfelvétel típusa" (RB260) szerint kell közölni, rotációs csoportonként (megfelelő esetben) és összesen.

Azon tagállamok esetében, amelyek személyekből álló mintát alkalmaznak, a "kiválasztott válaszadó" és a "háztartásban élő, 16. életévüket betöltött személyek" megoszlását, valamint a "nem kiválasztott válaszadók" megoszlását "adatstátus" (RB250) és az "adatfelvétel típusa" (RB260) szerint kell közölni rotációs csoportonként (megfelelő esetben) és összesen.

2.5. Az adatfelvétel időtartama

Közölni kell a háztartási adatfelvétel átlagos időtartamát.

Az egy háztartásra eső átlagos adatfelvétel időtartam kiszámítása úgy történik, hogy az összes háztartási adatfelvétel időtartamának és az összes személyes adatfelvétel időtartamának összegét elosztjuk a kitöltött és az adatbázis számára elfogadott háztartási kérdőívek számával.

3. ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

3.1. Alapfogalmak és meghatározások

Az alkalmazott nemzeti fogalmakat, a nemzeti fogalmak és a szabványos EU-SILC fogalmak közötti különbségeket, valamint – lehetőség szerint – az említett különbségek következményeinek felmérését a következő területek tekintetében kell jelenteni:

- célsokaság,

- a magánháztartás fogalommeghatározása,

- a közös háztartáshoz tartozás kritériumai,

- a jövedelem tekintetében figyelembe vett referencia időszak(ok),

- a jövedelemadók és társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében figyelembe vett időszak,

- a vagyonadók tekintetében figyelembe vett referenciaidőszak,

- a jövedelem tekintetében figyelembe vett referenciaidőszak és az aktuális változók közötti időeltérés,

- a mintára vonatkozó adatgyűjtés teljes időtartama,

- a jövedelem tekintetében figyelembe vett referenciaidőszak alatti aktivitásra vonatkozó alapinformáció.

3.2. Jövedelemkomponensek

3.2.1. A nemzeti fogalmak és a szabványos EU-SILC fogalmak közötti különbségeket, valamint – lehetőség szerint – az említett különbségek következményeinek felmérését a következő célváltozók tekintetében kell jelenteni:

- a háztartás bruttó jövedelme összesen,

- a háztartás rendelkezésre álló jövedelme összesen,

- a háztartás rendelkezésre álló jövedelme összesen, a szociális transzferjövedelmek (kivéve öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások) nélkül,

- a háztartás rendelkezésre álló jövedelme összesen, a szociális transzferjövedelmek nélkül (az öregségi és a túlélő hozzátartozói ellátásokat is ideértve),

- imputált bérleti díj [1],

- vagyontárgy vagy föld bérbeadásából származó jövedelem,

- családi/gyermekek után járó juttatások,

- társadalmi kirekesztéssel összefüggő, máshová nem sorolt kifizetések,

- lakhatási támogatás,

- háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek,

- jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokban fennálló tőkebefektetések utáni kamatok, osztalékok és nyereség,

- jelzálogokra fizetett kamat [2],

- 16 év alatti személyek által kapott jövedelem,

- rendszeres vagyonadók,

- háztartások közötti rendszeres, kifizetett transzferek,

- jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok,

- adókorrekció címén teljesített visszafizetések/befolyt összegek,

- készpénz vagy készpénz jellegű munkavállalói jövedelem,

- nem készpénz jellegű munkavállalói jövedelem [3],

- munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai [4],

- önálló vállalkozásból származó készpénznyereség vagy -veszteség (a jogdíjakat is ideértve),

- saját fogyasztásra termelt áruk értéke [5],

- munkanélküli ellátások,

- öregségi ellátások,

- túlélő hozzátartozói ellátások,

- betegbiztosítási ellátások,

- rokkantsági ellátások,

- oktatással összefüggő juttatások,

- munkavállalók bruttó havi jövedelme [6].

3.2.2. A jövedelemváltozók adatgyűjtésére használt forrás vagy eljárás

3.2.3. A komponensszinten felvett jövedelemváltozók formája (pl. bruttó, a jövedelemadók forrásánál és a társadalombiztosítási járulékok tekintetében nettó, a jövedelemadók forrásánál nettó, a társadalombiztosítási járulékok tekintetében nettó)

3.2.4. A jövedelmi célváltozók előírt formában történő felvételére használt módszer (pl. bruttó értékek formájában)

4. KOHERENCIA

4.1. A jövedelmi célváltozók és az egyes "jövedelemkomponensekből" jövedelemben részesülő személyek számának összehasonlítása külső forrásokkal

Valamennyi jövedelmi célváltozó és az egyes "jövedelemkomponensekből" jövedelemben részesülő személyek számának összehasonlítása külső forrásokkal

[1] 2007-től kötelező.

[2] 2007-től kötelező.

[3] Ezt a változót (a cégautó kivételével) csak 2007-től kezdve kell felvenni.

[4] Ezt a változót csak 2007-től kezdve kell rögzíteni, ha a megvalósíthatósági tanulmányok alapján kivitelezhető.

[5] 2007-től kötelező.

[6] Csak azon tagállamok számára kötelező, amelyeknek az EU-SILC-en kívül nem rendelkeznek más forrással a nemek díjazása közötti eltérés kiszámítására.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A tagállamok által készítendő záró minőségi jelentés minőségi értékelésének szempontjai és tartalma

1. AZ EU-SILC LONGITUDINÁLIS KOMPONENSÉN ALAPULÓ EGYSÉGES EURÓPAI UNIÓS LONGITUDINÁLIS MUTATÓK

A tagállamok az EU-SILC longitudinális mintája alapján közlik az egységes európai uniós longitudinális mutatókat.

Az egységes európai uniós longitudinális mutatók a Tanács által a nyitott koordinációs módszernek megfelelően elfogadott, és az EU-SILC dokumentumból levezethető mutatók.

2. PONTOSSÁG

2.1. Mintavételi terv

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében a következő információt kell közölni:

2.1.1. Mintavételi terv típusa (rétegzett, többlépcsős, csoportos)

2.1.2. Mintavételi egységek (egylépcsős, kétlépcsős)

2.1.3. Rétegezési és alrétegezési feltételek

2.1.4. A minta nagysága és felosztási feltételek

2.1.5. Minta-kiválasztási rendszerek

2.1.6. A minta időbeli megoszlása

2.1.7. A minta megújulása: rotációs csoportok

2.1.8. Súlyozások

2.1.8.1. Mintavételi faktor

2.1.8.2. A nemválaszolás korrekciója

2.1.8.3. Korrekciók külső adatokkal (szint, használt változók és források)

2.1.8.4. Végső longitudinális súly

Az EU-SILC longitudinális komponensének második és azt követő hullámai esetében a következő információt kell közölni:

2.1.8.5. A nem-válaszolás korrekciója

2.1.8.6. Korrekcióik külső adatokkal (szint, használt változók és források)

2.1.8.7. Végső longitudinális súly

2.1.8.8. Végső háztartási keresztmetszeti súly

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében azon tagállamok tekintetében, ahol helyettesítést alkalmaznak teljes meghiúsuláskor, a következő információt kell közölni:

2.1.9. Helyettesítések

2.1.9.1. Helyettesítések kiválasztásának módszere

2.1.9.2. A helyettesített egységek fő jellemzői az eredeti egységekkel összehasonlítva, lehetőség szerint régiónkénti (NUTS 2) bontásban

2.1.9.3. A helyettesített egységek megoszlása az eredeti egységekre vonatkozó címen való kapcsolatfelvétel rögzítése (DB120), háztartási kérdőív eredménye (DB130) és háztartási adatfelvétel elfogadása (DB135) szerint

2.2. Mintavételi hibák

Az EU-SILC keresztmetszeti komponense és az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében a következő információt kell közölni:

- Az átlag, a megfigyelések összes száma (imputálás előtt és után) és a standard hibák a következő jövedelemkomponensek tekintetében:

+++++ TIFF +++++

- Az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem átlagának, a megfigyelések számának (imputálás előtt és után) és standard hibájának bontása nem, korcsoport és háztartásnagyság szerint:

+++++ TIFF +++++

2.3. Nem mintavételi hibák

2.3.1. Mintavételi keret és lefedettségi hibák

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében közölni kell az e rendelet II. mellékletének 2.3.1. pontjában meghatározott mintavételi keretre és lefedettségi hibákra vonatkozó információt.

2.3.2. Mérési és feldolgozási hibák

Az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében közölni kell az e rendelet II. mellékletének 2.3.2. pontjában meghatározott mérési és feldolgozási hibákra vonatkozó információt.

2.3.3. A nem-válaszolásból eredő hibák

2.3.3.1. Az elért minta nagysága

Az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében a következő információt kell közölni:

- azon háztartások száma, amelyekre vonatkozóan elfogadták az interjút az adatbázis számára;

- az olyan háztartásban élő, személyes adatfelvételben részt vett, 16. életévüket betöltött személyek száma, mintaszemélyek száma és együtt élő személyek száma, amelyre vonatkozóan elfogadták az interjút az adatbázis számára.

2.3.3.2. Teljes meghiúsulás

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében a következő információt kell közölni:

- a háztartások meghiúsulási arányai (NRh) az e rendelet II. mellékletének 2.3.3.2. pontjában meghatározottak szerint,

- egyéni meghiúsulásiarányai (NRp) az e rendelet II. mellékletének 2.3.3.2. pontjában meghatározottak szerint,

- összesített egyéni meghiúsulásiarányai (*NRp) az e rendelet II. mellékletének 2.3.3.2. pontjában meghatározottak szerint.

Az EU-SILC longitudinális komponensének második és azt követő hullámai esetében a következő információt kell közölni:

- Háztartások válaszadási aránya

- Hullám válaszadási aránya

Azon sikeresen megkérdezett háztartások százalékos aránya (DB135 = 1), amelyek (a t-1. hullámból) továbbjutottak a t. hullámba, vagy amelyeket újonnan hoztak létre, illetve adtak a mintához a t. hullám során, (a nyomon követési szabályok szerint) a megfigyelési körön kívül esők vagy nem létezők kivételével.

- Longitudinális nyomon követési arány

Azon háztartások százalékos aránya, amelyek a t-1. hullámból a t. hullámba jutott háztartások közül nyomon követés céljából továbbjutottak a t+1. hullámba, (a nyomon követési szabályok szerint) a megfigyelési körön kívül esők vagy nem létezők kivételével.

- Nyomon követési arányszám

Azon háztartások száma, amelyek a t. hullámból továbbjutottak a t+1. hullámba, összehasonlítva azon háztartások számával, amelyek nyomon követés céljából a t-1. hullámból továbbjutottak a t. hullámba.

- Az elért minta nagyságának aránya

A t. hullámban az adatbázis számára elfogadott háztartások számának (DB135 = 1) a t-1. hullámban az adatbázis számára elfogadott háztartások számához (DB135 = 1) viszonyított aránya.

- Személyek válaszadási aránya

- Hullám válaszadási aránya

Azon sikeresen megkérdezett mintaszemélyek százalékos aránya (RB250 = 11, 12, 13), akik (a t-1. hullámból) továbbjutottak a t. hullámba, vagy amelyeket újonnan hoztak létre, illetve adtak a mintához a t. hullám során, (a nyomon követési szabályok szerint) a megfigyelési körön kívül esők vagy nem létezők kivételével.

Az 1. hullámban kiválasztott, sikeresen megkérdezett együtt élő személyek százalékos aránya (RB = 11, 12, 13) azok közül, akik (a t-1. hullámból) továbbjutottak a t. hullámba.

- Longitudinális nyomon követési arány

A t. hullámban sikeresen megkérdezett mintaszemélyek százalékos aránya (RB250 = 11, 12, 13) a kiválasztott összes mintaszemélyhez képest, azok kivételével, akik elhaláloztak vagy válaszadásra nem megfelelőnek (a megfigyelési körön kívül esőnek) minősültek, a válaszadás hiányának oka szerinti bontásban.

- Az elért minta nagyságának aránya

A t. hullámban végzett személyes adatfelvételek számának (RB250 = 11, 12, 13) a t-1. hullámban végzett személyes adatfelvételek számához viszonyított aránya.

Ezt az arányt a mintaszemélyek, valamint az első hullámban kiválasztott minden személy tekintetében meg kell határozni, ideértve a 16. életévüket betöltött nem mintaszemélyeket és a 16. életévüket betöltött, együtt élő személyeket is.

- Nem mintaszemélyek válaszadási aránya

A 16. életévüket betöltött nem mintaszemélyekkel a t. hullámban készített személyes adatfelvételek (RB250 = 11, 12, 13) számának minden olyan 16. életévét betöltött nem mintaszemély számához viszonyított aránya, akiket a t. hullámban az adatbázis számára elfogadott háztartásokban (DB135 = 1), illetve a legutóbb olyan háztartások tekintetében végzett háztartási adatfelvételben felsoroltak, amelyek nyomon követés céljából a t-1. hullámból továbbjutottak a t. hullámba, de amelyeket a t. hullámban nem tudtak sikeresen megkérdezni.

2.3.3.3. A háztartások megoszlása a háztartások státusa (DB110), a címen való kapcsolatfelvétel rögzítése (DB120), háztartási kérdőív eredménye (DB130) és háztartási adatfelvétel elfogadása (DB135) szerint

Az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében közölni kell a háztartások megoszlását a háztartások státusa, a címen való kapcsolatfelvétel rögzítése, háztartási kérdőív eredménye és háztartási adatfelvétel elfogadása szerint.

2.3.3.4. A személyek megoszlása háztartásbeli tagságuk státusa szerint (RB110)

Az EU-SILC longitudinális komponensének második és azt követő hullámai esetében közölni kell a személyek háztartásbeli tagságuk státusa szerinti megoszlását.

2.3.3.5. A részleges meghiúsulás

A jövedelemváltozók tekintetében az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében közölni kell a következő információt:

- azon háztartások (a háztartási szinten felvett vagy összeállított jövedelemkomponensek szerinti bontásban)/személyek (a személyi szinten felvett vagy összeállított jövedelemkomponensek szerinti bontásban) százalékos aránya, amelyek minden jövedelemkomponensen belül részesültek valamilyen összegben,

- a háztartási/személyes szinten felvett vagy összeállított minden egyes jövedelemkomponensre vonatkozó hiányzó értékek százalékos aránya,

- a háztartási/személyes szinten felvett vagy összeállított minden egyes jövedelemkomponensre vonatkozó részinformáció százalékos aránya.

2.4. Az adatgyűjtés módja

Az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében a háztartásban élő 16. életévüket betöltött személyek megoszlását "adatstátus" (RB250) és az "adatfelvétel típusa" (RB260) szerint kell közölni, minden mintaszemély, valamint az együtt élő személyek tekintetében, és összesen.

2.5. Imputálási eljárás

Az EU-SILC keresztmetszeti komponense és az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében jelenteni kell a a tétel hiányzó válaszakor alkalmazott imputálási eljárás leírását – ha eltér az Eurostat módszerétől –, az imputált változókat, valamint az imputálások százalékos arányát, a célváltozónkénti összes megfigyelések számához képest.

2.6. Imputált bérleti díj

Az EU-SILC keresztmetszeti komponense és az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében jelenteni kell az imputált bérleti díj kiszámítására alkalmazott módszer leírását, ha eltér az Eurostat módszerétől.

2.7. Cégautók

Az EU-SILC keresztmetszeti komponense és az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében jelenteni kell a "cégautó" magáncélú használata értékének imputálására alkalmazott módszer leírását.

3. ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

3.1. Alapfogalmak és meghatározások

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében közölni kell az (e rendelet II. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott) alapfogalmakra és meghatározásokra, valamint a nemzeti fogalmak és a szabványos EU-SILC fogalmak közötti különbségekre vonatkozó információt, valamint – lehetőség szerint – az említett különbségek következményeinek felmérését.

A második és az azt követő hullámok esetében jelenteni kell az alapfogalmakban és meghatározásokban az első hullámhoz képest bekövetkezett minden változást.

3.2. Jövedelemkomponensek

3.2.1. A nemzeti fogalmak és a szabványos EU-SILC fogalmak közötti különbségek, valamint – lehetőség szerint – az említett különbségek következményeinek felmérése

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében közölni kell az e rendelet II. mellékletének 3.2.1. pontjában meghatározott jövedelemkomponensekre vonatkozó információt (kivéve: "munkavállalók bruttó havi jövedelme").

A második és az azt követő hullámok esetében jelenteni kell a jövedelemkomponensek meghatározásában az első hullámhoz képest bekövetkezett minden változást.

3.2.2. A jövedelemváltozók adatgyűjtésére használt forrás vagy eljárás

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében közölni kell a jövedelemváltozók adatgyűjtésére használt forrást vagy eljárást.

A második és az azt követő hullámok esetében jelenteni kell a jövedelemváltozók adatgyűjtésére használt forrás vagy eljárás tekintetében bekövetkezett minden változást.

3.2.3. A komponensszinten felvett jövedelemváltozók formája

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében közölni kell a jövedelemváltozók komponensszinten történő felvételének formáját (pl. bruttó, a jövedelemadók forrásánál és a társadalombiztosítási járulékok tekintetében nettó, a jövedelemadók forrásánál nettó, a társadalombiztosítási járulékok tekintetében nettó).

A második és az azt követő hullámok esetében jelenteni kell a jövedelemváltozók komponensszinten történő felvételének formája tekintetében bekövetkezett minden változást.

3.2.4. A jövedelmi célváltozók előírt formában történő felvételére használt módszer (pl. bruttó értékek formájában)

Az EU-SILC longitudinális komponensének első hulláma esetében közölni kell a jövedelmi célváltozók előírt formában történő felvételére használt módszert (pl. bruttó értékek formájában).

A második és az azt követő hullámok esetében jelenteni kell a jövedelemváltozók adatgyűjtésére használt forrás vagy eljárás tekintetében bekövetkezett minden változást.

3.3. Nyomon követési szabályok

Az EU-SILC longitudinális komponense esetében jelenteni kell a nemzeti nyomon követési szabályok és a szabványos EU-SILC nyomon követési szabályok közötti eltéréseket.

4. KOHERENCIA

4.1. A jövedelmi célváltozók és az egyes "jövedelemkomponensekből" jövedelemben részesülő személyek számának összehasonlítása külső forrásokkal

Az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében közölni kell a jövedelmi célváltozók és az egyes "jövedelemkomponensekből" jövedelemben részesülő személyek számának külső forrásokkal történő összehasonlítását, ha az érintett tagállam úgy véli, hogy az ilyen külső adatok kellőképpen megbízhatóak.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A Bizottság (Eurostat) által készítendő összehasonlító időközi és záró minőségi jelentések tartalma

ÖSSZEHASONLÍTÓ IDŐKÖZI MINŐSÉGI JELENTÉS

A tagállamok által szolgáltatott időközi minőségi jelentések alapján a Bizottság (Eurostat) összehasonlító időközi minőségi jelentést készít, amely a következő minőségi követelményeket tartalmazza:

1. Pontosság

1.1. Mintavételi terv

1.2. Mintavételi hibák

1.2.1. Az ekvivalens rendelkezésre álló jövedelem és (megfelelő esetben) a nemek közötti keresetkülönbség tekintetében az EU-SILC keresztmetszeti komponensén alapuló egységes európai uniós keresztmetszeti mutatók becsült értéke, relatív szórása, 95 %-os konfidencia-intervalluma és effektív mintanagysága.

1.3. Nem mintavételi hibák

1.4. Az adatgyűjtés módja

1.5. Az adatfelvétel időtartama

2. Összehasonlíthatóság

2.1. Alapfogalmak és meghatározások

2.2. Jövedelemkomponensek

3. Koherencia

ÖSSZEHASONLÍTÓ ZÁRÓ MINŐSÉGI JELENTÉS

A tagállamok által szolgáltatott záró minőségi jelentések alapján a Bizottság (Eurostat) összehasonlító záró minőségi jelentést készít, amely a következő minőségi követelményeket tartalmazza:

1. Relevancia

- a felhasználók leírása és osztályozása

- a felhasználói igények sokféleségének leírása (felhasználói osztályonként)

2. Pontosság

2.1. Mintavételi terv

2.2. Mintavételi hibák

Az EU-SILC keresztmetszeti komponense és az EU-SILC longitudinális komponensének minden hulláma esetében a következő információt kell közölni:

- a jövedelemkomponensek átlaga, a megfigyelések összes száma (imputálás előtt és után), relatív szórása és 95 %-os konfidencia-intervalluma,

- az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem átlaga, a megfigyelések összes száma (imputálás előtt és után), relatív szórása és 95 %-os konfidencia-intervalluma, nem, korcsoport és háztartásnagyság szerint bontásban.

2.3. Nem mintavételi hibák

2.4. Az adatgyűjtés módja

2.5. Imputálási eljárás

2.6. Imputált bérleti díj

2.7. Cégautók

3. Naprakészség és időbeli pontosság

- az adatok átlagos aktualitása

- adatgyakoriság és átlagos adatfrissesség

- a késedelmes adatkibocsátások százalékos aránya az EU-SILC keretrendeletben megállapított közzétételi időpontok alapján

- a nem pontos időben közzétett adatok késésének átlagos ideje (hetek számában kifejezve)

- a késedelmes kibocsátás okai

4. Hozzáférhetőség és érthetőség

- az adatokhoz való hozzáférés feltételeinek leírása (média, támogatás, forgalmazási feltételek, korlátozások, titoktartás stb.)

- az adatok közzétételi feltételeinek leírása

5. Összehasonlíthatóság

5.1. Alapfogalmak és meghatározások

5.2. Jövedelemkomponensek

5.3. Követési szabályok

6. Koherencia

--------------------------------------------------