31988L0195

A Bizottság irányelve

(1988. március 24.)

a gépjárművek motorteljesítményére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/1269/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(88/195/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a gépjárművek motorteljesítményére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. december 16-i 80/1269/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 3. cikkére,

mivel a szerzett tapasztalatokat és a jelenlegi fejlődési szintet tekintetbe véve most már célszerű a 80/1269/EGK irányelvben megállapított vizsgálati eljárásokat úgy alakítani, hogy azok pontosabb eredményeket szolgáltassanak, és azokat az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságában és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetben (ISO) elért legújabb fejlesztésekhez igazítani;

mivel az ezen irányelvben foglalt rendelkezések összhangban vannak a gépjárművekről szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 80/1269/EGK irányelv I. és II. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) 1988. április 1-jétől motorteljesítménnyel kapcsolatos okokból a tagállamok

- egy gépjárműtípusra vonatkozóan nem tagadhatják meg az EGK-típusjóváhagyás megadását vagy a 70/156/EGK tanácsi irányelv [2] 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében előírt bizonyítvány másolatának kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását, és

- nem tilthatják meg a járművek forgalomba helyezését,

ha ezeknek a járműtípusoknak vagy ezeknek a járműveknek a motorteljesítményét a legutóbb ezen irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint állapították meg.

(2) 1988. október 1-jétől a tagállamok

- nem állíthatják ki többé a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (l) bekezdésének utolsó francia bekezdésében előírt bizonyítványt egy olyan járműtípusra, amelynek motorteljesítményét nem a legutóbb az ezen irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint állapították meg, és

- megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyást egy olyan járműtípusra, amelynek motorteljesítményét nem a legutóbb az ezen irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint állapították meg.

(3) 1992. október 1-jétől a tagállamok megtilthatják az olyan járművek forgalomba hozatalát, amelyeknek motorteljesítményét nem a legutóbb az ezen irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint állapították meg.

3. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1988. április 1-je előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1988. március 24-én.

a Bizottság részéről

Cockfield

alelnök

[1] HL L 375., 1980.12.31., 46. o.

[2] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 80/1269 EGK irányelv I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

I. MELLÉKLET

A MOTORTELJESÍTMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA

1. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

1.1. Az EGK-típusjóváhagyási kérelem

Egy gépjárműtípusra vonatkozó EGK-típusjóváhagyás kiadása iránti kérelmet a motorteljesítmény tekintetében a jármű gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

1.1.1. A kérelemhez három példányban a következő okiratokat és adatokat kell csatolni:

1.1.1.1. szabályszerűen kitöltött adatközlő lap;

1.1.1.2. az 1. vagy 2. függelékben megkövetelt adatok.

1.1.2. Ha a vizsgálatokat a típus-jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat maga folytatja le, akkor részére a jóváhagyandó járműtípus egy jellemző járművét kell rendelkezésre bocsátani.

1.2. Dokumentáció

Amennyiben a kérelem megfelel az 1.1. pontnak, akkor az illetékes hatóság kiállítja a II. melléklet által megadott minta szerinti okiratot. Ennek az okiratnak a kiállításához azon tagállam illetékes hatósága, amely az EGK-típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős, felhasználhatja azt a jelentést, amelyet az ezen irányelv előírásai szerint egy jóváhagyott vagy elismert laboratórium állított ki.

2. HATÁLY

2.1. Ez a módszer a 70/156/EGK irányelv I. melléklete szerint az M- és N-kategóriájú gépjárművek hajtására használt, és a következő típusok egyikéhez tartozó belsőégésű motorokra vonatkozik:

2.1.1. belsőégésű dugattyús motorok (külső gyújtással vagy sűrítéses gyújtással), a szabaddugattyús motorok kivételével;

2.1.2. forgódugattyús motorok.

2.2. A módszert mind a szívó motorokra, mind a feltöltött motorokra alkalmazni kell.

3. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

3.1. "Hasznos teljesítmény": az a teljesítmény, amelyet próbapadon, megfelelő fordulatszám mellett a forgattyús tengely vagy az annak megfelelő alkatrész végén mérnek az 1. táblázatban feltüntetett segédberendezésekkel felszerelt motoron. Ha a teljesítménymérést csak a motorra felszerelt sebességváltóval együttesen lehet lefolytatni, akkor számításba kell venni a sebességváltó hatásfokát.

3.2. "Névleges teljesítmény": a motor teljes terhelés mellett mért legnagyobb hasznos teljesítménye.

3.3. "Sorozatszerű felszerelés": egy bizonyos alkalmazásra a gyártó által meghatározott felszerelés.

4. TELJES TERHELÉS MELLETT VÉGZETT TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA

4.1. Forgatónyomaték: a mért forgatónyomaték ± 1 %-a [1].

4.2. Fordulatszám:

A mérési pontosságnak ± 0,5 %-nak kell lennie. A motor fordulatát lehetőleg automatikusan szinkronizált fordulatmérő és kronométer (vagy fordulatszámláló) segítségével kell mérni.

4.3. Tüzelőanyag-fogyasztás: a mért fogyasztás ± 1 %-a.

4.4. Tüzelőanyag-hőmérséklet: ±2 K.

4.5. A motor beszívott levegőjének hőmérséklete: ±2 K.

4.6. A légköri nyomás: ±100 Pa.

4.7. Nyomás a szívóvezetékben: ±50 Pa (lásd az l. táblázat 1a. megjegyzését).

4.8. A kipufogógáz ellennyomása a jármű kipufogócsövében: ± 200 Pa (lásd az 1. táblázat 1b. megjegyzését).

5. VIZSGÁLAT A MOTOR HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

5.1. Segédberendezések

5.1.1. A vizsgálathoz felszerelendő segédberendezések

Azokat a segédberendezéseket, amelyek a motor üzemeltetése számára a tervezett alkalmazási célhoz szükségesek (és az 1. táblázatban vannak felsorolva), a vizsgálatnál lehetőleg ugyanabban a helyzetben kell a próbapadon elrendezni, mint a tervezett alkalmazási célnál.

5.1.2. A vizsgálathoz leszerelendő segédberendezések

Bizonyos, kizárólag a jármű üzemeltetéséhez szükséges, és adott esetben a motorra szerelt segédberendezéseket a vizsgálatokhoz le kell szerelni.

Az alábbi, nem kimerítő jegyzék erre tartalmaz példákat:

- a fékberendezés légsűrítője,

- a kormánymű rásegítő-berendezésének szivattyúja,

- a kerékfelfüggesztés szivattyúja,

- a légkondicionáló berendezés.

A le nem szerelhető felszerelések esetén az azok által felvett üresjárati teljesítményt meg lehet határozni, és hozzá lehet adni a mért teljesítményhez.

I. TÁBLÁZAT

A motor hasznos teljesítményének megállapítására irányuló vizsgálathoz szükséges segédberendezések

Sor | Segédberendezések | A hasznos teljesítmény vizsgálatánál használandó |

1. | Szívórendszer | |

Szívócsővezeték | Ha sorozatszerű – igen |

Légszűrő |

Szívászaj-csökkentő |

Forgattyúház-szellőztető |

Fordulatszám-határoló |

2. | A szívócsővezeték levegő-előmelegítője | Ha sorozatszerű – igen (a lehető legkedvezőbb állásában kell működtetni) |

3. | Kipufogórendszer | |

Kipufogógáz-szűrő | Ha sorozatszerű – igen |

Kipufogó-gyűjtőcső |

Kipufogócsövek |

Hangtompító |

Végcső |

Kipufogófék |

Feltöltő |

4. | Tüzelőanyag–szivattyú | Ha sorozatszerű – igen |

5. | Porlasztó | |

Elektromos vezérlőrendszer, áramlásmérő stb.(ha van) | Ha sorozatszerű – igen |

Nyomáscsökkentő | Gázmotorok számára |

Elgőzölögtető |

Keverő berendezések |

6. | Tüzelőanyag-befecskendezés (benzin és dízel tüzelőanyag) | |

Előszűrő | Ha sorozatszerű – igen |

Szűrő |

Szivattyú |

Nagynyomású vezeték |

Befecskendező fúvóka |

Levegőszelep (ha van) |

Elektronikus vezérlőrendszer, áramlásmérő stb. (ha van) |

Regulátor/szabályzó |

Légköri terheléskorlátozó |

7. | Folyadékhűtés | |

Motorházfedél | Nem |

Motorfedél levegőkilépője |

Hűtő | Ha sorozatszerű – igen |

Ventillátor, |

A ventillátor légterelője |

vízszivattyú |

Termosztát |

8. | Léghűtés | |

Légterelő szerkezet | Ha sorozatszerű – igen |

Légfúvó, |

Hőfokszabályozó berendezés |

9. | Elektromos felszerelés | Ha sorozatszerű – igen |

10. | Feltöltő (ha van) | |

Vagy közvetlenül a motor és/vagy a kipufogógázok által meghajtott feltöltő | Ha sorozatszerű – igen |

Töltőlevegő-hűtő |

Hűtőközeg-szivattyú vagy ventillátor (a motor által hajtott) |

A hűtőközeg termosztátja (ha van) |

11. | Pótlólagos próbapadi ventillátor | Igen – ha szükséges |

12. | Kipufogógáz-tisztító berendezés | Ha sorozatszerű – igen |

1. | A porlasztó(k) beállítása | Sorozatszerű beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet a vizsgálat alatt fenn kell tartani |

2. | A befecskendező szivattyú tüzelőanyag-szállító rendszerének beállítása |

3. | Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés-beállítás (vezérlési görbe) |

4. | Regulátor beállítása |

5. | Kibocsátáscsökkentő berendezések |

5.3. Vizsgálati feltételek

5.3.1. A hasznos teljesítmény mérését külső gyújtású motoroknál a gázpedál teljes lenyomása mellett, a sűrítéses gyújtású motoroknál pedig a befecskendező szivattyú teljes terhelése melletti szállítóteljesítményével kell lefolytatni, miközben a motor az 1. táblázat szerint van felszerelve.

5.3.2. A méréseket állandósult üzemi körülmények mellett kell végezni, a motor megfelelő frisslevegő-ellátása mellett. A motornak a gyártó által ajánlott feltételeknek megfelelően bejáratottnak kell lennie. Az égésterek korlátozott mértékben tartalmazhatnak lerakódást.

A vizsgálati feltételeknek, mint például a levegő belépési hőmérséklete (lásd a 6.2. pontot), a lehető legjobban meg kell közelíteniük a referenciaállapotot, hogy ezáltal a korrekciós tényező csökkenjen.

5.3.3. A motor beszívott levegőjének (környezeti levegő) hőmérsékletét legfeljebb 0,15 m-rel a légszűrőbe való belépés előtt, vagy ha nincs szűrő, 0,15 m-rel a levegőbeszívó nyílás előtt kell mérni. A hőmérőt vagy a hőelemet védeni kell a hőbesugárzástól, és közvetlenül a levegőáramban kell elhelyezni. Védve kell lennie a tüzelőanyag által történő nedvesedéstől is. Megfelelő számú pontban kell a hőmérsékletet mérni, hogy reprezentatív közepes belépő hőmérsékletet lehessen mérni.

5.3.4. A mérési adatok leolvasását addig nem szabad megkezdeni, amíg a forgatónyomaték, a fordulat és a hőmérséklet legalább egy percen át lényegében nem állandósul.

5.3.5. A mérésekhez alapul vett fordulatszám a próbafutás vagy leolvasás közben nem ingadozhat többel, mint ± 1 %-kal vagy ± 10 min-1 értékkel; ilyenkor a nagyobbik tűrésértéket kell figyelembe venni.

5.3.6. A fékteljesítményt, a tüzelőanyag-fogyasztást és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell mérni, és két olyan egymás után mért állandósult érték középértékét kell képezni, amely a fékteljesítmény és a tüzelőanyag-fogyasztás esetében 2 %-nál többel nem ingadozhat.

5.3.7. A motorból történő kilépése helyén mért hűtőfolyadék-hőmérsékletet a gyártó által a termosztátra megadott felső szabályozási hőmérsékleten ± 5 K pontossággal kell tartani. Ha a gyártó nem közöl adatokat, a hőmérsékletnek 353 K ± 5 K értéknél kell lennie.

Léghűtéses motoroknál a hőmérsékletnek egy, a gyártó által megnevezett ponton a gyártó által a referencia-feltételekben megnevezett maximális értékhez viszonyítva + 0/–20 K tartományon belül kell lennie.

5.3.8. A tüzelőanyag hőmérsékletét a porlasztóba vagy a befecskendező szivattyúba való belépésnél kell mérni, és azt a motor gyártója által megszabott határértékeken belül kell tartani.

5.3.9. A forgattyúházban, vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag-hőmérsékletnek a motorgyártó által megszabott határértékeken belül kell lennie.

5.3.10. Adott esetben segédrendszert lehet alkalmazni, hogy a hőmérsékletet az 5.3.7., 5.3.8. és 5.3.9. szerinti határértékeken belül lehessen tartani.

5.3.11. Tüzelőanyag

Füstölésgátló, adalékok nélküli, kereskedelemben kapható tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetekben referencia-tüzelőanyagnak számít a legutóbb a 83/351/EGK irányelvvel [13] módosított, a gépjárművek külső gyújtású motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelv [14]:

a) VI. mellékletének (l) bekezdésében a külső gyújtású motorok számára meghatározott tüzelőanyag; és

b) VI. mellékletének (2) bekezdésében a sűrítéses gyújtású motorok számára meghatározott tüzelőanyag.

A gyártó választhat, hogy a fent megnevezett referencia-tüzelőanyag helyett a CEC [15] referencia-tüzelőanyagot alkalmazza (CEC-RF-08-A-85 az olyan külső gyújtású motorok számára, amelyek ólommentes benzinnel üzemelnek, és CEC-RF-03-A-84 a sűrítéses gyújtású motorok számára).

5.4. A vizsgálatok lefolytatása

A méréseket elegendő, kiválasztott motor-fordulatszámon kell lefolytatni, hogy a teljesítményjelleg-görbéket a gyártó által közölt minimális és maximális fordulatszám között pontosan és teljes mértékben fel lehessen venni. E fordulatszám-tartománynak tartalmaznia kell azt a fordulatszámot, amelynél a motor a legnagyobb teljesítményét leadja. Mindenkor legalább két stabilizált mérés középértékét kell meghatározni.

5.5. A koromkibocsátás értékének mérése

Sűrítéses gyújtású motoroknál a koromértéket a kipufogógázok 72/306/EGK irányelv [16] VI. melléklete szerinti vizsgálatának megfelelően kell ellenőrizni.

5.6. Rögzítendő adatok

A rögzítendő adatokat az 1. függelék sorolja fel.

6. TELJESÍTMÉNYKORREKCIÓS TÉNYEZŐK

6.1. Fogalommeghatározás

A teljesítménykorrekciós tényező az az együttható, amellyel a 6.2. pontban meghatározott légköri referencia-feltételek szerinti motorteljesítmény meghatározható:

P0 = α · P

ahol:

P0 = a korrigált teljesítmény (azaz az atmoszférikus feltételek melletti teljesítmény);

α = a korrekciós tényező (αa vagy αd);

P = a mért teljesítmény (vizsgált teljesítmény).

6.2. Légköri referenciafeltételek

6.2.1. Hőmérséklet (T0): 298 K (25 °C)

6.2.2. Nyomás (száraz) (pso): 99 kPa

Megjegyzés:

A száraz nyomás 100 kPa teljes nyomáson és 1 kPa vízgőznyomáson alapul.

6.3. Légköri vizsgálati feltételek

A vizsgálat alatt a következő légköri feltételeknek kell teljesülniük:

6.3.1. Hőmérséklet (T)

Külső gyújtású motoroknál 288 K ≤ T ≤ 308 K

Sűrítéses gyújtású motoroknál 283 K ≤ T ≤ 313 K

6.3.2. Nyomás (ps)

80 kPa ≤ ps ≤ 110 kPa

6.4. Az αa és αd korrekciós tényezők megállapítása [17]

6.4.1. Szívó vagy feltöltött motorok külső gyújtással – αa tényező

αa =

.

[18]

ahol:

T = a motor által beszívott levegő abszolút hőmérséklete Kelvin-fokban K);

ps = az atmoszférikus nyomás (száraz) kilopascalban (kPa), azaz a légköri nyomás, a vízgőz-nyomás levonásával.

A laboratórium által teljesítendő feltételek:

Ahhoz, hogy egy vizsgálat érvényes legyen, a következő feltételnek kell teljesülnie:

0,93 ≤ αa ≤ 1,07

Ha a határértéket túllépik, akkor pontosan fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben a megállapított értéket és a vizsgálati körülményeket (hőmérséklet és nyomás).

6.4.2. Sűrítéses gyújtású motorok – αd tényező

Az αd teljesítménykorrekciós tényezőt konstans sűrítéses gyújtású motorokra vonatkozóan állandó tüzelőanyag-adagolási arány mellett a következő képlet alapján kell megállapítani:

αd = (fa) fm,

ahol:

fa = a légköri nyomást figyelembe vevő tényező;

fm = az egyes motortípusokra és beállításokra jellemző tényező.

6.4.2.1. Atmoszférikus tényező, fa

Ez a tényező azoknak a hatásoknak a figyelembevételére szolgál, amelyeket a környezeti feltételek (levegőnyomás, hőmérséklet és nedvesség) gyakorolnak a motor által beszívott levegőre.

Az atmoszférikus tényezőre vonatkozó képlet a motor jellege szerint változik.

6.4.2.1.1. Szívómotorok és mechanikusan feltöltött motorok:

f

=

.

T2980,7

6.4.2.1.2. Turbófeltöltős motorok a töltőlevegő hűtésével vagy hűtése nélkül:

f

=

.

T2981,5

6.4.2.2. Motortényező, fm

fm a qc (korrigált tüzelőanyag-áramlás) függvénye:

fm = 0,036 × qc – 1,14,

ahol:

qc = q/r,

ahol:

q = a tüzelőanyag átmenő mennyisége munkaciklusonként és a teljes beszívott mennyiség egy literre vonatkoztatva, milligrammokban [mg/(liter × munkaciklus)],

r = nyomásviszony a kompresszor kiáramlási és szívó nyílása között (r = 1 a nem feltöltött motoroknál).

Ez a képlet a qc értékekre a legalább 40 mg/(liter × munkaciklus)-tól legfeljebb 65 mg/(liter × munkaciklus)-t magában foglaló tartományban érvényes.

40 mg/(liter × munkaciklus) alatti qc értékeknél fm-re konstans 0,3 értéket kell behelyettesíteni (fm = 0,3).

65 mg/(liter × munkaciklus) feletti qc értékeknél fm-re konstans 1,2 értéket (fm=1,2) kell behelyettesíteni (lásd az ábrát):

+++++ TIFF +++++

6.4.2.3. A laboratórium által teljesítendő feltételek

Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényes legyen, az αd korrekciós tényezőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

0,9 ≤ αd ≤ 1,1

Ha túllépik ezeket a határértékeket, akkor a vizsgálati jelentésben pontosan meg kell adni a ténylegesen megállapított korrekciós értéket és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és nyomás).

7. VIZSGÁLATI JELENTÉS

A vizsgálati jelentésnek tartalmazni kell az eredményeket és az összes olyan számítást, mely a II. mellékletben megadott hasznos teljesítmény megállapításához szükséges, továbbá az e melléklet 1. vagy 2. függelékében feltüntetett motorjellemzőket.

8. A MOTORTÍPUS MEGVÁLTOZTATÁSA

Az illetékes hatósággal közölni kell a motor minden változtatását az e melléklet 1. vagy 2. függelékében feltüntetett jellemzők tekintetében. A hatóság döntése az alábbi lehet:

8.1. úgy ítéli meg, hogy a végrehajtott módosítások nincsenek jelentős hatással a motorteljesítményre; vagy

8.2. kezdeményezheti a motorteljesítmény újbóli megállapítását az általa szükségesnek ítélt vizsgálatok lefolytatása mellett.

9. TŰRÉSEK A HASZNOS TELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉNÉL

9.1. A műszaki szolgálat által megállapított hasznos motorteljesítmény a gyártó által megadott hasznos teljesítménytől ± 2 %-kal térhet el (a motor fordulatszámának 1,5 %-os tűrése mellett).

9.2. A gyártás-megfelelőség vizsgálata alkalmával a vizsgált motor hasznos teljesítménye a típus-jóváhagyási értéktől ± 5 %-kal térhet el.

A 80/1269/EGK irányelv 1. függeléke a következőképpen módosul:

A "(Dízelmotorok)" alcím helyébe a "(Sűrítéses gyújtású motorok)" alcím lép.

A 3.2.2.1.3., 3.2.2.4.3., 3.2.2.4.4. és 3.2.2.4.5. pontokban az "r/min" kifejezést a "min-1" kifejezés váltja fel.

A 3.2.2.3.3. pontban a "bar" kifejezés helyébe a "kPa" kifejezés lép.

A 80/1269/EGK irányelv 2. függeléke a következőképpen módosul:

A 3.2.2.4. pontban a "bar" kifejezés helyébe a "kPa" kifejezés lép.

A 80/1269/EGK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

Az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. pontban a "mbar" kifejezés helyébe a "kPa" kifejezés lép.

Az 5.3., 6.1., 6.2., 6.3. és 6.4. pontban az "r/min" kifejezés helyébe a "min-1" kifejezés lép.

Az 5.6.3., 5.6.4., 6.1. és 6.2. tételekben a "dízel" kifejezés helyébe a "sűrítéses gyújtású" kifejezés lép.

[1] A forgatónyomatékot mérő rendszert úgy kell kalibrálni, hogy annál figyelembe kell venni a súrlódási veszteségeket. A pontosság a próbapad méréstartományának alsó felében a mért forgatónyomaték ± 2 %-a lehet.

[13] HL L 197., 1983.7.20., 1. o.

[14] HL L 76., 1970.4.6., 1. o.

[15] A motorolajok és tüzelőanyagok vizsgálatainak fejlesztésével foglalkozó európai koordinációs tanács.

[16] HL L 190., 1972.8.20., 1. o.

[17] A vizsgálatokat kondicionált helyiségben is el lehet végezni, ahol a légköri körülmények szabályozhatók.

[18] Azoknál a motoroknál, amelyek automatikus levegőhőmérséklet-szabályozással vannak felszerelve, amely viszont olyan méretezésű, hogy teljes terheléses üzemben 25°C-nál nincs előmelegített levegő hozzávezetés, a vizsgálatot teljesen zárt szabályzó mellett kell végezni. Ha a szabályzó 25°C-nál még működésben van, a vizsgálatokat rendesen üzemelő szabályzó mellett kell végezni, és a korrekciós tényezőben a hőmérséklet tagot nullával felvettnek kell minősíteni (nincs hőmérséklet-korrekció).

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A MOTORTELJESÍTMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA

1. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

1.1. Az EGK-típusjóváhagyási kérelem

Egy gépjárműtípusra vonatkozó EGK-típusjóváhagyás kiadása iránti kérelmet a motorteljesítmény tekintetében a jármű gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

1.1.1. A kérelemhez három példányban a következő okiratokat és adatokat kell csatolni:

1.1.1.1. szabályszerűen kitöltött adatközlő lap;

1.1.1.2. az 1. vagy 2. függelékben megkövetelt adatok.

1.1.2. Ha a vizsgálatokat a típus-jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat maga folytatja le, akkor részére a jóváhagyandó járműtípus egy jellemző járművét kell rendelkezésre bocsátani.

1.2. Dokumentáció

Amennyiben a kérelem megfelel az 1.1. pontnak, akkor az illetékes hatóság kiállítja a II. melléklet által megadott minta szerinti okiratot. Ennek az okiratnak a kiállításához azon tagállam illetékes hatósága, amely az EGK-típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős, felhasználhatja azt a jelentést, amelyet az ezen irányelv előírásai szerint egy jóváhagyott vagy elismert laboratórium állított ki.

2. HATÁLY

2.1. Ez a módszer a 70/156/EGK irányelv I. melléklete szerint az M- és N-kategóriájú gépjárművek hajtására használt, és a következő típusok egyikéhez tartozó belsőégésű motorokra vonatkozik:

2.1.1. belsőégésű dugattyús motorok (külső gyújtással vagy sűrítéses gyújtással), a szabaddugattyús motorok kivételével;

2.1.2. forgódugattyús motorok.

2.2. A módszert mind a szívó motorokra, mind a feltöltött motorokra alkalmazni kell.

3. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

3.1. "Hasznos teljesítmény": az a teljesítmény, amelyet próbapadon, megfelelő fordulatszám mellett a forgattyús tengely vagy az annak megfelelő alkatrész végén mérnek az 1. táblázatban feltüntetett segédberendezésekkel felszerelt motoron. Ha a teljesítménymérést csak a motorra felszerelt sebességváltóval együttesen lehet lefolytatni, akkor számításba kell venni a sebességváltó hatásfokát.

3.2. "Névleges teljesítmény": a motor teljes terhelés mellett mért legnagyobb hasznos teljesítménye.

3.3. "Sorozatszerű felszerelés": egy bizonyos alkalmazásra a gyártó által meghatározott felszerelés.

4. TELJES TERHELÉS MELLETT VÉGZETT TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA

4.1. Forgatónyomaték: a mért forgatónyomaték ± 1 %-a [1].

4.2. Fordulatszám:

A mérési pontosságnak ± 0,5 %-nak kell lennie. A motor fordulatát lehetőleg automatikusan szinkronizált fordulatmérő és kronométer (vagy fordulatszámláló) segítségével kell mérni.

4.3. Tüzelőanyag-fogyasztás: a mért fogyasztás ± 1 %-a.

4.4. Tüzelőanyag-hőmérséklet: ±2 K.

4.5. A motor beszívott levegőjének hőmérséklete: ±2 K.

4.6. A légköri nyomás: ±100 Pa.

4.7. Nyomás a szívóvezetékben: ±50 Pa (lásd az l. táblázat 1a. megjegyzését).

4.8. A kipufogógáz ellennyomása a jármű kipufogócsövében: ± 200 Pa (lásd az 1. táblázat 1b. megjegyzését).

5. VIZSGÁLAT A MOTOR HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

5.1. Segédberendezések

5.1.1. A vizsgálathoz felszerelendő segédberendezések

Azokat a segédberendezéseket, amelyek a motor üzemeltetése számára a tervezett alkalmazási célhoz szükségesek (és az 1. táblázatban vannak felsorolva), a vizsgálatnál lehetőleg ugyanabban a helyzetben kell a próbapadon elrendezni, mint a tervezett alkalmazási célnál.

5.1.2. A vizsgálathoz leszerelendő segédberendezések

Bizonyos, kizárólag a jármű üzemeltetéséhez szükséges, és adott esetben a motorra szerelt segédberendezéseket a vizsgálatokhoz le kell szerelni.

Az alábbi, nem kimerítő jegyzék erre tartalmaz példákat:

- a fékberendezés légsűrítője,

- a kormánymű rásegítő-berendezésének szivattyúja,

- a kerékfelfüggesztés szivattyúja,

- a légkondicionáló berendezés.

A le nem szerelhető felszerelések esetén az azok által felvett üresjárati teljesítményt meg lehet határozni, és hozzá lehet adni a mért teljesítményhez.

I. TÁBLÁZAT

A motor hasznos teljesítményének megállapítására irányuló vizsgálathoz szükséges segédberendezések

Sor | Segédberendezések | A hasznos teljesítmény vizsgálatánál használandó |

1. | Szívórendszer | |

Szívócsővezeték | Ha sorozatszerű – igen |

Légszűrő |

Szívászaj-csökkentő |

Forgattyúház-szellőztető |

Fordulatszám-határoló |

2. | A szívócsővezeték levegő-előmelegítője | Ha sorozatszerű – igen (a lehető legkedvezőbb állásában kell működtetni) |

3. | Kipufogórendszer | |

Kipufogógáz-szűrő | Ha sorozatszerű – igen |

Kipufogó-gyűjtőcső |

Kipufogócsövek |

Hangtompító |

Végcső |

Kipufogófék |

Feltöltő |

4. | Tüzelőanyag–szivattyú | Ha sorozatszerű – igen |

5. | Porlasztó | |

Elektromos vezérlőrendszer, áramlásmérő stb.(ha van) | Ha sorozatszerű – igen |

Nyomáscsökkentő | Gázmotorok számára |

Elgőzölögtető |

Keverő berendezések |

6. | Tüzelőanyag-befecskendezés (benzin és dízel tüzelőanyag) | |

Előszűrő | Ha sorozatszerű – igen |

Szűrő |

Szivattyú |

Nagynyomású vezeték |

Befecskendező fúvóka |

Levegőszelep (ha van) |

Elektronikus vezérlőrendszer, áramlásmérő stb. (ha van) |

Regulátor/szabályzó |

Légköri terheléskorlátozó |

7. | Folyadékhűtés | |

Motorházfedél | Nem |

Motorfedél levegőkilépője |

Hűtő | Ha sorozatszerű – igen |

Ventillátor, |

A ventillátor légterelője |

vízszivattyú |

Termosztát |

8. | Léghűtés | |

Légterelő szerkezet | Ha sorozatszerű – igen |

Légfúvó, |

Hőfokszabályozó berendezés |

9. | Elektromos felszerelés | Ha sorozatszerű – igen |

10. | Feltöltő (ha van) | |

Vagy közvetlenül a motor és/vagy a kipufogógázok által meghajtott feltöltő | Ha sorozatszerű – igen |

Töltőlevegő-hűtő |

Hűtőközeg-szivattyú vagy ventillátor (a motor által hajtott) |

A hűtőközeg termosztátja (ha van) |

11. | Pótlólagos próbapadi ventillátor | Igen – ha szükséges |

12. | Kipufogógáz-tisztító berendezés | Ha sorozatszerű – igen |

1. | A porlasztó(k) beállítása | Sorozatszerű beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet a vizsgálat alatt fenn kell tartani |

2. | A befecskendező szivattyú tüzelőanyag-szállító rendszerének beállítása |

3. | Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés-beállítás (vezérlési görbe) |

4. | Regulátor beállítása |

5. | Kibocsátáscsökkentő berendezések |

5.3. Vizsgálati feltételek

5.3.1. A hasznos teljesítmény mérését külső gyújtású motoroknál a gázpedál teljes lenyomása mellett, a sűrítéses gyújtású motoroknál pedig a befecskendező szivattyú teljes terhelése melletti szállítóteljesítményével kell lefolytatni, miközben a motor az 1. táblázat szerint van felszerelve.

5.3.2. A méréseket állandósult üzemi körülmények mellett kell végezni, a motor megfelelő frisslevegő-ellátása mellett. A motornak a gyártó által ajánlott feltételeknek megfelelően bejáratottnak kell lennie. Az égésterek korlátozott mértékben tartalmazhatnak lerakódást.

A vizsgálati feltételeknek, mint például a levegő belépési hőmérséklete (lásd a 6.2. pontot), a lehető legjobban meg kell közelíteniük a referenciaállapotot, hogy ezáltal a korrekciós tényező csökkenjen.

5.3.3. A motor beszívott levegőjének (környezeti levegő) hőmérsékletét legfeljebb 0,15 m-rel a légszűrőbe való belépés előtt, vagy ha nincs szűrő, 0,15 m-rel a levegőbeszívó nyílás előtt kell mérni. A hőmérőt vagy a hőelemet védeni kell a hőbesugárzástól, és közvetlenül a levegőáramban kell elhelyezni. Védve kell lennie a tüzelőanyag által történő nedvesedéstől is. Megfelelő számú pontban kell a hőmérsékletet mérni, hogy reprezentatív közepes belépő hőmérsékletet lehessen mérni.

5.3.4. A mérési adatok leolvasását addig nem szabad megkezdeni, amíg a forgatónyomaték, a fordulat és a hőmérséklet legalább egy percen át lényegében nem állandósul.

5.3.5. A mérésekhez alapul vett fordulatszám a próbafutás vagy leolvasás közben nem ingadozhat többel, mint ± 1 %-kal vagy ± 10 min-1 értékkel; ilyenkor a nagyobbik tűrésértéket kell figyelembe venni.

5.3.6. A fékteljesítményt, a tüzelőanyag-fogyasztást és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell mérni, és két olyan egymás után mért állandósult érték középértékét kell képezni, amely a fékteljesítmény és a tüzelőanyag-fogyasztás esetében 2 %-nál többel nem ingadozhat.

5.3.7. A motorból történő kilépése helyén mért hűtőfolyadék-hőmérsékletet a gyártó által a termosztátra megadott felső szabályozási hőmérsékleten ± 5 K pontossággal kell tartani. Ha a gyártó nem közöl adatokat, a hőmérsékletnek 353 K ± 5 K értéknél kell lennie.

Léghűtéses motoroknál a hőmérsékletnek egy, a gyártó által megnevezett ponton a gyártó által a referencia-feltételekben megnevezett maximális értékhez viszonyítva + 0/–20 K tartományon belül kell lennie.

5.3.8. A tüzelőanyag hőmérsékletét a porlasztóba vagy a befecskendező szivattyúba való belépésnél kell mérni, és azt a motor gyártója által megszabott határértékeken belül kell tartani.

5.3.9. A forgattyúházban, vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag-hőmérsékletnek a motorgyártó által megszabott határértékeken belül kell lennie.

5.3.10. Adott esetben segédrendszert lehet alkalmazni, hogy a hőmérsékletet az 5.3.7., 5.3.8. és 5.3.9. szerinti határértékeken belül lehessen tartani.

5.3.11. Tüzelőanyag

Füstölésgátló, adalékok nélküli, kereskedelemben kapható tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetekben referencia-tüzelőanyagnak számít a legutóbb a 83/351/EGK irányelvvel [13] módosított, a gépjárművek külső gyújtású motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelv [14]:

a) VI. mellékletének (l) bekezdésében a külső gyújtású motorok számára meghatározott tüzelőanyag; és

b) VI. mellékletének (2) bekezdésében a sűrítéses gyújtású motorok számára meghatározott tüzelőanyag.

A gyártó választhat, hogy a fent megnevezett referencia-tüzelőanyag helyett a CEC [15] referencia-tüzelőanyagot alkalmazza (CEC-RF-08-A-85 az olyan külső gyújtású motorok számára, amelyek ólommentes benzinnel üzemelnek, és CEC-RF-03-A-84 a sűrítéses gyújtású motorok számára).

5.4. A vizsgálatok lefolytatása

A méréseket elegendő, kiválasztott motor-fordulatszámon kell lefolytatni, hogy a teljesítményjelleg-görbéket a gyártó által közölt minimális és maximális fordulatszám között pontosan és teljes mértékben fel lehessen venni. E fordulatszám-tartománynak tartalmaznia kell azt a fordulatszámot, amelynél a motor a legnagyobb teljesítményét leadja. Mindenkor legalább két stabilizált mérés középértékét kell meghatározni.

5.5. A koromkibocsátás értékének mérése

Sűrítéses gyújtású motoroknál a koromértéket a kipufogógázok 72/306/EGK irányelv [16] VI. melléklete szerinti vizsgálatának megfelelően kell ellenőrizni.

5.6. Rögzítendő adatok

A rögzítendő adatokat az 1. függelék sorolja fel.

6. TELJESÍTMÉNYKORREKCIÓS TÉNYEZŐK

6.1. Fogalommeghatározás

A teljesítménykorrekciós tényező az az együttható, amellyel a 6.2. pontban meghatározott légköri referencia-feltételek szerinti motorteljesítmény meghatározható:

P0 = α · P

ahol:

P0 = a korrigált teljesítmény (azaz az atmoszférikus feltételek melletti teljesítmény);

α = a korrekciós tényező (αa vagy αd);

P = a mért teljesítmény (vizsgált teljesítmény).

6.2. Légköri referenciafeltételek

6.2.1. Hőmérséklet (T0): 298 K (25 °C)

6.2.2. Nyomás (száraz) (pso): 99 kPa

Megjegyzés:

A száraz nyomás 100 kPa teljes nyomáson és 1 kPa vízgőznyomáson alapul.

6.3. Légköri vizsgálati feltételek

A vizsgálat alatt a következő légköri feltételeknek kell teljesülniük:

6.3.1. Hőmérséklet (T)

Külső gyújtású motoroknál 288 K ≤ T ≤ 308 K

Sűrítéses gyújtású motoroknál 283 K ≤ T ≤ 313 K

6.3.2. Nyomás (ps)

80 kPa ≤ ps ≤ 110 kPa

6.4. Az αa és αd korrekciós tényezők megállapítása [17]

6.4.1. Szívó vagy feltöltött motorok külső gyújtással – αa tényező

αa =

.

[18]

ahol:

T = a motor által beszívott levegő abszolút hőmérséklete Kelvin-fokban K);

ps = az atmoszférikus nyomás (száraz) kilopascalban (kPa), azaz a légköri nyomás, a vízgőz-nyomás levonásával.

A laboratórium által teljesítendő feltételek:

Ahhoz, hogy egy vizsgálat érvényes legyen, a következő feltételnek kell teljesülnie:

0,93 ≤ αa ≤ 1,07

Ha a határértéket túllépik, akkor pontosan fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben a megállapított értéket és a vizsgálati körülményeket (hőmérséklet és nyomás).

6.4.2. Sűrítéses gyújtású motorok – αd tényező

Az αd teljesítménykorrekciós tényezőt konstans sűrítéses gyújtású motorokra vonatkozóan állandó tüzelőanyag-adagolási arány mellett a következő képlet alapján kell megállapítani:

αd = (fa) fm,

ahol:

fa = a légköri nyomást figyelembe vevő tényező;

fm = az egyes motortípusokra és beállításokra jellemző tényező.

6.4.2.1. Atmoszférikus tényező, fa

Ez a tényező azoknak a hatásoknak a figyelembevételére szolgál, amelyeket a környezeti feltételek (levegőnyomás, hőmérséklet és nedvesség) gyakorolnak a motor által beszívott levegőre.

Az atmoszférikus tényezőre vonatkozó képlet a motor jellege szerint változik.

6.4.2.1.1. Szívómotorok és mechanikusan feltöltött motorok:

f

=

.

T2980,7

6.4.2.1.2. Turbófeltöltős motorok a töltőlevegő hűtésével vagy hűtése nélkül:

f

=

.

T2981,5

6.4.2.2. Motortényező, fm

fm a qc (korrigált tüzelőanyag-áramlás) függvénye:

fm = 0,036 × qc – 1,14,

ahol:

qc = q/r,

ahol:

q = a tüzelőanyag átmenő mennyisége munkaciklusonként és a teljes beszívott mennyiség egy literre vonatkoztatva, milligrammokban [mg/(liter × munkaciklus)],

r = nyomásviszony a kompresszor kiáramlási és szívó nyílása között (r = 1 a nem feltöltött motoroknál).

Ez a képlet a qc értékekre a legalább 40 mg/(liter × munkaciklus)-tól legfeljebb 65 mg/(liter × munkaciklus)-t magában foglaló tartományban érvényes.

40 mg/(liter × munkaciklus) alatti qc értékeknél fm-re konstans 0,3 értéket kell behelyettesíteni (fm = 0,3).

65 mg/(liter × munkaciklus) feletti qc értékeknél fm-re konstans 1,2 értéket (fm=1,2) kell behelyettesíteni (lásd az ábrát):

+++++ TIFF +++++

6.4.2.3. A laboratórium által teljesítendő feltételek

Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényes legyen, az αd korrekciós tényezőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

0,9 ≤ αd ≤ 1,1

Ha túllépik ezeket a határértékeket, akkor a vizsgálati jelentésben pontosan meg kell adni a ténylegesen megállapított korrekciós értéket és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és nyomás).

7. VIZSGÁLATI JELENTÉS

A vizsgálati jelentésnek tartalmazni kell az eredményeket és az összes olyan számítást, mely a II. mellékletben megadott hasznos teljesítmény megállapításához szükséges, továbbá az e melléklet 1. vagy 2. függelékében feltüntetett motorjellemzőket.

8. A MOTORTÍPUS MEGVÁLTOZTATÁSA

Az illetékes hatósággal közölni kell a motor minden változtatását az e melléklet 1. vagy 2. függelékében feltüntetett jellemzők tekintetében. A hatóság döntése az alábbi lehet:

8.1. úgy ítéli meg, hogy a végrehajtott módosítások nincsenek jelentős hatással a motorteljesítményre; vagy

8.2. kezdeményezheti a motorteljesítmény újbóli megállapítását az általa szükségesnek ítélt vizsgálatok lefolytatása mellett.

9. TŰRÉSEK A HASZNOS TELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉNÉL

9.1. A műszaki szolgálat által megállapított hasznos motorteljesítmény a gyártó által megadott hasznos teljesítménytől ± 2 %-kal térhet el (a motor fordulatszámának 1,5 %-os tűrése mellett).

9.2. A gyártás-megfelelőség vizsgálata alkalmával a vizsgált motor hasznos teljesítménye a típus-jóváhagyási értéktől ± 5 %-kal térhet el.

[1] A forgatónyomatékot mérő rendszert úgy kell kalibrálni, hogy annál figyelembe kell venni a súrlódási veszteségeket. A pontosság a próbapad méréstartományának alsó felében a mért forgatónyomaték ± 2 %-a lehet.

[13] HL L 197., 1983.7.20., 1. o.

[14] HL L 76., 1970.4.6., 1. o.

[15] A motorolajok és tüzelőanyagok vizsgálatainak fejlesztésével foglalkozó európai koordinációs tanács.

[16] HL L 190., 1972.8.20., 1. o.

[17] A vizsgálatokat kondicionált helyiségben is el lehet végezni, ahol a légköri körülmények szabályozhatók.

[18] Azoknál a motoroknál, amelyek automatikus levegőhőmérséklet-szabályozással vannak felszerelve, amely viszont olyan méretezésű, hogy teljes terheléses üzemben 25°C-nál nincs előmelegített levegő hozzávezetés, a vizsgálatot teljesen zárt szabályzó mellett kell végezni. Ha a szabályzó 25°C-nál még működésben van, a vizsgálatokat rendesen üzemelő szabályzó mellett kell végezni, és a korrekciós tényezőben a hőmérséklet tagot nullával felvettnek kell minősíteni (nincs hőmérséklet-korrekció).

--------------------------------------------------