31968L0089

A Tanács irányelve

(1968. január 23.)

a gömbfa osztályozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(68/89/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Közgyűlés véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottságra [2],

mivel a közös piac kialakítása megnövelte a Közösségen belüli gömbfa-kereskedelmet, amely már évi több millió köbmétert tesz ki;

mivel a különböző tagállamokban eltérő rendszereket használnak a gömbfa mérésére és osztályozására, és ez közvetlenül kihat a közös piac működésére;

mivel az erre vonatkozó jogszabályok összehangolása az 1959. júniusi brüsszeli erdészeti konferencia szándékainak megfelelően nemcsak megkönnyítené a Közösségen belüli kereskedelmet, de lehetőséget nyújtana statisztikák készítésére a gömbfa kitermeléséről, piaci forgalmáról, fogyasztásáról és árairól, amelyeket azután össze lehetne vetni;

mivel ezek a célok úgy érhetők el, ha a tagállamok nem folytatják tovább a más tagállamokból származó gömbfa kötelező osztályozását, és ha minden érintett számára jogszabály útján elérhetővé tesznek egy olyan mérési és osztályozási rendszert, amely az egész Közösség területén azonos;

mivel gömbfa nem kerülhet piacra a Közösség területén "EGK-osztályozott" gömbfaként, ha nem felel meg a meglevő osztályozások egyikének;

mivel az ezen irányelvről szóló értesítés után legkésőbb két évvel osztályozási okok már nem képezhetnek akadályt a gömbfa Közösségen belüli kereskedelmében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv olyan gömbfára vonatkozik, ami a Közösségen belül "EGK-osztályozott" gömbfaként kerül piacra.

2. cikk

A "gömbfa": ledöntött, koronájától elválasztott és legallyazott, kéregben lévő vagy kérgezett, feldarabolt vagy hasított fa.

3. cikk

(1) A tagállamok gondoskodnak róla, hogy gömbfa ne kerüljön piacra "EGK-osztályozott" gömbfaként, ha nem osztályozták és ahol szükséges, nem jelölték meg ezen irányelv mellékletében meghatározott módon.

(2) A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a mellékletben felsorolt osztályozást csak olyan gömbfa kapjon, amelyet a mellékletben meghatározott módon osztályoztak.

(3) A tagállamok megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az általuk az (1) és (2) bekezdés értelmében elfogadott rendelkezések betartásához.

4. cikk

Egy tagállam az ezen irányelvben leírt osztályozást kötelezővé teheti saját termelésű gömbfaanyagának részbeni vagy teljes mértékű piaci forgalmazásánál.

5. cikk

Az ezen irányelvben leírt méret vagy minőség alapján történő osztályozás nem zárja ki alosztályok bevezetését a gömbfa-kereskedelem céljaira. Ezeknek az alosztályoknak a bevezetése azonban nem jelenthet akadályokat a Közösségen belüli kereskedelemben.

6. cikk

A tagállamok hatályon kívül helyeznek minden olyan rendelkezést, amely kötelezővé teszi a más tagállamból származó gömbfa osztályozását.

7. cikk

A tagállamok az ezen irányelvről szóló értesítést követő két éven belül hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek és mellékletének megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

8. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1968. január 23–án.

a Tanács részéről

az elnök

M. COUVE de MURVILLE

[1] HL 156., 1967.7.15., 59. o.

[2] HL 17., 1967.1.28., 282/67. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. MÉRÉS

1.1. Általános

1.1.1. A mérés, a térfogat (tömörköbméter vagy űrköbméter) vagy súly meghatározásával történik.

1.1.2. Mérésre csak a metrikus rendszer használható.

1.1.3. A mérőeszközöket hivatalosan ellenőrzik és jó állapotban tartják.

1.2. Szálfa

1.2.1. Azt a gömbfát, amelynek térfogatát rendszerint köbméterben fejezik ki, szálfának/rönknek nevezzük.

1.2.2. A szálfát rendszerint egyedi egységekben mérik. A szabálytalan alakú szálfát szakaszonként kell megmérni.

1.2.3. Egy egyedi egység térfogatát a hosszból és a kéregben vagy kéreg nélkül mért átmérőből számítják ki.

A térfogatot legalább két tizedesjegyre kerekítve, a szokásos köbözőtáblák felhasználásával számolják ki.

1.2.4. Az átmérő méréseket le kell kerekíteni az alacsonyabb értékű centiméterre. Ha az átmérőt kéregben mérik, ebből a megfelelő mennyiséget levonják. Ezt a levonást jelzik.

1.2.5. A 19 cm és ezen aluli mérések esetén a kéreg nélküli átmérőt erdészeti átlaló felhasználásával, egy művelettel mérik a ledöntött fatörzsön (vízszintes átmérő). A kéreg nélkül 20 cm vagy annál nagyobb átmérőjű daraboknál viszont a keresztmetszetet két egymást metsző, egymásra merőleges méréssel állapítják meg (amennyire lehetséges, a legnagyobb és a legkisebb átmérő figyelembevételével). Ha a megmérendő hely ágörvön vagy a törzs más szabálytalan részén fekszik, az átmérőt a megmérendő helytől mindkét oldalon egyenlő távolságban végzett mérések átlagát kiszámítva kapják meg.

1.2.6. A hosszmérést deciméterre lefelé kerekítik. A 20 cm vagy ennél kisebb kéreg nélküli középátmérőjű rönknél a hosszat méterre lefelé is lehet kerekíteni.

Ferde döntési vágáslap esetén, a hosszat a ferdevágás közepétől kell mérni.

1.3. Űrméterben mért fa/Sarangolt fatermék

1.3.1. Azt a gömbfát, amelynek térfogatát rendszerint űrköbméterben fejezik ki, sarangolt fának nevezik.

1.3.2. Az űrköbméteres sarang magasságának legalább 3 %-al nagyobbnak kell lennie névleges magasságánál.

2. OSZTÁLYOZÁS

2.1. Általános

2.1.1. A gömbfa osztályozható:

i. fafaj és elnevezés szerint;

ii. méret szerint;

iii. minőség szerint.

2.2. Méret szerinti osztályozás

2.2.1. Az osztályozás céljaira történő átmérő– és hosszmérésnél az 1.2.4., 1.2.5. és 1.2.6. pontban leírtakat alkalmazzák.

2.2.2. A hossztól függetlenül a méret szerinti osztályozást a középső, kéreg nélkül mért átmérő alapján állapítják meg, a következő besorolások (átmérő–csoportok) szerint:

Átmérő–csoport | Átmérő |

L 0 | 10 cm alatt |

L 1 a | 10–14 cm |

L 1 b | 15–19 cm |

L 2 a | 20–24 cm |

L 2 b | 25–29 cm |

L 3 a | 30–34 cm |

L 3 b | 35–39 cm |

L 4 | 40–49 cm |

L 5 | 50–59 cm |

L 6 | 60 cm és afelett |

2.2.3. A 6. osztály fölött további csoportok is kialakíthatók, de azonos fokozat fenntartásával. Az a és b alosztályokra való felosztás elhagyható vagy kiterjeszthető minden csoportra.

2.2.4. A szálfa osztályozható még a legkisebb hosszúság és ennek a hosszúságnak megfelelő legkisebb kéreg nélküli csúcsátmérő alapján is, a következő osztályozás alkalmazásával:

Osztály | Legkisebb hosszúság | Legkisebb csúcsátmérő |

H 1 | 8 m | 10 cm |

H 2 | 10 m | 12 cm |

H 3 | 14 m | 14 cm |

H 4 | 16 m | 17 cm |

H 5 | 18 m | 22 cm |

H 6 | 18 m | 30 cm |

Az 1.2.5. pontban leírt rendelkezésektől eltérve a csúcsátmérőt csak egyszer mérik meg.

2.2.5. A különböző hengeres faválasztékokból (rúdfa, oszlopfélék stb.) képzett egyes kategóriákat a tő felől 1 cm-re kéregben mért átmérő szerinti csoportokba sorolják a következő osztályozás szerint:

Osztály | Átmérő |

P 1 | 6 cm alatt |

P 2 | 7–13 cm |

P 3 | 14 cm fölött |

2.2.6. A sarangolt fát a kéregben mért csúcsátmérő szerinti csoportokba sorolják a következő osztályozás szerint:

Osztály | |

S 1 | 3–6 cm átmérőjű dorongfa (vékony dorong) |

S 2 | 7–13 cm átmérőjű dorongfa (dorong) |

S 3 | 14 cm vagy afölötti átmérőjű dorongfa, vastag dorongfa, vagy hasábfa |

Ha a sarangolt fát kérgezik, a fent megadott átmérőket 1 cm-rel csökkentik.

2.3. Minőség szerinti osztályozás

2.3.1. A minőségi osztályozásnál a következő szempontokat veszik figyelembe:

- Görbeség: a görbeséget úgy kell megmérni, hogy a legközelebbi centiméternek megfelelő centiméterekben kifejezett, a teljes behajláshoz tartozó húrmagasságot elosztják a görbület két szélső pontját összekötő, egy tizedesjeggyel méterben kifejezett távolsággal.

A görbeséget az egy folyóméterre eső centiméterekben adják meg,

- Csavarodott növés/ferdeszálúság: ennek a fahibának a nagyságát úgy kell megmérni, hogy meghatározzák a rostok iránya és a szálfa (hengeres faválaszték) tengelyével párhuzamost alkotó közötti távolságot, amelyet az egy méter hosszra eső, a legközelebbi centiméternek megfelelő centiméterekben fejeznek ki.

A csavarodást az egy folyóméterre eső centiméterben adják meg,

- Sudarlósság: a sudarlósságot úgy kell megmérni, hogy a szálfa (hengeres faválaszték) alsó és felső bütüjétől 1 méterre centiméterekben kifejezett és lefelé kerekített átmérőinek a különbségét elosztják az azokat elválasztó, egy tizedesjeggyel méterekben kifejezett távolsággal.

A sudarlósságot az egy folyóméterre eső centiméterekben adják meg egy tizedesjeggyel,

- Nyitott göcsök, egészséges (vagy világos) göcsök, bekorhadt (vagy fekete) göcsök.

A göcsök átmérőjét milliméterben mérik le a legkisebb méretüknél.

- Benőtt göcsök, ágdudorok,

- Külpontos bél,

- A fa viselkedése: húzott fa a lomblevelűek esetén, nyomott fa vagy vaseresség a fenyőféléknél,

- Álgeszt,

- Gyűrűs elválások, bélrepedés, bütürepedések, fagyrepedések,

- Lábonszáradt faanyag és száradás okozta fahibák és repedések,

- Elszíneződés,

- A károsító szervezetek által okozott egyéb fahibák.

2.3.2. A minőség szerinti osztályozásnál a feldolgozatlan fát az alábbi osztályozás szerint sorolják minőségi osztályba:

A/EGK osztály: | Egészséges, kiváló minőségű faanyag, hibák nélkül vagy olyan csekély hibákkal, amelyek felhasználását nem korlátozzák. |

B/EGK osztály: | Átlagos minőségű faanyag, beleértve a lábonszáradt fákból származó anyagot, amely a következő hibákból eggyel vagy többel rendelkezik: csekély görbeség és csavarodott növés, kis sudarlósság, nagy göcsök nélkül, néhány kis vagy közepes nagyságú egészséges göcs, kisszámú és kisméretű benőtt göccsel, enyhén külpontos bél, csekély álgeszt vagy egyéb elszigetelt hibák, amelyeket azonban az általános jó minőség ellensúlyoz. |

C/EGK osztály: | Olyan faanyag, amely hibái miatt sem az A/EGK sem a B/EGK osztályba nem sorolható, azonban ipari felhasználásra megfelelő minőségű. |

2.3.3. Az A/EGK és C/EGK minőségi osztályokba tartozó gömbfán eltávolíthatatlan osztály-azonosító jelzést kell elhelyezni. A B/EGK osztályba tartozó gömbfán a minőségi osztály-azonosító jelzés elhelyezése nem szükséges.

--------------------------------------------------