Az együttműködés javítása az EU határrégióiban – BRIDGEforEU

FŐBB PONTOK

A rendelet célja és hatálya

Míg a rendelet keretet határoz meg a határokon átnyúló akadályok kezelésére, kulcselemei egyértelművé teszik, hogy ez a keret hogyan és hol alkalmazható:

• a rendelet két vagy több uniós tagállam közötti szárazföldi és tengeri határrégiókra alkalmazandó;
• a rendelet nem alkalmazandó a nem uniós országokkal közös határokra, bár a tagállamok kidolgozhatnak nemzeti eljárásokat az ilyen ügyek kezelésére;
• a rendelet kiegészíti a meglévő uniós jogot, és nem érinti a szociális biztonsággal, az adózással vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos eljárásokat;
• a tagállamok továbbra is teljes mértékben jogosultak arra, hogy nemzeti eljárásokat alkalmazzanak, kétoldalú megállapodásokat kössenek, vagy egyedi megoldásokat hozzanak létre a határokon átnyúló akadályok felszámolása érdekében.

A határokon átnyúló koordinációs pontok létrehozása

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kapcsolattartó szervként határokon átnyúló koordinációs pontokat hoznak létre az azonosított akadályokkal kapcsolatos ügyiratok feldolgozása céljából:

• a határokon átnyúló koordinációs pontok lehetnek nemzeti vagy regionális szintűek, és a szomszédos tagállamokkal közösen is létrehozhatók;
• a határokon átnyúló koordinációs pontok létrehozhatók új szervezetként, vagy integrálhatók meglévő köztestületekbe vagy együttműködési struktúrákba;
• a határokon átnyúló koordinációs pontoknak közzé kell tenniük és frissíteniük kell az elérhetőségi adatokat, és azokat meg kell osztaniuk a Európai Bizottsággal a létrehozásuktól számított két hónapon belül.

A határokon átnyúló koordinációs pontok fő feladatai

Amennyiben a tagállamok önkéntesen a létrehozásuk mellett döntenek, a határokon átnyúló koordinációs pontok egyablakos ügyintézési pontként működnek a határokon átnyúló akadályokkal kapcsolatos ügyiratok kezelése és a teljes folyamat koordinálása érdekében. Egyedüli kapcsolattartó pontként szolgálnak a kezdeményezők számára²; kapcsolatot tartanak fenn a releváns nemzeti hatóságokkal, valamint a szomszédos tagállamok releváns hatóságaival; értékeléseket végeznek annak megállapítására, hogy fennáll-e akadály, és milyen intézkedésekkel kezelhető; és évente tájékoztatják a Bizottságot az ügyek uniós szintű nyilvántartásába való felvétel érdekében.

A határokon átnyúló ügyiratok benyújtása és kezelése

A kezdeményezők konkrét jogi vagy közigazgatási akadályokat azonosító részletes ügyiratokat nyújthatnak be:

• az ügyiratoknak be kell mutatniuk a problémát, annak regionális összefüggéseit és gyakorlati hatásait;
• a benyújtásra csak akkor kerülhet sor, ha legalább az érintett tagállamok egyike létrehozott egy határokon átnyúló koordinációs pontot;
• az átfedések elkerülése érdekében a több tagállamot érintő ügyiratokat egyetlen határokon átnyúló koordinációs ponthoz kell rendelni.

Értékelési eljárások

Az érintett tagállamok kérelmére a határokon átnyúló koordinációs pontok vagy az illetékes hatóságok értékelik az ügyiratokat, megállapítják, hogy fenn-e áll valódi akadály, és meghatározzák, hogy mely tagállam rendelkezik hatáskörrel annak kezelésére:

• lezárhatják az ügyiratokat, ha nem áll rendelkezésre elegendő információ, ha nem találnak akadályt, vagy ha úgy döntenek, hogy nem hárítják el az akadályt.
• a következő határidők alkalmazandók: az értékeléseket a bonyolultságtól függően három vagy hat hónapon belül le kell zárni.
• ha egy másik tagállam a felelős, az ügyirat a kezdeményező tudtával továbbítható.

A határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz³

Ez az opcionális eszköz összehangolt jogszabályi vagy közigazgatási változtatások révén segít a határokon átnyúló akadályok felszámolásában:

• olyan esetekben alkalmazható, amikor a meglévő keretek nem nyújtanak megoldást;
• az eljárás eltérően alakul annak függvényében, hogy az akadály közigazgatási vagy jogalkotási jellegű-e;
• a hatóságoknak nyolc hónapon belül tájékoztatniuk kell a kezdeményezőt az eljárás eredményéről, vagy meg kell indokolniuk az esetleges késedelmet.

Végső eredmények és jogorvoslati lehetőségek

Az értékelést követően a kezdeményező tájékoztatást kap arról, hogy sor fog-e kerülni az akadály felszámolására, milyen lépések történnek, illetve miért nem lehet továbbvinni az ügyet:

• a határozatoknak világos indokolást kell tartalmazniuk, és a kezdeményezőknek joguk van azokat megtámadni, ha nem a megfelelő eljárást követték;
• amennyiben a két fél megállapodik a fellépésről, közös jogalkotási vagy közigazgatási eljárások indíthatók.

Bizottság koordináció és jelentéstétel

A Bizottság támogatja a végrehajtást, nyilvános nyilvántartást vezet az ügyiratokról, és előmozdítja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását:

• a Bizottság 2030. június 9-ig felülvizsgálja a rendelet végrehajtását, és jelentést kell tennie a rendelet és a megoldásokat elősegítő eszköz alkalmazásáról;
• a koordinációs feladatok közé tartozik a határokon átnyúló koordinációs pontok kapacitásainak fejlesztése és láthatóságának EU-szerte történő fenntartása.

Más uniós eszközökkel való kapcsolat

A rendelet több kapcsolódó eszközre épül és kiegészíti azokat, ideértve az (EU) 2021/1059 rendelet szerinti Interreg programokat (lásd összefoglaló), az 1082/2006/EK rendelet szerinti európai területi együttműködési csoportosulást (EGTC) (lásd összefoglaló), valamint az (EU) 2021/1058 rendelettel létrehozott finanszírozási keretet (lásd összefoglaló).