Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (2021–2027)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az (EU) 2021/1058 rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról)

MI A RENDELET CÉLJA?

Az (EU) 2021/1058 rendelet két kohéziós politikai alap – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap – hatályát és célkitűzéseit határozza meg.

Ezek az Európai Unió (EU) tagállamait a „beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” és az európai területi együttműködés célkitűzéseinek elérésében segítik, melyeket az (EU) 2021/1060 rendelete vázol fel (lásd az összefoglaló).

Az (EU) 2024/795 rendelet (lásd az összefoglaló) – amely létrehozta a Stratégiai Technológiák Európai Platformját (STEP) – az (EU) 2021/1058 rendeletet módosítja: kibővíti az ERFA és a Kohéziós Alap egyedi célkitűzéseit, hogy azok a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló beruházásokra is kiterjedjenek.

Az (EU) 2024/3236 rendelet emellett az (EU) 2021/1058 rendeletet is módosítja, és létrehozza az „újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás” mechanizmust, amely ideiglenes támogatást biztosít a természeti katasztrófákat követő újjáépítéshez.

FŐBB PONTOK

Az ERFA és a Kohéziós Alap feladatai

Az ERFA és a Kohéziós Alap hozzájárul az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez.

  • Az ERFA a különböző uniós régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek csökkentését segíti, többek között a fenntartható fejlődés előmozdításával és a környezetvédelmi kihívások kezelésével.
  • A Kohéziós Alap a környezetvédelmi és transzeurópai közlekedési hálózati infrastruktúra projektjeihez járul hozzá. Olyan tagállamoknak nyújt támogatást, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az EU-27-átlag 90 %-át.

Az ERFA és a Kohéziós Alap szakpolitikai célkitűzései:

  • egy versenyképesebb és intelligensebb Európa – az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális információs és kommunikációs technológiai összeköttetések előmozdításával;
  • zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba és egy rugalmas Európába, a következők előmozdításával:
    • a tiszta és méltányos energetikai átállás,
    • zöld és kék beruházás,
    • a körforgásos gazdaság,
    • az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás,
    • a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint
    • a fenntartható városi mobilitás előmozdításával;
  • egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával;
  • egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének megvalósításával;
  • egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése minden térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének előmozdítása és a helyi kezdeményezések révén.

Az ERFA a beruházást a következő területeken támogatja:

  • az infrastruktúra;
  • az alkalmazott kutatás és innováció;
  • a szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
  • a kis- és középvállalkozások (kkv-k) üzleti tevékenységei, különösen a munkahelyek védelme és létrehozása;
  • berendezések, szoftver és immateriális javak;
  • hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és innovációs klaszterek;
  • tájékoztatás, kommunikáció és tanulmányok;
  • technikai támogatás.

Az összes ERFA-forrás az egyes tagállamokban – a technikai segítségnyújtás kivételével – nemzeti vagy regionális szinten koncentrálódik. A tematikus koncentráció szintjei a tagállamok és a régiók három kategóriája szerint alakulnak, és az első két szakpolitikai célkitűzésre összpontosítanak.

A Kohéziós Alap a beruházást a következő területeken támogatja:

  • a környezet, beleértve a fenntartható fejlődést és a környezeti előnyökkel járó energiát, különösen a megújuló energiát;
  • a transzeurópai közlekedési hálózat;
  • technikai segítségnyújtás;
  • tájékoztatás, kommunikáció és tanulmányok.

Az (EU) 2024/3236 módosító rendelet bevezeti az újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás mechanizmusát. Az ERFA és a Kohéziós Alap keretében új specifikus célkitűzést vezet be a és között bekövetkezett természeti katasztrófák által sújtott régiók támogatására. A támogatás magában foglalhatja a sérült infrastruktúra helyreállítását, az érintett vállalkozások segítését, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens újjáépítésbe történő beruházásokat. A támogatást külön prioritások mentén tervezik, és legfeljebb 95 %-os társfinanszírozási arány alkalmazható rá. A kezdeményezés célja a katasztrófavédelmi felkészültség fokozása és az érintett régiók hosszú távú rezilienciájának megszilárdítása.

Az (EU) 2024/795 módosító rendelet létrehozza a STEP-kezdeményezést, amelynek célja a kritikus technológiák fejlesztését vagy gyártását, valamint az értékláncaik megerősítését célzó projektek támogatása olyan stratégiai ágazatokban, ahol az EU-nak a szuverenitását és a biztonságát biztosítania kell. Ezek az ágazatok magukban foglalják a digitális technológiákat és mélytechnológiai innovációt, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákat, valamint a biotechnológiákat, ideértve a gyógyszereket is.

A módosító rendelet új, egyedi célkitűzéseket állapít meg az ERFA és a Kohéziós Alap esetében, és – a kkv-kra való összpontosítás megtartása mellett – a kkv-kon kívül olyan vállalatok számára is lehetővé teszi a támogatást, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fejlődéshez a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-27-átlag alatt van.

Kizárások

Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogatja a következőket:

  • atomerőművek leállítása vagy építése;
  • az olyan tevékenységekből eredő, üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó beruházások, mint például az olajfinomítás, az acélgyártás, az üveggyártás és egyéb ipari eljárások;
  • dohánytermékek;
  • nehéz helyzetben lévő vállalatok, a kivételes körülményeket kivéve;
  • a repülőtéri infrastruktúra, kivéve a környezeti hatás mérséklését vagy védelmét, a biztonságot és a légiforgalmi szolgáltatási rendszer különleges körülmények közötti védelmét;
  • hulladéklerakókban történő elhelyezés, kivéve:
    • a legkülső régiókban, amennyiben ez indokolt;
    • a meglévő hulladéklerakók megszüntetése, helyreállítása vagy biztonságossá tétele érdekében;
  • a kapacitás növelése a hulladékmaradványok kezelésére, kivéve:
    • a legkülső régiókban,
    • a hulladékmaradványokból kinyert anyagok technológiáival, a körkörös gazdaság céljára;
  • fosszilis tüzelőanyagok.

Támogatják azonban az alábbiakat:

  • a szilárd tüzelőanyagokkal működő fűtési rendszerek gáztüzelésű fűtési rendszerekkel való felváltására irányuló beruházások a távfűtési és távhűtési rendszerek, illetve a kombinált hő- és villamosenergia-létesítmények korszerűsítésére;
  • földgáztüzelésű rendszerekbe történő beruházások lakásokban és épületekben a széntüzelésű vagy hasonló létesítmények helyettesítésére;
  • a gázszállító és -elosztó hálózatok bővítésére és rendeltetésmódosítására, átalakítására vagy modernizálására irányuló beruházások – feltéve, hogy azokat megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, például hidrogén, biometán és szintézisgáz kibocsátására készítik elő – azzal a céllal, hogy azok a szilárd halmazállapotú tüzelőanyagokkal foglalkozó létesítmények helyébe léphessenek;
  • közszektorbeli célokat szolgáló tiszta járművekbe és a polgári védelmi és tűzoltósági szolgálatok által használt járművekbe, légi járművekbe és hajókba való beruházások.

ERFA-támogatás területi és régióközi innovációs beruházásokra

Idetartoznak többek között a következők:

  • integrált területfejlesztés;
  • hátrányos helyzetű térségek támogatása, különös tekintettel a következőkre:
    • vidéki területek,
    • súlyos természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területek;
  • nemzeti szinten a „beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre (de nem technikai segítségnyújtásra) fordított ERFA-források legalább 8 %-át a fenntartható városfejlesztésre kell elkülöníteni, különleges figyelmet fordítva a következőkre:
    • a környezeti és éghajlati kihívások kezelése,
    • a klímasemleges gazdaságra való átállás 2050-ig,
    • a digitális technológiákban rejlő lehetőségek hasznosítása innovációs célokra,
    • a funkcionális városi területek fejlesztésének támogatása;
  • az Európai Bizottság által végrehajtott európai városfejlesztési kezdeményezés, amely a következők révén támogatja a fenntartható városfejlesztést:
    • innovatív akciók,
    • kapacitás- és tudásépítés,
    • területi hatásvizsgálatok,
    • szakpolitika kialakítása és kommunikációja;
  • az interregionális innovációs beruházási eszköz, amely pénzügyi és tanácsadói támogatást nyújt:
    • az interregionális innovációs projektekbe való befektetésekhez a közös intelligens szakosodási területeken,
    • a kevésbé fejlett régiókban értékláncok fejlesztését lehetővé tevő kapacitásépítéshez;
  • a legkülső régiók támogatásához, az alábbiakból eredő többletköltségek ellentételezésére:
    • távolság, elszigeteltség és kis méret,
    • problémás domborzat és éghajlat,
    • gazdasági függőség, csak kevés termék van.

Végrehajtási aktusok

2021 júliusában a Bizottság két végrehajtási határozatot fogadott el.

  • (EU) 2021/1130 végrehajtási határozat a 2021–2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz keretében biztosított támogatásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra jogosult tagállamok jegyzékének összeállításáról.
  • Az (EU) 2021/1131 végrehajtási határozata az éves bontások megállapításáról:
    • az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap számára tagállamonként a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés keretében elkülönített globális források vonatkozásában;
    • tagállamonként a régió kategóriája szerint;
    • tagállamonként a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő finanszírozáshoz;
    • az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részére átcsoportosítandó összegek vonatkozásában;
    • globális források az Európai Városi Kezdeményezés számára;
    • globális források az innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködés számára;
    • globális források az Interregionális Innovációs Beruházások számára;
    • globális források az határokon átnyúló együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egyik ága;
    • tagállamonként transznacionális együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egy ága;
    • globális források az interregionális együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egy ága;
    • globális források a legkülső régiókkal való együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egy ága a 2021–2027-es időszakban;

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete () az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231, , 60–93. o.).

Az (EU) 2021/1058 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés:

Top