Interreg – határokon átnyúló együttműködés támogatása (2021–2027)

FŐBB PONTOK

Felépítés

Az Interreg keretén belüli területi együttműködés alapját négy ág képezi.

• Interreg A – szomszédos régiók (amelyek főszabály szerint határon fekvő vagy legfeljebb 150 km-nyi tengerrel elválasztott régiók) határon átnyúló együttműködése a határ menti régiókban közösen meghatározott közös kihívások kezelése és az e területekben rejlő, kihasználatlan növekedési lehetőségek kiaknázása céljából.
• Interreg B – transznacionális együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül a magasabb fokú területi integráció elérése érdekében.
• Interreg C – interregionális együttműködés négy egyedi programon keresztül a kohéziós politika hatékonyságának megerősítése érdekében a következők előmozdítása révén:
  • tapasztalatcsere, innovatív megközelítés és kapacitásépítés a bevált gyakorlatok meghatározásával, terjesztésével és a regionális fejlesztési politikákba történő átvitelével kapcsolatban, ideértve a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés programjait (az Interreg Európa program);
  • tapasztalatcsere, innovatív megközelítések és kapacitásépítés az integrált és fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok meghatározásával, átadásával és hasznosításával kapcsolatban (az URBACT program);
  • tapasztalatcsere, innovatív megközelítések és kapacitásépítés az Interreg programok végrehajtásának és az együttműködési tevékenységeknek javítása és egyszerűsítése, valamint az európai területi társulások¹ létrehozása és működtetése céljából (az INTERACT program);
  • fejlesztési trendek elemzése a területi kohézió céljaival kapcsolatban (az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat [ESPON] program).
• Interreg D – a legkülső régiók együttműködése a legkülső régiók és a TOT-ok (például a karib-tengeri térség) fejlődésének, valamint szomszédságukban történő integrációjuk elősegítése céljából.

Források és társfinanszírozási arányok

• Az Interreget az ERFA támogatja és amennyiben egy vagy több tagállam és régióik egy vagy több tagállammal és nem uniós országgal és régióikkal működnek együtt határon átívelően, az uniós külső finanszírozási eszközök (azaz az IPA III és az NDICI).
• A jelenlegi többéves pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszak (2021–2027) során az Interreg 8,05 milliárd EUR (2018-as árakon) értékű támogatásban részesül az ERFA forrásaiból.
• Az Interreg programokra irányuló ERFA-forrásokat a következőképpen osztják el:
  • 72,2 % (azaz összesen 5 812 790 000 EUR a szárazföldi és tengeri határon átnyúló együttműködés számára [Interreg A]);
  • 18,2 % (azaz összesen 1 466 000 000 EUR a transznacionális együttműködés számára [Interreg B]);
  • 6,1 % (azaz összesen 490 000 000 EUR az interregionális együttműködés számára [Interreg C]); és
  • 3,5 % (azaz összesen 281 210 000 EUR a legkülső régiók együttműködése számára [Interreg D]).
• Az egyes Interreg programok szintjén a társfinanszírozási arány legfeljebb 80 % lehet.

Interreg-specifikus célkitűzések és tematikus koncentráció

Az Interreg programok keretében az ERFA és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei támogatást nyújthatnak „az együttműködés jobb irányítása” és „a biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” Interreg-specifikus célkitűzéshez is.

Az egyes Interreg A, B és D programok számára juttatandó források legalább 60 %-át a közös rendelkezésekről szóló (EU) 2021/1060 (CPR) rendelet (lásd az összefoglalót) 5. cikkében meghatározott, legfeljebb három szakpolitikai célkitűzésre kell juttatni, amelyekből az egyik a zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európa célkitűzés kell legyen. A belső szárazföldi határok mentén végrehajtandó Interreg A programok esetében a kiosztott ERFA hozzájárulás legalább 60 %-át a CPR-ben meghatározott 2. és 4. szakpolitikai célkitűzésre és az ott meghatározottak közül még legfeljebb két másik szakpolitikai célkitűzésre kell juttatni.

Végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

• Az Európai Bizottság elfogadhat a következőket megállapító végrehajtási jogi aktusokat:
  • a támogatásban részesítendő Interreg programok jegyzéke ((EU) 2022/74 végrehajtási határozat);
  • az ERFA-ból és az uniós külső finanszírozási eszközökből nyújtandó, programonkénti támogatás teljes összegét tartalmazó jegyzék ((EU) 2022/75 végrehajtási határozat);
  • az ERFA és az NDICI, valamint az ERFA és az IPA III vagy az ERFA, az NDICI és az IPA III által támogatott külső határon átnyúló és transznacionális együttműködési programokra vonatkozó többéves stratégiai dokumentumok.
• A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is elfogadhat a rendelet azon mellékletének módosítása céljából, amely az Interreg programokhoz való sablont tartalmazza.

Programhatóságok és irányítás

• Az Interreget megosztott irányítású² programok révén hajtják végre, az Interreg D programok kivételével, amelyeket részben vagy egészben közvetett irányítással³ hajtanak végre az érintett tagállamokkal egyetértésben az érdekelt felekkel történő konzultációt követően.
• A rendelet előírja az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – nem uniós országok, partnerországok⁴ és TOT-ok számára, hogy a CPR alkalmazásában egyetlen irányító hatóságot és egyetlen ellenőrző hatóságot azonosítsanak. Részletes szabályokat határoz meg e hatóságokra, funkcióikra és felelősségeikre vonatkozóan.
• Az egyes irányító hatóságoknak a CPR VII. mellékletében meghatározott sablon szerint minden negyedévben meg kell küldeniük a Bizottság részére az adott Interreg programra vonatkozó összesített adatokat.

Monitoring bizottság

Az azt követő három hónapon belül, hogy a tagállamok értesítést kapnak egy Interreg program jóváhagyásáról, az adott programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – nem uniós országok, partnerországok és TOT-ok az irányító hatósággal egyetértésben kötelesek monitoring bizottságot létrehozni a szóban forgó Interreg program végrehajtásának nyomon követésére. A bizottságnak legalább évente egyszer üléseznie kell, és át kell tekintenie mindazokat a kérdéseket, amelyek hatással vannak a program előrehaladására a célkitűzései elérésének terén.

Értékelések

A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak az alábbi kritériumok közül egy vagy több szerint értékelnie kell a programokat: hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték, azzal a céllal, hogy javuljon a programok tervezésének és végrehajtásának minősége. Az értékelések során más olyan releváns kritériumokat is figyelembe lehet venni, mint például az inkluzivitás, a megkülönböztetés tilalma és a láthatóság.

2029. június 30-ig minden egyes programot a hatásainak felmérése céljából is értékelni kell.