A kriptoeszközökről szóló európai rendelet

FŐBB PONTOK

A rendelet a kriptoeszközök kibocsátására, az azokhoz kapcsolódó nyilvános ajánlattételre és kereskedésbe történő bevezetésére, valamint a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására vonatkozik.

A rendelet a kriptoeszközöket három típusba sorolja:

• elektronikuspénz-tokenek (olyan kriptoeszközök, amelyek egy hivatalos árfolyamhoz viszonyítva stabilizálják értéküket);
• eszközalapú tokenek (olyan kriptoeszközök, amelyek más eszközökhöz vagy eszközök kombinációjához viszonyítva stabilizálják értéküket);
• az eszközalapú tokenek vagy az elektronikuspénz-tokenek kategóriájába nem tartozó eszközök.

Az ajánlattevőknek¹ vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek:

• jogi személynek² kell lenniük;
• honlapjukon közzé kell tenniük egy kriptoeszköz-alapdokumentumot és minden marketingközleményt;
• becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk;
• a kriptoeszköz-birtokosokkal és a leendő kriptoeszköz-birtokosokkal tisztességesen, egyértelműen és nem félrevezető módon kell kommunikálniuk;
• meg kell előzniük, kezelniük kell és közzé kell tenniük az összeférhetetlenségeket;
• felelősséget kell vállalniuk az alapdokumentumban szereplő pontatlan információk miatt bekövetkező károkért;
• a kriptoeszközök birtokosai számára biztosítaniuk kell az elállási jogot.

Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak, amelyek nyilvános ajánlattételt tesznek e tokenek kapcsán, vagy e tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését kérik:

• az EU-ban székhellyel rendelkező jogi személynek vagy bizonyos vállalkozásnak kell lenniük;
• rendelkezniük kell a székhely szerinti uniós tagállam által kiadott engedéllyel; vagy
• olyan hitelintézetnek kell lenniük, amely az illetékes nemzeti hatóság által jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumot bocsát ki;
• az eszközalapú tokenek tulajdonosainak kérésére bármikor vissza kell váltaniuk eszközalapú tokenjeiket a hivatkozott eszközök piaci értékén vagy a hivatkozott eszközök átadásával;
• honlapjukon közzé kell tenniük egy kriptoeszköz-alapdokumentumot és minden marketingközleményt, és felelősséget kell vállalniuk az alapdokumentumban szereplő pontatlan információk miatt bekövetkező károkért;
• becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk;
• a tokenek birtokosaival és leendő birtokosaival tisztességesen, egyértelműen és nem félrevezető módon kell kommunikálniuk;
• a tokenek birtokosai érdekeinek leginkább megfelelő módon kell eljárniuk és egyenlő elbánásban kell részesíteniük őket;
• hatékony és átlátható eljárásokat kell létrehozniuk a panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából;
• meg kell előzniük, kezelniük kell és közzé kell tenniük az összeférhetetlenségeket;
• mindenkor rendelkezniük kell a tokenek birtokosai felé vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges eszközökkel, és az alábbiak közül legalább a legmagasabb összegű szavatolótőkével:
  • 350 000 EUR,
  • az eszköztartalék átlagos összegének 2 %-a,
  • az előző évre vonatkozó állandó általános költségek egynegyede;
• helyreállítási és visszaváltási tervvel kell rendelkezniük arra az esetre, ha kötelezettségeiket nem lennének képesek teljesíteni.

Az elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak, amelyek nyilvános ajánlattételt tesznek e tokenek kapcsán, vagy e tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését kérik:

• engedélyezett hitelintézetnek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek kell lenniük;
• honlapjukon közzé kell tenniük egy kriptoeszköz-alapdokumentumot és minden marketingközleményt, és felelősséget kell vállalniuk az alapdokumentumban szereplő pontatlan információk miatt bekövetkező károkért;
• meg kell felelniük a kibocsátással, a visszaválthatósággal és a marketinggel kapcsolatos szabályoknak;
• a kibocsátói pénz átvétele ellenében és névértéken kell kibocsátaniuk a tokeneket;
• a birtokos kérésére tokeneket bármikor névértéken vissza kell váltaniuk;
• a kapott forrásokat biztonságos, alacsony kockázatú, azonos hivatalos pénznemben denominált pénzügyi eszközökbe kell befektetniük, és hitelintézeteknél, külön számlákon kell elhelyezniük;
• helyreállítási és visszaváltási tervvel kell rendelkezniük arra az esetre, ha kötelezettségeiket nem lennének képesek teljesíteni.

Az Európai Bankhatóság (EBH) az eszközalapú tokeneket és az elektronikuspénz-tokeneket „jelentősnek” tekinti, ha azok megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például birtokosaik, értékük vagy a tranzakciók meghaladnak bizonyos szinteket. Ilyen esetekben a jelentős eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek kibocsátóira kiegészítő követelmények vonatkoznak.

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak:

• a nemzeti hatóságuk által kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyezett jogi személynek vagy bizonyos vállalkozásnak kell lenniük, bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük abban a tagállamban, ahol szolgáltatásaikat legalább részben nyújtják, továbbá tényleges irányítási helyüknek az Unióban kell lennie, és legalább az igazgatók egyikének lakóhellyel kell rendelkeznie az Unióban;
• bizonyos feltétek teljesülése esetén hitelintézetnek, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, piacműködtetőnek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek átváltható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásnak vagy alternatívbefektetésialap-kezelőnek kell lenniük.

Valamennyi kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkoznak az alábbi kötelezettségek:

• ügyfeleik és leendő ügyfeleik legfőbb érdekét szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk;
• ügyfeleik részére tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást kell nyújtaniuk;
• nem téveszthetik meg szándékosan vagy gondatlanságból az ügyfelet a kriptoeszközök valós vagy vélt előnyeivel kapcsolatban, és figyelmeztetniük kell az ügyfeleket a kockázatokra;
• a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az árképzési, valamint költség- és díjpolitikájukat, továbbá az egyes kriptoeszközök által az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatást;
• rendelkezniük kell prudenciális biztosítékokkal, amelyek összege megfelel a következők közül legalább a magasabb összegnek:
  • a IV. mellékletben feltüntetett állandó minimális tőkekövetelmények összege, vagy
  • az előző évre vonatkozó állandó általános költségek egynegyede;
• gondoskodniuk kell arról, hogy a vezető testület tagjai rendelkeznek a feladataik tényleges ellátásához szükséges kellően jó hírnévvel és megfelelő tudással, tapasztalattal, készségekkel és idővel;
• szabályzatokat és eljárásokat kell végrehajtaniuk a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és egyéb bűncselekmények megelőzésére;
• ügyfeleik kriptoeszközeit és pénzét saját eszközeiktől elkülönítetten kell tartaniuk, és nem használhatják azokat saját számlájukra;
• hatékony és átlátható eljárásokat kell létrehozniuk az ügyfelek panaszainak gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából;
• hatékony szabályzatokat kell bevezetniük és alkalmazniuk az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele érdekében;
• a kiszervezési tevékenységek során meg kell tenniük minden észszerű lépést a kockázatok elkerülése érdekében;
• tervet kell alkotniuk tevékenységük rendezett beszüntetésére, amennyiben az szükségessé válik.

Az egyedi szabályok hatálya az alábbiakra terjed ki:

• az eszközalapú tokenek kibocsátóinak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak a felvásárlása;
• piaci visszaélések (például a bennfentes kereskedelem és a bennfentes információkkal való visszaélés) megelőzését és tiltását szolgáló intézkedések;
• a nemzeti hatóságok, az EBH és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) hatásköre és feladatai.

A rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

• a más uniós pénzügyi szolgáltatási jogi aktusok hatálya alá tartozó kriptoeszközökre (pl. a pénzügyi eszköznek, nyugdíj- vagy biztosítási terméknek minősülő eszközökre);
• azon szolgáltatókra, amelyek kizárólag anyavállalataiknak vagy saját leányvállalataiknak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat; a fizetésképtelenségi eljárás során eljáró felszámolókra vagy vagyonfelügyelőkre;
• az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra, az Európai Beruházási Bankra, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusra, az Európai Stabilitási Mechanizmusra és a nemzetközi közjogi szervezetekre;
• azokra a kriptoeszközökre, amelyek egyediek és nem helyettesíthetők más kriptoeszközökkel.

Az Európai Bizottság a rendelet alkalmazását követően különböző szakaszokban jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a következőkről:

• a kriptoeszközökkel kapcsolatos legújabb fejlemények (18 hónap után);
• a rendelet időközi értékelése (24 hónap után);
• a rendelet végrehajtása (48 hónap után).

A Bizottság hatásköre a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok elfogadására is kiterjed.

Az ESMA az EBH-val együttműködésben a rendelet hatályba lépése után 12 hónappal, majd ezt követően minden évben nyilvánosan elérhető jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és a kriptoeszközök piacainak alakulásáról.

Európai egységes hozzáférési pont

Az (EU) 2023/2869 módosító rendelet belefoglal az (EU) 2023/1114 rendeletbe egy új cikket, amely az információknak az (EU) 2023/2859 rendelet (lásd az összefoglalót) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőségére vonatkozik. Az európai egyablakos ügyintézési pont hozzáférést biztosít az uniós vállalatokra és uniós befektetési termékekre vonatkozó, a pénzügyi és a fenntarthatósággal kapcsolatos nyilvános információkhoz. 2030. január 10-től, amikor az (EU) 2023/1114 rendelet által megkövetelt információkat nyilvánosságra hozzák, a módosító jogi aktus előírja a kibocsátók, az ajánlattevők vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek számára előírja, hogy az említett információkat egyidejűleg benyújtsák a releváns gyűjtőszervezetnek az ESAP-on való hozzáférhetővé tétele céljából. A módosító rendelet meghatározza azokat a feltételeket is, amelyeknek az információknak meg kell felelniük.

Az (EU) 2023/1114 módosító rendelet az alábbiakat módosítja:

• a 2013/36/EU irányelv (tőkekövetelmények);
• az (EU) 2019/1937 irányelv (az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme);
• az 1093/2010 rendelet (az EBH létrehozása);
• (az ESMA-t létrehozó) 1095/2010 rendelet;