Európai uniós rendeletek

FŐBB PONTOK

• A rendeletek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 288. cikkében meghatározott jogi aktusok. Általános hatállyal bírnak, teljes egészében kötelező erejűek, és az EU tagállamaiban közvetlenül alkalmazandóak.
• Megjegyzendő azonban, hogy bizonyos rendeletek nem alkalmazandók valamennyi tagállamban, illetve egyes tagállamok mentesülnek alkalmazásuk alól, vagyis rendelkeznek a kívülmaradás jogával, például:
  • Dánia mentesül a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, valamint a monetáris unió bizonyos rendelkezései alól;
  • Írország a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében kapott mentesítést; és
  • Lengyelország az Európai Unió alapjogi chartájának bizonyos rendelkezéseit illetően élvez mentességet.
• Amikor például az EU határozott arról, hogy megfelelőbb védelmet biztosít az emberi egészség és a környezet számára a vegyi anyagokkal összefüggő kockázatokkal szemben, ez ügyben elfogadta az 1907/2006/EK rendeletet (az úgynevezett REACH-rendeletet – lásd az összefoglalót).
• A rendeletek a másodlagos uniós jogszabályok részét képezik. Ezeket a jogi aktusokat az uniós intézmények fogadják el a szerződések alapján. Céljuk az uniós jog egységes alkalmazásának biztosítása az EU teljes területén.
• A rendeletek lehetnek jogalkotási, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok. A rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament által elfogadott rendeleteket jogalkotási aktusoknak nevezzük.
• A rendelet általános hatállyal bír személyek elvont kategóriáira (nem meghatározott személyekre) nézve, és teljes egészében kötelező. Ezzel szemben a határozat megjelölheti, hogy kik a címzettjei; ez esetben kizárólag a címzettekre nézve kötelező.
• A rendelet közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, és akikre vonatkozik, azoknak teljes mértékben eleget kell tenniük a benne foglaltaknak. Ez a következőket jelenti:
  • hatálybalépését követően közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, anélkül, hogy át kellene ültetni a nemzeti jogba;
  • jogokat és kötelezettségeket hozhat létre a természetes személyek számára, akik ily módon közvetlenül hivatkozhatnak rá a nemzeti bíróságok előtt;
  • a természetes személyek közvetlen hivatkozási forrásként használhatják más természetes személyekkel, uniós tagállamokkal és uniós hatóságokkal való kapcsolatukban.
• A rendelet az általa meghatározott naptól, vagy – ennek hiányában – húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően lép hatályba. A rendeletek egyidejűleg, automatikusan és egységesen alkalmazandók az EU teljes területén.

Felhatalmazáson alapuló rendeletek

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust eredményező eljárás során (az EUMSZ 290. cikke) az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeleteket fogadhat el valamely jogalkotási aktus alapvetőnek nem minősülő rendelkezéseinek pontosítása vagy kiegészítése érdekében.

Végrehajtási rendeletek

• A végrehajtási jogi aktust eredményező eljárás során (az EUMSZ 291. cikke) a Bizottság, és különleges esetekben a Tanács elfogadhat olyan, jogszabályok végrehajtását célzó rendeleteket, amelyek egységes végrehajtást igényelnek az EU-n belül. A Bizottságnak végrehajtási jogkörét a 182/2011/EU rendelettel (lásd az összefoglalót) összhangban kell gyakorolnia.
• Az európai intézmények is elfogadhatnak végrehajtási rendeleteket az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap tekintetében. A rendeletek e típusát az EUMSZ 164. és 178. cikke határozza meg.