Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R1191

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

OJ L 200, 26.7.2016, p. 1–136 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1191/oj

26.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1191 RENDELETE

(2016. július 6.)

egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését tűzte ki céljául, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. A közokiratok Unión belüli szabad forgalmának garantálása, és ezáltal az uniós polgárok szabad mozgásának elősegítése céljából az Uniónak olyan konkrét intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek egyszerűsítik a valamely tagállam hatóságai által kiállított egyes közokiratoknak egy másik tagállamban való bemutatására vonatkozóan meglévő adminisztratív követelményeket.

(2)

Valamennyi tagállam részes fele a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló, 1961. október 5-i Hágai Egyezménynek („Apostille-egyezmény”), amely egyszerűsített rendszert vezetett be az egyezmény szerződő államai által kiállított közokiratok forgalmára vonatkozóan.

(3)

A kölcsönös bizalom elvével összhangban, valamint a személyek Unión belüli szabad mozgásának előmozdítása érdekében ennek a rendeletnek olyan rendszert kell létrehoznia, amely tovább egyszerűsíti egyes olyan közokiratoknak és azok hiteles másolatainak a forgalmára vonatkozó adminisztratív alakiságokat, amelyeket valamely tagállam hatóságai egy másik tagállamban való bemutatás céljából állítottak ki.

(4)

Az ebben a rendeletben meghatározott rendszer nem sértheti a személyek azon jogát, amely szerint, amennyiben kívánják, továbbra is igénybe vehessenek más olyan, a tagállamok között alkalmazott rendszereket, amelyek mentességet biztosítanak a közokiratok felülhitelesítése, illetve a hasonló alakiságok alól. Ez a rendelet az Apostille-egyezménytől különálló, önálló jogi eszköznek tekintendő.

(5)

Továbbra is meg kell őrizni az ebben a rendeletben meghatározott rendszer és a tagállamok között alkalmazott egyéb rendszerek együttes fennállását. Az Apostille-egyezményt illetően, noha a tagállami hatóságok nem követelhetik meg az apostille-t, ha egy személy olyan, e rendelet hatálya alá tartozó közokiratot nyújt be nekik, amelyet valamely másik tagállamban állítottak ki, ez a rendelet nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy apostille-t állítsanak ki, ha azt az adott személy kéri. Ezenkívül ez a rendelet nem akadályozhatja azt, hogy egy személy továbbra is felhasználjon valamely tagállamban egy másik tagállamban kiállított apostille-t. Ennek megfelelően az Apostille-egyezmény az érintett személy kérelmére továbbra is alkalmazható a tagállamok közötti viszonylatban. Ha egy személy az e rendelet hatálya alá tartozó közokirat apostille-jal való ellátását kéri, a kiállító nemzeti hatóságoknak megfelelő módon tájékoztatniuk kell arról, hogy az e rendeletben létrehozott rendszer keretében már nincs szükség apostille-ra, ha az adott személy az okiratot egy másik tagállamban kívánja bemutatni. Ezt az információt a tagállamoknak minden esetben bármely megfelelő módon elérhetővé kell tenniük.

(6)

E rendelet hatályának a valamely tagállam hatóságai által, az adott állam nemzeti jogának megfelelően kiállított olyan közokiratokra kell kiterjednie, amelyek elsődleges célja az alábbi tények megállapítása: születés, életben lét, haláleset, név, házasságkötés (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a házasság felbontása, a különválást vagy a házasság érvénytelenítése, a bejegyzett élettársi kapcsolat (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválása vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése, leszármazás, örökbefogadás, lakóhely és/vagy tartózkodási hely, illetve állampolgárság. E rendelet hatályának ki kell terjednie a valamely személy részére az állampolgársága szerinti tagállam által kiállított, az illető büntetlen előéletét igazoló közokiratokra is. E rendelet hatályának továbbá azokra a közokiratokra is ki kell terjednie, amelyeknek bemutatását megkövetelhetik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező uniós polgároktól, amennyiben utóbbiak a vonatkozó uniós szabályozással összhangban az európai parlamenti választásokon vagy a helyhatósági választásokon aktív és/vagy passzív választójogukat abban a tagállamban kívánják gyakorolni, ahol tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(7)

Ez a rendelet nem kötelezheti a tagállamokat olyan közokiratok kiállítására, amelyek a nemzeti joguk alapján nem léteznek.

(8)

Ezt a rendeletet alkalmazni kell a közokiratok olyan hiteles másolataira is, amelyeket annak a tagállamnak az illetékes hatósága készített, amelyben az eredeti közokiratot kiállították. Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó a hiteles másolatok másolataira.

(9)

Ezt a rendeletet alkalmazni kell a közokiratok elektronikus változataira, valamint az elektronikus úton továbbítható többnyelvű formanyomtatványokra is. Azt azonban az egyes tagállamoknak a saját nemzeti joguk alapján kell eldönteni, hogy bemutathatók-e elektronikus formátumú közokiratok és többnyelvű formanyomtatványok, és ha igen, milyen feltételek mellett.

(10)

Ez a rendelet nem alkalmazandó a tagállamokban kiállított útlevelekre és személyazonosító igazolványokra, mivel ezeket az okmányokat nem kell felülhitelesíteni vagy más hasonló alakiságnak alávetni, amikor egy másik tagállamban bemutatják őket.

(11)

Ez a rendelet és különösen a benne meghatározott igazgatási együttműködési mechanizmus nem alkalmazandó a Személyi Állapot Nemzetközi Bizottsága (ICCS) vonatkozó egyezményei alapján kiállított anyakönyvi okiratokra.

(12)

Az olyan közokiratok kategóriájába, amelyek elsődleges célja egy személy nevének a megállapítása, beletartoznak a névváltoztatásra vonatkozó közokiratok is.

(13)

A „családi állapot” fogalmát az egyének házas, különélő vagy egyedülálló állapotára utaló fogalomként kell értelmezni, ideértve a nőtlen/hajadon, az elvált és az özvegy állapotot is.

(14)

A „leszármazás” fogalma a gyermek és a gyermek szülei közötti jogviszonyként értelmezendő.

(15)

E rendelet alkalmazásában a „lakóhely”, a „tartózkodási hely” és az „állampolgárság” fogalmát a nemzeti jog szerint kell értelmezni.

(16)

A „bűnügyi nyilvántartás” fogalma alatt olyan nemzeti nyilvántartást vagy nyilvántartásokat kell érteni, amelyek az elítéléseket tartalmazzák a nemzeti jognak megfelelően. Az „elítélés” fogalmát a büntetőbíróság által egy természetes személy ellen bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős határozatként kell értelmezni, amennyiben e határozatot az ítélethozatal szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásába felveszik.

(17)

Az egyik tagállamban kiállított közokiratok valamely más tagállamban való bemutatására vonatkozó követelmények egyszerűsítésének kézzelfogható előnyökkel kell járnia az uniós polgárok számára. A magánszemélyek által kiállított okiratokat – eltérő jogi jellegük miatt – ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratoknak szintén kívül kell maradniuk e rendelet hatályán, beleértve azt az esetet is, amikor valamely tagállam hatóságai már hiteles okiratként elfogadták azokat. A rendelet hatálya alól kizárt, harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratokba bele kell tartozniuk a valamely harmadik ország hatóságai által kiállított közokiratok valamely tagállam hatóságai által készített hiteles másolatainak is.

(18)

E rendeletnek nem célja a születéssel, az életben léttel, a halálesettel, a névvel, a házasságkötéssel (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot, a házasság felbontását, a különválást, illetve a házasság érvénytelenítését), a bejegyzett élettársi kapcsolattal (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást, a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválását vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítését), a leszármazással, az örökbefogadással, a lakóhellyel és/vagy tartózkodási hellyel, az állampolgársággal, a büntetlen előélettel vagy az olyan közokiratokkal kapcsolatos tagállami anyagi jogi jogszabályok módosítása, amelyeknek bemutatását egy adott tagállam megkövetelheti azon személyektől, akik az európai parlamenti választásokon vagy a helyhatósági választásokon képviselőjelöltként indulnak vagy azon személyektől, akik az ilyen választásokon szavazóként részt vesznek, és az adott tagállam állampolgárai. Emellett ez a rendelet nem érintheti a valamely tagállamban kiállított közokirat tartalmához kapcsolódó joghatásoknak egy másik tagállamban való elismerését.

(19)

Az uniós polgárok szabad mozgásának előmozdítása érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratokat és azok hiteles másolatait mentesíteni kell a felülhitelesítés, illetve a hasonló alakiságok valamennyi formája alól.

(20)

Egyszerűsíteni kell továbbá az egyéb alakiságokat, nevezetesen a közokiratok hiteles másolatai és fordításai minden esetben való bemutatásának előírását is, a közokiratok tagállamok közötti forgalmának további könnyítése érdekében.

(21)

A nyelvi akadályok kiküszöbölése és ezáltal a közokiratok tagállamok közötti forgalmának további megkönnyítése céljából az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén többnyelvű formanyomtatványokat kell létrehozni a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolatra (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhelyre és/vagy szokásos tartózkodási helyre, valamint a büntetlen előéletre vonatkozó közokiratok tekintetében.

(22)

A többnyelvű formanyomtatványok kizárólagos rendeltetése az, hogy megkönnyítsék azoknak a közokiratoknak a fordítását, amelyekhez csatolják őket. Ezzel összhangban az ilyen formanyomtatványok nem továbbíthatóak önálló okiratokként a tagállamok között. A formanyomtatványoknak nem lehet ugyanaz a rendeltetésük és céljuk, mint az anyakönyvi bejegyzések másolatainak díjmentes kiállításáról és felülhitelesítés alóli mentességéről szóló 2. sz. ICCS-egyezménnyel, az anyakönyvi bejegyzések többnyelvű kivonatainak kiállításáról szóló 16. sz. ICCS-egyezménnyel, valamint az anyakönyvi bejegyzések többnyelvű és kódokkal ellátott kivonatai, illetve a többnyelvű és kódokkal ellátott anyakönyvi bejegyzések kiállításáról szóló 34. sz. ICCS-egyezmény alapján keletkezett alábbi iratoknak: anyakönyvi bejegyzések kivonatai vagy szó szerinti másolatai, anyakönyvi bejegyzések többnyelvű kivonatai, anyakönyvi bejegyzések többnyelvű és kódokkal ellátott kivonatai, vagy többnyelvű és kódokkal ellátott anyakönyvi bizonyítványok.

(23)

Az e rendelettel megállapított többnyelvű formanyomtatványoknak az általuk kísért közokiratok tartalmát kell tükrözniük, és a lehetőségekhez mérten elkerülhetővé kell tenniük e közokiratok fordítását. Ez a cél – miszerint elkerülhető legyen a fordítás szükségessége – nem érhető el azonban ésszerű módon néhány olyan közokirat tekintetében, amelyek tartalmát egy többnyelvű formanyomtatvány nem tudja megfelelően tükrözni, mint például a bírósági határozatok egyes kategóriái esetében. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy mely közokiratokhoz csatolható megfelelő fordítási segédletként többnyelvű formanyomtatvány. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó lehető legtöbb közokiratot többnyelvű formanyomtatvány kísérje.

(24)

Attól a személytől, aki többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokiratot mutat be, nem követelhető meg a közokirat fordításának bemutatása. Ugyanakkor annak végső eldöntése, hogy a többnyelvű formanyomtatványban foglalt információ elegendő-e a közokirat feldolgozásához, annak a hatóságnak a feladata, amelynél a közokiratot bemutatják.

(25)

Az a hatóság, amelynek a közokiratot bemutatják, kivételes esetben, ha ez a közokirat feldolgozásához szükséges, kérheti attól a személytől, aki a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért adott közokiratot bemutatta, hogy nyújtsa be a többnyelvű formanyomtatvány tartalmának fordítását vagy átiratát a hatóság tagállama szerinti hivatalos nyelven, vagy ha e tagállamban több hivatalos nyelv létezik, akkor a közokirat bemutatásának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén, feltéve, hogy az adott nyelv az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos.

(26)

A többnyelvű formanyomtatványokat kérelemre ki kell állítani a közokirat átvételére jogosult személyek számára azon közokiratok esetében, amelyekhez a többnyelvű formanyomtatványt kell csatolni. Nem indokolt, hogy a többnyelvű formanyomtatványok joghatást váltsanak ki tartalmuknak a bemutatásuk helye szerinti tagállamban történő elismerését illetően.

(27)

Az adott közokirathoz csatolandó többnyelvű formanyomtatvány elkészítésekor az e formanyomtatványt kiállító hatóságnak módjában kell, hogy álljon, hogy a többnyelvű formanyomtatvány mintájából kiválassza az adott közokirat szempontjából releváns országspecifikus bejegyzések megnevezéseit, hogy ilyen módon a többnyelvű formanyomtatvány csak azokat az információkat tartalmazza, amelyek az általa kísért közokiratban szerepelnek.

(28)

Lehetővé kell tenni, hogy az európai e-igazságügyi portálon található többnyelvű formanyomtatványok elektronikus változatait egy másik, nemzeti szinten elérhető webhely is tartalmazza, és azok kiállítása onnan is lehetséges legyen.

(29)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai e-igazságügyi portál által alkalmazott módszertől eltérő módszerrel is előállíthassák a többnyelvű formanyomtatványok elektronikus változatait, feltéve hogy a szóban forgó módszert alkalmazó tagállamok által kiállított többnyelvű formanyomtatványok is tartalmazzák az e rendeletben előírt információkat.

(30)

Megfelelő biztosítékokról kell rendelkezni a tagállamok között továbbított közokiratokkal és azok hiteles másolataival kapcsolatos csalási és hamisítási esetek megelőzése céljából.

(31)

A gyors és biztonságos, határokon átnyúló információcserék lehetővé tétele, valamint a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése érdekében e rendelettel célszerű hatékony igazgatási együttműködési mechanizmust kialakítani a tagállamok által kijelölt hatóságok között. Ezen igazgatási együttműködési mechanizmus alkalmazásának erősítenie kell a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat a belső piacon, és annak az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott belső piaci információs rendszeren (a továbbiakban: IMI) kell alapulnia.

(32)

Az 1024/2012/EU rendeletet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy e rendelet egyes rendelkezései felkerüljenek az uniós jogi aktusok igazgatási együttműködésről szóló azon rendelkezéseinek listájára, amelyek végrehajtása az 1024/2012/EU rendelet mellékletében meghatározottak szerint az IMI révén történik.

(33)

Ahhoz, hogy a rendelet alkalmazása során garantált legyen a kiemelt szintű biztonság és az adatvédelem, valamint a csalás megakadályozása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az IMI garantálja a közokiratok biztonságát, valamint ezen okiratok elektronikus továbbításának biztonságos módját. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania az IMI-ben egy olyan eszközt, amely hitelesíti a rendszeren keresztül küldött információkat, amikor azokat a rendszeren kívülre exportálják. Ezenkívül a közokiratokról egymással információkat cserélő tagállami hatóságoknak az 1024/2012/EU rendelettel összhangban meg kell hozniuk az annak garantálásához szükséges intézkedéseket, hogy az IMI-n keresztül küldött közokiratokat és személyes adatokat az eredeti benyújtásuk céljának megfelelő célokból gyűjtsék, kezeljék és használják fel. Az 1024/2012/EU rendelet meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek a személyes adatok védelmének, valamint az IMI-n keresztül zajló információcsere kiemelt szintű védelmének és titkosságának garantálásához szükségesek, továbbá meghatározza a Bizottság ehhez kapcsolódó feladatait. Emellett az 1024/2012/EU rendelet arról is rendelkezik, hogy az IMI felhasználói kizárólag az abban az uniós jogi aktusban meghatározott célokból cserélhetnek egymással személyes adatokat és kezelhetik azokat, amelyen az adatcsere alapul, és az adatcserének, illetve adatkezelésnek az adatok eredeti benyújtásának céljával összhangban kell történnie.

(34)

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) fogja szabályozni a személyes adatoknak a tagállamokban, illetve a tagállamok által kijelölt, független közjogi hatóságok felügyelete alatt az e rendelet alkalmazásával összefüggésben történő kezelését. Az információk és okiratok tagállami hatóságok általi valamennyi cseréjének és továbbításának meg kell felelnie a 95/46/EK irányelvnek. Emellett az ilyen cserének és továbbításnak azt a konkrét célt kellene szolgálnia, hogy e hatóságok az IMI-n keresztül – kizárólag a saját hatáskörükön belül – ellenőrizhessék a közokiratok hitelességét. Ez nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket alkalmazzák.

(35)

A tagállamok hatóságainak kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk egymásnak e rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében, különösen a tagállamok által kijelölt hatóságok közötti igazgatási együttműködési mechanizmus alkalmazását illetően, ha egy tagállam hatóságának, amelynek egy közokiratot vagy hiteles másolatot bemutatnak, ésszerű kétsége támad a közokiratnak vagy a hiteles másolatának a hitelességét illetően.

(36)

Ha egy olyan tagállam hatóságának, amelyben egy közokiratot vagy hiteles másolatot bemutatnak, ésszerű kétsége támad a közokiratnak vagy a hiteles másolatának a hitelességét illetően, biztosítani kell számára az IMI adattárában rendelkezésre álló okiratminták ellenőrzésének lehetőségét, és ha kételyei továbbra is fennállnak, annak a lehetőségét, hogy az IMI-n keresztül tájékoztatás iránti megkeresést intézzen ezen okiratok kiállításának helye szerinti tagállam érintett hatóságaihoz, a megkeresést vagy közvetlenül a közokiratot kiállító vagy a hiteles másolatot készítő hatóságnak megküldve, vagy e tagállam központi hatóságának megkeresésével. Indokolt, hogy a megkeresett hatóságok a lehető legrövidebb időn, de minden esetben legfeljebb 5 munkanapon belül, illetve amennyiben a megkeresést egy központi hatóságon keresztül dolgozzák fel, 10 munkanapon belül válaszoljanak az ilyen megkeresésekre. A 10 munkanapos határidő különösen akkor lehet alkalmazandó, ha a megkeresett hatóságok még nem szerepelnek az IMI nyilvántartásában. Amennyiben e határidőket nem tudják betartani, a megkeresett és a megkereső hatóságnak meg kell állapodnia a határidő meghosszabbításáról.

(37)

Az e rendeletben előírt határidők számítására az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (5) kell alkalmazni.

(38)

Kivételes esetekben lehetséges, hogy a tagállami hatóságok nem tudják ellenőrizni valamely közokirat hitelességét. Ez csak abban az esetben fordulhat elő, ha bizonyos körülmények – például egy adott anyakönyvi hivatal vagy bíróság irattárának megsemmisülése következtében) a tagállami okiratok másolatainak fizikai megsemmisülése vagy elvesztése miatt, vagy nyilvántartás hiányában – a közokiratok ellenőrzése nem lehetséges. Ezért célszerű, hogy az IMI-ben legyen olyan válaszadási mód is, amely ezt a lehetőséget tükrözi.

(39)

Ha a megkeresett hatóság válasza nem erősíti meg a közokiratnak vagy a hiteles másolatának a hitelességét, vagy ha nem érkezik válasz a hatóságtól, a megkereső hatóságot nem lehet az adott közokirat vagy a hiteles másolat feldolgozására kötelezni. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni továbbá a megkereső hatóság, illetve a közokiratot vagy a hiteles másolatot bemutató személy számára, hogy bármely rendelkezésre álló eszközt felhasználjon a közokirat vagy a hiteles másolat hitelességének ellenőrzéséhez, illetve bizonyításához. E rendelet hatékonyságának garantálása érdekében kivételes helyzetben fordulhat csak elő, hogy az IMI-n keresztül nem érkezik válasz.

(40)

Szükség esetén az IMI-koordinátor vagy az érintett központi hatóságok segíthetnek megtalálni a megoldást azokra a nehézségekre, amelyekkel a tagállami hatóságok az IMI használata közben szembesülhetnek, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem érkezik válasz a tájékoztatás iránti megkeresésre, vagy ha nem lehetséges megegyezni a válaszadásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról.

(41)

A tagállami hatóságoknak lehetővé kell tenni, hogy kihasználhassák az IMI rendelkezésre álló funkcióit, ideértve a többnyelvű kommunikációs rendszert, az előre lefordított, egységes kérdések és válaszok használatát, valamint a belső piacon használt közokiratok mintatárát.

(42)

A tagállamok központi hatóságainak segítséget kell nyújtaniuk a tájékoztatás iránti megkeresésekkel kapcsolatban, és mindenekelőtt fogadniuk és továbbítaniuk kell az ilyen megkereséseket, és szükség esetén válaszolniuk kell azokra, valamint közölniük kell az ilyen megkeresések kapcsán a szükséges információkat, különösen azokban az esetekben, ha sem a megkereső, sem a megkeresett hatóság nem szerepel az IMI nyilvántartásában.

(43)

E rendelet alkalmazásában a tagállamok központi hatóságainak az IMI-t használva kell egymással kommunikálniuk, és azon keresztül kell feladataikat teljesíteniük. Az ugyanazon tagállam hatóságai közötti kommunikáció a nemzeti eljárásoknak megfelelően kell, hogy történjen.

(44)

Világossá kell tenni e rendelet és a hatályos uniós jog viszonyát. E tekintetben e rendelet nem érintheti a felülhitelesítésre, a hasonló alakiságokra vagy az egyéb alakiságokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó uniós jog – így a 2201/2003/EK tanácsi rendelet (6) – alkalmazását. E rendelet nem érintheti továbbá az elektronikus aláírásokra és az elektronikus azonosításra vonatkozó uniós jog alkalmazását. Ha ennek a rendeletnek a rendelkezései más uniós jogi aktus olyan rendelkezéseivel ütköznek, amelyek a közokiratok bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítésének bizonyos kérdéseit szabályozzák, és tovább egyszerűsítik ezeket az előírásokat – mint például a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), valamint a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) –, akkor a további egyszerűsítést előíró másik uniós jogi aktus rendelkezései elsőbbséget élveznek.

(45)

Ezenkívül ez a rendelet nem érintheti az uniós jog – például a 93/109/EK tanácsi irányelv (10) vagy a 987/2009/EK rendelet – által létrehozott olyan egyéb igazgatási együttműködési rendszerek igénybevételét, amelyek a tagállamok között meghatározott területeken zajló információcseréről rendelkeznek. Ezt a rendeletet az ilyen különös rendszerekkel együtt alkalmazandó.

(46)

E rendeletnek – az általános céljaival való összhang megteremtése érdekében, az általa szabályozott kérdések tekintetében és a benne meghatározott mértékben – elsőbbséget kell élveznie a kettő vagy több tagállam közötti olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokkal szemben, amelyeknek a tagállamok a részes felei, és amelyek a rendelet hatálya alá tartozó kérdéseket szabályoznak.

(47)

Emellett a tagállamok egymás között fenntarthatnak, illetve köthetnek megállapodásokat az e rendelet hatálya alá nem tartozó kérdéseket illetően például a következő esetekben: a közokiratok bizonyító ereje, jogi értékkel bíró, többnyelvű formanyomtatványok, ezek felülhitelesítés alóli mentessége és a közokiratok felülhitelesítés alóli mentessége az e rendelet által szabályozott területektől eltérő területeken. A tagállamok annak érdekében is fenntarthatnak, illetve köthetnek megállapodásokat, hogy tovább egyszerűsítsék az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratoknak a tagállamok közötti forgalmát.

(48)

A harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratok nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Emellett nem érinthetik e rendelet alkalmazását azok a megállapodások, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok által kiállított és a tagállamok és az érintett harmadik országok közötti viszonylatokban felhasználandó közokiratok felülhitelesítésére, illetve a velük kapcsolatos hasonló alakiságokra vonatkoznak. Ezért ez a rendelet nem zárhatja ki, hogy a tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok által kiállított és a tagállamok és az érintett harmadik országok közötti viszonylatokban felhasználandó közokiratok felülhitelesítéséről, illetve a velük kapcsolatos hasonló alakiságokról szóló két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokat kössenek az érintett harmadik országokkal. Emellett a rendelet nem gátolhatja a tagállamokat abban, hogy – amennyiben egy vagy több tagállam ilyen megállapodásnak a részes fele, vagy a jövőben részes felévé válhat –, új szerződő felek csatlakozásának elfogadásáról határozzanak, különösen ami az Apostille-egyezmény 12. cikkének második bekezdésében említettek szerint az új csatlakozásokkal szembeni kifogásemeléshez és a kifogásról szóló értesítéshez való jogot illeti, továbbá e rendelet nem gátolhatja a tagállamokat abban sem, hogy a diplomáciai képviselők, illetve konzuli tisztviselők által kiállított okiratok felülhitelesítésének megszüntetéséről szóló 1968. évi európai egyezményt alkalmazzák, módosítsák vagy új szerződő felek csatlakozásáról határozzanak.

(49)

Mivel az e rendelet hatálya alá tartozó többnyelvű formanyomtatványok nem bírnak jogi erővel, és nem jelentenek átfedést a 16. sz., a 33. sz. és a 34. sz. ICCS-egyezményben meghatározott többnyelvű formanyomtatványokkal, illetve a 27. sz. ICCS-egyezményben meghatározott életbenléti igazolásokkal, ez a rendelet nem érintheti ezeknek az egyezményeknek a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a harmadik országok közötti viszonylatban való alkalmazását.

(50)

Létre kell hozni egy, a Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló, a Bizottság képviselőjének elnökletével vezetett ad hoc bizottságot, amely meghoz az e rendelet alkalmazásának elősegítéséhez szükséges minden intézkedést, különösen azáltal, hogy biztosítja a legjobb gyakorlatok megosztását az e rendelet tagállamok közötti alkalmazása, a közokiratokkal, a hiteles másolatokkal és a hiteles fordításokkal kapcsolatos csalások megelőzése, az elektronikus közokiratok használata, valamint a többnyelvű formanyomtatványok használata és az azonosított hamisított okiratok kapcsán alkalmazott legjobb gyakorlatok megosztására.

(51)

E rendelet alkalmazásának megkönnyítése céljából a tagállamoknak – annak érdekében, hogy az információkat minden megfelelő módon, így elsősorban az európai e-igazságügyi portálon keresztül a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék – közölniük kell az IMI-n keresztül a Bizottsággal központi hatóságuk elérhetőségeit és a leggyakrabban használt, nemzeti joguk szerinti közokiratok mintáját, vagy ha egy okirat esetében nem létezik ilyen minta, akkor az adott okirat sajátos jellemzőire vonatkozó információkat.

(52)

A tagállamoknak ezenkívül meg kell küldeniük az IMI-n keresztül az azonosított hamisított okiratok anonimizált változatait is, amelyek az esetleges hamisítások feltárásához szolgálhatnak hasznos és tipikus példáiként. A hamisított okiratok megküldésének azokra a hamisított okiratokra kell korlátozódnia, amelyek átadását a nemzeti jog engedélyezi, és nem érintheti a tagállamok azon szabályait, amelyek a büntetőeljárások során szerzett bizonyítékok felfedésére vonatkoznak. A tagállamok által a hamisított okiratokkal kapcsolatban közölt információk nem hozhatók nyilvánosságra.

(53)

E rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak – abból a célból, hogy az információk az európai e-igazságügyi portálon keresztül a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek – közölniük kell a Bizottsággal az alábbiakat: azt a nyelvet vagy nyelveket, amely(ek)et a más tagállam hatóságai által kiállított közokiratok bemutatásához el tudnak fogadni; az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratok tájékoztató jellegű jegyzékét; azon közokiratok jegyzékét, amelyekhez megfelelő fordítási segédletként többnyelvű formanyomtatvány csatolható; a nemzeti jog alapján hiteles fordítások készítésére jogosult személyek jegyzékét, amennyiben van ilyen jegyzék; a nemzeti jog alapján hiteles másolat készítésére felhatalmazott hatóságtípusok tájékoztató jellegű jegyzékét; a hiteles fordítások és a hiteles másolatok azonosítására szolgáló eszközökre vonatkozó információkat; valamint a hiteles másolatok sajátos jellemzőire vonatkozó információkat.

(54)

A leggyakrabban használt közokiratok mintájára, illetve az ilyen okiratok vagy azok hiteles másolatai sajátos jellemzőire vonatkozó információkat csak akkor lehet nyilvánosan hozzáférhetővé tenni, ha ezek az információk annak a tagállamnak a joga alapján, amelynek hatóságai a közokiratot kiállították vagy a hiteles másolatot készítették, már nyilvánosan hozzáférhetők. Ehhez a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal, hogy nemzeti joguk alapján mely okiratok nyilvánosan hozzáférhetők. E rendelet alkalmazásában azonban a közokiratok vagy a hiteles másolatok azon sajátos jellemzőire vonatkozó információk, amelyeket a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal, nem foglalhatják magukban az olyan biztonsági jellemzőkre vonatkozó információk, amelyek az adott közokiratot kiállító vagy hiteles másolatot készítő hatóság szerinti tagállam joga alapján nem férhetők hozzá nyilvánosan.

(55)

Az a körülmény, hogy egy tagállam közli a Bizottsággal, hogy a sajátjától eltérő mely nyelvet vagy nyelveket tudja elfogadni a valamely másik tagállam hatóságai által kiállított közokiratok bemutatásához, nem gátolhatja a hatóságait abban, hogy a nemzeti jog alapján, vagy ha az érintett tagállam ezt lehetővé teszi, bármely további nyelvet vagy nyelveket elfogadjanak, amikor egy másik tagállam hatóságai által kiállított közokiratot mutatnak be nekik.

(56)

E rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogra, valamint a mozgás és a tartózkodás szabadságára. Ezt a rendeletet az említett jogoknak és elveknek megfelelően kell alkalmazni.

(57)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az uniós polgárok szabad mozgásának az egyes közokiratoknak az Unión belüli szabad forgalma által történő előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet a tagállamok hatóságai által kiállított egyes, másik tagállam hatóságainak bemutatandó közokiratokkal kapcsolatosan a következő rendszerekről rendelkezik:

a)

a felülhitelesítés vagy hasonló alakiságok alóli mentesség, valamint

b)

egyéb alakiságok egyszerűsítése.

Az első albekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem akadályozza a személyeket abban, hogy a felülhitelesítésre, illetve hasonló alakiságokra vonatkozóan a tagállamokban alkalmazandó más rendszert vegyenek igénybe.

(2)   E rendelet emellett a közokiratokhoz fordítási segédletként csatolandó többnyelvű formanyomtatványokat állapít meg a születés, az életben lét, a haláleset, a házasságkötés (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolat (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhely és/vagy a tartózkodási hely, továbbá a büntetlen előélet tekintetében.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a valamely tagállam hatóságai által az adott tagállam nemzeti jogának megfelelően kiállított és egy másik tagállam hatóságai részére bemutatandó olyan közokiratokra alkalmazandó, amelyek elsődleges rendeltetése az alábbiak közül egynek vagy többnek a rögzítése:

a)

születés;

b)

életben lét;

c)

haláleset;

d)

név;

e)

házasságkötés, beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot;

f)

a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése;

g)

bejegyzett élettársi kapcsolat, beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást;

h)

bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválása vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése;

i)

leszármazás;

j)

örökbefogadás;

k)

lakóhely és/vagy tartózkodási hely;

l)

állampolgárság;

m)

büntetlen előélet, feltéve, hogy az ezen tényre vonatkozó közokiratokat az uniós polgár részére az állampolgársága szerinti tagállam hatóságai állítják ki.

(2)   Ez a rendelet alkalmazandó azokra a közokiratokra is, amelyeknek bemutatását megkövetelhetik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező uniós polgároktól, amennyiben azok az európai parlamenti választásokon vagy a helyhatósági választásokon a 93/109/EK irányelvben, illetve a 94/80/EK tanácsi irányelvben (11) foglalt feltételek mellett aktív vagy passzív választójogukat abban a tagállamban kívánják gyakorolni, ahol tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratok, és

b)

az a) pontban említett okiratoknak a tagállami hatóságok által készített hiteles másolata.

(4)   E rendelet nem alkalmazandó egy másik tagállam hatóságai által kiállított közokiratok tartalmához kapcsolódó joghatások valamely tagállamban történő elismerésére.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „közokiratok”:

a)

a valamely tagállam bíróságaival kapcsolatban álló hatóság vagy tisztviselő által kiállított okiratok, beleértve az ügyésztől, a bírósági tisztviselőtől és a bírósági végrehajtótól („huissier de justice”) származó okiratokat is;

b)

a közigazgatási okiratok;

c)

a közjegyzői okiratok;

d)

a magánokiratokon levő tanúsítványok, mint például az okirat nyilvántartásba vételét, illetve adott napon az okirat létezésének tényét rögzítő tanúsítványok, valamint az aláírások hivatalos és közjegyző általi hitelesítése;

e)

a valamely tagállam diplomáciai vagy konzuli képviselői által bármely állam területén hivatalos minőségükben eljárva kiállított okiratok, amennyiben azokat be kell mutatni egy másik tagállam területén, illetve egy másik tagállam harmadik államban eljáró diplomáciai vagy konzuli képviselőinek;

2.   „hatóság”: tagállami hatóság vagy hivatalos minőségben eljáró olyan szerv, amely a nemzeti jog alapján jogosult az e rendelet hatálya alá tartozó közokirat vagy annak hiteles másolata kiállítására vagy fogadására;

3.   „felülhitelesítés”: a valamely köztisztviselő aláírása valódiságának, az okiratot aláíró személy eljárási minőségének, valamint adott esetben az okiraton szereplő pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódiságának tanúsítására irányuló alakiság;

4.   „hasonló alakiság”: az Apostille-egyezmény által előírt tanúsítvány csatolása;

5.   „egyéb alakiságok”: a közokiratok hiteles másolata és hiteles fordítása bemutatásának előírása;

6.   „központi hatóság”: az a hatóság vagy azok a hatóságok, amelyet, illetve amelyeket a tagállamok a 15. cikknek megfelelően kijelöltek az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó feladatok ellátására;

7.   „hiteles másolat”: eredeti közokiratnak olyan másolata, amelyről a közokiratot eredetileg kiállító tagállamnak a nemzeti jogban erre felhatalmazott hatósága aláírásával tanúsítja, hogy az az eredeti közokirat pontos és teljes másolata.

II. FEJEZET

MENTESSÉG A FELÜLHITELESÍTÉS ÉS HASONLÓ ALAKISÁGOK ALÓL, VALAMINT A HITELES MÁSOLATOKKAL KAPCSOLATOS EGYÉB ALAKISÁGOK EGYSZERŰSÍTÉSE

4. cikk

Mentesség a felülhitelesítés és a hasonló alakiságok alól

Az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratok és azok hiteles másolatai mentesülnek a felülhitelesítés és hasonló alakiságok valamennyi formája alól.

5. cikk

Hiteles másolatokhoz kapcsolódó egyéb alakiságok egyszerűsítése

(1)   Amennyiben egy tagállam előírja a valamely más tagállam hatóságai által kiállított közokirat eredeti példányának a bemutatását, akkor azon tagállam hatóságai, amelyben a közokiratot bemutatják, nem követelhetik meg a közokirat hiteles másolatának bemutatását is.

(2)   Amennyiben egy tagállam lehetővé teszi egy közokirat hiteles másolatának a bemutatását, e tagállam hatóságainak el kell fogadniuk a más tagállamban készült hiteles másolatokat is.

III. FEJEZET

FORDÍTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ALAKISÁGOK EGYSZERŰSÍTÉSE ÉS TÖBBNYELVŰ FORMANYOMTATVÁNYOK

6. cikk

Fordításokhoz kapcsolódó egyéb alakiságok egyszerűsítése

(1)   Nem követelhető meg fordítás azokban az esetekben, amikor:

a)

az adott közokirat a bemutatás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén – vagy ha az érintett tagállamnak több hivatalos nyelve van, a bemutatás helye szerinti hivatalos nyelven vagy hivatalos nyelvek egyikén –, illetve bármely olyan nyelven került kiállításra, amelyet a tagállam kifejezetten elfogadott; vagy

b)

a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre – beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot –, a bejegyzett élettársi kapcsolatra – beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást –, a lakóhelyre és/vagy a tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó közokirathoz az e rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban többnyelvű formanyomtatványt csatoltak, feltéve, hogy az a hatóság, amelynek a közokiratot bemutatják, úgy ítéli meg, hogy a többnyelvű formanyomtatványban foglalt információ elégséges a közokirat feldolgozásához.

(2)   Valamennyi tagállamban el kell fogadni az olyan személyek által készített hiteles fordításokat, akik valamely tagállam joga értelmében jogosultak ilyen fordítások készítésére.

7. cikk

Többnyelvű formanyomtatványok

(1)   A születés, az életben lét, a haláleset, a házasságkötés (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolat (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhely és/vagy a tartózkodási hely, továbbá a büntetlen előélet tárgyában a tagállamok által a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint megadott közokiratokhoz az érintett közokirat átvételére jogosult személy kérelmére csatolni kell az e rendeletnek megfelelően készült többnyelvű formanyomtatványt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett többnyelvű formanyomtatványokat hatóságnak kell kiállítania, és azokon szerepelnie kell a kiállítás dátumának, valamint a kiállító hatóság aláírásának és adott esetben pecsétjének vagy bélyegzőlenyomatának.

8. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok felhasználása

(1)   A 7. cikk (1) bekezdésében említett többnyelvű formanyomtatványokat csatolni kell az ugyanott említett köziratokhoz, azok csak fordítási segédletként szolgálnak és önmagukban nem bírnak jogi értékkel.

(2)   A többnyelvű formanyomtatványok nem minősülnek az alábbiak egyikének sem:

a)

anyakönyvi bejegyzések kivonatai;

b)

anyakönyvi bejegyzések szó szerinti másolatai;

c)

anyakönyvi bejegyzések többnyelvű kivonatai;

d)

anyakönyvi bejegyzések többnyelvű és kódokkal ellátott kivonatai; vagy

e)

többnyelvű és kódokkal ellátott anyakönyvi bizonyítványok.

(3)   A többnyelvű formanyomtatványok felhasználására kizárólag a kiállításuk szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kerülhet sor.

9. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok tartalma

(1)   Minden egyes többnyelvű formanyomtatványnak tartalmaznia kell egy állandó részt, amely a következő elemekből áll:

a)

a többnyelvű formanyomtatvány címe;

b)

a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának jogalapja;

c)

hivatkozás a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti tagállamra;

d)

egy „Fontos megjegyzés” feliratú szövegdoboz;

e)

egy „Megjegyzés a kiállító hatóság számára” feliratú szövegdoboz;

f)

standard bejegyzések megnevezései és kódszámaik; valamint

g)

egy „Aláírás” feliratú szövegdoboz.

(2)   A születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolatra (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhelyre és/vagy a szokásos tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó többnyelvű formanyomtatványokban feltüntetendő állandó részeket, valamint a standard bejegyzések megnevezéseinek többnyelvű glosszáriumait az I–XI. mellékletek tartalmazzák.

(3)   Minden többnyelvű formanyomtatványnak tartalmaznia kell adott esetben egy olyan, országspecifikus bejegyzések megnevezéseit tartalmazó nem egységesített részt is, amely a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokirat tartalmát tükrözi, továbbá e bejegyzések megnevezéseinek kódszámait.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említett országspecifikus bejegyzések megnevezéseit a tagállamok a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban közlik a Bizottsággal.

(5)   Minden többnyelvű formanyomtatványnak tartalmaznia kell emellett a standard bejegyzések megnevezéseinek és az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek többnyelvű glosszáriumát az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén.

10. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok kiállításának nyelvei

(1)   A kiállító hatóságnak a többnyelvű formanyomtatványokat a saját tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, akkor a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén kell kitöltenie.

(2)   A többnyelvű formanyomtatványok állandó részét és az országspecifikus bejegyzéseinek megnevezéseit mindkét következő nyelven ki kell adni:

a)

a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, akkor az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos, a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén; valamint

b)

annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, ahol a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokiratot be kell mutatni, vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, akkor az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos, a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokirat bemutatásának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett két nyelven kiállított állandó részt és az országspecifikus bejegyzések megnevezéseit, valamint a 9. cikk (5) bekezdésében említett többnyelvű glosszáriumot egyetlen többnyelvű formanyomtatványnak kell tartalmaznia.

11. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok kiállításának díja

A közokiratok Unión belüli szabad forgalmának további elősegítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a többnyelvű formanyomtatványok kiállításának díja ne haladja meg az adott többnyelvű formanyomtatvány vagy a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokirat – közülük is az alacsonyabb – előállítási költségét.

12. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok elektronikus változata

Az európai e-igazságügyi portálon minden egyes tagállam vonatkozásában elérhetővé kell tenni az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre – beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot –, valamint adott esetben a bejegyzett élettársi kapcsolatra – beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást –, a lakóhelyre és/vagy a tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó többnyelvű formanyomtatványoknak az e rendelet szerint elkészített mintáit, amelyek a következőket is tartalmazzák:

a)

az I–XI. mellékletben foglalt állandó részek; és

b)

azon országspecifikus bejegyzés-megnevezések, amelyeket a tagállamok a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban közöltek a Bizottsággal.

IV. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI MEGKERESÉS ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

13. cikk

Belső piaci információs rendszer

Az e rendelet 14. és 16. cikkében, valamint 22. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott célra az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) kell használni.

14. cikk

Tájékoztatás iránti megkeresés ésszerű kétség esetén

(1)   Amennyiben egy tagállami hatóságnak, amelynek a közokiratot vagy annak hiteles másolatát bemutatják, ésszerű kétsége támad a közokirat vagy annak hiteles másolata hitelességét illetően, a következőket teszi meg a kétség feloldása érdekében:

a)

ellenőrzi a 22. cikkben említett, az IMI adattárában található, rendelkezésre álló okiratmintákat;

b)

ha a kétség továbbra is fennáll, tájékoztatás iránti megkeresést intéz az IMI-n keresztül:

i.

a közokiratot kiállító hatósághoz vagy adott esetben a hiteles másolatot készítő hatósághoz, vagy mindkettőhöz; vagy

ii.

a megfelelő központi hatósághoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, a közokirat vagy annak hiteles másolata hitelességére vonatkozó ésszerű kétség elsősorban a következőkhöz kapcsolódhat:

a)

az aláírás valódisága;

b)

az okiratot aláíró személy eljárási minősége;

c)

a pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódisága;

d)

az okirat hamisított vagy megmásított volta.

(3)   Az e cikk alapján előterjesztett tájékoztatás iránti megkeresésben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat.

(4)   Az e cikk alapján előterjesztett tájékoztatás iránti megkeresést az érintett közokirat egy példányának vagy hiteles másolatának kell kísérnie, és azt elektronikusan kell eljuttatni az IMI-n keresztül. Az ilyen megkeresésekhez és az ilyen megkeresésekre adott válaszokhoz semmilyen adó, illeték vagy díj nem kapcsolódhat.

(5)   A hatóságoknak a lehető legrövidebb időn, de minden esetben legfeljebb 5 munkanapon belül, illetve amennyiben a megkeresést egy központi hatóságon keresztül dolgozzák fel, 10 munkanapon belül válaszolniuk kell az e cikk alapján előterjesztett megkeresésekre.

Kivételes esetben, amennyiben az első albekezdésben említett határidő nem tartható, a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság megállapodik e határidő meghosszabbításáról.

(6)   Ha a közokiratnak vagy hiteles másolatának a hitelessége nem nyer megerősítést, a megkereső hatóság nem köteles azt feldolgozni.

15. cikk

A központi hatóságok kijelölése

(1)   E rendelet alkalmazása céljából minden tagállam kijelöl legalább egy központi hatóságot.

(2)   Amennyiben egy tagállam egynél több központi hatóságot jelölt ki, meghatározza azt a központi hatóságot, amelyhez minden megkereséssel fordulni lehet, és amely továbbítja azt az adott tagállam megfelelő hatóságának.

16. cikk

A központi hatóságok feladatai

A központi hatóságok feladata az, hogy segítséget nyújtsanak a 14. cikk szerinti, tájékoztatás iránti megkeresésekkel kapcsolatban, így különösen az, hogy:

a)

továbbítsák és fogadják az ilyen megkereséseket, és adott esetben válaszoljanak azokra; valamint

b)

megadják a megkeresések tekintetében szükséges információkat.

V. FEJEZET

AZ UNIÓS JOG EGYÉB RENDELKEZÉSEIHEZ ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOKHOZ VALÓ VISZONY

17. cikk

Az uniós jog egyéb rendelkezéseihez való viszony

(1)   Ez a rendelet nem érinti a felülhitelesítésre, a hasonló alakiságokra vagy az egyéb alakiságokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket tartalmazó uniós jog alkalmazását, hanem kiegészíti azt.

(2)   Ez a rendelet nem érinti az elektronikus aláírásokra és az elektronikus azonosításra vonatkozó uniós jog alkalmazását.

(3)   Ez a rendelet nem érinti az olyan egyéb igazgatási együttműködési rendszerek igénybevételét, amelyeket a tagállamok közötti, meghatározott területeken való információcseréről rendelkező uniós jog hozott létre.

18. cikk

Az 1024/2012/EU rendelet módosítása

Az 1024/2012/EU rendelet melléklete a következő ponttal egészül ki:

„9.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (*): 14. cikk és 16. cikk, valamint a 22. cikk (1) és (2) bekezdése.

19. cikk

A nemzetközi egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszony

(1)   Ez a rendelet nem érinti a hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó olyan nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyeknek e rendelet elfogadásának időpontjában egy vagy több tagállam a részese.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére ez a rendelet azon kérdések tekintetében, amelyekre alkalmazandó, a rendeletben meghatározott mértékig elsőbbséget élvez a tagállamok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodások rendelkezéseivel szemben az azokban részes tagállamok közötti viszonylatban.

(3)   Ez a cikk nem érinti az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdését.

(4)   Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok által kiállított és a tagállamok és az érintett harmadik országok közötti viszonylatban felhasználható közokiratok felülhitelesítéséről, illetve hasonló alakiságokról nemzetközi, illetve harmadik országokkal kötendő megállapodásokról tárgyalásokat folytassanak, ilyeneket megkössenek, módosítsanak, alkalmazzanak, illetve ilyenekhez csatlakozzanak. Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a tagállamok új szerződő feleknek az említett olyan megállapodásokhoz történő csatlakozásának elfogadásáról határozzanak, amelyeknek egy vagy több tagállam részes fele vagy a jövőben részes felévé válhat.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Célhoz kötöttség

(1)   Az információk és okiratok tagállamok általi, e rendelet alapján végzett cseréjének és továbbításának azt a kizárólagos célt kell szolgálnia, hogy az illetékes hatóságok az IMI-n keresztül ellenőrizzék a közokiratok hitelességét.

(2)   E rendelet nem érinti a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazását.

21. cikk

Az e rendelet tartalmával kapcsolatos információk

A Bizottság és a tagállamok megfelelő eszközök útján, például az európai e-igazságügyi portálon vagy a tagállamok hatóságainak honlapján keresztül hozzáférhetővé teszik az e rendelet tartalmával kapcsolatos információkat.

22. cikk

A központi hatóságokra vonatkozó információk és e hatóságok elérhetőségei

(1)   A tagállamok 2018. augusztus 16-ig közlik az IMI-n keresztül az alábbiakat:

a)

a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt központi hatóság vagy hatóságok megnevezése és e hatóságok elérhetőségei, valamint adott esetben a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóság;

b)

a nemzeti jog által előírt, leggyakrabban használt közokiratok mintája, vagy – amennyiben az adott közokiratnak nincs egységes mintája – az adott közokirat sajátos jellemzőire vonatkozó információk; valamint

c)

az azonosított hamisított okiratok anonimizált változatai.

(2)   A tagállamok az IMI-n keresztül közlik az (1) bekezdésben említett információk bármely későbbi módosulását.

(3)   A Bizottság megfelelő módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi:

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett azon információkat, amelyek a közokiratot kiállító hatóság szerinti tagállam joga alapján nyilvánosan hozzáférhetők.

23. cikk

A legjobb gyakorlatok megosztása

(1)   Létre kell hozni egy, a Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló, és a Bizottság képviselője által vezetett ad hoc bizottságot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ad hoc bizottságnak meg kell tennie az e rendelet alkalmazásának elősegítéséhez szükséges minden intézkedést, különösen az alábbiakra vonatkozó legjobb gyakorlatok megosztása és rendszeres frissítése útján:

a)

az e rendelet tagállamok közötti alkalmazása;

b)

a közokiratokkal, a hiteles másolatokkal és a hiteles fordításokkal kapcsolatos csalások megelőzése;

c)

a közokiratok elektronikus változatainak használata;

d)

a többnyelvű formanyomtatványok használata;

e)

az azonosított hamisított okiratok.

24. cikk

A tagállamok által közlendő információk

(1)   A tagállamok 2018. augusztus 16-ig közlik a Bizottsággal a következőket:

a)

azon nyelvek, amelyeken elfogadják a hatóságaiknak bemutatandó közokiratokat a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint;

b)

az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratok tájékoztató jellegű jegyzéke;

c)

azon közokiratok jegyzéke, amelyekhez megfelelő fordítási segédletként többnyelvű formanyomtatvány csatolható;

d)

a nemzeti jog alapján hiteles fordítások készítésére jogosult személyek jegyzéke, amennyiben van ilyen jegyzék;

e)

a nemzeti jog alapján hiteles másolat kiállítására felhatalmazott hatóságtípusok tájékoztató jellegű jegyzéke;

f)

információk a hiteles fordítások és a hiteles másolatok azonosítására szolgáló eszközökről; valamint

g)

információk a hiteles másolatok sajátos jellemzőiről.

(2)   Minden tagállam az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos hivatalos nyelvén, illetve nyelvein 2017. február 16-ig közli a Bizottsággal a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), valamint adott esetben a bejegyzett élettársi kapcsolatra (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhelyre és/vagy a tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó többnyelvű formanyomtatványokban feltüntetendő országspecifikus bejegyzések megnevezéseit.

(3)   A Bizottság az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek a (2) bekezdés szerint kapott jegyzékeit az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén 2018. február 16-ig közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az európai e-igazságügyi portálon.

(4)   A tagállamok közlik a Bizottsággal az (1) és (2) bekezdésben említett információk bármely későbbi módosulását.

(5)   A Bizottság az európai e-igazságügyi portálon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi:

a)

az (1) bekezdés a)–f) pontjában említett információkat; továbbá

b)

az (1) bekezdés g) pontjában említett azon információkat, amelyek a hiteles másolatot kiállító hatóság szerinti tagállam joga alapján nyilvánosan hozzáférhetők.

25. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok országspecifikus bejegyzései megnevezéseinek módosítása

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a 24. cikk (2) bekezdésében említett országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek bármely módosításáról.

(2)   A Bizottság az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek az (1) bekezdésben említett módosításait közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A Bizottság az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek az (1) bekezdésben említett módosításait nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az európai e-igazságügyi portálon, és az egyes tagállamok vonatkozásában ennek megfelelően módosítja a többnyelvű formanyomtatványok mintáját.

26. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2024. február 16-ig majd azt követően legalább háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról, amelyben értékeli a központi hatóságok közötti együttműködés szempontjából releváns gyakorlati tapasztalatokat is. A jelentésnek tartalmaznia kell a következők helyénvalóságának értékelését is:

a)

e rendelet hatályának kiterjesztése a 2. cikkben és az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említetteken kívüli ügyekkel kapcsolatos közokiratokra;

b)

a hatálynak az e bekezdés a) pontjában említett kiterjesztése esetén többnyelvű formanyomtatványok létrehozása az e bekezdés a) pontjában meghatározott olyan ügyekre vonatkozó közokiratokkal kapcsolatban, amelyekre e rendelet hatálya kiterjeszthető; valamint

c)

elektronikus rendszerek használata a közokiratok közvetlen továbbításához és a tagállami hatóságok közötti információcseréhez annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a csalás lehetőségét az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések területén.

(2)   A Bizottság 2021. február 16-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a következők helyénvalóságáról:

a)

e rendelet hatályának kiterjesztése a következőkre:

i.

a társaságok vagy egyéb vállalkozások jogállásával és képviseletével kapcsolatos közokiratok;

ii.

oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok; valamint

iii.

a hivatalosan elismert fogyatékosságot igazoló közokiratok;

b)

többnyelvű formanyomtatványok létrehozása a következőkkel kapcsolatban:

i.

a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon közokiratok, amelyekkel kapcsolatban e rendelet nem hoz létre többnyelvű formanyomtatványt; valamint

ii.

az e bekezdés a) pontjában meghatározott olyan ügyekkel kapcsolatos közokiratok, amelyekre e rendelet hatálya kiterjeszthető.

c)

elektronikus rendszerek használata a közokiratok közvetlen továbbításához és a tagállami hatóságok közötti információcseréhez annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a csalás lehetőségét az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések területén.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentéshez adott esetben kiigazítást célzó javaslatokat is csatolni kell, különösen e rendelet hatályának az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti, új ügyekkel kapcsolatos közokiratokra történő kiterjesztése, valamint az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti új, többnyelvű formanyomtatványok létrehozása, valamint az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés c) pontjában említett, a közokiratok közvetlen továbbítására és a tagállami hatóságok közötti információcserére szolgáló elektronikus rendszerek használata tekintetében.

27. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2019. február 16-tól kell alkalmazni, kivéve

a)

a 24. cikk (2) bekezdését, amelyet 2017. február 16-tól kell alkalmazni;

b)

a 12. cikket és a 24. cikk (3) bekezdését, amelyet 2018. február 16-tól kell alkalmazni; valamint

c)

a 22. cikket és a 24. cikk (1) bekezdését, amelyet 2018. augusztus 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. július 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL C 327., 2013.11.12., 52. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. február 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. március 10-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2016. május 10-i álláspontja.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az „IMI-rendelet”) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(5)  A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(6)  A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(10)  A Tanács 93/109/EK irányelve (1993. december 6.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 329., 1993.12.30., 34. o.).

(11)  A Tanács 94/80/EK irányelve (1994. december 19.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 368., 1994.12.31., 38. o.).


I. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

III. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

IV. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

V. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

VI. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

VII. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

VIII. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

IX. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

X. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

XI. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép