I. MELLÉKLET

A FORGALMI SZOLGÁLAT ÉS FORGALOMIRÁNYÍTÁS ALRENDSZER KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGÁRA VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS

1.1.	Műszaki hatály

1.2.	Területi hatály

1.3.	Ezen ÁME tartalma

2.	AZ ALRENDSZER/HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

2.1.	Alrendszer

2.2.

Hatály

2.2.1.

Személyzet és vonatok

2.2.2.

Elvek

2.2.3.

Alkalmazhatóság a meglévő járművek és infrastruktúra esetében

3.	ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.	Megfelelés az alapvető követelményeknek

3.2.	Az alapvető követelmények áttekintése

4.	AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1.

Bevezetés

4.2.	Az alrendszer működési és műszaki előírásai

4.2.1.

A személyzettel kapcsolatos előírások

4.2.1.1.

Általános követelmények

4.2.1.2.

Dokumentáció a mozdonyvezetők számára

4.2.1.2.1.

Mozdonyvezetői utasításgyűjtemény

4.2.1.2.2.

A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása

4.2.1.2.2.1.

Az útvonalkönyv előkészítése

4.2.1.2.2.2.

Az útvonalkönyvben található információk módosítása

4.2.1.2.2.3.

A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása

4.2.1.2.3.

Menetrendek

4.2.1.2.4.

Járművek

4.2.1.3.

Dokumentáció a VT mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

4.2.1.4.

Dokumentáció a pályahálózat-működtetők vonatközlekedést engedélyező személyzete számára

4.2.1.5.

A vonat személyzete, más vasúttársaságok személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

4.2.2.

A vonatokkal kapcsolatos előírások

4.2.2.1.

A vonat láthatósága

4.2.2.1.1.

Általános követelmények

4.2.2.1.2.

A vonat eleje

4.2.2.1.3.

A vonat vége

4.2.2.1.3.1

Személyszállító vonatok

4.2.2.1.3.2

Nemzetközi forgalomban részt vevő tehervonatok

4.2.2.1.3.3

A tagállamok közötti határokon át nem haladó tehervonatok

4.2.2.2.

A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1.

Általános követelmények

4.2.2.2.2.

Ellenőrzés

4.2.2.3.

A jármű azonosítása

4.2.2.4.

Az utasok és a rakomány biztonsága

4.2.2.4.1.

A rakomány biztonsága

4.2.2.4.2.

Az utasok biztonsága

4.2.2.5.

A vonatok összeállítása

4.2.2.6.

A vonat fékezése

4.2.2.6.1.

A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

4.2.2.6.2.

Fékteljesítmény

4.2.2.7.

A vonat üzemkész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1.

Általános követelmények

4.2.2.7.2.

Kötelező adatok

4.2.2.8.

A jelek és a vonalmenti jelzések láthatósága

4.2.2.9.

Vezetői éberségi berendezés

4.2.3.

A vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.3.1.

A vonatok tervezése

4.2.3.2.

A vonatok azonosítása

4.2.3.2.1.

A vonat közlekedési számának formátuma

4.2.3.3.

A vonat indulása

4.2.3.3.1.

Indulás előtti ellenőrzések és próbák

4.2.3.3.2.

A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról

4.2.3.4.

Forgalomirányítás

4.2.3.4.1.

Általános követelmények

4.2.3.4.2.

A vonatok jelentése

4.2.3.4.2.1.

A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok

4.2.3.4.2.2.

Várható átadási idő

4.2.3.4.3.

Veszélyes áruk

4.2.3.4.4.

Üzemeltetési minőség

4.2.3.5.

Adatrögzítés

4.2.3.5.1.

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

4.2.3.5.2.

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

4.2.3.6.

Korlátozott üzemmód

4.2.3.6.1.

Más felhasználók tájékoztatása

4.2.3.6.2.

A mozdonyvezetők tájékoztatása

4.2.3.6.3.

Vészhelyzeti intézkedések

4.2.3.7.

Vészhelyzet kezelése

4.2.3.8.

Segítség a vonatszemélyzetnek rendkívüli esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére

4.3.	A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai

4.3.1.

Kapcsolódási pontok az infrastruktúra ÁME-kkel

4.3.2.

Kapcsolódási pontok az ellenőrző, irányító és jelző alrendszer ÁME-kkel

4.3.3.

Kapcsolódási pontok a járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.1.

Kapcsolódási pontok a mozdonyokra és a személyszállító járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.2.

Kapcsolódási pontok az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.3.

Kapcsolódási pontok a nagy sebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.4.

Kapcsolódási pontok az energia alrendszerre vonatkozó ÁME-vel

4.4.	Üzemeltetési szabályok

4.5.	Karbantartási szabályok

4.6.	Szakképesítés

4.6.1.

Szakmai alkalmasság

4.6.1.1.

Szakmai ismeretek

4.6.1.2.

Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

4.6.2.

Nyelvi alkalmasság

4.6.2.1.

Elvek

4.6.2.2.

Tudásszint

4.6.3.

A személyzet kezdeti és folyamatos vizsgálata

4.6.3.1.

Alapvető rendszerelemek

4.6.3.2.

A képzési igények elemzése

4.6.3.2.1.

A képzési igények elemzésének kidolgozása

4.6.3.2.2.

A képzési igények elemzésének aktualizálása

4.6.3.2.3.

Konkrét elemek a vonatszemélyzet és a kisegítő személyzet esetében

4.6.3.2.3.1.

Az infrastruktúra ismerete

4.6.3.2.3.2.

Járműismeret

4.6.3.2.3.3.

Kisegítő személyzet

4.7.	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.7.1.

Bevezetés

4.7.2.

Törölve

4.7.3.

Törölve

4.7.4.

Orvosi vizsgálat és pszichológiai értékelés

4.7.4.1.

Az állás betöltése előtt

4.7.4.1.1.

Az orvosi vizsgálat minimális tartalma

4.7.4.1.2.

Pszichológiai értékelés

4.7.4.2.

Az állás betöltése után

4.7.4.2.1.

Az időszaki orvosi vizsgálatok gyakorisága

4.7.4.2.2.

Az időszakos orvosi vizsgálat minimális tartalma

4.7.4.2.3.

További orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatok

4.7.5.

Egészségügyi követelmények

4.7.5.1.

Általános követelmények

4.7.5.2.

Látási követelmények

4.7.5.3.

Hallással kapcsolatos követelmények

4.8.	Infrastruktúra- és járműnyilvántartások

4.8.1.

Infrastruktúra

4.8.2.

Járművek

5.	Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

5.1.	Meghatározás

5.2.	A rendszerelemek felsorolása

6.	A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1.	Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

6.2.	Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer

6.2.1.

Elvek

7.	VÉGREHAJTÁS

7.1.

Elvek

7.2.	Végrehajtási iránymutatások

7.3.	Különleges esetek

7.3.1.

Bevezetés

7.3.2.

Különleges esetek felsorolása

7.3.2.1.

Észtország, Lettország és Litvánia ideiglenes különleges esete (T1)

7.3.2.2.

Írország és az Egyesült Királyság ideiglenes különleges esete (T2)

A. függelék:

ERTMS/ETCS üzemeltetési szabályok

B. függelék:

A következetes működtetést lehetővé tevő egyéb szabályok

C. függelék:

A biztonsággal kapcsolatos kommunikációs módszertan

D. függelék:

Olyan információk, amelyekhez a vasúttársaságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie azon útvonalakkal kapcsolatban, amelyen működni szándékozik

E. függelék:

Nyelvi és kommunikációs szint

F. függelék

G. függelék

H. függelék

I. függelék

J. függelék:

A „vonatkísérési” feladatok szakmai képesítéseinek minimális elemei

K. függelék

L. függelék:

A vonat-előkészítési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei

M. függelék

N. függelék

O. függelék

P. függelék:

Az európai járműszám és a hozzá kapcsolódó betűjelzés a kocsiszekrényen

Q. függelék

R. függelék

S. függelék

T. függelék:

Fékteljesítmény

U. függelék:

A nyitott kérdések felsorolása

V. függelék

W. függelék:

Glosszárium

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Műszaki hatály

Ezek a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó műszaki előírások (a továbbiakban: ÁME) a 2008/57/EK irányelv II. melléklete 1. pontjában található felsorolásban szereplő forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszert érintik. Az alrendszerrel kapcsolatban bővebb tájékoztatás e melléklet 2. fejezetében található.

Szükség esetén az ÁME eltérő előírásokat tartalmaz a hagyományos és a 2008/57/EK irányelv I. mellékletének 2.1. szakaszában meghatározott nagysebességű vasútra vonatkozóan.

1.2.   Területi hatály

Ezen ÁME földrajzi hatálya a 2008/57/EK irányelv 1. cikkével összhangban az európai vasúti rendszer, a 2008/57/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerek és hálózatok kivételével.

1.3.   Ezen ÁME tartalma

A 2008/57/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME:

a)	jelzi a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer tervezett hatályát – 2. fejezet;

b)	alapvető követelményeket állapít meg az érintett alrendszerre és annak más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjaira vonatkozóan – 3. fejezet;

c)

megállapítja az alrendszer és annak más célzott alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által elérendő működési és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások változhatnak az alrendszer használatától függően, például a 2008/57/EK irányelv I. mellékletében megadott vonal-, csomópont- és/vagy járműkategóriáktól függően – 4. fejezet;

d)	meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek az európai vasúti rendszer átjárhatóságának eléréséhez – 5. fejezet;

e)	valamennyi figyelembe vett esetben megállapítja, hogy mely eljárásokat kell alkalmazni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelése érdekében – 6. fejezet;

f)	jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok és az alkalmazandó elemek pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés kell, hogy legyen a norma – 7. fejezet;

g)	az érintett személyzet esetében jelzi az érintett alrendszer működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket, illetve a munka-egészségügyi és biztonsági feltételeket – 4. fejezet.

Továbbá, a 2008/57/EK irányelv 5. cikk (5) bekezdésével összhangban valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet különleges esetekről. Ezek a 7. fejezetben találhatók.

Ez az ÁME a 4. fejezetben tartalmazza a melléklet 1.1. és 1.2. bekezdésben jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2.   AZ ALRENDSZER/HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

2.1.   Alrendszer

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszert a 2008/57/EK irányelv II. mellékletének 2.5. pontja a következőképpen határozza meg:

2.2.   Hatály

Ez az ÁME a pályahálózat-működtetők (a továbbiakban: PM) és a vasúttársaságok (a továbbiakban: VT) forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozik a vonatoknak az 1.2. szakaszban meghatározott európai vasúti rendszerben való működésével kapcsolatban.

2.2.1.   Személyzet és vonatok

A 4.6. és 4.7. pont a személyzet azon tagjaira vonatkozik, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatkíséret, amikor ez az államhatárok átlépésével és a pályahálózat-működtető vasúthálózat-használati feltételeiben „határként” megnevezett és a biztonsági engedélyben említett helyen túl teljesített munkavégzéssel jár együtt.

A 4.6.2. pont a mozdonyvezetőkre is vonatkozik a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) VI. mellékletének 8. pontjában meghatározottak szerint. Nem tekintendő úgy, hogy a személyzet valamely tagja átlépi a határt, ha a munkavégzés csak az e pont első bekezdésében „határként” megnevezett helyekig történik.

A személyzet azon tagjaira, akik olyan, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatok irányítása és a vonatok mozgásának engedélyezése, a szakképesítések és az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerése vonatkozik.

A személyzet olyan tagjaira, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a határátkelésre beütemezett vonatok utolsó előkészítése, és az e pont első bekezdésében „határként” megnevezett helyeken való munkavégzés, a 4.6. pont vonatkozik az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerésével. Egy adott vonat csak akkor tekinthető határforgalomban részt vevőnek, ha a vonat minden járműve átlépi az e pont első bekezdésében „határként” megnevezett egy vagy több helyet.

Ez az 1. és 2. táblázatban foglalható össze:

1.   táblázat

Az államhatárt átlépő vonatokon dolgozó és a határpontot átlépő személyzet

Feladatkör	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Vonatkísérés	4.6	4.7
Vonatközlekedés engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	4.6	Kölcsönös elismerés
Vonatok indítása	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

2.   táblázat

Az államhatárt át nem lépő vonatokon vagy a határpontokig bezárólag munkavállaló személyzet

Feladatkör	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Vonatkísérés	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatközlekedés engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatok indítása	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

2.2.2.   Elvek

Ezen ÁME a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszernek csak azon elemeire vonatkozik (a 4. szakaszban megállapítottak szerint), amelyek esetében főleg üzemeltetési kapcsolódási pontok vannak a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők között, és amelyek esetében az átjárhatóság különös előnyökkel jár.

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők gondoskodnak arról, hogy a szabályokra és eljárásokra, valamint a dokumentációra vonatkozó minden előírást teljesítsenek a megfelelő folyamatok kialakításával. A folyamatok kialakítása a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők biztonságirányítási rendszerének szerves részét képezi a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) előírásai szerint. A biztonságirányítási rendszert a vonatkozó nemzeti biztonsági hatóság értékeli a biztonsági engedély/tanúsítvány kiadása előtt.

2.2.3.   Alkalmazhatóság a meglévő járművek és infrastruktúra esetében

Míg a jelen ÁME-ben található követelmények legnagyobb része a folyamatokkal és az eljárásokkal kapcsolatos, néhány az üzemeltetés szempontjából fontos fizikai elemekre, vonatokra és járművekre is vonatkozik.

Az ilyen elemek tervezési kritériumai a strukturális alrendszerekre, például a járművekre vonatkozó ÁME-kben is megtalálhatók. Ezen ÁME alkalmazásában csak az üzemeltetési funkcióikat veszik figyelembe.

3.   ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.   Megfelelés az alapvető követelményeknek

A 2008/57/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az európai vasúti rendszer, annak alrendszerei és az átjárhatóság összetevői megfelelnek az említett irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

3.2.   Az alapvető követelmények áttekintése

Az alapvető követelmények a következőkre terjednek ki:

—	biztonság,

—	megbízhatóság és rendelkezésre állás,

—	egészségvédelem,

—	környezetvédelem,

—	műszaki összeegyeztethetőség.

A 2008/57/EK irányelv szerint az alapvető követelmények általánosságban alkalmazhatók az egész európai vasúti rendszerre, vagy konkrétan minden egyes alrendszerre és azok rendszerelemeire.

A következő, 3. táblázat foglalja össze a 2008/57/EK irányelv III. mellékletében meghatározott alapvető követelmények és a jelen ÁME közötti kapcsolatot.

3.   táblázat

Pont

A rendelkezés címe

Biztonság

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Egészségvédelem

Környezetvédelem

Műszaki összeegyeztethetőség

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre vonatkozó specifikus követelmények

1.1.1

1.1.2

1.1.3

1.1.4

1.1.5

1.2

1.3.1

1.3.2

1.4.1

1.4.2

1.4.3

1.4.4

1.4.5

1.5

2.6.1

2.6.2

2.6.3

4.2.1.2

Dokumentáció a mozdonyvezetők számára

X

X

X

4.2.1.2.1

Utasításgyűjtemény

X

X

X

4.2.1.2.2

Útvonalkönyv

X

X

4.2.1.2.2.1

Az útvonalkönyv előkészítése

X

4.2.1.2.2.2

Az útvonalkönyvben található információk módosítása

X

X

4.2.1.2.2.3

A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása

X

X

X

4.2.1.2.3

Menetrendek

X

X

X

4.2.1.2.4

Járművek

X

X

X

4.2.1.3

Dokumentáció a VT mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

X

X

X

4.2.1.4

Dokumentáció a pályahálózat-működtetők vonatközlekedést engedélyező személyzete számára

X

X

X

4.2.1.5

A vonat személyzete, más vasúttársaságok személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

X

X

X

X

4.2.2.1

A vonat láthatósága

X

X

X

4.2.2.1.1

Általános követelmények

X

X

X

4.2.2.1.2

A vonat eleje

X

X

X

4.2.2.1.3

A vonat vége

X

X

X

4.2.2.2

A vonat hallhatósága

X

X

X

X

4.2.2.2.1

Általános követelmények

X

X

X

4.2.2.2.2

Ellenőrzés

X

X

4.2.2.3

A jármű azonosítása

X

X

X

4.2.2.4

Az utasok és a rakomány biztonsága

X

4.2.2.5

A vonatok összeállítása

X

4.2.2.6

A vonat fékezése

X

X

X

4.2.2.6.1

A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

X

X

X

4.2.2.6.2

Fékteljesítmény

X

X

X

4.2.2.7

A vonat üzemkész állapotának biztosítása

X

X

X

4.2.2.7.1

Általános követelmények

X

X

4.2.2.7.2

Kötelező adatok

X

X

4.2.2.8

A jelek és a pályamenti jelzések láthatósága

X

X

4.2.2.9

Vezetői éberségi berendezés

X

4.2.3.1

A vonatok tervezése

X

X

X

4.2.3.2

A vonatok azonosítása

X

X

X

4.2.3.3

A vonat indulása

X

X

4.2.3.3.1

Indulás előtti ellenőrzések és próbák

X

X

X

X

4.2.3.3.2

A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról

X

X

X

X

4.2.3.4

Forgalomirányítás

X

X

X

4.2.3.4.1

Általános követelmények

X

X

X

4.2.3.4.2

A vonatok jelentése

X

X

X

4.2.3.4.2.1

A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok

X

X

4.2.3.4.2.2

Várható átadási idő

X

X

4.2.3.4.3

Veszélyes áruk

X

X

4.2.3.4.4

Üzemeltetési minőség

X

X

4.2.3.5

Adatrögzítés

X

X

4.2.3.5.1

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

X

X

4.2.3.5.2

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

X

X

4.2.3.6

Korlátozott üzemmód

X

X

X

4.2.3.6.1

Más felhasználók tájékoztatása

X

X

4.2.3.6.2

A mozdonyvezetők tájékoztatása

X

4.2.3.6.3

Vészhelyzeti intézkedések

X

X

X

4.2.3.7

Vészhelyzet kezelése

X

X

X

4.2.3.8

Segítség a vonatszemélyzetnek rendkívüli esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére

X

4.4

Üzemeltetési szabályok

X

X

4.6

Szakképesítés

X

X

X

4.7

Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

X

4.   AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1.   Bevezetés

Figyelembe véve az összes vonatkozó alapvető követelményt, a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer a 2.2. pont leírása szerint csak az ebben a fejezetben meghatározott elemekre vonatkozik.

A 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) megfelelően a pályahálózat-működtető általános felelőssége, hogy biztosítsa az összes olyan megfelelő követelményt, amelynek meg kell felelniük a saját hálózatán közlekedő vonatoknak, figyelembe véve az egyes vonalak földrajzi jellemzőit és az ebben a fejezetben megállapított működési vagy műszaki követelményeket.

4.2.   Az alrendszer működési és műszaki előírásai

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer működési és műszaki előírásai a következőkből állnak:

—	a személyzettel kapcsolatos előírások,

—	a vonatokkal kapcsolatos előírások,

—	a vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások.

4.2.1.   A személyzettel kapcsolatos előírások

4.2.1.1.   Általános követelmények

Ez a pont a személyzet azon tagjaival foglalkozik, akik a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti közvetlen kapcsolódási pontot érintő, biztonsági szempontból kritikus feladatok elvégzésével járulnak hozzá az alrendszer működtetéséhez.

1.

A vasúttársaság személyzete: a) a vonatok vezetésével kapcsolatos és a „vonat személyzete” (az ÁME-ben a továbbiakban: mozdonyvezető) által végzett feladatok ellátása; b) (a mozdonyvezetéstől eltérő) fedélzeti és a „vonat személyzete” által végzett feladatok ellátása; c) a vonatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása.

2.	A pályahálózat-működtető vonatközlekedés engedélyezésével kapcsolatos feladatokat ellátó személyzete

Az ide tartozó területek:

—	dokumentáció,

—	kommunikáció.

Ezen túlmenően a 2.2.1. pontban meghatározott személyzet részére az ÁME követelményeket határoz meg a következőkkel kapcsolatban is:

—	szakmai képesítések (lásd a 4.6. pontot és az L. függeléket),

—	egészségvédelmi és biztonsági feltételek (lásd a 4.7. pontot).

4.2.1.2.   Dokumentáció a mozdonyvezetők számára

A vonatot üzemben tartó vasúttársaságnak el kell látnia a mozdonyvezetőket a feladataik ellátásához szükséges minden információval és dokumentációval.

Az ilyen tájékoztatás során figyelembe kell venni a rendes és korlátozott üzemmódban, valamint a vészhelyzetben való üzemeltetéshez szükséges elemeket a kijelölt útvonal és az ilyen útvonalakon használatos járművek esetében.

4.2.1.2.1.   Mozdonyvezetői utasításgyűjtemény

A mozdonyvezető számára szükséges eljárásokat egy „mozdonyvezetői utasításgyűjtemény” című nyomtatott vagy elektronikus dokumentumba kell foglalni.

A mozdonyvezetői utasításgyűjteménynek meg kell állapítania a kijelölt útvonalra és az ilyen útvonalakon használatos járművekre vonatkozó követelményeket a mozdonyvezető által esetleg tapasztalt rendes és korlátozott üzemmód, illetve vészhelyzetek esetében.

A mozdonyvezetői utasításgyűjteménynek két külön szempontot kell tartalmaznia:

—	az egyik leírja a közös szabályokat és eljárásokat (figyelembe véve az A., B. és C függelék tartalmát),

—	a másik megállapítja az egyes pályahálózat-működtetőkre vonatkozó szükséges szabályokat és eljárásokat.

Tartalmaznia kell legalább a következő szempontokra vonatkozó eljárásokat:

—	a személyzet személyi és vagyoni biztonsága,

—	jelző- és ellenőrző-irányító rendszerek,

—	a vonat működése a korlátozott üzemmódot is ideértve,

—	vontatás és járművek,

—	események és balesetek.

A vasúttársaság felelős a mozdonyvezetői utasításgyűjtemény összeállításáért.

A vasúttársaságnak azonos formátumban kell kiadnia a mozdonyvezetői utasításgyűjteményt azon teljes infrastruktúra esetében, amelyen a mozdonyvezetők dolgoznak.

A vasúttársaságnak a mozdonyvezetői utasításgyűjteményt olyan módon kell összeállítania, hogy a vezető számára az összes üzemeltetési szabály alkalmazása lehetővé váljon.

A utasításgyűjteménynek két függeléke van:

—	1. függelék: A kommunikációs eljárások kézikönyve,

—	2. függelék: Nyomtatványgyűjtemény.

Az előre meghatározott üzeneteknek és nyomtatványoknak a pályahálózat-működtető(k) munkanyelvén kell maradniuk.

A mozdonyvezetői utasításgyűjtemény kidolgozási és aktualizálási folyamatának a következő lépéseket kell tartalmaznia:

—	a pályahálózat-működtető (vagy az üzemeltetési szabályok kidolgozásáért felelős szervezet) köteles megfelelően tájékoztatni a vasúttársaságot a pályahálózat-működtető munkanyelvéről,

—	a vasúttársaságnak össze kell állítania az eredeti vagy aktualizált dokumentumot;

—	ha a megfelelő információt eredetileg nem a vasúttársaság által a mozdonyvezetői utasításgyűjtemény számára kiválasztott nyelven szolgáltatták, a vasúttársaság felelőssége gondoskodni a szükséges fordításról és/vagy a magyarázó megjegyzések más nyelven történő biztosításáról.

A pályahálózat-működtetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a vasúttársaság(ok) részére átadott dokumentáció tartalma teljes és pontos legyen.

A vasúttársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy a mozdonyvezetői utasításgyűjtemény tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.   A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása

A vezetők számára biztosítani kell a vonalak és az azokhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az ilyen információkat egy „Útvonalkönyv” nevű egységes dokumentumba kell foglalni (amely lehet nyomtatott vagy elektronikus dokumentum).

Az alábbi felsorolás tartalmazza a minimálisan megadandó információkat:

—	általános üzemeltetési jellemzők,

—	az emelkedők és a lejtők szöge,

—	a vonal részletes ábrája.

4.2.1.2.2.1.   Az útvonalkönyv előkészítése

Az útvonalkönyv formátumának azonosnak kell lennie az egyes vasúttársaságok vonatjai által használt összes infrastruktúra esetében.

A vasúttársaság felelős az útvonalkönyv teljes körűen és hozzáértő módon történő összeállításáért a pályahálózat-működtető(k) által szolgáltatott információk felhasználásával (gondoskodnia kell például az esetlegesen szükséges fordításról és/vagy magyarázó megjegyzésekről).

A dokumentumnak a következő információkat kell tartalmaznia (a lista nem kimerítő):

a)	általános üzemeltetési jellemzők: — a jelzések típusa és a megfelelő közlekedési rend (dupla vágány, irányváltásos üzem, bal vagy jobb járatú közlekedés stb.), — energiaellátás típusa, — a föld és a vonat közötti rádió-berendezés típusa;

b)	az emelkedők és a lejtők, a dőlésszögek és elhelyezkedések megadásával;

c)

a vonal részletes ábrája: — a vonalon lévő megállóhelyek nevei, valamint a legfontosabb helyek és azok elhelyezkedése, — alagutak, azok helyével, nevével, hosszával és olyan konkrét információkkal, mint gyalogjárók és biztonsági kijutási pontok megléte, valamint az olyan biztonságos helyek elhelyezkedése, ahol az utasok evakuálása megtörténhet, — alapvető helyek, például semleges szakaszok, — az egyes vonalszakaszokon megengedett sebességek, szükség esetén ideértve a különböző vonattípusokra vonatkozó sebességkülönbségeket, — a felelős pályahálózat-működtető, — a forgalomirányítási/vezérlőközponttal rendes és korlátozott módban folytatott kommunikáció módjai.

A pályahálózat-működtetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a vasúttársaság(ok) részére átadott dokumentáció tartalma teljes és pontos legyen.

A vasúttársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy az útvonalkönyv tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.2.   Az útvonalkönyvben található információk módosítása

A pályahálózat-működtetőknek tájékoztatniuk kell a vasúttársaságot a 4.2.1.2.2.1. ponttal összhangban nyújtott információkat érintő állandó vagy ideiglenes változásokról.

A változtatásokat a vasúttársaságnak egy külön nyomtatott vagy elektronikus dokumentumban kell összefoglalnia, amelynek formátuma azonos kell, hogy legyen az egyes vasúttársaságok vonatai által bejárt összes infrastruktúra esetében.

A pályahálózat-működtetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a vasúttársaság(ok) részére átadott dokumentáció tartalma teljes és pontos legyen.

A vasúttársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy az útvonalkönyvben található információk módosításait összefoglaló dokumentum tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.3.   A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása

A pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell a mozdonyvezetőket a vonal vagy a vonatkozó vonal menti berendezések kapcsán felmerülő, az útvonalkönyvben található információknak a 4.2.1.2.2.2. pont szerint közölt módosításai között nem szereplő változásokról.

4.2.1.2.3.   Menetrendek

A vonat menetrendjének közlése megkönnyíti a vonatok pontos közlekedését, és segít a szolgálat ellátásában.

A vasúttársaságnak el kell látnia a mozdonyvezetőket a vonat rendes haladásához szükséges információkkal, amelyek minimálisan a következők:

—	a vonat azonosítása,

—	a vonat közlekedési napjainak száma (szükség esetén),

—	a megállóhelyek és az ott végzett tevékenységek,

—	más időzítési pontok,

—	az összes ilyen pont érkezési/indulási/áthaladási idői.

A vonat haladásával kapcsolatos ilyen információ, amelynek a pályahálózat-működtető által szolgáltatott információn kell alapulnia, elektronikus vagy nyomtatott formában is megadható.

Az információ formátumának következetesnek kell lennie minden olyan vonal esetében, amelyen a vasúttársaság működik.

4.2.1.2.4.   Járművek

A vasúttársaságnak biztosítania kell a mozdonyvezető számára minden információt a járművek korlátozott üzemmódú működésével (például a segítséget igénylő vonatokkal) kapcsolatban. Az ilyen dokumentációnak a pályahálózat-működtető személyzetével való meghatározott kapcsolódási pontra is összpontosítania kell ilyen esetekben.

4.2.1.3.   Dokumentáció a VT mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

A vasúttársaságnak szabályokkal, eljárásokkal, járművekkel és az ilyen feladatok esetében szükségesnek tartott, útvonallal kapcsolatos információkkal kell ellátnia személyzetének azon tagjait, akik a pályahálózat-működtető személyzetével, berendezésével vagy rendszereivel való közvetlen kapcsolódási pontot érintő, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el (akár a vonaton, akár másutt). Az ilyen információk mind rendes, mind korlátozott üzemmódban alkalmazhatók.

A vonaton szolgálatot teljesítő személyzet esetében az ilyen információk struktúrájának, formátumának, tartalmának és feldolgozási folyamatának a jelen ÁME 4.2.1.2. pontjában meghatározott előíráson kell alapulnia.

4.2.1.4.   Dokumentáció a pályahálózat-működtetők vonatközlekedést engedélyező személyzete számára

A vonatközlekedést engedélyező személyzet és a vonat személyzete közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció biztosításához szükséges összes információt az alábbiakban kell közölni:

—	a kommunikációs elveket leíró dokumentumok (C. függelék),

—	a nyomtatványgyűjtemény.

A pályahálózat-működtetőnek a munkanyelvén kell összeállítania ezeket a dokumentumokat.

4.2.1.5.   A vonat személyzete, más vasúttársaságok személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

A vonat személyzete, más vasúttársaságok (L. függelék meghatározása szerinti) személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció céljára használt nyelv a pályahálózat-működtető érintett útvonalon használt munkanyelve (lásd a szószedetet).

A vonat személyzete és a vonatközlekedés engedélyezéséért felelős személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció elvei a C. függelékben találhatók.

A 2001/14/EK irányelvnek megfelelően a pályahálózat-működtető felelős a személyzete által a napi üzemeltetési használatban alkalmazott „munkanyelv” közzétételéért.

Ahol azonban a helyi gyakorlat megköveteli, hogy második nyelvről is gondoskodjanak, a pályahálózat-működtető felelőssége meghatározni a használatának földrajzi határait.

4.2.2.   A vonatokkal kapcsolatos előírások

4.2.2.1.   A vonat láthatósága

4.2.2.1.1.   Általános követelmények

A vasúttársaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat felszereljék az elejét és a hátulját jelző eszközökkel.

4.2.2.1.2.   A vonat eleje

A vasúttársaságnak biztosítania kell, hogy a közeledő vonatok egyértelműen láthatók és ilyenként felismerhetők legyenek a fehér színű menetirány szerinti első lámpáik megléte és elrendezése révén.

A vonat első járművének előrefelé néző homlokfalát három, egy egyenlőszárú háromszöget formázó fénnyel kell felszerelni az alábbi ábrán látható módon. A fényeknek mindig világítaniuk kell, amikor a vonatot arról az oldalról vezetik.

Az elülső fényeknek optimalizálniuk kell a vonat észlelhetőségét (pl. a pályamunkások és a nyilvános kereszteződéseket használók számára), megfelelő láthatóságot kell biztosítaniuk a vezető számára (az elöl lévő pálya és a pályamenti tájékoztató jelzések/táblák megvilágítása) éjjel és rossz látási viszonyok között, és nem szabad, hogy elvakítsák a szembejövő vonatok vezetőit.

A fények közötti távolságot, azok pálya fölötti magasságát, átmérőjét, fényerejét, méreteit és az általuk mind nappali, mind éjjeli üzem esetében kibocsátott fénycsóva alakját a járművekre vonatkozó ÁME (a továbbiakban: RST ÁME) határozza meg.

4.2.2.1.3.   A vonat vége

A vasúttársaságnak gondoskodnia kell a vonatok végének megfelelő módon történő jelzéséről. A zárjelzőt kizárólag a vonat utolsó járművének hátulján szabad elhelyezni. A zárjelzőt az ábra szerint kell elhelyezni.

4.2.2.1.3.1.   Személyszállító vonatok

A személyvonatok végét 2 darab vörös fénnyel folyamatosan világító lámpával kell jelezni, amelyeknek két oldalon az ütközők fölött egyenlő távolságban kell elhelyezkedniük.

4.2.2.1.3.2.   Nemzetközi forgalomban részt vevő tehervonatok

A tagállamok közötti határon áthaladó vonatok esetében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a többi tagállamot arról, hogy területükön a következő előírások melyike alkalmazandó:

vagy

—	2 darab vörös fénnyel folyamatosan világító lámpa, vagy

—	2 darab, az ábrán látható, oldalt két fehér háromszögből és alul-felül egy-egy piros háromszögből álló alakzatot tartalmazó fényvisszaverős kialakítású lemez:

A lámpákat vagy a lemezeket két oldalon az ütközők fölött azonos magasságban kell elhelyezni. A 2 darab fényvisszaverős kialakítású lemez használatát előíró tagállamoknak a 2 darab vörös fénnyel világító lámpát is el kell fogadniuk a vonat végének jelzéseként.

4.2.2.1.3.3.   A tagállamok közötti határokon át nem haladó tehervonatok

A tagállamok közötti határon át nem haladó tehervonatok esetén a vonat végének jelzése nyitott kérdés (lásd az U. függeléket).

4.2.2.2.   A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1.   Általános követelmények

A vasúttársaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat szereljék fel figyelmeztető hangjelző eszközzel a vonat közeledésének jelzésére.

4.2.2.2.2.   Ellenőrzés

A figyelmeztető hangjelző eszköznek minden vezetési pozícióból megszólaltathatónak kell lennie.

4.2.2.3.   A jármű azonosítása

Minden egyes járműnek európai járműszámmal kell rendelkeznie, amely egyedileg megkülönbözteti minden más vasúti járműtől. A számot jól láthatóan fel kell tüntetni a jármű legalább egyik hosszanti oldalán, a P. függelékben meghatározott módon.

Az európai járműszám 12 számjegyből áll; a további részletekről ezzel kapcsolatban a 2007/756/EK határozat rendelkezik.

A járműre vonatkozó üzemeltetési korlátozásoknak is azonosíthatóknak kell lenniük.

4.2.2.4.   Az utasok és a rakomány biztonsága

4.2.2.4.1.   A rakomány biztonsága

A vasúttársaságnak gondoskodnia kell a járművek biztonságos berakodásáról, és a rakomány biztonságáról az út során.

4.2.2.4.2.   Az utasok biztonsága

A vasúttársaságnak gondoskodnia kell az utasszállítás biztonságáról az indulás és az utazás során.

4.2.2.5.   A vonatok összeállítása

A vasúttársaságnak meg kell határoznia a személyzete által annak biztosítása érdekében követendő szabályokat és eljárásokat, hogy a vonat megfeleljen a számára kijelölt útvonalnak.

A vonat összeállításával kapcsolatos követelményeknek figyelembe kell venniük a következő elemeket:

a)

a járművek — a vonatban lévő összes járműnek meg kell felelnie az arra az útvonalra alkalmazható összes követelménynek, amelyen a vonat haladni fog, — a vonatban lévő összes járműnek alkalmasnak kell lennie a vonat számára előirányzott legnagyobb sebességgel való haladásra, — a vonatban lévő összes járműnek a meghatározott karbantartási intervallumán belül kell lennie és maradnia a teljes előirányzott út alatt (mind idő, mind távolság tekintetében);

b)

a vonat — a vonatot alkotó járműszerelvénynek meg kell felelnie az érintett útvonalra vonatkozó műszaki korlátozásoknak és a küldő és fogadó terminálok esetében megengedett legnagyobb hosszúságon belül kell lennie, — a vasúttársaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonat műszakilag alkalmas legyen az előirányzott útra, és az egész út során az is maradjon;

c)	a súly és a tengelyterhelés — a vonat súlyának az útvonalszakasz, a kapcsolókészülékek erőssége, a vontatási erő és a vonat más megfelelő jellemzői esetében megállapított megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie. Figyelembe kell venni a tengelyterhelési határértékeket;

d)	a vonat legnagyobb sebessége — a vonat által elérhető legnagyobb sebességnek figyelembe kell vennie az érintett útvonal(ak)on lévő minden korlátozást, a fékteljesítményt, a tengelyterhelést és a jármű típusát;

e)	a kinematikus szelvény — a vonatban lévő egyes járművek (és azok terheinek) kinematikus szelvényének az útvonalszakasz esetében megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie.

További korlátozásokat írhatnak elő az adott vonat fékrendszerének vagy vontatásának típusa miatt.

4.2.2.6.   A vonat fékezése

4.2.2.6.1.   A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

A vonatban lévő összes járművet rá kell kapcsolni a járművekről szóló ÁME-ben definiált folyamatos automatikus fékrendszerre (2006/861/EK (4), 2008/232/EK (5) és 2011/291/EU bizottsági határozat (6)).

Bármely vonatban az első és az utolsó járművön (a vontatóegységeket is ideértve) működőképesnek kell lennie az automatikus féknek.

Amennyiben a vonat véletlenül két részre szakad, mindkét szétválasztott járműszerelvénynek automatikusan meg kell állnia a fék maximális erejű működése miatt.

4.2.2.6.2.   Fékteljesítmény

A pályahálózat-működtető köteles tájékoztatni a vasúttársaságot a ténylegesen előírt teljesítményről. Ennek az adatnak szükség esetén tartalmaznia kell a pályahálózatot esetlegesen befolyásoló fékrendszerek, úgy mint mágnesfék, a visszatápláló fék és az örvényáramú vágányfék alkalmazási feltételeit.

A vasúttársaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonat kellő fékteljesítménnyel rendelkezzen azáltal, hogy követendő fékezési szabályokkal látja el a személyzetét.

A fékteljesítményre vonatkozó szabályokat a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság biztonságirányítási rendszerén belül kell kezelni.

A további követelményeket a T. függelék határozza meg.

4.2.2.7.   A vonat üzemkész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1.   Általános követelmények

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amely biztosítja a vonaton lévő összes biztonsági berendezés teljesen üzemkész állapotát és a vonat biztonságos futtathatóságát.

A vasúttársaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt a vonat minden olyan jellemzőjének módosításáról, amely érinti annak teljesítményét, vagy minden olyan módosításról, amely érintheti a vonat kijelölt útvonalon tartását.

A pályahálózat-működtetőnek és a vasúttársaságnak meg kell határoznia, és naprakészen kell tartania a vonat korlátozott üzemmódban való futtatásának feltételeit és eljárásait.

4.2.2.7.2.   Kötelező adatok

A biztonságos és hatékony működéshez szükséges adatoknak és az ilyen adatok továbbítási folyamatának az alábbiakat kell tartalmaznia:

—	a vonat azonosítása,

—	a vonatért felelős vasúttársaság kiléte,

—	a vonat tényleges hossza,

—	szállít-e a vonat utasokat vagy állatokat, amikor nem erre szánták,

—	minden üzemeltetési korlátozás az érintett jármű(vek) feltüntetésével (nyomtáv, sebességkorlátozás stb.),

—	a pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ.

A vasúttársaságnak biztosítania kell, hogy ezek az adatok a vonat indulása előtt a pályahálózat-működtető(k) rendelkezésére álljanak.

A vasúttársaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtető(k)et arról, ha a vonat nem a kijelölt útvonalon fog haladni, vagy ha törölték azt.

4.2.2.8.   A jelek és a vonalmenti jelzések láthatósága

A mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie a jelek és vonalmenti jelzések észrevételére, és azoknak észrevehetőknek kell lenniük a mozdonyvezető számára azokban a helyzetekben, amelyekben szükség van arra, hogy a mozdonyvezető tiszteletben tartsa a jeleket és jelzéseket. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos vonalmenti jelzések más típusaira is.

A vezetőállásokat olyan következetes módon kell kialakítani, hogy a vezető a szokásos vezetői helyzetből könnyen megláthassa a számára megjelenített releváns információkat.

4.2.2.9.   Vezetői éberségi berendezés

A mozdonyvezető éberségének figyelemmel kísérésére szolgáló fedélzeti eszközt kell telepíteni. Az eszköz beavatkozik a vonat leállítása érdekében, ha a mozdonyvezető nem reagál bizonyos időn belül; az időtartamot a járművekre vonatkozó ÁME-kben határozzák meg.

4.2.3.   A vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.3.1.   A vonatok tervezése

A 2001/14/EK irányelvvel összhangban a pályahálózat-működtetőnek közölnie kell, hogy milyen adatokra van szüksége egy útvonal kérelmezése esetén.

4.2.3.2.   A vonatok azonosítása

Minden vonatot közlekedési számmal kell azonosítani. A vonat közlekedési számát a pályahálózat-működtető adja ki az útvonal kijelölésekor, és azt a vonatot üzemeltető vasúttársaságnak és minden pályahálózat-működtetőnek ismernie kell. A vonat közlekedési számának egyedinek kell lennie az egyes hálózatokban. Kerülni kell a vonat közlekedési számának a vonat útja során történő módosítását.

4.2.3.2.1.   A vonat közlekedési számának formátuma

A vonat közlekedési számának formátumát a transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző, irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2012. január 25-i 2012/88/EU bizottsági határozat (7) (a továbbiakban: CCS ÁME) határozza meg.

4.2.3.3.   A vonat indulása

4.2.3.3.1.   Indulás előtti ellenőrzések és próbák

A vasúttársaságnak kell meghatároznia az indulás biztonságához szükséges ellenőrzéseket és próbákat (pl. ajtók, terhelés, fékek).

4.2.3.3.2.   A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról

A vasúttársaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt, ha egy vonat készen áll a hálózathoz való hozzáféréshez.

Indulás előtt és menet közben a vasúttársaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt a vonatot vagy annak működését érintő minden olyan esetleges rendellenességről, amely hatással lehet a vonat haladására.

4.2.3.4.   Forgalomirányítás

4.2.3.4.1.   Általános követelmények

A forgalomirányításnak biztosítania kell a vasúti rendszer biztonságos, hatékony és pontos működését, ideértve a szolgáltatás fennakadása utáni eredményes helyreállítást.

A pályahálózat-működtetőnek meg kell határoznia az alábbiak eljárásait és eszközeit:

—	a vonatok valós idejű irányítása,

—	az infrastruktúra lehető legnagyobb teljesítményének fenntartásához szükséges operatív intézkedések, tényleges vagy várható késések vagy események esetén, és

—	a vasúttársaság(ok) tájékoztatása ilyen esetekben.

A vasúttársaság által igényelt és a pályahálózat-működtetőkkel való kapcsolódási pontot érintő minden további folyamat csak a pályahálózat-működtetővel való egyeztetést követően vezethető be.

4.2.3.4.2.   A vonatok jelentése

4.2.3.4.2.1.   A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok

A pályahálózat-működtetőnek

a)	biztosítania kell azon idők valós idejű rögzítését, amikor a vonatok elindulnak a hálózataikon lévő megfelelő, előre megállapított jelentési pontokról, oda megérkeznek, azokon áthaladnak, az időkülönbségekkel együtt;

b)

biztosítania kell a vonatok helyzetének jelentéséhez szükséges konkrét adatokat. Az ilyen tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: — a vonat azonosítása, — a jelentési pont azonosítója, — az a vonal, amelyen a vonat halad, — ütemezett idő a jelentési helyen, — tényleges idő a jelentési helyen (és hogy indulásról, érkezésről vagy áthaladásról van-e szó – külön érkezési és indulási időket kell megadni az olyan közbenső jelentési pontok tekintetében, amelyeken a vonat hívást kezdeményez), — a jelentési ponthoz való korai vagy késedelmes megérkezés ideje percben, — valamennyi 10 percet meghaladó vagy a teljesítményfigyelő rendszer által előírt más késési idő első indoklása, — a vonat késedelmes jelentésére vonatkozó közlés, és a késedelem mértéke percekben, — a vonat korábbi azonosítója (azonosítói), ha van(nak), — az út egésze vagy egy része tekintetében törölt vonat.

4.2.3.4.2.2.   Várható átadási idő

A pályahálózat-működtetőnek rendelkeznie kell egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi az olyan ütemezéstől való becsült eltérés percekben való megadását, amikor a vonatot az egyik pályahálózat-működtetőnek át kell adnia egy másiknak.

E folyamatnak tájékoztatást kell tartalmaznia a szolgáltatás zavaráról (a probléma leírásával és helyével).

4.2.3.4.3.   Veszélyes áruk

A vasúttársaságnak meg kell határoznia a veszélyes áruk szállításának felügyeleti eljárásait.

Az eljárások a következőket tartalmazzák:

—	a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott rendelkezések,

—	a mozdonyvezető tájékoztatása a vonaton lévő veszélyes árukról és azok helyéről,

—	a pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ,

—	a kommunikációs vonalak pályahálózat-működtetővel közösen történő meghatározása és konkrét intézkedések tervezése az árukat érintő vészhelyzetek esetére.

4.2.3.4.4.   Üzemeltetési minőség

A pályahálózat-működtető és a vasúttársaság működő folyamatokkal rendelkezik az összes érintett szolgáltatás hatékony működésének figyelemmel kísérésére.

A figyelemmel kísérési eljárásokat az adatok elemzésére és a mögöttes tendenciák észlelésére dolgozzák ki mind az emberi hibák, mind a rendszer hibái vonatkozásában. Az ilyen elemzés eredményeit olyan javító intézkedések kidolgozására kell felhasználni, amelyek célja a TEN hatékony működését veszélyeztető események kiküszöbölése vagy hatásainak enyhítése.

Amennyiben az ilyen javító intézkedések az egész hálózat számára hasznosak, ideértve más pályahálózat-működtetőket és vasúttársaságokat is, akkor ezeket, a kereskedelmi titoktartás figyelembevételével, ennek megfelelően közlik.

A pályahálózat-működtetőnek a lehető leghamarabb elemeznie kell az üzemelésre jelentősen káros hatással lévő eseményeket. Indokolt esetben és különösen ha az a személyzetük valamelyik tagját érinti, a pályahálózat-működtető felkéri az adott eseményben érintett vasúttársaságokat az elemzésben való részvételre. Amennyiben egy ilyen elemzés a balesetek/események okainak kiküszöbölését vagy hatásainak enyhítését célzó hálózatfejlesztési javaslatokhoz vezet, akkor ezeket közlik az összes érintett pályahálózat-működtetővel és vasúttársasággal.

Az ilyen folyamatokat dokumentálják, és belső felülvizsgálatnak vetik alá.

4.2.3.5.   Adatrögzítés

A vonat haladásával kapcsolatos adatokat rögzíteni és tárolni kell a következő célokból:

—	a biztonság rendszeres ellenőrzésének támogatása az események és balesetek megelőzése érdekében,

—

a vezető, a vonat és az infrastruktúra teljesítményének azonosítása az eseményt vagy balesetet közvetlenül megelőző és (indokolt esetben) közvetlenül követő időben, hogy azonosíthatók legyenek a vonat vezetésével vagy a vonat berendezéseivel kapcsolatos okok, és támogathatók legyenek az újbóli előfordulás megakadályozására irányuló új vagy megváltozott intézkedések,

—	a mozdony/vontatójármű és az azt vezető személy teljesítményével kapcsolatos adatok rögzítése.

A rögzített adatoknak megfeleltethetőknek kell lenniük az alábbiaknak:

—	a rögzítés napja és időpontja,

—	a rögzített esemény pontos földrajzi helye (egy felismerhető helytől megadott távolság kilométerekben),

—	a vonat azonosítása,

—	a mozdonyvezető személyazonossága.

Az ilyen adatok tárolására, időszakos értékelésére és hozzáférésére vonatkozó adatokat annak a tagállamnak a vonatkozó nemzeti jogszabályai határozzák meg,

—	amelyben a vasúttársaság engedéllyel rendelkezik (a vonaton rögzített adatok tekintetében), vagy

—	amelyben az infrastruktúra található (a vonaton kívül rögzített adatok tekintetében).

4.2.3.5.1.   Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

A pályahálózat-működtetőnek legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

—	a vonatok mozgásával kapcsolatos vonalmenti berendezések (jelzőberendezés, pontok stb.) hibája,

—	hőnfutás érzékelése, amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő berendezés,

—	a mozdonyvezető és a pályahálózat-működtető vonatközlekedést engedélyező személyzete közötti kommunikáció.

4.2.3.5.2.   Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

A vasúttársaságnak legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

—	jelző melletti elhaladás veszély esetén vagy a „mozgási engedély végének” engedély nélküli átlépése,

—	a vészfék működtetése,

—	a vonat haladási sebessége,

—	a fedélzeti vonatirányító és ellenőrző (jelző) rendszerek bármilyen elszigetelése vagy hatástalanítása,

—	a figyelmeztető hangjelző eszköz (kürt) működtetése,

—	az ajtóvezérlés működtetése (kioldás, bezárás),

—	fedélzeti hőnfutásjelzők általi észlelés, ha vannak,

—	az a vezetőállás, amelyre vonatkozóan az adatokat rögzítik ellenőrzés céljából.

4.2.3.6.   Korlátozott üzemmód

4.2.3.6.1.   Más felhasználók tájékoztatása

A pályahálózat-működtetők a vasúttársaságokkal közösen kötelesek egy folyamatot meghatározni egymás azonnali tájékoztatására minden olyan esettel kapcsolatban, amely csökkenti a vasúthálózat vagy a járművek biztonságát, teljesítményét és/vagy rendelkezésre állását.

4.2.3.6.2.   A mozdonyvezetők tájékoztatása

A pályahálózat-működtető felelősségi területével kapcsolatos korlátozott üzemmód minden esetében a pályahálózat-működtető köteles formális utasításokat adni a mozdonyvezetők számára arról, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni a korlátozás biztonságos leküzdése érdekében.

4.2.3.6.3.   Vészhelyzeti intézkedések

A pályahálózat-működtető az infrastruktúráján működő minden vasúttársasággal és indokolt esetben a szomszédos pályahálózat-működtetőkkel közösen köteles meghatározni, közzétenni és elérhetővé tenni a megfelelő szükséghelyzeti intézkedéseket, és a követelmény alapján átruházni a felelősségeket az üzemzavar által okozott bármilyen negatív hatás csökkentése érdekében.

A tervezési követelményeknek és az ilyen eseményekre adott válaszoknak arányosaknak kell lenniük az üzemzavar jellegével és a korlátozás potenciális súlyosságával.

Ezek az intézkedések, amelyeknek minimális követelményként a hálózat „rendes” állapotba való visszaállítására vonatkozó terveket kell tartalmazniuk, az alábbiakat is érinthetik:

—	a járművek meghibásodásai (például olyanok, amelyek jelentősen megzavarhatják a forgalmat, a meghibásodott vonatok mentési eljárásai),

—	az infrastruktúra meghibásodásai (például amikor áramkimaradás történt, vagy olyan körülmények, amelyek kerülő útvonalon történő közlekedést tehetnek szükségessé),

—	szélsőséges időjárási körülmények.

A pályahálózat-működtetőnek kapcsolattartási információkat kell létrehoznia és naprakészen tartania a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság legfontosabb személyzete esetében, akiket értesíteni lehet a szolgáltatás korlátozott üzemmódhoz vezető fennakadása esetén. Ennek az információnak tartalmaznia kell a munkaidőn belüli és kívüli kapcsolattartási adatokat.

A vasúttársaságnak el kell juttatnia ezt az információt a pályahálózat-működtetőnek, és tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt az ilyen kapcsolattartási adatokban bekövetkező minden változásról.

A pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell az összes vasúttársaságot az adataiban bekövetkező minden változásról.

4.2.3.7.   Vészhelyzet kezelése

A pályahálózat-működtetőnek

—	az infrastruktúráján működő minden vasúttársasággal és indokolt esetben az infrastruktúráján működő vasúttársaságok képviselő szerveivel,

—	adott esetben a szomszédos pályahálózat-működtetőkkel, valamint

—	a helyi hatóságokkal, a vészhelyzeti szolgálatok, köztük a tűzoltóság és a mentőszolgálat helyi vagy nemzeti szintű képviselő szerveivel

együttműködésben meg kell határoznia, közzé kell tennie, és elérhetővé kell tennie a vészhelyzetek kezelése és a vasútvonal rendes működésének helyreállításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

Az ilyen intézkedések jellemzően a következőkre vonatkoznak:

—

ütközés,

—

vonattűz,

—	a vonat kiürítése,

—	alagutakban bekövetkezett balesetek,

—	veszélyes árukat érintő események,

—	kisiklások.

A vasúttársaságnak közölnie kell a pályahálózat-működtetővel az ilyen körülményekkel kapcsolatos minden konkrét információt, különösen a vonatok helyreállítása és vágányra való visszaemelése vonatkozásában.

Emellett a vasúttársaságnak folyamatokkal kell rendelkeznie az utasok fedélzeti vészhelyzeti és biztonsági eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatása érdekében.

4.2.3.8.   Segítség a vonatszemélyzetnek rendkívüli esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére

A vasúttársaságnak megfelelő eljárásokat kell meghatároznia, hogy (pl. kommunikációs vonalakkal, a vonat kiürítése esetén megteendő intézkedésekkel) segítsen a vonat személyzetének korlátozott üzemmód esetén elkerülni vagy csökkenteni a járművek műszaki vagy egyéb hibái által okozott késéseket.

4.3.   A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai

A 3. fejezetben meghatározott alapvető követelmények fényében a kapcsolódási pontok funkcionális és műszaki jellemzői az alábbiak:

4.3.1.   Kapcsolódási pontok az infrastruktúra ÁME-kkel

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés a hagyományos vasúti infrastruktúra ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Fékteljesítmény	4.2.2.6.2	A vágány hosszanti irányú erőkkel szembeni ellenállása	4.2.7.2
Az útvonalkönyvben található információk módosítása	4.1.2.2.2	Üzemeltetési szabályok	4.4
Korlátozott üzemmód	4.2.3.6

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés a nagysebességű vasúti infrastruktúra ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Személyzet és vonatok	2.2.1	Szakmai alkalmasság	4.6

4.3.2.   Kapcsolódási pontok az ellenőrző, irányító és jelző alrendszer ÁME-vel

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés az ellenőrző, irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Utasításgyűjtemény	4.2.1.2.1	Pályamenti vonatérzékelő rendszerek	4.2.10
Üzemeltetési szabályok	4.4	Üzemeltetési szabályok	4.4
A jelek és a vonalmenti jelzések láthatósága	4.2.2.8	A pályamenti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága	4.2.15
Fékteljesítmény	4.2.2.6	A vonat fékezési teljesítménye és jellemzői	4.2.2
A vonat közlekedési száma	4.2.3.2.1	ETCS DMI	4.2.12
		GSM-R DMI	4.2.13
Fedélzeti adatrögzítés	4.2.3.5	Interfész a joghatású adatrögzítéshez	4.2.14

4.3.3.   Kapcsolódási pontok a járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.1.   Kapcsolódási pontok a mozdonyokra és a személyszállító járművekre vonatkozó ÁME-vel

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés a hagyományos vasúti mozdonyokra és a személyszállító járművekre vonatkozó ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Vészhelyzeti intézkedések	4.2.3.6.3	Mentésre szolgáló kocsikapcsoló berendezés	4.2.2.2.4
A vonatok összeállítása	4.2.2.5	Kapcsolódás az infrastruktúrához: tengelyterhelés és kerékterhelés	4.2.3.2
A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények	4.2.2.6.1	Fékteljesítmény	4.2.4.5
A vonat láthatósága	4.2.2.1	Külső lámpák	4.2.7.1
A vonat hallhatósága	4.2.2.2	Kürt	4.2.7.2
A jelzések láthatósága	4.2.2.8	Kilátás	4.2.9.1.3
		A szélvédő optikai jellemzői	4.2.9.2.2
		Belső világítás	4.2.9.1.8
Vezetői éberségi berendezés	4.2.2.9	A vezető aktivitásának ellenőrzését szolgáló funkció	4.2.9.3.1
Adatrögzítés	4.2.3.5.2	Rögzítőberendezés	4.2.9.6

4.3.3.2.   Kapcsolódási pontok az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME-vel

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés a hagyományos vasúti áruszállító kocsik ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
A vonat vége	4.2.2.1.3.2	A zárjelző rögzítőeszközei	4.2.6.3
A vonat vége	4.2.2.1.3.2	Zárjelző	E. melléklet
A vonatok összeállítása	4.2.2.5	Méretezés	4.2.3.1
A vonatok összeállítása	4.2.2.5	A vonalak terhelhetőségének való megfelelés	4.2.3.2
Vészhelyzeti intézkedések	4.2.3.6.3	Emelés és felbakolás	4.2.2.2
A vonat fékezése	4.2.2.6	Fékezés	4.2.4

4.3.3.3.   Kapcsolódási pontok a nagy sebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME-vel

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés a nagysebességű vasúti járművek ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
A vonatok összeállítása	4.2.2.5	Legkisebb fékteljesítmény	4.2.4.1
A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények	4.2.2.6.1	A fékrendszerrel kapcsolatos követelmények	4.2.4.3
Fékteljesítmény	4.2.2.6.2
Fékteljesítmény	4.2.2.6.2	Örvényáramú vágányfékek	4.2.4.5
Fékteljesítmény	4.2.2.6.2	A leállított vonat biztonsága	4.2.4.6
Fékteljesítmény	4.2.2.6.2	Fékteljesítmények a meredek lejtőkön	4.2.4.7
A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása	4.2.1.2.2.3
A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények	4.2.2.4	Hozzáférés	4.2.2.4
		Az utasok által működésbe hozható riasztó	4.2.5.3
		Vészkijáratok	4.2.7.1
A vonat eleje	4.2.2.1.2	Elülső és zárjelző lámpák	4.2.7.4.1
A vonat vége	4.2.2.1.3	Elülső és zárjelző lámpák	4.2.7.4.1
A vonat hallhatósága	4.2.2.2	Kürtök	4.2.7.4.2
A jelek és a vonalmenti jelzések láthatósága	4.2.2.8	A vonat szélvédője és eleje	4.2.2.7
Vezetői éberségi berendezés	4.2.2.9	A mozdonyvezető éberségi berendezése	4.2.7.8
A vonatok összeállítása	4.2.2.5	Kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések	4.2.2.2
Vészhelyzeti intézkedések	4.2.3.6.3
Vészhelyzet kezelése	4.2.3.7	Kapcsolószerkezet	K. melléklet
		A vonat maximális hossza	4.2.3.5
Korlátozott üzemmód	4.2.3.6	A tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése	4.2.3.3.2
		A járművek dinamikai viselkedése	4.2.3.4
Homokolás	B. (C1) függelék	Homokolás	4.2.3.10
A vonatszemélyzet által a jármű működésére vonatkozóan elsajátított ismeretek	4.2.2.5	A vonat tervezése	4.2.1.2
	J. függelék	Megfigyelési és diagnosztikai koncepciók	4.2.7.10
Vészhelyzeti intézkedések	4.2.3.6.3	Kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések	4.2.2.2
Vészhelyzet kezelése	4.2.3.7	Kapcsolószerkezet	K. melléklet
Korlátozott üzemmód	4.2.3.6	Sürgősségi intézkedések	4.2.7.1
Vészhelyzet kezelése	4.2.3.7	Tűzvédelem	4.2.7.2
Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton	4.2.3.5.2	Megfigyelési és diagnosztikai koncepciók	4.2.7.10
A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása	4.2.1.2.2.3	Zúzottkő-felverés	4.2.3.11
A vonatok összeállítása	4.2.2.5	Környezeti körülmények	4.2.6.1
A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról	4.2.3.3.2
A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása	4.2.1.2.2.3	Oldalszél	4.2.6.3
Korlátozott üzemmód	4.2.3.6
A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása	4.2.1.2.2.3	Maximális nyomásingadozás alagutakban	4.2.6.4
Korlátozott üzemmód	4.2.3.6
Vészhelyzet kezelése	4.2.3.7	Külső zaj	4.2.6.5
Vészhelyzet kezelése	4.2.3.7	Tűzvédelem	4.2.7.2
Vészhelyzet kezelése	4.2.3.7	Emelési/mentési eljárások	4.2.7.5
Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton	4.2.3.5.2	Az alagutakra vonatkozó konkrét előírások	4.2.7.11
		J. függelék
Az útvonalkönyv előkészítése	4.2.1.2.2.1	A vészvilágítási rendszer	4.2.7.12
Vészhelyzet kezelése	4.2.3.7
Kisegítő személyzet	4.6.3.2.3.3
A vonatok összeállítása	4.2.2.5	Vontatási teljesítménnyel kapcsolatos követelmények	4.2.8.1
A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról	4.2.3.3.2
A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról	4.2.3.3.2	Vontatási kerék–sín tapadási követelmények	4.2.8.2
Korlátozott üzemmód	4.2.3.6
A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása	4.2.1.2.2
Korlátozott üzemmód	4.2.3.6	Az elektromosáram-ellátással kapcsolatos üzemeltetési és műszaki leírás	4.2.8.3
A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása	4.2.1.2.2

4.3.4.   Kapcsolódási pontok az energia alrendszerre vonatkozó ÁME-vel

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés a hagyományos vasúti energia ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása	4.2.1.2.2	Az áramellátás kezelése	4.4.2
A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása	4.2.1.2.2.3
Az útvonalkönyvben található információk módosítása	4.2.1.2.2.2	A munkálatok kivitelezése	4.4.3

Megfeleltetés a forgalmi szolgálat ÁME-vel		Megfeleltetés a nagysebességű vasúti energia ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Személyzet és vonatok	2.2.1	Szakmai alkalmasság	4.6

4.4.   Üzemeltetési szabályok

Az európai vasúti rendszeren való használatra szánt új és eltérő strukturális alrendszerek összehangolt működését lehetővé tevő és különösen az új ellenőrző, irányító- és jelzőrendszerek működéséhez közvetlenül kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak azonosaknak kell lenniük azonos helyzetek fennállása esetén.

Ennek érdekében az A. függelék meghatározza az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS/ETCS) és az ERTMS/GSM-R rádiórendszer üzemeltetési szabályait.

A B. függelék egyéb olyan üzemeltetési szabályokat határoz meg, amelyeket az európai vasúti rendszerre kiterjedően szabványosítani lehet.

4.5.   Karbantartási szabályok

Nem alkalmazható.

4.6.   Szakképesítés

Ezen ÁME 2.2.1. pontjával összhangban ez a pont a szakmai és nyelvi alkalmassággal és a személyzet számára az ilyen alkalmasság eléréséhez szükséges vizsgálati eljárással foglalkozik.

4.6.1.   Szakmai alkalmasság

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők személyzetének rendelkeznie kell a rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmód alatti biztonsággal kapcsolatos összes feladat ellátásához szükséges megfelelő szakmai alkalmassággal. Az ilyen alkalmasság kiterjed a szakmai ismeretekre és az ilyen ismeret gyakorlati alkalmazásának képességére.

Az egyes feladatok esetében a szakképesítés minimális elemei a J. és L. függelékekben találhatók.

4.6.1.1.   Szakmai ismeretek

Figyelembe véve ezeket a függelékeket, illetve a személyzet érintett tagjának feladataitól függően a megkövetelt ismeret az alábbiakat tartalmazza:

a)

a vasút általános működése, különös tekintettel a biztonság szempontjából kritikus tevékenységekre: — a szervezetük biztonságirányítási rendszerének működési elvei, — az átjárhatósági műveletekbe bevont legfontosabb szereplők feladatai és felelősségei, — a veszélyek felmérése, különösen a vasút működésével és az elektromos vontatással kapcsolatos kockázatok terén.

b)	a biztonsággal kapcsolatos feladatok megfelelő ismerete az alábbiakat érintő eljárások és interfészek tekintetében: — vasútvonalak és vonalmenti berendezések, — járművek, — a környezet.

4.6.1.2.   Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

Az ilyen ismeret rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmódban és vészhelyzetekben való alkalmazásának képessége megköveteli, hogy a személyzet teljes mértékben ismerje a következőket:

—	az ilyen szabályok és eljárások alkalmazásának módjai és elvei,

—	a vonalmenti berendezések és a járművek, valamint bármely konkrét biztonsági berendezés használatának folyamata,

—	a személyek és a folyamatok szükségtelen veszélyeztetésének elkerülését célzó biztonságirányítási rendszer elvei.

A személyzet tagjainak rendelkezniük kell továbbá a különböző olyan körülményekhez való alkalmazkodás képességével, amelyekkel az adott személy szembekerülhet.

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek alkalmassági nyilvántartási rendszert létrehozni a személyzet érintett tagjai alkalmasságának vizsgálata és fenntartása érdekében. Ennek megfelelően szükség szerint képzést kell biztosítani az ismeretek és a készségek naprakészen tartásának biztosítása érdekében, különösen a rendszer vagy az egyéni teljesítmény gyengeségeivel vagy hiányosságaival kapcsolatban.

4.6.2.   Nyelvi alkalmasság

4.6.2.1.   Elvek

A pályahálózat-működtető és a vasúttársaság köteles biztosítani, hogy az ezzel foglalkozó személyzete képes legyen használni az ezen ÁME-ben megállapított kommunikációs protokollokat és elveket.

Amennyiben a pályahálózat-működtető által használt munkanyelv eltér a vasúttársaság személyzetének szokásos munkanyelvétől, az ilyen nyelvi és kommunikációs képzés kritikus részét kell, hogy képezze a vasúttársaság általános képességkezelési rendszerének.

A vasúttársaság azon személyzete, amelynek feladatai megkövetelik a pályahálózat-működtető személyzetével való kommunikációt a biztonsági szempontból kritikus ügyekről rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmódban és vészhelyzetekben egyaránt, kellő tudásszinttel kell, hogy rendelkezzen a pályahálózat-működtető által használt munkanyelv terén.

4.6.2.2.   Tudásszint

A pályahálózat-működtető nyelvében való jártassági szintnek biztonsági szempontból elegendőnek kell lennie:

a)

Minimális követelmény, hogy a vonatvezető képes legyen — elküldeni és megérteni a jelen ÁME C. függelékében meghatározott összes üzenetet, — eredményesen kommunikálni rutinhelyzetekben, üzemzavar esetén és vészhelyzetekben, — kitölteni a nyomtatványgyűjtemény használatához kapcsolódó nyomtatványokat.

b)

A vonat személyzetének más olyan tagjai esetében, akiknek a feladatai megkövetelik, hogy biztonsági szempontból kritikus ügyekről kommunikáljanak a pályahálózat-működtetővel, a minimális követelmény az, hogy képesek legyenek a vonatot és annak üzemi állapotát leíró információkat küldeni és megérteni.

A megfelelő alkalmassági szintekkel kapcsolatos útmutató az E. függelékben található. A vezetők esetében a tudásnak legalább 3-as szintűnek kell lennie. A vonatkísérő személyzet esetében a tudásnak legalább 2-es szintűnek kell lennie.

4.6.3.   A személyzet kezdeti és folyamatos vizsgálata

4.6.3.1.   Alapvető rendszerelemek

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek meghatározni a személyzetük vizsgálati eljárását.

Ajánlatos figyelembe venni a következők mindegyikét:

A.	A személyzet kiválasztása — az egyéni tapasztalat és alkalmasság értékelése, — az egyéni alkalmasság értékelése minden kötelezően előírt idegen nyelv(ek) használatában vagy a megtanulásának adottsága.

B.	Kezdeti szakmai képzés — a képzési igények elemzése, — képzési erőforrások, — az oktatók képzése.

C.	Kezdeti értékelés — alapfeltételek, — vizsgálati program gyakorlati bemutatással együtt, — az oktatók képesítése, — alkalmassági bizonyítvány kiadása.

D.	Az alkalmasság fenntartása — az alkalmasság megtartásának elvei, — követendő módszerek, — az alkalmasság fenntartását célzó folyamatok formalizációja, — az értékelés folyamata.

E.	Felfrissítő oktatás — a folyamatos képzés elvei (a nyelvi is).

4.6.3.2.   A képzési igények elemzése

4.6.3.2.1.   A képzési igények elemzésének kidolgozása

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek elemezni a vonatkozó személyzetük képzési igényeit.

Az elemzésnek meg kell állapítania a képzési igények terjedelmét és összetettségét, és figyelembe kell vennie a vonatok működésével kapcsolatos kockázatokat, különösen az emberi képességek és korlátok (az emberi tényezők) terén, amelyek okai a következők lehetnek:

—	a pályahálózat-működtetők üzemeltetési gyakorlatai közötti különbségek és az ezek közötti váltásokkal kapcsolatos kockázatok,

—	a feladatok, üzemeltetési eljárások és kommunikációs protokollok közötti különbségek,

—	a pályahálózat-működtető személyzete által használt munkanyelv eltérései,

—	helyi üzemeltetési utasítások, amelyek tartalmazhatnak egyes esetekben, például egy adott alagútban alkalmazandó speciális eljárásokat vagy meghatározott berendezést.

A figyelembe veendő elemekkel kapcsolatos útmutató a fenti 4.6.1. pontban említett függelékekben található. Adott esetben a személyzet képzésének elemeit olyan helyeken kell elhelyezni, amelyek figyelembe veszik ezeket.

Lehetséges, hogy a vasúttársaság által tervbe vett üzemelés típusa vagy a pályahálózat-működtető által működtetett pályahálózat jellege miatt a 4.6.1. pontban említett függelékekben található elemek némelyike nem indokolt. A képzési igények elemzésének indoklással együtt dokumentálnia kell az indokolatlannak tekintett elemeket.

4.6.3.2.2.   A képzési igények elemzésének aktualizálása

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek folyamatot meghatározni a saját képzési igényeik felülvizsgálatára és aktualizálására, figyelembe véve olyan szempontokat, mint a korábbi ellenőrzések, a rendszerből érkező visszajelzés, valamint a szabályok, az eljárások, az infrastruktúra és a technológia ismert változásai.

4.6.3.2.3.   Konkrét elemek a vonatszemélyzet és a kisegítő személyzet esetében

4.6.3.2.3.1.   Az infrastruktúra ismerete

A vasúttársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatszemélyzet megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a vonatkozó infrastruktúrával kapcsolatban.

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja azon útvonalak ismeretét, amelyeken dolgozik. A folyamatnak

—	a pályahálózat-működtető által az útvonallal kapcsolatban megadott információkra kell alapulnia, és

—	összhangban kell lennie a 4.2.1. pontban ismertetett folyamattal.

4.6.3.2.3.2.   Járműismeret

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja a vontató és vontatott járművek ismeretét.

4.6.3.2.3.3.   Kisegítő személyzet

A vasúttársaságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a „vonatszemélyzet” részét nem képező kisegítő (pl. vendéglátó és takarító) személyzet az alapképzésen túl képzést kap a „vonatszemélyzet” teljesen képzett tagjaitól kapott utasítások végrehajtására.

4.7.   Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.7.1.   Bevezetés

A 4.2.1. pontban a 2.2. pont szerinti biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátóként meghatározott személyzetnek megfelelő alkalmassággal kell rendelkeznie az általános működtetési és biztonsági színvonalnak való megfelelés biztosítása érdekében.

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek létrehozni és dokumentálni azokat a folyamatokat, amelyek megvalósításával megfelelnek a személyzetükkel kapcsolatban a biztonságirányítási rendszerükben meghatározott orvosi, pszichológiai és egészségügyi követelményeknek.

A 4.7.4. pontban meghatározott orvosi vizsgálatokat hivatalos foglalkozás-egészségügyi orvosnak kell elvégeznie, és ezekkel kapcsolatban neki kell döntést hoznia az egyes személyek feladatra való alkalmasságáról.

A személyzet nem végezhet biztonsági szempontból kritikus munkát, ha az éberségét olyan anyagok korlátozzák, mint az alkohol, a drogok vagy a pszichotróp gyógyszerek. A vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek ezért eljárásokkal kell rendelkezniük az ilyen anyagok hatása alatt álló vagy munka közben ilyen anyagokat fogyasztó személyzet által előidézett kockázatok korlátozása érdekében.

A vonat működése szerinti tagállam nemzeti szabályozása alkalmazandó az említett anyagok meghatározott határértékei tekintetében.

4.7.2.   Törölve

4.7.3.   Törölve

4.7.4.   Orvosi vizsgálat és pszichológiai értékelés

4.7.4.1.   Az állás betöltése előtt

4.7.4.1.1.   Az orvosi vizsgálat minimális tartalma

Az orvosi vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie:

—	általános orvosi vizsgálat,

—	az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

—	diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

—	drogszűrés.

4.7.4.1.2.   Pszichológiai értékelés

A pszichológiai értékelés célja a vasúttársaság támogatása a személyzet olyan tagjainak feladatra való beosztása és adminisztrációja terén, akik kognitív, pszichomotoros, viselkedési és személyiségbeli képessége lehetővé teszi a feladatok biztonságos elvégzését.

A pszichológiai vizsgálat tartalmának meghatározásakor a pszichológusnak legalább az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos alábbi feltételeket kell figyelembe vennie:

a)	Kognitív: — figyelem és koncentrálás, — memória, — felfogóképesség, — logikai képesség, — kommunikáció.

b)	Pszichomotoros: — reakciósebesség, — mozgáskoordináció.

c)	Viselkedési és személyiségi: — érzelmi önkontroll, — viselkedési megbízhatóság, — autonómia, — lelkiismeretesség.

Ha a pszichológus eltekint a fenti elemek bármelyikétől, a döntést indokolni és dokumentálni kell.

4.7.4.2.   Az állás betöltése után

4.7.4.2.1.   Az időszaki orvosi vizsgálatok gyakorisága

Legalább egy teljes körű orvosi vizsgálatot el kell végezni:

—	5 évente a 40 év alatti személyzet esetében,

—	3 évente a 41 és 62 év közötti személyzet esetében,

—	Évente a 62 év fölötti személyzet esetében.

A foglalkozás-egészségügyi orvosnak sűrűbb vizsgálati gyakoriságot kell előírnia, ha azt a személyzet tagjának egészségi állapota megköveteli.

4.7.4.2.2.   Az időszakos orvosi vizsgálat minimális tartalma

Ha a munkavállaló megfelel az állás betöltése előtt elvégzett vizsgálat esetében megállapított kritériumoknak, az időszakos szakorvosi vizsgálatoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

—	általános orvosi vizsgálat,

—	az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

—	diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

—	drogszűrés, amennyiben klinikailag javallott.

4.7.4.2.3.   További orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatok

Az időszakos orvosi vizsgálat mellett további meghatározott orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatot kell végezni, amennyiben ésszerű alapon gyanú merül fel a személyzet valamely tagjának orvosi vagy pszichológiai alkalmassága terén, vagy ésszerűen feltételezhető a kábítószer-fogyasztás vagy az alkohol mértéktelen fogyasztása. Ez különösen az illető által elkövetett emberi hiba által okozott esemény vagy baleset után indokolt.

A munkáltatónak bármely 30 napot meghaladó betegszabadság után orvosi vizsgálatot kell kérnie. Megfelelő esetekben az ilyen vizsgálat korlátozódhat arra, hogy az üzemorvos értékeli a rendelkezésre álló orvosi információt, amely azt igazolja, hogy az alkalmazott munkaalkalmassága nem szenvedett kárt.

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek a további vizsgálatok indokolt esetben történő elvégzését biztosító rendszereket működtetni.

4.7.5.   Egészségügyi követelmények

4.7.5.1.   Általános követelmények

A személyzet nem lehet olyan egészségi állapotban, és nem állhat olyan gyógykezelés alatt, amely az alábbiakat okozhatja:

—	hirtelen eszméletvesztés,

—	az öntudat vagy a koncentráció romlása,

—	hirtelen cselekvőképtelenség,

—	az egyensúly vagy mozgáskoordináció romlása,

—	jelentős mozgáskorlátozottság.

Látás és hallás terén a következő követelményeknek kell teljesülniük:

4.7.5.2.   Látási követelmények

—	távoli látásélesség segédeszközzel vagy anélkül: 0,8 (jobb szem + bal szem, külön mérve); legalább 0,3 a rosszabb szem esetében,

—	a szemüveglencse maximális dioptriája: távollátás: +5/rövidlátás: –8. A foglalkozás-egészségügyi orvos kivételes esetekben és a szemész szakorvos véleményének kikérése után engedélyezheti az e tartományon kívüli értékeket,

—	közepes távolságú és közeli látás: segédeszközzel vagy anélkül megfelelő,

—	kontaktlencse használata engedélyezett,

—	normális színlátás: elismert, például Ishihara teszt segítségével, szükség esetén másik elismert teszttel kiegészítve,

—	látómező: normális (az elvégzendő feladatot érintő minden rendellenesség hiánya),

—	látás mindkét szemmel: fennáll,

—	kétszemes látás: fennáll,

—	kontrasztérzékenység: jó teljesítmény,

—	progresszív szembetegség hiánya,

—	a beültetett szemlencse, a lézer nélküli vagy lézeres látóélesség-javító műtét csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy azt évente vagy az üzemorvos által megállapított gyakorisággal ellenőrzik.

4.7.5.3.   Hallással kapcsolatos követelmények

A megfelelő hallást hang audiogrammal kell igazolni, azaz:

—	a hallás elég jó a telefonbeszélgetések lefolytatásához, valamint a figyelmeztető hangjelzések és rádióüzenetek meghallásához.

—	Az alábbi tájékoztató jellegű adatokat iránymutatásként kell kezelni:

—	a halláskárosodás mértéke 500 és 1 000 Hz között nem lehet nagyobb mint 40 dB,

—	a halláskárosodás mértéke 2 000 Hz-en nem lehet nagyobb mint 45 dB a rosszabban halló fül esetében.

4.8.   Infrastruktúra- és járműnyilvántartások

Az infrastruktúra- és járműnyilvántartásoknak a 2008/57/EK irányelv 33., 34. és 35. cikkében meghatározott jellemzői miatt ezek a nyilvántartások nem alkalmasak a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer meghatározott követelményeinek teljesítésére. Ennélfogva ezen ÁME semmit sem határoz meg e nyilvántartásokkal kapcsolatban.

Van azonban egy üzemeltetési követelmény, amely szerint az infrastruktúrával kapcsolatos egyes adatokat elérhetővé kell tenni a vasúttársaság számára, és a járművekkel kapcsolatos egyes, a 4.8.1. és 4.8.2. pontban meghatározott adatokat elérhetővé kell tenni a pályahálózat-működtető számára. Az érintett adatoknak mindkét esetben teljeseknek és pontosaknak kell lenniük.

4.8.1.   Infrastruktúra

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában a vasúti infrastruktúrával kapcsolatos és a vasúttársaságok számára elérhetővé teendő adatelemeket érintő követelmények a D. függelékben találhatók. A pályahálózat-működtető felelős az adatok helyességéért.

4.8.2.   Járművek

A járművekkel kapcsolatban az alábbi adatokat kell elérhetővé tenni a pályavasút számára. A jármű üzemben tartója felelős az adatok helyességéért:

—	a jármű gyártása során felhasználtak-e olyan anyagokat, amelyek baleset vagy tűz esetén veszélyesek lehetnek (például azbeszt),

—	a jármű teljes, adott esetben ütközőkkel együtti hossza.

5.   KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.   Meghatározás

A 2008/57/EK irányelv 2. cikkének f) pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek „a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelemcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelemek fogalmába egyaránt beletartoznak az anyagi és szellemi javak, úgymint a szoftver”.

5.2.   A rendszerelemek felsorolása

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer tekintetében jelenleg nincsenek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek.

6.   A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1.   Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

Mivel a jelen ÁME nem határoz meg semmilyen átjárhatósági rendszerelemet, nem történik említés az értékelési intézkedésekről.

6.2.   Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer

6.2.1.   Elvek

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer egy, a 2008/57/EK irányelv II. melléklete szerinti strukturális alrendszer.

Új vagy felülvizsgált biztonsági engedély vagy biztonsági tanúsítvány kiadása előtt a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkével összhangban a vasúttársaságoknak és infrastruktúra-kezelőknek biztonságirányítási rendszerükön belül kell igazolniuk a jelen ÁME követelményeinek való megfelelést.

A megfelelőség értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerek előírják a nemzeti biztonsági hatóságok számára, hogy ellenőrzési rendszert léptessenek életbe a biztonságirányítási rendszer és minden ÁME követelményeivel való folyamatos megfelelés felülvizsgálata és figyelemmel kísérése céljából. Megjegyzendő, hogy ezen ÁME egyetlen eleme sem írja elő a bejelentett szervezet által történő külön értékelést.

Az ebben az ÁME-ben található, a kapcsolódási pontok (4.3. pont) alatt felsorolt és a strukturális alrendszerre hivatkozó követelményeket a vonatkozó strukturális ÁME alapján értékelik ki.

7.   VÉGREHAJTÁS

7.1.   Elvek

Ezen ÁME végrehajtását és az ezen ÁME megfelelő pontjainak való megfelelőséget az egyes tagállamok által a felelősségük alá tartozó vasútvonalakra vonatkozóan összeállítandó végrehajtási tervvel összhangban kell meghatározni.

A tervnek figyelembe kell vennie a következőket:

a)	bármely adott vasútvonal működtetésével kapcsolatos sajátos emberi tényezők;

b)	valamennyi érintett vasútvonal minden egyes üzemeltetési és biztonsági eleme; továbbá

c)	hogy a szóban forgó elem(ek) bevezetése — a vasútvonalat használó minden vonatra, — csak meghatározott vasútvonalakra, — az összes vasútvonalra, — a vasúthálózaton közlekedő minden vonatra vonatkozik-e;

d)	kapcsolat más (ellenőrző-irányító és jelző, járművek stb.) alrendszerek bevezetésével.

Ekkor minden esetlegesen alkalmazható konkrét kivételt figyelembe kell venni, és dokumentálni kell a terv részeként.

A terv megvalósításakor figyelembe kell venni a megvalósítási potenciál különböző szintjeit a következő eseményektől kezdve:

a)	a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető megkezdi a működését;

b)	elvégzik a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető meglévő üzemeltetési rendszereinek megújítását vagy korszerűsítését;

c)	olyan új vagy korszerűsített energia, jármű vagy ellenőrző, irányító- és jelzőrendszereket helyeznek üzembe, amelyekhez egy sor megfelelő üzemeltetési eljárásra van szükség.

Köztudott, hogy ezen ÁME összes eleme nem valósítható meg teljes mértékben addig, amíg az üzemeltetendő hardvert (infrastruktúrát, ellenőrző, irányítórendszert stb.) nem hangolták össze. Az e fejezetben megállapított útmutatásokat ezért közbenső fázisként kell tekinteni, amely támogatja a célrendszerre való áttérést.

7.2.   Végrehajtási iránymutatások

A bevezetés három különböző elemből áll:

a)	annak megerősítése, hogy minden meglévő rendszer és eljárás megfelel a jelen ÁME követelményeinek;

b)	bármely meglévő rendszer és eljárás módosítása, hogy megfeleljen a jelen ÁME követelményeinek;

c)

más alrendszerek bevezetéséből eredő új rendszerek és eljárások — új/korszerűsített hagyományos vasútvonalak (infrastruktúra/energia), — új vagy korszerűsített ETCS jelzőberendezések, GSM-R rádióberendezések, hőnfutásjelzők stb. (ellenőrző, irányító és jelző alrendszer), — új járművek (jármű alrendszer).

7.3.   Különleges esetek

7.3.1.   Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak:

—	a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók,

—	ideiglenes esetekben ajánlatos az érintett tagállamok 2016-ig („T1” eset), vagy 2024-ig („T2” eset) feleljenek meg a vonatkozó alrendszernek.

7.3.2.   Különleges esetek felsorolása

7.3.2.1.   Észtország, Lettország és Litvánia ideiglenes különleges esete (T1)

Ezen ÁME 4.2.2.1.3.2. pontjának végrehajtásával összefüggésben a kizárólag az észt, lett és litván 1 520 mm nyomtávú hálózaton közlekedő vonatokon másként meghatározott zárjelző is használható.

7.3.2.2.   Írország és az Egyesült Királyság ideiglenes különleges esete (T2)

Ezen ÁME 4.2.3.2.1. pontjának végrehajtásával összefüggésben Írország és az Egyesült Királyság alfanumerikus kódot használ a meglévő rendszerekben. A tagállamok a célrendszerben határozták meg az alfanumerikus közlekedési számról a numerikus közlekedési számra történő áttérés követelményeit és időbeni ütemezését.

---

(1)  HL L 315., 2007.12.3., 51. o.

(2)  HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

(3)  HL L 75., 2001.3.15., 29. o.

(4)  HL L 344., 2006.12.8., 1. o.

(5)  HL L 84., 2008.3.26., 132. o.

(6)  HL L 139., 2011.5.26., 1. o.

(7)  HL L 51., 2012.2.23., 1. o.

(8)  HL L 260., 2008.9.30., 13. o.