This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32002R1407
Council Regulation (EC) No 1407/2002 of 23 July 2002 on State aid to the coal industry
A Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról
A Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról
HL L 205., 02/08/2002, p. 1–8
(ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO)
No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2010: This act has been changed. Current consolidated version: 01/01/2007
Hivatalos Lap L 205 , 02/08/2002 o. 0001 - 0008
A Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 87. cikke (3) bekezdésének e) pontjára és 89. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel az Európai Parlament véleményére [2], tekintettel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződéssel összhangban létrehozott tanácsadó bizottság véleményére [3], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [4], mivel: (1) Az ESZAK-Szerződés és az annak alkalmazására elfogadott szabályok, különösen a szénipar részére nyújtandó állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok létrehozásáról szóló, 1993. december 28-i 3632/93/ESZAK bizottsági határozat [5] 2002. július 23-án hatályát veszti. (2) A közösségi szén és a behozott szén közötti verseny egyensúlyhiánya arra kényszerítette a szénipart, hogy az elmúlt néhány évtized folyamán a tevékenység jelentős csökkentését is magában foglaló, alapvető szerkezetátalakítási intézkedésekbe fogjon. (3) A Közösség egyre inkább függővé vált a primer energiahordozók külső ellátásától. Ahogy azt a Bizottság által 2000. november 29-én elfogadott, az energiaellátás biztonságára vonatkozó európai stratégiáról szóló zöld könyvben megállapították, az energiahordozók földrajzi terület és termékek szerinti változatossága lehetővé teszi az ellátás nagyobb biztonságához szükséges feltételek megteremtését. Ez a stratégia magában foglalja a belföldi primer energiahordozók fejlesztését, különösen a villamosenergia-termelésben felhasznált energiahordozókét. (4) Ezenkívül a világpolitikai helyzet az energiaágazatban egy teljesen új dimenziót kölcsönöz a geopolitikai kockázatok és a biztonsági kockázatok értékelésének, és tágabb értelmezést ad az ellátás biztonsága fogalmának. Ebben az összefüggésben el kell végezni az Unió energiaellátási struktúrájával kapcsolatos kockázatok rendszeres értékelését. (5) Amint azt az energiaellátás biztonságára vonatkozó európai stratégiáról szóló zöld könyvben megjelölték, a jelenlegi energiahelyzet alapján szükség van a széntartalékokhoz való hozzáférés biztosítását lehetővé tevő intézkedések megtételére, így biztosítva a közösségi szén potenciális rendelkezésre állását. (6) Ezzel összefüggésben az Európai Parlament 2001. október 16-án egy állásfoglalást fogadott el az energiaellátás biztonságára vonatkozó európai stratégiáról szóló bizottsági zöld könyvről, amelyben elismeri a szén, mint belföldi energiahordozó fontosságát. Az Európai Parlament kijelentette, hogy rendelkezni kell a széntermelés pénzügyi támogatásáról, ugyanakkor elismerve az ágazat nagyobb hatékonyságának és a támogatások csökkentésének szükségességét. (7) Az Unió energiabiztonságának megerősítése, amely alátámasztja az általános elővigyázatossági elvet, indokolttá teszi az állami támogatással a széntermelési kapacitás fenntartását állami támogatással. Ennek ellenére, e célkitűzések végrehajtása nem kérdőjelezi meg a szénipar szerkezetátalakítási folyamata folytatásának szükségességét, tekintettel arra, hogy a jövőben a közösségi széntermelés nagy része továbbra is versenyképtelen marad a behozott szénnel szemben. (8) A széntermelés minimális szintjének fenntartása – egyéb intézkedésekkel, különösen a megújuló energiaforrások támogatásával együtt – hozzájárul a hazai primer energiahordozók arányának fenntartásához, ami jelentősen fellendíti az Unió energiabiztonságát. Továbbá a belföldi primer energiahordozók egy része a fenntartható fejlődés keretében ugyancsak hozzájárul a környezeti célkitűzések támogatásához. (9) Az energiabiztonság stratégiai összefüggései folyamatosan változnak, ami indokolttá teszi e rendelet középtávú értékelését, figyelembe véve a rendelkezésre álló hazai primer energiahordozók részarányát. (10) Ez a rendelet nem befolyásolja a tagállamok választási szabadságát arra vonatkozóan, hogy mely energiahordozókból képeznek készletet. A támogatást, és annak összegét az egyes energiahordozó-fajtákra alkalmazott szabályoknak megfelelően, és az egyes források értéke alapján nyújtják. (11) Az arányosság elvével összhangban a támogatott szén termelését olyan mértékben kell korlátozni, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljon az energiabiztonság célkitűzéséhez. Ezért a tagállamok által nyújtott támogatás a beruházási költségek, vagy – ahol a bányászat a széntartalékhoz való hozzáférési terv része –, a folyó termelési veszteségek fedezésére korlátozódik. (12) Az energiabiztonságot garantáló széntartalékokhoz való hozzáférés fenntartását elősegítő állami támogatást olyan termelési egységek számára kell előirányozni, amelyek kielégítő gazdasági szinten hozzájárulhatnak ehhez a célkitűzéshez. Ezeknek az elveknek az alkalmazása hozzájárul a széniparnak nyújtott támogatás fokozatos csökkentéséhez. (13) A geológiai bizonytalansággal kapcsolatos kockázatokra tekintettel, az induló beruházási költségek fedezésére nyújtott támogatás lehetővé teszi az életképes vagy a gazdasági életképességhez közel álló termelési egységek számára a versenyképességük fenntartásához szükséges műszaki beruházások végrehajtását. (14) A szénipar szerkezetátalakításának – a tevékenység csökkentése következtében – jelentős szociális és regionális következményei vannak. Ezért a széntartalékhoz való hozzáférés fenntartására irányuló célkitűzés részeként a támogatásra nem jogosult termelési egységeknek átmenetileg lehetőséget kell biztosítani arra, hogy támogatásban részesüljenek a bezárásuk szociális és regionális következményeinek enyhítésére. A támogatás lehetővé teszi a tagállamok számára a szerkezetátalakítás által érintett területek szociális és gazdasági fejlődéséhez szükséges megfelelő intézkedések végrehajtását. (15) A vállalkozások ugyancsak jogosultak az olyan költségek fedezésének támogatására, amelyek a szokásos számviteli gyakorlattal összhangban nem befolyásolják a termelési költségeket. Ez a támogatás a rendkívüli költségek, különösen az örökölt adósságok fedezésére hivatott. (16) A szénipar támogatásának fokozatos csökkenése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a költségvetési megszorításokkal összhangban újraosszák az energiaágazatnak nyújtott támogatást olyan elv alapján, amely szerint fokozatosan a megújuló energiaforrásokra irányítsák át az energia hagyományos formáinak, különösen a szénágazatnak nyújtott támogatást. A megújuló energiaforrások támogatása a környezetvédelemre nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatásban [6] meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban nyújtható. (17) A Közösség feladatának végrehajtása során biztosítja, hogy a verseny általános feltételei megteremtődnek, fennmaradnak és teljesülnek. Különös tekintettel a villamosenergia-piacra, a széniparnak nyújtott támogatás nem lehet olyan jellegű, hogy az befolyásolja a villamosenergia-termelőket a primer energiaellátás forrásainak megválasztásában. Következésképpen, a szén árában és mennyiségében a szerződő felek a világpiacon uralkodó feltételek tükrében szabadon állapodnak meg. (18) A széntermelés minimális támogatási szintje ugyancsak hozzájárul az európai bányászat és tiszta széntechnológia kiemelkedő helyzetének fenntartásához, lehetővé téve annak különösen az Unión kívüli jelentős széntermelő területekre való áttételét. Ez a politika hozzájárul a szennyező és üvegházhatást okozó gázkibocsátás globális szintű jelentős csökkentéséhez. (19) A Bizottságnak az engedélyezési jogosultságát a kormányok által tervezett intézkedések pontos és teljes ismeretében kell gyakorolnia. A tagállamoknak tehát egységes jelentést kell a Bizottság részére benyújtaniuk, amely bemutatja a széniparnak nyújtani tervezett, közvetlen vagy közvetett támogatás részleteit, meghatározza a javasolt támogatás okait és céljait, összefüggését a széntartalékhoz való hozzáférési tervvel, és ahol lehet, felsorolja a benyújtott bezárási terveket. (20) A nagy tüzelőberendezésekről szóló 2001/80/EK irányelvben [7] meghatározott határidő figyelembevételének érdekében a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy legkésőbb 2004 júniusáig bejelenthessék a Bizottságnak, hogy melyek azok a termelési egységek, amelyek a bezárási terv vagy a széntartalékhoz való hozzáférés tervének a részét képezik. (21) Amennyiben a jelenlegi rendszerrel összeegyeztethető, a tagállamok nyújthatnak támogatást a széniparnak a kutatásra és fejlesztésre, a környezetvédelemre és a képzésre is. A támogatást a Bizottság által e támogatási kategóriák tekintetében megállapított követelményekkel és kritériumokkal összhangban kell nyújtani. (22) Az ESZAK-Szerződés és a 3632/93/ESZAK határozat lejártakor e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása nehézséget okozhat a vállalkozások számára annak tulajdoníthatóan, hogy ugyanabban a naptári évben két támogatási programot alkalmaznak. Ezért rendelkezni kell egy 2002. december 31-ig tartó átmeneti időszakról. (23) A javasolt állami támogatási rendszer a jelenlegi szénipart és a teljes közösségi energiapiacot jellemző, nagyon különböző tényezőket vesz figyelembe. A rendszer alkalmazása során ezeket a tényezőket, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben változhatnak – némelyikük váratlanul, különösen a Közösségnek az Unió energiabiztonságának megerősítését segítő képessége –, jelentés formájában újra kell értékelni a fenntartható fejlődés összefüggésében. E jelentés alapján, a Közösség területén rendelkezésre álló különböző fosszilis tüzelőanyag-fajták figyelembevételével, a Bizottság javaslatot terjeszt a Tanács elé, amely figyelembe veszi a rendszer fejlődését és hosszú távú lehetőségeit, különösen a szénipar szerkezetátalakításának szociális és regionális vonatkozásait. (24) Ez a rendelet az ESZAK-Szerződés lejártát követően a lehető leghamarabb hatályba lép, és azt visszaható hatállyal kell alkalmazni, hogy rendelkezéseinek minden előnye érvényesüljön, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk Cél Ez a rendelet megállapítja a szénipar részére nyújtható állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, aminek a célja hozzájárulni a szénipar szerkezetátalakításához. Az itt megállapított szabályok figyelembe veszik: - az ágazat szerkezetátalakításának szociális és regionális vonatkozásait, - elővigyázatossági intézkedésként a tartalékokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a hazai széntermelés minimális szintje fenntartásának szükségességét. 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: a) "szén": az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer [8] értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén; b) "széntartalékokhoz való hozzáférés terve": a tagállam által összeállított terv, amely a széntartalékokhoz való hozzáférés biztosításához szükséges minimális mennyiségű hazai szén termeléséről rendelkezik; c) "bezárási terv": a tagállam által összeállított terv, amely a széntermelő egységek végleges bezárásával végződő intézkedésekről rendelkezik; d) "induló beruházási költségek": az infrastrukturális munkához vagy a meglévő bányák széntartalékainak kitermeléséhez szükséges berendezéshez közvetlenül kapcsolódó állótőke-költségek; e) "termelési költségek": ahhoz a folyó termeléshez kapcsolódó költségek, amelyeket a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban számítanak ki. Ezek a bányászati műveleteken kívül fedezik a szénelőkészítés műveleteit, különösen a mosást, a méret szerinti osztályozást és válogatást, valamint az átadóhelyre történő szállítást; f) "folyó termelési veszteségek": az a pozitív különbség, amely a széntermelési költségek és a szerződő felek által a világpiaci feltételek alapján szabadon megállapított eladási ár között áll fenn. 3. cikk Támogatás (1) A szénipar részére nyújtható támogatás csak abban az esetben tekinthető a közös piac megfelelő működésével összeegyeztethetőnek, ha az – a kutatás és technológiafejlesztés, a környezet és a képzés tekintetében nyújtott állami támogatási programokat kivéve – összhangban van a 2. fejezet rendelkezéseivel. (2) A támogatás kizárólag a villamosenergia-termeléshez szükséges szénnel, a hő- és villamosenergia kapcsolt termelésével, a koksz termelésével, és az acéliparban működő nagyolvasztók tüzelőanyag-ellátásával kapcsolatos költségeket fedezi, amennyiben ennek használatára a Közösségen belül kerül sor. 2. FEJEZET TÁMOGATÁS KATEGÓRIÁI 4. cikk A tevékenység csökkentésére nyújtható támogatás A kifejezetten a termelési egységek folyó termelési veszteségeinek fedezésére szánt, vállalkozásoknak nyújtott támogatás csak abban az esetben tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha az teljesíti az alábbi feltételeket: a) az érintett termelési egységek működése egy, a 2007. december 31-i határidőt meg nem haladó bezárási terv részét képezi; b) a tonnánkénti kőszénegyenérték szerint bejelentett támogatás egy szénév vonatkozásában nem haladja meg az előrelátható termelési költségek és az üzleti év előrelátható bevétele közötti különbözetet. A ténylegesen kifizetett támogatást – a tényleges költségek és a bevétel alapján – legkésőbb a támogatás évét követő széntermelési év végén évente kiigazítják; c) a tonnánkénti kőszénegyenérték szerinti támogatás mértéke nem okozhatja azt, hogy a közösségi szénért fizetett ár alacsonyabb legyen a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén áránál; d) a támogatás nem vezethet a Közösségen belül a szénvásárlók és -felhasználók közötti verseny torzulásához; e) a támogatás nem vezethet a villamosenergia-piacon, a hő- és villamosenergia kapcsolt termelésének piacán, a koksztermelési piacon és az acélpiacon a verseny torzulásához. 5. cikk A széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás (1) A (2) és (3) bekezdéssel összhangban a tagállamok a kifejezetten a termelési egységeknek vagy a termelési egységek csoportjának szánt támogatást csak abban az esetben nyújthatják egy vállalkozásnak, ha a támogatás hozzájárul a széntartalékokhoz való hozzáférés fenntartásához. Egy termelési egység kizárólag a (2) vagy (3) bekezdésben említett kategóriák egyike alatt részesülhet támogatásban. A (2) és a (3) bekezdés alapján támogatás halmozása nem lehetséges. Az induló beruházáshoz nyújtott támogatás (2) Az induló beruházási költségek fedezésére szánt támogatás csak abban az esetben nyilvánítható a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha az teljesíti a 4. cikk c), d) és e) pontjában megállapított feltételeket és a következő feltételeket: a) a támogatást azon meglévő termelési egységek számára kell elkülöníteni, amelyek a 3632/93/ESZAK határozat 3. cikke alapján nem részesültek támogatásban, vagy – miután bebizonyították, hogy harmadik országokból származó, azonos minőségű szén árával szemben versenyképes pozíció elérésére képesek – az említett 3. cikk hatálya alatt a Bizottság által engedélyezett támogatásban részesültek; b) a termelési egységeknek egy működési és egy finanszírozási tervet kell összeállítaniuk, igazolva, hogy a beruházási projektre nyújtott támogatás biztosítja e termelési egységek gazdasági életképességét; c) a bejelentett és a ténylegesen kifizetett támogatás nem haladhatja meg az adott beruházási projekt összköltségének 30 %-át, amely lehetővé teszi a termelési egység számára, hogy a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén árával kapcsolatban versenyképessé váljon. Az e bekezdéssel összhangban egyszeri kifizetés formájában, vagy több évre kiterjesztve nyújtott támogatás 2010. december 31. után nem fizethető ki. A folyó termeléshez nyújtott támogatás (3) A folyó termelési veszteségek fedezésére szánt támogatás csak abban az esetben nyilvánítható a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha az teljesíti a 4. cikk b)–e) pontjában megállapított és a következő feltételeket: a) az érintett termelési egységek vagy az ugyanazon vállalkozáson belüli termelési egységek csoportjának működése a széntartalékokhoz való hozzáférés tervének a részét képezi; b) a támogatást azoknak a termelési egységeknek kell nyújtani, amelyek – különös tekintettel a termelési költségek szintjére és alakulására, és az a) pontban említett tervvel összhangban termelendő belföldi szénmennyiség határain belül – a legjobb gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. 6. cikk A támogatás fokozatos csökkenése (1) A 4. cikkel és az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban a szénipar részére nyújtott támogatás teljes összegének jelentős csökkenést eredményező, csökkenő tendenciát kell követnie. A 4. cikk alapján 2007. december 31. után tevékenység csökkentésére támogatás nem nyújtható. (2) A 4. és az 5. cikkel összhangban a szénipar részére nyújtott támogatás teljes összege a 2003. évet követően egyetlen évben sem haladhatja meg a Bizottság által a 3632/93/ESZAK határozat 3. és 4. cikkével összhangban a 2001. évre engedélyezett támogatás összegét. 7. cikk A rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatás (1) A széntermeléssel kapcsolatosan tevékenységet most vagy korábban végző vállalkozásoknak a szénipar racionalizálásából és szerkezetátalakításából származott vagy származó, a folyó termeléshez nem kapcsolódó költségek ("örökölt adósságok") fedezésére nyújtott állami támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben a kifizetett összeg nem haladja meg az ilyen jellegű költségeket. Ez a támogatás a következők fedezésére használható: a) kizárólag a szerkezetátalakítást végrehajtó vagy azt korábban elvégző vállalkozások esetében felmerülő költségek, azaz a korábbi bányatelepek környezeti rehabilitációjával kapcsolatos költségek; b) számos vállalkozás esetében felmerülő költségek. (2) A szénipar racionalizálásából és szerkezetátalakításából származó költségkategóriák meghatározása a mellékletben található. 8. cikk Közös rendelkezések (1) Az e rendelet bármely előírásával összhangban nyújtott, engedélyezett támogatás összegét az azonos célra, bármilyen formában, bármely egyéb nemzeti erőforrás alapján nyújtott támogatás figyelembevételével kell kiszámítani. (2) A vállalkozások által igénybe vett minden támogatásnak az eredménykimutatásban különálló, a forgalomtól eltérő bevételi tételként kell megjelennie. Amennyiben az e rendelet értelmében támogatásban részesülő vállalkozás nemcsak bányászati, hanem egyéb gazdasági tevékenységet is végez, a nyújtott pénzösszegek különálló számlák tárgyát képezik úgy, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó pénzmozgások egyértelműen azonosíthatók legyenek. A pénzforrásokat úgy kell kezelni, hogy azokat ne lehessen egyéb tevékenységre felhasználni. 3. FEJEZET BEJELENTÉS, VIZSGÁLAT ÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 9. cikk Bejelentés (1) A Szerződés 88. cikke és az EK-Szerződés 93. cikke alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet [9] rendelkezésein kívül az e rendeletben említett támogatás a (2)–(12) bekezdésben megállapított különös szabályok hatálya alá tartozik. (2) A szénipar részére támogatást nyújtó tagállamoknak el kell látniuk a Bizottságot az aktuális energiaháttérre vonatkozó minden szükséges információval a széntartalékokhoz való hozzáférés tervének a részét képező becsült termelési kapacitás, az ilyen hozzáférés biztosításához szükséges legkisebb termelési szint, valamint, az e rendeletben előírt támogatási kategóriák tekintetében a támogatások megfelelő típusának igazolása érdekében, figyelembe véve az egyes tagállamok széniparának jellegzetességeit. (3) A termelési költségeket a szénvállalkozások vagy azok társulásai által a Bizottsághoz eljuttatott háromhavi költségkimutatási tervezettel összhangban számolják ki. A szénvállalkozások a termelési költségeikbe foglalják a szokásos értékcsökkenési leírást és a kölcsöntőke kamatát. A kölcsöntőke megfelelő kamatköltségei a piaci kamatlábon alapulnak, és a 2. cikk e) pontjában felsorolt műveletekre (eljárásokra) korlátozódnak. (4) A tevékenység csökkentésére a 4. cikkben említett módon támogatást nyújtani szándékozó tagállamok a támogatásnyújtást megelőzően legkésőbb 2002. október 31-ig nyújtják be a Bizottságnak az érintett termelési egységek bezárásának tervét. Ez a terv legalább a következő elemeket tartalmazza: a) a termelési egységek megnevezése; b) minden egyes termelési egység tényleges vagy becsült termelési költsége üzleti évenként; ezeket a költségeket a (3) bekezdéssel összhangban számítják ki; c) a bezárási terv tárgyát képező termelési egységek becsült széntermelése üzleti évenként; d) a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás becsült értéke üzleti évenként. (5) Az 5. cikk (2) bekezdésében említettek szerint támogatást nyújtani szándékozó tagállamok legkésőbb 2002. december 31-ig nyújtják be a Bizottságnak a széntartalékokhoz való hozzáférésre vonatkozó ideiglenes tervet. Ez a terv legalább az olyan objektív kiválasztási kritériumokat, például a gazdasági életképességet írja elő, amelyeket a termelési egységeknek teljesíteniük kell, ha részesülni kívánnak a beruházási támogatásban. (6) Az 5. cikk (3) bekezdésében említettek szerint támogatást nyújtani szándékozó tagállamok legkésőbb 2002. október 31-ig nyújtják be a Bizottság részére a széntartalékokhoz való hozzáférésre vonatkozó tervet. Ez a terv legalább a következő elemeket tartalmazza: a) objektív kiválasztási kritériumok, amelyeket a termelési egységeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a tervben szerepeljenek; b) ezt a kiválasztási kritériumot teljesítő termelési egységek vagy az ugyanazon vállalkozáson belüli termelési egységek csoportjának a megnevezése; c) minden egyes termelési egység valós vagy becsült termelési költsége üzleti évenként; ezeket a költségeket a (3) bekezdéssel összhangban számítják ki; d) minden egyes termelési egységre vagy a ugyanazon vállalkozáson belüli termelési egységek csoportjára vonatkozó működési és finanszírozási terv, amely tükrözi a tagállam költségvetési elveit; e) a széntartalékokhoz való hozzáférés tervének a részét képező termelési egységek vagy ugyanazon vállalkozáson belüli a termelési egységek csoportjának becsült széntermelése üzleti évenként; f) a széntartalékhoz való hozzáféréshez nyújtott támogatás becsült értéke üzleti évenként; g) a belföldi szén és a megújuló energiaforrások megfelelő részesedését a hazai primer energiahordozókra vonatkozóan, ami a fenntartható fejlődés keretén belül hozzájárul az energiabiztonság célkitűzésének eléréséhez, valamint azok várható, felfelé és lefelé mutató irányzatait. (7) A (4), (5) és (6) bekezdésben említett tervekről szóló bejelentés részeként a tagállamok ellátják a Bizottságot az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére vonatkozó összes információval. Említést tesznek különösen a kibocsátásnak a tiszta szénégető technológiák használata eredményeként megvalósuló csökkentéséről. (8) A tagállamok megfelelő indokok alapján legkésőbb 2004 júniusáig jelenthetik be a Bizottságnak a (4) és a (6) bekezdésben említett tervek részét képező egyes termelési egységek azonosító adatait. (9) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a Bizottsághoz a (4), az (5), a (6), a (7) és a (8) bekezdéssel összhangban eredetileg benyújtott terv bármely módosításáról. (10) A tagállamok bejelentik a szénipar részére egy üzleti év alatt nyújtani tervezett összes pénzügyi támogatást, és a 4., az 5. és a 7. cikkben előírt támogatási formákra tekintettel megjelölik a támogatás jellegét. Benyújtanak a Bizottságnak az előrelátható termelési költségek kiszámítására, és e költségeknek azokkal a tervekkel való kapcsolatára vonatkozó minden lényeges részletet, amely terveket a (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdéssel összhangban bejelentettek a Bizottságnak. (11) A tagállamok az adott év végét követően legkésőbb hat hónapon belül bejelentik az egy üzleti év alatt ténylegesen kifizetett támogatás összegét és az összeg kiszámítására vonatkozó összes információt. A következő üzleti év vége előtt a tagállamok nyilatkoznak az eredetileg kifizetett összegek kiigazításairól is. (12) A 4., az 5. és a 7. cikkben említettek szerinti támogatásról szóló bejelentés és a ténylegesen kifizetett támogatásról szóló nyilatkozat során a tagállamok rendelkezésre bocsátják az ezekben a rendelkezésekben megállapított feltételek és kritériumok ellenőrzéséhez szükséges összes információt. 10. cikk Vizsgálat és engedélyezés (1) A Bizottság megvizsgálja a 9. cikkel összhangban bejelentett terve(ke)t. A Bizottság a 659/1999/EK rendeletben megállapított eljárási szabályokkal összhangban dönt arról, hogy a tervek megfelelnek-e a 4., az 5., a 6., a 7. és a 8. cikkben előírt feltételeknek és kritériumoknak, valamint e rendelet célkitűzéseinek. (2) A Bizottság a 9. cikk (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdésének keretében benyújtott tervek alapján megvizsgálja a 9. cikk (10) bekezdésével összhangban bejelentett intézkedéseket. A Bizottság a 659/1999/EK rendelet követelményeivel összhangban hozza meg döntését. 4. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11. cikk Bizottsági jelentések (1) A Bizottság 2006. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az e rendelet hatályba lépését követő tapasztalatokról és a rendelet alkalmazása során felmerült nehézségekről. A tagállamok által tett intézkedések alapján a Bizottság értékeli a szénipar szerkezetátalakításának eredményeit, és annak a belső piacra gyakorolt hatásait. (2) A Bizottság minden egyes tagállam esetében bemutatja a különböző hazai primer energiahordozók megfelelő részesedésének arányát, beleértve a rendelkezésre álló fosszilis tüzelőanyagok különböző kategóriáit is. A megújuló energiaforrások fejlődésének figyelembevételével a Bizottság értékeli a hazai szén tényleges hozzájárulását az Európai Unióban a fenntartható fejlődés stratégiájának részét képező hosszú távú energiabiztonsághoz, és bemutatja az e cél eléréséhez szükséges szén becsült mennyiségét. 12. cikk Végrehajtási intézkedések A Bizottság meghoz minden intézkedést, amely e rendelet végrehajtásához szükséges. A Bizottság létrehozza az információk átadására szolgáló közös keretet, amely lehetővé teszi számára, hogy értékelje a támogatás nyújtására megállapított feltételek és kritériumok betartását. 13. cikk Felülvizsgálati intézkedések (1) A 11. cikkel összhangban összeállított jelentés alapján a Bizottság szükség esetén javaslatokat nyújt be a Tanácshoz e rendelet 2008. január 1-jén kezdődő időszak támogatásaira vonatkozó alkalmazásának módosításáról. A támogatás csökkentése elvének betartásával a javaslatnak többek között meg kell állapítania azokat az elveket, amelyek alapján 2008. január 1-jétől a tagállamok terveit végrehajtják. (2) Az (1) bekezdésben említett elveket az 1. cikkben említett célkitűzések alapján állapítják meg, különös tekintettel az alkalmazandó intézkedések szociális és regionális következményeire és az energiával való összefüggéseire. 14. cikk Hatálybalépés (1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. A rendeletet 2002. július 24-től kell alkalmazni. (2) A 2002. évi költségeket fedező támogatás azonban egy tagállam indokolt kérése alapján – a határidőkre és az eljárásokra vonatkozó szabályok kivételével – továbbra is a 3632/93/ESZAK határozatban megállapított szabályok és elvek hatálya alá tartozhat. (3) Ezt a rendeletet 2010. december 31-ig kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2002. július 23-án. a Tanács részéről az elnök P. S. Møller [1] HL C 304. (E), 2001.10.30., 202. o. [2] 2002. május 30-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). [3] HL C 321., 2001.11.16., 2. o. [4] HL C 48., 2002.2.21., 49. o. [5] HL L 329., 1993.12.30., 12. o. [6] HL C 37., 2001.2.3., 3. o. [7] HL L 309., 2001.11.27., 1. o. [8] A közepes minőségű és kiváló minőségű szén kodifikálására vonatkozó nemzetközi rendszer (1998); a rétegelt szén nemzetközi osztályozása (1998) és a gyenge minőségű szén kodifikálására vonatkozó nemzetközi rendszer (1999). [9] HL L 83., 1999.3.27., 1. o. -------------------------------------------------- MELLÉKLET A 7. cikkben említett költségek meghatározása 1. A szerkezetátalakítást és racionalizálást végrehajtó vagy azt korábban elvégző vállalkozások esetében felmerülő költségek és költségtartalékok Kizárólag: a) a munkavállalóknak a jogszabályi nyugdíjkorhatár elérése előtti nyugdíjazásából eredő szociális jóléti ellátások kifizetésének költsége; b) a szerkezetátalakítás és a racionalizálás eredményeként állásukat elveszítő munkavállalókra vonatkozó egyéb rendkívüli kiadások; c) a jogszabályokba előírtakon túli nyugdíjak és juttatások kifizetése a szerkezetátalakítás és a racionalizálás eredményeként állásukat elveszítő munkavállalóknak és az átszervezést megelőzően ezekre a kifizetésekre jogosult munkavállalóknak; d) a széniparon kívüli új állások megtalálásának érdekében a munkavállalók vállalkozások által fedezett átállási költségei, különösen a képzési költségek; e) a szerkezetátalakítás és a racionalizálás eredményeként állásukat elveszítő munkavállalók és a szerkezetátalakítást megelőzően erre az ellátásra jogosult munkavállalók ingyenes szénnel való ellátása; f) az igazgatási, jogi vagy adózási rendelkezésekből származó fennmaradó költségek; g) a termelési egységek bezárásából származó kiegészítő földalatti biztonsági munka; h) bányászati károk, amennyiben azokat a szerkezetátalakítás miatt a bezárással érintett termelési egységek okozták; i) a korábbi bányatelepek rehabilitációjával kapcsolatos költségek, nevezetesen: - a vízellátásért és a szennyvíz elvezetéséért felelős szerveknek fizetett hozzájárulásból származó fennmaradó költségek, - a vízellátásból és a szennyvíz elvezetéséből származó egyéb fennmaradó költségek; j) a volt bányászok egészségügyi biztosítása fedezésének fennmaradó költségei; k) kivételes valódi értékcsökkenés, amennyiben az a termelési egységek bezárásából származik (az 1994. január 1-jét követően felmerült, az infláció mértékét meghaladó újraértékelés figyelembe vétele nélkül); 2. Különböző vállalkozások esetében felmerülő költségek és költségtartalékok a) az átszervezést követően, a járulékkötelesek számának csökkenéséből eredő, a törvény által szabályozott rendszeren kívüli szociális biztonsági költségek fedezésére irányuló hozzájárulások növekedése; b) az átszervezés eredményeként a vízellátás és a szennyvíz elvezetésének kiadásai; c) a vízellátásért és a szennyvíz elvezetéséért felelős szerveknek fizetett hozzájárulások növekedése, amennyiben ezt a növekedést az átszervezés következtében a járulékköteles széntermelés csökkenése eredményezi. --------------------------------------------------