32001R0466

A Bizottság 466/2001/EK rendelete

(2001. március 8.)

az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

az élelmiszerügyi tudományos bizottsággal (ÉTB) folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A 315/93/EGK rendelet a közegészség védelme érdekében előírja az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározását. Ezeket a legmagasabb értékeket egy, a teljesség igénye nélkül összeállított közösségi jegyzék formájában kell elfogadni, amely ugyanazon szennyező anyagoknak a különféle élelmiszerekre vonatkozó értékeit is tartalmazhatja. Meghatározhatók az alkalmazandó mintavételi és vizsgálati módszerek is.

(2) A legutóbb az 1566/1999/EK rendelettel [2] módosított, az élelmiszerekben található egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 1997. január 31-i 194/97/EK bizottsági rendeletet [3] több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az érthetőség biztosítása érdekében a rendeletet újra kell fogalmazni.

(3) A közegészség védelme érdekében alapvető fontosságú a szennyező anyagok szintjének toxikológiailag elfogadható szinten tartása. A szennyező anyagok jelenlétét lényegesen csökkenteni kell, amennyiben lehetséges, helyes előállítási, illetve mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása útján az egészségvédelem magasabb szintre emelése céljából, különösen a népesség érzékeny csoportjai vonatkozásában.

(4) A tagállamok jogszabályaiban az egyes élelmiszerekben található szennyező anyagok legmagasabb értékét illetően fennálló különbségekre és a piaci verseny torzulásának ebből származó kockázatára tekintettel közösségi rendelkezések szükségesek a piac egységességének biztosításához az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.

(5) A tagállamoknak az élelmiszerekben található szennyező anyagok ellenőrzésére megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk.

(6) A Közösség eddig nem határozta meg a legutóbb az 1999/50/EK [4] irányelvvel módosított 91/321/EGK bizottsági irányelvvel [5], valamint a legutóbb az 1999/39/EK irányelvvel [6] módosított 96/5/EK bizottsági irányelvvel [7] szabályozott, a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekben található szennyező anyagok legmagasabb határértékét. Az ÉTB-vel folytatott konzultációt követően a lehető leghamarabb meg kell határozni a legmagasabb értékeket ezen élelmiszerekre. Ennek megtörténtéig az e rendeletben megadott értékeket kell alkalmazni ezekre az élelmiszerekre is, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok magasabb határértékeket írnak elő.

(7) A hígítás elkerülése végett az összetett élelmiszerek előállítására felhasznált élelmiszer-összetevőknek az élelmiszerbe történő kerülésük előtt meg kell felelniük az e rendelet által előírt legmagasabb értékeknek.

(8) Az ember számára a zöldségfélék jelentik a nitrátfelvétel fő forrását. Az ÉTB 1995. szeptember 22-i szakvéleményében megállapította, hogy a teljes nitrátfelvétel általában lényegesen az elfogadható napi szint alatt van. Javasolta azonban az élelmiszerekkel és a vízzel bevitt nitrátmennyiség csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatását, mivel a nitrátok nitritekké és nitrozaminokká alakulhatnak, és sürgette a helyes mezőgazdasági gyakorlat átvételét annak biztosítása céljából, hogy a nitrátszinteket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre szorítsák. Az ÉTB hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nitrát jelenléte miatti aggodalom nem szabad, hogy a zöldségfogyasztás növekedését visszatartsa, mivel a zöldségfélék alapvető táplálkozási funkcióval rendelkeznek, és fontos szerepet játszanak az egészségvédelemben.

(9) A nitrátforrások jobb ellenőrzésére szolgáló különleges intézkedések a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályaival együtt segítséget nyújthatnak a zöldségek nitrátszintjének csökkentésében. Egyes zöldségek nitrátszintjét azonban az éghajlati körülmények is befolyásolják. Ennek következtében a különböző évszakokban eltérő nitrátszinteket kell megállapítani a zöldségfélékre. Az éghajlati körülmények a Közösség különböző részeiben rendkívül eltérőek lehetnek. Ezért a tagállamok számára biztosítani kell egy olyan átmeneti időszakot, mely során olyan, a területükön fogyasztásra szánt fejes saláta és paraj forgalmazását is engedélyezhetik, amelyekben a nitrátszintek magasabbak az I. melléklet 1.1. és 1.3. pontjában megadott értékeknél, feltéve, hogy a bennük jelenlévő mennyiségek egészségügyi szempontból még elfogadhatóak.

(10) A tagállamok területén működő fejessaláta- és parajtermelők, akik megkapták a megfelelő engedélyt, fokozatosan átalakítják művelési módszereiket a nemzeti szinten ajánlott helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása útján azért, hogy az átmeneti időszak végére megfeleljenek a közösségi szinten megállapított legmagasabb értékeknek. Kívánatos a közösen alkalmazott határértékek lehető legrövidebb időn belül történő elérése.

(11) A fejes salátára és parajra megállapított határértékeket 2002. január 1-je előtt felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint csökkenteni kell. Ennek a felülvizsgálatnak a tagállamok által végzett ellenőrzési tevékenységen, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak abból a célból történő alkalmazásán kell alapulnia, hogy a legmagasabb értékeket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékre csökkentsék.

(12) A fejes saláta és a paraj nitrátszintjének ellenőrzését és a helyes mezőgazdasági gyakorlat bevezetését a kívánt célokkal, a kapott ellenőrzési eredményekkel és különösen a várható kockázattal, valamint az összegyűjtött tapasztalattal arányos eszközök alkalmazásával kell végrehajtani. Egyes tagállamokban szigorúan figyelemmel kell kísérni a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását. Éppen ezért helyénvaló, hogy a tagállamok évente adjanak tájékoztatást ellenőrzési tevékenységük eredményeiről, beszámoljanak az általuk bevezetett intézkedésekről, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak a nitrátszintek csökkenése céljából történő alkalmazása terén elért előrehaladásról, és a tagállamok évente eszmecserét folytassanak ezekről a jelentésekről.

(13) A szabadföldi fejes salátára alacsonyabb határértékeket kell megadni, mint az üvegházi termesztésűre, és a hatékony ellenőrzés lehetővé tétele céljából a szabadföldi fejes salátára megadott határértékeket kell az üvegházi salátára is alkalmazni, amennyiben az nincs pontosan megjelölve.

(14) Az aflatoxinok olyan mikotoxinok, melyeket bizonyos magas hőmérsékleti- és nedvességtartalom mellett fejlődő Aspergillus fajok termelnek. Az aflatoxinok genotoxikus karcinogének, melyek számos élelmiszerben előfordulhatnak. Az ilyen típusú vegyületekre nincs olyan küszöbérték, mely alatt ne lenne megfigyelhető káros hatás. Éppen ezért nem adható meg megengedhető napi beviteli szint. A jelenlegi tudományos és technikai ismeretek és a termelési-, tárolási technikák fejlettségi szintje mellett nem lehet megakadályozni ezen penészgombák kifejlődését, és ebből következően nem lehet kiküszöbölni az aflatoxinok jelenlétét az élelmiszerben. Ezért ajánlatos a határértékeket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten megállapítani.

(15) Ösztönözni kell a penészgombák szaporodásának csökkentésére irányuló termesztési-, betakarítási- és tárolási módszerek javítását. Az aflatoxinok csoportjába olyan vegyületek tartoznak, melyek toxicitása és az élelmiszerekben való előfordulásuk valószínűsége eltérő. A legmérgezőbb vegyület az aflatoxin B1. Tanácsos biztonsági okokból mind az élelmiszerek teljes aflatoxin tartalmát (B1, B2, G1 és G2), mind az aflatoxin B1 tartalmát korlátozni. Az aflatoxin M1 az aflatoxin B1 metabolikus származéka, mely szennyezett takarmányt fogyasztó állatok tejében és az ezekből készült tejtermékekben fordul elő. Bár az aflatoxin M1 kevésbé veszélyes genotoxikus karcinogén vegyület, mint az aflatoxin B1, meg kell akadályozni jelenlétét az emberi fogyasztásra, különösen kisgyerekek által történő fogyasztásra szánt tejben és tejtermékekben.

(16) Ismeretes, hogy a válogatás és az egyéb fizikai kezelések lehetővé teszik a földimogyoró, a diófélék és a szárított gyümölcsök aflatoxin tartalmának csökkentését. A kereskedelemre gyakorolt hatás minimalizálása céljából ezért tanácsos magasabb aflatoxin tartalmat megengedni az olyan termékek esetében, melyeket nem szánnak közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra. Ilyen esetekben az aflatoxinszintet a földimogyoró, diófélék és szárított gyümölcsök fent említett kezelési módozatai ismert lehetséges hatásai, valamint annak figyelembevételével állapították meg, hogy a kezelés után azok megfeleljenek az ilyen jellegű, közvetlen emberi fogyasztásra, vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt termékekre megállapított legmagasabb határértékeknek. Gabonafélék esetén nem zárható ki, hogy a válogatás vagy az egyéb fizikai kezelések csökkentik az aflatoxinszennyezés szintjét. Az ilyen módszerek valódi hatékonyságának ellenőrzése, és szükség esetén a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó különleges legmagasabb érték meghatározása céljából meghatározott időszakon keresztül a I. mellékletben szereplő legmagasabb értékeket kizárólag akkor kell alkalmazni a gabonafélék és ezek feldolgozott termékei esetében, ha azok közvetlen emberi fogyasztásra, vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként kerülnek felhasználásra. Ha hiányoznak a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó sajátos legmagasabb határértékek megállapítását igazoló adatok, a meghatározott időszak után a közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt gabonafélékre megállapított legmagasabb határértéket kell alkalmazni a feldolgozatlan gabonafélékre is.

(17) A szóban forgó termékekre megadott különféle határértékek alkalmazásának hatékony ellenőrzése céljából ismerni kell a termékek pontos alkalmazási körét, amelyet megfelelő jelölés biztosít. Azon termékek, amelyek aflatoxinszintje meghaladja a legmagasabb határértéket, nem hozhatók forgalomba sem önállóan, sem egyéb élelmiszerekkel vagy élelmiszer-összetevőkkel történő keverés útján. A 315/93/EGK rendelet 5. cikke értelmében a tagállamok fenntarthatnak olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek olyan élelmiszerek legmagasabb aflatoxin értékét határozzák meg, amely élelmiszerekre nem fogadtak el közösségi rendelkezéseket.

(18) Az ólom felszívódása komoly veszélyt jelent a közegészségre. Az ólom károsítja a gyermekek kognitív fejlődését és szellemi teljesítőképességét, felnőtteknél növeli a vérnyomást, és szív-, valamint érrendszeri megbetegedéseket okoz. Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerek ólomszintje jelentősen csökkent az ólom egészségkárosító hatásának felismerésével, és jelentős erőfeszítések történtek az ólomkibocsátás csökkentésére, valamint a kémiai vizsgálatok minőségbiztosításának fejlesztésére. Az ÉTB 1992. június 19-i szakvéleményében azt a következtetést vonta le, hogy az élelmiszerek átlagos ólomtartalma nem ad okot aggodalomra, mindazonáltal hosszú távú intézkedéseket kell bevezetni az élelmiszerek ólomtartalmának további csökkentése céljából. Ezért a legmagasabb határértéket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben kell meghatározni.

(19) A kadmium felhalmozódhat az emberi szervezetben, és veseelégtelenséghez, csontrendszeri károsodáshoz és a reproduktív funkciók zavaraihoz vezethet. Nem zárható ki, hogy a kadmiumnak az embereknél karcinogén hatása van. Az ÉTB 1995. június 2-i szakvéleményében nagyobb erőfeszítéseket ajánl a kadmium élelmiszerekkel történő bevitelének csökkentésére, mivel az ember számára az élelmiszerek szolgálnak a kadmiumfelvétel fő forrásaként. Ezért a legmagasabb értéket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben kell meghatározni.

(20) A metil-higany vegyületek változásokat okozhatnak a csecsemők agyának fejlődésében, és nagyobb mennyiségben neurológiai változásokat idéznek elő felnőtteknél. A higany elsősorban a halat és a halból készült termékeket szennyezi. A közegészség védelme érdekében a 93/351/EGK bizottsági határozat [8] legmagasabb higanyszintet állapított meg a halból készült termékekre. Az áttekinthetőség érdekében az említett határozatban előírt megfelelő intézkedéseket be kell építeni e rendeletbe, és frissíteni kell azokat. Ezért a legmagasabb értéket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben kell meghatározni, figyelembe véve azt, hogy fiziológiai okokból bizonyos halfajok könnyebben halmozzák fel a higanyt szöveteikben, mint mások.

(21) A 3-monoklór-propán-1,2-diol (3-MCPD) bizonyos, az élelmiszerek feldolgozása során fellépő körülmények között keletkezik. Különösen ízesített élelmiszer-komponensek, savas hidrolízis során előállított hidrolizált növényi fehérje gyártása során (savas HVP) keletkezhet. A termelési folyamatok megváltoztatásával e termékek 3-MCPD tartalma jelentősen csökkenthető volt az elmúlt néhány évben. Nemrégiben több tagállam magas 3-MCPD szintet jelzett a szójaszósz bizonyos mintáiban is. A helyes gyártási gyakorlat érvényesítése, valamint a fogyasztók egészségének védelme érdekében legmagasabb értéket kell meghatározni a 3-MCPD-re. Az ÉTB 1994. december 16-én közreadott, és 1997. június 12-én megerősített szakvéleményében azt javasolta, hogy a 3-MCPD-t genotoxikus karcinogén vegyületnek kell tekinteni, és az élelmiszerek ne tartalmazhassanak kimutatható 3-MCPD maradványokat. A jelenleg folyó toxikológiai vizsgálatok azt jelzik, hogy a vegyület in vivo nem mutat genotoxikus karcinogén aktivitást.

(22) Az I. mellékletben a 3-MCPD-re megadott legmagasabb értékek az ÉTB állásfoglalásán alapulnak. Az ÉTB az új tanulmányok ismeretében újra fogja értékelni a 3-MCPD toxicitását. Amint az ÉTB új állásfoglalása rendelkezésre áll, újra kell értékelni a legmagasabb értékek megfelelőségét. A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a 3-MCPD előfordulását egyéb élelmiszerekben abból a célból, hogy további élelmiszerek legmagasabb értékei meghatározhatóak legyenek.

(23) A Közösség által elfogadott valamennyi legmagasabb értéket rendszeresen felül kell vizsgálni a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, valamint az előállítási és mezőgazdasági gyakorlat fejlesztésének eredményei figyelembevételével e szintek folyamatos csökkenésének biztosítása érdekében.

(24) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az I. mellékletben szereplő élelmiszerek csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha szennyezőanyag-tartalmuk nem haladja meg a mellékletben megadott értékeket.

(2) A I. mellékletben megadott legmagasabb értékeket az említett élelmiszerek ehető részeire kell alkalmazni.

(3) A I. mellékletben megadott mintavételi és vizsgálati módszereket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek kivételével, a szárított, hígított, feldolgozott vagy egynél több összetevőből álló termékek esetében, az alkalmazandó legmagasabb érték az I. mellékletben meghatározott érték, figyelembe véve az alábbiakat:

a) a szennyezés koncentrációjának változásai a szárítási vagy hígítási eljárás során;

b) a szennyezés koncentrációjának változásai a feldolgozás során;

c) az összetevő relatív aránya a termékben;

d) analitikai meghatározási határ.

Az első mondatot akkor kell alkalmazni, ha nem határoztak meg sajátos legmagasabb határértéket a szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett termékekre.

(2) Az I. mellékletben megadott legmagasabb értéket a 91/321/EGK, valamint a 96/5/EK irányelvben leírt, csecsemők vagy kisgyermekek számára készített élelmiszerekre is alkalmazni kell, amennyiben az adott élelmiszerekre a nemzeti jogszabályok nem írnak elő magasabb határértékeket, figyelembe véve a szennyezés koncentrációjának változásait a szárítás, hígítás vagy feldolgozás hatására, és a termék összetevőinek koncentrációváltozásait. Az ezen élelmiszerekben található szennyező anyagok legmagasabb határértékét legkésőbb 2004. április 5-ig kell megállapítani.

(3) A 3. cikk (1) bekezdésének és a 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül tilos olyan termékeket élelmiszer-összetevőként összetett élelmiszerek előállítására felhasználni, amelyek nem felelnek meg az I. mellékletben szereplő legmagasabb határértéknek.

3. cikk

(1) A tagállamok indokolt esetben átmeneti időszakot határozhatnak meg a területükön termesztett és ottani fogyasztásra szánt friss fejes saláta és paraj forgalomba hozatalára, ha ezek nitráttartalma magasabb, mint az I. melléklet 1.1. és 1.3. pontjában meghatározott értékek, feltéve, hogy alkalmazzák a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait az e rendeletben meghatározott határértékek fokozatos elérése érdekében.

A tagállamok évente tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az előző albekezdés végrehajtása érdekében tett intézkedéseikről.

(2) A tagállamok minden év június 30-ig értesítik a Bizottságot a fejes saláta és a paraj nitráttartalmának csökkentésére irányuló, helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak javításáról és alkalmazásáról, valamint ellenőrzéseik eredményeiről. Ezek az információk olyan adatokat is tartalmaznak, melyek a helyes mezőgazdasági gyakorlat alapjául szolgálnak.

(3) Az (1) bekezdést nem alkalmazó tagállamok ellenőrzik a fejes saláta és a paraj nitrátszintjét, valamint helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmaznak oly módon, hogy az arányos legyen a kívánt céllal, a kapott ellenőrzési eredményekkel és különösen a kockázattal és a megszerzett tapasztalattal.

4. cikk

(1) Az I. melléklet 2.1.1.1. és 2.1.2.1. pontjában meghatározott termékekre alkalmazandó legmagasabb aflatoxin-határértékeket az e termékekből készült feldolgozott termékekre is alkalmazni kell, amennyiben ezekre a feldolgozott termékekre nincs különleges legmagasabb határérték meghatározva.

(2) Az I. melléklet 2.1. pontjában említett termékek aflatoxintartalmára vonatkozóan tilos:

a) az I. mellékletben meghatározott legmagasabb határértéknek megfelelő termékeket olyan termékekkel keverni, melyek meghaladják ezeket a legmagasabb határértékeket, vagy válogatásra, vagy egyéb fizikai kezelésre szánt termékeket olyan termékekkel keverni, amelyeket közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás céljára szántak;

b) az I. melléklet 2.1.1.1., 2.1.2.1. és 2.1.3. pontjában meghatározott legmagasabb határértéknek nem megfelelő termékek felhasználása élelmiszergyártásnál az élelmiszer-összetevőjeként;

c) a termékeket kémiai kezeléssel méregteleníteni.

(3) Az I. melléklet 2.1.1.1. pontjában meghatározott legmagasabb aflatoxinértéknek nem megfelelő földimogyorót, dióféléket és szárított gyümölcsöt, valamint a 2.1.2.1. pontban meghatározott legmagasabb értéknek nem megfelelő gabonaféléket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha ezek a termékek:

a) nem kerülnek közvetlen emberi fogyasztásra, illetve azokat nem használják fel élelmiszergyártásnál élelmiszer-összetevőként;

b) megfelelnek a földimogyoróra az I. melléklet 2.1.1.2. pontjában, valamint a diófélékre és a szárított gyümölcsökre az I. melléklet 2.1.1.3. pontjában meghatározott legmagasabb értékeknek;

c) további válogatásra, vagy egyéb fizikai kezelésre kerülnek, és e kezelést követően az I. melléklet 2.1.1.1. és 2.1.2.1. pontjában meghatározott legmagasabb határértéket nem haladják meg, és a kezelés hatására nem keletkeznek egyéb ártalmas maradványok;

d) olyan jelöléssel vannak ellátva, amely egyértelműen feltünteti a termékek alkalmazási körét, és olyan jelölést tartalmaz, mely szerint "a terméket emberi fogyasztás vagy élelmiszergyártásnál élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatni kell, vagy fizikai kezelésnek kell alávetni az aflatoxinszennyezés csökkentése céljából."

5. cikk

(1) A tagállamok által az I. melléklet 1. szakaszában megállapított legmagasabb nitráttartalomnak való megfelelés ellenőrzése céljából végrehajtott vizsgálatok eredményei, a nitráttartalom csökkentésére irányuló helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazásáról és fejlesztéséről szóló jelentések, valamint azon adatok értékelése alapján, amelyeken a tagállamok helyes mezőgazdasági gyakorlata alapul, a Bizottság ötévente, és első alkalommal 2002. január 1-je előtt, felülvizsgálja a legmagasabb határértékeket azok csökkentése céljából.

(2) Az új tudományos adatok, valamint a tagállamok által az I. melléklet 3. és 4. szakaszában megadott legmagasabb nehézfém- és 3-MCPD-tartalomnak való megfelelés ellenőrzése céljából végrehajtott vizsgálatok eredményei alapján a Bizottság ötévente, és első alkalommal 2003. április 5-e előtt, felülvizsgálja a legmagasabb határértékeket a fogyasztók egészségének magas szintű védelme érdekében.

6. cikk

A 194/97/EK rendelet 2002. április 5-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, amelyet a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázat alapján kell olvasni.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2002. április 5-től kell alkalmazni. Az I. melléklet 3. szakaszát (nehézfémek) és 4. szakaszát (3-MCPD) nem kell alkalmazni olyan termékekre, melyeket ezen időpont előtt jogszerűen hoztak forgalomba a Közösségben.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. március 8-án.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

[2] HL L 184., 1999.7.17., 17. o.

[3] HL L 31., 1997.2.1., 48. o.

[4] HL L 139., 1999.6.2., 29. o.

[5] HL L 175., 1991.7.4., 35. o.

[6] HL L 124., 1999.5.18., 8. o.

[7] HL L 49., 1996.2.28., 17. o.

[8] HL L 144., 1993.6.16., 23. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

EGYES SZENNYEZŐ ANYAGOK ÉLELMISZEREKBEN ELŐFORDULÓ LEGMAGASABB ÉRTÉKEI

1. szakasz: Nitrátok [1]

Termék | 3Legmagasabb határérték (mg NO/kg) | Mintavételi módszer | Referencia vizsgálati módszer |

| |

1.1.Friss paraj (Spinacia oleracea) | november 1. – március 31. között betakarított, | 3000 | A Bizottság 79/700/EGK irányelve |

április 1. – október 31. között betakarított | 2500 | |

1.2.Tartósított, mélyfagyasztott vagy fagyasztott paraj | | 2000 | 79/700/EGK irányelv | |

1.3.Friss fejes saláta (Lactuca sativa L.) (üvegházi és szabadföldi saláta) | október 1. – március 31. között betakarított: április 1. – szeptember 31. között betakarított: kivétel a május 1. – augusztus 31. között betakarított, szabadföldön termesztett saláta | 450035002500 | 79/700/EGK irányelv A minimális egységszám azonban laboratóriumi mintánként 10 | |

2. Szakasz: Mikotoxinok

Termék | Legmagasabb határérték (μg/kg) | Mintavételi eljárás | A vizsgálati módszerek teljesítménykritériumai |

B1 | B1+B2+G1+G2 | M1 |

2.1.AFLATOXINOK

2.1.1.Földimogyoró, diófélék és szárított gyümölcsök | | | |

2.1.1.1.Földimogyoró, diófélék és szárított gyümölcsök, valamint ezek feldolgozott termékei közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-összetevőként felhasználva | 2 | 4 | – | 98/53/EK bizottsági irányelv | 98/53/EK irányelv |

2.1.1.2.Emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak, vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetett földimogyoró | 8 | 15 | – | 98/53/EK irányelv | 98/53/EK irányelv |

2.1.1.3.Emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak, vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetett diófélék és szárított gyümölcsök | 5 | 10 | – | 98/53/EK irányelv | 98/53/EK irányelv |

2.1.2.Gabonafélék (a hajdinával együtt, Fagopyrum sp.) | | | | | |

2.1.2.1.Gabonafélék (a hajdinával együtt, Fagopyrum sp.) és ezek feldolgozott termékei közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználásra | 2 | 4 | – | 98/53/EK irányelv | 98/53/EK irányelv |

2.1.2.2.Gabonafélék (a hajdinával együtt, Fagopyrum sp.) emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak, vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetve | – | – | – | 98/53/EK irányelv | 98/53/EK irányelv |

2.1.3.A legutóbb a 94/71/EK irányelvvel módosított 92/46/EGK tanácsi irányelvben meghatározott tej (nyerstej, tejtermékek előállítására szolgáló tej és hőkezelt tej) | – | – | 0,05 | 98/53/EK irányelv | 98/53/EK irányelv |

3. Szakasz: Nehézfémek

Termék | Legmagasabb határérték (mg/kg nedves tömeg) | Mintavétel teljesítménykritériuma | A vizsgálati módszerek teljesítménykritériumai |

3.1.ÓLOM (Pb)

3.1.1.Tehéntej (a 92/46/EGK irányelvben meghatározott nyers tej, tej alapú termékek előállítására szolgáló tej és hőkezelt tej) | 0,02 | 2001/22/EK bizottsági irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.2.A 91/321/EGK irányelvben meghatározott csecsemő- és gyermektápszer | 0,02 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.3.A legutóbb a 95/23/EK irányelvvel módosított 64/433/EGK tanácsi irányelv 2. cikke a) pontjában, továbbá a legutóbb a 97/79/EK irányelvvel módosított 71/118/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésében meghatározott marha-, juh-, sertés- és baromfihús, kivéve a 64/433/EGK irányelv 2. cikke e) pontjában és a 71/118/EGK irányelv 2. cikke (5) bekezdésében meghatározott vágási mellékterméket és belsőségeket | 0,1 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.3.1.A 64/433/EGK irányelv 2. cikke e) pontjában és a 71/118/EGK irányelv 2. cikke (5) bekezdésében meghatározott ehető szarvasmarha, juh, sertés és baromfi vágási melléktermék és belsőség | 0,5 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.4.A 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkének listáján az a), b) és e) kategóriában szereplő halak színhúsa, kivéve a 3.1.4.1. pontban felsorolt halfajokat | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.4.1.Az alábbi halfajták színhúsa:Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata), angolna (Anguilla anguilla), pettyes farkassügér (Dicentrarchus punctatus), fattyúmakréla (Trachurus trachurus), húsosajkú tengeri pér (Mugil labrosus labrosus), kétsávos gyűrűskeszeg (Diplodus vulgaris), dörmőgőhal (Pomadasys benneti), szardínia (Sardina pilchardus) | 0,4 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.5.Rákfélék, kivéve a tarisznyarák barna húsát | 0,5 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.6.Kéthéjú kagylók | 1,0 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.7.Fejlábúak (belsőségek nélkül) | 1,0 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.8.Gabonafélék (a hajdinával együtt) és hüvelyesek | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.9.A legutóbb 2000/48/EK irányelvvel módosított 90/642/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott zöldségfélék, kivéve a gyökérzöldségeket, a leveles zöldségeket, a friss fűszernövényeket és valamennyi gombát. Burgonya esetén a legmagasabb határérték hámozott burgonyára vonatkozik. | 0,1 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.9.1.Gyökér- és leveles zöldségek és valamennyi termesztett gomba | 0,3 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.10.A 90/642/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott gyümölcsök, kivéve a bogyós gyümölcsöket és a kis méretű gyümölcsöket. | 0,1 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.10.1.A 90/642/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott bogyós gyümölcsök és kis méretű gyümölcsök | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.11.Zsírok és olajok, a tejzsírral együtt | 0,1 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.12.A 93/77/EGK tanácsi irányelvben meghatározott gyümölcslevek, gyümölcslé-sűrítmények (közvetlen fogyasztásra) és gyümölcsnektárok | 0,05 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.1.13.Az 1493/1999/EK tanácsi rendeletben meghatározott borok, (beleértve a habzóborokat, a likőrborok nélkül), az 1601/91/EGK tanácsi rendeletben meghatározott aromatizált borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok, almabor, körtebor és gyümölcsborok. A legmagasabb határérték a 2001-i és későbbi szüretből készült termékekre vonatkozik. | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.KADMIUM (Cd)

3.2.1.A 64/433/EGK irányelv 2. cikke a) pontjában és a 71/118/EGK irányelv 2. cikke (1) pontjában meghatározott marha-, juh-, sertés- és baromfihús, kivéve a 64/433/EGK irányelv 2. cikke e) pontjában és a 71/118/EGK irányelv 2. cikke (5) bekezdésében meghatározott vágási melléktermékeket és belsőségeket. | 0,05 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.2.Lóhús | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.3.Szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfimáj | 0,5 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.4.Szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfi vese | 1,0 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.5.A 104/2000/EK rendelet 1. cikkének listáján, az a), b) és e) kategóriában szereplő halak színhúsa, kivéve a 3.2.5.1. pontban felsorolt halfajokat. | 0,05 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.5.1.Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata), angolna (Anguilla anguilla), szardella (Engraulis encrasicholus), ezüstkirály (Luvarus imperalis), fattyúmakréla (Trachurus trachurus), húsosajkú tengeri pér (Mugil labrosus labrosus), kétsávos gyűrűskeszeg (Diplodus vulgaris), szardínia (Sardina pilchardus) | 0,1 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.6.Rákfélék, kivéve a tarisznyarák barna húsát | 0,5 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.7.Kéthéjú kagylók | 1,0 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.8.Fejlábúak (belsőségek nélkül) | 1,0 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.9.Gabonafélék, kivéve a korpát, a búzacsírát, a búzadarát és a rizst | 0,1 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.9.1.Korpa, búzacsíra, búzadara és rizs | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.10.Szójafélék | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.11.A 90/642/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott zöldség- és gyümölcsfélék, kivéve a leveles zöldségeket, a friss fűszernövényeket, valamennyi gombát, a száras zöldségeket, a gyökérzöldségeket és a burgonyát. | 0,05 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.11.1.Leveles zöldségek, friss fűszernövények, zellerfélék és valamennyi termesztett gomba. | 0,2 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.2.11.2.Száras zöldségek, gyökérzöldségek és burgonya, kivéve a zellerféléket. Burgonya esetén a legmagasabb határérték hámozott burgonyára vonatkozik. | 0,1 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.3.HIGANY

3.3.1.Haltermékek, kivéve a 3.3.1.1. pontban felsoroltakat | 0,5 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

3.3.1.1.Ördöghalfélék (Lophius spp.), pásztás farkashal (Anarhichas lupus), tengeri sügér (Dicentrarchus labrax), kék menyhal (Molva dipterygia), bonitófélék (Sarda spp.), angolnafélék (Anguilla spp.), óriás laposhal (Hippoglossus hippoglossus), kis tonhalfélék (Euthynnus spp.), nyársorrúhal-félék (Makaira spp.), csuka (Esox lucius), karcsú palamida (Orcynopsis unicolor), portugál cápa (Centroscymnes coelolepis), rájafélék (Raja spp.), vörös álsügér, mélyvízi vörös álsügér, kis álsügér (Sebastes marinus, S. mentella, S. viviparus), amerikai vitorláshal (Istiophorus platypterus), villásfarkú abroncshal, fekete abroncshal (Lepidopus caudatus, Aphanopus carbo), cápa (valamennyi fajta), kígyómakréla, olajhal, nyugati kígyómakréla (Lepidocybium flavobrunneum, Ruvettus pretiosus, Gempylus serpens), kecsegefélék (Acipenser spp.), kardhal (Xiphias gladius), tonhalfélék (Thunnus spp.) | 1,0 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

4. Szakasz : 3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD)

Termék | Legmagasabb határérték (mg/kg nedves tömeg) | Mintavétel teljesítménykritériuma | A vizsgálati módszerek teljesítménykritériumai |

4.1.Hidrolizált növényi fehérje (HVP) | 0,02 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

4.2.Szójaszósz | 0,02 | 2001/22/EK irányelv | 2001/22/EK irányelv |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

E rendelet | A 194/97/EK rendelet |

– | 1. cikk |

1. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés a) pontja |

2. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés b) pontja |

2. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés c) pontja |

3. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (2) bekezdés |

3. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (3) bekezdés |

4. cikk (2) bekezdés | 2. cikk (4) bekezdés |

4. cikk (3) bekezdés | 2. cikk (5) bekezdés |

3. cikk (2) bekezdés | 3. cikk, első bekezdés |

3. cikk (3) bekezdés | 3. cikk, második bekezdés |

5. cikk (1) bekezdés | 3. cikk, harmadik bekezdés |

1. cikk (3) bekezdés | 4. cikkI. |

melléklet, 1. rész, "Nitrátok" | I. melléklet, Mezőgazdasági szennyező anyagok, 1. pont, "Nitrátok" |

I. melléklet, 2. rész, "Mikotoxinok" | I. melléklet, Mezőgazdasági szennyező anyagok, 2. pont, "Mikotoxinok" |

– | II. melléklet, "Egyéb szennyező anyagok" |

--------------------------------------------------