(1)

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal egészíti ki az (EU) 2021/2116 rendeletet.

(2)

Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (3b) bekezdésével összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy előleget fizetnek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) II. része I. címe II. fejezetének 1. szakaszában meghatározott támogatási program keretében a 2023/2024-es tanévre és az azt követő tanévekre odaítélt támogatás tekintetében. A következetes és megkülönböztetésmentes előlegfizetés biztosítása, valamint az uniós alapok védelmének garantálása érdekében helyénvaló konkrét feltételeket megállapítani az előlegfizetésre vonatkozóan, nevezetesen az előleg mértékének a kérelmező számára odaítélt támogatás maximális százalékos arányában történő rögzítése, valamint a támogatást kérelmezők biztosíték letétbe helyezésére való kötelezése révén.

(3)

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke meghatározza azokat a konkrét helyzeteket, amelyekben az illetékes hatóság mentesítést adhat a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól. Tekintettel arra, hogy az iskolaprogram keretében teljesítendő kötelezettségek be nem tartásának kockázata alacsony abban az esetben, ha a támogatást kérelmezők állami hatóságok, helyénvaló lehetővé tenni az illetékes hatóság számára, hogy a támogatást igénylők említett kategóriájának esetében is mentességet adjon a biztosíték nyújtására vonatkozó követelmény alól.

(4)

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkében a címnek a biztosítékok lehívására is utalnia kell, és az egyértelműség érdekében ugyanazon cikk (2) bekezdését ki kell egészíteni az (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendeletnek (4) a biztosíték lehívására vonatkozó eljárást meghatározó 56. cikkére való hivatkozással.

(5)

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell,

(1)

Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (3b) bekezdése bevezette annak lehetőségét, hogy a tagállamok előleget folyósítsanak az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének II. fejezetében meghatározott támogatási program (a továbbiakban: iskolaprogram) keretében a 2023/2024-es tanévre és az azt követő tanévekre nyújtott támogatás tekintetében. Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) kiegészíti az (EU) 2021/2116 rendeletet azáltal, hogy szabályokat állapít meg többek között a biztosítékokra vonatkozóan, beleértve az iskolaprogram keretében a támogatási előlegeknek a kérelmező számára odaítélt támogatás maximális százalékos arányában történő kifizetésére vonatkozó konkrét feltételeket, valamint a támogatást kérelmezők biztosíték letétbe helyezésére való kötelezését.

(2)

Az (EU) 2017/39 bizottsági végrehajtási rendelet (4) szabályokat állapít meg az iskolaprogram alkalmazására vonatkozóan, többek között a tagállami stratégiák tartalmával, valamint a támogatásnak az iskolaprogram keretébe tartozó tevékenységek végrehajtását követően történő igénylésével és kifizetésével kapcsolatban. Meg kell állapítani azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek alapján a tagállamok előleget folyósíthatnak az iskolaprogram keretében.

(3)

Meg kell állapítani továbbá az iskolaprogram keretében a támogatást kérelmezők által benyújtandó, támogatási előleg fizetése iránti kérelmek tartalmára, gyakoriságára és az azokat alátámasztó bizonyítékokra vonatkozó szabályokat.

(4)

Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 4. cikke meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a támogatási kérelmeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a kérelmezők a felmerült kiadások megtérítésének igénylése céljából benyújthassák azokat az illetékes hatóságokhoz azt követően, hogy végrehajtották a támogatási kérelmükben szereplő tevékenységeket. Meghatározza továbbá az említett kérelmek alátámasztásához szükséges igazoló dokumentumokat. A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettséget abban az esetben is alkalmazni kell, ha a támogatást kérelmező előleget kapott. Helyénvaló azonban egyedi követelményeket megállapítani azon támogatási kérelmekre vonatkozóan, amelyek esetében előleget folyósítottak.

(5)

Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 5. cikke meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóságok folyósíthatják a támogatást kérelmezők számára az iskolaprogram tevékenységeinek végrehajtása során felmerült költségek megtérítéséhez nyújtott támogatást. Helyénvaló megállapítani azokat a szabályokat, amelyek alapján az illetékes hatóságok előleget folyósíthatnak a támogatást kérelmezők számára, és meg kell határozni a támogatás kifizetésének feltételeit arra az esetre, amikor előlegfizetésre került sor. Ezenkívül az említett cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott igazoló dokumentumokra vonatkozó feltételeket a 4. cikkben kell meghatározni, mivel azok a támogatási kérelmeket támasztják alá.

(6)

Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 6. cikke megállapítja az iskolagyümölcs és -zöldség, valamint az iskolatej tekintetében megállapított pénzügyi előirányzatok közötti átcsoportosítások, valamint a szóban forgó rendelet 3. cikkében említett uniós támogatás iránti kérelmekben az átcsoportosításokról a Bizottságnak küldendő értesítések benyújtásának határidejét. Az 1308/2013/EU rendelet 23a. cikkének (4) bekezdésével összhangban az átcsoportosításokra tanévenként egyszer kerülhet sor, vagy a következő tanévre vonatkozó végleges támogatás meghatározását megelőzően, a tagállam indikatív előirányzatai között, vagy pedig a tanév kezdetét követően a tagállam végleges előirányzatai között, amennyiben a szóban forgó tagállam esetében sor került ilyen előirányzatok meghatározására. Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 3. és 6. cikke értelmében a tagállamoknak a végleges előirányzatok közötti minden szóban forgó átcsoportosításról az átcsoportosítás rögzítése szerinti tanév során január 31-ig tájékoztatniuk kell a Bizottságot. Annak érdekében, hogy a tagállamok rugalmasabban kezelhessék előirányzataikat, valamint hogy maximalizálják azok felhasználását, helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy az említett időpontot követően átcsoportosításokat hajtsanak végre az adott tagállam végleges előirányzatai között, és azokról az érintett tanévet követő augusztus 31-ig tájékoztassák a Bizottságot.

(7)

Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 9. cikke – az iskolaprogramra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében – konkrét szabályokat állapít meg a tagállamok által elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozóan. Ezek magukban foglalják a valamennyi támogatási kérelem módszeres adminisztratív ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, valamint a támogatási kérelmekhez csatolt igazoló dokumentumok ellenőrzésére vonatkozó követelményeket. Helyénvaló előírni, hogy ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a támogatási előlegek iránti kérelmekre is. Ezenkívül az iskolaprogram végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében helyénvaló előírni, hogy a támogatás kifizetése előtt adminisztratív ellenőrzéseket kell végezni.

(8)

Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Mivel a tagállamok csak a 2023/2024-es tanévre és az azt követő tanévekre vonatkozó támogatások tekintetében nyújthatnak előleget, továbbá annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésükre kontrollrendszerük kiigazítására, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az előlegfizetésekre és az ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések módosításai csak a 2023/2024-es tanévre és az azt követő tanévekre vonatkozó támogatások tekintetében legyenek alkalmazandók.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2017/804 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) az Európai Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 29,2–41,4 %, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében 45,6 %, az összes többi Kínai Népköztársaságban (a továbbiakban: Kína) működő vállalat esetében pedig 54,9 %.

(3)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(4)

A felülvizsgálat iránti kérelmet az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: kérelmező vagy ESTA) 2022. február 10-én nyújtotta be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csöveket gyártó uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(5)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2022. május 12-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

(6)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően az együttműködő kínai exportáló gyártók felvetették a kérdést, hogy az a tény, hogy az eredeti vizsgálatban a mintában szereplő uniós gyártók egyike sem vett részt a felülvizsgálat iránti kérelemben, azt jelenti-e, hogy az érintett vállalatok teljes mértékben felépültek a dömpingelt és kárt okozó behozatal hatásaiból.

(7)

A Bizottság először is megállapította, hogy az exportáló gyártók nem kérdőjelezték meg azt a tényt, hogy a kérelem megfelel az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő feltételeknek. Az eljárást ugyanis az Európai Acélcsőipari Szövetség (European Steel Tube Association) kezdeményezte, amely a teljes uniós termelés több mint 25 %-át képviseli, és azt a teljes uniós termelés több mint 50 %-át képviselő uniós gyártók támogatták. Másodszor, a Huta Batory nevű uniós gyártó mindkét vizsgálatban – az eredeti vizsgálatban és a hatályvesztési felülvizsgálatban is – szerepelt a mintában. Harmadszor, a Valcovni Trub Chomutov AS, az eredeti vizsgálatban a mintában szereplő második gyártó támogatta a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, de a Bizottság nem vette fel a mintába. Végül, az eredeti vizsgálatban a mintában szereplő másik két vállalat – az Arcelor Mittal Tubular Products Roman és a Vallourec Deutschland GmbH – kilépett az uniós piacról, vagy kilépése folyamatban van. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(8)

Ezenkívül az exportáló gyártók azzal érveltek, hogy akkor lehet hatályvesztési felülvizsgálatot kezdeményezni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a kár folytatódását vagy megismétlődését idézné elő, és hogy egy pozitív megállapítást tényszerű bizonyítékokkal kell alátámasztani. Érvelésük alátámasztására hangsúlyozták, hogy a kínai exportáló gyártók a reprezentatív országban érvényes árakhoz folyamodás miatt alkalmazott eltérő módszerek okán soha nem fogják tudni megismerni a rendes értéket.

(9)

A Bizottság megjegyezte, hogy megvizsgálta a benyújtott bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét, és az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a jelenlegi vizsgálat megindításához. Mindenesetre az exportáló gyártók nem szolgáltattak példát a bizonyítékok elégtelen voltára, így ezt az állítást nem támasztották alá megfelelő indokolással. Ami a rendes értéket illeti, az exportáló gyártóknak bőven volt alkalmuk a kérelemben alkalmazott módszer(ek) és kiszámított rendes érték ellenőrzésére. Következésképpen a Bizottság elutasította az állításukat.

(10)

Ezenkívül az exportáló gyártók kijelentették, hogy az érintett termék uniós gyártóinak üzleti tevékenysége sokkal inkább függ a külföldi piacokon, mintsem az uniós piacon uralkodó körülményektől, és hogy a kérelmezők exportteljesítményének 2019 óta tapasztalható romlása nem a Kínából származó behozatalnak tudható be. Azt is állították, hogy a gyenge exportteljesítmény mellett az Unióban tapasztalható negatív fejlődési tendenciák egy része a Covid19-világjárvány kitörésének is tulajdonítható, különösen 2020-ban. Ezen túlmenően azzal érveltek, hogy a kérelemben közölt tonnánkénti termelési költség (1 245–1 291 EUR), jóval alacsonyabb, mint az eredeti vizsgálatban közölt érték.

(11)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kérelem jelenlegi szakaszában elegendő a kérelmező rendelkezésére álló információk alapján arra vonatkozóan bizonyítékot szolgáltatni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége. Ebben a tekintetben, még ha helytállóak is az exportáló gyártók azon állításai, miszerint az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a Kínából származó behozatalon kívüli más tényezők miatt romlott, a bemutatott érvek nem kérdőjelezték meg azt a tényt, hogy a Kínából érkező behozatal mind abszolút értékben, mind piaci részesedésben jelentős maradt. Ezenkívül a kérelemben benyújtott bizonyítékok azt mutatták, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár valószínűleg megismétlődik. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(12)

Az exportáló gyártók azt is állították, hogy a Tenaris a világjárvány hatását megelőzően és azt követően is szilárd és normális gazdasági teljesítményt nyújtott. A Tubos Reunidos SA esetében az értékesítési forgalom 2018-tól kezdve három egymást követő évben változatlan szinten maradt, majd 2020-tól az eladási értékadatok emelkedtek. Csak a harmadik országokba irányuló exporteladások csökkentek – az amerikai piacot kivéve. Az uniós gyártók helyzetével kapcsolatos érveik alátámasztására benyújtottak a két vállalat ambiciózus terveire vonatkozó bizonyítékokat, amelyek szerint a vállalatok beruházni és terjeszkedni kívánnak, illetve korszerűsíteni kívánják az uniós gyártólétesítményeiket.

(13)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kármutatókat nem az egyes gyártók, hanem a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén elemzi. A fenti (11) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kérelem a teljes uniós gazdasági ágazat tekintetében elegendő bizonyítékot tartalmazott a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozóan, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az érvet.

(14)

Az exportáló gyártók azzal is érveltek, hogy az uniós piac a Thaiföldről érkező behozatal gyors növekedésével néz szembe, ami nagyban befolyásolja a végrehajtott intézkedések hatását és a kérelmezők piaci helyzetét. Ezenkívül a védintézkedések az érintett termékre is vonatkoznak, és 2024. június 30-ig érvényben maradnak.

(15)

A Bizottság megjegyezte, hogy a felek a Thaiföldről érkező behozatalt illetően nem bizonyították, hogy érveik miként kérdőjeleznék meg a kérelemben a kár folytatódására/megismétlődésére vonatkozóan szereplő bizonyítékokat. Ami a védintézkedéseket illeti, a dömpingellenes intézkedések más problémákat kezelnek, mint a védintézkedések. Ezenfelül az acéltermékekre vonatkozó védintézkedések nem akadályozzák meg a dömpingellenes intézkedések védővámmentes kontingenseken belüli bevezetését. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(16)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, az uniós gyártókat, a szakszervezeteket, a Kínai Népköztársaságban működő ismert exportáló gyártókat, a Kínai Népköztársaság hatóságait, az ismert importőröket, felhasználókat, kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(18)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(19)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(20)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkével összhangban Bizottság a mintát a hasonló termék uniós termelésének és értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg lehetett vizsgálni; valamint a minta földrajzi kiterjedése alapján. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék ismert uniós gyártóinak teljes termelési és értékesítési volumenének közel 76 %-át, illetve 67 %-át tették ki. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban, de nem érkeztek észrevételek. Következésképpen a Bizottság megerősítette a mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(21)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(22)

Mindössze egy független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök e nagyon csekély számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(23)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(24)

Két Kínában működő exportáló gyártó, illetve exportáló gyártói csoport nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre, valamint hogy megvizsgálja az összes jelentkezett exportáló gyártót.

(25)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(26)

A Bizottság továbbá a mintában szereplő uniós gyártóknak, a független importőröknek, a felhasználóknak, az uniós gyártók szövetségének, valamint az exportáló gyártóknak is küldött kérdőívet. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket hozzáférhetővé tette az interneten is (4).

(27)

A Bizottságnak a mintában szereplő három uniós gyártó, egy független importőr, az uniós gyártók szövetsége, valamint a két exportáló gyártó, illetve exportáló gyártói csoport nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(28)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(29)

A Bizottság továbbá ellenőrző látogatást tartott az alábbi szövetségnél:

(30)

A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (a továbbiakban: Covid19-ről szóló közlemény) (5) miatt a Bizottság nem tudott ellenőrző látogatásokat lefolytatni az exportáló gyártók telephelyein. A Bizottság ehelyett – a Covid19-ről szóló közleménnyel összhangban – az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte a megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt. Videokonferenciára is sor került a Bizottság és az alábbi exportáló gyártók/exportáló gyártói csoportok között:

(31)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően tett észrevételeikben az együttműködő exportáló gyártók – nevezetesen a Daye Special Steel Co. Ltd., a Zhejiang Pacific Seamless Steel Tube Co. és a Yangzhou Chengde Steel Pipe, Co. Ltd. – az eredeti vizsgálatban a mintában szereplő uniós gyártók jelen hatályvesztési felülvizsgálatban való állítólagos hiányával, valamint azzal kapcsolatos kérdést terjesztettek elő, hogy ezek az uniós gyártók ezúttal miért nem szerepelnek a mintában. Ezenfelül megjegyezték, hogy a Huta Batory nem volt a mintában szereplő uniós gyártók között ebben a hatályvesztési felülvizsgálatban. Továbbá jelezték, hogy nem tudták felmérni, hogy a kár megismétlődésének meghatározása összefüggésben áll-e a mintában a két vizsgálat között bekövetkezett változásokkal.

(32)

A Bizottság megjegyezte, hogy az együttműködő exportáló gyártók által előadott érvvel a (7) preambulumbekezdés foglalkozik. Különösen a Huta Batory nevű uniós gyártó mindkét vizsgálatban – az eredeti vizsgálatban és a hatályvesztési felülvizsgálatban is – szerepelt a mintában. Ez a vállalat ma Alchemia S.A. néven ismert.

(33)

Ami a többi vállalatot illeti, a (20) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság az uniós gyártók mintáját a hasonló termék uniós termelésének és értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg lehetett vizsgálni. A mintával kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság a mintát jóváhagyta, és az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatívnak minősítette. Továbbá, jóllehet a minta az eredeti vizsgálat és a jelen hatályvesztési felülvizsgálat között módosult, az exportáló gyártók nem nyújtottak be semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a minta ne lenne reprezentatív. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat helyzetének és a kár megismétlődésének értékelésekor a Bizottság az összes uniós gyártóra – beleértve az eredeti vizsgálatban mintában szereplő gyártókat – vonatkozó makrogazdasági mutatókra is alapozza elemzését. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(34)

A Bizottság 2023. április 21-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(35)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(36)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban szereplővel, nevezetesen jelenleg a 7304 19 90, ex 7304 29 90, 7304 39 88 és 7304 59 89 (TARIC-kód: 7304299090) KN-kódok alá tartozó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(37)

Az egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek alkalmazása nagyon változatos, használják olaj, gáz és folyadékok szállításához, az építőiparban cölöpként, mechanikus használatra, gázvezetékként, kazáncsőként, és OCTG-csőként csövezéshez az olajiparban.

(38)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(39)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(40)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(41)

Az eredeti vizsgálati időszakban (6) a kínai exportáló gyártók az érintett termékből több mint 42 ezer tonnát exportáltak az Unióba, ami az akkori uniós piacon körülbelül 26 %-os piaci részesedést jelentett.

(42)

A jelenlegi vizsgálatban a figyelembe vett időszak és a felülvizsgálati időszak tekintetében az érintett termék behozatalára vonatkozó, a Comextben és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő statisztikai adatok lényegesen alacsonyabb behozatali mennyiséget mutattak, mint az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett exportmennyiség. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben a konkrét esetben a statisztikai információk nem megbízhatóak, és nem használhatók fel a Kínából érkező behozatal mennyiségének, illetve a kínai exportáló gyártók piaci részesedésének meghatározására. Ezért az érintett termék Unióba irányuló behozatalának volumenére és a kínai exportáló gyártók piaci részesedésére vonatkozó megállapításait a Bizottság az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adataira és a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra alapozta.

(43)

A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártók az érintett termékből körülbelül 2,9 ezer tonnát exportáltak az Unióba, ami az uniós piacon [2,5–3,5 %]-os piaci részesedést képviselt (lásd a 3. táblázatot).

(44)

Az együttműködő exportáló gyártók felülvizsgálati időszak alatti termelése a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes becsült kínai gyártásának csupán mintegy 12 %-át tette ki (7). Ezért a Bizottság valószínűnek tartotta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az összes kínai exportáló gyártó (a vizsgálat során a mintában nem szereplő és nem ellenőrzött gyártókat is beleértve) Unióba irányuló teljes behozatala meghaladta az együttműködő kínai exportáló gyártók által bejelentett 2,9 ezer tonnás mennyiséget, és a kínai exportáló gyártók piaci részesedése minden valószínűség szerint meghaladta az alábbi 3. táblázatban feltüntetett [2,5–3,5 %]-ot.

(45)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai exportáló gyártók – bár kisebb mennyiségben – továbbra is exportálták a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba.

(46)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(47)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(48)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Mexikót választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(49)

A Bizottság 2022. július 14-én az ügy irataihoz csatolt feljegyzés (a továbbiakban: a termelési tényezőkről és a reprezentatív országról szóló feljegyzés vagy feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megjelölte a lehetséges reprezentatív országot, nevezetesen Mexikót. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a Tubos de Acero de México S.A. (a továbbiakban: Tamsa) nevű mexikói gyártó rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg.

(50)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(51)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(52)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(53)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (8) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(54)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő, hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (9). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (10), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (11). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (12). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (13). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (14), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (15).

(55)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (16) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(56)

A kérelemben azt állították, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják a kínai kormány vagy más hatóságok különféle, mindenre kiterjedő beavatkozásai, melyekre a kormányzat különböző szintjein kerül sor, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni. Álláspontjának alátámasztására a kérelem hivatkozott a kínai acélágazattal kapcsolatos, közelmúltbeli bizottsági vizsgálatokra (17).

(57)

Konkrétabban a kérelem rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és a befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések (például a tizenharmadik és a tizennegyedik ötéves terv) útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg.

(58)

A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. A kérelmező különösen az acélágazattal foglalkozó korábbi bizottsági vizsgálatokra és a jelentésre hivatkozva előadta, hogy:

(59)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(60)

Ezen belül a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában (vagyis az acélágazatban) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontja első franciabekezdésének értelmében továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. A vizsgálat megerősítette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék két fő gyártója, nevezetesen a Daye Special Steel Ltd. és a Zhejiang Pacific Seamless Tube állami tulajdonban van. A Daye Special Steel Ltd. és a Zhejiang Pacific Seamless Tube a CITIC Pacific Special Steel leányvállalatai. A CITIC Pacific Special Steel a különleges acéltermékek egyik legnagyobb gyártója Kínában (22), és a CITIC Limited vállalathoz tartozik, amely egy állami tulajdonú vállalat, egyúttal Kína egyik legnagyobb konglomerátuma (23). A 2021-es éves jelentésében a CITIC kijelenti, hogy „a CITIC elkötelezett a nemzeti stratégia végrehajtása mellett – beleértve a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá válást – a tizennegyedik ötéves terv teljesítése érdekében. Arra is törekszünk, hogy úttörő szerepet játsszunk az állami tulajdonú vállalatok között a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kettős célkitűzéseink megvalósításában, valamint hogy az ESG terén követendő példává váljunk a tőkepiacon (24) ”.

(61)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (25), vagy a tizennegyedik ötéves nyersanyagágazat-fejlesztési terv, amely szerint az ágazat „megvalósítja a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözését”, és „kialakít egy ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoportot” (26), illetve az acélhulladék-ágazat fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, amelynek legfőbb célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, és a tizennegyedik ötéves terv végére a nemzeti acélgyártásban a 30 %-os átfogó hulladékarány elérése” (27).

(62)

Tartományi szinten is hasonló példákat láthatunk a kínai hatóságok azon szándékára, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amelynek tervei között szerepel „a szervezetek csoportos fejlesztésének folyamatos megvalósítása, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonát érintő reform felgyorsítása, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiókon átívelő összeolvadásának és átszervezésének előmozdítása, valamint 1–2 világméretű csoport és 3–5 hazai befolyással rendelkező, nagy csoport létrehozására való törekvés”, továbbá „az acélhulladék újrahasznosítási és forgalmazási csatornáinak további bővítése, az acélhulladékok szűrésének és osztályozásának erősítése.” (28) Ezenfelül Hebei tartomány acélipari terve kimondja a következőket: „A strukturális kiigazításhoz való ragaszkodás, és a termékdiverzifikáció előtérbe helyezése. A vas- és acélipar szerkezeti kiigazításának és az iparszerkezet optimalizálásának rendíthetetlen előmozdítása; a vállalkozások konszolidációjának, átszervezésének, átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése; a vas- és acélipar fejlődésének átfogó támogatása a nagyvállalatok irányába való elmozdulás, a műszaki berendezések korszerűsítése, valamint a termelési folyamatok és a downstream termékek diverzifikálása érdekében.”

(63)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak a tizennegyedik ötéves terv keretében megvalósítandó, az acélipar átalakításáról és korszerűsítéséről szóló végrehajtási terve előirányozza a következőket: „jellegzetes acélgyártó bázisok építése […], 6 jellegzetes acélgyártó bázis kiépítése Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshan, Xinyang, Shangqiu, Zhouou stb., valamint az ipar léptékének, intenzitásának és specializálódásának javítása. Ezek közül 2025-re Anyangban a nyersvas ellenőrzött gyártási kapacitása 14 millió tonna, míg a nyersacél ellenőrzött gyártási kapacitása 15 millió tonna lesz (29).”

(64)

További iparpolitikai célkitűzések más tartományok úgymint Jiangsu (30), Shandong (31), Shanxi (32), Liaoning Dalian (33) vagy Zhejiang (34) tervdokumentumaiban is szerepelnek.

(65)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre, a Bizottság nem tudta szisztematikusan megállapítani, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó vállalatok és a KKP között személyes kapcsolat áll fenn. Van azonban néhány, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó konkrét példa.

(66)

Például a CITIC Pacific Special Steel igazgatótanácsának elnöke és a pártbizottság titkára ugyanaz a személy (35). Ezenfelül a CITIC Pacific Special Steel felügyelőbizottságának elnöke a pártbizottság helyettes titkára (36).

(67)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során azonosított egyéb dokumentumokat, amelyek azt mutatják, hogy ezen ágazat számára előnyös az acélágazattal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék annak egyik alágazata.

(68)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (37). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (38). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (39).

(69)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt fontos nyersanyag a vasérc. A vasércről a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv is említést tesz, miszerint annak kapcsán az állam a következőket tervezi: „a hazai ásványi erőforrások racionális fejlesztését. A vasérc feltárásának fokozását […], kedvezményes adópolitika végrehajtását, a fejlett technológiák és berendezések alkalmazásának ösztönzését a bányászati szilárd hulladék képződésének csökkentése érdekében.” (40) A tartományokban, például Hebeiben, a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „az új projektberuházásoknak nyújtandó kedvezmény támogatása; feltérképezés és a pénzintézetek ösztönzése, hogy alacsony kamatozású hiteleket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalkozásoknak az új iparágakra való átálláshoz, és ezzel egyidejűleg a kormány kedvezményes támogatásokat biztosít (41).” Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált anyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(70)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a bérköltségeknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontja ötödik franciabekezdése értelmében vett torzulásai is érintik, amint azt az (58) preambulumbekezdés is említi. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (42).

(71)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az (58) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára. Ennek következtében a pénzügyi rendszerben érvényesülő jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(72)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(73)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(74)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(75)

A jelenlegi vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(76)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(77)

A (49) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést adott ki. E feljegyzés ismerteti a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy ebben az ügyben Mexikót szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(78)

A feljegyzésben a Bizottság rögzítette, hogy a Világbank megítélése szerint 55 ország gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyikük a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik (45).

(79)

A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket hét országban gyártják: Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Mexikó, Orosz Föderáció és Szaúd-Arábia. E hét országból csak kettő tartozik azon 55 ország közé, amelyeket a Világbank a Kínai Népköztársasághoz hasonló bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkező országként azonosított – ez a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó csoport. Ezek az országok Mexikó és az Orosz Föderáció.

(80)

A Bizottság felmérte továbbá a felülvizsgálat tárgyát képező termékre és annak nyersanyagaira, nevezetesen a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásának legfontosabb költségtételeit jelentő anyagokra vonatkozó export- és/vagy importkorlátozások által okozott piaci torzulások fennállását. A Bizottság megállapította, hogy az Orosz Föderációban az acélhulladékra, a villamos energiára és a gázra vonatkozó kereskedelmi korlátozások voltak érvényben, amelyek mind a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált fontos termelési tényezők. Tekintettel ezekre az Orosz Föderációban fennálló kereskedelmi korlátozásokra, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Orosz Föderáció nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(81)

Mexikó esetében a Bizottság nem állapított meg ilyen korlátozásokat. Mexikó gazdasági fejlettségi szintje megegyezik a Kínai Népköztársaságéval, és a Bizottság nem állapított meg sem a termelési tényezőkre, sem pedig a felülvizsgálat tárgyát képező termékre érvényben lévő korlátozást.

(82)

A kezdeményezést követően a Daye Special Steel Co., Ltd. és a Zhejiang Pacific Seamless Steel Tube Co., Ltd. exportáló gyártók azzal érveltek, hogy Mexikó nem feltétlenül felel meg teljes mértékben a megfelelő harmadik országra vonatkozó kritériumoknak, mivel először is, úgy tűnik, hogy a gyártási folyamat eltér a kínai exportáló gyártókétól; másodszor, a mexikói gyártók által előállított termékek köre sokkal szűkebbnek (vagy kevésbé diverzifikáltnak) tűnik, mint a kínai exportáló gyártók által előállított és exportált termékek köre.

(83)

Ezen az általános állításon kívül az exportáló gyártók beadványa nem tartalmazott semmilyen konkrét bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék mexikói gyártóinak gyártási folyamata és termékköre miért tér el a kínai gyártókétól, és ez milyen hatást gyakorol a termelési tényezőkre. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. További észrevétel nem érkezett.

(84)

A Bizottság elemezte ezenfelül a fő termelési tényezők Mexikóba érkező behozatalát. A behozatali adatok elemzése azt mutatta, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált termelési tényezőket elegendő mennyiségben importálják Mexikóba ahhoz, hogy megfelelő viszonyítási alapot képezzenek, és hogy ezt a behozatalt nem érinti a Kínából vagy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendeletének (46) I. mellékletében felsorolt más országok bármelyikéből érkező behozatal.

(85)

A Bizottság azonosított továbbá egy vállalatot (Tamsa), amelynek legújabb pénzügyi adatai – a Tenaris-csoport pénzügyi adatai alapján – rendelkezésre állnak a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség meghatározásához (lásd a 4.7.5. szakaszt).

(86)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Mexikót kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a Tamsa vállalat pénzügyi adatait kívánja tekintetbe venni.

(87)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Mexikó mint reprezentatív ország és a Tamsa mint a felülvizsgálat tárgyát képező termék reprezentatív országban működő gyártója megfelelőségéről.

(88)

A (82) preambulumbekezdésben részletesen ismertetetteken kívül nem érkezett észrevétel.

(89)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Mexikó az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(90)

A fenti elemzés alapján Mexikó teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(91)

A rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra nézve.

(92)

A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Global Trade Atlas (a továbbiakban: GTA) (47) adatbázisa alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét.

(93)

A kérelmező/érdekelt felek által benyújtott kérelem és az azt követően szolgáltatott összes információ, valamint az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött adatok figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Termelési tényezők és információforrások

(94)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásoktól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt. Az importár súlyozott átlaga adott esetben a behozatali vámra tekintettel kiigazításra került.

(95)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja.

(96)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeikben az együttműködő exportáló gyártók megkérdőjelezték a Bizottság által a fogyóeszközök torzulástól mentes értékének kiszámítására használt módszert. Érvelésük szerint ahelyett, hogy a fogyóeszközök teljes összegét a teljes közvetlen nyersanyagköltség százalékában kifejezi, majd ezt a százalékos arányt alkalmazza a teljes, torzulástól mentes nyersanyagköltségre (a referenciaértékre), a Bizottságnak minden egyes tétel esetében egy torzulástól mentes értéket kellett volna használnia.

(97)

A Bizottság megjegyezte, hogy bevett gyakorlata, hogy nem egyedi referenciaértéket számít ki a fogyóeszközökre, hanem az exportáló gyártók által jelentett költségadatok alapján a teljes nyersanyagköltség százalékában fejezi ki azokat, majd ezt a százalékos arányt alkalmazza az újraszámított anyagköltségre a megállapított torzításmentes árak használatakor. Ezen túlmenően a (95) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ezek a költségek elhanyagolható értéket képviseltek, és az alkalmazott módszertől függetlenül nem lettek volna érzékelhető hatással a dömpingkülönbözet kiszámítására. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fogyóeszközök torzulástól mentes értékének kiszámítására alkalmazott módszere megfelelő volt, mivel megőrizte az érintett exportáló gyártók költségszerkezetét. Ezenkívül a vizsgálat idején nem állt rendelkezésre megbízhatóbb információ, és az exportáló gyártók észrevételeiket nem támasztották alá olyan módon, hogy az általuk javasolt módszer alkalmazásának hatását számszerűsítették volna. A Bizottság ezért elutasította a fogyóeszközökre vonatkozó állítást.

(98)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulástól mentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulástól mentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulatlan fuvarozási költségeinek becslésére.

(99)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) minden évben információkat szolgáltat a mexikói munkavállalók átlagos havi keresetéről és a heti munkaórák egy munkavállalóra jutó átlagos számáról a különböző ágazatokban.

(100)

A Bizottság a 2021. évi adatokat használta fel az átlagos feldolgozóipari órabér meghatározásához (48). A teljes munkaerőköltség meghatározásához a Bizottság az OECD által a „Taxing Wages 2021” [Béreket terhelő adók 2021] című kiadványban közzétett adatokra támaszkodott, amelyek a 2021. évre vonatkoztak (49). A feldolgozóipari órabérhez a Bizottság hozzáadta a társadalombiztosítási járulékokat is.

(101)

A mexikói vállalkozások számára 2021-ben megállapított, átlagos villamosenergia-árakat (kWh-ban) a GlobalPetrolPrices.com – a felülvizsgálati kérelemben megjelölt forrás – teszi közzé. Ezen ár alapján a Bizottság meghatározta a felülvizsgálati időszakban (2021) felszámított átlagos villamosenergia-árat (50).

(102)

A mexikói vállalkozások (ipari felhasználók) számára megállapított földgázárat az energiaügyi szabályozó hatóság (Comisión Reguladora de Energía, a továbbiakban: CRE) teszi közzé. A Bizottság a CRE által a felülvizsgálati időszakban jelentett, vállalkozások számára megállapított átlagárat használta (51).

(103)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(104)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a Tamsa tevékenységére vonatkozó pénzügyi adatokat használta fel, amelyek az anyavállalat (Tenaris S.A.) konszolidált pénzügyi beszámolójában megtalálhatók (52).

(105)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(106)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően előterjesztett észrevételeikben az együttműködő exportáló gyártók ugyanazon okokból kérdőjelezték meg a Bizottság által az általános költségek kiszámítására használt módszert, mint a fogyóeszközök kiszámítására használt módszer esetében (lásd a (96) preambulumbekezdést), azzal érvelve, hogy a Bizottságnak ahelyett, hogy kiszámítja az általános költségek százalékos arányát és azt a torzulástól mentes közvetlen költségre alkalmazza, minden tényező esetében külön-külön kellett volna azt megállapítania, majd azokat helyettesítő értékekkel kellett volna helyettesítenie.

(107)

Ezzel az állítással kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy az általános költségekre vonatkozó adatok az egyes tényezők esetében nem állnak külön-külön rendelkezésre a reprezentatív országbeli gyártó pénzügyi kimutatásaiban. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az általános költségek torzulástól mentes értékének kiszámítására alkalmazott módszere megfelelő volt, mivel megőrizte az érintett exportáló gyártók költségszerkezetét. Ezenkívül nem állt rendelkezésre megbízhatóbb információ, és az exportáló gyártók nem javasoltak alternatív, torzulástól mentes referenciaértéket az általános költségekre vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az általános költségekre vonatkozó állítást.

(108)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(109)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság a gyártási költségekből levonta a gyártási folyamat során újrafelhasznált melléktermékek torzulatlan költségeit. A Bizottság az ellenőrzés során ellenőrizte e felhasználási arányok helytállóságát. Az 1. táblázatban leírtak szerint a Bizottság a felhasználási arányokat megszorozta a reprezentatív országban (azaz Mexikóban) megfigyelt torzulástól mentes egységköltségekkel.

(110)

A Bizottság a torzulástól mentes gyártási költségek megállapítását követően hozzáadta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket és a nyereséget a 4.7.5. szakasznak megfelelően. A gyártási általános költségek megállapítása az exportáló gyártók adatai alapján történt. Az SGA-költségek és a nyereség megállapítása az Tenaris csoport 2021. évi pénzügyi beszámolói (53) alapján történt, amelyekben szerepelnek a mexikói leányvállalat, a Tamsa adatai is. A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

(111)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(112)

Az exportáló gyártók megkérdőjelezték annak módját, ahogyan a Bizottság az SGA-költségeket és a nyereséget meghatározta azáltal, hogy megkérdezték, hogy a Bizottság az SGA-költségeket és a nyereséget miért az eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) százalékában fejezte ki a forgalom százaléka helyett, valamint hogy a közvetlen értékesítési költségeket beleszámította-e az SGA-költségekbe, továbbá hogy miért a Tenaris csoport SGA-költségeit és nyereségét használta a mexikói leányvállalat, a Tamsa érintett termékének adatai helyett.

(113)

A Bizottság megjegyezte, hogy bevett gyakorlata, hogy az SGA-költségeket és a nyereséget az ELÁBÉ százalékában fejezi ki a rendes érték kiszámításához, valamint hogy a közvetlen értékesítési költségeket beleszámítja az SGA-költségekbe. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a rendes értéket a termelési költségek alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Ebből következik, hogy a rendes érték költségeken alapuló kiszámításához az adott költségekhez hozzáadandó SGA-költségeket és nyereséget az érintett költségek függvényében kell kifejezni. A Bizottság azért a Tenaris csoport SGA-költségeit és nyereségét használta, mivel a Tamsa SGA-költségei és nyeresége nem álltak rendelkezésre, és a Tenaris csoport adatai jelentették a rendelkezésre álló legjobb alternatívát. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az SGA-költségek és a nyereség kiszámításának módszere megfelelő, nem utolsósorban azért, mivel nem állt rendelkezésre jobb információ, és elutasította az állítást.

(114)

Az együttműködő exportáló gyártók közvetlenül független vevőknek vagy egy Kínában székhellyel rendelkező, velük kapcsolatban álló kereskedőn keresztül exportáltak az Unióba.

(115)

A Bizottság ezért az exportárat az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árként állapította meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(116)

A Bizottság terméktípusonként összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártók előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárát.

(117)

Azokban az esetekben, amikor azt a tisztességes összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. A Bizottság kiigazításokat hajtott végre a banki költségek, jutalékok, hitelköltségek, fuvarozási és kezelési költségek, egyéb kedvezmények, csomagolási költségek és biztosítások tekintetében.

(118)

Az együttműködő exportáló gyártók tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék minden egyes típusa vonatkozásában összehasonlította a rendes érték súlyozott átlagát a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(119)

Mindezek alapján az együttműködő exportáló gyártók esetében a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a 10 % és 44 % közötti tartományban volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(120)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét.

(121)

A kérelmezők szerint 23 gyártóval, összesen 33 gyártósoron Kína állítja elő a világon a legnagyobb mennyiségben a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(122)

A felülvizsgálati időszakban a kérelmezők becslései szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai össztermelése mintegy 2,3 millió tonnát tett ki. Ugyanezen forrás szerint a teljes becsült termelési kapacitás 5 millió tonna volt. Ezért a felülvizsgálati időszakban a szabad kapacitás körülbelül 2,7 millió tonnát tett ki Kínában a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan. Mivel a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás a becslések szerint körülbelül százezer tonna volt (lásd a 2. táblázatot), a kínai exportáló gyártók szabad kapacitása körülbelül 27-szerese volt a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós piaci felhasználásának. Összehasonlításképpen, a kérelmezők becslése szerint ugyanebben az időszakban a világ többi részén működő 12 vállalat termelési kapacitása körülbelül 2,9 millió tonna volt (54). A kínai kormány együttműködésének hiánya és a kínai exportáló gyártók alacsony együttműködési készsége miatt a Bizottság nem kapott a kínai termelésre és az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó további információkat.

(123)

Tekintettel azonban az Unióhoz viszonyított (magas) kínai termelési szintre és szabad kapacitásra, a Bizottság valószínűnek tartotta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók egyre nagyobb mennyiségben, dömpingáron átirányítanák szabad kapacitásaikat az uniós piac felé.

(124)

A felülvizsgálati időszakban a kínai exportáló gyártók továbbra is exportálták a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba. Az együttműködő kínai exportáló gyártók exportja a felülvizsgálati időszakban 2,9 ezer tonnát tett ki, ami az uniós piacon [2,5–3,5 %]-os piaci részesedést képviselt. A (40) preambulumbekezdésben részletesen leírtaknak megfelelően, mivel az EU-ba irányuló import csak az együttműködő exportáló gyártók adataira vonatkozik, miközben Kínában a termelés a felülvizsgálati időszakban összességében jelentősen magasabb volt, a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében a kínai exportáló gyártók teljes piaci részesedése az Unióban valószínűleg magasabb volt. Ezért az uniós piac a hatályban intézkedések dacára továbbra is vonzó exportpiac marad a kínai exportáló gyártók számára.

(125)

A kérelmezők véleménye szerint az uniós piac vonzereje a viszonylag magas átlagos árszintben, a vevők fizetőképességében, a jól felszerelt kikötőkkel, raktár- és elosztó létesítményekkel rendelkező, megbízható logisztikai infrastruktúrában, valamint a magas ipari felhasználásban rejlik. Ezenkívül az Unió jelenleg a világ legnagyobb acélpiaca a behozatal volumenét tekintve.

(126)

Ezenkívül – a mintában szereplő uniós gyártók és az együttműködő kínai exportáló gyártók árainak összehasonlítása alapján – a felülvizsgálati időszakban a kínai exportárak alákínáltak az uniós áraknak, ha a dömpingellenes vámot nem veszik figyelembe (lásd a (140) preambulumbekezdést), ami azt bizonyítja, hogy az uniós piac az árak szempontjából vonzó.

(127)

A 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés végrehajtása és különösen a kínai exportáló gyártóktól származó érintett termékre az Egyesült Államokban kivetett behozatali vámok tovább korlátozzák az exportáló gyártók azon lehetőségeit, hogy az érintett terméket az Unión kívül más fontos célpiacokra exportálják.

(128)

Ezért mind a méret, mind az árak tekintetében az uniós piac továbbra is vonzó piac maradt a kínai exportáló gyártók számára.

(129)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra.

(130)

A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználáshoz képest jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Kínában. Ezenfelül az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, alátámasztotta azt, hogy a kínai kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna az uniós piac felé.

(131)

Ebből kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Unióba irányuló, dömpingelt behozatalának jelentős növekedését eredményezné.

(132)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna.

(133)

A figyelembe vett időszakban hat különböző tagállamokban székhellyel rendelkező gyártó gyártotta a hasonló terméket. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(134)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 196 050 tonna volt. Ezt az adatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a mintában nem szereplő uniós gyártók esetében az Európai Acélcsőipari Szövetség adatai, valamint a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei alapján állapította meg. A (20) preambulumbekezdésben foglaltak szerint három uniós gyártó került be a mintába, amelyek a hasonló termék ismert uniós gyártóinak teljes termelési és értékesítési volumenének közel 76 %-át, illetve 67 %-át tették ki.

(135)

Az uniós felhasználást a Bizottság az Eurostat behozatali statisztikái, a mintában nem szereplő uniós gyártók esetében az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenével kapcsolatban a kérelmező által benyújtott adatok, valamint a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei alapján állapította meg. A Bizottság a szabad- és a kötött piaci volumenek, valamint a piaci részesedések esetében adattartományokat használt annak biztosítására, hogy egyetlen uniós gyártó esetében ne kerüljenek nyilvánosságra érzékeny adatok.

(136)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(137)

Az uniós felhasználás 3 %-kal csökkent a 2018 és 2019 közötti időszakban, több mint 12 %-kal csökkent a 2019 és 2020 közötti időszakban, majd több mint 5 %-kal nőtt a 2020 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakban. Összességében az uniós felhasználás 9 %-kal csökkent 2018 és a felülvizsgálati időszak között.

(138)

Az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálat tárgyát képező termék belső felhasználásáról számolt be, amely 2018-ban a teljes uniós felhasználás kevesebb mint 5 %-át tette ki. A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás 26 %-kal növekedett.

(139)

A szabadpiaci felhasználás 10 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. 2018 és 2019 között 7 %-kal csökkent, 2019 és 2020 között további 9,6 %-kal esett vissza, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakban 7 %-kal javult.

(140)

Az együttműködő exportáló gyártók adatai szerint felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatali volumene, valamint a behozatal piaci részesedése a következőképpen alakult: mivel az adatok csak két exportáló gyártótól származtak, az információk bizalmassága miatt a Bizottság tartományokban adta meg azokat.

(141)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(142)

Az eredeti vizsgálatban a Kínából érkező behozatal uniós piaci részesedése 26,8 % volt. Ezzel szemben a felülvizsgálati időszakban a piaci részesedés [2,5–3,5] % volt. Következésképpen a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a hatályos dömpingellenes intézkedések következtében drasztikusan csökkent. A csökkenő felhasználás mellett mindazonáltal a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat kárára bővült a figyelembe vett időszakban. A Kínából érkező teljes behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 104 %-kal nőtt és [2 800–2 900] tonnát tett ki a felülvizsgálati időszak alatt. Bár a kínai behozatal piaci részesedése nőtt, ugyanazon időszakban viszonylag korlátozott mértékű, [2,5–3,5] %-os maradt.

(143)

Különösen a Kínából érkező behozatal piaci részesedése 20 %-kal nőtt 2018 és 2019 között, 13 %-kal nőtt a 2018 és 2020 közötti időszakban, annak ellenére, hogy az uniós szabadpiaci felhasználás 16 %-kal visszaesett, és 127 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések és a Covid19-világjárvány által előidézett válság ellenére növekedett.

(144)

A (42) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Unióba irányuló behozatalának volumenét és a kínai exportáló gyártók piaci részesedését az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adataira és a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra alapozta a figyelembe vett időszak és a felülvizsgálati időszak esetében.

(145)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az együttműködő exportáló gyártók – nevezetesen a Daye Special Steel Co. Ltd., a Zhejiang Pacific Seamless Steel Tube Co. és a Yangzhou Chengde Steel Pipe, Co. Ltd. – azzal érveltek, hogy nem világos, hogy a vizsgálat során használt behozatali volumenek a Comext-adatbázis helyett miért az együttműködő exportáló gyártók által jelentett adatokon alapultak.

(146)

A (42) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben a statisztikai információk nem megbízhatóak, és nem használhatók fel a Kínából érkező behozatal tényleges mennyiségének meghatározására, ezért inkább az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adataira alapozta megállapításait. Ezen túlmenően a jelen vizsgálat során nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy ne lenne helyénvaló az együttműködő exportáló gyártók által jelentett exportvolumenek használata. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(147)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártók adatai alapján állapította meg a Kínából az Unióba irányuló behozatal importárait és azok alákínálását.

(148)

mivel az adatok csak két exportáló gyártótól származtak, titoktartási megfontolásokból a Bizottság tartományokban adta meg az átlagos importárat.

(149)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(150)

Az átlagos importár 2018 és 2019 között 1 %-kal csökkent, 2018 és 2020 között 4 %-kal esett vissza, 2018 és a felülvizsgálati időszak között pedig 13 %-kal nőtt.

(151)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(152)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként történt az ügyleteknél, a kedvezmények és az árengedmények levonását követően. A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga az uniós piac tekintetében – a dömpingellenes vámok nélkül – 21,6 % és 27 % között mozgott. Amikor azonban a Bizottság ugyanazt az összehasonlítást a dömpingellenes vámok figyelembevételével végezte el, nem állapított meg alákínálást.

(153)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatala főként Thaiföldről, Ukrajnából és az Egyesült Királyságból történt.

(154)

Az Unióba irányuló behozatal összesített volumene, valamint az egyéb harmadik országokból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(155)

A figyelembe vett időszakban a Thaiföldről érkező behozatal mennyisége 116 %-kal nőtt. A piaci részesedés 2020-ban elérte az [5–6] %-ot, majd a felülvizsgálati időszakban [3,2–4,2] %-ra csökkent. Az átlagos importár a figyelembe vett időszakban meglehetősen stabil maradt. A (140) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt az összes többi ország piaci részesedését a Bizottság tartományokban adta meg.

(156)

A figyelembe vett időszakban az Ukrajnából érkező behozatal volumene 39 %-kal csökkent. A piaci részesedés 2020-ban elérte az [1–2] %-ot, majd a felülvizsgálati időszakban [0,5–1,5] %-ra csökkent. A figyelembe vett időszakban az átlagos importár 33 %-kal csökkent.

(157)

A figyelembe vett időszakban az Egyesült Királyságból érkező behozatal volumene 98 %-kal nőtt. A piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban [0,5–0,9] %-ra nőtt. A figyelembe vett időszakban az átlagos importár 30 %-kal csökkent.

(158)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene 70 %-kal csökkent. A piaci részesedés 2019-ben elérte a [4–5] %-ot, majd a felülvizsgálati időszakban [1–2] %-ra csökkent. A figyelembe vett időszakban az átlagos importár összességében 5 %-kal emelkedett.

(159)

Az érintett országon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal volumene 21 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. Ezenkívül az érintett országon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal piaci részesedése [6,5–7,5] %-ra csökkent a felülvizsgálati időszak alatt.

(160)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(161)

A Bizottság a (20) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott. A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által közölt adatok alapján értékelte, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszokkal, valamint a rendelkezésre álló hivatalos statisztikákkal való egybevetéssel ellenőrzött. Az adatok valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszai és a rendelkezésre álló hivatalos statisztikák alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(162)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(163)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(164)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(165)

A termelési volumen minden korábbinál alacsonyabb szintre süllyedt a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszakban 45 %-kal csökkent. Konkrétabban 2018 és 2019 között 17 %-kal csökkent, 2019 és 2020 között több mint 19 %-kal, 2020 és a felülvizsgálati időszak között pedig több mint 17 %-kal esett vissza. Ez a csökkenés az uniós felhasználásnak a fenti 6.2. szakaszban ismertetett visszaeséséből eredt.

(166)

A termelési kapacitás hasonló tendenciát követett: a figyelembe vett időszak alatt összességében 21 %-kal csökkent.

(167)

A Bizottság megjegyezte, hogy a termelési kapacitás csökkenése részben annak volt betudható, hogy a nem kérelmezők közül két vállalat – az AMTP Roman Romániában és a Vallourec Deutschland Németországban – 2020-ban leállította a hasonló termék gyártását. Utóbbi 2020 júniusában bezárta a németországi Reisholzban található termelőüzemét, 2021 végén pedig a Rath-ban található termelőüzemét.

(168)

A termelési volumennek és a termelési kapacitásnak a figyelembe vett időszak alatti párhuzamos csökkenése a kapacitáskihasználás 30 %-os csökkenését eredményezte a figyelembe vett időszak alatt.

(169)

Bár nem a kapacitáskihasználás a jövedelmezőséget befolyásoló fő tényező, közvetlenül kihat az eredményre azáltal, hogy növeli az állandó költségek súlyát. A kapacitáskihasználás nagyon alacsony szinten maradt, ami rendkívül törékeny helyzetet idézett elő az ágazat számára.

(170)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése (tonna)

(171)

Az uniós gazdasági ágazat teljes uniós (szabad- és kötött) piaci értékesítése számottevően, 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Különösen az értékesítés 5 %-kal csökkent 2018 és 2019 között, majd 2019 és 2020 között több mint 12 %-kal esett vissza, 2020 és a felülvizsgálati időszak között pedig több mint 9 %-kal nőtt. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat teljes felhasználásában képviselt piaci részesedése elérte a 90,9 %-ot, és a figyelembe vett időszakban 1 %-kal csökkent.

(172)

Noha a felhasználás 9 %-kal esett vissza, az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 45 %-kal, az uniós (szabad- és kötött) piaci értékesítési volumene pedig 9 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(173)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(174)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje a figyelembe vett időszakban 40 %-kal csökkent, és ugyanazt a tendenciát követte, mint az uniós termelési volumenek.

(175)

Az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége – az egy foglalkoztatottra jutó éves (tonnában kifejezett) kibocsátásban mérve – 8 %-kal csökkent az érintett időszakban a piaci kereslet csökkenése és a termelés ezt követő visszaesése miatt.

(176)

A felülvizsgálati időszak alatt megállapított összes dömpingkülönbözet jelentősen meghaladta a de minimis szintet. Ugyanakkor a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal szintje viszonylag korlátozott volt: az uniós felhasználás mindössze [2,5–3,5] %-át tette ki. Ezért a behozatal tényleges dömpingkülönbözetének nagysága meglehetősen korlátozott mértékben befolyásolta az uniós gazdasági ágazatot.

(177)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(178)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci ára több mint 2 %-kal csökkent, a gyártási egységköltség pedig 15 %-kal nőtt. A dömpingellenes intézkedések kínai behozatalra vonatkozó, 2016 novemberében történt bevezetését követően az uniós gyártók szinten tudták tartani értékesítési áraikat 2018 és 2019 között. Az értékesítési egységár azonban több mint 6 %-kal csökkent 2019 és 2020 között. Később, 2020 és 2021 között több mint 4 %-kal javult.

(179)

A termelési egységköltség 2018 és 2019 között változatlan maradt, 2018 és 2020 között enyhén, 1 %-kal csökkent, a figyelembe vett időszakban pedig 15 %-kal nőtt. 2020 és 2021 között több mint 16 %-kal emelkedett, tükrözve az energia- és nyersanyagköltségek ugyanebben az időszakban tapasztalt számottevő növekedését.

(180)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(181)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 3 %-kal nőtt 2018 és 2019 között. 2018 és 2020 között is 6 %-kal nőtt. Összességében a figyelembe vett időszak során 6 %-kal nőtt.

(182)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(183)

A mintában szereplő uniós gyártók zárókészleteinek szintje a termelés viszonylatában állandó maradt. A figyelembe vett időszak alatt a zárókészletek szintje 39 %-kal csökkent. Az uniós gyártók maguk általában alacsony készletszintet tartanak fenn, a készletek ezért ezen ágazat esetében nem számítanak meghatározó kármutatónak. Ezt a termelés százalékában kifejezett zárókészletek alakulásának elemzése is alátámasztja. A vizsgálati időszakban egyes gyártók kevesebbet termeltek, és csökkentették a készleteiket, így próbáltak meg megküzdeni nehéz pénzügyi helyzetükkel 2020-ban és 2021-ben (lásd a 6. táblázatot).

(184)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(185)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. Összességében a jövedelmezőség a 2018. évi 9,3 %-ról [–7,2] %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt. 2019 és 2018 között szinte változatlan szinten maradt, míg 2018 és 2020 között 59 %-kal csökkent. A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége [–77] %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(186)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az együttműködő exportáló gyártók azt állították, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy a jövedelmezőség romlása miként függött össze az érintett országból érkező behozatal árának növekedésével.

(187)

A (200) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt nem a Kínából érkező behozatal okozta. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(188)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó cash flow 21 %-kal nőtt a 2018 és 2019 közötti időszakban, 2018 és 2020 között pedig változatlan maradt. Mindazonáltal a nettó pénzforgalom összességében 89 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, követve az értékesítés jövedelmezőségének tendenciáját.

(189)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség, amely tükrözi az eszközök értékcsökkenését. Összességében 97 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Különösen 2018 és 2019 között 111 %-kal nőtt – elsősorban a 2019-ben elért profitszintnek köszönhetően –, 2018 és 2020 között 71 %-kal növekedett, 2018 és 2021 között pedig 97 %-kal csökkent, ahogy már említettük, a 2021. évi alacsony nyereségszint miatt.

(190)

A Bizottság megjegyezte, hogy a 2020 óta tapasztalható alacsony haszonkulcs ellenére az uniós gazdasági ágazat elfogadható termelékenységi szintet tartott fenn, és folyamatos beruházások révén szüntelenül optimalizálta termelési folyamatát, logisztikáját, értékesítését és marketingjét.

(191)

Az uniós gazdasági ágazat által végrehajtandó beruházások nagyságrendje azt mutatja, hogy a nehézségek és a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére az ágazatnak komolyan szándékában áll alkalmazkodni, fejlődni és a piacon maradni.

(192)

Az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszakban megfigyelt gyenge pénzügyi teljesítménye korlátozta annak tőkebevonási képességét. Az uniós gazdasági ágazat tőkeigényes, és jelentős beruházásokat igényel. A figyelembe vett időszak alatt a nettó pénzforgalom túl alacsony volt az ilyen jelentős beruházások fedezésére.

(193)

A mikro- és makrogazdasági mutatók figyelembe vett időszak alatti alakulása alapján az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete rosszabbra fordult. Összességében véve a fontosabb gazdasági mutatók romlottak a figyelembe vett időszakban.

(194)

A vizsgálat rámutatott, hogy a figyelembe vett időszak során valamennyi kármutató negatívan alakult. A 9 %-os keresletcsökkenés mellett mind a szabadpiaci értékesítés, mind a termelési volumen visszaesett: 9 %-kal, illetve 45 %-kal. Ez a kapacitás 21 %-os és a foglalkoztatás 40 %-os csökkenéséhez vezetett. Mivel a termelés csökkenése a kapacitás és a foglalkoztatás csökkenéséhez képest gyorsabb ütemben esett vissza (45 % a figyelembe vett időszakban), a kapacitáskihasználás és a termelékenység szintén csökkent 30 %-kal, illetve 8 %-kal.

(195)

Ugyanebben az időszakban a szabadpiaci átlagos egységár is több mint 2 %-kal csökkent, miközben a gyártási egységköltség 15 %-kal emelkedett. Ennek következtében a jövedelmezőség [–77] %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, a nyereség pedig a 2018. évi 9,3 %-ról [–7,2] %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban.

(196)

Ennek megfelelően a kármutatók alapján az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszakban, mivel az a növekvő termelési költségek ellenére csökkentette értékesítési árait, ami jövedelmezőségének összeomlásához vezetett, negatívan befolyásolva ezzel a beruházásokat, a beruházások megtérülését és a pénzforgalmat.

(197)

Következésképpen a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(198)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság továbbá megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(199)

A vizsgálat feltárta, hogy a Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 104 %-kal, [1 300–1 400] tonnáról [2 800–2 900] tonnára nőtt. Piaci részesedésük is több mint kétszeresére, [1–3] %-ról [2,5–3,5] %-ra nőtt, de jelentősen alatta maradt az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában megfigyelt 26,8 %-os piaci részesedésüknek. Ennél is fontosabb, hogy a Kínából érkező behozatal értékesítési átlagára ([1 500–1 600] EUR/tonna) a felülvizsgálati időszak alatt meghaladta az uniós gazdasági ágazat értékesítési átlagárát (1 321 EUR/tonna) és annak gyártási átlagköltségét (1 416 EUR/tonna). Ezenkívül a termékenkénti összehasonlítás során a Bizottság nem állapított meg alákínálást, amikor az exportáló gyártók árai tartalmazták a vámokat. Következésképpen a volumenek és a piaci részesedés növekedése ellenére a Kínából érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(200)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt nem okozhatta a Kínából érkező behozatal.

(201)

A Bizottságnak a (186) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(202)

Ennek érdekében a Bizottság elemezte a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós árak és a kínai árak közötti kapcsolatot, a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, az uniós piac vonzerejét és a Kínából érkező lehetséges behozatalnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását az intézkedések hatályvesztése esetén.

(203)

Az érintett termék kínai termelési kapacitását évi 5 millió tonnára becsülik. A Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás mintegy évi 2,7 millió tonnát tett ki, ami majdnem 27-szerese az érintett termék uniós piaci felhasználásának, amely a felülvizsgálati időszakban 102 189 tonnát tett ki. A kínai piacon ezért a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet. Következésképpen ez további ösztönzést jelentene a kínai gyártók számára, hogy új lehetőségek esetén egyre inkább az exportpiacokra összpontosítsanak.

(204)

A fenti 4.2. szakaszban megállapítottak szerint az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából vonzó. Az Unió jelenleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék legnagyobb piaca a világon a behozatal volumenét tekintve. Ezenfelül jól felszerelt kikötőkkel, raktár- és elosztó létesítményekkel rendelkező, megbízható logisztikai infrastruktúrája van, valamint magas az ipari felhasználás szintje.

(205)

A (152) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság továbbá megállapította, hogy intézkedések hiányában a Kínából érkező behozatal jelentősen alákínálna az uniós gazdasági ágazat árainak. Ráadásul a felülvizsgálati időszakban a kínai exportáló gyártók által a főbb harmadik országbeli célpiacokon (Dél-Korea, India, Thaiföld stb.) alkalmazott átlagos importár (1 135 EUR/tonna (56)) alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítési átlagára (1 321 EUR/tonna). Következésképpen, az intézkedések hatályvesztése esetén az exportáló gyártók erős ösztönzést kapnak arra, hogy az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban alkalmazott áraknál alacsonyabb árakon növeljék az Unióba irányuló értékesítéseiket.

(206)

Az uniós piac ezért igen vonzónak tekinthető a kínai gyártók számára, és megállapítható, hogy a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást – legalábbis részben – arra használnák fel, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen növeljék az uniós piacra dömpingelt és kárt okozó áron irányuló kivitelt. Az uniós piac fent leírt vonzereje a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne. Mivel az érintett termék minőségi szempontból meglehetősen homogén termék, a vevő számára az árszint a legfontosabb tényező annak eldöntésekor, hogy az uniós gyártóktól vagy a kínai exportáló gyártóktól vásároljon. A kínai exportnak a dömpingellenes intézkedések hatására bekövetkezett hirtelen csökkenése azt mutatja, hogy a vevők könnyen áttérhetnek a legversenyképesebb árú beszállítóra (azaz a kínai exportáló gyártókról az uniós gyártókra, vagy az intézkedés hatályvesztése esetén fordítva).

(207)

A mintában szereplő uniós gyártók [–7,2 %-os] negatív haszonkulcsot értek el a felülvizsgálati időszakban, így nem engedhetik meg maguknak, hogy eladási áraikat tovább csökkentsék, vagy az új behozatal következtében veszítsenek piaci részesedésükből (amennyiben nem csökkentik áraikat), mert az tovább növelné veszteségeiket.

(208)

Tekintettel annak valószínűségére, hogy az exportáló gyártók alacsonyabb árakkal, nagyobb mennyiségeket értékesítenének, az uniós gazdasági ágazat döntési helyzetbe kényszerülne: vagy csökkenti értékesítési árait jövedelmezősége rovására, vagy tartja az értékesítési árak színvonalát, ami alighanem azzal jár, hogy veszít értékesítéséből és piaci részesedéséből a kínai exportőrökkel szemben. E forgatókönyvek kombinációja még reálisabbnak tűnik. Ez végső soron lefelé irányuló árnyomáshoz és nagyobb veszteségekhez vezetne, a Kínából érkező behozatal pedig valószínűleg visszanyerné az intézkedések előtti 26 %-os piaci részesedését. Érdemes megjegyezni, hogy két meglévő uniós gyártó 2020-ban teljesen leállította a hasonló termék gyártását: az AMTP Roman Romániában és a Vallourec Deutschland Németországban.

(209)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező, dömpingelt kínai behozatal jelentős megnövekedésével járna, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt, mivel a Kínából érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott jelentős kár valószínűleg megismétlődne. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(210)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az együttműködő exportáló gyártók azt állították, hogy a Bizottság a kár megismétlődésére vonatkozó elemzésében nem értékelte a Thaiföldről érkező behozatal hatását annak fényében, hogy a kínai behozatal nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak a felülvizsgálati időszakban. Azt állították továbbá, hogy a Thaiföldről érkező behozatal alacsony árai és volumene ronthatják az uniós gazdasági ágazat törékeny helyzetét.

(211)

Tekintettel arra, hogy e vizsgálat a Kínából származó érintett termék behozatalára korlátozódik, a Bizottság a kár megismétlődésére vonatkozó elemzését a (202) preambulumbekezdésben említett elemekre korlátozta, amelyek a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályvesztése esetén hatással lehetnek az uniós gazdasági ágazatra. A Thaiföldről érkező behozatal nem volt tényező ebben az értékelésben. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(212)

Ugyanezek az exportáló gyártók azt is állították, hogy a Bizottság elmulasztott magyarázatot adni arra, hogy az uniós gazdasági ágazat miért számolt be veszteségekről a felülvizsgálati időszakban.

(213)

A (195) preambulumbekezdésben említettek szerint az átlagos egységár 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, míg a termelési egységköltség 15 %-kal nőtt. Következésképpen, mivel az uniós gazdasági ágazat a hosszú távú megállapodások miatt nem tudta továbbhárítani a költségnövekedést, a felülvizsgálati időszakban veszteségekről számolt be. Ezenkívül a (200) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Következésképpen a Bizottság elemzését – a (202) preambulumbekezdésben említett elemek alapján – a kár megismétlődésére összpontosította. A fentiek alapján, a (209) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott jelentős kár valószínűleg megismétlődne. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(214)

Az együttműködő exportáló gyártók a WTO Fellebbezési Testületének két jelentésére (57) is hivatkoztak, és azt állították, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok gondos mérlegelése útján indokolt következtetést kell levonni, és a jövőre vonatkozó előrejelzéseket vagy a levont következtetéseket szintén egyértelmű bizonyítékok alapján kell összeállítani”. Különösen azt állították, hogy a Bizottság túlbecsülte a szabad kapacitást, valamint hogy a kínai exportáló gyártók a belföldi piacra összpontosítanak, és nem irányították szabad kapacitásukat az Unióba. Ezen túlmenően azt állították, hogy az uniós piac vonzerejét és a „Kínából más országokba irányuló árakat” nem szabad figyelembe venni a valószínűségre vonatkozó elemzésben, és az elemzésnek „a jövőben várható történések kontrafaktuális elemzésén kell alapulnia, elsősorban az előre jelzett dömpingelt behozatal, árak és az uniós gazdasági ágazatra várhatóan gyakorolt hatás alapján”.

(215)

Ami a termelési kapacitást és a szabad kapacitást illeti, az együttműködő exportáló gyártók nem nyújtottak be új bizonyítékot állításuk alátámasztására. Új értesülések hiányában a Bizottság elutasította az állítást.

(216)

Ami a valószínűségi elemzéshez figyelembe veendő tényezőket illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az olyan tényezők elemzésével, mint az uniós piac vonzereje és a harmadik országoknak felszámított árak, a bevett gyakorlatával összhangban elvégezte ezt a „kontrafaktuális elemzést”, minden olyan rendelkezésre álló elem felhasználásával, amely lehetővé tette a kár megismétlődése valószínűségének előretekintő vizsgálatát. Olyan elemek hiányában, amelyek alkalmasak lettek volna az ezzel kapcsolatos következtetései megcáfolására, a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(217)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a független importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(218)

Az uniós gazdasági ágazatot hat eltérő tagállamokban letelepedett vállalkozás alkotja. Ezek közül a Dalmine S.p.A, a Tubos Reunidos Group SA és a Valcovni Trub Chomutov AS a kérelmezők, míg a többi vállalkozás, nevezetesen a Huta Batory Sp. Z o.o., a Vallourec Deutschland GmbH (Németország és Franciaország) (nem kérelmezők) és az AMTP Roman együttműködtek a vizsgálatban.

(219)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana alacsonyabb értékesítési volumen és értékesítési árak tekintetében, ez pedig erősen visszavetné a jövedelmezőséget. Az intézkedések fenntartása viszont lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy még inkább felépüljön a dömpingelt behozatal okozta korábbi károk hatásaiból, és kiaknázhassa egy olyan uniós piacban rejlő lehetőségeket, amelyet nem érintenek tisztességtelen kínai kereskedelmi gyakorlatok.

(220)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(221)

A Bizottság minden ismert független importőrrel, kereskedővel és felhasználóval felvette a kapcsolatot. A kereskedők és a felhasználók egyike sem válaszolt a Bizottság kérdőívére.

(222)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan ebben a felülvizsgálatban sem jelentkeztek felhasználók. Ezen túlmenően 79 független importőr ismert, amelyek közül csak a független importőrként ismert Siderpighi spa Con Socio Unico jelentkezett. Válaszában jelezte, hogy nem támogatja a dömpingellenes intézkedések bevezetését. Azt állította, hogy az Uniónak szüksége van a kínai importra, mert a kereslet meghaladja a kínálatot. A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék forgalma a független importőr forgalmának kevesebb mint 1 %-át teszi ki. Az intézkedések folytatása tehát semmi esetre sem változtatja meg a vállalat átfogó teljesítményére vonatkozó kilátásokat.

(223)

Ezenkívül mind a felhasználók, mind az importőrök érdekeit illetően a Bizottság az eredeti vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék esetében elegendő alternatív beszerzési forrás áll rendelkezésre. Ez a következtetés továbbra is érvényes, tekintettel arra, hogy a piac körülbelül 10 %-át továbbra is mindenféle eredetű behozatalból szolgálják ki. Ráadásul az uniós gazdasági ágazatnak több mint 46 %-os szabad kapacitása volt a felülvizsgálati időszakban, ami messze meghaladja a jelenlegi uniós felhasználást.

(224)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések kiterjesztése nem érintené negatívan a jelenlegi piaci kínálatot, illetve a kérdéses importőr vagy a piacon lévő felhasználók gazdasági helyzetét.

(225)

Ebből kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az importőrök és a felhasználók érdekeivel.

(226)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(227)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(228)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(229)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(230)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(231)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(232)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (58). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(233)

Azon exportőr vagy gyártó, amely nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet a kivitelére jelenleg alkalmazandó vám mértékének megállapításához használtak, kérelmezheti a Bizottságtól, hogy a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókra kivetett dömpingellenes vámot vessék ki rá. A Bizottságnak abban az esetben kell helyt adnia a kérelemnek, ha három feltétel teljesül. Az új exportáló gyártónak bizonyítania kell, hogy: i. nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet a kivitelére jelenleg alkalmazandó vám mértékének megállapításához használtak, ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely ezt megtette, és így a dömpingellenes vám hatálya alá tartozik, és iii. ezt követően exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(234)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (59) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(235)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségekre vonatkozó szabályokat, beleértve a betegségek bejelentésére és a kapcsolódó jelentéstételre, az uniós felügyeleti programokra és mentesítési programokra és a betegségtől mentes minősítésre vonatkozó rendelkezéseket.

(2)

A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet és megállapítja a bizonyos jegyzékbe foglalt és új állatbetegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályokat.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendeletben és az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletben a betegségek bejelentésére és a kapcsolódó jelentéstételre, az uniós felügyeleti programokra, a mentesítési programokra és a betegségtől mentes minősítésre vonatkozóan megállapított rendelkezések Unión belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az (EU) 2020/2002 bizottsági végrehajtási rendelet (3) végrehajtási szabályokat állapít meg a felügyeleti programok, a mentesítési programok és a betegségtől mentes minősítés tekintetében alkalmazandó információs, formai és eljárási követelményekre vonatkozóan.

(4)

Az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapja óta eltelt időszakban a jóváhagyott mentesítési programok eredményeire és a betegségtől mentes minősítés iránti kérelmekre vonatkozó információk benyújtása során szerzett tapasztalatok – és különösen az (EU) 2016/429 rendelet 22. cikkében előírt, az állatbetegségek számítógépes információs rendszerében (ADIS) már rendelkezésre álló adatok fényében – azt mutatják, hogy az említett végrehajtási rendeletben jelenleg előírt információk bizonyos elemei nem elengedhetetlenek a Bizottság számára a betegségtől mentes minősítés iránti kérelmek értékeléséhez. A tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezeket az elemeket nem kell megkövetelni. Az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A mentesítési programok végrehajtásának eredményeiről szolgáltatandó információk az ADIS-ben érhetők el. A Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott mentesítési programtervezeteket a koherencia biztosítása érdekében elektronikusan, az ADIS-en keresztül is be kell nyújtani.

(6)

Továbbá az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egyértelműsíteni kell a rendelet V., VI. és VII. mellékletének egyes rendelkezéseit annak biztosítása érdekében, hogy világossá váljon, hogy a víziállatokra vonatkozó jóváhagyott mentesítési program területi hatálya és az említett állatok betegségtől mentes minősítésének jóváhagyása tagállam, körzet vagy kompartment szintjén alkalmazható. Az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet V., VI. és VII. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet számos olyan eltérésről rendelkezik, amelyek relevánsak a víziállatok B vagy C kategóriájú betegségére vonatkozó mentesítési programnak az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet VII. mellékletének 4. szakaszával összhangban történő benyújtása szempontjából. Az említett melléklet jelenleg csak egy ilyen eltérést említ. Az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendeletet ezért módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi vonatkozó eltérés szerepeljen a VII. melléklet 4. szakaszában.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes folytonosüvegrostszál termékek (a továbbiakban: folytonosüvegrostszál termék, érintett termék vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termék) behozatalára. A kár megszüntetéséhez szükséges mértéktől függően a vámtétel 7,3 % és 13,8 % között mozgott.

(2)

A Bizottság egy szubvencióellenes vizsgálatot és a dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát követően az 1379/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) 0 %-tól 19,9 %-ig terjedő mértékűre módosította az eredeti dömpingellenes vámot, továbbá 4,9 % és 10,3 % közötti mértékű kiegyenlítő vámot is kivetett. Az ebből fakadó kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések együttes mértéke 4,9 % és 30,2 % közötti.

(3)

A dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Bizottság az (EU) 2017/724 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) úgy határozott, hogy fenntartja az 1379/2014/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedéseket.