14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 183/26

—

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

—

az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén elfogadott következtetésekre, melyek az alapkészségek elsajátításának javítására, különösen legalább két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő oktatására,valamint egy Nyelvi Kompetenciamutató létrehozására szólítottak fel (1),

—

az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról szóló, 2006. május 19-i tanácsi következtetésekre (2),

—

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre, amelyekben kiemelt szerepet kap a nyelvi kompetencia fejlesztése (3),

—

a mobilitást növelő nyelvi kompetenciákról szóló, 2011. november 28–29-i tanácsi következtetésekre, amelyekben a Tanács kiemelte az idegen nyelvek megfelelő ismeretének mint kulcskompetenciának a fontosságát, amely elengedhetetlen a modern világban és a munkaerőpiacon való boldoguláshoz (4),

—

az „Erasmus+” program létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), amely többek között a nyelvek oktatásának és tanulásának fejlesztését célozza.

—

a többnyelvűségről szóló 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre, amelyekben a Tanács felszólította a tagállamokat, hogy közös munkával fokozzák a többnyelvűséggel kapcsolatos európai együttműködést, és tegyenek megfelelő lépéseket a hatékony nyelvtanítás javítása érdekében (6),

—

az európai többnyelvűségi stratégiáról szóló, 2008. november 21-i tanácsi állásfoglalásra, amelyben a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a többnyelvűséget a versenyképesség, a mobilitás és a foglalkoztathatóság növelése, valamint a kultúrák közötti párbeszéd elmélyítése érdekében (7).

1.

A nyelvi sokszínűség az európai kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd alapvető eleme, az anyanyelvtől eltérő nyelven folytatott kommunikáció képessége pedig elismerten az egyik olyan kulcskompetencia, amelynek megszerzésére a polgároknak törekedniük kell (8).

2.

A nyelvtanulást és -oktatást befolyásoló nemzeti tényezőkkel és az ezeket érintő jogszabályokban és gyakorlatokban megfigyelhető jelentős mértékű különbségekkel együtt Európa nyelvi térképe összetett és sokszínű.

3.

A nyelvi kompetenciák a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban hozzájárulnak az európai polgárok, különösen a fiatalok mobilitásához, foglalkoztathatóságához és személyes fejlődéséhez.

4.

Sok európai fiatalnak lehetne még javítani a nyelvtudását, és az elmúlt évtizedekben elért előrehaladás ellenére az országok között még mindig jelentős eltérések tapasztalhatók a nyelvtanulási lehetőségek tekintetében.

5.

Sok modern nyelvnek valamelyik klasszikus nyelv – például az ógörög vagy a latin – az őse, ezért ezek tanulása segítheti a nyelvtanulást, és közös örökségünk megőrzéséhez is hozzájárulhat.

1.

Az EU-nak és a tagállamoknak fel kellene mérniük a nyelvi kompetenciák fejlesztésében eddig elért eredményeket, és ehhez minden országnak a saját nemzeti hátterének és körülményeinek megfelelően hozzá kell járulnia.

2.

A nyelvi kompetenciák felmérése segítheti a többnyelvűség előmozdítását és a hatékony iskolai nyelvoktatást és nyelvtanulást.

3.

A nyelvi kompetenciák felmérésére a mellékletben ismertetettek alapján kerülhet sor, mind a négy nyelvi készségre, azaz az olvasott szöveg értésére, az íráskészségre, a hallott szöveg értésére és a beszédkészségre kiterjedően.

4.

A nyelvi kompetenciák felmérése az alábbiak szerint történhetne:

1.

Fogadjanak el a többnyelvűség előmozdítására, valamint a nyelvoktatás és a nyelvtanulás minőségének és hatékonyságának javítására irányuló intézkedéseket – többek között legalább két, az oktatás fő nyelvétől (nyelveitől) eltérő nyelv fiatal életkorban kezdődő oktatása, valamint a nyelvi kompetenciák fejlesztésére vonatkozó innovatív megközelítésekben rejlő lehetőségek feltárása révén –, és tökéletesítsék ezen intézkedéseiket.

2.

Törekedjenek a nyelvtudás szintjének a melléklettel összhangban történő felmérésére irányuló, megfelelő módszerek kidolgozására.

3.

Dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a migráns hátterű gyermekeket és felnőtteket abban, hogy elsajátítsák a fogadó ország hivatalos nyelvét (nyelveit).

4.

Használják ki az Erasmus+ programban, valamint az európai strukturális és beruházási alapokban rejlő lehetőségeket e célok elérése érdekében.

5.

Vegyék igénybe nagyobb mértékben a nyelvtanulás támogatására és előmozdítására hivatott európai átláthatósági eszközöket és kezdeményezéseket, például a közös európai nyelvi referenciakeretet, az Europass-t, az európai nyelvtanulási naplót és az Európai Nyelvi Díjat.

1.

Osszák meg egymással tapasztalataikat és legjobb gyakorlataikat a nyitott koordinációs módszer segítségével annak érdekében, hogy fejlődjön a nyelvtanulás és -oktatás hatékonysága és minősége.

2.

Ismerjék el azt a szerepet, amelyet a nem formális és az informális tanulás tölthet be a nyelvtanulásban, annak feltérképezése révén, hogy hogyan lehet elismerni és érvényesíteni az ilyen módon elsajátított nyelvi kompetenciákat a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. évi tanácsi ajánlással (10) összhangban.

3.

Tárják fel, hogyan lehetne növelni a nyelvtanulás vonzerejét és biztosítani a nyelvtanulás iránti szilárdabb elkötelezettséget – többek között az információs és kommunikációs technológiák, valamint a nyitott oktatási segédanyagok használata révén –, annak érdekében, hogy csökkenjen azon nyelvtanulók száma, akik megszakítják nyelvi tanulmányaikat, még mielőtt megfelelő szintű tudásra tennének szert.

1.

Vizsgálja meg a nyelvi kompetenciák tagállamokban történő felmérésének a megvalósíthatóságát – többek között tagállami adatok felhasználásával, amennyiben azok rendelkezésre állnak –, egy tagállami szakértőkből álló csoport támogatásával, valamint a mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoporttal együttműködésben.

2.

Az összehasonlíthatóság javítása érdekében a tagállamokkal és az Eurostattal közösen, az európai statisztikai rendszer keretében tárja fel, hogy hogyan egészíthetők ki a harmadik nyelvet (11) tanuló, középfokú oktatásban részt vevő tanulók számára vonatkozó, meglévő uniós adatok a barcelonai célkitűzés ambícióival és az Oktatás és képzés 2020 kerettel összhangban.

3.

Folytassa és fokozza az olyan, e téren aktív egyéb szervezetekkel való együttműködést, mint az Európa Tanács és az ahhoz tartozó, Élő Nyelvek Európai Központja.