(1)

„Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményében (a továbbiakban: az európai zöld megállapodásról szóló közlemény) a Bizottság egy európai zöld megállapodást határozott meg az Unió és polgárai számára. Az európai zöld megállapodás új növekedési stratégia, amelynek célja, hogy az Uniót olyan igazságos és virágzó – modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező – társadalommá alakítsa, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdasági növekedés elválik az erőforrásfelhasználástól.

(2)

2019. december 12-i következtetéseiben az Európai Tanács jóváhagyta a klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósítására irányuló célkitűzést.

(3)

2020. január 15-i állásfoglalásában az Európai Parlament üdvözölte az európai zöld megállapodásról szóló közleményt, és felhívott a klímasemleges társadalomra 2050-ig történő szükségszerű átállásra.

(4)

Az európai zöld megállapodásról szóló közleményben meghatározott célkitűzésekkel összhangban át kell alakítani az uniós gazdaságot, és újra kell gondolni a szakpolitikákat, különösen a közlekedés és a mobilitás területén. A közlekedés felelős az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyedéért, mely arány egyre nő. A klímasemlegesség eléréséhez a közlekedésből származó kibocsátások 90 %-os csökkentésére van szükség 2050-ig. A fenntartható intermodális közlekedés megvalósításához a felhasználókat kell előtérbe helyezni, és a jelenlegi mobilitási szokásaiknál megfizethetőbb, hozzáférhetőbb, egészségesebb, tisztább és energiahatékonyabb alternatívákat kell biztosítani számukra, ösztönözve ugyanakkor azokat, akik már fenntartható közlekedési módokat – így például gyaloglást, kerékpározást és tömegközlekedést – alkalmaznak.

(5)

Az európai zöld megállapodás magában foglalja a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérés felgyorsítását e kihívások kezelése érdekében. Így különösen a jelenleg 75 %-ban közutakon megvalósuló szárazföldi áruszállítás jelentős részét át kell helyezni vasútra és belvízi utakra. Ahhoz, hogy erre az áttérésre sor kerüljön, jelentős beruházásokra van szükség, beleértve a helyreállítással összefüggésben végzett beruházásokat, és ezek lényeges része a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításához és a vasúti árufuvarozási folyosók hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítésekhez fog kapcsolódni.

(6)

A vasútnak iránymutatóként jelentős szerepet kell játszania a klímasemlegességi célkitűzés 2050-ig történő elérésében. Ez az egyik leginkább környezetbarát és energiahatékony közlekedési mód. A vasút nagyrészt villamosított, és sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint azonos távon a közúti vagy légi közlekedés. Ez az egyetlen közlekedési mód, amely 1990 óta folyamatosan csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását és szén-dioxid-kibocsátását. Emellett a vasút 1990 és 2016 között csökkentette energiafogyasztását, és növekvő mértékben használ megújuló energiaforrásokat.

(7)

A Covid19-válság különösen súlyos hatással volt a közlekedési ágazatra. A működési és pénzügyi korlátok ellenére az ágazat fenntartotta a kulcsfontosságú összeköttetéseket mind az emberek, mind az alapvető áruk szállítása számára. Ez főként azon munkavállalóknak köszönhetően volt lehetséges, akik nehéz és bizonytalan körülmények között is folytatták munkájukat. A Covid19-válság idején a vasút által játszott stratégiai szerep rávilágított arra, hogy a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) létrehozott egységes európai vasúti térség megvalósítása szükséges mind az alapvető árukkal, így például élelmiszerekkel, gyógyszerekkel és üzemanyagokkal – különösen kivételes körülmények között – történő ellátás megkönnyítéséhez, mind pedig a szélesebb körű közlekedéspolitikai célkitűzések eléréséhez.

(8)

Az Unió peremterületeinek, hegyvidéki és távoli fekvésű régióinak és területeinek a fő közlekedési útvonalakkal – beleértve regionális és helyi szinten is – történő összekapcsolása, valamint a hiányzó regionális, határokon átnyúló vasúti összeköttetések kialakítása és helyreállítása révén a vasúti ágazat hozzájárul a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz kontinentális, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. Ezenkívül a távoli fekvésű és vidéki területeken gyakran számban ritkábbak és kevésbé fejlettek a lakosság számára az alapvető szolgáltatások nyújtását garantáló hálózatok. A peremterületek gyakran szembesülnek azzal a duplán nehéz helyzettel, hogy vidéki jellegűek és a nemzeti hálózatok perifériáján helyezkednek el.

(9)

Míg a vasúti utasok részaránya az uniós szárazföldi közlekedésben csak enyhén nőtt 2007 óta, a vasúton szállított áru részaránya csökkent. Továbbra is számos akadály áll a valódi egységes európai vasúti térség megvalósítása előtt. A vasúti ágazatot olykor hátráltatják többek között az elavult üzleti és működési gyakorlatok, az elöregedő infrastruktúra és gördülőállomány, valamint a zajos vasúti kocsik is. Ezen akadályok leküzdése a költségek csökkentésével, a vasúttársaságok megkülönböztetéstől mentes támogatására szolgáló nemzeti mechanizmusokat kiegészítő uniós rendszerek tanulmányozásával és az innováció felgyorsításával együtt lehetővé fogja tenni a vasút számára teljes potenciáljának kibontakoztatását, ugyanakkor biztosítva a belső piac működését, növelve a vasúti forgalmat, és tovább javítva a már magas szintű biztonságot. A vasúti ágazatnak ezért további lendületre van szüksége ahhoz, hogy vonzóbbá váljon az utazók, a munkavállalók és a vállalkozások számára.

(10)

A tagállamok többségének közlekedési miniszterei az uniós közlekedési miniszterek 2020. június 4-i informális videokonferenciáján bemutatott politikai nyilatkozattal kifejezték elkötelezettségüket a nemzetközi vasúti személyszállításra vonatkozó európai menetrend támogatása mellett.

(11)

A vasúti közlekedésnek az európai zöld megállapodásról szóló közleményben – többek között a fenntartható és intelligens mobilitás tekintetében – meghatározott célkitűzésekkel összhangban történő előmozdítása érdekében a 2021-es évet a vasút európai évévé (a továbbiakban: az európai év) kell nyilvánítani. 2021 fontos év lesz az uniós vasúti politika szempontjából, mivel ez lesz az első olyan teljes év, amikor Unió-szerte végrehajtják a negyedik vasúti csomag keretében – nevezetesen a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitására, az Unióban működő vasúttársaságok költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (ERA) a műszaki akadályok csökkentését célzó további feladatokkal való megbízására vonatkozóan – elfogadott szabályokat. Amint azt a DiscoverEU kezdeményezés népszerűsége mutatja, számos tagállamban növekvő közérdeklődés övezi a vasútat, beleértve az éjszakai vonatokat is. Ezen túlmenően az „Europalia” nemzetközi művészeti fesztivál a 2021-es kiadását a vasút művészetekre gyakorolt hatásának fogja szentelni, és ki fogja emelni a vasút szerepét a társadalmi, gazdasági, ipari és ökológiai változások erőteljes motorjaként. Az európai évnek hozzá kell járulnia a vasút jövőjéről szóló páneurópai vitához.

(12)

Uniós szinten az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi előirányzat megfelelő finanszírozást fog tartalmazni, amelyet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban a 2021. évi költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. A költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül a cél az, hogy e határozat végrehajtásához 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig legalább 8 millió EUR összegű finanszírozást biztosítsanak.

(13)

A vasúti utasok 80–90 %-át az ingázók teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a városi agglomerációk jelentős mértékben hozzájárulnak a vasúti személyszállítás összteljesítményéhez. Az intelligens városi mobilitás az alacsony ökológiai hatás, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió elérése érdekében a kihasználatlan külvárosi és regionális vonalak korszerűsítésétől és felújításától függ.

(14)

Az európai év folyamán a Bizottságnak meg kell fontolnia egy tanulmány készítését az áruk és termékek vasúton történő szállításának előmozdítását célzó európai címke kidolgozásának megvalósíthatóságáról annak érdekében, hogy a vállalkozásokat a vasúti szállításra való átállásra ösztönözze. A Bizottságnak meg kell fontolnia továbbá egy vasúti összeköttetési mutató bevezetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány kezdeményezését, amelynek célja a vasúthálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vétele révén elért integrációs szint kategorizálása.

(15)

A motivált személyzet szerepét nem lehet túlbecsülni, mivel ők garantálják a gördülékeny működést. Teljes potenciáljának kiaknázásához a vasúti ágazatnak diverzifikálnia kell munkaerejét, és különösen nőket és fiatal munkavállalókat is kell vonzania. Ezt a szakpolitikát minden intézményi szinten elő kell mozdítani.

(16)

A vasút vonzerejének fokozása megköveteli, hogy a szolgáltatások felhasználó-központúak legyenek, továbbá oly módon legyenek megszervezve és megtervezve, hogy jó értéket, következetes megbízhatóságot, kitűnő minőségű szolgáltatást és vonzó árakat biztosítsanak.

(17)

Mivel e határozat céljait – nevezetesen a vasúti közlekedésnek mint fenntartható, innovatív, összekapcsolt és intermodális, biztonságos és megfizethető közlekedési mód, és mint az Unió és a vele szomszédos országok közötti kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében fontos elem előmozdítását, valamint a vasút európai, határokon átnyúló dimenziójának kiemelését, továbbá a vasút uniós gazdasághoz, iparhoz és társadalomhoz való hozzájárulásának fokozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, a transznacionális információcsere és a legjobb gyakorlatok uniós szintű terjesztése iránti igény okán azonban e célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,