EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018D0017

A Bizottság (EU) 2018/17 végrehajtási határozata (2018. január 5.) a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, a kardhalállományok földközi-tengeri halászatára, valamint a szardínia- és szardellaállományok észak-adriai halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról szóló 2014/156/EU végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2017) 8687. számú dokumentummal történt)

C/2017/8687

HL L 4., 2018.1.9, p. 20–25 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2018; közvetve hatályon kívül helyezte: 32018D1986

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2018/17/oj

9.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 4/20


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/17 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. január 5.)

a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, a kardhalállományok földközi-tengeri halászatára, valamint a szardínia- és szardellaállományok észak-adriai halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról szóló 2014/156/EU végrehajtási határozat módosításáról

(az értesítés a C(2017) 8687. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 95. cikkére,

mivel:

(1)

A 2014/156/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, a kardhalállományok földközi-tengeri halászatára, valamint a szardínia- és szardellaállományok észak-adriai halászatára vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) megállapítja az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: ICCAT) által a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozóan előterjesztett többéves helyreállítási terv Unió általi alkalmazásával kapcsolatos általános szabályokat.

(3)

2016-ban tartott 40. éves ülésén a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület 17-es és 18-as földrajzi alterületére (Adriai-tenger) vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadott el. Ezért annak érdekében, hogy a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés az Adriai-tenger déli részén is biztosított legyen, indokolt kiterjeszteni az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program hatályát.

(4)

Az említett 2016-os éves ülésen a GFCM jóváhagyta a Tuniszi-csatornában (12–16-os földrajzi alterület) folytatott szürketőkehal- és pirosostorgarnéla-halászatra irányuló többéves gazdálkodási tervre vonatkozó, GFCM 40/2016/4 számú ajánlását (4). Ezért az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot indokolt úgy módosítani, hogy hatálya kiterjedjen a szóban forgó halászati tevékenységekre és földrajzi alterületekre is.

(5)

2016 novemberében tartott 20. rendkívüli ülésén az ICCAT elfogadta [16-05] számú ajánlását (5), amely többéves helyreállítási tervet határoz meg a kardhal földközi-tengeri állománya tekintetében, és egyedi intézkedéseket állapít meg a germon földközi-tengeri állományára vonatkozóan. Ezért a szóban forgó ajánlásból fakadó új nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele érdekében az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot indokolt módosítani.

(6)

A tagállamokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében a bizonyos adatoknak a Bizottság és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal részére történő megküldésére vonatkozó határidőket célszerű összehangolni az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program hatálya alá tartozó többi halászati tevékenységre vonatkozó határidőkkel.

(7)

Indokolt, hogy a szóban forgó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program érvényessége ne legyen korlátozott, és a programot helyénvaló rendszeresen felülvizsgálni és szükség szerint módosítani az Unió és tagállamai új nemzetközi kötelezettségeinek, továbbá a közös halászati politika keretében meghatározott bármely más releváns intézkedésnek a figyelembevétele érdekében.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/156/EU végrehajtási határozat módosításai

A 2014/156/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

a cím helyébe a következő szöveg lép:

A Bizottság 2014. március 19-i 2014/156/EU végrehajtási határozata a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, valamint a Földközi-tengeren folytatott bizonyos tengerfenéki és nyílt vízi halászati tevékenységekre vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról”;

2.

az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy és fogalommeghatározások

(1)   E határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre az alábbi állományok halászatára vonatkozóan:

a)

kékúszójú tonhal az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren;

b)

kardhal a Földközi-tengeren;

c)

germon a Földközi-tengeren;

d)

szardínia és szardella az Adriai-tenger északi és déli részén; valamint

e)

szürke tőkehal és piros ostorgarnéla a Tuniszi-csatornában.

(2)   Az Atlanti-óceán keleti részére, a Földközi-tengerre, az Adriai-tenger északi és déli részére, valamint a Tuniszi-csatornára a továbbiakban »az érintett területek«-ként történik hivatkozás.

(3)   E határozat alkalmazásában:

a)   »az Adriai-tenger északi része«, »az Adriai-tenger déli része«: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) I. mellékletében meghatározott 17-es és 18-as földrajzi alterület;

b)   »Tuniszi-csatorna«: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott 12-es, 13-as, 14-es, 15-ös és 16-os földrajzi alterület;

c)   »Földközi-tenger«: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) területmeghatározása szerinti 37.1, 37.2 és 37.3 alterület;

d)   »az Atlanti-óceán keleti része«: a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) VII, VIII, IX és X alterülete a 218/2009/EK Európai Parlament és a tanácsi rendelet (*2) III. mellékletében szereplő területmeghatározások szerint, valamint a FAO 34.1.2 körzet.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.)."

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).”;"

3.

a 2. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

4.

az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben érintett tagállamnak nem minősülő tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vagy harmadik ország halászhajója az 1. cikkben említett terület(ek)en folytat tevékenységet, akkor e cikk (2) bekezdésével összhangban meg kell állapítani a hozzá rendelhető kockázati szintet. Információ hiányában, és amennyiben a lobogó szerinti tagállam hatóságai a 9. cikk keretében nem adják át a 4. cikk (2) bekezdése és e cikk (2) bekezdése szerint lefolytatott és más kockázati szintet mutató saját kockázatértékelésük eredményeit, az ilyen hajót »nagyon magas« kockázatú halászhajónak kell tekinteni.”

5.

a 12. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat elektronikus formában szeptember 15-én meg kell küldeni a Bizottságnak és az EFCA-nak, és ezeket az információkat a következő év január 31-én naprakésszé kell tenni.”

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni;

6.

az I. és a II. melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. január 5-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014/156/EU végrehajtási határozata (2014. március 19.) a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, a kardhalállományok földközi-tengeri halászatára, valamint a szardínia- és szardellaállományok észak-adriai halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 85., 2014.3.21., 15. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(4)  GFCM/40/2016/4 ajánlás a Tuniszi-csatornában (12–16-os földrajzi alterület) folytatott szürketőkehal- és pirosostorgarnéla-halászatra irányuló többéves gazdálkodási terv létrehozásáról.

(5)  Az ICCAT [16-05] számú ajánlása a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási terv meghatározásáról (a [13-04] számú ajánlás helyébe lép).


MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

Az egyes halászhajókat, halászhajócsoportokat, halászeszköz-kategóriákat, piaci szereplőket, illetve halászattal kapcsolatos tevékenységeket az 1. cikkben említett állományok és terület(ek) tekintetében a meghatározott prioritási szintnek megfelelően kell ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak alávetni. A prioritási szintet az egyes érintett tagállamok, illetve kizárólag az 5. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában bármely más tagállam által elvégzett kockázatértékelések eredményei alapján állapítják meg az alábbi eljárás szerint:

A kockázat leírása

[a kockázattól/halászattól/területtől és a rendelkezésre álló adatoktól függően]

Mutató

[a kockázattól/halászattól/területtől és a rendelkezésre álló adatoktól függően]

Halászati/forgalmazási lánc szakasza (mikor és hol jelenik meg a kockázat)

Figyelembe veendő kérdések [a kockázattól/halászattól/területtől és a rendelkezésre álló adatoktól függően]

Előfordulás a halászatban (*1)

Lehetséges következmény(ek) (*1)

A kockázat szintje (*1)

[Megjegyzés: a tagállamok által azonosított kockázatoknak a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez kell igazodniuk]

 

 

A fogások/kirakodások mennyisége halászhajónként, állományonként és halászeszközönként

A halászhajók rendelkezésére álló kvóta halászhajónként, állományonként és halászeszközönként

Szabványos ládák használata

A piaci ár szintje és ingadozása kirakodott halászati termékek esetében (első értékesítés)

A korábban az érintett halászhajó, illetve piaci szereplő tekintetében végzett vizsgálatok és feltárt jogsértések

A 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a fogások kirakodására 2015. január 1-jétől vonatkozó kötelezettség

A kikötőhöz/helyszínhez/területhez és tevékenységcsoporthoz kapcsolódó csalás háttere, illetve potenciális veszélye, ideértve a sporthajókat és a szabadidős célú hajókat is

Halászati vagy halászattal összefüggő tevékenység tér- és időbeli tilalmak hatálya alatt

Bármely egyéb általános információ

Gyakori/

Közepes/

Ritka eset/vagy

Jelentéktelen

Súlyos/

Jelentős/

Elfogadható/vagy elhanyagolható

Nagyon alacsony/alacsony/közepes/magas/nagyon magas

II. MELLÉKLET

CÉLÉRTÉKEK

1.   A tengeren végzett vizsgálatok mértéke (adott esetben ideértve a légi felügyeletet is)

Az 1. cikkben említett állományok halászatában részt vevő halászhajók vizsgálata tekintetében évente a következő célértékeket és célkitűzéseket kell megvalósítani:

Referenciaértékek évente (*2)

Halászat

A halászhajók tekintetében becsült kockázat szintje az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban

magas

nagyon magas

1. számú halászat: kékúszójú tonhal

Az adott állomány halászatában érintett, „magas kockázatú” halászhajók által teljesített halászati utak legalább 2,5 %-ának tengeri vizsgálata

Az adott állomány halászatában érintett, „nagyon magas kockázatú” halászhajók által teljesített halászati utak legalább 5 %-ának tengeri vizsgálata

2. számú halászat: kardhal

Az adott állomány halászatában érintett, „magas kockázatú” halászhajók által teljesített halászati utak legalább 2,5 %-ának tengeri vizsgálata

Az adott állomány halászatában érintett, „nagyon magas kockázatú” halászhajók által teljesített halászati utak legalább 5 %-ának tengeri vizsgálata

 

Bármely kockázati kategória

4. számú halászat: szardínia és szardella

A megfelelő halászati idényben az érintett állományokra halászó hajók legalább 20 %-ának tengeri vizsgálata

5. számú halászat: szürke tőkehal és piros ostorgarnéla

A megfelelő halászati idényben az érintett állományokra halászó hajók legalább 30 %-ának tengeri vizsgálata.

Célkitűzések

Halászat

Bármely kockázati kategória

1. számú halászat: kékúszójú tonhal

A fentiekben meghatározott célértékek sérelme nélkül az áthelyezési műveletek tekintetében a célkitűzés az, hogy a lehető legtöbb művelet vizsgálaton essen át.

3. számú halászat: germon

A tengeri vizsgálatok során kiemelten kell kezelni a technikai intézkedések és a halászati tilalmi időszakok betartásának ellenőrzését.

1. számú halászat: kékúszójú tonhal

2. számú halászat: kardhal

5. számú halászat: szürke tőkehal és piros ostorgarnéla

A fentiekben meghatározott célértékek sérelme nélkül a tengeri vizsgálatok tekintetében kiemelten kell kezelni a technikai intézkedések és a térbeli halászati tilalmi időszakok betartásának ellenőrzését, beleértve a halászati korlátozás alá vont területeket is.

2.   A parton végzett vizsgálatok mértéke (ideértve a dokumentumok ellenőrzését, valamint a kikötőben vagy az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat)

Az 1. cikkben említett állományok halászatában részt vevő halászhajók és egyéb piaci szereplők parti vizsgálata tekintetében (ideértve a dokumentumok ellenőrzését, valamint a kikötőben vagy az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat) évente a következő célértékeket és célkitűzéseket kell megvalósítani:

Referenciaértékek évente (*3)

Halászat

A kockázat szintje a halászhajók, illetve más piaci szereplők (első vevő) tekintetében

magas

nagyon magas

1. számú halászat: kékúszójú tonhal

A „magas kockázatú” halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 10 %-ának kikötői vizsgálata

A „nagyon magas kockázatú” halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 15 %-ának kikötői vizsgálata

2. számú halászat: kardhal

A „magas kockázatú” halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 10 %-ának kikötői vizsgálata

A „nagyon magas kockázatú” halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 15 %-ának kikötői vizsgálata

4. számú halászat: szardínia és szardella

A „magas kockázatú” halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 10 %-ának kikötői vizsgálata

A „nagyon magas kockázatú” halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 15 %-ának kikötői vizsgálata

 

Bármely kockázati kategória

5. számú halászat: szürke tőkehal és piros ostorgarnéla

Az érintett állományok halászatában részt vevő halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 20 %-ának kikötői vizsgálata

Célkitűzések

Halászat

Bármely kockázati kategória

3. számú halászat: germon

A parti vizsgálatok során kiemelten kell kezelni a technikai intézkedések és a halászati tilalmi időszakok betartásának ellenőrzését.

1. számú halászat: kékúszójú tonhal

2. számú halászat: kardhal

4. számú halászat: szardínia és szardella

A fentiekben meghatározott célérték sérelme nélkül kiemelten kell kezelni a technikai intézkedések és a halászati tilalmi időszakok betartásának ellenőrzését.

A kirakodást vagy átrakást követően végzett vizsgálatokat kiegészítő kereszt-ellenőrzési mechanizmusként kell használni a fogásokról és kirakodásokról nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatóságának ellenőrzésére.

3.   A csapdákat és halgazdasági létesítményeket érintő vizsgálat mértéke

Az 1. cikkben említett területeken a kékúszójú tonhal állományát érintő csapdák és halgazdasági létesítmények vizsgálata tekintetében évente a következő célértékeket kell megvalósítani:

Referenciaértékek évente (*4)

A kockázat szintje a csapdák, illetve más piaci szereplők (halgazdasági üzemeltető vagy első vevő) tekintetében

Bármely kockázati kategória

1. számú halászat: kékúszójú tonhal

A ketrecbehelyezési és áthelyezési műveletek 100 %-ának vizsgálata a csapdáknál és halgazdasági létesítményekben, a halak visszaengedését is beleértve


(*1)  

Megjegyzés: A tagállamoknak kell értékelniük. A kockázatértékelés a múltbéli tapasztalatok alapján és a rendelkezésre álló valamennyi információ felhasználásával áttekinti, hogy mekkora a szabályok be nem tartásának valószínűsége, illetve a szabályok be nem tartása esetén mik a lehetséges következmények.

(*2)  Az adott területen a magas/nagyon magas kockázatú halászhajók által évente teljesített halászati utak százalékában kifejezve.

(*3)  A magas/nagyon magas kockázatú hajók által évente kirakodott mennyiségek százalékában kifejezve.

(*4)  A ketrecbehelyezési műveletekkel, magas/nagyon magas kockázatú csapdákkal és halgazdasági létesítményekkel érintett éves mennyiségek százalékában kifejezve.


Top