12.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/20

(1)

Az 549/2004/EK rendelet előírja a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozását. A Bizottságnak különösen előírja, hogy uniós szintű teljesítménycélokat fogadjon el a repülésbiztonság, a környezet, a kapacitás és a költséghatékonyság fő teljesítményterületeire vonatkozóan. E célokra vonatkozóan a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) további szabályokat állapít meg.

(2)

Meg kell határozni a 2015–2019-es éveket magában foglaló második referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat.

(3)

2010. július 29-én a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésével és a 691/2010/EK bizottsági rendelet (3) 3. cikkével összhangban kijelölt egy teljesítmény-felülvizsgálati szervet, hogy az segítse a teljesítményrendszer végrehajtásával és különösen az uniós szintű célok meghatározásával kapcsolatos munkáját.

(4)

Az uniós szintű teljesítménycélok második referencia-időszakra való meghatározását elősegítendő a teljesítmény-felülvizsgálati szerv (a Bizottság támogatásával) konzultált minden, az 549/2004/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében felsorolt érdekelt féllel az uniós szintű teljesítménycélok meghatározásánál használandó megközelítésről és a meghatározás módjáról, valamint a teljesítménycélokra vonatkozó indikatív értéktartományokról. Az érintett felekkel folytatott konzultáció 2013. január 25-től2013. július 3-ig tartott. A folyamatba bevonták a 98/500/EK bizottsági határozattal (4) felállított ágazati párbeszédbizottságot, ezenkívül a polgári légi közlekedés összes európai szakszemélyzeti érdekképviseleti szervének is lehetősége volt észrevételeit megtenni.

(5)

Figyelembe véve az érdekelt felekkel való konzultációt, a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottságnak 2013. szeptember 27-én bemutatott jelentésében javaslatot tett az uniós szintű teljesítménycélokra. A jelentés összefoglalta a javasolt célok alapjául szolgáló feltételezéseket és indokokat, valamint a hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező léginavigációs szolgálatok vagy funkcionális légtérblokkok csoportjainak összetételét.

(6)

Az e határozatban megállapított uniós szintű teljesítménycélok összhangban vannak az 549/2004/EK rendelettel és a 390/2013/EU végrehajtási rendelettel. A teljesítménycélok a teljesítmény-felülvizsgálati szerv segítségével kerültek meghatározásra. A teljesítménycélok meghatározása során ezenkívül figyelembe vették az érdekelt felekkel való konzultációt, valamint az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 6. cikkével és a 677/2011/EU bizottsági rendelet (6) 3. cikkével létrehozott hálózatkezelőtől, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségtől (EASA) és a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott információkat. A teljesítménycélok azokra az információkra épülnek, amelyek 2013. december 17-ig bezárólag a Bizottság és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv rendelkezésére álltak.

(7)

Az uniós szintű teljesítménycélok a tagállamokra, Norvégiára és Svájcra vonatkozó adatokra épülnek.

(8)

Az e határozatban megállapított, a repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok az EASA-val együttműködve készültek. A megfelelés elfogadható módozatainak és útmutató anyagoknak a 390/2013/EU végrehajtási rendelettel összhangban történő meghatározásánál az EASA tovább pontosítja a kockázatelemzési eszköz (Risk Analysis Tool, RAT) kategóriáinak meghatározását, hogy a repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok összehangolt alkalmazása biztosított legyen, különös tekintettel a C kategória meghatározására (biztonságos, de csökkentett ATM szolgáltatások nyújtásának képessége). Az EASA-val a többi teljesítményterületre vonatkozó uniós szintű teljesítménycélról is konzultáltak annak érdekében, hogy az elsődlegességet élvező repülésbiztonsági célkitűzésekkel való összhang biztosítva legyen.

(9)

A környezet fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a 2012-ben elért, a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által kiszámított teljesítményszintekhez viszonyítva kell meghatározni, melyek a következők: 3,17 % az átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a tényleges röppályán és 5,15 % az átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a legutolsó benyújtott repülési terv szerinti röppályán.

(10)

A kapacitás fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycél, vagyis az útvonali légiforgalomáramlás-szervezéssel (ATFM) kapcsolatos átlagos késés a referencia-időszak minden évében meg kell, hogy feleljen a 2014. évi uniós szintű teljesítménycélnak, figyelembe véve a második referencia-időszakra vonatkozó forgalmi előrejelzéseket.

(11)

A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélt a referencia-időszak minden évében 2009. évi reálértéken kell kifejezni (EUR2009), többek között az előző referencia-időszakban elért teljesítményszinttel való összehasonlíthatóság érdekében.

(12)

A költséghatékonyságnak a második referencia-időszakban várható javulását a 2014. évre megállapított költségekhez, 6242 millió EUR-hoz (7) kell mérni, EUR2009-ben. A 2014-re vonatkozó legutóbbi forgalombecslések (8) alapján az egységköltség alapértékét 58,09 EUR összegben kell megállapítani, EUR2009-ben. Ilyen módon a költséghatékonysági célnak a megállapított egységköltség 3,3 %-os csökkenését kell eredményeznie a második referencia-időszakban. Az 58,09 EUR összegű (EUR2009) alapérték magasabb, mint a 2014-re előirányozott 53,92 EUR (EUR2009) összegű uniós szintű teljesítménycél, mert a 2014. évre becsült forgalommennyiség kisebb a 2011/121/EU bizottsági határozatban (9) feltételezettnél.

(13)

A második referencia-időszakra vonatkozó forgalombecslések a STATFOR 2013. szeptember 30-án nyilvánosságra hozott legutóbbi előrejelzésének minimális esetéből származnak, amely 1,2 % átlagos évi forgalomnövekedést jelez. A 2019 végéig tartó, hosszú előrejelzési időszak azonban némi bizonytalanságot is magában hordoz. Ezért a Bizottságnak a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében említett, az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak szóló jelentés keretében 2016-ig felül kell vizsgálnia ezeket a forgalombecsléseket a legfrissebb elérhető STATFOR előrejelzés fényében. Ezen felülvizsgálat alapján, ha szükséges, a Bizottság dönthet úgy, hogy az említett rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban módosítja a 2017–2019. évekre vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat.

(14)

Az előrejelzések szerint a második referencia-időszakra vonatkozó, referenciaként megállapított költségek átlagosan évente 2,1 %-kal csökkennek.

(15)

Az uniós szintű teljesítménycélokon túlmenően riasztási küszöbértékeket is meg kell határozni, amelyeknek átlépése esetén a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben említett riasztási mechanizmusok aktiválhatóak.

(16)

A 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban a helyi szintű céloknak nem kell feltétlenül megegyezniük az uniós szintű teljesítménycélokkal. A helyi szintű céloknak összhangban kell lenniük az uniós szintű célokkal, és megfelelően hozzá kell járulniuk azokhoz. A teljesítménytervnek, melyet a 390/2013/EU végrehajtási rendelet szerint a funkcionális légtérblokkok szintjén kell kidolgozni, tükröznie kell ezt az összhangot és a megfelelő hozzájárulást.

(17)

A teljesítménytervek 390/2013/EU végrehajtási rendelet II. fejezete szerinti elkészítését elősegítendő ennek a határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

a)

legkésőbb 2019. december 31-ig a nemzeti felügyeleti hatóságoknak minden irányítási célnál („repülésbiztonsági politika és kapcsolódó célkitűzések”, „repülésbiztonsági kockázatok kezelése”, „repülésbiztonság biztosítása”, „repülésbiztonság előmozdítása” és „repülésbiztonsági kultúra”) el kell érniük legalább a C szintet (10);

b)

legkésőbb 2019. december 31-ig a léginavigációs szolgáltatóknak el kell érniük legalább a D szintet a „repülésbiztonsági politika és kapcsolódó célkitűzések”, „repülésbiztonsági kockázatok kezelése”, „repülésbiztonság biztosítása” és „repülésbiztonság előmozdítása” irányítási céloknál, és legalább a C szintet a „repülésbiztonsági kultúra” irányítási célnál.

a)

2017. december 31-ig és a második referencia-időszak végéig minden ezt követő évben a tagállamoknak nemzeti felügyeleti hatóságaikon keresztül biztosítaniuk kell a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „teljes ATM” súlyossági besorolások gyűjtését és jelentését az EASA részére az évente bejelentett A (súlyos esemény), B (komoly esemény) és C (jelentős esemény) kategóriájú (11) minimális elkülönítési távolság megsértéseknek és a futópályasértéseknek legalább 80 %-ára vonatkozóan;

b)

legkésőbb 2017. és 2019. december 31-ig a tagállamoknak nemzeti felügyeleti hatóságaikon keresztül biztosítaniuk kell a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „teljes ATM” súlyossági besorolások gyűjtését és jelentését az EASA részére az évente bejelentett AA (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való teljes képtelenség), A (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való komoly képtelenség), B (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való részleges képtelenség) és C (biztonságos, de korlátozott ATM szolgáltatások nyújtására való képesség) kategóriájú ATM-specifikus repülésbiztonsági eseményeknek legalább 80, illetve 100 %-ára vonatkozóan;

c)

legkésőbb 2017. és 2019. december 31-ig a léginavigációs szolgáltatóknak jelenteniük kell a nemzeti felügyeleti hatóságok felé a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „földi ATM” súlyossági besorolásokat az évente bejelentett A (súlyos esemény), B (komoly esemény) és C (jelentős esemény) kategóriájú minimális elkülönítési távolság megsértéseknek és a futópályasértéseknek legalább 80, illetve 100 %-ára vonatkozóan;

d)

legkésőbb 2017. és 2019. december 31-ig a léginavigációs szolgáltatóknak jelenteniük kell a nemzeti felügyeleti hatóságok felé a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „földi ATM” súlyossági besorolásokat az évente bejelentett AA (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való teljes képtelenség), A (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való komoly képtelenség), B (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való részleges képtelenség) és C (biztonságos, de korlátozott ATM szolgáltatások nyújtására való képesség) kategóriájú ATM-specifikus repülésbiztonsági eseményeknek legalább 80, illetve 100 %-ára vonatkozóan.

1.

legalább 2,6 %-os átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a tényleges röppályán 2019-ben, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakasza 2.1.a) pontja szerint meghatározva;

2.

legalább 4,1 %-os átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a legutolsó benyújtott repülési terv szerinti röppályán 2019-ben, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakasza 2.1.b) pontja szerint meghatározva.