bolgár különkiadás: fejezet 07 kötet 017 o. 216 - 258
román különkiadás: fejezet 07 kötet 017 o. 216 - 258
horvát különkiadás: fejezet 07 kötet 008 o. 107 - 149
English
Select your language
Official EU languages:
Access to European Union law
EUR-Lex
Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Need more search options? Use the
Advanced search
Document 32006L0126
Directive 2006/126/EC of the European Parliament and of the Council of 20 December 2006 on driving licences (Recast) (Text with EEA relevance)
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve ( 2006. december 20. ) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (EGT vonatkozású szöveg)
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve ( 2006. december 20. ) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (EGT vonatkozású szöveg)
HL L 403., 2006.12.30, p. 18–60
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(BG, RO, HR)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 01/11/2020
Language
HTML
PDF
Official Journal
|
30.12.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 403/18 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/126/EK IRÁNYELVE
(2006. december 20.)
a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg)
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 71. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
|
(1) |
A vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK (3) tanácsi irányelvet több alkalommal jelentősen módosították. Most, hogy az említett irányelvhez új módosításokat vezetnek be, az egyértelműség érdekében kívánatos, hogy meghatározott rendelkezéseket átdolgozzanak beépítve azokat az irányelv egységes szövegébe. |
|
(2) |
A vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok a közös közlekedéspolitika alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a közúti közlekedésbiztonság javításához, valamint megkönnyítik azon személyek szabad mozgását, akik a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban telepednek le. Tekintettel az egyéni szállítóeszközök jelentőségére, a fogadó tagállam által hivatalosan elismert vezetői engedély birtoklása elősegíti a személyek szabad mozgását és letelepedését. A vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok harmonizálásában elért haladás ellenére még mindig jelentős eltérések állnak fenn a tagállamoknak az engedélyek megújításának gyakoriságára és a járművek alkategóriáira vonatkozó szabályai között, amelyeket teljesebben kell harmonizálni a közösségi politikák teljes körű végrehajtásához való hozzájárulás érdekében. |
|
(3) |
A 91/439/EGK irányelvben meghatározott azon lehetőség, amely alapján a tagállamok nemzeti rendelkezéseket állapíthatnak meg az érvényességi időtartam tekintetében, a különböző tagállamokban különböző jogszabályok egymás mellett éléséhez, és több, mint 110 különféle, a tagállamokban érvényes vezetői engedély mintához vezet. Ez átláthatósági problémát okoz az állampolgárok, a rendőri szervek és a vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyvitelért felelős igazgatási szervek számára, valamint az olyan okmányok hamisításához vezet, amelyek néha több évtizeddel korábbi keltezésűek. |
|
(4) |
Annak megakadályozása érdekében, hogy az egységes, európai vezetői engedély-minta egy további legyen a már használatban lévő 110 mellett, a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy ezen egységes mintát adják ki valamennyi vezetői engedély tulajdonosa számára. |
|
(5) |
Ez az irányelv nem sértheti az alkalmazásának időpontja előtt megadott vagy megszerzett, fennálló járművezetési jogosultságokat. |
|
(6) |
A vezetői engedélyeket kölcsönösen el kell ismerni. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük az ezen irányelvben előírt érvényességi időt más tagállamban korlátozott igazgatási érvényesség nélkül kiállított olyan vezetői engedélyek tekintetében alkalmazni, amelyek jogosultja több, mint két éve a területükön lakóhellyel rendelkezik. |
|
(7) |
Az új vezetői engedélyek esetében meghatározott igazgatási érvényességi idő bevezetése lehetővé teszi a legújabb hamisítás elleni intézkedések, valamint a tagállamok által előírt orvosi vizsgálatok, illetve egyéb intézkedések alkalmazását az engedélyek rendszeres megújításakor. |
|
(8) |
Közúti közlekedésbiztonsági okokból meg kell határozni a vezetői engedély kiállításának minimumkövetelményeit. A vezetői vizsgák, valamint a vezetői engedély kiállításának követelményeit össze kell hangolni; E célból meg kell határozni a gépjárművek vezetéséhez szükséges ismereteket, készségeket és magatartást, a vezetői vizsgának e koncepciókon kell alapulnia, és az ilyen járművek vezetésének fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelményeket újra meg kell határozni. |
|
(9) |
A járművezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelést a személy- vagy áruszállításra használt járművek vezetőinek a vezetői engedély kiállításakor, valamint azt követően rendszeresen bizonyítaniuk kell; az ilyen, a minimumkövetelményeknek való megfelelésre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban elvégzett rendszeres ellenőrzés hozzájárul a személyek szabad mozgásához, a versenyhelyzet torzulásainak elkerüléséhez, valamint az ilyen járművek vezetői különös felelősségének jobb figyelembevételéhez. A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy orvosi vizsgálatokat írjanak elő az egyéb gépjárművek vezetéséhez szükséges fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés biztosítására. Az átláthatóság érdekében az ilyen vizsgálatoknak egybe kell esniük a vezetői engedély megújításával, és ezért elvégzésük időpontját a vezetői engedély érvényességi ideje határozza meg. |
|
(10) |
Szükséges a kétkerekű járművek, valamint a személy- és áruszállításra használt járművek kategóriáinak vezetéséhez való fokozatos jogosultság elvének további megerősítése. |
|
(11) |
Mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a közúti közlekedésbiztonság további előmozdítása érdekében magasabb korhatárt határozhassanak meg egyes járműkategóriák vezetése esetében; valamint lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok kivételes körülmények esetén, a nemzeti feltételek figyelembevétele érdekében, alacsonyabb korhatárt határozhassanak meg. |
|
(12) |
A kategóriák meghatározásának nagyobb mértékben kell tükröznie az adott járművek műszaki jellemzőit és a jármű vezetéséhez szükséges készségeket. |
|
(13) |
A könnyű motorkerékpárokhoz (robogókhoz) szükséges vezetői engedély kategóriájának bevezetése különösen a legfiatalabb vezetők tekintetében növeli a közúti közlekedésbiztonságot, akik a statisztikák szerint a közúti balesetek leggyakoribb áldozatai. |
|
(14) |
Külön rendelkezéseket kell elfogadni a testi fogyatékossággal élő személyek járművezetésének megkönnyítésére. |
|
(15) |
Közúti közlekedésbiztonsági okokból a tagállamoknak képeseknek kell lenniük a vezetői engedélyek visszavonására, felfüggesztésére, megújítására és megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseik alkalmazására valamennyi olyan vezetői engedéllyel rendelkező személy tekintetében, akik területükön szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek. |
|
(16) |
A 91/439/EGK irányelvben meghatározott vezetői engedély minta helyébe egységes, műanyag kártya formátumú típus lép. Ugyanakkor a könnyű motorkerékpárokra (robogókra) valamint a motorkerékpárokra vonatkozó új vezetői engedély kategória bevezetése következtében ezt a vezetői engedély mintát ki kell igazítani. |
|
(17) |
A választható mikrochipnek az új, műanyag kártya formátumú vezetői engedélybe történő bevezetésének lehetővé kell tennie a tagállamok számára a csalások elleni védelem szintjének további javítását. Biztosítani kell a tagállamok rugalmasságát annak tekintetében, hogy a chipen nemzeti adatokat tároljanak, amennyiben azok nem akadályozzák az általánosan hozzáférhető adatok felhasználását. A mikrochip műszaki követelményeit a Bizottság határozza meg a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság segítségével. |
|
(18) |
A vizsgáztatói foglalkozás elkezdésére és a vizsgabiztosok képzésére vonatkozó követelményekre minimumszabályokat kell meghatározni a vizsgabiztosok ismereteinek és készségeinek javítása, és ezzel a vezetői engedélyt kérelmezők objektívebb értékelésének biztosítása, valamint a járművezetői vizsgák egységesebbé tétele érdekében. |
|
(19) |
A Bizottság számára lehetővé kell tenni az I–VI. mellékletnek a tudományos és a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítását. |
|
(20) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (4) összhangban kell elfogadni. |
|
(21) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa az ezen irányelv alkalmazásához szükséges kritériumokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
(22) |
Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezek léptéke és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(23) |
Ezen irányelv nem érinti a tagállamoknak a nemzeti jogba történő átültetési határidőkre és a VII. melléklet B. részében felsorolt irányelvek alkalmazására vonatkozó kötelezettségeit, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1.cikk
Vezetői engedély minta
(1) A tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nemzeti vezetői engedélyt vezetnek be, az I. mellékletben található közösségi mintának megfelelően. A közösségi vezetői engedély minta első oldalán szereplő emblémának tartalmaznia kell az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jelét.
(2) Az adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, a tagállamok a vezetői engedély részét képező adathordozót (mikrochip) vezethetnek be, amint a Bizottság – a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban – a jelen irányelvet a nem lényegi elemek módosításával kiegészítő I. melléklet által előírt követelményeket a mikrochipre is meghatározza. Ezek a követelmények EK-típusjóváhagyást írnak elő, amely kizárólag akkor adható meg, amint bizonyossá válik, hogy a mikrochip képes az ellenállásra az adatok meghamisítására vagy megváltoztatására irányuló kísérletekkel szemben.
(3) A mikrochip tartalmazza a vezetői engedély I. mellékletben meghatározott harmonizált adatait.
A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok további adatokat tárolhatnak a mikrochipen, amennyiben az semmilyen módon nem ellentétes ezen irányelv végrehajtásával.
A Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban módosíthatja az I. mellékletet a jövőbeni kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében.
(4) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, az I. mellékletben található mintán mindazokat a kiigazításokat végrehajthatják, amelyek a vezetői engedélyek számítógépes feldolgozásához szükségesek..
2. cikk
Kölcsönös elismerés
(1) A tagállamok az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen elismerik.
(2) Ha a 7. cikk (2) bekezdésében előírt igazgatási érvényességi idő nélkül kiállított nemzeti vezetői engedéllyel rendelkező személy szokásos tartózkodási helyre tesz szert a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban, akkor a fogadó tagállam az engedélyére alkalmazhatja a 7. cikk (2) bekezdésében előírt igazgatási érvényességi időket a vezetői engedély megújítása révén, két évvel a vezetői engedély jogosultjának az adott tagállam területén való letelepedésének időpontját követően.
3. cikk
Hamisítás elleni intézkedések
(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerüljék a vezetői engedélyek hamisításának veszélyét, beleértve az ezen irányelv hatálybalépését megelőzően kiállított, vezetői engedély mintákat is. Erről értesítik a Bizottságot.
(2) A vezetői engedélyhez használt I. melléklet szerinti anyagot – a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban – a Bizottság által megállapítandó, a jelen irányelvet a nem lényegi elemek módosításával kiegészítő előírások alkalmazásával kell védetté tenni a hamisítás ellen. A tagállamok további biztonsági elemeket is bevezethetnek.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy 2033. január 19-ig, valamennyi kiállított, illetve használatban lévő vezetői engedély teljesíti ezen irányelv összes követelményét.
4. cikk
Kategóriák, fogalommeghatározások és alsó korhatárok
(1) Az 1. cikkben meghatározott vezetői engedély az alább meghatározott kategóriákba tartozó gépi meghajtású járművek vezetésére jogosít fel. A vezetői engedély a kategóriánként feltüntetett alsó korhatártól adható ki. A „gépi meghajtású jármű” olyan önjáró jármű, amelyet az úton saját motorja mozgat, a sínen közlekedő járművek kivételével.
(2) könnyű motorkerékpárok (robogók):
|
|
AM kategória
|
(3) motorkerékpárok, oldalkocsival vagy anélkül, és motoros triciklik
|
— |
„motorkerékpár”: a 2002/24/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti motorkerékpár oldalkocsival vagy anélkül; |
|
— |
„motoros tricikli”: a 2002/24/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti, három szimmetrikus elrendezésű kerékkel ellátott jármű. |
|
a) |
A1 kategória:
|
|
b) |
A2 kategória:
|
|
c) |
A kategória:
|
(4) gépjárművek:
|
— |
„gépjármű”: olyan gépi meghajtású jármű, amelyet általában közúti személy- vagy áruszállításra, illetve személy- vagy áruszállításra szolgáló járművek közúti vontatására használnak. Ez a kifejezés magába foglalja a trolibuszokat, vagyis az elektromos vezetékhez kapcsolódó, de nem sínen közlekedő járműveket. A mezőgazdasági és erdészeti traktorokat nem foglalja magába; |
|
— |
„mezőgazdasági és erdészeti traktor”: olyan kerekeken vagy lánctalpakon mozgó, legalább kéttengelyes gépi meghajtású jármű, amelynek alapvető funkciója vontató erején alapszik, amelyet különösen mezőgazdasági vagy erdészeti műveletekhez kapcsolódó egyes eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, szállítására vagy működtetésére terveztek, és amely a közúti személy- vagy áruszállításban, illetve személy- vagy áruszállításra szolgáló járművek közúti vontatásában csak másodlagos szerepet tölt be; |
|
a) |
B1 kategória:
|
|
b) |
B kategória: 3 500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; az e kategóriába tartozó gépjárműveket 750 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival lehet összekapcsolni. Az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, az e kategóriába tartozó gépjárművekhez 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsit lehet kapcsolni, amennyiben az ilyen szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 4 250 kg-ot nem haladja meg. Amennyiben a járműszerelvény meghaladja a 3 500 kg-ot, a tagállamok – az V. mellékletben foglalt rendelkezésekkel összhangban – előírják, hogy ilyen járműszerelvény kizárólag a következők teljesítése után vezethető:
A tagállamok előírhatják mind a képzést, mind a jártassági és magatartási vizsga letételét is. A tagállamok a vezetői engedélyen a megfelelő közösségi kóddal jelzik az ilyen járműszerelvény vezetésére szóló jogosultságot. A B kategóriára megállapított alsó korhatár 18 év; |
|
c) |
BE kategória:
|
|
d) |
C1 kategória: nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3 500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7 500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; az e kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg; |
|
e) |
C1E kategória:
|
|
f) |
C kategória: nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3 500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek a e kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg; |
|
g) |
CE kategória:
|
|
h) |
D1 kategória: a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg; |
|
i) |
D1E kategória:
|
|
j) |
D kategória: a vezetőn kívül több, mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg; |
|
k) |
DE kategória:
|
(5) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, a gépi meghajtású járművek egyes meghatározott típusait – például a fogyatékkal élők számára készülő különleges járműveket – kivonhatják e cikk alkalmazási köréből.
A tagállamok kivonhatják ezen irányelv alkalmazási köréből a fegyveres erők és a polgári védelem által használt, vagy azok ellenőrzése alá tartozó járműveket.
(6) A tagállamok a vezetői engedély kiállításának alsó korhatárát:
|
a) |
az AM kategória esetében 14 évre csökkenthetik vagy 18 évre emelhetik; |
|
b) |
a B1 kategória esetében 18 évre emelhetik; |
|
c) |
az A1 kategória esetében 17 vagy 18 évre emelhetik:
|
|
d) |
a B és BE kategória esetében 17 évre csökkenthetik. |
A tagállamok az alsó korhatárt a C kategória esetében 18 évre, a D kategória esetében pedig 21 évre csökkenthetik az alábbi járművek vonatkozásában:
|
a) |
a tűzoltóság által, illetve a közrend fenntartására használt járművek; |
|
b) |
javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek. |
A (2)–(4) bekezdésben meghatározott alsó korhatárt még el nem ért személyek részére kiállított vezetői engedélyek ezzel a bekezdéssel összhangban kizárólag a kiállító tagállam területén érvényesek addig az időpontig, amikor az engedély tulajdonosa eléri a (2)–(4) bekezdésben meghatározott alsó korhatárt.
A tagállamok saját területükön érvényesnek ismerhetik el a (2)–(4) bekezdésben meghatározott alsó korhatárt még el nem ért vezetők részére kiállított vezetői engedélyeket.
5. cikk
Feltételek és korlátozások
(1) A vezetői engedélyeknek fel kell tüntetniük azokat a feltételeket, amelyek alapján a vezető járművezetésre jogosult.
(2) Amennyiben testi fogyatékosság miatt a vezetés csak meghatározott járműtípusokon vagy erre a célra átalakított járműveken engedélyezett, úgy a 7. cikk szerinti jártassági és magatartási vizsgát ilyen járművel kell letenni.
6. cikk
Fokozatok és a kategóriák közötti egyenértékűségek
(1) A vezetői engedélyek kiállítását az alábbi feltételekhez kell kötni:
|
a) |
C1, C, D1 és D kategóriájú vezetői engedélyt kizárólag olyan járművezetők számára lehet kiállítni, akik már jogosultak B kategóriájú járművek vezetésére; |
|
b) |
BE, C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetői engedélyt kizárólag olyan járművezetők számára lehet kiállítani, akik már jogosultak B, C1, C, D1, illetve D kategóriájú járművek vezetésére. |
(2) A vezetői engedélyek érvényességét a következők szerint kell meghatározni:
|
a) |
a C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetői engedélyek BE kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek; |
|
b) |
a CE kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek DE kategóriára is, amennyiben a vezetői engedély birtokosa jogosult D kategóriájú járművek vezetésére; |
|
c) |
a CE és a DE kategóriájú vezetői engedélyek a C1E, illetve a D1E kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek; |
|
d) |
bármely kategóriára megszerzett vezetői engedély érvényes az AM kategóriájú járművekre. Az egyes tagállamok azonban a területükön kiállított vezetői engedélyek esetében az AM kategória egyenértékűségeit korlátozhatják az A1, A2 és A kategóriákra, amennyiben az adott tagállam gyakorlati vizsgát ír elő az AM kategóriájú vezetői engedély megszerzéséhez; |
|
e) |
az A2 kategóriájú vezetői engedélyek az A1 kategóriára is érvényesek; |
|
f) |
az A, B, C illetve D kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek az A1, A2, B1, C1 illetve D1 kategóriára is. |
(3) A tagállamok a területükön való járművezetéshez a következő egyenértékűségeket adhatják meg:
|
a) |
B kategóriás vezetői engedéllyel vezethető motoros triciklik, a 15 kW-os teljesítményt meghaladó motorkerékpárok esetében, feltéve, hogy a B kategóriás vezetői engedély jogosultja legalább 21 éves; |
|
b) |
B kategóriás vezetői engedéllyel vezethető A1 kategóriás motorkerékpárok. |
Mivel ez a bekezdés kizárólag a tagállamok területén érvényes, a tagállamok a vezetői engedélyen nem tüntetik fel, hogy a vezetői engedély birtokosa ezen járművek vezetésére jogosult.
(4) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, területükön engedélyezhetik:
|
a) |
a D1 kategóriájú (a fogyatékossággal élő utasok szállítására szolgáló eszközök kivételével a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömegű) járművek vezetését 21 évesnél idősebb, már legalább két évvel korábban megszerzett B kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkező személyeknek, feltéve, hogy a járműveket nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények társadalmi célokra használják, és a vezető önkéntes alapon nyújtja szolgáltatásait; |
|
b) |
a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű vezetését 21 évesnél idősebb, legalább két évvel korábban szerzett B kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkező személynek, feltéve, hogy a jármű fő rendeltetése, hogy azt álló helyzetben oktatási, illetve szabadidős célra használják, illetve nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények társadalmi célokra használják, és a járműveket úgy alakították át, hogy azok nem használhatóak fel kilencnél több személy szállítására, illetve a szigorúan a rendeltetési céljaikat szolgáló áruktól eltérő áruk fuvarozására. |
7. cikk
A vezetői engedély kiállítása, érvényessége és megújítása
(1) Vezetői engedély kizárólag azon kérelmezőknek állítható ki:
|
a) |
akik jártassági és magatartási, valamint elméleti vizsgát tettek, valamint megfeleltek az egészségügyi követelményeknek a II. és III. melléklet rendelkezéseivel összhangban; |
|
b) |
akik kizárólag AM kategóriára vonatkozóan tettek elméleti vizsgát; a tagállamok előírhatják a kérelmezőknek, hogy e kategóriában jártassági és magatartási vizsgát tegyenek, valamint orvosi vizsgálaton vegyenek részt; Az e kategóriába tartozó három- és négykerekű motorkerékpárok esetében a tagállamok különleges jártassági és magatartási vizsgát írhatnak elő. Az AM kategóriájú járművek megkülönböztetésére nemzeti kód illeszthető a vezetői engedélybe. |
|
c) |
akik – az A2 vagy A kategóriájú vezetői engedély esetében, azzal a feltétellel, hogy A1 kategóriájú vagy A2 kategóriájú motorkerékpáron legalább kétéves gyakorlatot szereztek – kizárólag jártassági és magatartási vizsgát tettek, illetve elvégezték a képzést a VI. mellékletben foglaltaknak megfelelően; |
|
d) |
akik – a 4. cikk (4) bekezdés b) pontja második albekezdésében meghatározott járműszerelvény vezetésére jogosító B kategóriájú vezetői engedély esetében – képzést végeztek el, illetve jártassági és magatartási vizsgát tettek, vagy mind jártassági és magatartási vizsgát tettek, mind elvégezték a képzést az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően; |
|
e) |
akiknek szokásos tartózkodási helye annak a tagállamnak a területén található, amelyik a vezetői engedélyt kiállítja, vagy, aki bizonyítani tudja, hogy tanulmányi céllal ott töltött legalább hat hónapot. |
|
(2) |
|
(3) A lejárt igazgatási érvényességű vezetői engedélyek megújításához a következők szükségesek:
|
a) |
a III. mellékletben meghatározott, a vezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények folyamatos teljesítése a C, CE, C1, C1E, D, DE, D1, D1E kategóriájú vezetői engedélyek esetében; és |
|
b) |
a vezetői engedélyt kiállító tagállam területén található szokásos tartózkodási hely, vagy annak igazolása, hogy a kérelmező tanulmányi céllal ott töltött legalább hat hónapot. |
A tagállamok az A, A1, A2, AM, B, B1 és BE kategóriájú vezetői engedélyek megújításakor megkövetelhetik a III. mellékletben meghatározott, vezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazására épülő vizsgálatot.
A tagállamok korlátozhatják a kezdő vezetők részére kiállított bármely kategóriájú vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti igazgatási érvényességi idejét a közúti közlekedésbiztonság javítását célzó különleges intézkedések ezen vezetőkre történő alkalmazása érdekében.
A tagállamok a kezdő vezetők részére kiállított, C és D kategóriájú első vezetői engedély igazgatási érvényességi idejét 3 évre korlátozhatják az ő közúti közlekedésbiztonságuk javítását célzó különleges intézkedések ezen vezetőkre történő alkalmazása érdekében.
A tagállamok egyedi esetben korlátozhatják bármely kategóriájú vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti igazgatási érvényességi idejét, amennyiben gyakori orvosi ellenőrzések vagy egyéb különleges intézkedések –, mint például közlekedési szabálysértők esetében korlátozások – alkalmazását tartják szükségesnek.
A tagállamok lerövidíthetik a vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti igazgatási érvényességi idejét a területükön lakóhellyel rendelkező, 50. életévét betöltött jogosultak esetében, gyakori orvosi ellenőrzések vagy egyéb különleges intézkedések –, mint például az ismeretek frissítésére szolgáló tanfolyamok – alkalmazása érdekében. Az igazgatási érvényességi idő lerövidítése kizárólag a vezetői engedély megújításakor tehető meg.
(4) A nemzeti büntetőjogi és rendőrségi jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, az ezen irányelvben említettektől eltérő feltételekre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseit alkalmazhatják a vezetői engedélyek kiállítására.
|
(5) |
|
A vezetői engedélyt kiállító tagállamok – a 2. cikk sérelme nélkül – kellő körültekintéssel járnak el annak biztosítása érdekében, hogy az adott személy megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek, és nemzeti rendelkezéseiket alkalmazzák a járművezetési jogosultság megszüntetésére, illetve visszavonására, amennyiben megállapításra kerül, hogy a vezetői engedélyt a követelményeknek való megfelelés nélkül állították ki.
8. cikk
A tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás
Az I–VI. mellékletek tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához szükséges módosításokat a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint kell elfogadni.
9. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni annak 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.
10. cikk
Vizsgabiztosok
Ezen irányelv hatálybalépésétől kezdődően a járművezetői vizsgabiztosoknak meg kell felelniük a IV. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.
A 2013. január 19. előtt már ilyen munkakörben dolgozó vizsgabiztosokra kizárólag a minőségbiztosítással és a rendszeres képzéssel kapcsolatos követelmények vonatkoznak.
11. cikk
A vezetői engedélyek cseréjére, visszavonására, pótlására és elismerésére vonatkozó különböző rendelkezések
(1) Amennyiben valamely tagállam által kiállított érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamba helyezi át szokásos tartózkodási helyét, kérheti vezetői engedélyének azzal egyenértékű engedélyre való lecserélését; a cserét végző tagállam kötelessége annak ellenőrzése, hogy a benyújtott vezetői engedély ténylegesen mely kategóriára érvényes.
(2) A büntetőjogi és rendőrségi jogszabályok területiségére vonatkozó alapelvre is figyelemmel, a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam a járművezetési jogosultság korlátozására, felfüggesztésére, visszavonására, illetve megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultjára, és szükség esetén, e célból lecserélheti az engedélyt.
(3) A cserét végrehajtó tagállam visszaküldi a régi vezetői engedélyt a kiállító tagállam hatóságához, és eljárását megindokolja.
(4) A tagállam megtagadja a vezetői engedély kiállítását azon kérelmezőnek, akinek a vezetői engedélyét egy másik tagállamban korlátozták, felfüggesztették vagy visszavonták.
A tagállam megtagadja egy másik tagállam által olyan személy részére kiállított vezetői engedély érvényességének elismerését, akinek a vezetői engedélyét az előbbi állam területén korlátozták, felfüggesztették vagy visszavonták.
A tagállam szintén megtagadhatja a vezetői engedély kiállítását olyan kérelmező részére, akinek a vezetői engedélyét egy másik tagállamban érvénytelenítették.
(5) Annak a vezetői engedélynek a pótlása, amelyik például elveszett, vagy amelyet elloptak, kizárólag a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamnak az illetékes hatóságától igényelhető újra; e hatóságok a pótlást a rendelkezésükre álló információ, vagy indokolt esetben, az eredeti engedélyt kiállító tagállam illetékes hatóságától kapott igazolás alapján végzik.
(6) Ha egy tagállam egy harmadik ország által kiállított vezetői engedélyt a közösségi minta szerinti vezetői engedélyre lecserél, akkor a cserét a közösségi minta szerinti vezetői engedélyen fel kell tüntetni, csakúgy mint a későbbi megújítást vagy pótlást.
Ilyen cserére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a harmadik ország által kiállított engedélyt a cserét végző tagállam illetékes hatóságánál benyújtották. Amennyiben az ilyen engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, ez utóbbinak nem kell alkalmaznia a 2. cikkben meghatározott kölcsönös elismerés elvét.
12. cikk
Szokásos tartózkodási hely
Ezen irányelv alkalmazásában a „szokásos tartózkodási hely” az a hely, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt, személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.
Mindazonáltal, azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő helyekhez kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több tagállamban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
13. cikk
A nem közösségi minta szerinti vezetői engedélyek közötti egyenértékűségek
(1) A Bizottság egyetértésével a tagállamok egyenértékűségeket állapítanak meg az ezen irányelv végrehajtása előtt megszerzett jogosultságok és a 4. cikkben meghatározott vezetői engedély kategóriák között.
A tagállamok, a Bizottsággal való konzultációt követően, a 11. cikk (4), (5) és (6) bekezdésének végrehajtása céljából kiigazításokat hajthatnak végre nemzeti jogszabályaikon.
(2) A 2013. január 19-ig megadott egyetlen járművezetési jogosultság sem szüntethető meg, illetve korlátozható ezen irányelv rendelkezései alapján.
14. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról – beleértve annak a közúti közlekedésbiztonságra gyakorolt hatását – legkorábban 2018. január 19-én.
15. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás
A tagállamok segítik egymást ezen irányelv végrehajtásában, és információcserét folytatnak az általuk kiállított, lecserélt, pótolt, megújított vagy visszavont vezetői engedélyekről. Igénybe veszik a vezetői engedélyek e célból létrehozott uniós hálózatát, amint e hálózat működőképes lesz.
16. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok legkésőbb 2011. január 19-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikkben, a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint (4) bekezdésének b)–k) pontjában, a 6. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában, a 7. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában, valamint (2), (3) és (5) bekezdésében, a 8., 10., 13. 14. és 15. cikkben, valamint az I. melléklet 2. pontjában, a II. mellékletnek az A1, A2 és A kategóriáról szóló 5.2. pontjában, illetve a IV., V. és VI. mellékletben foglaltaknak megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) Ezeket a rendelkezéseket 2013. január 19-től kezdődően kell alkalmazni.
(3) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Tartalmazniuk kell utalást arra is, hogy a hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben található hivatkozásokat a hatályon kívül helyezett irányelvre úgy kell érteni, mint az erre az irányelvre utaló hivatkozásokat. A hivatkozás módját és szövegét a tagállamok határozzák meg.
(4) A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen általuk elfogadott, lényeges nemzeti rendelkezések szövegéről.
17. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 91/439/EGK irányelv a tagállamoknak az VII. melléklet B. részében megadott, a 91/439/EGK irányelv nemzeti jogba történő átültetésének határidőire vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül 2013. január 19-vel hatályát veszti.
A 91/439/EGK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése 2007. január 19-vel hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az 2. cikk (1) bekezdését, az 5. cikket, a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontját, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontját, a 9. cikket, a 11. cikk (1), (3), (4), (5) és (6) bekezdését, a 12. cikket, valamint az I., II. és III. mellékletet 2009. január 19-től kell alkalmazni.
19. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2006. december 20-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
J. KORKEAOJA
(1) HL C 112., 2004.4.30., 34. o.
(2) Az Európai Parlament 2005. február 23-i véleménye (HL C 304. E, 2005.12.1., 202. o.), a Tanács 2006. szeptember 18.-i közös álláspontja (HL C 295. E, 2006.12.5., 1. o.), az Európai Parlament 2006. december 14-i álláspontja és a Tanács 2006. december 19-i határozata.
(3) HL L 237., 1991.8.24., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.
(5) HL L 124., 2002.5.9., 1. o. A legutóbb a 2005/30/EK bizottsági irányelvvel (HL L 106., 2005.4.27., 17. o.) módosított irányelv.
(6) HL L 226., 2003.9.10., 4. o. A 2004/66/EK tanácsi irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
I. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉGI VEZETŐI ENGEDÉLY-MINTÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
|
1. |
A közösségi vezetői engedély minta-kártyájának fizikai jellemzői megfelelnek az ISO 7810 és az ISO 7816-1 szabványnak. A kártya polikarbonátból készül. A vezetői engedélyek jellemzőinek azirányú vizsgálata, hogy megfelelnek-e a nemzetközi szabványoknak, az ISO 10373 szabvánnyal összhangban történik. |
|
2. |
A vezetői engedélyek fizikai biztonsága A vezetői engedélyek fizikai biztonságára veszélyt jelentenek az alábbiak:
A teljes biztonság a rendszer egészében rejlik, amely magában foglalja a kérelmezési eljárást, az adattovábbítást, a kártya hordozóanyagát, a nyomtatási technikát, a különböző biztonsági elemek minimális együttesét és a testreszabás folyamatát.
|
|
3. |
A vezető engedélynek két oldala van. Az első oldalon az alábbiak szerepelnek:
A második oldalon az alábbiak szerepelnek:
|
4. Különleges rendelkezések
|
a) |
Ha egy tagállam által e mellékletnek megfelelően kiállított vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, az a másik tagállam az engedélyre olyan adatokat vezethet rá, amelyek szükségesek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz, feltéve, hogy ezeket az adatokat az általa kiállított engedélyekre is bejegyzi, és hogy marad elég hely erre a célra. |
|
b) |
A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok különböző színeket vagy jelöléseket is alkalmazhatnak, mint pl. vonalkódok és nemzeti szimbólumok […], e melléklet többi rendelkezéseinek sérelme nélkül. Az engedélyek kölcsönös elismerésével összefüggésben a vonalkód csak olyan információt tartalmazhat, amely már olvasható a vezetői engedélyen, vagy amely az engedély kiállítási eljáráshoz szükséges. |
KÖZÖSSÉGI VEZETŐI ENGEDÉLY MINTA
1. oldal VEZETŐI ENGEDÉLY [TAGÁLLAM]
|
2. oldal |
1. Családi név 2. Utónév 3. Születési idő és hely 4a. A vezetői engedély kiállításának időpontja 4b. Lejárat hivatalos időpontja 4c. Kiállító hatóság 5. Az engedély sorszáma 8. Lakóhely 9. (1) Kategória 10. Kiállítás időpontja kategóriánként 11. Lejárat időpontja kategóriánként 12. Korlátozások |
VEZETŐI ENGEDÉLY MINTÁJA
BELGA ENGEDÉLY (tájékoztatásul)
Megjegyzés: az okmány kiegészül majd az AM kategória piktogramjával és sorával.
Megjegyzés: a motorkerékpárra vonatkozó rész „A2” kategóriával egészül ki.
II. MELLÉKLET
I. A JÁRMŰVEZETŐI VIZSGÁK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vezetői engedélyt kérelmezők rendelkezzenek a gépjárművek vezetéséhez szükséges ismeretekkel és jártassággal, valamint ennek megfelelő magatartást tanúsítsanak. Ennek értelmében a vizsgának az alábbiakból kell állnia:
|
— |
elméleti vizsga, majd |
|
— |
jártassági és magatartási vizsga. |
A vizsga lebonyolításának feltételei az alábbiakban találhatók.
A. ELMÉLETI VIZSGA
1. Forma
A formát úgy kell megválasztani, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy rendelkezik-e a kérelmező a megkívánt ismeretekkel a 2., 3. és 4. pontokban felsorolt területeken.
Minden olyan, egy adott járműkategóriában engedélyt igénylő kérelmező, aki egy másik járműkategóriában teljesítette az engedély megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgát, mentesülhet a 2., 3. és 4. pont közös rendelkezései alól.
2. Az elméleti vizsga valamennyi járműkategóriára vonatkozó tartalma
|
2.1. |
Az alább felsorolt valamennyi ponttal kapcsolatban kérdéseket kell feltenni, a kérdések tartalmának és formájának meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik:
|
3. Az A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések
|
3.1. |
Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
|
4. A C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 és D1E kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések
|
4.1. |
Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
|
|
4.2. |
A C, CE, D és DE kategóriákra vonatkozásában a következő további előírások általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
|
B. JÁRTASSÁGI ÉS MAGATARTÁSVIZSGA
5. A jármű és felszerelései
|
5.1. |
Kézi sebességváltóval rendelkező járművet kizárólag az vezethet, aki kézi sebességváltóval rendelkező járművön tette le a jártassági- és magatartásvizsgát. Ha a kérelmező a jártassági- és magatartásvizsgát automata sebességváltóval rendelkező járművön teszi le, ezt a tényt az e vizsga alapján kiállított összes engedélyen fel kell tüntetni. Az ilyen jelöléssel ellátott engedélyek csak automata sebességváltóval rendelkező járművek vezetéséhez használhatók. Az „automata sebességváltóval rendelkező jármű” az a jármű, amelynél a motor és a kerekek közötti áttétel kizárólag a gázpedál, illetve a fékpedál használatával változtatható. |
|
5.2. |
A jártassági és magatartásvizsgán alkalmazott járműveknek meg kell felelniük az alábbiakban megadott minimumkövetelményeknek. A tagállamok megállapíthatnak az alábbiaknál szigorúbb követelményeket, vagy azokat kiegészíthetik egyéb követelményekkel. A1 kategória: A1 kategóriájú, oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, legalább 120 cm3 hengerűrtartalommal, amelyek legalább 90 km/h sebesség elérésére alkalmasak A2 kategória: Oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, legalább 400 cm3 hengerűrtartalommal, és legalább 25 kW teljesítményű motorral A kategória: Oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, legalább 600 cm3 hengerűrtartalommal, és legalább 40 kW teljesítményű motorral B kategória: B kategóriájú, négykerekű jármű, amely legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas; BE kategória: Egy B kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 000 kg megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas, és nem tartozik a B kategóriába; a pótkocsi raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vonójármű; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges; a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie; B1 kategória: Legalább 60 km/h sebesség elérésére képes, négykerekű, gépi meghajtású jármű; C kategória: A C kategóriába tartozó járművek, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, és hossza legalább 8 m, szélessége legalább 2,40 m, továbbá legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva, legalább nyolc előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a jármű tényleges össztömegének legalább 10 000 kg-nak kell lennie; CE kategória: vagy nyerges jármű, vagy egy C kategóriájú vizsgajárműből és legalább 7,5 m hosszú pótkocsiból álló járműszerelvény; a nyerges jármű vagy a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege legalább 20 000 kg, legalább 14 m hosszú és 2,40 m széles, legalább 80 km/h sebesség elérésére képes; blokkolásgátló fékekkel ellátva, legalább nyolc előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a nyerges jármű, illetve a járműszerelvény tényleges össztömegének legalább 15 000 kg-nak kell lennie; C1 kategória: C1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; C1E kategória: Egy C1 kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény; a járműszerelvény hossza legalább 8 m, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie; D kategória: A D kategóriába tartozó járművek, amelyek hossza legalább 10 m, szélessége legalább 2,40 m, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; DE kategória: Egy D kategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, legalább 2,40 m széles és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább 2 m széles és két méter magas; a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie; D1 kategória: D1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; D1E kategória: Egy D1 alkategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább két méter széles és 2 m magas; a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie; A BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 és a D1E kategóriákhoz használt azon vizsgajárművek, amelyek nem felelnek meg a fent megadott minimumkövetelményeknek, de amelyek e bizottsági irányelv hatálybalépésének időpontjában vagy azt megelőzően használatban voltak, az adott dátumot követően legfeljebb tíz évig még használhatók. Az ezekben a járművekben szállítandó rakományra vonatkozó követelményeket a tagállamok a 2006/56/EK bizottsági irányelv (3) hatálybalépésétől számított tíz éven belül hajthatják végre. |
6. Az A1, A2 és A kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
6.1. A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:
|
6.1.1. |
A védőfelszerelés, például a kesztyű, csizma, védőruha és -sisak beállítása; |
|
6.1.2. |
A gumiabroncsok, fékek, a kormánymű, a vészleállító (ha van), a lánc, olajszintek, fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzésének elvégzése. |
6.2. A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
|
6.2.1. |
A motorkerékpár kitámasztó lábra helyezése és arról való levétele, valamint a jármű mellett haladva annak a motor segítsége nélküli mozgatása; |
|
6.2.2. |
A motorkerékpár kitámasztó lábon történő leparkolása; |
|
6.2.3. |
Legalább két kis sebességű manővert kell végrehajtani, beleértve a szlalomvezetést; ennek lehetővé kell tennie a tengelykapcsoló és a fék kombinált kezelésében, az egyensúlyozásban, a tekintet irányításában, a motorkerékpáron való elhelyezkedésben és a lábak lábtartón való elhelyezésében szerzett jártasság értékelését; |
|
6.2.4. |
Legalább két nagyobb sebességű manővert kell végrehajtani: az egyiknek egy második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km/h sebességgel megtett manővernek kell lennie, a másik során pedig akadályt kell kikerülni legalább 50 km/h sebességgel; ennek lehetővé kell tennie a motorkerékpáron való elhelyezkedésben, a tekintet irányításában, az egyensúlyozásban, a kormányzási technikában és a sebességváltási technikában szerzett jártasság értékelését; |
|
6.2.5. |
Fékezés: végre kell hajtani legalább két fékezési gyakorlatot, amelyek egyike egy legalább 50 km/h sebességnél elvégzett vészfékezés; ennek lehetővé kell tennie az elülső és a hátsó fékek kezelésében, a tekintet irányításában és a motorkerékpáron való elhelyezkedésben szerzett jártasság értékelését. A 6.2.3–6.2.5. pontban említett különleges manővereket az irányelv hatálybalépését követően legkésőbb öt évvel be kell vezetni. |
6.3. Magatartás a közlekedésben
A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:
|
6.3.1. |
Elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása; |
|
6.3.2. |
Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását; |
|
6.3.3. |
Haladás ívelt kanyarban; |
|
6.3.4. |
Kereszteződések: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás; |
|
6.3.5. |
Irányváltás: balra és jobbra fordulás; sávváltás; |
|
6.3.6. |
Autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba; |
|
6.3.7. |
Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható); |
|
6.3.8. |
Különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-/autóbuszmegálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; |
|
6.3.9. |
A szükséges óvintézkedések betartása a járműről történő leszálláskor. |
7. A B, B1 és BE kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
7.1. A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:
|
7.1.1. |
Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében; |
|
7.1.2. |
A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása; |
|
7.1.3. |
Az ajtók zárt állapotának ellenőrzése; |
|
7.1.4. |
A gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés véletlenszerű ellenőrzésének elvégzése; |
|
7.1.5. |
A jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, vezetőfülke zárhatósága, a berakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a BE kategóriában); |
|
7.1.6. |
A kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a BE kategóriában); |
7.2. B és B1 kategóriáknál: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
A következők közül kiválasztott manőverek egy csoportját kell vizsgálni (a négy pontból legalább két manővert, amelyek egyike hátramenetben hajtandó végre):
|
7.2.1. |
Tolatás egyenesen, illetve tolatás a sarkon jobbra vagy balra, a megfelelő forgalmi sávon belül maradva; |
|
7.2.2. |
Visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével; |
|
7.2.3. |
A jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen, előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn); |
|
7.2.4. |
Pontos megállás fékezéssel; vészfékezés végrehajtása választható. |
7.3. BE kategória: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
|
7.3.1. |
Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele); |
|
7.3.2. |
Tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik; |
|
7.3.3. |
Biztonságos parkolás a be-/kirakodáshoz. |
7.4. Magatartás a közlekedésben
A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:
|
7.4.1. |
Elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása; |
|
7.4.2. |
Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását; |
|
7.4.3. |
Haladás kanyarban; |
|
7.4.4. |
Kereszteződések: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás; |
|
7.4.5. |
Irányváltás: balra és jobbra fordulás; sávváltás; |
|
7.4.6. |
Autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba; |
|
7.4.7. |
Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható); |
|
7.4.8. |
Különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-/autóbuszmegálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; |
|
7.4.9. |
A szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor. |
8. A C, CE, C1, C1E, D, DE, D1és D1E kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
8.1. A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:
|
8.1.1. |
Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében; |
|
8.1.2. |
A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása; |
|
8.1.3. |
A gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzése; |
|
8.1.4. |
A rásegítéses fék- és kormányrendszer ellenőrzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) ellenőrzése; a műszerfal ellenőrzése és használata, beleértve a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készüléket is; |
|
8.1.5. |
A légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése; |
|
8.1.6. |
A jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, rakodó szerkezet (ha van), vezetőfülke zárhatósága (ha van ilyen), a rakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a C, CE, C1, C1E kategóriákban); |
|
8.1.7. |
A kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a CE, C1E, DE, D1E kategóriákban); |
|
8.1.8. |
Különleges járműbiztonsági intézkedések végrehajtásának képessége; a kocsiszekrény, szolgálati ajtók, vészkijáratok, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések ellenőrzése és kezelése (csak a D, DE, D1, D1E kategóriákban); |
|
8.1.9. |
Autóstérkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható). |
8.2. A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
|
8.2.1. |
Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele) (csak a CE, C1E, DE, D1E kategóriákban); |
|
8.2.2. |
Tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik; |
|
8.2.3. |
Biztonságos parkolás a be-/kirakodáshoz rakodó rámpa/plató vagy hasonló létesítménynél (csak a C, CE, C1, C1E kategóriákban); |
|
8.2.4. |
Az utasok buszról való biztonságos leszállását és oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő parkolás (csak a D, DE, D1, D1E kategóriákban). |
8.3. Magatartás a közlekedésben
A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:
|
8.3.1. |
Elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása; |
|
8.3.2. |
Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását; |
|
8.3.3. |
Haladás kanyarban; |
|
8.3.4. |
Kereszteződések: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás; |
|
8.3.5. |
Irányváltás: balra és jobbra fordulás; sávváltás; |
|
8.3.6. |
Autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba; |
|
8.3.7. |
Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható); |
|
8.3.8. |
Különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-/autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; |
|
8.3.9. |
A szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor. |
9. A jártassági és magatartásvizsga értékelése
|
9.1. |
A fentiekben említett valamennyi forgalmi helyzetre vonatkozóan az értékelésnek tükröznie kell, hogy a vizsgázó a készség milyen fokán használja a jármű vezérlő berendezéseit, továbbá milyen képességekről adott számot a forgalomban történő biztonságos vezetés szempontjából. A vizsgáztatónak a vizsga teljes időtartama alatt biztonságban kell éreznie magát. Ha a vizsgázó a vizsgajármű, illetve a benne utazók vagy a közlekedés más résztvevőinek biztonságát közvetlenül veszélyeztető vezetési hibákat követ el, vagy veszélyes magatartást tanúsít, akkor a vizsga sikertelennek minősül függetlenül attól, hogy a vizsgáztatónak vagy a kísérő személynek közbe kellett-e avatkoznia. A vizsgáztató mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a jártassági és magatartásvizsgát be kell-e fejezni. A járművezetői vizsga vizsgáztatóit ki kell képezni a kérelmezők biztonságos vezetési képességének helyes felmérésére. A vizsgáztatók munkáját – a hibaértékelés e mellékletben meghatározott szabályainak megfelelő, helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében – az adott tagállam által erre felhatalmazott testületnek kell figyelemmel kísérnie és felügyelnie. |
|
9.2. |
Az értékelés során a vizsgáztatóknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a kérelmező defenzív és együttműködő vezetői magatartást tanúsít-e. Ennek a teljes vezetői stílust tükröznie kell, és a vizsgáztatónak figyelembe kell vennie ezt a kérelmezőről kialakított összképben. Ez magában foglalja az alkalmazkodó és határozott (biztonságos) vezetést, az út- és időjárási viszonyok, a közlekedés többi résztvevőjének (különösen a sérülékenyebbek) érdekeinek figyelembevételét és az előrelátást. |
|
9.3. |
A vizsgáztató továbbá felméri, hogy a kérelmező:
|
10. A vizsga időtartama
A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a B. pontjában meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen. Az A, A1, A2, B, B1 és BE kategóriák esetén az úton vezetéssel töltött idő semmi esetre sem lehet rövidebb 25 percnél, illetve a többi kategória esetében 45 percnél. Ebbe az időbe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű felkészítése, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, a különleges manőverek, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.
11. A vizsga helyszíne
A vizsga különleges manőverek felmérésére irányuló része lefolytatható különleges vizsgaterepen. Amennyiben lehetséges, a forgalomban tanúsított magatartást felmérő vizsgarészt a települések beépített területén kívüli utakon, gyorsforgalmi úton és autópályán, valamint a városi utak mindenféle típusán (lakóövezetek, 30 és 50 km/h sebességkorlátozású területek, városi gyorsforgalmi utak) kell végrehajtani; amelyeknek a nehézségek mindazon típusát képviselniük kell, amellyel a járművezetők valószínűleg találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsgára különböző sűrűségű forgalomban kerüljön sor. A közúti vezetéssel töltött időt optimálisan kell felhasználni a kérelmező valamennyi fellelhető különböző közlekedési területen való értékelésére, súlyt helyezve különösen az e területek közötti váltásra.
II. A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERETEK, JÁRTASSÁG ÉS MAGATARTÁS
Valamennyi gépi meghajtású jármű vezetőjének mindenkor rendelkeznie kell a fenti 1–9. pontban leírt ismeretekkel, jártassággal és magatartással annak érdekében, hogy képes legyen:
|
— |
a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és azok súlyosságának megítélésére, |
|
— |
a járműve felett kellő uralom gyakorlására annak érdekében, hogy ne idézzen elő veszélyhelyzetet, továbbá hogy megfelelően tudjon reagálni, amennyiben ilyen helyzet adódik, |
|
— |
a közúti közlekedési szabályok, különösen a közúti balesetek megelőzésére és a forgalom folyamatosságának fenntartására szolgáló szabályok betartására, |
|
— |
a jármű jelentős műszaki hibáinak észlelésére, különös tekintettel azokra, amelyek a biztonságot veszélyeztetik, valamint a hibák megfelelő módon történő kijavíttatására, |
|
— |
a vezetői magatartást befolyásoló összes tényező figyelembevételére (pl. alkohol, fáradtság, gyenge látás stb.) a biztonságos vezetéshez szükséges képességek teljes körű megőrzése érdekében, |
|
— |
a közlekedésben részt vevők biztonságának elősegítésére, különös tekintettel a gyengékre és a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a mások iránt tanúsított kellő tisztelettel. |
A tagállamok megfelelő intézkedéseket vezethetnek be annak biztosítására, hogy azok a járművezetők, akik elfelejtették az 1–9. pontban leírt ismereteket, jártasságot vagy magatartást, ismét visszanyerhessék ezeket az ismereteket és ezt a jártasságot, valamint továbbra is olyan magatartást tanúsíthassanak, amilyen a járművezetéshez szükséges.
(1) HL L 370., 1985.12.31., 1. o. Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.
(2) HL L 370., 1985.12.31., 8. o. A legutóbb az 561/2006/EK rendelettel módosított rendelet.
(3) A vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. szeptember 14-i 2000/56/EK bizottsági irányelv (HL L 237., 2000.9.21., 45. o.).
III. MELLÉKLET
A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FIZIKAI ÉS SZELLEMI ALKALMASSÁG MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
|
1. |
E melléklet alkalmazásában a járművezetők két csoportba tartoznak:
|
|
2. |
Hasonlóképpen, a vezetői engedély első ízben történő megadását vagy megújítását kérelmező személyek azon csoportba kerülnek besorolásra, amelyhez a vezetői engedélyük kiállítását vagy megújítását követően tartozni fognak. |
ORVOSI VIZSGÁLATOK
|
3. |
1. csoport: A kérelmezők kötelesek orvosi vizsgálaton részt venni, amennyiben a vezetői engedély megszerzéséhez előírt alaki követelmények, illetve vizsgák következtében nyilvánvalóvá válik, hogy e mellékletben említett egy vagy több egészségügyi probléma fennáll az esetükben. |
|
4. |
2. csoport: A vezetői engedély első ízben történő kiállítását megelőzően a kérelmezők, valamint a továbbiakban a vezetői engedély megújításakor minden alkalommal a járművezetők orvosi vizsgálaton vesznek részt, a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam nemzeti rendszerének megfelelően. |
|
5. |
A tagállamok által a vezetői engedélyek kiállítására vagy további megújítására vonatkozóan megállapított követelmények az e mellékletben meghatározottaknál szigorúbbak is lehetnek. |
LÁTÁS
|
6. |
Valamennyi, vezetői engedélyért folyamodó kérelmező megfelelő vizsgálaton vesz részt annak megállapítására, hogy rendelkezik-e gépi meghajtású jármű vezetéséhez szükséges, megfelelő látásélességgel. Amennyiben kétely merül fel a kérelmező megfelelő látására vonatkozóan, úgy az illetékes egészségügyi hatóságnak kell őt megvizsgálnia. Ezen vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, látómező, szürkületi látás és súlyosbodó szembetegségek. E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencse nem tekintendő korrekciós lencsének. |
1. csoport:
|
6.1. |
A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmezőnek legalább 0,5-ös binokuláris látásélességgel kell rendelkeznie a két szem együttes – szükség esetén korrekciós lencsével segített – használatával. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg, amennyiben az orvosi vizsgálat kimutatja, hogy a kérelmező, illetve a járművezető esetében a horizontális látómező 120°-nál kisebb – eltekintve olyan kivételes és kellően indokolt esetektől, amikor kedvező orvosi szakvélemény és sikeres gyakorlati vizsga alapján ez mégis megengedett –, illetve amennyiben az érintett személy más olyan szembántalomban szenved, amely veszélyeztetheti a járművezetés biztonságát. Súlyosbodó szembetegség gyanújának felmerülése, illetve diagnosztizálása esetén vezetői engedély kizárólag akkor adható ki vagy újítható meg, ha a kérelmező rendszeres időközönként részt vesz az illetékes egészségügyi hatóság által végzett vizsgálaton. |
|
6.2. |
Az egyik szemre teljes funkcionális látásvesztést szenvedett vagy (pl. kettőslátás esetén) csak egyik szemét használó, a vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmező esetében legalább 0,6-os – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességnek kell fennállnia. Az illetékes egészségügyi hatóságnak igazolnia kell, miszerint az egyik szemmel látás már elég hosszú ideje fennáll ahhoz, hogy lehetővé vált az alkalmazkodás, illetve azt, hogy a szem látómezeje normális. |
2. csoport:
|
6.3. |
A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmező esetében legalább 0,8-as – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességnek kell fennállnia a jobbik szemre és legalább 0,5-ös látásélességnek a gyengébb szemre. Amennyiben korrekciós lencse használatára kerül sor a 0,8-as, illetve 0,5-ös érték elérése érdekében, úgy az egyik szem vonatkozásában sem lehet kisebb a nem korrigált látásélesség 0,05-nél, különben a minimális látásélességet (0,8 és 0,5) vagy plusz/mínusz 8 dioptria erősséget meg nem haladó szemüveg által biztosított korrekció révén vagy kontaktlencse használatával (nem korrigált látás = 0,05) kell elérni. A korrekciónak jól elviselhetőnek kell lennie. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők, illetve járművezetők számára, akiknek esetében a látómező korlátozott vagy kettőslátás áll fenn. |
HALLÁS
|
7. |
A 2. csoportba tartozó kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes egészségügyi hatóságok szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére. |
MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK
|
8. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők, illetve járművezetők számára, akik olyan mozgásszervi betegségekben, illetve rendellenességekben szenvednek, amelyek veszélyessé teszik a gépi meghajtású járművek vezetését. |
1. csoport:
|
8.1. |
Korlátozott vezetői engedély adható ki – adott esetben – testi fogyatékkal élő kérelmezőnek vagy járművezetőnek az illetékes egészségügyi hatóság szakvéleményének ismeretében. A szakvéleményt a szóban forgó betegség vagy rendellenesség orvosi értékelésére, illetve szükség esetén gyakorlati vizsgára kell alapozni. A véleményezésben az is feltüntetendő, hogy a járművön milyen típusú módosításokat kell végrehajtani, valamint az, hogy a járművezetőt el kell-e látni számára szükséges ortopéd segédeszközzel, amennyiben a gyakorlati vizsga azt igazolja, hogy ilyen eszköz használatával a vezetés nem jár veszéllyel. |
|
8.2. |
Vezetői engedély súlyosbodó betegségben szenvedő kérelmező számára kizárólag azzal a feltétellel adható ki, illetve újítható meg, hogy a fogyatékkal élő személy rendszeres orvosi vizsgálaton vesz részt annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is alkalmas-e a jármű teljesen biztonságos vezetésére. Amennyiben a fogyatékosság változatlan mértékű, úgy a vezetői engedély kiállítható, illetve megújítható a kérelmező rendszeres orvosi vizsgálata nélkül is. |
2. csoport:
|
8.3. |
Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK
|
9. |
Azok a betegségek, amelyek a vezetői engedély kiállítását vagy annak megújítását kérelmezőknek hirtelen olyan szív- és érrendszeri panaszokat okozhatnak, amelyek az agyi funkció hirtelen károsodásával járnak, veszélyt jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra. |
I. csoport:
|
9.1. |
Súlyos szívritmuszavarban szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők számára nem lehet kiállítani, illetve megújítani a vezetői engedélyt. |
|
9.2. |
Szívritmus-szabályozó készülékkel élő kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedélyt csak akkor szabad kiállítni vagy megújítani, ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
|
9.3. |
A vezetői engedély kiállításának vagy megújításának kérdését olyan kérelmezők, illetve járművezetők esetében, akiknek artériás vérnyomása rendellenes, a vizsgálat egyéb eredményeire, az esetleg felmerülő komplikációkra és a közúti közlekedésbiztonság tekintetében esetleg okozott veszélyekre való tekintettel kell kezelni. |
|
9.4. |
Általában véve vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők, illetve járművezetők számára, akik nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra szívpanaszokról számolnak be. Szívinfarktuson átesett kérelmezők vagy járművezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiállítani vagy megújítani, ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
|
9.5. |
Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
CUKORBETEGSÉG
|
10. |
Cukorbetegségben szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedélyt csak akkor szabad kiállítani vagy megújítani, ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres, esetenként megfelelő orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
|
10.1. |
A csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő és inzulinkezelést igénylő kérelmezők, illetve járművezetők részére vezetői engedélyt csak rendkívül kivételes esetekben szabad kiállítani vagy megújítani, ha azt erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
|
11. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők, illetve járművezetők számára, akik súlyos idegrendszeri betegségekben szenvednek, kivéve ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának megfelelő figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az engedély kiállítását, illetve megújítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres időközönként végzett vizsgálathoz kell kötni. |
|
12. |
Epilepsziás rohamok, illetve a tudatállapot más hirtelen beálló zavarai komoly veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára, ha gépi meghajtású jármű vezetése közben állnak elő. |
1. csoport:
|
12.1. |
Vezetői engedély csak az illetékes egészségügyi hatóság által végzett vizsgálat, illetve rendszeres orvosi felülvizsgálat esetén adható ki vagy újítható meg. Az illetékes hatóság dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar állapotáról, annak klinikai formájáról és előrehaladottságáról (pl. roham nem fordult elő az utóbbi két évben), az alkalmazott kezelésről és annak eredményéről. |
2. csoport:
|
12.2. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők, illetve járművezetők számára, akik epilepsziás rohamokban vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokban szenvednek vagy ezekre hajlamosak. |
MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK
1. csoport:
|
13.1. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmező vagy járművezető számára, akinél fennáll:
kivéve, ha a kérelmet az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és szükség esetén az érintett rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesz részt. |
2. csoport:
|
13.2. |
Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
ALKOHOL
|
14. |
Az alkoholfogyasztás súlyos veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára. A probléma mértékének figyelembevételével az egészségügyi szakembereknek igen nagyfokú körültekintést kell tanúsítaniuk. |
1. csoport:
|
14.1. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik alkoholfüggőségben szenvednek vagy nem képesek tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől. Azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik korábban alkoholfüggőségben szenvedtek, vezetői engedély kizárólag akkor adható ki, illetve újítható meg, ha bizonyos ideig igazoltan absztinensek voltak, továbbá ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
|
14.2. |
Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
KÁBÍTÓSZEREK ÉS GYÓGYSZEREK
|
15. |
Visszaélés: Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg egyik járműkategóriában sem azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik pszichotróp anyagoktól függenek, vagy – bár függőségük nem áll fenn ilyen anyagok vonatkozásában, de – rendszeresen visszaélnek azokkal. |
Rendszeres fogyasztás:
1. csoport:
|
15.1. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik bármilyen formában rendszeresen fogyasztanak a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetésre. Ez alkalmazandó minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amelyek befolyást gyakorolnak a járművezetői képességre. |
2. csoport:
|
15.2. |
Az illetékes egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
VESE-RENDELLENESSÉGEK
1. csoport:
|
16.1. |
Azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik súlyos veseelégtelenségben szenvednek, vezetői engedély kizárólag akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
|
16.2. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára – az erre felhatalmazott orvos szakvéleményében kellően indokolt és rendszeres orvosi felülvizsgálattal járó kivételes esetektől eltekintve –, akik súlyos és visszafordíthatatlan veseelégtelenségben szenvednek. |
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. csoport:
|
17.1. |
Azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik a járművezetői képességet befolyásoló szervátültetésen estek át vagy szervezetükben mesterséges implantátum található, vezetői engedély kizárólag akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
|
17.2. |
Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
|
18. |
Általános szabályként, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a járművezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, kivéve ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
IV. MELLÉKLET
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK AZON SZEMÉLYEKKEL SZEMBEN, AKIK GYAKORLATI JÁRMŰVEZETŐI VIZSGÁN VIZSGÁZTATNAK
1. A vizsgabiztos részéről nélkülözhetetlen szakmai alkalmasság
|
1.1. |
A jelölt gépjárművezetési teljesítményére vonatkozó gyakorlati értékelés elvégzésére jogosult személy számára elengedhetetlen a szükséges ismeret, jártasság és hozzáértés az 1.2-1.6 pont alatt felsorolt szakterületekhez kapcsolódóan. |
|
1.2. |
A vizsgabiztos szakmai alkalmasságának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy értékelje a jelölt teljesítményét azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan a jelölt – a vezetői engedélyre való jogosultság megszerzése érdekében – a vizsgát leteszi. |
|
1.3. |
Járművezetési ismeret és hozzáértés, illetve értékelés:
|
|
1.4. |
Értékelési képességek:
|
|
1.5. |
Személyes járművezetési képességek:
|
|
1.6. |
A szolgáltatás minősége:
|
|
1.7. |
Járműtechnikai és fizikai ismeretek
|
|
1.8. |
Üzemanyag-takarékos és környezetbarát vezetési mód. |
2. Általános feltételek
|
2.1. |
B kategóriájú vezetői engedély vizsgabiztosa:
|
|
2.2. |
Többi kategóriára vonatkozó vezetői engedély vizsgabiztosa:
|
2.3. Egyenértékűségek
|
2.3.1. |
A tagállamok feljogosíthatnak valamely vizsgabiztost arra, hogy AM, A1, A2 és A kategóriájú vezetői engedélyekre vonatkozó vizsgákon vizsgáztasson, amennyiben az érintett vizsgabiztos a 3. pont szerinti alapképesítést az említett kategóriák valamelyikére vonatkozóan megszerezte. |
|
2.3.2. |
A tagállamok feljogosíthatnak valamely vizsgabiztost arra, hogy C1, C, D1 és D kategóriájú vezetői engedélyekre vonatkozó vizsgákon vizsgáztasson, amennyiben az érintett vizsgabiztos a 3. pont szerinti alapképesítést az említett kategóriák valamelyikére vonatkozóan megszerezte. |
|
2.3.3. |
A tagállamok feljogosíthatnak valamely vizsgabiztost arra, hogy BE, C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetői engedélyekre vonatkozó vizsgákon vizsgáztasson, amennyiben az érintett vizsgabiztos a 3. pont szerinti alapképesítést az említett kategóriák valamelyikére vonatkozóan megszerezte. |
3. Alapképesítés
3.1. Alapképzés
|
3.1.1. |
Járművezetői vizsgán vizsgabiztosként kizárólag úgy jogosult valamely személy a részvételre, ha megfelelően teljesítette azon képzési programot, amelyet a tagállam az 1. pontban meghatározott szakmai alkalmasság megszerzése érdekében előírt. |
|
3.1.2. |
A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy valamely képzési program tartalma egy vagy több vezetőiengedély kategória tekintetében vonatkozik-e vizsgabiztosi engedélyezésre. |
3.2. Vizsgák
|
3.2.1. |
Járművezetői vizsgán vizsgabiztosként kizárólag úgy jogosult valamely személy a részvételre, ha bizonyítja, hogy az 1. pontban említett tárgykörökre vonatkozóan megfelelő színtű ismerettel, hozzáértéssel, jártassággal és rátermettséggel rendelkezik. |
|
3.2.2. |
A tagállamok olyan vizsgáztatási eljárást alakítanak ki, amely – pedagógiailag megfelelő módon – felméri adott személynek az 1. pontban, különösen az 1.4 alpontban meghatározottak szerinti szakmai alkalmasságát. A vizsgáztatási eljárás mind elméleti, mind gyakorlati elemet tartalmaz. Adott esetben számítógéppel támogatott értékelésre is sor kerülhet. A vizsgák és a vizsgák keretében történő értékelések természetére és időtartamára vonatkozó részletekről az egyes tagállamok szabad mérlegelés szerint döntenek |
|
3.2.3. |
A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy egy adott vizsga tartalma egy vagy több vezetőiengedély kategória tekintetében vonatkozik-e vizsgabiztosi engedélyezésre. |
4. Minőségbiztosítás és rendszeres továbbképzés
4.1. Minőségbiztosítás
|
4.1.1. |
A tagállamok minőségbiztosítási szabályokat állapítanak meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében. |
|
4.1.2. |
A minőségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenőrzését, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlődésük során, illetve megtartott gépjárművezetői vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül. |
|
4.1.3. |
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy minden vizsgabiztost évente ellenőrizni kell a 4.1.2. pontban felsorolt minőségbiztosítási szabályok alapján. A tagállamok rendelkeznek továbbá arról, hogy ötévente egyszer minden vizsgabiztost összesen legalább fél napon át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetővé tevő módon. Amennyiben problémák merülnek fel, úgy korrekciós intézkedéseket kell tenni. Az ellenőrzést végző személy a tagállam által erre a célra feljogosítottként végzi tevékenységét. |
|
4.1.4. |
A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult gépjárművezetői vizsgán vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett ellenőrzésre vonatkozó megfelelő eredmény több kategóriára is vonatkoztatható. |
|
4.1.5. |
A járművezetési vizsgákon folyó tevékenységet az értékelés helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az adott tagállam által felhatalmazott szerv figyelemmel kíséri és felügyeli. |
4.2. Rendszeres képzés
|
4.2.1. |
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a vizsgabiztosok – függetlenül attól, hogy hány kategóriára szól az engedélyük – feljogosításuk megtartásának érdekében vállalnak:
|
|
4.2.2. |
A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azon vizsgabiztosok, akiknek munkájában a minőségbiztosítási rendszer súlyos hiányosságokat talált, sürgősen speciális képzésben részesüljenek. |
|
4.2.3. |
Az időszakos képzés megvalósulhat tájékoztató formájában, illetve tantermi képzés, hagyományos vagy elektronikus-alapú tanulás révén, egyéni vagy csoportos alapon. Tartalmazhatja az engedélyezés megújítására vonatkozó, a tagállamok által megfelelőnek ítélt követelményeket. |
|
4.2.4. |
A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult gépjárművezetői vizsgán vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett rendszeres képzésre vonatkozó megfelelő eredmény több kategóriára is vonatkoztatható – a 4.2.5. pontban megállapított feltétel megvalósulása esetén. |
|
4.2.5. |
Amennyiben a vizsgabiztos 24 hónapos időtartam alatt egy adott kategóriában nem vizsgáztatott, úgy megfelelő újraértékelésen kell részt vennie azt megelőzően, hogy e kategóriában ismételten engedélyezett legyen számára a járművezetői vizsgáztatás. Az újraértékelés megvalósulhat a 4.2.1. pontban meghatározott követelmény részeként. |
5. Szerzett jogok
|
5.1. |
A tagállamok engedélyezhetik a már ezen rendelkezések hatályba lépését megelőzően járművezetői vizsgáztatásra jogosult személyek számára a további vizsgáztatást az esetben is, ha jogosultságukat nem a 2. pontban megállapított általános feltételek, illetve a 3. pontban előírt alapképesítési eljárás szerint szerezték. |
|
5.2. |
Mindazonáltal a 4. pontban előírt rendszeres ellenőrzési és minőségbiztosítási szabályok ezen vizsgabiztosokra is vonatkoznak. |
V. MELLÉKLET
A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSE b) PONTJÁNAK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT JÁRMŰSZERELVÉNYEK VEZETŐINEK KÉPZÉSÉRE ÉS VIZSGÁZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A tagállamok megteszik az alábbiakhoz szükséges intézkedéseket:
|
|
2. |
A járművezető-képzés időtartama
|
|
3. |
A járművezető-képzés tartalma A járművezető-képzés a II. melléklet 2. és 7. pontjában bemutatott ismereteket, jártasságot és magatartást foglalja magában. Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
A gyakorlati vizsga a következő feladatokból áll: gyorsítás, lassítás, visszafordulás, fékezés, féktávolság, sávváltás, fékező/kikerülő manőver, pótkocsi kisodródása, pótkocsi és motorgépjármű össze- és szétkapcsolása, parkolás;
|
|
4. |
A jártassági és magatartási vizsga időtartama és tartalma |
A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a (3) bekezdésében meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen.
VI. MELLÉKLET
AZ A KATEGÓRIÁJÚ MOTORKERÉKPÁROK VEZETŐINEK KÉPZÉSÉRE ÉS VIZSGÁZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK (FOKOZATOS HOZZÁFÉRÉS)
|
1. |
A tagállamok megteszik az alábbiakhoz szükséges intézkedéseket:
|
|
2. |
A járművezető-képzés időtartama
|
|
3. |
A járművezető-képzés tartalma
|
|
4. |
A jártassági és magatartási vizsga időtartama és tartalma |
A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a (3) bekezdésében meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen.
VII. MELLÉKLET
„A” rész
AZ EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSOKKAL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELV
(hivatkozás a 18. cikkben)
|
91/439/EGK tanácsi irányelv (1) |
|
|
94/72/EK tanácsi irányelv |
|
|
96/47/EK tanácsi irányelv |
|
|
97/26/EK tanácsi irányelv |
|
|
2000/56/EK bizottsági irányelv |
|
|
2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, csak a 10. cikk (2) bekezdése |
|
|
1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, csak a II. melléklet 24. pontja |
„B” rész
A NEMZETI JOGBA VALÓ ÁTÜLTETÉS ÉS AZ ALKALMAZÁS HATÁRIDEJE
(hivatkozás a 17. cikkben)
|
Irányelv |
Átültetés határideje |
Alkalmazás dátuma |
|
91/439/EGK irányelv |
1994. július 1. |
1996. július 1. |
|
94/72/EK irányelv |
– |
1995. január 1. |
|
96/427/EK határozat |
– |
1996.július 16. |
|
96/47/EK irányelv |
1996. július 1. |
1996. július 1. |
|
97/26/EK irányelv |
1998. január 1. |
1998. január 1. |
|
2000/56/EK irányelv |
2003. szeptember 30. |
2003. szeptember 30., 2008. szeptember 30. (II. melléklet 6.2.5. pontja) és 2013. szeptember 30. (II. melléklet 5.2. pontja) |
|
2003/59/EK irányelv |
2006.szeptember 10. |
2008. szeptember 10. (személyszállítás) és 2009. szeptember 10. (áruszállítás) |
(1) A 91/439/EGK irányelvet módosította az alábbi jogi aktus is, amely nem került hatályon kívül: Az 1994-es csatlakozási okmány.
VIII. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
91/439/EGK tanácsi irányelv |
Ezen irányelv |
|
1.cikk (1) bekezdésének első mondata |
1. cikk (1) bekezdésének első mondata |
|
1. cikk (1) bekezdésének második mondata |
– |
|
– |
1. cikk (2) bekezdése |
|
1. cikk (2) bekezdése |
2. cikk (1) bekezdése |
|
– |
2. cikk (2) bekezdése |
|
1. cikk (3) bekezdése |
– |
|
2. cikk (1) bekezdése |
1. cikk (1) bekezdésének második mondata |
|
2. cikk (2) bekezdése |
3. cikk (1) bekezdése |
|
|
3. cikk (2) bekezdése |
|
|
3. cikk (3) bekezdése |
|
2. cikk (3) bekezdése |
– |
|
2. cikk (4) bekezdése |
– |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének bevezető kifejezései |
4. cikk (1) bekezdésének első mondata |
|
– |
4. cikk (2) bekezdésének első franciabekezdése |
|
– |
4. cikk (2) bekezdésének második franciabekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdésének első franciabekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése b) pontjának első bekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének harmadik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése b) pontjának második bekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének negyedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének c) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének ötödik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének f) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének hatodik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének g) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének hetedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének j) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének nyolcadik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének k) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének bevezető kifejezései |
– |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdése a) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése a) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének harmadik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése d) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének negyedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése e) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének ötödik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése h) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdése hatodik franciabekezdésének bevezető kifejezései |
4. cikk (4) bekezdése i) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdése hatodik franciabekezdésének első francia albekezdése |
– |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdése hatodik franciabekezdésének második francia albekezdése |
– |
|
3. cikk (3) bekezdésének bevezető kifejezései |
– |
|
3. cikk (3) bekezdésének első franciabekezdése |
4. cikk (1) bekezdésének harmadik mondata |
|
3. cikk (3) bekezdése második franciabekezdésének első albekezdése |
4. cikk (3) bekezdésének második franciabekezdése |
|
3. cikk (3) bekezdése második franciabekezdésének második albekezdése |
– |
|
3. cikk (3) bekezdése harmadik franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdésének első franciabekezdése |
|
3. cikk (3) bekezdése negyedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének első franciabekezdése |
|
3. cikk (3) bekezdésének ötödik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének második franciabekezdése |
|
– |
4. cikk (3) bekezdése |
|
3. cikk (4) bekezdése |
– |
|
3. cikk (5) bekezdése |
– |
|
3. cikk (6) bekezdése |
4. cikk (5) bekezdésének, első mondata |
|
– |
4. cikk (5) bekezdésének, második mondata |
|
4. cikk |
5. cikk |
|
5. cikk (1) bekezdése |
6. cikk (1) bekezdése |
|
5. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
6. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
|
5. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
6. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
|
5. cikk (2) bekezdésének bevezető kifejezései |
6. cikk (2) bekezdésének bevezető kifejezései |
|
5. cikk (2) bekezdésének a) pontja |
6. cikk (2) bekezdésének a) pontja |
|
5. cikk (2) bekezdésének b) pontja |
6. cikk (2) bekezdésének b) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének c) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének d) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének e) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének f) pontja |
|
5. cikk (3) bekezdése |
– |
|
5. cikk (4) bekezdése |
6. cikk (4) bekezdés |
|
6. cikk (1) bekezdésének bevezető kifejezései |
4. cikk (1) bekezdésének második mondata |
|
6. cikk (1) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése a) pontjának második franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése |
|
|
4. cikk (3) bekezdése c) pontjának második francia bekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése, első alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése b) pontjának ötödik albekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése, második alternatíva |
4. cikk (4) bekezdés c) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése, első és második alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése g) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése, harmadik és negyedik alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése e) pontjának harmadik franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése c) pontjának első franciabekezdése első és második alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése k) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése c) pontjának első franciabekezdése harmadik és negyedik alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése i) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (2) bekezdése |
4. cikk (6) bekezdése első albekezdése |
|
– |
4. cikk (6) bekezdése második albekezdése |
|
6. cikk (3) bekezdése |
4. cikk (6) bekezdése harmadik és negyedik albekezdése |
|
7. cikk (1) bekezdésének bevezető kifejezései |
7. cikk (1) bekezdésének bevezető kifejezései |
|
7. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
7. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
|
– |
7. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
|
– |
7. cikk (1) bekezdésének c) pontja |
|
– |
7. cikk (1) bekezdésének d) pontja |
|
7. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
7. cikk (1) bekezdésének e) pontja |
|
7. cikk (2) bekezdése |
– |
|
7. cikk (3) bekezdése |
– |
|
– |
7. cikk (2) bekezdése |
|
– |
7. cikk (3) bekezdése |
|
7. cikk (4) bekezdése |
7. cikk (4) bekezdése |
|
7. cikk (5) bekezdése |
7. cikk (5) bekezdésének a) pontja |
|
– |
7. cikk (5) bekezdésének b) pontja |
|
– |
7. cikk (5) bekezdésének c) pontja |
|
– |
7. cikk (5) bekezdésének d) pontja |
|
7a. cikk (1) bekezdése |
– |
|
7a. cikk (2) bekezdése |
8. cikk |
|
7b. cikk |
9. cikk |
|
– |
10. cikk |
|
8. cikk |
11. cikk |
|
9. cikk |
12. cikk |
|
10. cikk |
13. cikk (1) bekezdés |
|
– |
13. cikk (2) bekezdés |
|
11. cikk |
14. cikk |
|
12. cikk (1) bekezdése |
– |
|
12. cikk (2) bekezdése |
– |
|
12. cikk (3) bekezdése |
15. cikk |
|
– |
16. cikk |
|
13. cikk |
17. cikk első albekezdése |
|
– |
17. cikk második albekezdése |
|
– |
18. cikk |
|
14. cikk |
19. cikk |
|
I. melléklet |
– |
|
Ia. melléklet |
I. melléklet |
|
II. melléklet |
II. melléklet |
|
III. melléklet |
III. melléklet |
|
– |
IV. melléklet |
|
– |
V. melléklet |
|
– |
VI. melléklet |