2004R1973 — HU — 29.04.2006 — 006.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról (HL L 345, 2004.11.20., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG 681/2005/EK RENDELETE (2005. április 29.)	L 110	21	30.4.2005
►M2	A BIZOTTSÁG 794/2005/EK RENDELETE (2005. május 26.)	L 134	6	27.5.2005
►M3	A BIZOTTSÁG 1044/2005/EK RENDELETE (2005. július 4.)	L 172	76	5.7.2005
►M4	A BIZOTTSÁG 2182/2005/EK RENDELETE (2005. december 22.)	L 347	31	30.12.2005
►M5	A BIZOTTSÁG 2184/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.)	L 347	61	30.12.2005
►M6	A BIZOTTSÁG 263/2006/EK RENDELETE (2006. február 15.)	L 46	24	16.2.2006
►M7	A BIZOTTSÁG 660/2006/EK RENDELETE (2006. április 27.)	L 116	27	29.4.2006

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 034, 8.2.2005, o 51  (1973/04)
►C2	Helyesbítés, HL L 061, 8.3.2005, o 51  (1973/04)
►C3	Helyesbítés, HL L 317, 3.12.2005, o 36  (1973/04)

---

▼B

A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE

(2004. október 29.)

az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról

1. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

1.  Ez a rendelet meghatározza az 1782/2003/EK rendelet IV. és IVa. címeiben előírt támogatási rendszerek végrehajtásának részletes szabályait:

▼M4

▼B

2.  Ez a rendelet meghatározza az 1782/2003/EK rendelet III. címében előírt egyszerűsített kifizetési rendszeren belül, és ugyanazon rendelet IV. címének 10. fejezetében előírt szántóföldi növények területalapú támogatásán belül az alapanyag-termelés céljából pihentetett terület használatára vonatkozó részletes szabályokat.

2. cikk

A kifizetés feltételei

1.  Az 1. cikk (a), (b), (c), (e), (h), (i), (j), (m) és (p) bekezdéseiben említett közvetlen támogatás csak azokra a területekre jár, minden egyes növénytípusra, melyekre legalább 0,3 hektár méretet megjelölő kérelmet adtak be, és amelynél az egyes művelt parcellák meghaladják a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határok között a tagállam által előírt minimális méretet.

Málta esetében az 1. cikk (a), (b), (c), (e), (h), (i), (j), (m) és (p) bekezdéseiben említett közvetlen támogatás csak azokra a területekre jár, minden egyes növénytípusra, melyekre legalább 0,1 hektár méretet megjelölő kérelmet adtak be, és amelynél az egyes művelt parcellák meghaladják a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határok között a tagállam által előírt minimális méretet.

2.  Az 1. cikk (a), (b), (c), (h) és (j) bekezdéseiben említett közvetlen támogatás csak teljesen bevetett területekre nyújtható, s melyen a helyi előírásoknak megfelelő jó kultúrállapot feltételeit biztosították.

Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 1. fejezetében meghatározott különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás esetében és ugyanazon rendelet IV. címének 10. fejezetében meghatározott szántóföldi növényekre vonatkozó támogatások esetében azonban a teljesen bevetett és a helyi előírásoknak megfelelően művelt területeken termesztett szántóföldi növények, melyek az adott tagállam által kivételesnek elismert időjárási körülmények között nem érik el a virágzási időszakukat, jogosultak maradnak a támogatásra, feltéve, hogy a kérdéses területeket eddig a fejlettségi állapotig semmi másra nem használják.

3.  Az 1258/1999/EK tanácsi rendelet ( 23 ) 1. cikk (2) bekezdésének (b) pontja szerint finanszírozott területalapú rendszerben egy adott évben bármilyen megművelt parcellára csak egy kérelmet lehet benyújtani.

Viszont:

4.  Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében, illetve az 55. cikk (b) bekezdésében említett alapanyag-termelésre használt földterület vagy az ugyanazon rendelet IV. címének 5. fejezetében előírt energianövényekre vonatkozó támogatás céljából használt földterület nem részesülhet az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 24 ) II. címének VIII. fejezetében előírt közösségi támogatásban, kivéve ha ugyanazon rendelet 31. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott gyorsan növő fajok ültetési költségeinek támogatásáról van szó.

Az 1782/2003/EK rendelet 55. cikk b) pontjában és a 107. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett pihentetett területen termesztett alapanyagok, illetve köztes termékek, végtermékek, s az abból származó társ-termékek és melléktermékek az 1258/1999/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében nem jogosultak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia részéből semmiféle támogatásra.

5.  Az 1782/2003/EK rendelet IV. cím 2. fejezetében előírt fehérjenövényekre vonatkozó támogatás és ugyanazon rendelet IV. cikkének 10. fejezetében előírt szántóföldi növényekre vonatkozó területi támogatás céljából az „édes csillagfürt” alatt azokat a csillagfürt fajtákat kell érteni, melyek magjában a keserű magok aránya nem éri el az 5 %-ot. A keserű magvak tartalmát ezen rendelet I. mellékletében leírt módszer szerint kell kiszámolni.

3. cikk

Tájékoztatások

A tagállam a következő adatokról tájékoztatja a Bizottságot elektronikus adatátvitellel:

▼M4

▼B

▼M7

▼B

A területeket hektárban kell megadni két tizedesjegy pontossággal. A mennyiségeket tonnában kell megadni három tizedesjegy pontosságig.

4. cikk

Csökkentési együttható

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 75. cikkében, 78. cikke (2) bekezdésében, 82., 85. cikkében, 89. cikke (2) bekezdésében, 98., 143. cikkében és 143b. cikke (7) bekezdésében meghatározott területcsökkentési együttható, vagy ugyanazon rendelet 95. cikk (4) bekezdésében említett mennyiség, vagy objektív feltétel miatti csökkentési együtthatót legkésőbb az adott év november 15-ig meg kell állapítani az ezen rendelet 3. cikk (b) pontjával összhangban tájékoztatásként elküldött adatok alapján.

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 75. cikkében, 82. cikkében, 85. cikkében, 95. cikk (4) bekezdésben, 98. cikkében, 143. cikkében és a 143b. cikke (7) bekezdésében említett esetekben a tagállam legkésőbb az adott év december 1-jéig tájékoztatja a Bizottságot az alkalmazott csökkentési együtthatóról, illetve a rendelet 95. cikk (4) bekezdésében említett esetben az alkalmazott objektív feltételekről.

2. FEJEZET

KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

5. cikk

Fajtakiválasztás

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 74. cikkének (1) bekezdésében felsorolt tagállamok elkészítik azon durumbúza fajták listáját, melyek részesülnek a rendelet 72. cikkében említett különleges minőségi támogatásban összhangban ezen cikk 2–5. bekezdéseiben meghatározott fajtakiválasztási módszerrel.

2.  A tagállamok legalább két évenként megneveznek legalább két jellemző fajtát. A jellemző fajtáknak a leginkább elismert durumbúza fajtáknak kell lenniük.

3.  A tagállamok a következő minőségi mutatók szerint vizsgálják a durumbúza fajtákat, s a mutatókhoz a megfelelő súlyozást hozzászámítják:

Az első albekezdés (a)–(d) pontjaiban említett minőségi mutatók átlagainak összege szorozva a jelzett százalékos értékkel adja a fajták minőségi indexét.

Minden egyes tagállam legalább két évenként regionális szinten összehasonlítja a durumbúzafajták minőségi indexeit a jellemző fajták indexeivel. A vizsgálandó fajtáknak azoknak kell lenni, melyek minden egyes tagállam országos katalógusában szerepelnek, kivéve azokat a fajtákat, melyekre az elmúlt három évben nem állt rendelkezésre elemző adat, mert már nem használatosak, vagy nem minősítik.

Ezért a jellemző fajták átlagosan 100-nak vett minőségi indexeit alapul véve minden egyes tagállam kiszámolja az első albekezdés (a)–(d) pontjaiban meghatározott minden egyes minőségi mutatóra azt a százalékot, melyet a többi durumbúza fajtára a 100-as indexszel összehasonlítva meghatároz. Csak a 98-as vagy ennél magasabb minőségi indexű durumbúza fajták jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

4.  A tagállamok a jogosult fajtalistáról kizárhatják azokat a fajtákat, melyeknél a durumbúza átlagos üvegesedési vesztesége („mitadinage”) a 27 %-ot meghaladja.

5.  Azoknak a fajtáknak a megfelelését is le lehet ellenőrizni, melyek egy másik tagállam országos katalógusában vannak bejegyezve.

6. cikk

Az elemzés módszerei

1.  A fehérjetartalom, a specifikus tömeg, a durumbúza üvegesedési veszteségének („mitadinage”) elemzési módszereit a 824/2000/EK bizottsági rendelet ( 25 ) határozza meg.

2.  A sárgulási indexet az ICC 152, vagy azzal egyenértékűnek elismert módszer segítségével kell mérni.

3.  A glutén minőségét az ICC 158 módszer szerint vagy az ICC 151 módszer szerint kell mérni.

7. cikk

A minősített vetőmagok mennyisége

A tagállamok a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás folyósításának évét megelőző év október 1-je előtt meghatározzák a 66/402/EGK irányelvvel ( 26 ) összhangban minősített azon minimális vetőmagmennyiséget, melyet a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlattal az adott termelési területen felhasználni kívánnak.

8. cikk

Nyilvánosság és tájékoztatás

1.  A tagállamok a támogatás folyósításának évét megelőző évben legkésőbb október 1-jéig az őszi fajtákra és legkésőbb december 31-ig a tavaszi fajtákra közzétesznek egy listát azokról a kiválasztott fajtákról, melyek országos és regionális szinten jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

2.  A tagállamok az 1. bekezdésben előírt dátumokat követően egy hónapnál nem hosszabb időn belül eljuttatják a Bizottságnak az 1. bekezdésben említett listát, valamint, amennyiben változik, a felhasználandó minimális vetőmagmennyiséget.

9. cikk

Érvényesség

1.  A 8. cikk (1) bekezdésében említett listán szereplő fajták a listára történő első felvételük dátumától számított öt éves időszakra jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

2.  Az egyes fajták jogosultságát az ötéves jogosultsági időszak második és harmadik évében elvégzett minőségi analízis eredményét alapul véve egy ötéves időszakkal meg lehet hosszabbítani.

10. cikk

Átmeneti intézkedések

1.  A tagállamok legkésőbb 2004. október 1-jéig az őszi fajtákra és legkésőbb 2004. december 31-ig a tavaszi fajtákra közzéteszik azon kiválasztott fajták listáját melyek a 2005. évben jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

2.  A tagállamok összeállítják az 1. bekezdésben említett listát kizárva arról az országos katalógusban nyilvántartott fajtákat, azokat a fajtákat, melyek 2003-ban és 2004-ben nem kaptak minősítést, illetve azokat, melyek a következő négy mutató közül legalább kettőnek nem felelnek meg:

3.  A 2005. és 2006. év támogatásaira jogosult fajták listáján szerepelhet olyan fajta is, melyek egy másik tagállam által végrehajtott mennyiségi elemzés eredménye alapján az adott tagállam által kiválasztott fajták listáján található.

▼M2

4.  A tagállamok a (2) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően a téli fajtákat illetően 2005. október 1-jéig, a tavaszi fajtákat illetően 2005. december 31-ig elhatározhatják a 2006-os év tekintetében a durumbúzára vonatkozó, minőségre adott különleges támogatásra jogosult kiválasztott fajták jegyzékének létrehozását.

▼B

3. FEJEZET

FEHÉRJENÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

11. cikk

Gabonafélék és fehérjenövények keveréke

Azokban a régiókban ahol a fehérjenövényeket hagyományosan gabonakeverékkel együtt vetik, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatást a kérelmező kérésére kifizetik, feltéve, hogy az adott tagállam illetékes hatóságainak kielégítő módon bizonyítja, hogy a fehérjenövények vannak túlsúlyban a keverékben. A szóban forgó területek nem jogosultak az 1782/2003/EK rendelet 98. cikkében előírt szántóföldi növényekre vonatkozó regionális különtámogatásra.

4. FEJEZET

RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

12. cikk

Vetési dátumok

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatásra való jogosultsághoz a bejelentett területet be kell vetni, legkésőbb:

Francia Guyanában azonban a területeket a megfelelő két vetési ciklusban bevetik, legkésőbb az azokat megelőző december 31-ig és június 30-ig, és a rizsre vonatkozó teményspecifikus támogatást a két vetési ciklusban átlagosan bevetett terület alapján kell nyújtani.

13. cikk

Csökkentési együttható

Az 1782/2003/EK rendelet 82. cikkében említett rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás csökkentési együtthatóját ugyanezen rendelet II. melléklete szerint kell kiszámítani.

14. cikk

Tájékoztatás

1.  A tagállamok a 3. cikkel összhangban az alábbi információkat juttatják el a Bizottságnak:

2.  Francia Guyana esetében a bevetett területekre vonatkozó információt a két vetési ciklus alatt bevetett területek átlagának alapján kell eljuttatni.

3.  A tagállamok évente felülvizsgálhatják a bázisterületeik vagy alterületeiken fekvő területeik felosztását, illetve azokat az objektív kritériumokat, melyeken ezek a felosztások alapulnak. Ezt az információt a kérdéses betakarítást megelőző május 15-ig el kell juttatni a Bizottságnak.

5. FEJEZET

HÉJAS GYÜMÖLCSŰEKRE VONATKOZÓ TERÜLET ALAPÚ TÁMOGATÁS

▼M6

15. cikk

A közösségi támogatás megszerzésének feltételei

1.  A héjas gyümölcsű fákkal beültetett mezőgazdasági parcellák közül csak azok támogathatók az 1782/2003/EK rendelet 83. cikke szerinti területalapú támogatással, amelyek a 796/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban teljesítik az e cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételeket.

Ha a parcellán álló héjas gyümölcsű fák különböző fajokhoz tartoznak, a támogatás pedig a fajok között különbséget tesz, a támogathatóság feltétele, hogy a fák hektáronkénti száma a héjas gyümölcsű fáknak legalább az egyik faja esetében elérje az e cikk (3) bekezdésében meghatározott alsó határértéket.

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 83. cikke szerinti területalapú támogatás vonatkozásában a támogatható parcellák méretének alsó határa 0,10 hektár. A tagállamok azonban – az adott területek sajátosságait figyelembe vevő objektív szempontok alapján – ennél magasabb értékben is megállapíthatják a parcellaméret alsó határát.

3.  A héjas gyümölcsű fák hektáronkénti számának alsó határértéke:

A tagállamok azonban – az adott termelés sajátosságait figyelembe vevő objektív szempontok alapján – ennél magasabb értékben is megállapíthatják az ültetési sűrűség alsó határát.

4.  Az (1) bekezdés második albekezdésében említett esetekben a támogatás szintje ugyanaz, mint annál a fajnál, amelyre vonatkozóan teljesülnek a támogathatóság feltételei és a támogatás összege a legmagasabb.

▼B

16. cikk

Jogosultsági feltételek a nemzeti támogatásra

A 15. cikk az 1782/2003/EK rendelet 87. cikkében meghatározott nemzeti támogatásra vonatkozik.

Az 1782/2003/EK rendelet 87. cikkének sérelme nélkül a tagállam további jogosultsági feltételeket határozhat meg, feltéve, hogy ezek a feltételek megfelelnek a támogatási forma környezetvédelmi, vidéket érintő, szociális és gazdasági célkitűzéseinek és nem okoz diszkriminációt a termelők között. A tagállamok megfelelő lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a nevezett jogosultsági feltételeket a gazdálkodók betartják.

17. cikk

Tájékoztatás

1.  A tagállamok a 796/2004/EK rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott kérelmek benyújtásának időpontja előtt minden esetben tájékoztatják a bizottságot legkésőbb:

2.  A Bizottságnak eljuttatandó 1. bekezdés szerinti információk bárminemű módosítása a következő évre vonatkozik és az adott tagállam az efféle módosításokról az azokat igazoló objektív kritériumokkal együtt azonnal tájékoztatja a Bizottságot.

18. cikk

Átmeneti intézkedések

1.  A tagállamok meghatározhatják, hogy az 1782/2003/EK rendelet 86. cikkének (2) bekezdésében említett felújítási tervek normál lejárati dátumuk előtt felfüggeszthetők, és ha igen, milyen feltételekkel és ezzel arányos területek válnak jogosulttá a rendelet IV. címének 4. fejezetében meghatározott rendszer keretében.

2.  Az 1. bekezdésben említett feltételek meghatározásakor a tagállam biztosítja, hogy:

6. FEJEZET

KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁSRA SZÁNT BURGONYÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

19. cikk

Jogosultság

Az 1782/2003/EK rendelet 93. cikkében előírt keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás olyan burgonyára nyújtandó, melyre a 2236/2003/EK bizottsági rendelet ( 28 ) 3. cikkében előírt – a 2235/2003/EK bizottsági rendelet ( 29 ) I. mellékletében leírt módszer egyikével meghatározott burgonya nettó tömeg, továbbá az illető burgonyák keményítőtartalma alapján, az ezen rendelet II. mellékletében megadott árakkal összhangban – termeltetési szerződést kötöttek.

Azokra a burgonyákra, melyek keményítőtartalma 13 %-nál alacsonyabb nem fizethető keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a 2236/2003/EK rendelet 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó.

20. cikk

Minimum ár

A keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatásra érvényes követelmény az, hogy bizonyítani kell, az 1868/94/EK rendelet 4. cikkének a pontjában meghatározottnál, összhangban a 2235/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott árakkal, nem alacsonyabb a gyárnak történő leszállításkor fizetett ár.

A 2236/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

21. cikk

Kifizetés

▼M4

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 28. cikkének sérelme nélkül a keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás kifizetését a keményítőgyártáshoz használt burgonyát szállító gazdaság szerinti tagállam teljesíti gazdálkodónként, azután hogy a piaci évre vonatkozó teljes mennyiséget átvette a keményítőgyártó vállalkozó, és azon időponttól számított négy hónapon belül, amelyen az ezen rendelet 20. cikkében említett bizonyítékot bemutatták, és amelyen az ugyanezen rendelet 19. cikkében említett feltételek is teljesültek.

▼B

2.  A tagállamok a piaci év december 1-jétől kezdődően, a gazdálkodó által a burgonyakeményítő előállító vállalkozásnak abban a piaci évben leszállított keményítőgyártásra szánt burgonyamennyiség különböző részeinek alapján adhatnak előleget. Minden egyes előleget a leszállított keményítőgyártásra szánt burgonya mennyisége után kell adni, melyre a 20. cikkben említett tanúsítványt bemutatták, s mellyel kapcsolatosan a 19. cikkben említett feltételeket betartották.

▼M3 —————

▼B

7. FEJEZET

TEJTÁMOGATÁS ÉS KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

22. cikk

Termelés szüneteltetésének esetei

1.  Mikor egy egyéni referenciamennyiség birtokában levő természetes, vagy jogi személy az adott év március 31-től számított tizenkét hónapig nem esik az 1788/2003/EK rendelet 5. cikkének (c) pontjában meghatározott termelői fogalomkörbe, az adott évre nem kaphat tejtámogatást és kiegészítő támogatást, hacsak a határidő lejárta előtt, az illetékes hatóság egyetértését elnyerve nem bizonyítja, hogy a termelést újra elkezdte.

2.  Az 1. bekezdést vis maior és az adott termelő termelői kapacitását érintő, illetékes hatóság által elismert megfelelően igazolt esetek esetén nem kell alkalmazni.

8. FEJEZET

ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

1. SZAKASZ

Fogalom-meghatározások

23. cikk

Fogalmak

Ennek a fejezetnek az alkalmazásában:

▼M7

▼B

2. SZAKASZ

Szerződés

24. cikk

Az alapanyag felhasználása

1.   ►M7  Az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkében meghatározott támogatások hatálya alá tartozó területeken bármely mezőgazdasági alapanyag termeszthető feltéve, hogy elsősorban ugyanezen cikk második bekezdésében említett energiatermékek előállításához használják fel. ◄

Az alapanyagok feldolgozásával nyert energiatermékek gazdasági értéke magasabb kell legyen, mint az összes többi, más célra szánt, ilyen feldolgozással nyert, a 39. cikk (3) bekezdésében leírt értékelő módszerrel meghatározott termékeké.

2.  Az 1. bekezdésben említett nyersanyagokat az 1782/2003/EK rendelet 90. cikkével összhangban levő szerződéssel kell szabályozni, az ebben a szakaszban meghatározott feltételek alapján.

3.   ►M7  A kérelmező minden betakarított alapanyagot a begyűjtőhöz, illetőleg az elsődleges feldolgozóhoz szállít, aki azokat átveszi és gondoskodik arról, hogy az említett alapanyagok azonos mennyisége kerüljön felhasználásra a Közösségen belül az 1782/2003/EK rendelet 88. cikke második bekezdésében említett egy vagy több energiatermék előállítása céljából. ◄

Ahol az elsődleges feldolgozó használja fel a ténylegesen betakarított, köztestermék vagy melléktermék előállítására szánt alapanyagot, ugyanekkora mennyiségű köztes terméket vagy mellékterméket használhat az első albekezdésben említett egy vagy több végtermék előállításához.

▼M7

A második albekezdésben említett esetben, vagy amennyiben a begyűjtő az ugyanakkora mennyiségű betakarított alapanyagot eladja, az elsődleges feldolgozó vagy a begyűjtő tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelynél a biztosítékot letétbe helyezte. Amennyiben az említett, azonos mennyiség más tagállamban kerül felhasználásra, mint ahol az alapanyagot betakarították, az érintett tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják egymást az adott ügylet részleteiről.

4.  A szerződéses kapcsolatokat szabályozó nemzeti rendelkezésekkel összhangban az elsődleges feldolgozó felhatalmazhat egy harmadik felet az alapanyag támogatást kérelmező termelőtől való begyűjtésre. A feldolgozó egyedül felelős az ebben a fejezetben meghatározott kötelezettségek tekintetében.

▼B

25. cikk

Eltérések

1.  A 24. cikk (2) és (3) bekezdésének ellenére a tagállamok engedélyezhetik a kérelmezőknek:

2.  Az 1. bekezdésben előírt esetekben a kérelmező köteles:

3.  Az 1. bekezdést alkalmazó tagállamok megfelelő ellenőrző intézkedéseket foganatosítanak annak biztosítására, hogy az alapanyagot közvetlenül az üzemben használják fel, vagy a 2711 29 00 KN-kóddal szabályozott biogázzá alakítják át.

4.  Az első bekezdés (a) pontjával összhangban felhasznált gabonaféléket és olajosmagvakat a tagállam által meghatározott módszerrel denaturálni kell. A tagállamok az 1. bekezdés (a) pontjának (ii) alpontjával összhangban engedélyezhetik az olajosmagvak feldolgozásával nyert olaj denaturálását, maguknak az olajosmagvak denaturálása helyett, feltéve, hogy az ilyen denaturálás a magok olajjá történő feldolgozása után azonnal megtörténik, és a magok felhasználását ellenőrzik.

26. cikk

Szerződés

▼M7

1.  A támogatási kérelme alátámasztásaként a kérelmező benyújtja az illetékes hatóságához a begyűjtővel, illetve az elsődleges feldolgozóval kötött szerződéseket.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy csak a kérelmező és az elsődleges feldolgozó között jöhet létre szerződés.

▼B

2.  A kérelmező gondoskodik arról, hogy a szerződésekben a következők szerepelnek:

▼M7

3.  A kérelmező gondoskodik arról, hogy a szerződést kellő időben megkössék ahhoz, hogy a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó a 34. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül letétbe helyezhessen egy példányt az illetékes hatóságánál.

▼B

4.  Az ellenőrzés alkalmazásához a tagállam az egyes kérelmezőktől kérheti, hogy minden egyes alapanyagra szállítási szerződést kössön.

3. SZAKASZ

Szerződésmódosítás, a szerződés lejárta

27. cikk

Szerződésmódosítás, a szerződés lejárta

Ahol a szerződő felek a kérelmező támogatási kérelmének benyújtását követően módosítják, vagy felbontják a szerződést, a kérelmező csak abban az esetben tarthatja fenn támogatási kérelmét, ha az illetékes hatóságot a megkívánt ellenőrzések végrehajtása céljából ezekről a módosításokról vagy felbontásokról az érintett tagállam által a kérelemmódosításra vonatkozóan megszabott lezárási dátumon belül tájékoztatja.

28. cikk

Rendkívüli körülmények

A 27. cikk sérelme nélkül, ahol a kérelmező tájékoztatja illetékes hatóságát, hogy rendkívüli körülmények miatt nem tudja a szerződésben vállalt alapanyag-mennyiséget, vagy annak egy részét leszállítani, az illetékes hatóság ezen rendkívüli körülményekre vonatkozó megfelelő bizonyítékok rendelkezésre bocsátását követően engedélyezheti a szerződés ilyen formában történő jogosnak vélt mértékig történő módosítását, illetve engedélyezheti annak felbontását.

Ahol a szerződés által szabályozott földterület az abban bekövetkező módosítások miatt csökken vagy ahol a szerződést felbontják, a kérelmező elveszíti az ebben a fejezetben említett támogatásra való jogát a szerződésből kikerülő területekre.

29. cikk

Változások a végfelhasználásban

▼M7

A 27. cikk sérelme nélkül, a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó módosíthatja az alapanyagoknak a 26. cikk (2) bekezdése f) pontjában említett, tervezett elsődleges végfelhasználását, amint a szerződés tárgyát képező alapanyagokat részükre leszállították, és amint a 31. cikk (1) bekezdésében és a 34. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében megállapított feltételek teljesültek.

▼B

A végfelhasználásban bekövetkező változásokat a 24. cikk (1) bekezdésének és a 39. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelés mellett kell eszközölni.

▼M7

A szükséges ellenőrzések lehetővé tétele érdekében a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó előzetesen értesíti az illetékes hatóságot.

▼B

4. SZAKASZ

Reprezentatív hozamok és leszállított mennyiségek

30. cikk

Reprezentatív hozamok

A tagállamok minden évben a megfelelő eljárás segítségével meghatározzák azokat a reprezentatív hozamokat, melyeket el kell érni, és erről az érintett kérelmezőt értesíteni kell.

31. cikk

Leszállítandó mennyiségek

1.  A kérelmezők fajtákra lebontva bejelentik az illetékes hatóságaiknak a betakarított alapanyagok teljes mennyiségét, továbbá igazolják a leszállított alapanyag-mennyiséget, illetve azokat a feleket, akik részére ezek a szállítások történnek.

2.   ►M7  A kérelmező által a begyűjtőnek, illetve az elsődleges feldolgozónak leszállítandó valódi mennyiségnek legalább a reprezentatív hozamot el kell érnie. ◄

Igazolt esetekben azonban a tagállamok kivételesen elfogadhatják a reprezentatív hozamnál maximum 10 %-kal alacsonyabb mennyiséget is.

Továbbá, ahol az illetékes hatóságok a 28. cikkel összhangban engedélyezték a szerződések módosítását vagy felbontását, indokoltnak tűnő esetben csökkenthetik a kérelmező által ezen bekezdés első albekezdésében szereplő szállításkor a kötelezően leszállítandó mennyiséget.

5. SZAKASZ

A támogatás kifizetésének feltételei

32. cikk

Kifizetés

►M7

 

A támogatást a kérelmezőnek az alapanyag feldolgozása előtt ki lehet fizetni. Azonban az ilyen kifizetés csak akkor teljesíthető, ha az ebben a fejezetben meghatározott leszállítandó alapanyag-mennyiséget a begyűjtő vagy az elsődleges feldolgozó részére leszállították, és amennyiben:

 ◄

▼M7

▼B

2.  A kétéves szántóföldi növények esetén, amelyeknél az alapanyagot takarítják be s ezáltal ezt csak a művelés második évének folyamán szállítják le, a kifizetés a szerződés megkötésének időpontját követően a 26. cikkben meghatározottak szerint mindkét évben megtörténik azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok megerősítik, hogy:

A művelés első évét tekintve a kifizetéseket csak akkor folyósítják, ha az illetékes hatóságok igazolást kaptak arról, hogy a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott biztosítékot letették. A művelés második évére vonatkozóan a kifizetést biztosíték letétele nélkül is lehet folyósítani.

3.  Állandó évelő kultúráknál a kifizetést a szerződés megkötésének dátumától fogva minden évben folyósítani kell. A 2. bekezdésben meghatározott feltételek mutatis mutandis alkalmazandók.

▼M7

6. SZAKASZ

A kérelmezőkre, a begyűjtőkre és az elsődleges feldolgozókra vonatkozó kötelezettségek

33. cikk

Feldolgozók száma

Az energiatermékeket legfeljebb a harmadlagos feldolgozónak elő kell állítania.

▼B

34. cikk

Az elsődleges feldolgozókra és kérelmezőkre vonatkozó szerződés és kötelezettségek

▼M7

1.  A begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó az érintett tagállam által megállapítandó ütemterv szerint, az érintett tagállamban a kérdéses évre vonatkozó kérelmek beadásának határidején belül illetékes hatóságánál letétbe helyezi a szerződés egy másolatát.

Amennyiben a kérelmező és a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó egy adott évben a 27. cikkben említett időpont előtt módosítja vagy megszünteti a szerződést, a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó legkésőbb az említett időpontig az illetékes hatóságánál letétbe helyezi a módosított vagy megszüntetett szerződés egy példányát.

▼B

2.  Az elsődleges feldolgozók illetékes hatóságaikat tájékoztatják a kérdéses feldolgozóláncra vonatkozó adatokról, különös tekintettel az árakra és a kinyerhető végtermékek mennyiségének meghatározására használandó technikai feldolgozási együtthatóra, ahogy az a 40. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében szerepel.

▼M7

3.  Az a begyűjtő, illetve elsődleges feldolgozó, aki alapanyagot vett át a kérelmezőtől az adott tagállam által kitűzött olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi a támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet 28. cikkében meghatározott határidőn belül történő kifizetését, értesíti az illetékes hatóságot az átvett alapanyag mennyiségéről, meghatározva a fajt, az alapanyagokat szállító szerződő fél nevét és címét, a teljesítés helyét és a szerződés hivatkozási számát.

Amennyiben a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó tagállama nem egyezik azzal a tagállammal, ahol a nyersanyagot termesztették, az érintett illetékes hatóságok az első albekezdésben említett információ kézhezvételétől számított 40 munkanapon belül tájékoztatják a kérelmező illetékes hatóságát a szállított nyersanyag teljes mennyiségéről.

▼B

7. SZAKASZ

Biztosítékok

▼M7

35. cikk

Begyűjtők és elsődleges feldolgozók

1.  Az érintett tagállamban a kérdéses évre vonatkozó támogatási kérelmek benyújtásának határidejéig a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó az illetékes hatóságánál letétbe helyezi a (2) bekezdésben előírt teljes biztosítékot.

2.  Az egyes alapanyagok tekintetében letétbe helyezendő biztosítékok kiszámítása úgy történik, hogy az érintett begyűjtő, illetve elsődleges feldolgozó által aláírt szerződésben megnevezett és az említett alapanyag előállítására használt összes területet hektáronként 60 euróval megszorozzák.

▼B

3.  Amikor a szerződést a 27. és 28. cikk szerint módosítják vagy felbontják, a leteendő biztosítékot is aszerint kell módosítani.

▼M7

4.  A biztosíték bizonyos százalékát az egyes alapanyagok vonatkozásában azzal a feltétellel szabadítják fel, hogy az érintett begyűjtő, illetve elsődleges feldolgozó illetékes hatóságának igazolták, hogy a szóban forgó alapanyag-mennyiséget a 26. cikk (2) bekezdésének f) pontjában megállapított követelménynek megfelelően dolgozták fel, figyelembe véve szükség szerint a 29. cikk alapján végrehajtott bármely változást.

▼M7

5.  A (4) bekezdés sérelme nélkül, a begyűjtő által elhelyezett biztosítékot felszabadítják, miután a szóban forgó alapanyagot leszállították az elsődleges feldolgozónak, amennyiben a begyűjtő illetékes hatóságának igazolták, hogy az elsődleges feldolgozó egyenlő értékű biztosítékot helyezett letétbe az illetékes hatóságánál.

▼B

36. cikk

Elsődleges és alsóbbrendű követelmények

1.  Az alábbi kötelezettségek minősülnek a 2220/85/EGK bizottsági rendelet ( 30 ) 20. cikkének értelmében elsődleges követelményeknek:

►M7

 

A begyűjtőket, illetve elsődleges feldolgozókat érintő alábbi kötelezettségek minősülnek a 2220/85/EGK rendelet 20. cikke értelmében alsóbbrendű kötelezettségeknek:

 ◄

8. SZAKASZ

Másik tagállamban történő értékesítésre, abba való átvitelre, átadásra vagy exportra vonatkozó dokumentumok

37. cikk

T5 ellenőrző nyomtatvány

▼M7

Amennyiben az elsődleges feldolgozók másik tagállambeli másodlagos vagy harmadlagos feldolgozóknak értékesítenek vagy szállítanak a 26. cikkben meghatározott szerződések hatálya alá tartozó köztes terméket, a termékhez csatolni kell a 2454/93/EGK rendelet szerinti T5 ellenőrző példányt.

Amennyiben a begyűjtők másik tagállambeli elsődleges feldolgozóknak értékesítenek vagy szállítanak a szerződések hatálya alá eső alapanyagot, az első bekezdés alkalmazandó.

▼B

A T5 ellenőrző nyomtatvány 104. rubrikájában szereplő „egyéb” címszó alá az alábbiak egyikét kell beírni:

38. cikk

A T5 ellenőrző nyomtatvány alternatívái

▼M7

Ha a T5 ellenőrző példányt az alapanyagok feldolgozásának a 36. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott határidejét követő két hónapon belül a begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó önhibáján kívüli körülmények következtében nem juttatják vissza a begyűjtő vagy az elsődleges feldolgozó székhelye szerinti tagállam ellenőrzésért felelős szervének indító hivatalához, a következő dokumentumok fogadhatók el a T5 ellenőrző példány helyett:

▼B

▼M7

▼B

9. SZAKASZ

Ellenőrzések

39. cikk

Nyilvántartás vezetése

1.   ►M7  A tagállam illetékes hatósága meghatározza a begyűjtő, illetve a feldolgozó által vezetendő nyilvántartást és annak gyakoriságát, amely legalább havi rendszerességű. ◄

▼M7

A feldolgozók esetében legalább az alábbi információknak szerepelniük kell a nyilvántartásban:

▼B

▼M7

A begyűjtők esetében legalább az alábbi információknak szerepelniük kell a nyilvántartásban:

▼M7

2.  A begyűjtő, illetve az elsődleges feldolgozó illetékes hatósága ellenőrzi, hogy a benyújtott szerződés megfelel-e a 24. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Amennyiben e feltételek nem teljesülnek, értesíteni kell a kérelmező illetékes hatóságát.

▼B

3.  A 24. cikk (1) bekezdésében említett termékek gazdasági értékének kiszámítása céljából az adott illetékes hatóságok a 34. cikk (2) bekezdésében említett információ alapján összehasonlítják az összes energiatermék értékének összegét az összes többi olyan más felhasználási célra szánt termék értékének összegével, mely ugyanannak a feldolgozási folyamatnak a terméke. Minden érték meg kell egyezzen a hozzá tartozó mennyiség szorozva az előző piaci év alatt jegyzett, gyártól elszállításra kész állapotban megállapított átlag árakkal. Amennyiben ezek az árak nem állnak rendelkezésre, az illetékes hatóságok határozzák meg a megfelelő árat, különösen a 34. cikk (2) bekezdésében említett információ alapján.

40. cikk

A feldolgozók létesítményeinek ellenőrzése

▼M7

1.  A begyűjtő székhelyéül szolgáló tagállam illetékes hatósága a begyűjtőnek az adott tagállam területén működő létesítményei legalább 25 %-ában ellenőrzéseket végez, melyeket kockázatelemzés alapján választ ki. Ezen ellenőrzéseknek az alapanyag-vásárlások és az azoknak megfelelő szállítások közötti következetesség ellenőrzése érdekében ki kell terjedniük a fizikai ellenőrzésekre, valamint a kereskedelmi okmányok ellenőrzésére.

1a.  Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a feldolgozás történik, ellenőrzi a 24. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések betartását a területén működő feldolgozói létesítmények legalább 25 %-ában, melyeket kockázatelemzés alapján választ ki. Az ilyen ellenőrzésneknek ki kell terjedniük legalább:

Az első albekezdés b) pontjában említett ellenőrzések elvégzése érdekében az illetékes hatóságok különös figyelmet szentelnek az adott alapanyag technikai feldolgozási együtthatóinak. Amennyiben a közösségi joganyag tartalmaz ilyen együtthatókat az exportra vonatkozóan, akkor azokat kell alkalmazni. Amennyiben a közösségi joganyag ilyen együtthatókat nem, de más együtthatókat tartalmaz, akkor azokat kell alkalmazni. Minden más esetben az ellenőrzést főként a feldolgozóipar által általánosan elismert együtthatókra kell alapozni.

▼B

2.  A 25. cikkben említett feldolgozási műveleteket illetően az ellenőrzést a kérelmezők kockázatelemzéssel kiválasztott 10 %-án kell végrehajtani, figyelemmel a következőkre:

3.  Amennyiben a 2. bekezdésben említett ellenőrzések során az esetek legalább 3 %-ában szabálytalanságot állapítanak meg, az illetékes hatóság az év folyamán további ellenőrzéseket végez, következésképpen emelve azoknak a gazdálkodóknak a számát, amelyeknél a következő évben helyszíni ellenőrzés várható.

4.  Amennyiben rendelkeztek arról, hogy az 1. és 2. bekezdésben említett ellenőrzések egyes elemeit minta alapján el lehet végezni, annak a mintának megbízható és a jellegzetességeket megmutató ellenőrzési szintet kell biztosítania.

5.  Minden helyszíni ellenőrzéshez tartozik egy ellenőr által aláírt ellenőrzési jelentés, mely beszámol a végrehajtott ellenőrzés részleteiről. A jelentésben különösképpen szerepelnie kell:

41. cikk

Kendertermesztés

A 795/2004/EK bizottsági rendelet ( 31 ) 29. cikkében, valamint a 796/2004/EK rendelet 33. cikkében említett kenderrel kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

42. cikk

További intézkedések és kölcsönös segítségnyújtás

1.  A tagállamok minden további intézkedést megtesznek ennek a fejezetnek megfelelő alkalmazása érdekében és kölcsönös segítségnyújtást biztosít ezen fejezet szerint megkövetelt ellenőrzések alkalmazásában. Amennyiben ez a fejezet nem rendelkezik megfelelően a csökkentésekről és kizárásokról, a tagállamok megfelelő nemzeti szankciókat léptethetnek életbe azokkal a piaci szereplőkkel szemben, amelyek a támogatás nyújtásának folyamatában közreműködtek.

2.  Amennyire ez a fejezet szükségessé teszi vagy megkívánja, a tagállamok kölcsönösen segítik egymást a hatékony ellenőrzés biztosításában, lehetővé teszik a benyújtott dokumentumok eredetiségét, és az egymásnak elküldött, ellenőrizendő adatok pontosságát.

10. SZAKASZ

Az energianövényekre vonatkozó támogatásból való kizárás és értékelés

43. cikk

Alapanyagok kizárása az energianövényekre vonatkozó támogatásból és a minimálisan megművelendő terület

1.  A tagállamok kizárhatnak bármilyen mezőgazdasági alapanyagot az energianövényekre vonatkozó támogatásból, amennyiben ezek az anyagok az ellenőrzés, közegészség, környezet, büntetőjog, vagy a keletkező energiatermék túl jelentéktelen mennyisége szempontjából nehézséget jelentenek.

2.  A tagállam a 24. cikkben említett bármely alapanyagra meghatározhat minimális művelési területet.

44. cikk

Értékelés

A tagállamok a támogatás folyósításának évvégét követő október 15-e előtt eljuttatják a Bizottságnak azokat az információkat, melyek az energianövényekre vonatkozó támogatások értékeléséhez szükségesek.

Ezeknek az információknak különösképpen ki kell terjedni:

9. FEJEZET

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ REGIONÁLIS KÜLÖN TÁMOGATÁS

45. cikk

A vetés időpontja

Az 1782/2003/EK rendelet 98. cikkében előírt szántóföldi növényekre vonatkozó regionális külön támogatásra való jogosultság megszerzésének céljából a bejelentett területet a tagállam által meghatározott dátumig be kell vetni, ami nem lehet később június 15-nél.

10. FEJEZET

VETŐMAGRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

46. cikk

Minősített vetőmagok

Az 1782/2003/EK rendelet 99. cikkének alkalmazása esetén a támogatást a 66/401/EGK, a 66/402/EGK és a 2002/57/EK irányelvekben meghatározottak szerint alap- és hivatalosan minősített vetőmag termelésére kell nyújtani, megfelelve az ezekben az irányelvekben meghatározott előírásoknak és feltételeknek, illetve összhangban ennek a rendeletnek 47. és 50. cikkeivel.

47. cikk

A vetőmagok termesztése

1.  Vetőmagot:

2.  Az 1. bekezdésben említett vetőmagüzemeket és nemesítőket a tagállamok hagyják jóvá, vagy veszik nyilvántartásba. A tagállam által történő jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel az egész Közösségben érvényes.

3.  Egy olyan vetőmagüzem vagy nemesítő, amely nem a 2. bekezdésben említett jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel tagállamában termeszt vagy termesztett vetőmagot, a másik tagállam illetékes hatóságának kérés esetén rendelkezésre bocsátja az összes információt, amely a támogatásra való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges.

48. cikk

Területi jogosultság

A tagállamok csak a területükön betakarított vetőmagra nyújtanak támogatást azon naptári év alatt, amelyben a megállapított támogatásra vonatkozó piaci év kezdődik.

A támogatást az összes vetőmagtermelőnek nyújtják, olyan feltételek szerint, hogy a kedvezményezettekre vonatkozó egyenlő elbánás érvényesüljön, függetlenül attól, hogy a Közösség mely részén található létesítményük.

49. cikk

Vetőmagok forgalmazása

Támogatás csak azzal a feltétellel adható, ha a vetőmagot az átvevő legkésőbb a betakarítást követő év június 15-ig vetés céljából valóban forgalomba hozza. „Forgalomba hozva” alatt olyan rendelkezésre álló vagy készlettel rendelkező üzemet kell érteni, amely másik személynek értékesítési felhívást, ajánlatot tesz, értékesítést vagy átadást eszközöl.

▼M4

49a. cikk

Előlegkifizetések

A tagállamok a vetőmagtermelőket előlegkifizetésekben részesíthetik az adott piaci év december 1-jétől. A 49. cikk értelmében vetés céljából forgalomba hozott vetőmag mennyiségével arányosan kell az ilyen kifizetéseket teljesíteni, feltéve hogy a 10. fejezet összes feltétele teljesül.

▼B

50. cikk

Cannabis sativa L. fajták

Az 1782/2003/EK rendelet 99. cikkének (4) bekezdése szerint a Cannabis sativa L. támogatásra jogosult változatai a 796/2004/EK rendelet II. mellékletében felsorolt fajták.

11. FEJEZET

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

1. SZAKASZ

A szántóföldi növények területalapú támogatásra való jogosultság általános rendelkezései

51. cikk

Jogosult terület

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 10. fejezetének alkalmazásában:

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 108. cikk első bekezdésének alkalmazásában az állandó legelőnek minősül az a földterület 2003-ban:

3.  Az 1782/2003/EK rendelet 108. cikk harmadik bekezdése szerint a tagállamok csak akkor mentesülnek ennek a cikknek az első bekezdése alól, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

52. cikk

A kifizetés feltételei

A 2. cikk sérelme nélkül a szántóföldi növények terület alapú támogatását csakis azokra a területekre kell kifizetni:

A durumbúzát illetően ezen kívül a növényt a helyi előírások szerint kell termeszteni legalább addig a június 30-ig, melyre a kifizetés vonatkozik, hacsak ezt a dátumot megelőzően nem kerül sor betakarításra a teljes érettség miatt.

53. cikk

Regionális mennyiség

1.  Amennyiben a termelő szántóföldi növények terület alapú támogatására jogosult területei egynél több termelési régióban találhatók, a fizetendő támogatás összegét a kérelmében szereplő egyes területek régió szerinti elhelyezkedése határozza meg.

2.  Azok a tagállamok, amelyek a kukoricát külön kezelik azokban a régiókban, ahol a kukoricát elsősorban szilázsnak termesztik, jogosultak arra, hogy a kérdéses régióban levő összes kukoricával bevetett területre annak a régiónak a takarmánynövény hozamát alkalmazzák.

2. SZAKASZ

Egyes szántóföldi növényeket szabályozó külön rendelkezések

54. cikk

Fűszilázs

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 100. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában „fűszilázs” alatt azokon a területeken termesztett növényt kell érteni, melyeket fűszerű, zöld állapotban egy évben legalább egyszer, zárt környezetben történő anaerob erjesztés céljából betakarított növények termesztésére használnak.

A 66/401/EGK irányelv szerint minősített fűvetőmag termesztése céljából nyilvántartott területek a kérdéses piaci évben nem részesülhetnek a szántóföldi növények terület alapú támogatásából.

2.  Ennek a fejezetnek a rendelkezéseit az 52. cikk első bekezdésének (b) pontjában meghatározott, virágzással kapcsolatos feltételek kivételével, a fűszilázsra kell alkalmazni.

3.  Azokban a tagállamokban, amelyekben a IV. mellékletben meghatározott külön fűszilázsnak fenntartott területet jelölnek ki, a gazdálkodók a fűszilázsra vonatkozó területi kifizetésekre lesznek jogosultak.

55. cikk

Durumbúza

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 105. cikkében meghatározott durumbúzára vonatkozó kiegészítő támogatás és külön támogatás csak ott lehet érvényes, ahol:

2.  A támogatás nyújtásának évét megelőző év október 31-ig a tagállamok meghatározzák a gazdálkodóknak, illetve értesítik őket az adott tagállam mezőgazdasági gyakorlatával összhangban levő minimálisan felhasználandó minősített vetőmagmennyiségről.

56. cikk

Rostlen és rostkender

1.  A rostlenre és rostkenderre vonatkozó terület alapú kifizetésekhez az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

2.  A rostkenderre vonatkozó terület alapú kifizetés alkalmazásában a tagállamok meghatározhatják azt a minimális vetési arányt, mely a jó kendertermesztői gazdálkodásnak megfelel.

57. cikk

A vetés dátuma

Az 1782/2003/EK rendelet 109. cikkétől eltérve a tagállamok június 15-nél nem később kitolhatják a vetés utolsó időpontját ugyanezen rendelet VIII. mellékletében felsorolt növényekre azokban az adott tagállam által meghatározott övezetekben, melyek ugyanazon mellékletben kijelölt régiókban találhatók.

3. SZAKASZ

Bázisterületek, referenciahozamok és felső határok

58. cikk

Öntözött és nem öntözött földterületek

1.  Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 103. cikkében említett regionalizációs tervek eltérő hozamokat jelölnek meg öntözött és nem öntözött területekre, a tagállamok szabályokat állapítanak meg annak meghatározására, hogy az adott piaci évben a területek öntözöttek vagy sem. Különösképpen meghatározzák:

2.  Az 1. bekezdés nem alkalmazható a spanyol „regadío” termelési régióiban, vagy más olyan régiókban, ahol az öntözés a parcellákhoz tartozó, annak a megkülönböztetést illetve a felsorolásba való bekerülését lehetővé tevő, történelmileg hagyományosan alkalmazott módszer.

59. cikk

A bázisterület túllépése

1.  A regionális bázisterületek túllépésének az 1782/2003/EK rendelet 102. cikke szerinti meghatározásának alkalmazásában a tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi:

Az öntözött, kukoricával bevetett és/vagy fűszilázzsal bevetett területeken kívül minden önkéntesen pihentetett terület.

2.  A támogatásra benyújtott kérelmek által érintett területek összegébe nem tartoznak bele azok a területek vagy annak részei, melyekről az adminisztratív ellenőrzés során világosan kiderült, hogy az azokra vonatkozó kérelmek nem jogosak.

Amennyiben szükségszerű, az 1782/2003/EK rendelet 23. cikke szerint végrehajtott helyszíni ellenőrzések során valójában meghatározott területeket számításba kell venni.

3.  Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10. fejezetével összhangban a szántóföldi növényekkel bevetett és ugyanezen rendelet IV. címének 12. fejezetében szereplő támogatási kérelmek alátámasztására használt területeket, a 2. bekezdés szerinti módosítással hozzá kell adni a benyújtott kérelmek által lefedett területek összegéhez.

4.  A bázisterület túllépését a VI. melléklet táblázata alapján kell kiszámolni.

60. cikk

Durumbúza területének korlátozott túllépése

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében meghatározott területalapú kiegészítő támogatásra jogosult korlátozott durumbúza terület bárminemű túllépésének meghatározása alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai figyelembe veszik a durumbúza esetén területi kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmek által lefedett, ugyanezen rendelet 59. cikk (2) bekezdése alapján kiigazított, vagy ahol szükséges az 1782/2003/EK rendelet 102. cikke alapján csökkentett területek összegét.

2.  Az 1. bekezdést az 1782/2003/EK rendelet 105. cikk (3) bekezdésben meghatározott durumbúzára vonatkozó különleges támogatásra jogosult korlátozott területeknél jelentkező bárminemű túllépés meghatározásának alkalmazásában kell használni.

61. cikk

A területtúllépés pontos mértéke és a csökkentési együttható

1.  Amennyiben az 59. és a 60. cikkben említett területek túllépése áll fenn, az illető tagállam legkésőbb az adott év október 31-ig két tizedes jegyűre kerekítve meghatározza a túllépés pontos mértékét.

2.  Az így meghatározott pontos túllépési értéket kell a terület arányos csökkentésére, mely jogosult:

62. cikk

Alterületek

Az 1782/2003/EK rendelet 102. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok legkésőbb annak az évnek szeptember 15-ig, melyre a területalapú kifizetés vonatkozik, meghatározzák a következőket és arról a Bizottságot értesítik:

63. cikk

A támogatások összegének felső határa

A támogatási felső határ túllépésének meghatározása és az 1782/2003/EK rendelet 102. cikk (2) bekezdésben előírt csökkentési együttható alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai figyelembe veszik a jogosult területek ugyanezen rendelet 102. cikk (1) bekezdésében és a 105. cikk (2) bekezdésében meghatározott arányos csökkentését.

4. SZAKASZ

Területpihentetés

64. cikk

Fogalom-meghatározás

Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a „területpihentetés” olyan parlagon hagyott területet jelent, mely az 1782/2003/EK rendelet 108. cikke alapján terület alapú támogatásra jogosult.

65. cikk

Feltételek

1.  A 795/2004/EK rendelet 32. cikkét kell alkalmazni.

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (9) bekezdésétől eltérve, továbbá a 2005. és 2006. évre Málta a területpihentetésre vonatkozó minimum területi követelményeket 0,1 hektárnál kisebb méretre és 10 méternél rövidebb szélességre határozhatja meg.

66. cikk

Regionális felosztás

1.  Az 1782/2003/EK rendelet II. cikkében említett támogatási kérelmeket ugyanezen rendelet 103. cikkében említett regionalizációs terv alapján régiókra le kell bontani.

2.  Egy adott termelési régióban minden egyes támogatási kérelemhez mellékelni kell egy területpihentetési nyilatkozatot, legalább az ugyanabban a termelési régióban található hektároknak megfelelő számban.

3.  A tagállam objektív kritériumokkal összhangban rendelkezhet a 2. bekezdés alóli mentességről.

4.  A 2. bekezdéstől eltérve, a benyújtott terület alapú támogatási kérelemhez tartozó kötelezően pihentetett területet teljesen vagy részben befolyásolhatja:

5.  Amennyiben a 3. és a 4. bekezdés az irányadó, a pihentetni kívánt terület meghatározásakor figyelemmel kell lenni a területpihentetésre járó támogatás kiszámításához használt hozamokat az adott régióban. Ennek a bekezdésnek az alkalmazása azonban nem eredményezhet kevesebb pihentetett területet annál, mint amit a követelmény előír.

67. cikk

Hüvelyes növények

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (3) bekezdés második francia bekezdésének alkalmazásában „hüvelyes növények” alatt ennek a rendeletnek a VII. mellékletében felsorolt hüvelyes takarmányok egy vagy több fajával bevetet területet kell érteni. A gabonafélékkel és/vagy más füvekkel keverékben történő vetés a következő feltételek betartásával engedélyezhető:

Amennyiben a tagállamok által bionövényekre létrehozott külön regionális környezeti előírások felső határt szabnak a hüvelyes takarmánnyal bevetendő területre, az (a) pontban meghatározott feltételnek a döntő mértékben hüvelyes takarmánnyal történő bevetésre vonatkozóan a tagállam által meghatározott határ legalább 85 %-ára a feltételeknek teljesülni kell.

2.  Azok a területek, melyeken az 1. bekezdésben említett a hüvelyes növények január 15-e és augusztus 31-e között jogosulttá válnak az 1786/2003/EK tanácsi rendeletben ( 33 ) meghatározott támogatási formára, nem részesülhetnek terület alapú kifizetésben.

68. cikk

Önkéntes területpihentetésre vonatkozó támogatás

Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában ezen rendelet 66. cikkének alkalmazásakor a tagállamok engedélyezik a gazdálkodóknak, hogy a szántóföldi növényekre vonatkozó terület alapú támogatás által érintett, nem területpihentetési támogatás jogához felhasznált, terület legalább 10 %-át pihentessék. A tagállamok tekintettel különleges helyzetekre, illetve a gazdálkodás által érintett terület megfelelő használatba vétele érdekében magasabb százalékot is megállapíthatnak.

Az önkéntes területpihentetés alapösszege a 2005/2006-os piaci évtől kezdve kezdődően 63 euró/tonna. Ahol az öntözött és nem öntözött területekre eltérő terméshozamokat állapítottak meg, a nem öntözött területekre vonatkozó támogatásokat kell alkalmazni.

A tagállamok az önkéntesen pihentetett területek különleges helyzetével összeegyeztethető, megfelelő intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartható legyen és a környezet védelme érvényesüljön.

5. SZAKASZ

Tájékoztatás

69. cikk

Tájékoztatás

1.  A tagállamok a Bizottság részére termelési régiónként, bázisterületenként és országonként megküldik a IX. fejezetben említett információt az abban leírt egységes formátumban a 3. cikkben meghatározott menetrend szerint.

2.  Amennyiben az 59. és a 60. cikkben említett területeket túllépik, az adott tagállam azonnal meghatározza a túllépés pontos mértékét, legkésőbb tárgyév november 15-ig, illetve arról legkésőbb tárgyév december 1-jéig tájékoztatja a Bizottságot. Azt az adatot, melyet a túllépés mértékének kiszámításához használtak, a VI. mellékletben meghatározott formában továbbítani kell.

3.  Amennyiben a túllépés mértékét az 1782/2003/EK rendelet 102. cikkének (5) bekezdése és a 105. cikknek (2) bekezdése szerint osztották szét, az adott tagállam erről az elosztásról legkésőbb november 15-ig értesíti a Bizottságot.

4.  A 63. cikk alkalmazásának esetében az adott tagállam legkésőbb tárgyév december 1-jéig értesíti a Bizottságot a pontos csökkentési együtthatóról.

12. FEJEZET

JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

1. SZAKASZ

Közvetlen jövedelemtámogatás

70. cikk

Kérelmezés és a visszatartási időszak

1.  Az 1782/2003/EK rendelet II. címének 4. fejezetében meghatározott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer („az integrált rendszer”) követelményein kívül a gazdálkodóknak a juh és kecskefélékre, illetve a kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmeikben fel kell tüntetni, hogy forgalmaznak e juhtejet, vagy juhtej alapú terméket abban az évben amelyre a támogatást kérelmezték.

2.  Az anyajuhot és anyakecskét tartó gazdálkodók támogatási kérelmeit a tagállam által meghatározott egyedi időszakban kell benyújtani, mely nem kezdődhet november 1. előtt és nem végződhet április 30. után, megelőzve illetve követve annak az évnek a kezdetét, amelyre a támogatási kérelmeket benyújtották.

Az Egyesült Királyság azonban Észak Írországra a Nagy Britanniára érvényestől eltérő időszakot is meghatározhat.

3.  Az 1782/2003/EK rendelet 115. cikk (1) bekezdésében említett időszak, melyre a gazdálkodó vállalja, hogy gazdaságában tartja azt az anyajuh és/vagy anyakecske létszámot, melyre a támogatást igényelte („visszatartási időszak”), kötelezően 100 nap, amely a 2. bekezdésben említett kérelem benyújtásának utolsó napját követő első napon kezdődik.

71. cikk

A kecskefélékre vonatkozó támogatásra jogosult területek

Az 1782/2003/EK rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett kritériumoknak a X. mellékletben felsorolt területek felelnek meg.

A tagállamok azonban rendszeresen ellenőrzik, hogy a megfelelő területeken levő, X. mellékletben felsorolt területek továbbra is megfelelnek-e ezeknek a kritériumoknak. Ezután az értékelés után a tagállamok értesítik a Bizottságot a X. melléklet esetlegesen bármilyen módosításának szükségességéről, azon évet megelőző július 31-e előtt, amelytől a módosításokat alkalmazni kell. Az értesítés különösen kitér azokra a X. mellékletben felsorolt zónákra vagy azoknak részeire, melyek már nem felelnek meg az 1782/2003/EK rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett kritériumoknak, továbbá azokra az esetlegesen előforduló zónákra, melyek megfelelnek a kritériumoknak, de nem szerepelnek a X. mellékletben. Ezekre a lehetséges új zónákra vonatkozóan a tagállam javaslatuk alátámasztásának részletes indoklását elküldi a Bizottságnak.

72. cikk

A kecskefélékre és a kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmek

1.  A kecskefélékre és a kiegészítő támogatásra vonatkozó támogatásból való részesedés érdekében az a gazdálkodó, akinek a gazdasága mezőgazdasági területének legalább 50 %-a de kevesebb, mint 100 %-a az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkedik el, ennek a cikknek a 2. és 3. bekezdése alapján nyilatkozatot, vagy nyilatkozatokat nyújt be megjelölve abban, a földterületének helyét.

2.  Az a gazdálkodó, aki az 1782/2003/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtás esetén az üzemének teljes mezőgazdasági célra hasznosított területéről minden évben nyilatkoznia kell, ebben a nyilatkozatban feltünteti azokat a mezőgazdasági célra használt parcellákat, melyek az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkednek el, vagy ennek a rendeletnek a X. mellékletében felsorolt területek között találhatók;

Az a gazdálkodó, akinek az első bekezdésben említett nyilatkozatot nem kell benyújtania, minden évben külön nyilatkozatot nyújt be, ahol szükséges, az integrált rendszerben meghatározott mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer segítségével.

Ebben a külön nyilatkozatban a gazdálkodó tulajdonában levő, az általa bérelt vagy bármilyen megállapodás keretében használt összes terület elhelyezkedését fel kell tüntetni területének megjelölésével és azoknak a mezőgazdasági célra használt parcelláknak a részletes leírásával, melyek az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkednek el, vagy ennek a rendeletnek a X. mellékletében felsorolt területek között találhatók. A tagállamok meghatározhatják, hogy a külön nyilatkozatot az anyajuhra és/vagy anyakecskére vonatkozó támogatások kérelmeivel együtt kell benyújtani. A tagállamok azt is kérhetik, hogy a külön nyilatkozatot egy „egyedüli támogatási kérelem” formájában készítsék el.

3.  Az illetékes nemzeti hatóság kérheti a tulajdoni lap, a gazdálkodók közötti bérleti szerződés vagy írásos megállapodás bemutatását, illetve amennyiben szükséges, a helyi vagy regionális hatóság igazolását, mely a mezőgazdaságilag hasznosított területet az illető gazdálkodó számára rendelkezésre bocsátotta. Az igazoláson fel kell tüntetni a termelőnek adott területet és azokat a parcellákat amelyek az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkednek el, vagy ennek a rendeletnek a X. mellékletében felsorolt területek között találhatók.

73. cikk

Vándorlegeltetést folytató gazdálkodók

1.  Azon gazdálkodók által benyújtott támogatási kérelmekben, akiknek a nyilvántartásban szereplő gazdasága az 1782/2003/EK rendelet 114. cikk (2) bekezdésének (b) pontjában említett földrajzi területek egyikén helyezkedik el, illetve akik jogosultak kívánnak lenni a kiegészítő támogatásra fel kell tüntetni:

2.  Az 1. bekezdésben említett gazdálkodóktól származó támogatási kérelmek mellé a vándorlegeltetés tényleges lefolytatását bizonyító dokumentumokat kell mellékelni, kivéve a vis maior eseteket, illetve a nyáj természetes életkörülményeit a megelőző két év folyamán igazolhatóan befolyásoló természeti körülmények esetén, különös tekintettel a vándorlegeltetés helyén illetékes helyi vagy regionális hatóság tanúsítványára, mely igazolja, hogy a vándorlegeltetés legalább 90 egymást követő napig folyamatos volt.

A kérelmek közigazgatási ellenőrzései során a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a vándorlegeltetésnek a támogatás iránti kérelemben meghatározott helye ténylegesen az 1782/2003/EK rendelet 114. cikke (1) bekezdésében említett térségben legyen.

74. cikk

Jogosultság

1.  A támogatást a gazdálkodóknak a gazdaságukban a 70. cikk (3) bekezdésében említett visszatartási időszakon keresztül tartott anyajuh és/vagy anyakecske szám alapján kell kifizetni.

2.  A visszatartási időszak utolsó napján az 1782/2003/EK rendelet 112. cikkében említett fogalom-meghatározásokban előírt feltételeknek megfelelő állatokat kell támogatásra jogosultnak tekinteni.

75. cikk

Készletfelmérés juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó gazdálkodóknál

A visszatartási időszak harmincadik napjánál nem később a 70. cikk (1) bekezdésében említett gazdálkodói nyilatkozat alapján minden tagállam készletfelmérést végez a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó gazdálkodóknál.

A készletfelmérés elkészítésekor a tagállamok figyelembe veszik az ellenőrzések eredményeit, és az illetékes hatóság számára rendelkezésre álló bármely információforrást, különös tekintettel a feldolgozóktól vagy kereskedőktől származó, a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó gazdálkodókra vonatkozó információkat.

76. cikk

Értesítés

1.  A tagállamok értesítik a Bizottságot:

Az első albekezdésben kért információt a juhhús és kecskehús ágazatról szóló hivatalos statisztika készítéséért felelős nemzeti szerv számára kérés esetén hozzáférhetővé kell tenni.

2.  Amennyiben az 1. bekezdésben kért információban változás következik be, különös tekintettel a korábbi számadatok ellenőrzésének, kiigazításának vagy javításának eredményeként, a frissítésről a változást követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot.

2. SZAKASZ

Határértékek, tartalékok és átruházások

77. cikk

Ingyen szerzett jogok

Megfelelően indokolt rendkívüli körülmények kivételével, amennyiben egy gazdálkodó ingyen támogatási jogban részesült a nemzeti tartalékból, jogait azok megszerzésének időpontjától számított három évig nem ruházhatja át, illetve adhatja átmenetileg bérbe.

78. cikk

A jogok használata

1.  A jogcímet birtokló gazdálkodó használhatja azt annak felhasználásával, és/vagy egy másik gazdálkodónak történő bérbeadásával.

2.  Amennyiben a gazdálkodó a 4. bekezdésben meghatározott jogainak minimális százalékát nem használja ki az egyes évek során, a fel nem használt rész visszakerül a nemzeti tartalékba, kivéve az alábbi eseteket:

3.  Az átmeneti bérbeadás csak egész évekre történhet és a 79. cikk (1) bekezdésében előírt minimális állatlétszámot kíván meg. Az átmeneti bérbeadás minden egyes időszakának végén, mely nem lépheti túl az egymást követő három évet, a gazdálkodó legalább két egymást követő évre visszaszerzi magának az összes jogot. Amennyiben a gazdálkodó a 4. bekezdésben meghatározott jogainak minimális százalékát nem használja ki évenként a két év során, a fel nem használt részt a tagállam évente visszavonja és a nemzeti tartalékba utalja.

Olyan gazdálkodó esetében viszont, aki a Bizottság által elismert korai nyugdíjazás rendszerében részt vesz, a tagállam rendelkezhet az ilyen rendszeren alapuló átmeneti bérbeadás teljes időtartamának megnöveléséről.

Azok a gazdálkodók, akik vállalkoztak a 2078/92/EGK tanácsi rendelet ( 34 ) 2. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések szerint extenzifikációs programban, vagy pedig az 1257/1999/EK rendelet 22. és 23. cikke szerinti extenzifikációs programban való részvételre, az azokban való részvétel időtartamáig nem jogosultak jogaik átmeneti bérbeadására és/vagy átruházására. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a program engedélyezi a jogok átruházását és/vagy átmeneti bérbeadását olyan gazdálkodóknak, akiknek az ebben az albekezdésben említett intézkedéseken kívüli intézkedéshez a jogok megszerzése követelmény.

4.  A támogatáshoz kötődő joghasználatnak minimálisan 70 %-osnak kell lenni.

Ezt a százalékot a tagállamok 100 %-ig emelhetik. Az alkalmazni kívánt százalékról a Bizottságot előre tájékozatni kell.

79. cikk

A támogatási jog átruházása és az átmeneti bérbeadás

1.  A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a támogatási jogok azon minimális számát, melyek a gazdaság átruházása nélküli részleges jogátruházás alapját képezhetik. Ez a minimum nem léphet túl 10 támogatási jogot.

2.  A támogatási jogok átruházása és az ilyen jogok átmeneti bérbeadása csak azután lép érvénybe, miután a jogot átruházó és/vagy bérbeadó gazdálkodó, illetve a jogot kapó gazdálkodó a tagállam illetékes hatóságát erről értesítette.

Az értesítésnek a tagállam által meghatározott határidőn belül meg kell történnie, nem meghaladva azt a dátumot, amikor a támogatási kérelem időszaka az adott tagállamban véget ér, kivéve azokat az eseteket, amikor az átruházás öröklés útján történik. Azokban az esetekben a jogot megszerző gazdálkodónak be kell mutatni az összes tárgyhoz tartozó jogi dokumentumot annak bizonyítása végett, hogy ő az elhunyt gazdálkodó kedvezményezettje.

3.  A gazdaság átruházása nélküli átruházás eseteiben a nemzeti tartalékba kártérítés nélkül átruházott jogok száma semmilyen esetben sem lehet egynél kevesebb.

80. cikk

Az egyéni felső határ változása

A támogatási jogok átruházásának vagy átmeneti bérbeadásának esetén a tagállamok megállapítják az új egyéni felső határt és az érintett gazdálkodót az általa benyújtott kérelem beadási időszakának utolsó napjától számított 60 napon belül értesítik a támogatási jogok azon számáról, amelyre jogosultak.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az átruházás a 79. cikk (2) bekezdésében említett öröklés útján történik.

81. cikk

Gazdálkodók, akik az általuk művelt területnek nem tulajdonosai

A köz- vagy kollektív tulajdonban levő földterületen termelő azokat a gazdálkodókat, akik az adott területen nem kívánnak tovább legeltetni és a jogaikat egy másik gazdálkodóra kívánják átruházni, ugyanúgy kell kezelni, mint az üzemeiket eladó vagy átruházó gazdálkodókat. Az összes többi esetben ezeket a gazdálkodókat úgy kell kezelni, mint azokat, akik csak a támogatási jogukat ruházzák át.

82. cikk

Átruházás a nemzeti tartalékon keresztül

Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az átruházásnak a nemzeti tartalékon keresztül kell történnie, akkor az ebben a fejezetben leírtakkal egyező nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak. Ezen kívül az ilyen esetekben:

Ezen felül az első bekezdésben említett nemzeti rendelkezések biztosítják, hogy az 1782/2003/EK rendelet 117. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében szabályozott részjogokat a tagállamoknak ki kell egészíteni addig az összegig, amely a gazdálkodók közötti közvetlen átruházásból származott volna, különösen figyelembe véve az adott tagállam termelésében megfigyelhető trendet. Ennek a támogatásnak egyenlőnek kell lennie annak a gazdálkodónak a támogatásával, aki ugyanolyan jogokat kap a nemzeti tartalékból.

83. cikk

Az egyéni határok kiszámítása

Az egyéni határokra és támogatási jogokra vonatkozó kezdeti számításokban, illetve az azokat követő kiigazítások során csak egész számok használatosak.

Ebből kifolyólag ahol a számtani számítások végeredménye nem egész szám, a legközelebbi egész számot kell használni. Amikor azonban a számítások eredménye pontosan két egész szám közé esik, a nagyobb egész számot kell alkalmazni.

84. cikk

Értesítés

1.  A tagállamok azon támogatási jogok átruházásáról, melyeket az 1782/2003/EK rendelet 117. cikkének (2) bekezdése szerint a nemzeti tartalékba helyez, és amennyiben szükséges ugyanezen rendelet 117. cikkének (3) bekezdésében szereplő intézkedésekről legkésőbb 2005. március 1-jéig, továbbá azok módosításairól minden év január 1-je előtt értesítik a Bizottságot.

2.  A XIII. és XIV. mellékletben meghatározott táblázat segítségével a tagállamok minden évben legkésőbb április 30-ig értesítik a Bizottságot:

3. SZAKASZ

Kiegészítő támogatások

85. cikk

Kiegészítő támogatások

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 71. cikkét alkalmazó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nevezett rendelet 119. cikkében meghatározott kiegészítő támogatások nyújtására vonatkozó nemzeti szabályokról. Amennyiben szükséges ennek a tájékoztatásnak különösen ki kell terjednie:

A tagállamok a nemzeti szabályozásaikban bekövetkezett bármilyen változásról a változás időpontjától számított egy hónapon belül értesítik a Bizottságot.

4. SZAKASZ

Általános rendelkezések

▼M3 —————

▼B

13. FEJEZET

MARHA- ÉS BORJÚHÚSRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁSOK

1. SZAKASZ

Különleges támogatások

(1782/2003/EK tanácsi rendelet 123. cikk)

87. cikk

Támogatási kérelmek

1.  Az integrált rendszer követelményein túl, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkében említett közvetlen kifizetésre irányuló összes kérelemnek tartalmaznia kell:

2.  Csak olyan állatokra lehet pályázni, melyek a 90. cikkben említett visszatartási időszak első napján:

88. cikk

Támogatás nyújtása

Amennyiben az állatok sem az 1782/2003/EK rendelet 123. cikk 4. bekezdésében meghatározott arányos csökkentés, sem a fenti rendelet 131. cikkében meghatározott állománysűrűségre vonatkozó különleges pályázat követelményeinek nem felelnek meg, nem lehetnek alanyai ugyanazon korcsoportra kiírt pályázatnak és úgy kell tekinteni, hogy támogatási kifizetésben részesültek.

89. cikk

Marhalevelek és adminisztrációs dokumentumok

1.  Ha a marhalevél az 1760/2000/EK tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott feltételekkel nem áll rendelkezésre, azt az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés (b) pontjában meghatározott nemzeti adminisztrációs dokumentummal kell helyettesíteni.

2.  A tagállamok illetékes hatóságai biztosítják, hogy a marhalevél vagy adminisztrációs dokumentum állatonként és korcsoportonként csak egyszeri támogatásra jogosít. A tagállamok e cél biztosítása érdekében szükség esetén segítséget nyújtanak egymásnak.

3.  A tagállamok az első bekezdésben említett nemzeti adminisztrációs dokumentumot az alábbi módokban határozhatják meg:

4.  Azon tagállamoknak, melyek élnek a 3. bekezdésben felsorolt egy vagy több lehetőséggel, időben értesíteniük kell a Bizottságot a szükséges végrehajtási rendelettel együtt.

A 3. bekezdés c pontjának alkalmazásában Nagy Britannia és Észak Írországot a tagállam önálló régióinak kell tekinteni.

90. cikk

Visszatartási időszak

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés (a) pontjában említett visszatartási időszak a pályázat benyújtásának napját követő naptól számított 2 év.

A tagállamok más kezdőnapot is megállapíthatnak, feltéve, hogy ez a pályázat benyújtását követő naptól számított 2 hónapos időtartamon belül van.

91. cikk

Nemzeti felső határ

1.  Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 123. cikk (4) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazása egész számnál kisebb jogosult állatszámot ad, akkor a tizedes rész figyelembe vételével a támogatási egységösszeg megfelelő töredékében támogatás adható. Ebben az esetben csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.

2.  Ha a tagállamok az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 122. cikk a) pontjában meghatározottaktól eltérő régiókat vezetnek be, vagy módosítani akarják a területükön lévő régiókat, azt a naptári év január elseje előtt be kell jelenteni a Bizottságnak a régiók meghatározásának és felső határnak a megjelölésével. Minden ezt követő módosításról az adott év január elseje előtt értesíteni kell a Bizottságot.

92. cikk

Az állatok számának korlátozása gazdaságonként

1.  Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy módosítja a gazdaságonkénti és a az 1782/2003/EK rendelet 123. cikk (1) bekezdésének megfelelő módon a korcsoportonkénti 90 darabos szarvasmarha korlátozást, vagy eltér ettől, akkor erről az adott naptári év január elseje előtt értesítenie kell a Bizottságot.

Továbbá, amennyiben valamely tagállam meghatározza a gazdaságonkénti állatok minimum számát, ami alatt az arányos csökkentés nem kerül alkalmazásra, akkor erről az adott naptári év január elseje előtt értesítenie kell a Bizottságot.

2.  Minden ezt követő, az 1. bekezdés alkalmazását érintő módosítást az adott naptári év január elseje előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

93. cikk

A vágáskor nyújtott támogatás

1.  A tagállamok vágási időszakban az alábbi esetekben nyújthatnak különleges támogatást:

2.  Azok a tagállamok, amelyek a vágási időszakban nyújtanak különleges támogatást az 1. bekezdésben foglaltaknak megfelelően, akkor is gondoskodniuk kell a támogatás nyújtásáról, ha a jogosult állatokat másik tagállamba szállítják, vagy harmadik országba exportálják.

3.  Ha a tagállam az 1. bekezdésben foglaltaknak megfelelően vágási időszakban nyújt különleges támogatást, jelen bekezdés és a 120. cikk valamint a 121. cikk (1) és (2) bekezdése mutatis mutandis vonatkoznak a támogatás nyújtására.

4.  A 121. cikk (1) bekezdésében említett adatok mellett a pályázatnak tartalmaznia kell, az állat bika vagy tinó voltát, és csatolni szükséges a 89. cikk (2) bekezdésében említett adatokat tartalmazó dokumentumot. Ez az dokumentum a tagállam választása szerint lehet:

A tagállamok felfüggeszthetik a nemzeti adminisztratív dokumentum kérelmét. Ez esetben minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az azonos korcsoportba tartozó, közösségen belüli kereskedelemben részt vevő állatok vonatkozásában a kétszeri támogatás elkerülése érdekében.

Ha az 1760/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (b) pontjában meghatározott számítógépes adatbázis tartalmazza a tagállam által kívánt adatokat, melyek biztosítják a támogatás egyszeri nyújtását állatonként és korcsoportonként, a támogatási kérelem mellé csatolni kell a jelen bekezdés első albekezdésében foglalt dokumentumot.

Ezen bekezdés első albekezdésétől való eltérés esetén, amennyiben a tagállam a 121. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt lehetőséggel él, biztosítania kell, hogy a gazdálkodó határozhassa meg, hogy mely állatokra kér különleges támogatást.

5.  Bikák esetében a vágási tanúsítvány határozza meg a vágott féltest tömegét.

6.  Állat szállítása esetén a feladónak, a feladás tényét igazolandó, nyilatkozatot kell tennie a rendeltetési tagállam feltüntetésével.

Ez esetben a támogatási kérelem tartalmazza:

A támogatási kérelmet azelőtt kell benyújtani, hogy az állat elhagyja adott állam területét a vágási tanúsítványt pedig három hónapon belül az állat adott tagállam területének elhagyását követően.

94. cikk

A támogatási rendszer részletei

1.  A 90. cikktől való eltérés esetén támogatást kell adni azoknak a gazdálkodóknak, akik az állatokat a vágás vagy szállítás dátumát kevesebb, mint egy hónappal vagy az export dátumát kevesebb, mint két hónappal megelőzőleg a két hónapos minimális visszatartási időszakig tartják.

Tinók esetében a támogatás kifizetésnek az alábbi rendben kell történnie:

2.  Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 131. cikkében meghatározott állománysűrűség számításánál minden állatot duplán kell figyelembe venni, amely mindkét pályázat alanya mindkét korcsoport tekintetében.

3.  A vágott féltest tömegét az 1208/82/EGK rendelet ( 35 ) 2. cikkében meghatározott vágott féltest alapján kell megállapítani.

Ha a vágott féltest eltér ettől a meghatározástól, az 583/82/EGK rendelet ( 36 ) mellékletében szereplő korrekciós tényezőket kell alkalmazni.

Amennyiben a vágás olyan vágóhídon történik, amely számára nincs előírva a felnőtt szarvasmarha vágott féltestekre vonatkozó közösségi minősítési mérés alkalmazása, a tagállam engedélyezheti a levágott állat élő súlya alapján történő súlymeghatározást. Ezekben az esetekben, amennyiben a levágott állat élősúlya egyenlő vagy nagyobb 340 kilogrammnál, akkor a vágott féltest súlyát 185 kilogrammal egyenlőnek vagy annál nagyobbnak kell tekinteni.

95. cikk

Értesítés

A tagállamok az adott naptári év kezdete előtt értesítik a Bizottságot a 93. cikk és a megfelelő eljárások alkalmazásával kapcsolatos döntésükről vagy a döntés módosításáról.

2. SZAKASZ

Szezonalitást csökkentő támogatás

(1782/2003/EK rendelet 124. cikk)

96. cikk

Támogatási kérelem

A Bizottság minden naptári év szeptember elsejéig dönt arról, hogy a következő naptári évben mely tagállamban lehet szezonalitást csökkentő támogatásra pályázni.

A tagállamok – amennyiben alkalmazzák az 1782/2003/EK rendelet 124. cikk (3) bekezdését – értesíteniük kell a Bizottságot legkésőbb azon naptári év január 1-jét megelőzően amelyben a támogatást legkésőbb nyújtották.

97. cikk

A támogatásra való jogosultság

1.  Szezonalitást csökkentő támogatás csak olyan tinók esetében adható, melyek már részesültek különleges támogatásban vagy melyeket a 88. cikk következtében különleges támogatásban részesültnek kell tekinteni a szezonalitást csökkentő támogatást nyújtó tagállamban és melyek a szezonalitást csökkentő támogatást nyújtó tagállamban kerülnek levágásra.

2.  Szezonalitást csökkentő támogatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, aki a vágás előtt birtokolta az állatot.

98. cikk

Kérelmek

1.  A gazdálkodónak azon tagállam illetékes hatóságához kell beadnia pályázatát, ahol a gazdaság van.

2.  A kérelmet a 93. cikk (4) bekezdése szerint kell elkészíteni, és mutatis mutandis alkalmazni.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy igazolják a különleges támogatásnyújtást és rendszeres bejelentés nélküli ellenőrzést végeznek a 121. cikkben meghatározott igazolások pontosságát illetően.

3. SZAKASZ

Anyatehénre vonatkozó támogatás

(1782/2003/EK rendelet 125. és 129. cikkek)

99. cikk

Húshasznú tehenek

Az 1782/2003/EK rendelet 122. cikk (d) pont és a 129. cikk (2) bekezdés alkalmazásában ennek a rendeletnek XV. mellékletében felsorolt szarvasmarha fajtájú tehenek nem tekintendők húshasznúnak.

100. cikk

Maximális egyéni referencia mennyiség

1.  Amennyiben a tagállam az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 125. cikk (2) bekezdés (b) pontjában említett 120 000 kg maximális egyéni referenciamennyiséget meg akarja változtatni vagy el akar térni tőle, az adott naptári év január elseje előtt értesíteni kell a Bizottságot.

2.  Minden ezt követő, az 1. bekezdés alkalmazását érintő változtatást az adott naptári év január 1-je előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

101. cikk

Visszatartási időszak

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 125. cikk (2) bekezdésben említett 6 hónapig tartó visszatartási időszak a pályázat benyújtását követő naptól kezdődik.

102. cikk

Kérelmek

1.  Az integrált rendszer követelményeinek sérelme nélkül, amennyiben az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 125. cikk (2) bekezdés (b) pontban előírt támogatásra pályázatot nyújtanak be, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkében meghatározott közvetlen kifizetésre történő jelentkezésnek tartalmaznia kell:

A (b) pont alkalmazására nem kerül sor, amennyiben a tagállam a mennyiségi határt eltörli.

2.  A kérelmeket az adott naptári évben egy, a tagország által meghatározott összesen 6 hónapos időszak alatt kell benyújtani.

A tagállamok a kérelmek benyújtására a teljes időszakon belül elkülönített időszakokat is meghatározhatnak.

103. cikk

Átlagos tejhozam

Az átlagos tejhozamot a XVI. mellékletben meghatározott átlagos hozamok alapján kell kiszámolni. Ehhez a számításhoz azonban a tagállamok az általuk elfogadott, a gazdálkodó tejhasznú tehénállományának átlagos hozamát bizonyító dokumentumot is használhatják.

104. cikk

Kiegészítő nemzeti támogatás

1.  Az 1782/2003 rendelet 125. cikk (5) bekezdésében meghatározott, kiegészítő nemzeti anyatehén támogatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, aki ugyanabban a naptári évben anyatehénre vonatkozó támogatást kap.

Kiegészítő nemzeti anyatehén támogatás csak bizonyos számú, anyatehén támogatásra jogosult állatra adható, amennyiben szükséges az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott arányos csökkentés alkalmazását követően.

2.  A tagállamok a kiegészítő nemzeti anyatehén támogatás megadásával kapcsolatosan kiegészítő feltételeket írhatnak elő. A feltételek hatályba léptetése előtt, azokról időben értesíteni kell a Bizottságot.

3.  A Bizottság minden naptári évben, legkésőbb szeptember 1-jével dönt arról, hogy mely tagállamok teljesítik az 1782/2003/EK rendelet 125. cikk (5) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételeket.

105. cikk

Egyéni felső határ

A tagállamok az 1782/2003/EK rendelet 126. cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározzák a gazdálkodónkénti egyéni felső határt.

106. cikk

Értesítés

1.  A tagállamok legkésőbb 2005. március elsejéig értesítik a Bizottságot az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 126. cikk (3) bekezdésében foglalt egyéni felső határ végrehajtására meghatározott eljárások bármilyen változtatása esetén.

2.  A tagállamok értesítik a Bizottságot:

3.  A XVIII. melléklet 3. részben szereplő táblázat használata alapján a tagállamok legkésőbb március 31-ig értesítik a Bizottságot minden naptári évre vonatkozóan a hozzávetőleges és legkésőbb július 31-ig pontosan az alábbiakról:

107. cikk

Ingyen kapott jogok

Az igazolt kivételes eseteket leszámítva, ha a gazdálkodó a nemzeti tartalékból ingyen kapott támogatási jogot, a következő 3 naptári évben azt nem adhatja át és/vagy ideiglenesen nem adhatja bérbe.

108. cikk

Joghasználat

1.  A jogokkal rendelkező gazdálkodó a jogokat saját maga használja és/vagy adja bérbe egy másik termelőnek.

2.  Ha a gazdálkodó naptári évenként nem él jogainak legalább a 4. bekezdésben meghatározott minimális százalékával, akkor a fel nem használt részt a nemzeti tartalékba kell utalni, kivéve:

3.  Az átmeneti bérbe adás csak teljes naptári évekre vonatkozhat a 109. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális állatszám betartása mellett. Minden átmeneti bérbeadási időszak végén – mely nem haladhat meg 3 egymást követő évet – jogátruházás esetét kivéve a gazdálkodó legalább 2 egymást követő évre újra visszakapja jogait. Ha a gazdálkodó nem él a 4. bekezdésben meghatározott minimális százalékban jogaival mindkét évben, a tagállam – a kivételes és megfelelően indokolt eseteket kivéve – visszavonja és évenként a nemzeti tartalékba utalja a gazdálkodó által fel nem használt jogokat.

A Bizottság által elismert korai nyugdíjazási rendszerben részt vevő gazdálkodók esetében azonban a tagállamok az ilyen tervek gyarapítása érdekében meghatározhatják az átmeneti haszonbérbe adás teljes időszakát.

Azon gazdálkodók, akik a 2078/92/EGK tanácsi rendelet ( 37 ) 2. cikk (1) bekezdés (c) pontja vagy az 1257/1999/EK rendelet ( 38 ) 22. és 23. cikke szerinti extenzifikációs programban vesznek részt a részvétel időtartama alatt jogukat nem adhatják átmenetileg bérbe és/vagy nem ruházhatják át. Azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható azokban az esetekben, ha a program engedélyezi a jog átruházását és/vagy átmeneti bérbe adását olyan gazdálkodóknak, akiknek az ebben az albekezdésben említett intézkedésektől eltérő intézkedésekben való részvétele a jogok megszerzését megkívánja.

4.  A támogatás során a minimális joghasználat 70 %. Azonban ezt a tagországok 100 %-ra emelhetik.

A tagállamok előre értesítik a Bizottságot arról, hogy hány százalékot kívánnak alkalmazni vagy az ebben bekövetkező bárminemű változásról.

109. cikk

Jogátruházás és átmeneti bérbe adás

1.  A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a gazdaság átruházását nem tartalmazó, részleges jogátruházásra használható támogatási jogok minimális számát. Ez a minimum szám nem haladhatja meg az 5 támogatási jogot.

2.  A támogatási jogok átruházása, illetve az ilyen jogok átmeneti bérbe adása csak azután léphet hatályba, hogy azt a jogokat átruházó és/vagy átmenetileg bérbe adó gazdálkodó és a jogokat átvevő gazdálkodó együttesen bejelenti a tagállam illetékes hatóságainak.

Ez a bejelentés a tagállam által meghatározott határidőn belül történik, és nem később mint a jogokat átvevő gazdálkodó támogatási kérelmének benyújtási napja, kivéve ha a jogátadás öröklés útján hatályosul. Ebben az esetben a jogokat átvevő gazdálkodónak rendelkeznie kell azon jogi dokumentumokkal, amelyek igazolják, hogy ő a kedvezményezettje az elhunyt a gazdálkodónak.

110. cikk

Az egyéni felső határ változása

A támogatási jogot átruházása vagy átmeneti haszonbérbe adása esetén a tagállam meghatározza az új egyéni felső határt és értesíti az érintett gazdálkodókat a jogosultságukat képező jogok számáról, a gazdálkodó kérelmének beadására rendelkezésre álló időszak utolsó napjától számított 60 napon belül.

Az első bekezdés az öröklés útján történő jogátruházás eseteire nem alkalmazható.

111. cikk

Gazdálkodók, akik az általuk művelt területnek nem tulajdonosai

Az állami földet vagy közös tulajdonban lévő földet művelő gazdálkodók amennyiben a művelés megszüntetéséről és összes joguknak más gazdálkodóra történő átruházásáról döntenek, a földjüket eladó vagy átruházó gazdálkodókkal esnek egy tekintet alá. Minden más esetben az ilyen gazdálkodókat a csak a támogatási jogukat átruházó gazdálkodókkal kell egy tekintet alá venni.

112. cikk

A nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás

Amennyiben a föld átruházása nélküli támogatási jogátruházást a tagállam a nemzeti tartalékon keresztül fogadja el, az 1782/2003/EK rendelet 127. cikk (2) bekezdés (b) pontjának megfelelően, a 109–111. cikkek analógiájára nemzeti rendelkezéseket kell használnia. Ezen felül ebben az esetben:

Ezen kívül ezeknek a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a tagállam a támogatást a jogok azon részére fizesse, mely nem az 1782/2003/EK rendelet 127. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett rész, és amely a gazdálkodók közötti közvetlen átruházásnak felelt volna meg, különös tekintettel az adott tagállamban tapasztalható termelési trendekre. Ez a támogatás annak a kifizetésnek felel meg, melyet a nemzeti tartalékból ugyanolyan jogokban részesülő gazdálkodóktól kívánnak meg.

113. cikk

Részjogok

1.  Amennyiben a 105–112. cikkeknek megfelelően történt számítások nem egész számot eredményeznek, csak az első tizedes helyet kell figyelembe venni.

2.  Amennyiben ezen szakasz rendelkezéseinek használata során rész támogatási jogok keletkeznek, akár a gazdálkodó akár a nemzeti tartalék számára, ezeket a részjogok összeadódnak.

3.  Amennyiben a gazdálkodó részjogosultsággal rendelkezik, ez csak a támogatás megfelelő törtegységére vonatkozik, illetve amennyiben szükséges a 104. cikkben említett kiegészítő nemzeti támogatásra és a 118. cikkben említett extenzifikációs támogatásra.

114. cikk

Az üszőkre vonatkozó különleges rendszer

1.  Azon tagállamok, melyek az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel kívánnak élni, ezt bejelentik a Bizottságnak, és egyidejűleg szolgáltatják a rendelet 129. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését igazoló megfelelő adatot.

Az érintett tagállamok, amennyiben szükséges, a különleges felső határt is közlik.

A bizottság dönt arról, hogy mely tagállam felel meg az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

Az ezen rendelet hatályba lépésekor már hatályban lévő döntések továbbra is alkalmazandók.

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő tagállamok az adott év január 1-je előtt értesítik a Bizottságot az általuk meghatározott különleges nemzeti felső határ bárminemű módosításáról.

3.  A különleges rendszert alkalmazó tagállam olyan feltételrendszert hoz létre, amely biztosítja, hogy a támogatást azon gazdálkodók kapják, akik az üszőállományt a tehénállomány újratelepítésére használják. Ezen feltételek állhatnak az állat korának korlátozásából és/vagy fajta követelményből. A tagállamok a vonatkozó év január elseje előtt értesítik a Bizottságot az elfogadott feltételekről. Minden ezt követő módosítást a vonatkozó év január elseje előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

4.  Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésben említett arányos csökkentés során a jogosult állatlétszám kevesebb egy egész számnál, a tizedes rész vonatkozásában a támogatás megfelelő törtmennyiségét ki kell fizetni, és amennyiben szükséges, így kell eljárni a 104. cikkben említett kiegészítő nemzeti támogatás és a 118. cikkben említett extenzifikációs támogatás tekintetében is. Ez esetben csak az első tizedes helyet kell figyelembe venni.

5.  A különleges támogatási rendszert alkalmazó tagországokban az 1782/2003/EK rendelet 125. cikkének (2) bekezdésében meghatározott minimális tartott állat számra vonatkozó követelményeket vagy teljes mértékben az anyatehenekre vonatkozóan kell teljesíteni, ha a gazdálkodó anyatehénre vonatkozó támogatásra nyújtott be kérelmet, vagy teljes mértékben üszőkre, ha üszőre nyújtott be kérelmet.

6.  A 105–113. cikkek rendelkezései nem vonatkoznak erre a különleges rendszerre.

115. cikk

Az állatok számának kerekítése

Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 125. cikk második bekezdés második albekezdése alapján a maximális üsző szám százalékos számításának eredménye nem egész szám, akkor – ha 0,5 -nél kevesebb – a számot a legközelebbi egész szám felé kell lekerekíteni, ha 0,5 -nél több, a legközelebb eső egész számhoz fel kell kerekíteni.

4. SZAKASZ

A különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

1. alszakasz

Általános rendelkezések

116. cikk

A különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó kérelmek

1.  A tagállam adminisztrációs okokból meghatározhatja, hogy a különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó az 1782/2003/EK rendelet 22. cikkében említett közvetlen kifizetésre irányuló támogatási kérelmek egy minimális számú állatra vonatkozzanak, feltéve, hogy ez nem több mint 3.

2.  A 102. cikk (2) bekezdés és a 118c. cikk (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállam meghatározhatja a támogatási kérelmek beadására rendelkezésre álló időszakot és dátumokat, valamint a gazdálkodó által támogatási rendszerenként és naptári évenként beadható kérelmek számát.

117. cikk

Állománysűrűség

1.  Azoknak a gazdálkodóknak, akik ugyanazon naptári évre vonatkozóan az 1782/2003/EK 22. cikkében meghatározott közvetlen kifizetésre irányuló kérelmet nyújtanak be különleges támogatásra vagy anyatehénre vonatkozó támogatásra, az illetékes hatóságok a gazdaság takarmány területének figyelembe vételével meghatározzák a számos állat egységek számát, azon állatszámmal összhangban, amelyre különleges támogatás vagy anyatehénre vonatkozó támogatás adható.

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 131. cikkében említett állománysűrűség meghatározása során az alábbi eljárás alkalmazandó:

3.  A támogatásra jogosult tehenek számának meghatározása során:

Az így kapott végösszegnek meg kell egyeznie a maximális számos állat egység számmal, amelyre különleges támogatás és anyatehénre vonatkozó támogatás nyújtható.

4.  A tagállamok tájékoztatnak minden gazdálkodót a számukra megállapított állománysűrűségről és az ebből következő számos állat egységről, amelyre támogatás nyújtható.

2. alszakasz

Extenzifikációs támogatási rendszer

(1782/2003/EK rendelet 132. cikk)

118. cikk

Extenzifikációs kifizetési rendszerben való részvétel

1.  Az extenzifikációs kifizetésben való részvétel feltétele, hogy a gazdálkodó jelzi az 1782/2003/EK rendelet 22. cikkében említett közvetlen kifizetésre irányuló kérelemben, hogy részt kíván venni az extenzifikációs rendszerben.

2.  Azon állatokra, melyeket a 88. cikk alapján különleges támogatásban részesültnek kell tekinteni, nem lehet extenzifikációs kifizetést kérni.

118a. cikk

Az összeírással történő állománysűrűség meghatározása

1.  Annak ellenőrzésének céljából, hogy az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (3) bekezdésének (a) pontja alapján számított teljes állat-létszám megfelel az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (2) bekezdésben szereplő állománysűrűségre vonatkozó követelményeknek, a tagországok évenként legalább öt állat összeírási időpontot határoznak meg, amelyekről értesítik a Bizottságot.

Azoktól az esetektől eltekintve, amikor a tagállamok úgy határoznak, hogy az összeírás időpontjai az év bármely napján lehetnek, az összeírás időpontjait véletlenszerűen kell elosztani oly módon, hogy az egész évet képviselje, évente változtatva legyen, és minden összeírási időpont a posteriori legyen meghatározva és a gazdálkodó felé legkorábban két héttel ennek meghatározása után kerüljön kiértesítésre.

2.  Az összeszámlálás idején az állatokat, a tagállam választásának megfelelően, a következőkben felsorolásra kerülő módszerek egyikének alkalmazásával kell megszámolni:

3.  A gazdálkodó, az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az állatállomány sűrűségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelés meghatározásra használt számos állategység szám lehet az összeírás időpontjában számolt számosállat-egység szám plusz az ugyanabban a naptári évben támogatási kérelemre felterjesztett juhoknak és kecskéknek megfelelő számosállat-egység szám számtani átlaga.

Azonban, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy az összeírás időpontjai az év bármely napján lehetnek, rendelkezhetnek úgy, hogy a 2. bekezdés a) és b) pontjában meghatározott számok pro rata temporis (időarányosan) kerüljenek kiszámolásra arra az időszakra, amely alatt az állatokat a telepen tartották.

4.  A tagállamoknak meg kell tennie az 1782/2003/EK rendelet 29. cikkének alkalmazásához szükséges intézkedéseket azoknak a gazdálkodóknak az esetében, akik az év egy részében aránytalanul alacsony sűrűségi hányaddal mesterségesen hozzák létre a rendelet 132. cikkében előírt feltételeket.

118b. cikk

Az állománysűrűség egyszerűsített meghatározása

1.  A 118a. cikktől való eltérés útján a tagállamok engedélyezhetik a gazdáknak, hogy az állománysűrűség kiszámolásának egyszerűbb módját válasszák.

Ebben az esetben a támogatási kérelemnek tartalmaznia kell:

Amennyiben az adott tagállam az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (2) bekezdés második albekezdésének alkalmazása mellett dönt, a gazdáknak a támogatási kérelemben meg kell határozni, hogy a két maximális állománysűrűség közül melyiket vizsgálja. A gazdálkodó ezt a döntését az állatok számára vonatkozó helyszíni ellenőrzés bejelentése előtt megváltoztathatja.

A gazdálkodó az állatok számára irányuló helyszíni ellenőrzés kihirdetése előtt értesítheti az illetékes hatóságot a második albekezdés (b) pontjában említett kötelezettségvállalás visszavonásáról. Ebben az esetben a gazdálkodó extenzifikációs kifizetésre nem jogosult.

A második albekezdésben megadott nyilatkozatot és kötelezettségvállalást az integrált rendszerben meghatározott ellenőrzési és szankcionálási rendelkezéseknek alá kell vetni.

2.  Amennyiben a tagállamok az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított opciót választják, vagy annak kérelmezését megszüntetik, akkor döntésükről a vonatkozó naptári év január 1-je előtt értesítik a Bizottságot.

118c. cikk

Hegyvidéki területen gazdálkodók

1.  Azok a tagállamok amelyek az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (4) bekezdésében meghatározott lehetőséggel élni szándékoznak, erről értesítik a Bizottságot és ezzel egyidejűleg a Bizottság felé benyújtják azokat a megfelelő adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az ebben a cikkben meghatározott feltételeknek megfelelnek.

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 132. cikkének (4) bekezdésében meghatározott „hegyvidéki területen gazdálkodó”:

A Bizottság dönt arról, hogy mely tagállamok felelnek meg az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 132. cikk (4) bekezdésben meghatározottaknak.

Az e rendelet hatályba lépésekor már hatályban lévő döntések továbbra is élnek.

2.  A 118. cikk 1. bekezdésének sérelme nélkül azon gazdálkodók, akik jelen cikk 1. bekezdésében foglalt extenzifikációs támogatásban kívánnak részesülni, jelzik támogatási kérelmükben, hogy az extensifikációs kifizetésre pályáznak. A gazdálkodóknak a 118. cikk szerinti kérelem benyújtásától számított, legalább 6 egymást követő hónapon át minimum annyi számú tejelő tehenet kell tartania, mint amennyi után extenzifikációs kifizetésre pályázik. A 6 hónapos visszatartási időszak a pályázat benyújtását követő napon kezdődik.

A kérelmeket az adott naptári évben egy, a tagország által meghatározott összesen 6 hónapos időszak alatt kell benyújtani.

A tagállamok a kérelmek benyújtására a teljes időszakon belül elkülönített időszakokat is meghatározhatnak.

118d. cikk

A kifizetésre jogosult tejelő tehenek maximális száma

Azon szarvasmarhák száma, amelyekre a gazdálkodó extenzifikációs kifizetési igénye jóváhagyásra került nem haladhatja meg az alábbi számokat:

119. cikk

Általános rendelkezések

1.  A tagállamok az adott év január elseje előtt értesítik a Bizottságot az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk 3. bekezdés c) pontban meghatározott „legelő” szó meghatározásának bárminemű módosításáról.

2.  Ezen albekezdés alapján számított állománysűrűség eredményénél csak az első két tizedes helyet kell figyelembe venni.

3.  Ennek az albekezdésnek az alkalmazása során, amennyiben az illetékes állategészségügyi hatóságok arról rendelkeznek, hogy az állatok csak vágási célból hagyhatják el a termelő egységet, a gazdaságban jegyzett számosállat egységet 0,8 -as együtthatóval meg kell szorozni.

Ez az intézkedés arra az időszakra korlátozódik, plusz 20 napra, melyen belül az első albekezdésben említett döntés alkalmazandó, feltéve, hogy a gazdálkodó a döntéstől számított 10 munkanapon belül írásban értesítette az illetékes hatóságot a kérdéses állatok meglétéről és minden intézkedést megtett a járvány előfordulásának megakadályozására és/vagy csökkentésére.

5. SZAKASZ

Vágási támogatás

(Az 1782/2003/EK rendelet 130. cikke)

120. cikk

A tagállamok előírhatják a mezőgazdasági termelőknek, hogy amennyiben vágási támogatásban szeretnének részesülni egy adott naptári évben, részvételi nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adott év első kérelmének beadása előtt vagy azzal egy időben.

A tagállam hozzájárulhat ahhoz, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő nem változtat korábbi részvételi nyilatkozatán, az továbbra is érvényben marad.

121. cikk

Kérelmek

1.  A támogatási kérelmeknek tartalmazniuk kell a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges információkat, különösen az állat születési dátumát abban az esetben, ha az állat 1998. január 1-je után született.

A támogatási kérelmeket a tagállam által meghatározott határidőn belül kell benyújtani, mely nem haladhatja meg az állat levágását követő hat hónapot, illetve – az állat exportálása esetén – a közösségi vámterület elhagyásának dátumát követő hat hónapot. A kérelmek beadási határideje a következő év februárjának végén lejár, kivéve az érintett tagállam által meghatározott kivételes eseteket amennyiben az állatokat elszállítják vagy exportálják. Az említett határidő sérelme nélkül a tagállamok meghatározhatnak időszakokat és dátumokat a támogatási kérelmek benyújtására nézve, és előírhatják, hogy egy mezőgazdasági termelő naptári évenként mennyi kérelmet nyújthat be.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a kérelmet a mezőgazdasági termelőn kívüli más személyen keresztül nyújtsák be. Ilyen esetekben a kérelmen fel kell tüntetni a vágási támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő nevét és címét.

Az integrált rendszer részeként bemutatott követelményeken kívül a kérelem tartalmazza:

A tagállamok előírhatják, hogy a negyedik albekezdés (a) és (b) pontjában említett információkat a tagállam által elismert, információ-technológiai módszereket használó szerven vagy szerveken keresztül továbbítsák.

A tagállamok rendszeres és előre be nem jelentett ellenőrzéseket tartanak a kiadott dokumentumok és tanúsítványok, valamint adott esetben a negyedik albekezdésben említett információ pontosságának felülvizsgálatára.

2.  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok előírhatják, hogy az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének (b) pontjában említett számítógépes adatbázisba bevitt, az állatok levágására vonatkozó, a vágóhíd által a hatáskörrel rendelkező hatóságnak továbbított információt a mezőgazdasági termelő nevében benyújtott vágási támogatási kérelemnek tekintik, azzal a feltétellel, hogy ezek az adatbázisok a tagállamok számára kielégítő biztosítékot nyújtanak adataik pontosságát illetően a vágás-támogatási rendszer, illetve adott esetben a speciális vágási támogatás, és/vagy a vágással és/vagy a szezonalitást csökkentő támogatással kapcsolatos kiegészítő támogatások kifizetésének céljaira.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy a mezőgazdasági termelők kérelmet nyújthatnak be. Ebben az esetben meghatározhatják, hogy a kérelem milyen információkat tartalmazzon.

Azok a tagállamok, melyek e bekezdésnek az alkalmazását választják, kötelesek értesíteni a Bizottságot minden további változásról annak végrehajtása előtt.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizető szervezetnek eljuttatott adatok tartalmazzák a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges összes információt, különösen:

3.  A 123. cikkben említett tartási időszak után Közösségen belüli értékesítésre szánt állatok esetében is ki kell állítania a vágóhídnak az e cikk (1) bekezdés negyedik albekezdésének (a) pontjában említett dokumentumokat, még akkor is, ha az a tagállam, ahol a vágást végrehajtották, az e cikk (2) bekezdésében rögzített eltérést alkalmazza.

Két tagállam megállapodhat arról, hogy a (2) bekezdésben leírt rendszert alkalmazza, amennyiben adatátviteli rendszereik kompatibilisek.

A tagállamok segítik egymást a kiadott dokumentumok hitelességének és/vagy a szolgáltatott adatok pontosságának hatékony ellenőrzésében. E célból az a tagállam, ahol a kifizetés történik, rendszeresen továbbítja a vágást végző tagállamtól kapott vágási tanúsítványok összesítését, vágóhidanként csoportosítva (vagy ennek megfelelő információt) annak a tagállamnak, ahol a vágást végezték.

122. cikk

Vágott féltest tömege és meghatározása

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) bekezdés (b) pontjának alkalmazásában, a borjú vágott féltest a nyúzás, zsigerelés és véreztetés után, a fej és a lábak nélkül, de a májjal, a vesékkel és a vesezsírral együtt értendő.

2.  A figyelembe veendő tömeg a vágott féltest hűtés utáni tömege, vagy a vágott meleg féltestnek a vágás után lehető leghamarabb lemért, és 2 %-kal csökkentett tömege.

3.  Amennyiben a vágott féltestet a máj, a vesék és/vagy a vesezsír nélkül készítik el, annak tömegét növelni kell:

4.  A tagállamok előírhatják, hogy teljesítettnek tekintik az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) bekezdés (b) pontjában a tömegre meghatározott követelményt, amennyiben a borjú a vágáskor vagy az exportáláskor 6 hónaposnál fiatalabb.

Ha a vágott féltest tömegét a vágóhídon nem lehet megállapítani, teljesítettnek minősül az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) bekezdés (b) pontjában a tömegre meghatározott követelmény, amennyiben az élőtömeg nem haladja meg a 300 kilogrammot.

123. cikk

Támogatás kedvezményezettje

1.  A vágási támogatást az a mezőgazdasági termelő kapja, aki az állatot minimum két hónapig tartotta, és ez az időszak a vágás előtt kevesebb mint egy hónappal, illetve az exportálás előtt kevesebb mint két hónappal ért véget.

2.  Amennyiben a borjú a vágáskor három hónaposnál fiatalabb, a minimum tartási időszak egy hónap.

124. cikk

Nemzeti felső határok

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) és (3) bekezdésében említett nemzeti felső határok e rendelet XVII. mellékletében találhatók.

2.  Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (4) bekezdésében előírt arányos támogatáscsökkentés alkalmazása során a támogatásra jogosult állatok számának kalkulációja nem egész számot ad, kifizetik a tizedes tört résznek megfelelő vágási támogatást is. Ilyenkor csak az első tizedes jegyet veszik figyelembe.

6. SZAKASZ

Kiegészítő támogatások

(Az 1782/2003/EK rendelet 133–136. cikke)

125. cikk

Nemzeti szabályozás

Az 1782/2003/EK rendelet 137. cikkében említett, a nemzeti szabályozásra vonatkozó részletes információ magában foglalja:

7. SZAKASZ

Általános rendelkezések

126. cikk

Előlegfizetés

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 28. cikk (3) bekezdés (b) pont értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóság a különleges támogatás, az anyatehénre vonatkozó támogatás és a vágási támogatás 60 %-át előlegként kifizeti a mezőgazdasági termelőnek a jogosult állatok száma után az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzések eredménye alapján.

A különleges támogatás, a 114. cikkben említett speciális üszőtámogatási rendszer és a vágási támogatás esetében a tagállam csökkentheti az előleg százalékos arányát, de ez nem lehet kevesebb 40 %-nál.

Ezen felül, a tagállam az 1782/2003/EK rendelet 133. cikkében említett kiegészítő támogatás összegének maximum 60 %-át előlegként kifizetheti a mezőgazdasági termelőnek az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzések eredménye alapján.

Az előleg nem fizethető ki annak a naptári évnek október 16-a előtt, amelyre a támogatást igényelték, illetve amelyben a kiegészítő támogatást odaítélték.

2.  A támogatás vagy a kiegészítő támogatás végső kifizetésekor a mezőgazdasági termelő megkapja a számára megítélt összeg és a kifizetett előleg közötti különbséget.

127. cikk

Juttatás éve

1.  A kérelem beadásának dátuma képezi azt a döntő eseményt, mely meghatározza, hogy melyik év számít a különleges támogatási, az anyatehén támogatási, a szezonalitást csökkentő támogatási és az extenzifikációs támogatási rendszerek által szabályozott állatok után odaítélt támogatás juttatási évének, illetve azt, hogy az állománysűrűség számításánál milyen számosállategység (SZÁE) értéket vesznek figyelembe.

Ha azonban a különleges támogatást a 93. cikk értelmében ítélik oda, az igényelhető támogatás összege az az összeg, mely a vágás vagy az exportálás évének december 31. napján érvényben van a következő esetekben:

2.  A vágási támogatás tekintetében a támogatás arányának alkalmazásánál és a 124. cikkben leírt arányos támogatáscsökkentés kiszámításánál a juttatás éve az az év, amelyben a vágás vagy az exportálás történt.

▼M3 —————

▼B

129. cikk

Bizonyos anyagok vagy termékek illegális használatára vagy birtoklására vonatkozó szankciók

A vonatkozó közösségi állatgyógyászati rendeletekben nem engedélyezett anyagok és termékek illegális használata vagy birtoklása általi sorozatos törvénysértés esetén a tagállamok – a törvénysértés súlyosságának figyelembevételével – meghatározzák a támogatási rendszerekből való kizárás időtartamát, melyet az 1782/2003/EK rendelet 140. cikk (1) bekezdés második albekezdése rögzít.

130. cikk

A tejre vonatkozó egyéni referenciamennyiség meghatározása

Az 1788/2003/EK rendelet 1. cikkében meghatározott 11. időszak végéig, eltérve e rendelet 102. cikke (1) bekezdés (a) pontjától, 117. cikke (2) bekezdés (a) pontjától és 118d. cikke (a) pontjától, a tagállamok előírhatják, hogy amennyiben egy tejtermelő az 1788/2003/EK rendelet 5. cikk (j) és (k) pontja vagy az említett rendelet 16., 17. és 18. cikkének végrehajtása érdekében hozott nemzeti rendelkezések szerint egyéni referenciamennyiségről március 31-ei hatállyal lemond vagy azt április 1-jei hatállyal egészben vagy részben átvállalja, a következőket kell meghatározni április 1-jén:

130a. cikk

A tartási időszakok meghatározása

A 90. cikkben, a 94. cikk (1) bekezdésében, a 101. cikkben, a 118c. cikk (2) bekezdésében és a 123. cikkben említett tartási időszakok utolsó napja az a nap, legyen az akár munkanap, akár nem, mely megelőzi az időszak első napjával azonos számú napot.

131. cikk

Bejelentés

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (2) bekezdés (a) pont (i) és (ii) alpontjainak alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

3.  Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (2) bekezdés (b) pont (i) alpontjának alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

4.  Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (2) bekezdés (b) pont (ii) alpontjának alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

5.  A tagállamok kötelesek minden évben legkésőbb július 31-ig jelenteni a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan a ténylegesen kifizetett támogatások összegét, az egységes támogatási rendszer részleges végrehajtását illető választási lehetőség szerint, az 1782/2003/EK rendelet 139. cikk (2) bekezdésében meghatározott csökkentés alkalmazása után.

6.  Az 1782/2003/EK rendelet 71. cikkének alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

7.  A tagállamok az e cikkben meghatározott adatokat a XVIII. és XIX. mellékletben található táblázatok felhasználásával közlik.

8. SZAKASZ

Átmeneti és záró rendelkezések

132. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1998. január 1-je előtt született állatok esetében alkalmazni kell az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó, az 1782/2003/EK rendelet 138. cikkében előírt követelményt, a 92/102/EEC tanácsi irányelvben ( 39 ) meghatározott eljárás szerint, kivéve azokat az eseteket, amikor az állatokat Közösségen belüli értékesítésre szánják.

133. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet 71. cikkében említett átmeneti időszak során alkalmazható rendelkezések

E fejezet más cikkeinek sérelme nélkül, a 2005-ös és 2006-os naptári évben alkalmazni kell a 96., 97., 98., 117., 118–118d., 119. és 125. cikket, amennyiben a tagállamok élnek az 1782/2003/EK rendelet 71. cikkében meghatározott lehetőséggel.

14. FEJEZET

EGYSZERŰSÍTETT TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER

(az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikke)

134. cikk

Támogatásra jogosult minimális terület gazdaságonként

A XX. melléklet tartalmazza a gazdaságonkénti minimális területet, amelyre az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint a 0,3 ha fölötti szinten a támogatást igényelni lehet.

135. cikk

Mezőgazdasági területek

Az 1782/2003EK rendelet 143b. cikk (4) bekezdésében meghatározott, az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer keretébe tartozó mezőgazdasági területeket a XXI. melléklet sorolja fel.

136. cikk

A 796/2004/EK rendelet alkalmazása

Az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikk (6) bekezdés harmadik albekezdésének sérelme nélkül, a 796/2004/EK rendelet az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerre vonatkozik, kivéve annak 6. cikke (3) bekezdését, 7. cikkét, 8. cikke (2) bekezdésének (b) és (c) pontját, 12. cikke (1) bekezdésének (c) pontját és (2) bekezdését, 13. cikke (2)–(8) bekezdését, 14. cikke (2) és (3) bekezdését, 16. és 17. cikkét, 21. cikke (3) bekezdését, 24. cikke (1) bekezdésének (b), (d) és (e) pontját, 26. cikke (1) bekezdésének (a), (b) és (c) pontját és (2) bekezdésének (b), (c) és (d) pontját, 27. cikke (2) bekezdésének (g), (h), (i) és (j) pontját, 28. cikke (1) bekezdésének (d) pontját, 30. cikke (3) bekezdését, 31. cikkét, 34–40. cikkét, 49. cikke (2) és (3) bekezdését, 50. cikke (2), (4), (5) és (6) bekezdését, 51–64. cikkét, 69. cikkét és 71. cikke (1) bekezdését.

137. cikk

Az egyszerűsített területalapú támogatás kérelmezése

1.  Az egyszerűsített területalapú támogatási kérelmet a 796/2004/EK rendelet 2. cikk (11) bekezdésének értelmében, az említett rendelet alkalmazásában egyszeri kérelemként kell kezelni.

2.  Az egyszerűsített területalapú támogatási kérelemben fel kell tüntetni az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikk (5) bekezdésében említett feltételek szerint támogatásra jogosult területet.

138. cikk

A támogatásra való jogosultság feltételeire vonatkozó csökkentések és kizárások

1.  A vis maior és a 796/2004/EK rendelet 72. cikkében meghatározott különleges körülmények kivételével, amennyiben az adminisztratív vagy a helyszíni ellenőrzés során azt találják, hogy a bejelentett és a 796/2004/EK rendelet 2. cikk (22) pontja szerint mért terület közötti eltérés a mért terület 3 %-ánál több, de 30 %-ánál kevesebb, az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer keretében nyújtandó összeget az adott évre a megállapított eltérés kétszeresével csökkentik.

Amennyiben az eltérés meghaladja a mért terület 30 %-át, az adott évre megvonják a támogatást.

Amennyiben a különbség 50 % feletti, a mezőgazdasági termelőt továbbá kizárják – a bejelentett és a mért terület különbségének megfelelő összegig – támogatásból való részesülésből. Ezt az összeget levonják azon támogatások kifizetéséből, melyre a mezőgazdasági termelő jogosult az általa a szabálytalanság észlelésének évét követő három naptári évben benyújtott kérelmekkel kapcsolatban.

2.  Amennyiben a bejelentett és a mért terület közötti eltérés szándékosan elkövetett szabálytalanságból ered, a mezőgazdasági termelőnek nem ítélik oda azt a támogatást, amelyre az adott naptári évben jogosult lett volna.

Ezen felül, amennyiben az eltérés meghaladja a mért terület 20, a mezőgazdasági termelőt továbbá kizárják – a bejelentett és a mért terület különbségének megfelelő összegig – támogatásból való részesülésből. Ezt az összeget levonják azon támogatások kifizetéséből, melyre a mezőgazdasági termelő jogosult az általa a szabálytalanság észlelésének évét követő három naptári évben benyújtott kérelmekkel kapcsolatban.

3.  A 796/2004/EK rendelet 2. cikk (22) pontja szerinti mért terület meghatározására az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkének (5) bekezdése és 143b. cikke (6) bekezdésének első albekezdése, valamint e rendelet 137. cikke vonatkozik.

15. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI KÖZVETLEN TÁMOGATÁS

(AZ 1782/2003/EK RENDELET 143C. CIKKE)

139. cikk

Csökkentési együttható

Amennyiben egy adott ágazatnál a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások meghaladnák a Bizottság által az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikk (7) bekezdése szerint jóváhagyott maximális szintet, az adott ágazat kiegészítő nemzeti közvetlen támogatásának mértékét arányosan, a csökkentési együttható felhasználásával csökkenteni kell.

140. cikk

Ellenőrzések és szankciók

1.  Az 1257/1999/EK rendelet 33h. cikkének megfelelően társfinanszírozott kiegészítő nemzeti közvetlen támogatásra a 796/2004/EK rendelet vonatkozik.

2.  Társfinanszírozás esetén az új, érintett tagállamok kötelesek megfelelő ellenőrzési intézkedéseket alkalmazni annak érdekében, hogy garantálják az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikk (7) bekezdése szerint bizottsági jóváhagyásban meghatározott, a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások odaítélésre vonatkozó feltételek teljesítését.

141. cikk

Jelentések

Az új tagállamok a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások megvalósítása érdekében hozott intézkedéseikről jelentést kötelesek továbbítani az intézkedések megvalósítását követő évben június 30-ig. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

142. cikk

Állami támogatás

Azok a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások, amelyeket nem az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikk (6) bekezdésében említett bizottsági jóváhagyásnak megfelelően fizettek ki, törvényellenes Állami támogatásnak minősülnek a 659/1999 tanácsi rendelet ( 40 ) értelmében.

▼M7

15a. FEJEZET

ELKÜLÖNÍTETT CUKORTÁMOGATÁS

142a. cikk

A 796/2004/EK rendelet alkalmazása

Az 1782/2003/EK rendelet 143ba. cikkében megállapított elkülönített cukortámogatás tekintetében a 796/2004/EK rendelet 5., 10., 18–22., 65., 66., 67., 70., 71a., 72. és 73. cikke alkalmazandó.

▼B

16. FEJEZET

ALAPANYAG-TERMELÉS CÉLJÁBÓL PIHENTETETT TERÜLET HASZNÁLATA

1. SZAKASZ

Hatály és fogalom-meghatározások

143. cikk

Hatály

1.  Az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott a közvetlen támogatási rendszerek keretében pihentetett területek a szóban forgó rendelet 55.b) cikkével, valamint 107. cikke (3) bekezdése első francia bekezdésével összhangban, ezen fejezetben meghatározott feltételek mellett olyan alapanyagok termelésére használhatók, amelyek a nem emberi és állati fogyasztásra szánt termékek Közösségen belül történő előállítását szolgálják.

▼M7

2.  A cukorrépa, a csicsóka és a cikóriagyökér az alábbi feltételek mellet termeszthető pihentetett területeken:

▼B

144. cikk

Fogalom-meghatározások

E fejezetben a következő meghatározások alkalmazandók:

2. SZAKASZ

A szerződés

145. cikk

Az alapanyag felhasználása

1.  Összhangban az 1782/2003/EK rendelet 53. cikke b) pontjával és 107. cikke (3) bekezdése első francia bekezdésével valamennyi mezőgazdasági alapanyag megtermelhető pihentetett földterületen.

Összhangban e rendelet 163. cikke (3) bekezdésében meghatározott értékelemzési módszerrel az ezen rendelet XXIII. mellékletében említett, az alapanyag feldolgozásából származó nem élelmezési célra szánt termékek gazdasági értékének nagyobbnak kell lennie az ugyanazon feldolgozási eljárásból származó, egyéb felhasználási célra szánt termékek gazdasági értékénél.

2.  Az (1) bekezdésben említett alapanyagok összhangban a 147. cikkel és a 148. cikk sérelme nélkül szerződés tárgyát képezik.

3.  A kérelmező az alapanyagokat beszállítja a felvásárlónak vagy az elsődleges feldolgozónak, aki azt átveszi, és kezességet vállal arra, hogy a Közösségen belül a beszállított alapanyag mennyiségével egyenértékű mennyiség kerül felhasználásra a XXIII. mellékletben említett nem élelmezési célra szánt egy vagy több végtermék előállítása céljából.

Amennyiben az elsődleges feldolgozó a betakarított alapanyagot félkész termék vagy melléktermék előállítására használja föl, úgy a betakarított alapanyag mennyiségével egyenértékű mennyiséget dolgozhat föl az első albekezdésben említett egy vagy több végtermékként.

A második albekezdésben említett esetben vagy ha a felvásárló a betakarított alapanyag mennyiségével egyenértékű mennyiséget elad, úgy az elsődleges feldolgozó vagy a felvásárló tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, ahol a garanciavállalás megtörtént. Amennyiben a szóban forgó mennyiség egy másik tagországban kerül felhasználásra, nem pedig ott, ahol az alapanyagot betakarították, úgy az érintett tagállamok illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást a szóban forgó ügyletről.

4.  A szerződéses kapcsolatokat szabályzó nemzeti rendelkezések keretében, az elsődleges feldolgozó megbízhat egy harmadik felet azzal, hogy a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelőnél az alapanyagot felvásárolja. A feldolgozó ez esetben is egy személyben felel ezen fejezetben meghatározott kötelezettségekért.

146. cikk

Derogáció

1.  A 145. cikk (2) és (3) bekezdéseitől eltérve a tagállamok a kérelmezőnek engedélyezhetik:

2.  Az (1) bekezdésben említett esetekben a kérelmező:

3.  Annak a tagállamnak, amely az (1) bekezdésben felkínált lehetőséget választja, olyan ellenőrző rendszert kell kialakítania, amely garantálja az alapanyagok mezőgazdasági üzemben történő közvetlen felhasználását vagy a 2711 29 00 KN-kód alá tartozó biogázzá történő feldolgozását.

4.  Összhangban az (1) bekezdés a) pontjával a felhasznált gabonanövények és olajosnövények denaturálás tárgyát képezik, amelynek módszerét a tagállam határozza meg. Ugyanakkor a tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdés a) pontjának ii) alpontjában említett olajosnövények magjaiból kinyert olaj denaturálását, a magok denaturálása helyett, olyan feltétellel, hogy a denaturálásra közvetlenül az olajként történő feldolgozás után kerüljön sor, illetve, hogy a magok hasznosítását ellenőrző rendszer kiépítésre kerüljön.

147. cikk

A szerződés

1.  A kérelmező a támogatási kérelmének alátámasztása végett azon illetékes hatóságnak, amelyhez tartozik, benyújtja azt a szerződést, amelyet ő maga és a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó kötött. Mindemellett, a tagállam határozhat úgy, hogy a szerződés csak a kérelmező és az elsődleges feldolgozó között jöhet létre.

2.  A kérelmezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szerződés az alábbi megjelöléseket tartalmazza:

3.  A kérelmező ügyel arra, hogy a szerződés olyan időpontban kerüljön megkötésre, hogy a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó, annak az illetékes hatóságnak, amelyhez tartozik a szerződés egy másolatát a 157. cikk (1) bekezdésében megállapított határideig be tudja nyújtani.

4.  Ellenőrzési okokra hivatkozva, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a kérelmezők alapanyagonként csak egyetlen beszállítási szerződést köthessenek.

5.  Amennyiben a szerződés a 1205 10 90 , 1205 90 00 , 1206 00 91 , 1206 00 99 vagy 1201 00 90 KN-kód alá tartozó réparepce-, szója-, napraforgómagra vagy szójababra vonatkozik, úgy a kérelmezőnek ügyelnie kell arra, hogy a meghatározott szerződésben, a (2) bekezdésben említett információkon kívül, növényfajonként kerüljön meghatározásra a melléktermékek várható teljes mennyisége, valamint a nem emberi és állati fogyasztás szánt melléktermékek várható mennyisége.

A szóban forgó mennyiségeket az alábbi aránypárok alapján kell kiszámítani:

148. cikk

A szerződés tárgyát nem képező alapanyagok

A 147. cikktől eltérve a XXII. mellékletben felsorolt alapanyagok szükségszerűen nem képezik szerződés tárgyát.

Az a kérelmező, aki a pihentetett területein ezeket a növényi alapanyagokat szeretné megtermelni, és támogatásban is szeretne részesülni, úgy a tagállam illetékes hatóságához a támogatási kérelemmel együtt olyan írásos nyilatkozatot is be kell nyújtania, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, amennyiben a szóban forgó alapanyagokat saját mezőgazdasági üzemében hasznosítja vagy eladja, úgy azok a XXIII. mellékletben meghatározott módon kerülnek felhasználásra.

149. cikk

Az olajos növények melléktermékeinek szójaliszt egyenértéke

1.  Az érintett illetékes hatóság amint lehet, de legkésőbb az alapanyagok betakarítási évének június 30-ig tájékoztatja a Bizottságot, növényi fajtánként a várható teljes mennyiségről, az emberi és állati fogyasztásra szánt olyan melléktermékekről amelyekre a 147. cikkben említett szerződések kerültek megkötésre, amennyiben ezek a szerződések 1205 10 90 , 1205 90 00 , 1206 00 91 , 1206 00 99 vagy 1201 00 90 KN-kód alá tartozó réparepcemagról, káposztarepcemagról, napraforgómagról vagy szójababról szólnak, valamint fajtánként felsorolva ezen olajosnövények által beborított területnagyságról.

2.  A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban szolgáltatott információk alapján, szója egyenértékben megadva, kiszámítja az emberi és állati fogyasztásra szánt melléktermékek várható teljes mennyiségét, az alábbi együtthatókat alkalmazva:

Amennyiben, az első bekezdéssel összhangban elvégzett számítás alapján, a Bizottság azt állapítja meg, hogy az emberi és állati fogyasztásra szánt melléktermékek meghaladják az 1 millió tonnás felső határt, úgy amint lehet, de legkésőbb az alapanyagok betakarítási évének július 31-ig megállapítja azokat a százalékokat, amelyekkel minden egyes szerződés esetében, az emberi és állati fogyasztásra szánható melléktermékek maximális mennyiségét csökkenteni kell.

3. SZAKASZ

A szerződés módosítása vagy felbontása

150. cikk

A szerződés módosítása vagy felbontása

Abban az esetben ha a szerződő felek azután módosítják vagy bontják fel a szerződést, hogy a kérelmező a támogatási kérelmét már benyújtotta, a kérelmezőnek csak akkor van joga arra, hogy támogatási kérelmét továbbra is fenntartsa, ha tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelyhez tartozik, a szerződés módosításáról vagy a szerződés felbontásáról annak érdekében, hogy legkésőbb az érintett tagállamban a támogatási kérelem módosítására meghatározott határideig lehetővé váljék az összes szükséges ellenőrzés elvégzése.

151. cikk

Rendkívüli események

A 150. cikk sérelme nélkül, amennyiben egy kérelmező arról tájékoztatja az illetékes hatóságot, hogy rendkívüli események miatt, a szerződésben megjelölt alapanyagok egészét vagy egy részét nem lesz képes beszállítani, az illetékes hatóság miután kellőképpen megbizonyosodott a szóban forgó rendkívüli eseményekről, engedélyezheti a szerződés jogos mértékig történő módosítását vagy felbontását.

Abban az esetben, ha a szerződés módosítása a szerződés tárgyát képező földterületek csökkentését eredményezi vagy ha annak felbontására kerül sor, a kérelmező azért, hogy támogatási jogosultságát fenntartsa, köteles:

152. cikk

A végső felhasználás módosítása

A 150. cikk sérelme nélkül a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó jogosult a 147. cikk (2) bekezdése f) pontjában említett, az alapanyagok tervezett végső felhasználásának fő módjait megváltoztatni, azután, hogy a szerződéssel lekötött alapanyagokat részére már beszállították, valamint abban az esetben, ha a 154. cikk (1) bekezdésében és a 157. cikk (3) bekezdése első francia bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

A végső felhasználás módjai a 145. cikk (1) bekezdése második francia bekezdésében és a 163. cikk (3) bekezdésében rögzített feltételek betartása mellett változtathatók meg.

A felvásárló vagy elsődleges feldolgozó előzetesen tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelyhez tartozik, azért, hogy az a szükséges ellenőrzéseket el tudja végezni.

4. SZAKASZ

Reprezentatív hozam és a beszállítandó mennyiség

153. cikk

Reprezentatív hozamok

A tagállamok minden évben és megfelelő eljárás keretében megállapítják a reprezentatív hozamokat, amelyeket meg kell termelni, és arról tájékoztatja az érintett kérelmezőket.

Ugyanakkor, a XXII. mellékletben felsorolt alapanyagok mentesülhetnek a reprezentatív hozamokkal kapcsolatos kötelezettség alól.

154. cikk

Beszállítandó mennyiségek

1.  A kérelmező annál az illetékes hatóságnál, amelyhez tartozik nyilatkozatot tesz növényfajonként a betakarított alapanyag mennyiségéről, és a beszállított mennyiségről, valamint arról, hogy ezen alapanyagokat kinek szállította be.

2.  A kérelmezőnek legalább a reprezentatív hozammal megegyező mennyiséget kell beszállítania a felvásárlónak vagy az elsődleges feldolgozónak.

Ugyanakkor, kellőképpen bizonyított esetekben, rendkívüli okból kifolyólag a tagállamok elfogadhatják azt, hogy e mennyiség a szóban forgó reprezentatív hozamnál maximum 10 %-kal kevesebb legyen.

Mindezen túl, abban az esetben amikor a 151. cikkel összhangban az illetékes hatóság engedélyt adott a szerződés módosítására vagy felbontására, az illetékes hatóság a jogosnak tartott szintig csökkentheti azt a mennyiséget, amelyet a kérelmezőnek az első bekezdés szerint be kell szállítania.

5. SZAKASZ

A támogatás kifizetésének feltételei

155. cikk

Kifizetés

1.  A kérelmező számára a támogatást az alapanyagok feldolgozását megelőzően ki lehet fizetni. Ugyanakkor, a kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az alapanyagokból az ezen fejezet keretében beszállítandó mennyiség beszállításra került a felvásárlóhoz vagy az elsődleges feldolgozóhoz, valamint amennyiben:

2.  Kétnyári kultúra esetében amikor a betakarításra és ennek következményeképpen az alapanyag beszállítására csak a növényi kultúra második évében kerül sor, a kifizetésre a 147. cikkben említett szerződés megkötését követő két év folyamán kerül sor, azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok megállapítják az alábbiakat:

A növényi kultúra első évében a kifizetésre csak akkor kerülhet sor, amennyiben az illetékes hatóság megbizonyosodott a 158. cikk (2) bekezdésében említett garanciavállalásról. A növényi kultúra második évében a kifizetéshez nem szükséges a garanciavállalás.

3.  Állandó vagy többéves növényi kultúra esetében, a támogatás kifizetésére a szerződés megkötésétől kezdődően évenként kerül sor. A (2) bekezdésben meghatározott feltételek mutatis mutandis alkalmazandók.

6. SZAKASZ

A felvásárló és a kérelmező kötelezettségei

156. cikk

A feldolgozók száma

A nem élelmezési célú termékek legfeljebb három feldolgozónak adható tovább.

157. cikk

Kötelezettségek

1.  A felvásárló vagy ez elsődleges feldolgozó az érintett tagállam által meghatározott menetrend szerint, legkésőbb az érintett tagállamban a támogatási kérelem benyújtásának az adott évre vonatkozó határideiig benyújtja a szerződés egy másolatát annak az illetékes hatóságnak, amelyhez tartozik.

Amennyiben az adott évben, a 150. cikkben említett időpont előtt a kérelmező és a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó módosítják vagy felbontják a szerződést, úgy a felvásárló vagy elsődleges feldolgozó legkésőbb a szóban forgó időpontig benyújtja a módosított vagy felbontott szerződés egy másolatát ahhoz az illetékes hatósághoz, amelyhez tartozik.

2.  Az elsődleges feldolgozó annak az illetékes hatóságnak, amelyhez tartozik, a szóban forgó feldolgozás folyamatával, pontosabban annak árával és a végtermék mennyiségének meghatározására szolgáló technikai együtthatókkal kapcsolatban megad minden szükséges információt a 164. cikk (2) bekezdése második albekezdésében említettek szerint.

3.  A felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó a kérelmező által beszállított alapanyagot átvéve azt az illetékes hatóságot, amelyhez tartozik, tájékoztatja növényfajonként az átvett alapanyag mennyiségéről, valamint az alapanyagot beszállító szerződő fél nevéről és címéről, a beszállítás helyéről, illetve az említett szerződés referenciaszámáról a tagállamok által oly módon megállapított határideig, hogy az 1782/2003/EK rendelet 28. cikkében meghatározott időpontig a kifizetésre sor kerülhessen.

Abban az esetben, amennyiben a felvásárló vagy feldolgozó más tagország állampolgára, mint az aki az alapanyagot megtermelte, az illetékes érintett hatóság az első albekezdésben említett értesítés átvételétől számított 40 munkanapon belül a beszállított alapanyag teljes mennyiségéről tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelyhez a kérelmező tartozik.

7. SZAKASZ

Garanciavállalás

158. cikk

A felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó garanciavállalása

1.  A felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó azon illetékes hatóságánál, amelyhez tartozik a (2) bekezdésben említett garanciát vállal legkésőbb az adott évre vonatkozó támogatási kérelem az érintett tagállamban megállapított, benyújtásának határidejéig.

2.  A garanciavállalás mértékét minden egyes alapanyag esetében a hektáronkénti 250 eurós összeg és az érintett felvásárló vagy elsődleges feldolgozó által aláírt szerződés tárgyát képező, és az előirányzott alapanyag-termelésre használt megművelt teljes földterület szorzatát alapul véve kell kiszámítani.

3.  Abban az esetben, amennyiben a 150. és 151. cikkekben említett feltételekkel a szerződés módosítására vagy felbontására kerül sor, úgy annak eredményeképpen a már létező garanciavállalás mértékét is részarányosan módosítani kell.

4.  Minden egyes alapanyag esetében részarányos módon a garanciavállalás alól mentességet kell adni olyan mértékig, ameddig azon illetékes hatóság által, amelyhez a felvásárló vagy elsődleges feldolgozó tartozik, bizonyítást nyernek az alábbiak:

5.  A (4) bekezdés sérelme nélkül, abban az esetben, ha a felvásárló vállalt garanciát azokra az alapanyagokra, amelyeket az elsődleges feldolgozóhoz szállítottak be, úgy a felvásárlót mentesíteni kell a garanciavállalás terhe alól, azzal a feltétellel, hogy a felvásárló, ahhoz az illetékes hatósághoz, amelyhez tartozik, igazolást nyújt be arról, hogy az elsődleges feldolgozó a saját illetékes hatóságánál egy egyenértékű garanciát vállalt.

159. cikk

Elsődleges és másodlagos követelmények

1.  A 2220/85/EK bizottsági rendelet 20. cikke értelmében az elsődleges követelmények az alábbi kötelezettségekből állnak:

2.  Az alábbi, a felvásárlóra vagy az elsődleges feldolgozóra vonatkozó kötelezettségek adják a 2220/85/EGK rendelet 20. cikke értelmében a másodlagos követelményeket :

8. SZAKASZ

Az eladás, az átengedés, vagy egy másik tagállamba történő szállítás vagy exportálás dokumentumai

160. cikk

T5 ellenőrzőpéldány

1.  Abban az esetben, amennyiben egy feldolgozó eladja vagy átengedi a 147. cikkben említett szerződés tárgyát képező félkész termékeket egy másik tagállamban működő feldolgozónak, úgy a termékeket a 2454/93/EGK rendelettel összhangban kiállított T5 ellenőrzőpéldánynak kell kísérnie.

Abban az esetben, amennyiben a felvásárló eladja vagy átadja a szerződés tárgyát képező alapanyagokat egy másik tagállamban működő elsődleges feldolgozónak, úgy az első bekezdés alkalmazandó.

2.  A T5 ellenőrzőpéldány „egyéb” címjelzés alatt szereplő 104-es rovatában a következő bejegyzések valamelyikét fel kell tüntetni:

161. cikk

T5 ellenőrzőpéldány az exportáláshoz

A 147. cikkben említett szerződés tárgyát képező egy vagy több végtermék, félkész termék, vagy melléktermék harmadik országba történő kivitele esetén, azon tagállam, ahonnan ezen termékek származnak, illetékes hatósága által kiállított T5 ellenőrzőpéldány kíséri a Közösség területén a termékeket szállítás során.

A T5 ellenőrzőpéldány „egyéb” címjelzés alatt szereplő 104-es rovatában a következő bejegyzések valamelyikét fel kell tüntetni:

Az első és második albekezdések csak abban az esetben alkalmazandók, ha a 147. cikkben említett szerződés tárgyát képező a XIII. mellékletben említett végtermék, félkész termék, vagy melléktermék után export-visszatérítés járna, amely annak függvénye, hogy a szóban forgó termékek előállítása az alapanyag megtermelésétől kezdődően ezen szabályozás keretein kívül esett.

162. cikk

A T5 ellenőrzőpéldányt helyettesítő igazolások

A 159. cikk (1) bekezdése b) pontjától eltérve, amikor két hónappal a 159. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott határidő lejárata után, a T5 ellenőrzőpéldány nem érkezik vissza a tagállam ellenőrzéssel megbízott szervezetének azon hivatalához, ahol azt a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó kiállítatta, az elsődleges feldolgozónak fel nem róható események miatt, úgy a következő dokumentumokat fogadhatók el a T5 ellenőrzőpéldányt helyettesítő igazolásokként:

9. SZAKASZ

Ellenőrzések

163. cikk

Nyilvántartások vezetése

1.  A tagállam illetékes hatósága meghatározza azokat a nyilvántartásokat, amelyeket a felvásárlónak vagy a feldolgozónak vezetnie kell, valamint a nyilvántartások rendszerességét, amelyeket azonban legalább havi rendszerességgel kell vezetni.

A felvásárló által vezetett nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

A feldolgozó által vezetett nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.  Az az illetékes hatóság, amelyhez a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó tartozik ellenőrzi, hogy a benyújtott szerződés a 145. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel-e. Amennyiben ezen feltételeknek nem felel meg, úgy arról azt az illetékes hatóságot, amelyhez a kérelmező tartozik tájékoztatni kell.

3.  A 145. cikk (1) bekezdésében említett termékek gazdasági értékének kiszámítása céljából az érintett illetékes hatóság a 157. cikk (2) bekezdésében említett információk alapján, a nem étkezési célra szánt termékek értékének összegét összehasonlítja ugyanazon feldolgozási eljárásból származó, de más felhasználási célra szánt termékek értékének összegével. Az egyes értékösszegek egy-egy mennyiség, valamint az előző gazdasági év ellenőrzött gyártelepi középárának a szorzata. Abban az esetben, amennyiben ezen összegek nem állnak rendelkezésre, úgy az illetékes hatóság határozza meg az alkalmazandó árakat a 157. cikk (2) bekezdésében megemlített információk alapján.

164. cikk

A felvásárlók és a feldolgozók ellenőrzése

1.  Azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyek területén a felvásárlók találhatók a felvásárlók kockázatelemzéssel kiválasztott legalább 25 %-nál, ellenőrzést kell, hogy végezzenek. Ezek az ellenőrzések helyszíni szemlékből és a kereskedelemi dokumentumok ellenőrzéséből állnak, azért, hogy megbizonyosodjanak az alapanyagok felvásárlása és a megfelelő szállítások közötti koherenciáról.

2.  Azon tagországok illetékes hatóságai, amelyek területén a feldolgozásra sor kerül, a 146. cikk (1) bekezdése rendelkezéseit betartva ellenőrzéseket végeznek az odatelepült feldolgozók, kockázatelemzéssel kiválasztott legalább 25 %-nál. Ezeknek az ellenőrzéseknek legalább az alábbiakra ki kell terjedniük:

A b) pontban említett ellenőrzést, az illetékes hatóság a vizsgált alapanyagok feldolgozásának technikai együtthatói alapján végzi el. Amennyiben a közösségi jogszabályozásban léteznek az exportra vonatkozó ilyen jellegű együtthatók, úgy azokat kell alkalmazni. Hiányuk esetén, amennyiben a közösségi jogszabályozásban léteznek más együtthatók, úgy azokat kell alkalmazni. Minden más esetben, az ellenőrzéseket az érintett feldolgozócég által általánosságban elfogadott együtthatók alapján kell elvégezni.

3.  A 146. cikkben említett feldolgozások esetében, az ellenőrzéseket a kérelmezők kockázatelemzés útján kiválasztott 10 %-nál kell elvégezni, tekintettel az alábbiakra:

4.  A (3) bekezdésben említett ellenőrzések esetében, azért, hogy az ellenőrzések legalább 3 %-ban egyenetlen módon történjenek, az illetékes hatóság a folyó évben kiegészítő ellenőrzéseket végez, és ennek következményeképpen százalékosan megemeli azon mezőgazdasági termelők számát, akiknél a következő évben helyszíni ellenőrzéseket kell végezni.

5.  Amennyiben meghatározott az, hogy az (1) a (2) és a (3) bekezdésekben említett ellenőrzések bizonyos részeit mintavétel alapján el lehet végezni, úgy azt egy megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosítva kell megtenni.

6.  Minden egyes ellenőrzésről az ellenőr által aláírt ellenőrzési jelentés kell készíteni, úgy, hogy abban az ellenőrzés különböző elemei pontosan meghatározásra kerüljenek. A jelentésben szerepelnie kell:

165. cikk

Kendertermesztés

A 795/2004/EK rendelet 29. cikkében, valamint a 796/2004/EK rendelet 33. cikkében említett kenderre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

166. cikk

Kiegészítő intézkedések és kölcsönös segítségnyújtás

1.  A tagállamok gondoskodnak minden olyan kiegészítő intézkedésről, amely ezen fejezet eredményes alkalmazásához szükségszerű, és kölcsönösen segítik egymást a szóban forgó fejezetben meghatározott ellenőrzések végrehajtásában. Amennyiben az alkalmazandó csökkentésekről vagy kizárásokról ez a fejezet nem rendelkezik, úgy a tagállamok a támogatások engedélyezési eljárás során saját szankcióikat alkalmazhatják a kereskedelemi ágazat szereplőivel szemben .

2.  A szükséges vagy ezen fejezet rendelkezései által megkövetelt mértékben a tagállamok kölcsönösen segítik egymást az ellenőrzések hatékonysága érdekében, valamint azért, hogy lehetővé váljon a bemutatott dokumentumok eredetiségének vizsgálata, illetve a közölt adatok pontosságának ellenőrzése .

10. SZAKASZ

Kizárás a szabályozásból és információszolgáltatás

167. cikk

Az alapanyagok kizárása a szabályozásból

A tagállamok kizárhatják a mezőgazdasági alapanyagokat ezen fejezettel bevezetett szabályozásból, abban az esetben, amennyiben az alapanyagokkal kapcsolatosan ellenőrzési, közegészségügyi, környezetvédelmi, büntetőjogi, vagy a nem élelmezési célra szánt végtermékek esetében a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó nehézségek adódnak .

168. cikk

Minimális területnagyság

A tagállamok a 145. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi alapanyag esetében meghatározhatnak egy minimális művelt területnagyságot.

169. cikk

Információszolgáltatás

A tagállamok az alábbi információkat küldik meg a Bizottságnak a szóban forgó évet követő év október 15. előtt:

17. FEJEZET

KOMLÓRA VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

170. cikk

Kiegészítő támogatás komlótermelőknek

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikk második bekezdésében említett kiegészítő támogatás a komlótermelő gazdálkodóknak hektár alapon nyújtandó, azon területekre, melyek megfelelnek a rendelet 110o. cikkének meghatározott feltételeknek, feltéve hogy:

2.  Az 1782/2003/EK rendelet 110o. cikk második francia bekezdésében említett „komlóval beültetett” terület a karók külső támasztóit összekötő vonal által behatárolt területet jelenti. Ahol ezen a vonalon komlónövény található, akkor az abban a parcellában levő átlagos művelési sortávolságnak megfelelő további sávval bővül a terület minden oldala. A további sáv nem lehet közterületet érintő. A komlósorok végén levő, a mezőgazdasági gépek mozgásához szükséges fordulók beleszámítanak ebbe a területbe, feltéve, hogy egyik forduló hossza sem éri el a nyolc métert és nem esnek közterületre.

3.  A fiatal, faiskolai célból termesztett növényekkel beültetett területek a kiegészítő támogatásra nem jogosultak.

4.  A kiegészítő támogatásra fordítható teljes összeg az érintett tagállamok komlóval beültetett jogosult területein egyenlő arányban oszlik meg.

171. cikk

Elismert komló termelői csoportokra vonatkozó támogatás

1.  Az elismert komló termelői csoportok az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikk második francia bekezdésében említett kifizetésekre nyújthatnak be kérelmet az aratási év szeptember 1-jéig.

2.  Az elismert termelői csoport a számára fizetett összeget az 1696/71/EGK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének (a)–(d) pontjaiban meghatározott intézkedésekre a kifizetés dátumától számított 3 éven belül leköti. Bármely összeg, melyet ezen időszak alatt nem kötöttek le, a kifizető ügynökségnek visszafizetendő és az EMOGA Garancia részéből finanszírozott kiadásokból levonandó.

3.  A 2005. évi betakarítást megelőző betakarításokkal kapcsolatos, az 1696/71/EGK rendelet 12. cikk (5) bekezdésének c) pontjával összhangban levő visszatartott támogatások 2008. december 31-e előtt elköltendők.

4.  Az elismert termelői csoportoknak támogatást kifizető tagállam évente jelentést küld a Bizottságnak az általa elismert termelői csoportoknak kifizetett támogatás felhasználásáról, beleértve a támogatás által finanszírozott, az 1696/71/EGK rendelet 7. cikk (1) bekezdésének (a)–(d) pontjaiban meghatározott intézkedések leírását. A jelentést legkésőbb minden év június 30-ig meg kell küldeni.

5.  Az adott tagállamban, az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikk második francia bekezdésében említett elismert termelői csoportok számára rendelkezésre álló teljes összeget az ugyanezen rendelet 170. cikkében szereplő feltételeknek megfelelő területekre, melyekre a csoport tagjai a 796/2004/EK rendelet II. részének II. címe alapján kérelmet nyújtottak be, megfelelő arányban el kell osztani.

▼M4

17a. FEJEZET

GYAPOTRA VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

171a. cikk

Mezőgazdasági földterületek engedélyezése gyapottermelés céljából

A tagállamok magállapítják az objektív kritériumokat, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 110a. cikkében előírt terményspecifikus gyapottámogatás céljából történő földterület-engedélyezés alapjául szolgálnak.

Az említett kritériumok egy vagy több elemen alapulnak az alábbiak közül:

171aa. cikk

A vetésre szánt fajták engedélyezése

A tagállamok a közösségi fajtajegyzékben felsoroltak közül a piac szükségleteihez igazodó fajtákat engedélyezik.

171ab. cikk

A támogathatóság feltételei

A területeknek az 1782/2003/EK rendelet 110b. cikkének (1) bekezdésében előírt bevetésénél teljesíteni kell a minimális ültetési sűrűséget, amelyet a tagállamok határoznak meg a talaj- és éghajlati viszonyok és – adott esetben – a helyi sajátosságok függvényében.

171ac. cikk

Mezőgazdasági gyakorlatok

A tagállamok külön szabályokat írhatnak elő a megfelelő növekedési körülményeket biztosító ültetvénygondozáshoz szükséges mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan, de nem a betakarítási műveletekre vonatkozóan.

171ad. cikk

A támogatható hektáronként járó támogatási összeg kiszámítása

1.  E rendelet 171ag. cikkének sérelme nélkül, Spanyolország és Portugália esetében, ha az 1782/2003/EK rendelet 110c. cikkének (1) bekezdésében meghatározott nemzeti bázisterületnél nagyobb a gyapottal beültetett támogatható fölterület, az említett cikk (2) bekezdésében megállapított támogatási összeget meg kell szorozni a bázisterület és a támogatható terület hányadosával egyenlő csökkentési együtthatóval.

2.  E rendelet 171ag. cikkének sérelme nélkül, Görögország esetében, ha a gyapottal beültetett támogatható terület nagyobb, mint 300 000 hektár, a támogatás hektáronkénti összegét úgy kell kiszámítani, hogy megszorozzuk a 300 000 hektárt 594 euróval, a 300 000 hektáron felüli területet pedig egy hektáronkénti kiegészítő összeggel, és a két szorzat összegét a teljes támogatható területtel elosztjuk.

Az első albekezdésben említett kiegészítő összeg:

▼M5

171ae. cikk

Ágazati szervezetek elismerése

1.  Évente legkésőbb december 31-ig a tagállamok a következő évi vetésre nézve elismernek minden olyan gyapottermelési ágazati szervezetet, amely azt kérelmezi, és amely:

A 2006. évre azonban a tagállamoknak 2006. február 28-ig kell az ágazati szervezeteket elismerniük.

2.  Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy ágazati szervezet nem teljesíti az (1) bekezdésben előírt elismerési követelményeket, a tagállam visszavonja az elismerést, kivéve ha az említett követelmények teljesítésének hiányára ésszerű határidőn belül megoldást találnak. Amennyiben a tagállam az elismerés visszavonását tervezi, értesíti erről a szándékról az ágazati szervezetet, továbbá ismerteti a visszavonás indokait. A tagállam lehetővé teszi az ágazati szervezet számára, hogy meghatározott időn belül megtegye észrevételeit. Visszavonás esetén a tagállamok megfelelő szankciók alkalmazásáról rendelkeznek.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik olyan ágazati szervezetek tagjai, amelyeknek az elismerését az első albekezdéssel összhangban visszavonták, elveszítik az 1782/2003/EK rendelet 110f. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnövelésre való jogosultságukat.

▼M4

171af. cikk

A termelők kötelezettségei

1.  Egyazon termelő nem lehet tagja több ágazati szervezetnek.

2.  Az ágazati szervezeti tagsággal rendelkező termelő köteles az általa megtermelt gyapotot olyan gyapottisztítónál leadni, aki ugyanazon ágazati szervezet tagja.

3.  Ágazati szervezetben termelőnek részt vennie csak önkéntes belépéssel lehet.

171ag. cikk

A támogatás differenciálása

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 110e. cikkében említett osztályozási rendszer meghatározza, az ugyanezen rendelet 110f. cikkének (2) bekezdése alapján már megnövelt támogatással számolva:

Az a) pont alkalmazása céljából a bázisösszeg nem lehet kevesebb az 1782/2003/EK rendelet 110c. cikkének (2) bekezdése szerinti, támogatható hektáronkénti támogatási összeg nem differenciált részénél, adott esetben kiigazítva az említett cikk (3) bekezdésével összhangban.

Az a) pontban előírt számítási módnak ki kell térnie arra az esetre is, ha a termelő nem ad le gyapotot tisztításra. Ez esetben az illető termelőnek támogatható hektáronként járó támogatás minimális összege nem lehet kevesebb az 1782/2003/EK rendelet 110c. cikkének (2) bekezdése szerinti, támogatható hektáronkénti támogatási összeg nem differenciált részénél, adott esetben kiigazítva az említett cikk (3) bekezdésével összhangban.

2.  A parcellákat kategóriákba sorolják, amelyeket az elismert ágazati szervezetek határoznak meg, legalább egy minőségi kritérium alapján az alábbiak közül:

Az osztályozási rendszer megállapítja, hogy milyen eljárással kell az egyes parcellákat e kritériumok szerint értékelni és a meghatározott kategóriákba sorolni.

Az osztályozási rendszer semmiképpen nem tartalmazhat a gyapottermelés növelésével és a gyapot értékesítésével összefüggő kritériumokat.

Az osztályozási rendszer alkalmazása céljából egy termelő összes parcelláját átlag alapján egy kategóriába tartozónak lehet tekinteni, egyforma gyapottermelést feltételezve.

3.  Ha az osztályozási rendszer keretében a parcellák kategóriákba sorolása szükségessé teszi, a gyapottisztító vállalkozónál való leadáskor az összes érintett fél jelenlétében vett reprezentatív minta alapján a tisztítatlan gyapotot elemzés alá veszik.

4.  Az ágazati szervezet a kifizető ügynökség tudtára adja, hogy az osztályozási rendszer alkalmazásából adódóan milyen összegű támogatást kapnak az egyes termelők. A kifizető ügynökség, miután az érintett támogatási összegek tekintetében ellenőrizte a szabályok betartását és a jogosultság meglétét, teljesíti a kifizetést.

171ah. cikk

Az osztályozási rendszer jóváhagyása és módosításai

1.  A 2006. évi bevetés céljából történő, 2006. február 28. előtti jóváhagyása céljából az osztályozási rendszert először a tagállam elé tárják.

Az értesítéstől számított egy hónapon belül kell a tagállamnak eldöntenie, hogy az osztályozási rendszert jóváhagyja-e.

2.  Az elismert ágazati szervezetek legkésőbb január 31-ig értesítik a tagállamot a tárgyévi bevetésre vonatkozó osztályozási rendszeren végrehajtott módosításokról.

Az osztályozási rendszer módosításait úgy kell tekinteni, mint amelyeket jóváhagytak, kivéve ha a tagállam az első bekezdésben említett időponttól számított egy hónapon belül kifogást emel.

Ha az osztályozási rendszer módosításait nem hagyják jóvá, a kifizetendő támogatást a jóváhagyott osztályozási rendszer alapján számítják ki, a nem jóváhagyott módosításokra tekintet nélkül.

3.  Ha az ágazati szervezet úgy dönt, hogy felfüggeszti az osztályozási rendszer alkalmazását, erről értesíti a tagállamot. A felfüggesztés a következő évi bevetéstől kezdve hatályos.

171ai. cikk

Közlések a termelők és a Bizottság felé

1.  A tagállamok a tárgyév január 31-ig értesítik a gyapottermelőket és a Bizottságot:

2.  Fajta engedélyezésének visszavonása esetén a tagállamok legkésőbb január 31-ig értesítik a termelőket a következő évi bevetést illetően.

3.  A tagállamok a következő adatokat közlik a Bizottsággal:

17b. FEJEZET

OLAJFALIGETEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

171b. cikk

Olajfaliget-kategóriák

1.  A tagállamok kijelölik az 1782/2003/EK rendelet 110g. cikkében előírt támogatásban részesíthető olajfaligeteket és legfeljebb öt kategóriába sorolják őket az alábbiak közül választható kritériumokra támaszkodva:

2.  A tagállamok az összes érintett mezőgazdasági termelőnél megállapítják minden támogatható parcelláról, hogy az (1) bekezdésben említett kategóriák közül melyikbe tartozik. Ezt az információt beviszik az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszerbe (a továbbiakban: olajbogyó-FIR).

3.  A tagállamok évente egyszer kiigazíthatják az (1) bekezdés értelmében meghatározott olajfaliget-kategóriákat.

Ha a kiigazítás eredményeképpen az olajfaligetek besorolása megváltozik, az új besorolás a kiigazítás évét követő évtől alkalmazandó.

171ba. cikk

Területszámítás

1.  A tagállamok a XXIV. mellékletben előírt egységes módszerrel minden termelőnél kiszámítják a támogatható földterület nagyságát.

A területeket olajbogyó-FIR-hektárban, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

2.  Az (1) bekezdéstől eltérve, a XXIV. mellékletben meghatározott egységes módszer nem alkalmazandó, ha:

171bb. cikk

A támogatás összege

1.  A tagállamok minden év január 31-ig megállapítják a különböző kategóriájú olajfaligetekre járó támogatás tájékoztató jellegű, olajbogyó-FIR-hektáronkénti összegét.

2.  A tagállamok minden év október 31-ig megállapítják a különböző kategóriájú olajfaligetekre járó támogatás olajbogyó-FIR-hektáronkénti összegét.

Ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy az (1) bekezdés szerinti, tájékoztató jellegű összeget megszorozzuk egy együtthatóval, amely egyenlő az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (3) bekezdésében meghatározott maximális támogatási összeggel, adott esetben az ugyanezen cikk (4) bekezdésében előírt csökkentést is figyelembe véve, elosztva az e cikk (1) bekezdése szerinti, kategóriánkénti tájékoztató jellegű támogatási összegek és a megfelelő területek szorzatainak összegével.

3.  A tagállamok regionális szinten is alkalmazhatják az (1) és a (2) bekezdést.

171bc. cikk

Alapadatok meghatározása

1.  Az olajbogyó-FIR adataira és a termelők nyilatkozataira támaszkodva a tagállamok 2005. január 1-jéig az 1782/2003/EK rendelet 110h. cikke c) pontjának alkalmazása céljából megállapítják minden olajfatermő parcellánál a támogatható olajfák számát és helyét, a nem támogatható olajfák számát és helyét, az olajfatermő terület nagyságát, valamint az olajfatermő parcella támogatható részének nagyságát és a 171b. cikk szerinti kategóriáját.

2.  A Bizottság által az 1638/98/EK tanácsi rendelet ( 42 ) 4. cikke alapján jóváhagyott program részeként Franciaországban és Portugáliában újonnan telepített, az olajbogyó-FIR-be 2007. január 1. előtt felvett ültetvények esetében az (1) bekezdésben említett adatokat a 2005. évben bevetett parcelláknál 2006. január 1-jéig, a 2006. évben bevetett parcelláknál pedig 2007. január 1-jéig kell a tagállamoknak megállapítaniuk. Ezeket az adatokat legkésőbb a 2007. évre benyújtott összevont kérelem alkalmával közlik a termelőkkel.

171bd. cikk

Közlések

A tagállamok minden évben közlik a Bizottsággal:

17c. FEJEZET

DOHÁNYRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

171c. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

171ca. cikk

Nyersdohányfajta-csoportok

A nyersdohányfajtákat a következő csoportokba sorolják:

Az egyes csoportokba tartozó fajtákat a XXV. melléklet sorolja fel.

171cb. cikk

Elsődleges feldolgozók

1.  A tagállamok engedélyezik a területükön működő elsődleges feldolgozókat és gondoskodnak az engedélyezéshez szükséges feltételek meglétéről.

Egy engedélyezett elsődleges feldolgozó akkor jogosult termeltetési szerződések aláírására, ha az általa értékesített közösségi eredetű dohánynak legalább a 60 %-át további feldolgozás nélkül adja el dohánygyártó vállalkozóknak, akár közvetlenül, akár közvetetten.

2.  A tagállam visszavonja az engedélyt, ha a feldolgozó szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tartja be a nyersdohányra vonatkozó, közösségi vagy nemzeti szintű előírásokat.

171cc. cikk

Termőterületek

Az 1782/2003/EK rendelet 110k. cikkének a) pontjában említett, az egyes fajtacsoportoknak kijelölt termőterületeket e rendelet XXVI. melléklete tartalmazza.

A tagállamok meghatározhatnak ennél szűkebb termőterületeket, különösen a minőség érdekében. E szűkebb termőterületek nem léphetik túl a közigazgatási egység, illetőleg Franciaország esetében a kanton határait.

171cd. cikk

Termeltetési szerződések

1.  Az 1782/2003/EK rendelet 110k. cikkének c) pontja szerinti termeltetési szerződés egyik részről egy elsődleges feldolgozó, másik részről pedig egy termelő vagy az őt képviselő termelői szervezet között jöhet létre, feltéve hogy a termelői szervezetet az érintett tagállam elismeri.

2.  A termeltetési szerződéseket fajtánként vagy fajtacsoportonként kell megkötni. A termeltetési szerződésben az elsődleges feldolgozó vállalja, hogy átvesz a szerződésben meghatározott mennyiségű dohánylevelet, a termelő vagy az őt képviselő termelői szervezet pedig azt, hogy – tényleges termelésének erejéig – leszállítja az elsődleges feldolgozónak az említett mennyiséget.

3.  Az egyes betakarításokra megkötött termeltetési szerződések kötelezően tartalmazzák legalább az alábbiakat:

4.  Ha az újraültetés a június 20-i határidőnél későbbre halasztódik, erről a termelő még a határidő előtt ajánlott levélben értesíti a feldolgozót és a tagállam illetékes hatóságát, megjelölve a késedelem okát és részletezve a parcellában bekövetkezett bármiféle változást.

5.  A termeltetési szerződés felei írásbeli szerződésmódosítással az eredetileg kikötött mennyiséget megnövelhetik. A szerződésmódosítást legkésőbb a termeltetési szerződések megkötésére a 171ce. cikk (1) bekezdésében előírt határidő utáni negyvenedik napon az illetékes szervhez be kell nyújtani bejegyzésre.

171ce. cikk

A szerződések megkötése és bejegyzése

1.  A termeltetési szerződéseket – a vis maior esetét kivéve – a betakarítási év április 30-ig kell megkötni. A tagállamok korábbi időpontot is előírhatnak.

2.  A megkötött termeltetési szerződéseket – a vis maior esetét kivéve – legkésőbb a megkötésükre az (1) bekezdésben előírt határidőtől számított 15 napon belül az illetékes szervhez be kell nyújtani bejegyzésre.

Az illetékes szerv a feldolgozás helye szerinti tagállam illetékes hatósága.

Ha a feldolgozás más tagállamban történik, mint ahol a dohányt megtermelték, a majdani feldolgozás szerinti tagállam illetékes hatósága a bejegyzett szerződésről haladéktalanul másolatot küld a termelés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ha a támogatási rendszert nem ez utóbbi hatóság ellenőrzi, a bejegyzett szerződésről másolatot küld az illetékes ellenőrző szervnek.

3.  Ha a szerződéskötés (1) bekezdés szerinti határidejét, vagy a termeltetési szerződések benyújtására a (2) bekezdésben előírt határidőt több mint 15 nappal túllépik, a kifizetendő támogatás 20 %-kal csökken.

171cf. cikk

Szerződéskötés termelői szervezettel

1.  Ha a termelői szerződés egy elsődleges feldolgozó és egy termelői szervezet között jön létre, jegyzéket kell csatolni hozzá, amelyben meg kell adni az érintett termelők nevét, és minden termelőnél külön meg kell jelölni a maximálisan leszállítandó mennyiséget, az érintett parcellák pontos helyét és azok pontos területét, a 171cd. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjának megfelelően.

A jegyzéket legkésőbb a betakarítási év május 15-én az illetékes hatósághoz be kell nyújtani bejegyzésre.

2.  Az (1) bekezdésben említett termelői szervezetek nem végezhetnek elsődleges dohányfeldolgozást.

3.  Egy dohánytermelő nem tartozhat egynél több szervezethez.

171cg. cikk

Minimális minőségi követelmények

Megbízható, kielégítő és eladható minőségű, a XXVII. mellékletben felsorolt tulajdonságoktól mentes dohányt kell a feldolgozóknak leszállítani. Tagállami rendelkezésekben vagy a szerződő felek közötti megállapodásokban ennél szigorúbb minőségi követelmények is megállapíthatók.

171ch. cikk

Viták

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elsődleges feldolgozónak leszállított dohány minőségével kapcsolatos vitákat választottbíróság elé kell vinni. A tagállamok határozzák meg a választottbíróságok összetételével és határozathozatali eljárásával kapcsolatos szabályokat. A választottbíróságok tagjai között jelen van – azonos létszámban – a termelők és a feldolgozók egy vagy több képviselője.

171ci. cikk

Támogatási szint

Az 1782/2003/EK rendelet 110k. cikkének d) pontjával összhangban a tagállamok a betakarítási év március 15-ig meghatározzák minden dohányfajtánál vagy fajtacsoportnál a támogatás kilogrammonkénti tájékoztató jellegű összegét. A tagállamok a leszállított dohány minőségétől függően differenciálhatják a támogatás szintjét. Az egyes fajtákra vagy fajtacsoportokra megállapított támogatási szint nem haladhatja meg az 546/2002/EK ( 43 ) tanácsi rendeletben a 2005. évi betakarításra fajtacsoportonként előírt támogatási összeget.

A tagállamok az érintett betakarításból származó dohány leszállításának időpontjától számítva 15 munkanapon belül megállapítják minden dohányfajtánál vagy fajtacsoportnál a támogatás kilogrammonkénti végleges összegét. Ha az 1782/2003/EK rendelet 110l. cikkében meghatározott, ugyanezen rendelet 110m. cikkével összhangban kiigazított nemzeti felső határnál nagyobb összegű támogatást igényeltek összesen egy tagállamban, a tagállam a támogatás kifizetendő összegét minden termelőnél lineárisan csökkenti.

171cj. cikk

A támogatás kiszámítása

1.  A támogatás összegét annak alapján számítják ki, hogy az érintett fajtába vagy fajtacsoportba tartozó és a minimális minőségi követelményeket teljesítő dohánylevélből súly szerint mennyit vett át az elsődleges feldolgozó.

2.  Ha a dohány nedvességtartalma eltér a XXVIII. mellékletben előírt, fajtája szerinti értéktől, a súlyt az eltérés minden százalékpontja után ki kell igazítani, az említett mellékletben megállapított tűréshatáron belül.

3.  A nedvességtartalom meghatározásának módszerét, a mintavétel szintjét és gyakoriságát, valamint a korrigált súly kiszámításának módszerét a XXIX. melléklet tartalmazza.

171ck. cikk

Leszállítás

1.  A termelők – a vis maior esetét kivéve – a betakarítási évet követő év április 30-ig termelésük egészét leszállítják az elsődleges feldolgozónak, ellenkező esetben elvesztik a támogatásra való jogosultságukat. A tagállamok korábbi időpontot is előírhatnak.

2.  A dohányt vagy egyenesen a feldolgozás helyére, vagy – ha a tagállam engedélyezi – engedélyezett felvásárlóközpontba kell leszállítani. A felvásárlóközpontokat az illetékes ellenőrző szerv engedélyezi; azoknak megfelelő berendezésekkel, mérőeszközökkel és helyiségekkel kell rendelkezniük.

3.  Ha nem szállították le a feldolgozatlan dohányt a (2) bekezdés szerinti helyekre, vagy ha meghatározott dohánymennyiségek úgy kerültek át a felvásárlóközpontból a feldolgozóüzembe, hogy a szállítónak nem volt engedélye a fuvarra, az érintett dohányt átvevő elsődleges feldolgozó megtéríti a tagállamnak a szóban forgó dohányra nyújtott támogatás összegét. Ezt az összeget az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapnak (EMOGA) kell jóváírni.

171cl. cikk

Kifizetés

Az illetékes ellenőrző szerv által a dohány leszállításának igazolásául kiállított ellenőrzési igazolás alapján fizeti ki a tagállam illetékes szerve a termelőnek a támogatást.

171cm. cikk

Előleg

1.  A 796/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok előlegrendszert alkalmazhatnak a termelőknek nyújtott, dohányra vonatkozó támogatásnál.

2.  Előlegre irányuló kérelmeiket a termelők a betakarítási év szeptember 16. után nyújthatják be. A kérelemhez az alábbiakat is csatolni kell, kivéve ha a tagállam – ezeknek már birtokában lévén – másképp rendelkezik:

3.  Az előleg összege a kifizetendő támogatás összegének legfeljebb 50 %-át teheti ki – a 171ci. cikkel összhangban megállapított, tájékoztató jellegű támogatási szintet alapul véve –, kifizetése pedig az előleg 15 %-kal megnövelt összegének megfelelő biztosíték letétbe helyezéséhez van kötve.

A 2220/85/EGK rendelet 19. cikkével összhangban a biztosítékot a támogatás teljes összegének kifizetése után oldják fel.

4.  Az előleget a betakarítási év október 16-tól kezdve fizetik ki, a (2) bekezdésben említett kérelemnek és a (3) bekezdésben említett biztosíték letétbe helyezését tanúsító okiratnak a benyújtásától számítva 30 napon belül.

A kifizetett előleget le kell vonni a 171cl. cikk alapján kifizetendő, dohányra vonatkozó támogatás összegéből.

5.  A tagállamok határozzák meg az előlegek nyújtására vonatkozó további feltételeket, különösen a kérelmek benyújtásának határidejét. ►M7  ————— ◄

171cn. cikk

Országhatáron átnyúló feldolgozás

1.  A támogatást a dohány termelési helye szerinti tagállam fizeti ki, illetőleg előlegezi meg.

2.  Ha a feldolgozás más tagállamban történik, mint ahol a dohányt megtermelték, a feldolgozás szerinti tagállam – miután elvégezte a szükséges ellenőrzéseket – a termelés helye szerinti tagállam rendelkezésére bocsátja a támogatás kifizetéséhez, illetőleg a biztosíték feloldásához szükséges összes információt.

171co. cikk

A Bizottság értesítése

1.  Minden érintett tagállam legkésőbb a betakarítási év január 31-ig közli a Bizottsággal:

A termeltetési szerződések bejegyzéséért felelős szervek és az engedélyezett elsődleges feldolgozó vállalkozások jegyzékét a Bizottság kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

2.  Minden érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot az e fejezet alkalmazása érdekében hozott nemzeti intézkedésekről.

171cp. cikk

Átmeneti intézkedések

A jövőbeli módosítások sérelme nélkül, azok a termelők, akiktől a 2002. és 2003. évi betakarításkor a 2075/92/EGK rendelet 14. cikke alapján visszavásárolták dohánykvótáikat, 2006. január 1-jétől kezdve a kvóta-visszavásárlás betakarítási évétől számított ötödik betakarítási év leteltéig hátralevő időre jogosultak a 2005. évi betakarításra nyújtott támogatásnak a XXX. mellékletben százalékban meghatározott hányadának megfelelő összegre. Ezen összegeket minden évben május 31-ig kell kifizetni.

▼B

18. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

172. cikk

Hatályvesztések

1.  Az 1686/72/EGK, az 1445/76/EGK, az 1644/1996/EK, a 2316/1999/EK, a 2461/1999/EK, a 2550/2001/EK, a 2199/2003/EK és a 2237/2003/EK rendeletek 2005. január 1-jétől hatályukat vesztik.

A 2004/2005. piaci év és támogatási időszak, illetve a megelőző piaci évek és támogatási időszakok kérelmeire továbbra is érvényben marad. Az 1782/2003/EK rendelet 66. és 71. cikkei, illetve a 2316/199/EK rendelet 20. cikk (2)–(5) bekezdései a gazdálkodók vállalásainak lejártáig érvényben maradnak.

2.  A 2342/1999/EK rendelet 2005. január 1-jével hatályát veszti. A 2004. évet érintő kérelmekre továbbra is érvényben marad.

3.  A 609/1999/EK rendelet 2005. január 1-jével hatályát veszti. A 2004. év betakarításaival kapcsolatos közvetlen támogatás kérelmeire és az 1782/2003/EK rendelet 71. cikkének (1) bekezdését érintő, 2005. év betakarításaival kapcsolatos kérelmekre továbbra is érvényben marad. ►M7  Továbbra is alkalmazni kell Szlovéniában a 2006. év betakarításaival kapcsolatos támogatási kérelmekre, tekintettel az 1696/71/EGK rendeletre, valamint 2006. december 31-ig, tekintettel az 1098/98/EK tanácsi rendeletre. ( 44 ) ◄

▼M4

3a.  Az 1591/2001/EK rendelet hatályát veszti. A 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozóan azonban továbbra is alkalmazni kell.

3b.  A 85/93/EGK és a 2848/98/EK rendelet 2006. január 1-jétől hatályát veszti. A 2005-ös betakarítási évre vonatkozóan azonban továbbra is alkalmazni kell őket.

▼M4

4.  A hatályon kívül helyezett jogalkotási aktusokra való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, kivéve a 85/93/EGK rendelet esetében.

▼B

173. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő hetedik napon lép hatályba.

Érvényes a 2005. január 1-jével kezdődő piaci év és támogatási időszak támogatási kérelmeire, kivéve a 10. cikket, mely ennek a rendeletnek a hatálybalépési dátumától kezdve alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

I. MELLÉKLET

A 2. CIKK 5. BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TESZT KESERŰ CSILLAGFÜRTRE

Minden egyes, maximum 20 tonnás tétel 1 kg adagjából vett 200 gramm magot tartalmazó minta alapján végzendő.

A teszt kizárólag arra szolgál, hogy mennyiségileg kimutassa a mintában a keserű csillagfürt szemek jelenlétét. A homogenitási tűréshatár 1 szem 100-ból. A Von Sengbusch (1942), Ivanov és Smirnova (1932) valamint Eggebrecht (1949) szerinti mag-metszéses eljárás alkalmazandó. A száraz vagy duzzadt szemeket keresztirányban el kell vágni. A fél szemeket szitában tíz másodpercre jódoldatba meríteni, majd víz alatt öt másodpercig öblíteni. A keserű magjainak vágott felszíne megbarnul, míg az alkaloidban szegények sárgák maradnak.

A jódoldat elkészítéséhez a lehető legkevesebb vízben fel kell oldani 14 gramm kálium jodidot, hozzáadni 10 gramm jódot és 1 000 cm3-re ki kell egészíteni. Az oldatot használat előtt egy hétig állni kell hagyni. Barna üvegben tárolandó. Használat előtt a törzsoldatot eredeti térfogatának három-ötszörösére kell hígítani.

---

II. MELLÉKLET

RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

A 13. cikkben említett csökkentési együttható kiszámítása

---

III. MELLÉKLET

RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉKSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

A.   A benyújtott támogatási kérelemre vonatkozó bevetett terület (előzetes adatok). A 14. cikk 1. bekezdésének „a” pontjában említett információ

Tagállam: ……

(Csak Franciaországnak) bázisterület: ……

B.   A benyújtott támogatási kérelemre vonatkozó bevetett terület (végleges adatok). A 14. cikk 1. bekezdésének „b” pontjában említett információ

Tagállam: ……

(Csak Franciaországnak) bázisterület: ……

C.   Bevetett terület, melyre támogatást fizettek. A 14. cikk 1. bekezdésének „c” pontjában említett információ

Tagállam: ……

(Csak Franciaországnak) bázisterület: ……

---

Az 54. cikk 3. bekezdésében és az 59. cikk 1. bekezdésében említett

IV. MELLÉKLET

BÁZISTERÜLETEK

▼M1 —————

▼B

---

Az 59. cikk (4) bekezdésében és a 69. cikk (2) bekezdésében említett

VI. MELLÉKLET

---

VII. MELLÉKLET

A 67. cikkben említett hüvelyes takarmányok

---

VIII. MELLÉKLET

AZ 57. CIKKBEN EMLÍTETT SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

---

IX. MELLÉKLET

A 69. cikk (1) bekezdésében említett,

A BIZOTTSÁGNAK ELKÜLDENDŐ INFORMÁCIÓK

Az információkat az alábbiakban leírt modellel összhangban levő több táblázatot magában foglaló formában kell elkészíteni és bemutatni:

A táblázatokat kinyomtatva és elektronikusan is el kell küldeni.

Képletek a területekre

:

5 = 1 + 2 + 3 + 4 10 = 7 + 8 + 9 16 = 17 + 18 21 = 5 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 20

Megjegyzések:

Minden táblázatnak az adott régióra kell vonatkoznia.

A hozam az, ami a szántóföldi növények területi támogatásának kiszámításához használandó, összhangban az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10. fejezetével.

Az „öntözött”, illetve „nem öntözött” területek közötti különbségtételt csak olyan régióknál kell használni, ahol mindkettő előfordul. Ebben az esetben:

Az 1. sor csak az 1782/2003/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kiegészítő területi támogatásra jogosult durumbúzára vonatkozik.

A 2. sor csak az 1782/2003/EK rendelet 105. cikkének (3) bekezdésében meghatározott külön támogatásra jogosult durumbúzára vonatkozik.

A 19. sor csak azokra az 1257/1999/EK rendelet 22., 23., 24., és 31. cikke szerint pihentetett vagy erdősített területekre vonatkozik, melyek az 1782/2003/EK rendelet 107. cikkének (8) bekezdése szerint művelésből pihentetés céljára kivont területként számítanak.

A 20. sor megfelel az 1782/2003/EK rendelet 102. cikkének (3) bekezdésében említett területeknek.

Az információt azokra a termelőkre vonatkozóan is meg kell küldeni, akik a szántóföldi növények területi támogatása (az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10. fejezete) alá tartozó hektáronkénti kifizetésre nem nyújtottak be kérelmet. Ez az információ, mely az „egyéb” rovat „m” és „n” oszlopaiban szerepel, főleg azokra a szántóföldi növényekre vonatkozik, melyeket a marha/borjú vagy juhhús termelési támogatásokra való jogosultság céljából takarmánytermő területként lettek bejelentve.

▼M7 —————

▼B

A 24. sor a hüvelyes takarmányok termesztése céljából pihentetett területekre vonatkozik összhangban az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével.

ADATOK

Régió neve: …………

Dátum: …………

---

X. MELLÉKLET

KECSKETARTÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLETEK

▼M7

▼B

---

XI. MELLÉKLET

ANYAJUH ÉS ANYAKECSKE – TÁMOGATÁSI KÉRELMEK

TAGÁLLAM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

DÁTUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MINDEN ÉV JÚLIUS 31-e

---

XII. MELLÉKLET

ANYAJUH ÉS ANYAKECSKE – TÁMOGATÁSOK

TAGÁLLAM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

DÁTUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MINDEN ÉV JÚLIUS 31-e

---

XIII. MELLÉKLET

A NEMZETI TARTALÉK KEZELÉSE

TAGÁLLAM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

DÁTUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MINDEN ÉVBEN ÁPRILIS 30-a

---

XIV. MELLÉKLET

IDŐSZAKOK ÉS HATÁRIDŐK A JOGOK ÁTRUHÁZÁSÁVAL ÉS A TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

TAGÁLLAM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

DÁTUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MINDEN ÉVBEN ÁPRILIS 30-a

▼C1

---

XV. MELLÉKLET

A 99. CIKKBEN HIVATKOZOTT SZARVASMARHAFAJTÁK FELSOROLÁSA

---

XVI. MELLÉKLET

▼B

---

XVII. MELLÉKLET

A 2005. JANUÁR 1-JÉTŐL ÉRVÉNYES, A 124. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VÁGÁSI PRÉMIUM NEMZETI FELSŐ HATÁRÉRTÉKEI

---

XVIII. MELLÉKLET

A 106. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 131. CIKKBEN EMLÍTETT TÁBLÁZAT

1.   KÜLÖN TÁMOGATÁSOK

Az állatok száma

Termelők száma

2.   SZEZONALITÁST CSÖKKENTŐ TÁMOGATÁS

3.   ANYATEHÉN TÁMOGATÁS

4.   EXTENZIFIKÁCIÓS TÁMOGATÁS

4.1.   Az állatállomány sűrűség egyszeri alkalmazása (az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (2) bekezdésének első albekezdése)

4.2.   A két állománysűrűség alkalmazása (az 1782/2003/EK rendelet 132. cikk (2) bekezdésének második albekezdése)

5.   AZ ÁLLATSŰRŰSÉGI ÉRTÉK ALÓL MENTES TÁMOGATÁS

6.   VÁGÁSI TÁMOGATÁS

Állatok száma

Termelők száma

7.   ANYATEHÉN KVÓTA

---

XIX. MELLÉKLET

A 131. CIKKBEN EMLÍTETT TÁBLÁZAT, ANNAK 5. BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK ALKALMAZÁSÁHOZ

---

XX. MELLÉKLET

ÜZEMENKÉNT JOGOSULT MINIMÁLIS TERÜLET AZ EGYSZERŰSÍTETT TERÜLET ALAPÚ KIFIZETÉSI REDSZERBEN

---

XXI. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET AZ EGYSZERŰSÍTETT TERÜLET ALAPÚ RENDSZER KERETÉBEN

---

XXII. MELLÉKLET

A 148. CIKKBEN EMLÍTETT NYERSANYAGOK

---

XXIII. MELLÉKLET

A 145. cikkben felsorolt alapanyagokból előállítható végtermékek:

▼C2

▼B

▼M7

▼M4

---

XXIV. MELLÉKLET

Egységes módszer az olajfatermő terület kiszámítására olajbogyó-FIR-hektárban

Az egységes módszer ( 49 ) egy olyan algoritmuson alapul, amellyel a támogatható olajfák elhelyezkedése alapján, a FIR (földrajzi információs rendszer) felhasználásával végzett gépi feldolgozás révén megállapítható az olajfatermő terület nagysága.

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

2.   AZ OLAJFALIGETEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS ALGORITMUSÁNAK LÉPÉSEI

1. lépés: környezetelemzés

A környezetelemzési paraméter (P1) határozza meg a támogatható olajfák közötti maximális távolságot, amely szerint különállóknak, vagy egyazon parcellához tartozóknak kell őket tekinteni. A támogatható olajfa köré húzott P1 sugarú körön belül álló támogatható olajfákat tekintik vele azonos „olajfatermő övezetbe” tartozónak.

P1 értéke 20 méter, ami megfelel a legtöbb térség mezőgazdaságában alkalmazott maximális értéknek. Egyes, a tagállam által meghatározandó térségekben, ahol külterjes földművelést folytatnak, és így a tövek közötti átlagos távolság 20 méter feletti, a tagállam a térségben tapasztalt átlagos tőtávolság kétszeresében is megállapíthatja P1 értékét. Ez esetben a tagállam megőrzi a kivétel alkalmazásának indokául szolgáló okiratokat.

A P1 értékénél nagyobb tőtávolságot mutató olajfaligetekhez tartozó támogatható olajfákat különálló támogatható olajfáknak kell tekinteni.

Első lépésben a P1 paraméter alkalmazásával meghatározzák a támogatható olajfák szomszédságát. A szomszédságok által alkotott burkok középpontjait (az olajfák súlypontjait) összekötő sokszögeket egyesítik, ezután a sokszögek méretére keresve megállapítható, hogy melyek a különálló támogatható olajfák.

2. lépés: a különálló támogatható olajfákhoz egységesen hozzárendelt terület

A P1 paraméter alkalmazása után a támogatható olajfák két osztályba sorolhatók:

Az egy különálló támogatható olajfához rendelt P2 terület nagysága 100 négyzetméter, ami a különálló támogatható olajfa köré húzott, 5,64 m sugarú kör területének felel meg.

3. lépés: a P3 belső burok alkalmazása

Az olajfatermő övezethez területet kell rendelni, továbbá meg kell határozni a sokszöget, amely az olajfaligetet ábrázolja.

Először is szakaszokból álló hálózattal kötjük össze mindazon olajfákat, amelyek egyazon, egymástól kevesebb mint P1 távolságra levő támogatható olajfákból álló csoporthoz tartoznak.

Ezeket a szakaszokat azután lefedjük egy „belső buroknak” nevezett felülettel. A belső burok mindazon pontok halmazából áll, amelyeknek a szakaszoktól mért távolsága a „belső burok szélességeként” meghatározott értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. Annak érdekében, hogy ne jöhessenek létre „nem olajfatermőként” számon tartott szigetek egy egyenletesen beültetett olajfaligeten belül, a P1 távolság felét kell venni a burok szélességének.

A belső burkok összessége által lefedett terület már közelítőleg megfelel annak a területnek, amelyet az olajfacsoporthoz hozzá kell rendelni, azaz az olajfaliget területének.

4. lépés: a P4 külső burok alkalmazása

Az olajfaliget végleges területét és a sokszöget, amely azt ábrázolja, úgy kapjuk meg, hogy bevezetünk egy második burkot, a „külső burkot”.

A „külső burkot” az olajfaliget szélén levő támogatható olajfákat összekötő szakaszokból álló hálózaton kívülre alkalmazzuk. A külső burok mindazon pontok halmazából áll, amelyeknek a hálózat szélén levő szakaszoktól mért távolsága a „külső burok szélességeként” meghatározott értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. A külső burok csak a hálózat szélén levő szakaszok külső részére alkalmazandó, míg annak belső részére továbbra is a belső burkot alkalmazzuk.

A belső burok szélessége egyenlő az olajfatermő parcella átlagos tőtávolságának (δ) felével, de nem lehet kevesebb 2,5 méternél.

A támogatható olajfák közötti átlagos távolságot az alábbi képlet alapján kell kiszámítani:

Átlagos tőtávolság

Ahol A az olajfacsoport területe és N az olajfák száma.

Az átlagos tőtávolságot iterációval számítjuk ki:

P4 tehát:

P4 = max [2,5 m; 1/2 δn]

Ahol

5. lépés: az olajfatermő terület meghatározása

—

5a. lépés : a Voronoi-sokszög meghatározása A külső és belső (P3 és P4) burkok kombinációjával jön létre a végeredmény. Az eredmény egy grafikus réteg, a kapott olajfatermő övezetet és olajfatermő területet be kell vinni az olajbogyó-FIR adatbázisba. Az eredményt át lehet alakítani Voronoi-sokszögekké, amelyek minden támogatható olajfához egy adott területet rendelnek. A Voronoi-sokszög „az a sokszög, amely azokat a pontokat tartalmazza, amelyek a hálózat egy rögzített pontjához közelebb esnek, mint a hálózat bármely más pontjához”.

—	5b. lépés : a referenciaparcella határain kívüli részek kizárása Először is az olajfatermő területeket rá kell vetíteni a referenciaparcellák határaira. Ezután le kell vágni a referenciaparcella határain kívüli olajfatermő területeket.

—

5c. lépés : A 100 négyzetméternél kisebb szigetek beolvasztása A „szigetek” (azaz a módszer alkalmazása után támogatható olajfa nélkül maradt parcellák) nagyságának alsó határt szabva olyan tűréshatár vezethető be, amellyel elkerülhető, hogy jelentéktelen „szigetek” képződjenek. Minden 100 négyzetméternél kisebb „szigetet” be kell olvasztani. „Szigetként” az alábbiakat kell figyelembe venni: — a P1 és P3 paraméterek alkalmazásának eredményeképpen létrejött (az OLIAREA által megszerkesztett olajfatermő területen belüli) „belső szigetek”, — a P4 paraméter alkalmazásával és az olajfatermő területeknek a referenciaparcellákkal való metszetével létrejött (a referenciaparcellán belüli, de az olajfatermő parcellán kívüli) „külső szigetek”.

6. lépés: A nem támogatható olajfák kizárása

Ha az olajfatermő parcellán nem támogatható olajfák is vannak, az 5. lépés után kapott területet meg kell szorozni a támogatható olajfák számával, majd el kell osztani az olajfatermő parcellán álló összes olajfa számával. Az ily módon kiszámított terület képezi az olajfaligetekre vonatkozó támogatásban részesíthető olajfatermő területet.

3.   AZ ALGORITMUS LÉPÉSEI EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER ESETÉBEN

Az 1782/2003/EK rendelet 43. cikke (1) bekezdésének és VII. melléklete H. pontjának alkalmazása (A támogatási jogosultság meghatározása) céljából a fenti algoritmus 1–5. lépésének alkalmazásával és 6. lépésének elhagyásával kell meghatározni a hektárszámot, amelyet figyelembe kell venni. Mindazonáltal nem vehető figyelembe a különálló olajfáknak a 2. lépésben említett területe.

Ez esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 5. lépés után az olajfatermő területbe beolvasztják azokat a 100 négyzetméternél nagyobb szigeteket is, amelyek a referencia-időszakban nem adtak alapot az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetésekre, és amelyek területén nincs állandó földművelés vagy erdő. Ha a tagállam így dönt, a rendelkezést a tagállam összes termelőjére alkalmazni kell.

A tagállamok feljegyzést készítenek ezen eltérésről és az olajbogyó-FIR-ben végzett ellenőrzésekről.

Ugyanezt a közelítésmódot kell alkalmazni az 1782/2003/EK rendelet 44. cikke (A támogatási jogosultság felhasználása) alapján támogatható hektárszám kiszámításakor.

4.   MEGVALÓSÍTÁS

A tagállamok olajbogyó-FIR-jükön belüli megoldásként valósítják meg ezt az algoritmust, saját számítástechnikai környezetükhöz igazítva azt. Az algoritmus minden lépése után kapott eredményt parcellánként rögzíteni kell az olajbogyó-FIR-ben.

▼M7

---

XXV. MELLÉKLET

A DOHÁNYFAJTÁK OSZTÁLYOZÁSA

(a 171ca. cikk alapján)

I.   MESTERSÉGES HŐVEL SZÁRÍTOTT

II.   TERMÉSZETES ÚTON SZÁRÍTOTT VILÁGOS

III.   TERMÉSZETES ÚTON SZÁRÍTOTT SÖTÉT

IV.   FÜSTÖLÉSSEL SZÁRÍTOTT

V.   NAPON SZÁRÍTOTT

VI.   BASMAS

VII.   KATERINI ÉS HASONLÓ FAJTÁK

VIII.   KABA KOULAK (KLASSZIKUS)

▼M4

---

XXVI. MELLÉKLET

---

XXVII. MELLÉKLET

MINIMÁLIS MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

a 171cg. cikk alapján

A 171ci. cikke szerinti támogatásban részesíthető dohánynak megbízható és kielégítő, eladható minőségűnek kell lennie – tekintettel az érintett fajta sajátos jellemzőire –, és nem szabad az alábbiak egyikét sem tartalmaznia:

---

XXVIII. MELLÉKLET

---

XXIX. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI MÓDSZEREK A NYERSDOHÁNY NEDVESSÉGTARTALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

a 171cj. cikk alapján

I.   ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREK

A.   Beaudesson-módszer

1.   Felszerelés

Beaudesson EM10 szárító

Olyan hőlégbefúvásos elektromos szárító, amelyben a levegőt kényszerkonvekcióval, speciális ventilátorral vezetik át a szárítandó mintán. A nedvességtartalmat a szárítás előtti és utáni méréssel állapítják meg, a mérleget oly módon kalibrálva, hogy a méréshez 10 grammos mennyiséget használva a kapott érték közvetlenül megfeleljen a százalékban kifejezett nedvességtartalomnak.

2.   Eljárás

10 gramm anyagot le kell mérni egy perforált talpú serpenyőben, majd be kell helyezni a szárítóoszlopba, ahol azt egy spirálrugó tartja meg. A szárítót öt percre be kell kapcsolni, amely idő alatt a meleg levegő hatására a minta körülbelül 100 °C-os hőmérsékleten megszárad.

Az öt perc leteltével egy automatikus időkapcsoló leállítja a folyamatot. A levegő hőmérsékletét a szárítási folyamat végén egy beépített hőmérő rögzíti. A mintát lemérik, a nedvességtartalom pedig közvetlenül leolvasható és szükség szerint korrigálható tizedszázalékok hozzáadásával vagy kivonásával, a hőmérőn leolvasott értéknek megfelelően, a berendezéshez tartozó táblázat szerint.

B.   Brabender-módszer

1.   Felszerelés

Brabender-szárító

Ez egy termosztáttal ellátott hengeres kamrából álló elektromos szárító, kényszerkonvekciós levegőztetéssel, amelybe egyszerre tíz, egyenként 10 gramm dohányt tartalmazó fémserpenyőt kell helyezni. A serpenyők egy asztalra kerülnek, amelyet egy központi kézikormány segítségével tíz különböző állásba lehet elfordítani, és ezzel lehetővé válik, hogy szárítás után minden egyes serpenyő olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt a berendezésen belül le lehessen mérni: egy emelőkből álló rendszer lehetővé teszi a soron következő serpenyőknek a beépített mérleg karjára való ráhelyezését, anélkül hogy a mintákat ki kellene venni a kamrából. A mérlegnek optikai leolvasó skálája van, amelyen közvetlenül leolvasható a nedvességtartalom.

A berendezéshez egy második mérleg is tartozik, amelyet csak az eredeti mennyiségek mérésére használunk.

2.   Eljárás

A termosztátot 110 °C-ra kell állítani.

A kamrát előmelegítésre kell állítani: minimum 15 percre.

Ki kell mérni tíz darab, egyenként 10 grammos adagot.

Meg kell tölteni a szárítót.

A mintákat 50 percig kell szárítani.

A minták súlyát lemérve megkapjuk a bruttó nedvességtartalmat.

C.   Egyéb módszerek

A tagállamok más mérési módszerekhez is folyamodhatnak, amelyek például az érintett tétel elektromos ellenállásának vagy dielektromos tulajdonságainak a megállapításán alapulnak, azzal a feltétellel, hogy azok eredményeit kalibrálják az A. vagy a B. pontban ismertett módszernek egy reprezentatív mintára történő alkalmazásával.

II.   MINTAVÉTEL

Az alábbi eljárást kell követni a dohánylevél nedvességtartalmának az I. A. vagy a I. B. pontban leírt módszerrel történő meghatározásához szükséges mintavétel során:

1.   A minták kiválasztása

Minden bálából ki kell emelni a bála súlyával arányos mennyiségű levelet. Annyi levelet kell kiemelni, amennyi a bála egészére nézve már kellően reprezentatív.

A mintának egyenlő mennyiségben kell a bála külső, középső és köztes részéből származó leveleket tartalmaznia.

2.   Homogénezés

A kiválasztott leveleket össze kell keverni egy műanyag zacskóban, és néhány kilogrammot fel kell vágni (vágási szélesség 0,4–2 mm).

3.   Alminta

A felvágott leveleket alaposan össze kell keverni, majd reprezentatív mintát kell belőlük venni.

4.   Mérés

A mérést e lecsökkentett minta egészén kell elvégezni és ügyelni kell arra, hogy:

III.   MINTAVÉTEL SZINTJE ÉS GYAKORISÁGA, VALAMINT A KORRIGÁLT SÚLY KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

A nyersdohány nedvességtartalmának meghatározásához termelőnként és leszállításonként legalább három mintát kell venni minden fajtacsoportból. A termelők és az elsődleges feldolgozók leszállításkor kérhetik, hogy a minták száma ennél nagyobb legyen.

Az egyazon nap folyamán leszállított dohány súlyát minden fajtacsoportnál korrigálni kell a mért átlagos nedvességtartalom szerint. Ha az átlagos nedvességtartalom a referencia-nedvességtartalomnál legfeljebb 1 százalékponttal több vagy kevesebb, a támogatható dohány súlyát nem kell korrigálni.

A korrigált súly: az egyazon nap folyamán leszállított, meghatározott fajtacsoportba tartozó dohány nettó összsúlya × (100 – átlagos nedvességtartalom)/(100 – a kérdéses fajta referencia-nedvességtartalma). Az átlagos nedvességtartalmat egész számra kell kerekíteni, 0,01 és 0,49 közé eső tizedesrész esetében lefelé, 0,50 és 0,99 közé eső tizedesrész esetében pedig felfelé.

---

XXX. MELLÉKLET

A 2002. ÉS A 2003. ÉVI BETAKARÍTÁSRA VONATKOZÓ KVÓTA-VISSZAVÁSÁRLÁSOK

a 171cp. cikk alapján

---

( 1 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 864/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 177., 1972.8.4., 26. o. A legutóbb a 323/2004/EK rendelettel (HL L 58., 2004.2.26., 14. o.) módosított rendelet.

( 3 ) HL L 161., 1976.6.23., 10. o. A legutóbb az 1252/2001/EK rendelettel (HL L 173., 2001.6.27., 27. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 207., 1996.8.17., 1. o.

( 5 ) HL L 75., 1999.3.20., 20. o.

( 6 ) HL L 280., 1999.10.30., 43. o. A legutóbb a 206/2004/EK rendelettel (HL L 34., 2004.2.6., 33. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 281., 1999.11.4., 30. o. A legutóbb az 1777/2004/EK rendelettel (HL L 316., 2004.10.15., 66. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 299., 1999.11.20., 16. o. A legutóbb a 345/2002/EK rendelettel (HL L 55., 2002.2.26., 10. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 341., 2001.12.22., 105. o. A legutóbb a 920/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 92. o.) módosított rendelet.

( 10 ) HL L 328., 2003.12.17., 21. o. A legutóbb az 1766/2004/EK rendelettel (HL L 315., 2004.10.14., 27. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 339., 2003.12.24., 52. o.

( 12 ) HL L 197., 1994.7.30., 4. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 13 ) HL L 270., 2003.10.21., 123. o.

( 14 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 15 ) HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o. A legutóbb a 2004/55/EK irányelvvel (HL L 114., 2004.4.21., 18. o.) módosított irányelv.

( 16 ) HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o. A legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel (HL L 165., 2003.7.3., 23. o.) módosított irányelv.

( 17 ) HL L 193., 2002.7.20., 74. o. Legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel módosított irányelv.

( 18 ) HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

( 19 ) HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A legutóbb a 393/2004/EK rendelettel (HL L 65., 2004.3.3., 4. o.) módosított rendelet.

( 20 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o. Legutóbb a 2003-as Csatlakozási Okmánnyal módosított rendelet.

( 21 ) HL L 147., 1993.6.18., 25. o.

( 22 ) HL L 175., 1971.8.4., 1. o. A legutóbb a 2320/2003/EK rendelettel (HL L 345., 2003.12.31., 18. o.) módosított rendelet.

( 23 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

( 24 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 25 ) HL L 100., 2000.4.20., 31. o.

( 26 ) HL L 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

( 27 ) HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

( 28 ) HL L 339., 2003.12.24., 45. o.

( 29 ) HL L 339., 2003.12.24., 36. o.

( 30 ) HL L 205., 1985.8.3., 96. o.

( 31 ) HL L 141., 2004.4.30., 1. o.

( 32 ) HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

( 33 ) HL L 270., 2003.10.21., 114. o.

( 34 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

( 35 ) HL L 123., 1981.5.7., 3. o.

( 36 ) HL L 67., 1982.3.11., 23. o.

( 37 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

( 38 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 39 ) HL L 355., 1992.12.5., 32. o.

( 40 ) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

( 41 ) HL L 50., 2002.2.21., 40. o.

( 42 ) HL L 210., 1998.7.28., 32. o. A 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o., helyesbítve: HL L 206., 2004.6.9., 37. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

( 43 ) HL L 84., 2002.3.28., 4. o.

( 44 ) HL L 157., 1998.5.30., 7. o.

( 45 ) Franciaország tengerentúli megyéi, Madeira, a Kanári és Égei-tengeri szigetek ebből a mellékletből kizártnak tekintendők, amennyiben az érintett tagállam az 1782/2003/EK rendelet 70. cikke (1) bekezdésének (b) pontjában meghatározott választható kizárást kéri.

( 46 ) HL L 159., 1993.7.1., 112. o.

( 47 ) HL L 36., 2004.2.7., 36. o.

( 48 ) HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

( 49 ) Az OLIERA elnevezésű módszer, amelyet az Európai Kösösségek Közös Kutatóközpontja fejlesztett ki.