—

állapítsa meg, hogy a Bizottság elmulasztott eljárni a görög hajóűrtartalomadó-rendszerrel kapcsolatos SA.33828. sz. ügyben, amikor nem indította meg a hivatalos eljárást Görögországgal szemben, mindenesetre pedig nem alakított ki világos álláspontot az Eljárási Rendelet (1) 23. cikkével és az EUMSZ 108. cikkel összhangban;

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem indította meg a hivatalos eljárást Görögországgal szemben, nem tartotta tiszteletben a görög hajóűrtartalomadó-rendszerrel kapcsolatos SA.33828. sz. ügyben levont következtetéseit, valamint a tengeri szállításhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2003. évi iránymutatását (a továbbiakban: tengeri szállítási iránymutatás).

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Eljárási Rendelet; 23. cikk) és az EUMSZ 108. cikket azáltal, hogy még hét évvel a 23. cikk szerinti határozat meghozatalát követően sem indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, továbbá hogy a Bizottság azzal, hogy e tekintetben nem volt hajlandó világos álláspontot kialakítani, az Eljárási Rendelettel (24. cikk), az Alapjogi Chartával (41. és 47. cikk) és az európai uniós alapelvekkel (mint például a bizalomvédelem elvével) ellentétes módon megsértette az érintett felek jogait.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartája (20. és 21. cikk) által védett egyenlő bánásmód elvét és a lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettségét (az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése), amikor ad vitam eternam megtagadta, hogy az EUMSZ 107. cikk alapján eljárjon a görög hajóűrtartalomadó-rendszerrel szemben, miközben a más tagállamok kikötői számára nyújtott egyenértékű állami támogatási programokat korlátozott időn belül megszüntette.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a nemzetközi adószabályokat, valamint az uniós adójogot és kötelezettségvállalásokat azon adózási minimumszabályok tekintetében, amelyeket 2024. január 1-jétől valamennyi tagállamnak végre kell majd hajtania az OECD második pilléres megállapodás (2021. december) alapján, valamint az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló azon bizottsági javaslat (2021. december) alapján, amelyet az Ecofin Tanács 2022 decemberében elfogadott.