—

semmisítse meg a Románia által az Oltchim SA javára végrehajtott SA.36086. (2016/C.) (korábbi 2016/NN.) számú állami támogatásról szóló, 2018. december 17-i bizottsági határozat (1) 1. cikkét és 3–7. cikkét;

—

az alperest kötelezze e kereset költségeinek viselésére.

1.

Első jogalap: a Bizottság a román állami vagyonkezelő hatóság általi végrehajtás mellőzésére tekintettel nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azzal a döntéssel, hogy ez az intézkedés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében gazdasági előnyt jelent.

2.

Második jogalap: a Bizottság fent említett végrehajtás mellőzésére vonatkozó intézkedésére tekintettel az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének megsértésével nem indokolta meg megfelelően az említett intézkedés állami támogatássá minősítését.

3.

Harmadik jogalap: a Bizottság a felperes állítólagos folyamatos villamosenergia-ellátása útján és a felperes sikertelen privatizációját követően a harmadik személy általi további tartozásfelhalmozás útján a felperesnek juttatott állítólagos állami támogatásra tekintettel nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azzal a döntésével, hogy ez az intézkedés EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében gazdasági előnyt nyújtott.

4.

Negyedik jogalap: a Bizottság a fent említett folyamatos villamosenergia-ellátásra és a harmadik személy általi további tartozásfelhalmozásra vonatkozó intézkedésére tekintettel megsértette az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdését.

5.

Ötödik jogalap: a Bizottság a felperes hitelezői által jóváhagyott reorganizációs tervben kilátásba helyezett részleges tartozáselengedésre tekintettel nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azzal a döntéssel, hogy a tartozáselengedés állami források átruházásának minősül, amennyiben abban harmadik személy magánvállalkozás vett részt.

6.

Hatodik jogalap: a fent említett tartozáselengedés mindenesetre nem tudható be az államnak, amennyiben az az érintett állami vállalatokra vonatkozott.

7.

Hetedik jogalap: a fent említett tartozáselengedés megfelel a magánhitelező tesztnek, mivel a legfontosabb magánhitelezők a reorganizációs tervre (pari passu) szavaztak, a reorganizációs terv az állami hitelezők számára gazdaságilag kedvezőbb volt mint a felszámolási forgatókönyv, és a felülvizsgált reorganizációs terv szerint a társaságot valójában eszközcsomagokban adták el, amely forgatókönyvet a Bizottság a határozatában a legjobb lehetőség választásaként méltatott.

8.

Nyolcadik jogalap: a Bizottság a részleges tartozáselengedési intézkedésre tekintettel megsértette az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdését.

9.

Kilencedik jogalap: a Bizottság a részleges tartozáselengedési intézkedésre tekintettel megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdését és az eljárási szabályzatot, (2) mivel elrendelte a tartozáselengedés teljes összegének behajtását, noha még az alperesnek a feltételezett legjobb forgatókönyvre vonatkozó saját, téves, számításai szerint is egyértelmű volt, hogy az állami hitelezők nem érhettek volna el sokkal többet, mint amennyit a felülvizsgált reorganizációs terv alapján elértek.