Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018TN0693

    T-693/18. sz. ügy: 2018. november 27-én benyújtott kereset – ZY kontra Bizottság

    HL C 35., 2019.1.28, p. 28–29 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    28.1.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 35/28


    2018. november 27-én benyújtott kereset – ZY kontra Bizottság

    (T-693/18. sz. ügy)

    (2019/C 35/34)

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Felperes: ZY (képviselők: N. Voß és D. Fouquet ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    a 2012-es és 2013-as év vonatkozásában teljes egészében semmisítse meg az alperes C(2018) 3166 ügyiratszámú, 2018. május 28-i SA.34045 (2013/C) (ex 2012/NN) határozatát;

    másodlagosan semmisítse meg az alperes C(2018) 3166 ügyiratszámú, 2018. május 28-i SA.34045 (2013/C) (ex 2012/NN) határozatát annyiban, amennyiben az a 2012-es és 2013-as év vonatkozásában elrendeli a hálózatot évente legalább 7 000 órában használó alapfogyasztók tekintetében a közzétett hálózati díjak több mint 20 %-ának visszafizetését, a hálózatot évente legalább 7 500 órában használó alapfogyasztók tekintetében a közzétett hálózati díjak több mint 15 %-ának visszafizetését, a hálózatot évente legalább 8 000 órában használó alapfogyasztók tekintetében pedig a közzétett hálózati díjak több mint 10 %-ának visszafizetését;

    az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve az ügyvédi és utazási költségeket is.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

    1.

    Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállásának téves megállapítása

    Az első jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy az alperes a hálózati díj alóli vitatott mentesülés vizsgálata során tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította állami eszközök felhasználásának fennállását.

    Ezenkívül az alperes a „szelektivitás” mint tényállási elem vizsgálatakor tévesen és hiányosan határozta meg a referenciarendszert.

    2.

    Az egyenlő bánásmód elvének megsértése

    A második jogalap keretében a felperes előadja, hogy az alperes a határozatában csak azon alapfogyasztók tekintetében ír elő visszamenőleges fizetési kötelezettséget, akik a 2012-es és 2013-as évben teljes mértékben mentesültek a hálózati díjak megfizetése alól. Ezáltal eltérő bánásmódban és jogalap nélküli hátrányos megkülönböztetésben részesülnek ezen alapfogyasztók azokkal az alapfogyasztókkal szemben, akik ugyanezen időszakra nézve átalányösszegű hálózatidíj-csökkentéseket vettek igénybe, és akik tekintetében nem írtak elő visszamenőleges fizetési kötelezettséget.

    3.

    A bizalomvédelem elvének megsértése

    A harmadik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a sajátos körülmények alapján bízhatott abban, hogy a számára biztosított különös hálózati díjakat megtarthatja.


    Top