1)

Figyelemmel a 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelv (1) tárgyának és hatályának az irányelv 1. és 2. cikke szerinti meghatározására, alkalmazni kell-e ezen irányelvet a magánlakás céljára szolgáló, a bérbeadó állandó lakóhelyének nem minősülő, valamely bútorozott helyiség ismételt és rövid tartamú, akár nem üzletszerű, olyan átmenetileg tartózkodó vendégek számára történő visszterhes bérbeadására, akik azt nem választják állandó lakóhelyül, különös tekintettel a szolgáltató és a szolgáltatás fogalmára?

2)

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén, az építési és lakásügyi törvénykönyv L. 631-7. cikkében foglalthoz hasonló nemzeti szabályozás a fent említett tevékenység engedélyezési rendszerének minősül-e a 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelv 9–13. cikke értelmében, vagy csak a 14. és 15. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó követelménynek tekinthető?

Abban az esetben, ha a 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelv 9–13. cikke alkalmazandó:

3)

Ezen irányelv 9. cikkének b) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a bérbeadásra szánt lakások hiánya elleni küzdelem célkitűzése olyan közérdekű kényszerítő indoknak minősül, amely alátámaszthatja, hogy bizonyos földrajzi övezetekben a nemzeti szabályozás engedélyhez köti a magánlakás céljára szolgáló valamely bútorozott helyiség ismételt és rövid tartamú bérbeadását olyan átmenetileg tartózkodó vendégek számára, akik azt nem választják állandó lakóhelyül?

4)

Igenlő válasz esetén, az ilyen intézkedés arányos-e a kitűzött céllal?

5)

Az irányelv 10. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával ellentétes-e az olyan nemzeti szabályozás, amely a magánlakás céljára szolgáló valamely bútorozott helyiség „ismételt” és „rövid tartamú”, olyan átmenetileg tartózkodó vendégek számára történő bérbeadását, akik azt nem választják állandó lakóhelyül, engedélytől teszi függővé?

6)

Az irányelv 10. cikke (2) bekezdésének d)-g) pontjával ellentétes-e az olyan engedélyezési rendszer, amely előírja, hogy az engedély kiadásának feltételeit az önkormányzati képviselő-testület döntése határozza meg a társadalmi sokféleség céljának szempontjából, különösen a lakóhelyiségek piaca jellegzetességeinek és a lakáshiány romlásának elkerülése függvényében?