—

A felperesek előadják, hogy a Bizottság tévesen állapítja meg, hogy a felperesek tudtak a biztonsági pótdíjjal és a jutalékfizetés megtagadásával kapcsolatos versenyellenes magatartásról.

—

Továbbá a felperesek arra hivatkoznak, hogy az állítólagos egységes és folyamatos jogsértés ezen aspektusai nem választhatók el a jogsértés egészétől, következésképpen a megtámadott határozatot teljes egészében meg kell semmisíteni.

—

A felperesek előadják, hogy a Bizottság nem bizonyította jogilag megkövetelt módon, hogy részt vettek az üzemanyagpótdíjjal kapcsolatos állítólagos jogsértésben.

—

A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy a sajtóközlemények nem voltak alkalmasak arra, hogy a tudomásukra hozzák az állítólagos kartellt.

—

A felperesek végül azt állítják, hogy a szállítókkal való kapcsolatfelvételeikre vonatkozóan felhozott bizonyítékok korlátozott köre nem bizonyítja a felperesek semmilyen versenyellenes magatartását, és nem bizonyítja azt, hogy tudtak a többi szállító versenyellenes magatartásáról, vagy hogy előre láthatták volna azt.

—

A felperesek előadják, hogy a Bizottság a megtámadott határozat 1. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében tévesen állapította meg a jogsértésért való felelősségüket, mivel az elévülési idő lejárt.

—

A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy a Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy az EGT-n belüli utak vonatkozásában megállapítsa az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, 2004. május 1-jét megelőzően elkövetett jogsértésért, illetve az EGT-Megállapodás 53. cikkébe ütköző, 2005. május 19-ét megelőzően elkövetett jogsértésért való felelősségüket.

—

A felperesek továbbá azt állítják, hogy a Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy megállapítsa a felpereseknek az EU–Svájc közötti utak vonatkozásában elkövetett jogsértésért való felelősségét.

—

Végül a felperesek előadják, hogy a Bizottság megállapításai sértik a ne bis in idem elvét.

—

A felperesek előadják, hogy a Bizottság azon megállapítása, miszerint részt vettek az állítólagos kartellben, nem nyert bizonyítást.

—

A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy ez azon a téves feltevésen alapul, hogy a jogsértés valamennyi utat érintette.

—

A felperesek továbbá azt állítják, hogy ez meghaladja a Bizottság hatáskörét, és az állítólagos jogsértés földrajzi kiterjedését illetően kétértelműséghez vezet.

—

A felperesek végül előadják, hogy a megtámadott határozat tárgyát illetően ez az indokolás és a rendelkező rész között inkoherenciát eredményez, ami nem teszi lehetővé azt, hogy a felperesek megértsék az állítólagos jogsértés jellegét és kiterjedését.

—

A felperesek előadják, hogy a szóban forgó magatartásnak semmilyen versenyellenes célja nem volt.

—

A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy a szóban forgó magatartás egyetlen terméket vagy szolgáltatást sem érintett.

—

A felperesek továbbá azt állítják, hogy a szóban forgó magatartás nem ugyanazt a vállalkozást érintette.

—

A felperesek továbbá előadják, hogy az állítólagos jogsértésnek nem volt egységes jellege.

—

A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy az állítólagos jogsértés elemeit nem vizsgálták meg párhuzamosan.

—

A felperesek végül előadják, hogy a Bizottság a jutalékfizetés megtagadását illetően nem nyújtott be elegendő bizonyítékot, és nem végezte el az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése szerinti elemzést.

—

A felperesek előadják, hogy nem tudtak válaszolni a Bizottság azon megállapítására, hogy tudtak a biztonsági pótdíjjal és a jutalékfizetés megtagadásával kapcsolatos jogsértésről.

—

A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy a Bizottság az állítólagos kartellre vonatkozó megállapításának alátámasztása érdekében új állításokat tett.

—

A felperesek továbbá azt állítják, hogy a Bizottság velük szemben elfogadhatatlan bizonyítékokra támaszkodik.

—

A felperesek továbbá előadják, hogy a megtámadott határozat indokolása és rendelkező része közötti inkoherencia az indokolási kötelezettség megsértését eredményezi.

—

A felperesek végül arra hivatkoznak, hogy nem tudták kifejteni álláspontjukat a Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy a kifogásközlést követően a vizsgálatból kizár 13 szállítót, valamint a jogsértés három aspektusát, és a Bizottság nem indokolta meg e döntését.

—

A felperesek előadják, hogy a Bizottság nem különböztette meg a végső ár összehangolását és az ár néhány elemére vonatkozó összehangolást.

—

A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a címzettek korlátozott együttes piaci részesedését és az iparban érvényesülő jogszabályi követelményeket.

—

A felperesek továbbá azt állítják, hogy a Bizottság ugyanúgy ítélte meg magatartásukat, mint más címzettek sokkal súlyosabb magatartását, ideértve a „csoport magját” is.

—

A felperesek végül arra hivatkoznak, hogy a Bizottság nem vette figyelembe, hogy más címzettekhez képest sokkal korlátozottabb mértékben vettek részt a jogsértésben, akik enyhítő körülmények címén szintén bírságcsökkentésben részesültek.