Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017TN0340

    T-340/17. sz. ügy: 2017. május 30-án benyújtott kereset – Japan Airlines kontra Bizottság

    HL C 239., 2017.7.24, p. 60–62 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    24.7.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 239/60


    2017. május 30-án benyújtott kereset – Japan Airlines kontra Bizottság

    (T-340/17. sz. ügy)

    (2017/C 239/73)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: Japan Airlines Co. Ltd (Tokió, Japán) (képviselők: J.-F. Bellis és K. Van Hove ügyvédek, valamint R. Burton Solicitor)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kereseti kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásban (AT.39258 – „légi teherszállítás” ügy) 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final bizottsági határozatot, amennyiben az a felperesre vonatkozik;

    vagylagosan, a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot, valamint

    a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetének alátámasztása érdekében a felperes tizenegy jogalapra hivatkozik.

    1.

    Első jogalap: a Bizottság megsérti a ne bis in idem elvét, valamint az EUMSZ 266. cikket, amennyiben a felperest felelősnek nyilvánítja a jogsértés olyan vetületeiért, amelyek vonatkozásában a 2010. évi határozat mentesítette a felperest a felelősség alól, mindenesetre pedig megsérti az ügyben alkalmazandó elévülési szabályt, amennyiben e vetületekkel összefüggésben bírságot szab ki a felperessel szemben, továbbá nem bizonyítja, hogy e vetületekkel összefüggésben jogos érdeke fűződne a jogsértés hivatalos megállapításához.

    2.

    Második jogalap: a Bizottság megsérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát azáltal, hogy ismételten elfogadja a megtámadott határozatot, aminek következtében a felperes kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a 2010. évi határozat azon többi címzettjéhez képest, akikkel szemben ez utóbbi határozat véglegessé és kötelező erejűvé vált.

    3.

    Harmadik jogalap: a Bizottság megsérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, továbbá a hatáskörének terjedelmét, valamint a felperes védelemhez való jogát, amennyiben olyan időszak vonatkozásában nyilvánítja felelősnek a felperest az EGT-n belüli útvonalakon, valamint az EU és Svájc közötti útvonalakon elkövetett jogsértésért, amelynek kapcsán a Bizottság nem volt jogosult érvényesíteni az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azon légitársaságok vonatkozásában, amelyek csak az EGT és harmadik országok közötti útvonalakon működnek, következésképpen pedig a felperes által az EGT és a harmadik országok közötti útvonalakon tanúsított magatartás jogszerű volt.

    4.

    Negyedik jogalap: a Bizottság megsérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, amikor megállapítja, hogy a felperes egyetlen egységes és folyamatos jogsértésben vett részt, amely magában foglalta azokat az útvonalakat, amelyeken a felperes nem is üzemeltetett járatokat, és amelyeken a felperes nem rendelkezett a szükséges jogosultságokkal ahhoz, hogy járatokat üzemeltessen.

    5.

    Ötödik jogalap: a Bizottság megsérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, amikor megállapítja a hatáskörét az EGT és harmadik országok közötti útvonalakon az EGT-be irányuló légi teherszállítási szolgáltatások kapcsán, amennyiben az ilyen szolgáltatásokat az EGT-n kívül honos ügyfeleknek értékesítik.

    6.

    Hatodik jogalap: a Bizottság megsérti a felperes védelemhez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az arányosság elvét, amikor a különböző fuvarozókkal szemben eltérő bizonyítási követelményeket alkalmaz.

    7.

    Hetedik jogalap: a Bizottság megsérti a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást (1) és az arányosság elvét, amikor a bírság kiszámításának alapjául szolgáló érintett eladások értékébe belefoglalja az olyan légi teherszállítási szolgáltatásokért felszámított díjszabási elemekből származó bevételeket, amelyek nem kapcsolódnak a megtámadott határozatban megállapított jogsértéshez.

    8.

    Nyolcadik jogalap: a Bizottság megsérti a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást és a bizalomvédelem elvét, amikor a bírság kiszámításának alapjául szolgáló érintett eladások értékébe belefoglalja az EGT-államok és harmadik országok közötti útvonalakon az EGT-be irányuló légi teherszállítási szolgáltatásokból származó bevételeket.

    9.

    Kilencedik jogalap: a Bizottság megsérti az arányosság elvét, amikor a felperessel szemben kiszabott bírság csökkentését a keretszabályozás miatt 15 %-ra korlátozza.

    10.

    Tizedik jogalap: a Bizottság megsérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az arányosság elvét, valamint a felperes védelemhez való jogát, amikor elmulasztja 10 %-os bírságcsökkentésben részesíteni a felperest a jogsértésben való korlátozott részvétele alapján, miközben ilyen csökkentésben részesítette a megtámadott határozat és a 2010. évi határozat azon többi címzettjét, akik a felpereshez objektíve hasonló helyzetben vannak.

    11.

    Tizenegyedik jogalap: a Törvényszéknek gyakorolnia kellene a korlátlan felülvizsgálati jogkörét, és jelentősen csökkentenie kellene a bírságot.


    (1)  Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról (HL C 210., 2. o.).


    Top