24.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 239/60

—

teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásban (AT.39258 – „légi teherszállítás” ügy) 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final bizottsági határozatot, amennyiben az a felperesre vonatkozik;

—

vagylagosan, a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot, valamint

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Első jogalap: a Bizottság megsérti a ne bis in idem elvét, valamint az EUMSZ 266. cikket, amennyiben a felperest felelősnek nyilvánítja a jogsértés olyan vetületeiért, amelyek vonatkozásában a 2010. évi határozat mentesítette a felperest a felelősség alól, mindenesetre pedig megsérti az ügyben alkalmazandó elévülési szabályt, amennyiben e vetületekkel összefüggésben bírságot szab ki a felperessel szemben, továbbá nem bizonyítja, hogy e vetületekkel összefüggésben jogos érdeke fűződne a jogsértés hivatalos megállapításához.

2.

Második jogalap: a Bizottság megsérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát azáltal, hogy ismételten elfogadja a megtámadott határozatot, aminek következtében a felperes kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a 2010. évi határozat azon többi címzettjéhez képest, akikkel szemben ez utóbbi határozat véglegessé és kötelező erejűvé vált.

3.

Harmadik jogalap: a Bizottság megsérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, továbbá a hatáskörének terjedelmét, valamint a felperes védelemhez való jogát, amennyiben olyan időszak vonatkozásában nyilvánítja felelősnek a felperest az EGT-n belüli útvonalakon, valamint az EU és Svájc közötti útvonalakon elkövetett jogsértésért, amelynek kapcsán a Bizottság nem volt jogosult érvényesíteni az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azon légitársaságok vonatkozásában, amelyek csak az EGT és harmadik országok közötti útvonalakon működnek, következésképpen pedig a felperes által az EGT és a harmadik országok közötti útvonalakon tanúsított magatartás jogszerű volt.

4.

Negyedik jogalap: a Bizottság megsérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, amikor megállapítja, hogy a felperes egyetlen egységes és folyamatos jogsértésben vett részt, amely magában foglalta azokat az útvonalakat, amelyeken a felperes nem is üzemeltetett járatokat, és amelyeken a felperes nem rendelkezett a szükséges jogosultságokkal ahhoz, hogy járatokat üzemeltessen.

5.

Ötödik jogalap: a Bizottság megsérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, amikor megállapítja a hatáskörét az EGT és harmadik országok közötti útvonalakon az EGT-be irányuló légi teherszállítási szolgáltatások kapcsán, amennyiben az ilyen szolgáltatásokat az EGT-n kívül honos ügyfeleknek értékesítik.

6.

Hatodik jogalap: a Bizottság megsérti a felperes védelemhez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az arányosság elvét, amikor a különböző fuvarozókkal szemben eltérő bizonyítási követelményeket alkalmaz.

7.

Hetedik jogalap: a Bizottság megsérti a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást (1) és az arányosság elvét, amikor a bírság kiszámításának alapjául szolgáló érintett eladások értékébe belefoglalja az olyan légi teherszállítási szolgáltatásokért felszámított díjszabási elemekből származó bevételeket, amelyek nem kapcsolódnak a megtámadott határozatban megállapított jogsértéshez.

8.

Nyolcadik jogalap: a Bizottság megsérti a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást és a bizalomvédelem elvét, amikor a bírság kiszámításának alapjául szolgáló érintett eladások értékébe belefoglalja az EGT-államok és harmadik országok közötti útvonalakon az EGT-be irányuló légi teherszállítási szolgáltatásokból származó bevételeket.

9.

Kilencedik jogalap: a Bizottság megsérti az arányosság elvét, amikor a felperessel szemben kiszabott bírság csökkentését a keretszabályozás miatt 15 %-ra korlátozza.

10.

Tizedik jogalap: a Bizottság megsérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az arányosság elvét, valamint a felperes védelemhez való jogát, amikor elmulasztja 10 %-os bírságcsökkentésben részesíteni a felperest a jogsértésben való korlátozott részvétele alapján, miközben ilyen csökkentésben részesítette a megtámadott határozat és a 2010. évi határozat azon többi címzettjét, akik a felpereshez objektíve hasonló helyzetben vannak.

11.

Tizenegyedik jogalap: a Törvényszéknek gyakorolnia kellene a korlátlan felülvizsgálati jogkörét, és jelentősen csökkentenie kellene a bírságot.