This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016TN0053
Case T-53/16: Action brought on 05 February 2016 — Ryanair and Airport Marketing Services v Commission
T-53/16. sz. ügy: 2016. február 5-én benyújtott kereset – Ryanair és Airport Marketing Services kontra Bizottság
T-53/16. sz. ügy: 2016. február 5-én benyújtott kereset – Ryanair és Airport Marketing Services kontra Bizottság
HL C 145., 2016.4.25, p. 30–31
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
25.4.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 145/30 |
2016. február 5-én benyújtott kereset – Ryanair és Airport Marketing Services kontra Bizottság
(T-53/16. sz. ügy)
(2016/C 145/37)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Ryanair Ltd (Dublin, Írország) és Airport Marketing Services Ltd (Dublin) (képviselők: G. Berrisch, E. Vahida, I. Metaxas-Maragkidis ügyvédek és B. Byrne solicitor)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg az SA.33961 (2012/C) (korábbi 2012/NN) állami támogatásra vonatkozó ügyben 2014. július 23-án hozott bizottsági határozat 1., 4., 5. és 6. cikkét, amelyben a Bizottság megállapította, hogy a Ryanair és az Airport Marketing Services a Nîmes-Garons repülőtérre vonatkozó számos megállapodás révén a belső piaccal összeegyeztethetetlen, jogellenes állami támogatásban részesült; és |
— |
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.
1. |
Az első jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, a megfelelő ügyintézés elvét és a felperesek védelemhez való jogát, mivel a Bizottság nem tette lehetővé a felperesek számára a vizsgálati aktába való betekintést, és azt, hogy ténylegesen ismertethessék álláspontjukat. |
2. |
A második jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság tévesen tudta be a szóban forgó intézkedéseket az államnak. |
3. |
A harmadik jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a Veolia Transport Aéroport de Nîmes (VTAN) – a repülőtér egyik üzemeltetője – forrásai állami források. |
4. |
A negyedik jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság nem alkalmazta megfelelően a piacgazdasági szereplő kritériumát. A Bizottság tévesen tagadta meg összehasonlító elemzés alapulvételét, amely annak megállapításához vezetett volna, hogy a felperesek nem részesültek támogatásban. Másodlagosan a Bizottság nem tulajdonított kellő jelentőséget a marketingszolgáltatásoknak, tévesen nem vette figyelembe a repülőtér ilyen szolgáltatások beszerzésére vonatkozó döntésének alapjául szolgáló észérvet, tévesen figyelmen kívül hagyta annak lehetőségét, hogy a marketingszolgáltatások egy részét általános érdekű célokból szerezték be, tévesen állapította meg, hogy a repülőtér üzemeltetője, a Syndicat Mixte pour l’aménagement et le développement de l’aéroport de Nîmes – Alès – Camargue – Cévennes (SMAN), és annak magántulajdonban lévő szerződő fele, a VTAN, egyetlen gazdasági egységet képez, megállapításait hiányos és nem megfelelő adatokra alapította a repülőtér jövedelmezőségének kiszámításakor, figyelmen kívül hagyta azon hálózati externáliákat, amelyeket a repülőtér várhatóan a Ryanairrel való kapcsolatából nyerhet, és nem hasonlította össze a repülőtér által benyújtott adatokat az egy jól működő repülőteret jellemző adatokkal. Mindenesetre, még ha a felperesek előnyben is részesültek, a Bizottság nem bizonyította az előny szelektív jellegét. |
5. |
A másodlagosan felhozott ötödik jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Ryanair és az Airport Marketing Services részére nyújtott támogatás a repülőtér összesített marginális veszteségeinek felel meg (ahogyan azokat a Bizottság kiszámította), nem pedig a Ryanair és az Airport Marketing Services számára ténylegesen nyújtott előnynek. A Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az állítólagos előnyt mennyiben hárították tovább valójában a Ryanair utasaira. Továbbá a Bizottság nem számszerűsített semmilyen versenyelőnyt, amelyet a Ryanair az állítólagos támogatás révén kapott, és nem fejtette ki megfelelően, hogy a határozatban megállapított támogatás összegének visszatéríttetése miért szükséges a támogatás nyújtását megelőzően fennállt helyzet helyreállításához. |