This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016CN0652
Case C-652/16: Request for a preliminary ruling from the Administrativen sad Sofia-grad (Bulgaria) lodged on 19 December 2016 — Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov v Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
C-652/16. sz. ügy: Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2016. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov kontra Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
C-652/16. sz. ügy: Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2016. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov kontra Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
HL C 86., 2017.3.20, p. 11–12
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
20.3.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 86/11 |
Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2016. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov kontra Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
(C-652/16. sz. ügy)
(2017/C 086/14)
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Administrativen sad Sofia-grad
Az alapeljárás felei
Felperesek: Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Аhmedbekov
Alperes: Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) |
Az következik-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (1) bekezdéséből és (2) bekezdésének a), d) és f) pontjából, valamint a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (átdolgozás) (12) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadhatatlanságának az említett irányelv 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjában rögzített oka olyan közvetlen hatállyal bíró rendelkezés, amelynek alkalmazását a tagállamok nem mellőzhetik többek között oly módon, hogy a nemzeti jog azon kedvezőbb rendelkezéseit alkalmazzák, amelyek szerint az első nemzetközi védelem iránti kérelmet az irányelv 10. cikkének (2) bekezdése által előírtaknak megfelelően először abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy a kérelmező menekültnek minősül-e, majd ezt követően abból a szempontból, hogy jogosult-e kiegészítő védelemre? |
2) |
Az következik-e a 2013/32 irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével és 2. cikkének a), c) és g) pontjával, valamint (60) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjából, hogy az alapügy körülményei között elfogadhatatlan a kísérővel rendelkező kiskorú nevében az egyik szülő által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem, ha a kérelmet azzal indokolják, hogy a gyermek a nemzetközi védelmet azzal az indokkal kérelmező személy családtagja, hogy e személy a Genfi Egyezmény 1. cikkének A. pontja szerinti menekült? |
3) |
Az következik-e a 2013/32 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével és 2. cikkének a), c) és g) pontjával, valamint (60) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjából, hogy az alapügy körülményei között elfogadhatatlan a felnőtt korú személy nevében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem, ha a kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási hatóság előtti eljárásokban kizárólag azzal indokolják, hogy a kérelmező a nemzetközi védelmet azzal az indokkal kérelmező személy családtagja, hogy e személy a Genfi Egyezmény 1. cikkének A. pontja szerinti menekült, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem jogosult jövedelemszerző tevékenységet folytatni? |
4) |
A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (átdolgozás) (36) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikkének (4) bekezdése alapján kizárólag a kérelmezővel kapcsolatos tények és körülmények alapján értékelhető-e az üldöztetéstől való megalapozott félelem, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélyének fennállása? |
5) |
Megengedett-e a 2011/95 irányelvnek az ezen irányelv (36) preambulumbekezdésével és a 2013/32 irányelv 31. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikke alapján valamely tagállam olyan nemzeti ítélkezési gyakorlata, amely:
a gyermek mindenek felett álló érdekével, a család egységének fenntartásával és a magán- és a családi élethez való jog tiszteletben tartásával, valamint a kérelem megvizsgálásáig a tagállamban maradás jogával kapcsolatos megfontolások alapján is megengedett-e az ilyen ítélkezési gyakorlat, mégpedig az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 18. és 47. cikke, a 2013/32 irányelv (12) és (60) preambulumbekezdése, valamint 9. cikke, a 2011/95 irányelv (16), (18) és (36) preambulumbekezdése, valamint 23. cikke és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (9), (11) és (35) preambulumbekezdése, valamint 6. és 12. cikke alapján? |
6) |
Az következik-e a 2011/95 irányelv (24) preambulumbekezdésével és 2. cikkének d) és j) pontjával, 13. cikkével és 23. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (16), (18) és (36) preambulumbekezdéséből, valamint 3. cikkéből, hogy megengedett a Zakon za ubezhishteto i bezhantsite (a menedékről és a menekültekről szóló törvény) alapügyben szóban forgó 8. cikkének (9) bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés, amelynek alapján azon külföldi családtagjai is menekültnek minősülnek, akinek esetében elismerték a menekültjogállást, amennyiben mindez összeegyeztethető a családtagok személyes jogállásával, és nem állnak fenn a menekültjogállás elismerését kizáró nemzeti jogi okok? |
7) |
Az következik-e az üldöztetési okoknak a 2011/95 irányelv 10. cikkében foglalt szabályozásából, hogy az érintett származási országával szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt előterjesztett kérelem megalapozza az érintettnek az említett irányelv 10. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozását, illetve hogy a kérelem előterjesztése az irányelv 10. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti politikai véleménynek tekintendő? |
8) |
Az következik-e a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdéséből, hogy a bíróság köteles érdemben megvizsgálni a nemzetközi védelemre való jogosultság alátámasztására a bírósági eljárás során előadott, de a nemzetközi védelem megtagadásáról szóló határozattal szemben benyújtott keresetlevélben nem hivatkozott új indokokat? |
9) |
Az következik-e a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdéséből, hogy a bíróság ezen irányelv 33. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján köteles értékelni a nemzetközi védelem megtagadásáról szóló határozat megtámadása miatt indult bírósági eljárásban a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatóságát, amennyiben a megtámadott határozat a kérelmet – az irányelv 10. cikkének (2) bekezdése által előírtaknak megfelelően – először abból a szempontból értékelte, hogy a kérelmező menekültnek minősül-e, majd ezt követően abból a szempontból, hogy jogosult-e kiegészítő védelemre? |
(1) HL 2013. L 180., 60. o.; helyesbítés: HL 2016. L 198., 50. o.