Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62016CN0191

    C-191/16. sz. ügy: A Landgericht Berlin (Németország) által 2016. április 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Romano Pisciotti kontra Bundesrepublik Deutschland

    HL C 270., 2016.7.25, p. 29–30 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    25.7.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 270/29

    A Landgericht Berlin (Németország) által 2016. április 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Romano Pisciotti kontra Bundesrepublik Deutschland

    (C-191/16. sz. ügy)

    (2016/C 270/33)

    Az eljárás nyelve: német

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Landgericht Berlin

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Romano Pisciotti

    Alperes: Bundesrepublik Deutschland

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1)

    a)

    Olyan tárgykör-e a valamely tagállam és valamely harmadik állam közötti kiadatás, amely – az egyedi esettől függetlenül – sohasem tartozik a Szerződések tárgyi hatálya alá, és ezért a csak saját állampolgárok harmadik államoknak történő kiadatását megtiltó alkotmányjogi szabály (a jelen ügyben: a GG [alaptörvény] 16. cikke (2) bekezdése első mondatának) (szó szerinti) alkalmazása esetén nem kell figyelembe venni a hátrányos megkülönböztetésnek az EUMSZ 18. cikk első bekezdéséből eredő uniós jogi tilalmát?

    b)

    Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Eltérő választ kell-e adni az első kérdésre akkor, ha az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kiadatási egyezmény alapján, valamely tagállam és az Amerikai Egyesült Államok között történő kiadatás érintett?

    2)

    Amennyiben nem eleve kizárt a Szerződések alkalmazandósága a tagállamok és az Amerikai Egyesült Államok közötti kiadatások tekintetében:

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 18. cikk első bekezdését és a Bíróság azzal kapcsolatban kialakított vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, hogy a tagállam indokolatlanul megsérti a hátrányos megkülönböztetésnek az EUMSZ 18. cikk első bekezdéséből eredő tilalmát, ha valamely alkotmányjogi szabály (a jelen ügyben: a GG 16. cikke (2) bekezdésének első mondata) alapján harmadik államok kiadatás iránti megkeresései esetében eltérően kezeli a saját és más uniós tagállamok állampolgárait oly módon, hogy csak az utóbbiakat adja ki?

    3)

    Amennyiben a fent ismertetett esetekben a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó, az EUMSZ 18. cikk első bekezdéséből eredő általános tilalom megsértése állapítható meg:

    Úgy kell-e értelmezni a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, hogy a jelen ügyben szereplőhöz hasonló olyan helyzetben, amelyben a kiadatásnak a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóság általi engedélyezését kötelezően bírósági eljárásban elvégzett jogszerűségi felülvizsgálat előzi meg, amelynek eredménye azonban csak akkor köti a hatóságot, ha a bíróság megengedhetetlennek nyilvánítja a kiadatást, már a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó, az EUMSZ 18. cikk első bekezdéséből eredő tilalomnak az egyszerű megsértése esetén súlyos jogsértés állhat fenn, vagy nyilvánvaló jogsértésre van szükség?

    4)

    Amennyiben nincs szükség nyilvánvaló jogsértésre:

    Úgy kell-e értelmezni a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, hogy a jelen ügyben szereplőhöz hasonló helyzetben már csak ezért sem állapítható meg kellően súlyos jogsértés, ha – a Bíróság konkrét helyzetre (a jelen ügyben: a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó, az EUMSZ 18. cikk első bekezdéséből eredő általános tilalom alkalmazhatósága a tagállamok és az Amerikai Egyesült Államok közötti kiadatások területén) vonatkozó ítélkezési gyakorlata hiányában – a végrehajtó hatalom legfőbb nemzeti szerve a határozatának indokaként a nemzeti bíróságoknak az azonos ügyben korábban hozott határozataival való összhangra hivatkozhat?
    Top