27.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 245/32

—

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. február 12-i 2015/236/KKBP tanácsi határozatot (HL L 39., 2015.2.14., 18. o.), valamint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. február 12-i 2015/230/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 39., 2015.2.14., 3. o.), amennyiben e jogi aktusok a felperesre vonatkoznak;

—

másodlagosan állapítsa meg, hogy a (módosított) 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja (a továbbiakban: határozat), valamint a (módosított) 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 23. cikke (2) bekezdésének d) pontja (a továbbiakban: rendelet) jogellenesség miatt alkalmazhatatlan, amennyiben azok a felperesre vonatkoznak; és

—

kötelezze a Tanácsot az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Tanács azzal, hogy ugyanazon ténybeli állítások alapján vette újból jegyzékbe a felperest, mint amelyeket a Törvényszék a T-565/12. sz., NITC kontra Tanács ítéletben (2014. július 3., a továbbiakban: NITC kontra Tanács ítélet) elutasított, megsértette a res iudicata, a jogbiztonság, a bizalomvédelem, valamint a jogerő elvét, és megsértette a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikke értelmében vett hatékony jogorvoslathoz való jogát.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem tartotta tiszteletben a jegyzékbe vételhez szükséges releváns kritériumot, nevezetesen azt, hogy a felperes pénzügyi vagy logisztikai támogatást nyújt az iráni kormánynak. A pénzügyi támogatással kapcsolatos állítást a Törvényszék a NITC kontra Tanács ítéletben elutasította. A felperes nem biztosít pénzügyi előnyt az iráni kormánynak, és az iráni kormány nem részesül részvényesei útján vagy egyéb módon pénzügyi előnyben a felperes részéről. Ahogy az a NITC kontra Tanács ítéletben megállapításra került, a közvetett pénzügyi támogatás e kritérium teljesítéséhez nem elegendő. A logisztikai támogatással kapcsolatos állítás csak a NITC kontra Tanács ítéletben már kifejtett állítások átminősítése. Mindenesetre nincs meg a szükséges okozati összefüggés a felperes tevékenységei, valamint az atomfegyverek elterjedése között, és a felperes által nyújtott bármely támogatás legfeljebb közvetett logisztikai támogatás.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a felperes védelemhez való jogát, valamint a megfelelő ügyintézéshez és a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot. Különösen a Tanács a) nem tájékoztatta a felperest az újbóli jegyzékbe vételével összefüggő tényleges indokokról vagy nem mutatta be a felperessel szemben felhozott bizonyítékokat; és/vagy b) nem biztosított a felperesnek lehetőséget a tényleges indokokkal és/vagy az újbóli jegyzékbe vételét megelőzően a vele szemben felhozott bizonyítékokkal kapcsolatos álláspontjának az ismertetésére.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette – indokolás vagy arányosság hiányában – a felperes alapvető jogait, beleértve a tulajdona, a gazdasági tevékenység és a jóhírnév védelméhez való jogát. A megtámadott jogi aktusok messzemenő hatásokkal járnak a felperesre gazdasági tevékenységét, jóhírnevét, valamint világszerte a kereskedelmi hírnevét illetően. A felperes jegyzékbe vétele potenciálisan megsemmisítő hatásokkal járhat a felperes részvényesei nyugdíjalapjainak a kedvezményezettjeire is, akik mind ártatlan iráni polgárok, közöttük többen nyugdíjasok. A Tanács nem bizonyította, hogy a felperes pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak a befagyasztása valamely jogszerű célhoz kapcsolódik vagy azt valamely jogszerű cél igazolja, még kevésbé bizonyította azt, hogy a befagyasztás az ilyen céllal arányos.

5.

A jogellenesség megállapításának az alátámasztása érdekében felhozott ötödik jogalap azon alapul, hogy amennyiben – a második jogalap keretében felhozott érvekkel ellentétben – a határozat 20. cikke (1) bekezdésének c) pontját, valamint a rendelet 23. cikke (2) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják a) a közvetett pénzügyi támogatást és/vagy b) az olyan logisztikai támogatást, amelynek nincs kapcsolata az atomfegyverek elterjedésével, e kritériumok jogellenesek és a határozat, valamint a rendelet célkitűzéseihez képest aránytalanok. A kritériumok önkényes terjedelme és hatálya, amely az ilyen tág értelmezésből fakadhat, meghaladja az e célkitűzések eléréséhez megfelelő és szükséges korlátokat. A rendelkezés ezért jogellenes.