—

a Hauptzollamt Hannover képviseletében T. Röper,

—

az Amazon EU Sàrl képviseletében S. Maunz és H. Menzel Rechtsanwälte,

—

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendelettel (HL L 284., 1. o.) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; a továbbiakban: 2658/87 rendelet) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8543 70 10 és 8543 70 90 vámtarifaalszámának az értelmezésére irányul.

2

E kérelmet a Hauptzollamt Hannover (hannoveri fővámhivatal, Németország, a továbbiakban: HZA) és az Amazon EU Sàrl (a továbbiakban: Amazon) között az elektronikus könyvekhez való olvasógépek KN keretében történő tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő.

3

A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát, a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

4

A KN‑nek az alapügyben alkalmazandó változata a 2011. január 1‑jén hatályba lépett 861/2010 rendeletből adódik.

5

A KN első része a bevezető rendelkezések összességét tartalmazza. Ebben a részben az „Általános szabályokat” tartalmazó I. szakasznak „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. része a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[...]

[...]

6

A KN második része tartalmaz egy, „Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai” elnevezésű XVI. áruosztályt. Ezen áruosztály 3. megjegyzése a következőképpen szól:

„Eltérő rendelkezés hiányában az összetett gépet, a két vagy több gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett [helyesen: terveztek], úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.”

7

Az említett áruosztály magában foglalja az atomreaktorokra, a kazánokra, a gépekre és mechanikus berendezésekre, valamint ezek alkatrészeire vonatkozó 84. árucsoportot és az elektromos gépekre, az elektromos felszerelésekre és ezek alkatrészeire, a hangfelvevő és ‑lejátszó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékekre, ezek alkatrészeire és tartozékaira vonatkozó 85. árucsoportot. A 84. árucsoport 5 E) megjegyzése a következő:

„Azokat a gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukba, vagy azzal összekapcsolva működnek, és egy meghatározott, az adatfeldolgozáson kívüli feladatot látnak el, a feladatukat meghatározó, megfelelő vtsz. alá, vagy ennek hiányában más szóba jöhető [helyesen: gyűjtő] vtsz. alá kell besorolni.”

8

A KN 85. árucsoportja többek között a következő vámtarifaszámokat és vámtarifaalszámokat tartalmazza:

9

Az alapügyben érintett időszakban a KN 8543 70 90 vámtarifaalszáma alá tartozó gépekre és készülékekre vonatkozó behozatali vámtétel 3,7% volt, míg a KN 8543 70 10 vámtarifaalszáma alá tartozó gépek és készülékek vámmentességet élveztek.

10

A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése alapján és e rendelet 10 cikkében előírt eljárás szerint a Bizottság kidolgozza a KN magyarázó megjegyzéseit. A 2011. május 6‑án az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL C 137., 1. o.) közzétett, az alapügy tényállására alkalmazandó magyarázó megjegyzések a 8543 70 90 vámtarifaalszámmal kapcsolatban a következőket határozzák meg:

11

Az Amazon egy, többek között elektronikus könyvekhez való olvasógépeket importáló társaság. E készülékek a könyvek olvasásához szükséges eszköz mellett felolvasási opcióval, a hangfájlok lejátszására alkalmas programmal és szótárfunkcióval is rendelkeznek. Így az Oxford American Dictionary és az Oxford dictionary of English szótárak előre telepítve vannak e készülékeken, és további szótárakat is le lehet tölteni és telepíteni lehet rájuk.

12

Az Amazon által 2011 júniusában Németországba importált, elektronikus könyvekhez való olvasógépeket a KN 8543 70 90 vámtarifaalszáma alá sorolták be a hatáskörrel rendelkező vámhatóságok. 2011 júliusában az Amazon panaszt nyújtott be e besorolással szemben. 2011. október 20‑i határozatával az akkor hatáskörrel rendelkező Hauptzollamt Itzehoe (itzehoei fővámhivatal, Németország) ezen olvasógépeket a KN 8543 70 10 vámtarifaalszáma alá sorolta át. 2011. október 26‑án az Amazon kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kért a HZA‑tól, és javasolta, hogy az említett olvasógépeket a KN 8543 70 10 vámtarifaalszáma alá sorolják be. A HZA az így kibocsátott kötelező érvényű tarifális felvilágosításban azonban úgy határozott, hogy ugyanezen olvasógépeket a KN 8543 70 90 vámtarifaalszáma alá sorolja be azzal az indokkal, hogy ez utóbbiak fő funkciója az elektronikus formában tárolt könyvek megjelenítésében, és nem fordításban vagy szótárfunkcióban áll.

13

Az Amazon tehát keresetet indított a Finanzgericht Hamburg (hamburgi adóügyi bíróság, Németország) előtt, amely a 2013. február 14‑i ítéletével felszólította a HZA‑t, hogy olyan kötelező érvényű tarifális felvilágosítást bocsásson ki, amely az alapügyben szóban forgó olvasógépeket a KN 8543 70 10 vámtarifaalszáma alá sorolja be. A HZA felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a Bundesfinanzhofhoz (szövetségi adóügyi bíróság).

14

A kérdést előterjesztő bíróság azon az állásponton van, hogy amennyiben valamely készüléket a KN alá kell besorolni, az e készülék legpontosabb leírását magában foglaló vámtarifaalszámot előnyben kell részesíteni az általános meghatározásokra vonatkozó vámtarifaalszámokkal szemben. E bíróság hangsúlyozza, hogy nem teljesülnek a KN első része I. szakasza A. része 3. pontjának a) alpontjában kimondott általános értelmezési szabályok alkalmazásához megkövetelt feltételek, mivel nincs két olyan vámtarifaalszám, amelyeket figyelembe lehet venni az alapügyben szóban forgó olvasógépek besorolása érdekében. A KN 8543 70 90 vámtarifaalszáma ugyanis nem minősül ezen általános értelmezési szabály értelmében vett másik besorolási lehetőségnek. Mivel csak gyűjtő vámtarifaalszámnak minősül, ezt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha lehetetlen a más pontosabb vámtarifaalszám alá történő besorolás, ami nem áll fenn az alapügyben.

15

Ilyen körülmények között a Bundesfinanzhof úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

16

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy a fordító‑ vagy szótárfunkcióval ellátott, elektronikus könyvekhez való olvasógépet mint elektronikus fordítógép vagy szótár a 8543 70 10 vámtarifaalszám, vagy mint más elektronikus készülék a 8543 70 90 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

17

Mindenekelőtt pontosítani kell, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy az alapügyben szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást (Rohm Semiconductor ítélet, C‑666/13, EU:C:2014:2388, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

18

Különösen a nemzeti bíróságnak kell egy olyan esetben, mint amelyről az alapügyben szó van, meghatározni azt, hogy melyek a tarifális besorolás tárgyát képező termék fő és kiegészítő funkciói.

19

Márpedig, amint magából a jelen ítélet 15. pontjában hivatkozott, előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés szövegéből kitűnik, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a jelen előzetes döntéshozatali kérelem alapját képező ügyben szóban forgó olvasógépek fő funkciója az olvasófunkció.

20

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN‑vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd többek között: Digitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C‑382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

21

A kérdést előterjesztő bíróság helyesen jegyzi meg, hogy a KN‑ben nincs olyan vámtarifaalszám, amelynek a szövege kifejezetten olyan elektronikus készülékre utalna, amelynek a fő funkciója az olvasófunkció.

22

Azonban ebből nem lehet arra következtetni, hogy valamely készülék fő funkciójának pontosan megfelelő KN‑vámtarifaalszám hiányában e készüléket a kiegészítő funkcióinak valamelyike alapján egy meghatározott vámtarifaalszám alá kell besorolni.

23

Ugyanis valamely termék tarifális besorolását annak fő funkciójának a figyelembevételével kell elvégezni. Így a KN második része XVI. áruosztályának 3. megjegyzése előírja többek között, hogy több tevékenység elvégzésére tervezett gépet a rá jellemző fő művelet alapján kell besorolni.

24

Hasonlóképpen a Bíróság már hangsúlyozta, hogy valamely termék besorolása céljából szükséges figyelembe venni, hogy a fogyasztó szemében mi minősül fő vagy kiegészítő funkciónak (lásd ebben az értelemben: British Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, C‑288/09 és C‑289/09, EU:C:2011:248, 77. pont).

25

Valamely terméket tehát nem kiegészítő funkciói valamelyikének, hanem fő funkciójának a figyelembevételével kell besorolni akár abban az esetben is – mint amelyről az alapügyben szó van –, ha nincs olyan KN‑vámtarifaalszám, amely kimondottan e fő funkciónak felel meg.

26

A fenti megállapításokból következik, hogy a KN‑ben olyan vámtarifaalszám hiányában, amely valamely termék fő funkciójának felel meg, e terméket a KN valamely gyűjtő vámtarifaalszáma alá, a jelen esetben a 8543 70 90 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

27

Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a fordító‑ vagy szótárfunkcióval ellátott, elektronikus könyvekhez való olvasógépet a 8543 70 90 vámtarifaalszám, nem pedig a 8543 70 10 vámtarifaalszám alá kell besorolni, amennyiben e funkció nem minősül annak fő funkciójának, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

28

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a fordító‑ vagy szótárfunkcióval ellátott, elektronikus könyvekhez való olvasógépet a 8543 70 90 vámtarifaalszám, nem pedig a 8543 70 10 vámtarifaalszám alá kell besorolni, amennyiben e funkció nem minősül annak fő funkciójának, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.