14.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/22

1)

Az Európai Unió Bíróságának a C-100/12. sz. ügyben 2013. július 4-én hozott ítéletében az említett ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát képező olyan egyedi tényállás vonatkozásában – amikor csupán két vállalkozás vett részt a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban –megállapított elvek alkalmazhatóak-e – a jelen ügyben vitatott tényállás formai hasonlósága okán – az e bíróság előtt folyamatban lévő azon ügyben is, amelyben, jóllehet az eljárásban több, mint két vállalkozás vett részt, az ajánlatkérő szerv anélkül zárta ki az összes vállalkozást az eljárásból, hogy a jelen eljárásban érintett vállalkozásokon kívül a többi vállalkozás megtámadta volna e kizárást, és ily módon a jelen bíróság előtt folyamatban lévő jogvita ténylegesen csak két vállalkozást érint?

2)

Az európai uniós jog alkalmazásán keresztül megválaszolható kérdésekre korlátozódva ellentétes-e az uniós jog értelmezésével, így különösen az EUMSZ 267. cikkel a c.p.a. 99. cikke (3) bekezdésének azon eljárási jogi rendelkezése, amely rögzíti, hogy a Consiglio di Stato valamennyi tanácsát és kollégiumát köti a teljes ülése által megállapított valamennyi jogegységi elv, abban az esetben is, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a teljes ülés olyan elvet állapított vagy állapíthatott meg, amely ellentétes vagy összeegyeztethetetlen az európai uniós joggal, és így különösen

3)

a Consiglio di Stato olyan ügyben eljáró tanácsa vagy kollégiuma, amelyben kétség merül fel a teljes ülés által megállapított jogegységi elvnek az európai uniós joggal való összeegyeztethetősége vagy annak való megfelelősége tekintetében, köteles-e indokolt végzéssel a teljes ülés elé utalni a kereset tárgyában való döntéshozatalt, esetlegesen még azt megelőzően, hogy előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordulna a vitatott jogegységi elv európai megfelelőségének vagy összeegyeztethetőségének megállapítása céljából, illetve, épp ellenkezőleg, az Európai Unió jogának helyes értelmezése érdekében a Consiglio di Stato tanácsa vagy kollégiuma önállóan, mint utolsó fokon eljáró nemzeti bíróság az Európai Unió jogának bírósága minőségében terjeszthet-e vagy inkább köteles-e előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjeszteni az Európai Unió Bírósága elé?

4)

abban az esetben, ha az előző kérdésre adott válasz értelmében a Consiglio di Stato tanácsa vagy kollégiuma előzetes döntéshozatal céljából közvetlenül terjeszthet vagy köteles kérdést terjeszteni az Európai Unió Bírósága elé, illetve minden olyan esetben, amikor az Európai Unió Bírósága – még inkább a Consiglio di Stato teljes ülését követően – egyébként olyan értelemben foglalt állást, hogy az európai uniós jog helyes értelmezése nem, vagy csak részben egyeztethető össze a teljes ülés által megállapított valamely belső jogegységi elvvel, a Consiglio di Stato minden egyes tanácsa vagy kollégiuma mint az Európai Unió jogának utolsó fokon eljáró bírósága közvetlenül alkalmazhatja-e vagy köteles-e alkalmazni az európai uniós jogot az Európai Unió Bírósága által adott helyes értelmezés szerint, vagy épp ellenkezőleg, ezekben az esetekben is köteles-e indokolt végzéssel a kereset tárgyában való döntéshozatalt a teljes ülés elé utalni, ami azt jelenti, hogy ez utóbbi kizárólagos értékelési és mérlegelési hatáskörébe utalják az Európai Unió Bírósága által kötelező jelleggel megállapított uniós jog alkalmazását?

5)

végezetül, az Olasz Köztársaság közigazgatási eljárási rendszerének azon értelmezése, miszerint az Európai Unió Bírósága elé történő esetleges előzetes döntéshozatalra történő előterjesztésnek, illetve csak az ügy abban az esetben történő eldöntésének a teljes ülés kizárólagos mérlegelési hatáskörébe történő utalása, amennyiben e döntés az Európai Unió Bírósága által már meghatározott egységes uniós jogi elvek alkalmazásából következik, nem ellentétes-e az eljárás ésszerű időtartamának és a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárások tárgyában előterjesztett jogorvoslat gyors benyújtása lehetőségének elvén túl azon követelménnyel is, hogy valamennyi tagállami bíróság teljes mértékben és gondosan érvényesítse az európai uniós jogot az Európai Unió Bírósága által meghatározott helyes értelmezésnek szigorúan megfelelve, az európai uniós jog úgynevezett „hatékony érvényesülése” és e jognak a tagállamok nemzeti jogával (nem csak anyagi, hanem eljárási jogával is) (a jelen esetben az Olasz Köztársaság közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyve 99. cikkének (3) bekezdésével) szembeni elsőbbsége elvének legteljesebb kiterjesztése céljából?