Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011CN0601

    C-601/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik kibővített tanács) T-257/07. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítélete ellen a Francia Köztársaság által 2011. november 28-án benyújtott fellebbezés

    HL C 80., 2012.3.17, p. 5–6 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    17.3.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 80/5


    A Törvényszék (harmadik kibővített tanács) T-257/07. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítélete ellen a Francia Köztársaság által 2011. november 28-án benyújtott fellebbezés

    (C-601/11. P. sz. ügy)

    2012/C 80/07

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Fellebbező: Francia Köztársaság (képviselők: E. Belliard, G. de Bergues, C. Candat, S. Menez és R. Loosli-Surrans meghatalmazottak)

    A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

    helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-257/07 sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítéletét;

    hozzon jogerős határozatot az ügyben, és semmisítse meg az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének módosításáról szóló, 2008. június 17-i 746/2008/EK bizottsági rendeletet (1), vagy utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez; és

    a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetének alátámasztása érdekében a francia kormány négy jogalapra hivatkozik.

    A fellebbező az első jogalapjában azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, amikor nem válaszolt a jogilag megkövetelt módon egyfelől a rendelkezésre álló tudományos adatok Bizottság általi figyelemvételének hiányára alapított kifogásaira, amennyiben a Törvényszék — tévesen — úgy ítélte meg, hogy e kifogások arra irányulnak, hogy a Bizottságnak azt róják fel, hogy nem volt ezen adatokról tudomása; másfelől a francia kormánynak a 999/2001 rendelet 24a. cikkének megsértésére alapított kifogásaira, amennyiben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy e kifogások annak igazolására irányulnak, hogy a vitatott intézkedések alkalmasak voltak a magas szintű egészségvédelem biztosítására.

    A második jogalapjában, amely három részből áll, a francia kormány azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az előtte felhozott tényeket. Így a fellebbező elsőként azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2007. március 8-i és 2008. január 24-i véleményét, amikor megállapította, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hiba elkövetése nélkül vonhatta le azt a következtetést e véleményekből, hogy a BSE-n kívüli TSE-k emberre való átvihetőségének kockázata rendkívül alacsony (a jogalap első része). A jogalap második részében a fellebbező ezt követően azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az EFSA 2005. május 17-i és szeptember 26-i véleményét, amikor megállapította, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hiba elkövetése nélkül ítélhette meg úgy, hogy a gyorstesztek megbízhatóságára vonatkozó, e véleményekben szereplő értékelés érvényes e teszteknek a juh-és kecskehús emberi fogyasztásra bocsátásának ellenőrzése keretében történő alkalmazására is. A jogalap harmadik részében a francia kormány végül azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az elé terjesztett tényeket, amikor megállapította, hogy a Bizottság által a 746/2008 rendeletben szereplő vitatott intézkedések elfogadásának igazolása céljából hivatkozott tudományos adatok összessége új elemnek minősül a korábbi megelőző intézkedésekhez képest.

    A francia kormány a harmadik jogalapjában azt állítja, hogy a Törvényszék hibát vétett a tények jogi minősítése során, amikor a Bizottság által hivatkozott tudományos adatokat olyan jellegű új tényeknek minősítette, mint amelyek módosítják a kockázat megítélését, vagy bizonyítják, hogy e kockázat a meglévő intézkedéseknél kevésbé korlátozó intézkedésekkel is megelőzhető lett volna.

    A negyedik jogalapjában, amely három részből áll, a fellebbező úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az elővigyázatosság elvének alkalmazása során. Ezzel kapcsolatban a fellebbező elsőként azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság nem sértette meg a 999/2001 rendelet 24a. cikkének rendelkezéseit, mivel a Törvényszék szerint a Bizottság tiszteletben tartotta az EK 152. cikk (1) bekezdésében foglalt, az egészségvédelem magas szintű fenntartására irányuló kötelezettséget. E jogalap második részében ezt követően a francia kormány azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor feltételezte, hogy a Bizottság által a 746/2008 rendelet elfogadásának igazolására felhozott tudományos adatok mindenképpen az elfogadhatónak ítélt kockázati szint növekedését eredményezik. Másodlagosan a francia kormány azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta megvizsgálni, hogy az elfogadhatónak ítélt kockázati szint meghatározásakor a Bizottság figyelembe vette-e a TSE emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak súlyát és visszafordíthatatlanságát. A jogalap harmadik részében a francia kormány végül azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta jogot, amikor nem vette figyelembe azt, hogy a 746/2008 rendelet nem a korábbi megelőző intézkedéseket váltja fel, hanem azokat enyhébb alternatív intézkedésekkel egészíti ki.


    (1)  HL L 202., 11. o.


    Top