This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62011CN0601
Case C-601/11 P: Appeal brought on 28 November 2011 by the French Republic against the judgment of the General Court (Third Chamber, Extended Composition) delivered on 9 September 2011 in Case T-257/07 France v Commission
C-601/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik kibővített tanács) T-257/07. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítélete ellen a Francia Köztársaság által 2011. november 28-án benyújtott fellebbezés
C-601/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik kibővített tanács) T-257/07. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítélete ellen a Francia Köztársaság által 2011. november 28-án benyújtott fellebbezés
HL C 80., 2012.3.17, p. 5–6
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
17.3.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 80/5 |
A Törvényszék (harmadik kibővített tanács) T-257/07. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítélete ellen a Francia Köztársaság által 2011. november 28-án benyújtott fellebbezés
(C-601/11. P. sz. ügy)
2012/C 80/07
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Francia Köztársaság (képviselők: E. Belliard, G. de Bergues, C. Candat, S. Menez és R. Loosli-Surrans meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
— |
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-257/07 sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítéletét; |
— |
hozzon jogerős határozatot az ügyben, és semmisítse meg az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének módosításáról szóló, 2008. június 17-i 746/2008/EK bizottsági rendeletet (1), vagy utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez; és |
— |
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a francia kormány négy jogalapra hivatkozik.
A fellebbező az első jogalapjában azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, amikor nem válaszolt a jogilag megkövetelt módon egyfelől a rendelkezésre álló tudományos adatok Bizottság általi figyelemvételének hiányára alapított kifogásaira, amennyiben a Törvényszék — tévesen — úgy ítélte meg, hogy e kifogások arra irányulnak, hogy a Bizottságnak azt róják fel, hogy nem volt ezen adatokról tudomása; másfelől a francia kormánynak a 999/2001 rendelet 24a. cikkének megsértésére alapított kifogásaira, amennyiben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy e kifogások annak igazolására irányulnak, hogy a vitatott intézkedések alkalmasak voltak a magas szintű egészségvédelem biztosítására.
A második jogalapjában, amely három részből áll, a francia kormány azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az előtte felhozott tényeket. Így a fellebbező elsőként azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2007. március 8-i és 2008. január 24-i véleményét, amikor megállapította, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hiba elkövetése nélkül vonhatta le azt a következtetést e véleményekből, hogy a BSE-n kívüli TSE-k emberre való átvihetőségének kockázata rendkívül alacsony (a jogalap első része). A jogalap második részében a fellebbező ezt követően azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az EFSA 2005. május 17-i és szeptember 26-i véleményét, amikor megállapította, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hiba elkövetése nélkül ítélhette meg úgy, hogy a gyorstesztek megbízhatóságára vonatkozó, e véleményekben szereplő értékelés érvényes e teszteknek a juh-és kecskehús emberi fogyasztásra bocsátásának ellenőrzése keretében történő alkalmazására is. A jogalap harmadik részében a francia kormány végül azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az elé terjesztett tényeket, amikor megállapította, hogy a Bizottság által a 746/2008 rendeletben szereplő vitatott intézkedések elfogadásának igazolása céljából hivatkozott tudományos adatok összessége új elemnek minősül a korábbi megelőző intézkedésekhez képest.
A francia kormány a harmadik jogalapjában azt állítja, hogy a Törvényszék hibát vétett a tények jogi minősítése során, amikor a Bizottság által hivatkozott tudományos adatokat olyan jellegű új tényeknek minősítette, mint amelyek módosítják a kockázat megítélését, vagy bizonyítják, hogy e kockázat a meglévő intézkedéseknél kevésbé korlátozó intézkedésekkel is megelőzhető lett volna.
A negyedik jogalapjában, amely három részből áll, a fellebbező úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az elővigyázatosság elvének alkalmazása során. Ezzel kapcsolatban a fellebbező elsőként azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság nem sértette meg a 999/2001 rendelet 24a. cikkének rendelkezéseit, mivel a Törvényszék szerint a Bizottság tiszteletben tartotta az EK 152. cikk (1) bekezdésében foglalt, az egészségvédelem magas szintű fenntartására irányuló kötelezettséget. E jogalap második részében ezt követően a francia kormány azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor feltételezte, hogy a Bizottság által a 746/2008 rendelet elfogadásának igazolására felhozott tudományos adatok mindenképpen az elfogadhatónak ítélt kockázati szint növekedését eredményezik. Másodlagosan a francia kormány azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta megvizsgálni, hogy az elfogadhatónak ítélt kockázati szint meghatározásakor a Bizottság figyelembe vette-e a TSE emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak súlyát és visszafordíthatatlanságát. A jogalap harmadik részében a francia kormány végül azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta jogot, amikor nem vette figyelembe azt, hogy a 746/2008 rendelet nem a korábbi megelőző intézkedéseket váltja fel, hanem azokat enyhébb alternatív intézkedésekkel egészíti ki.
(1) HL L 202., 11. o.