12.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 46/7

1.

Kötelezi-e az uniós jog elsőbbségének elve (principe de primauté) a nemzeti bíróságot arra, hogy egészében és azonnal hajtson végre közvetlen hatállyal rendelkező uniós jogszabályokat, mellőzve az olyan uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabályok alkalmazását, amelyeket a tagállam alkotmányos rendjének alapját képező elvek végrehajtása során fogadtak el?

2.

A nemzeti jog és az EJEE összeütközése esetén, az EUSZ 6. cikkben az EJEE-re történő hivatkozás kötelezi-e a nemzeti bíróságot az EJEE 14. cikkének és a 12. sz. kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkének közvetlen alkalmazására, mellőzve az összeegyeztethetetlen nemzeti jogszabály alkalmazását, anélkül, hogy a nemzeti bíróság előzetesen köteles lenne a nemzeti alkotmánybírósághoz alkotmányossági kérdést előterjeszteni?

3.

Ellentétes-e az uniós joggal — különösen az EUSZ 2. és az EUSZ 6. cikkel, a Charta 21. és 34. cikkével, a 2000/43/EK irányelvvel és a 2003/109/EK irányelvvel — az olyan nemzeti [helyesen: megyei] szabályozás, mint amilyen a 670/1972. sz. köztársasági elnöki rendeletnek az 1998. évi 13. sz. megyei törvény 1. és 5. cikkével összefüggésben értelmezett 15. cikkének (3) bekezdése [helyesen: (2) bekezdése], valamint a 2009. július 20-i 1865. sz. megyei tanácsi határozat, amennyiben az az egyes juttatások, különösen az úgynevezett lakhatási támogatás megítélésénél akként tulajdonít jelentőséget az állampolgárságnak, hogy a lakóhellyel rendelkező, közösségi (olasz és nem olasz) állampolgárokkal szemben hátrányosabb bánásmódban részesíti a huzamos tartózkodási engedéllyel, valamint lakóhellyel rendelkező, Unión kívüli munkavállalókat, illetve a hontalanokat?

4.

Az Európai Unió alapelveinek — így a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a jogbiztonság követelményének — megsértése esetén, egy olyan nemzeti átültető jogszabály tekintetében, amely lehetővé teszi a bíróság számára „a jogsértő magatartástól való eltiltást és a hátrányos megkülönböztetés körülményei és következményei függvényében bármely alkalmas intézkedés elfogadását”, valamint előírja „a még fennálló hátrányosan megkülönböztető magatartás, eljárás vagy cselekedet abbahagyására és a következmények elhárítására való kötelezést”, és lehetővé teszi „a megállapított hátrányos megkülönböztetések megszüntetésére vonatkozó tervnek a határozatban megállapított határidőn belül történő elkészítésére való kötelezést a jogsértés megismétlésének elkerülése érdekében”, úgy kell-e értelmezni a 2000/43/EK irányelv 15. cikkének azon részét, amely előírja, hogy a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, hogy az — a megállapított hátrányos megkülönböztetések és a megszüntetendő következmények között — magában foglalja — a fordított irányú igazolatlan hátrányos megkülönböztetések megelőzése érdekében is — a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő személyeket érő összes jogsértést, még ha azok nem is képezik a jogvita tárgyát?

5.

Ellentétes-e az uniós joggal — különösen az EUSZ 2. és az EUSZ 6. cikkel, a Charta 21. és 34. cikkével, a 2000/43/EK irányelvvel és a 2003/109/EK irányelvvel — az olyan nemzeti [helyesen: megyei] szabályozás, amely csak a Közösségen kívüli állampolgároktól követel meg további 3 éves munkaviszonyt a lakhatási támogatás feltételéül — a lakóhellyel rendelkező, közösségi (olasz és nem olasz) állampolgároktól eltérően, akikkel csak abban a tekintetben egyenrangúak, hogy nekik is több mint öt éve kell rendelkezniük lakóhellyel a megye területén?

6.

Ellentétes-e az uniós joggal — különösen az EUSZ 2. és az EUSZ 6. cikkel, valamint a Charta 1., 21. és 34. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 18., EUMSZ 45. és EUMSZ 49. cikkel — az olyan nemzeti [helyesen: megyei] szabályozás, amely a lakhatási támogatásban való részesülés feltételéül kötelezően előírja a lakóhellyel rendelkező, közösségi (olasz és nem olasz) állampolgárok számára, hogy nyilatkozatot tegyenek az Alto Adige/Südtirol területén elismert három nyelvcsoport egyikéhez való etnikai tartozásukról?

7.

Ellentétes-e az uniós joggal — különösen az EUSZ 2. és az EUSZ 6. cikkel, valamint a Charta 21. és 34. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 18., EUMSZ 45. és EUMSZ 49. cikkel — az olyan nemzeti [helyesen: megyei] szabályozás, amely a lakhatási támogatásban való részesülés feltételéül kötelezően előírja a lakóhellyel rendelkező, közösségi (olasz és nem olasz) állampolgárok számára, hogy legalább öt éve lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkezzenek a megye területén?