EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010CN0297

C-297/10. sz. ügy: A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2010. június 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Sabine Hennings kontra Eisenbahn-Bundesamt

HL C 260., 2010.9.25, p. 3–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

25.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/3


A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2010. június 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Sabine Hennings kontra Eisenbahn-Bundesamt

(C-297/10. sz. ügy)

()

2010/C 260/03

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesarbeitsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Sabine Hennings

Alperes: Eisenbahn-Bundesamt

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

következő kérdéseket terjeszti az Európai Unió Bírósága elé:

1.

A kollektív szerződést kötő felek elsődleges jog által biztosított kollektív tárgyaláshoz való jogára (jelenleg az Alapjogi Charta 28. cikke) is figyelemmel ellentétes-e az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek a 2000/78/EK irányelvvel (1) pontosított elsődleges jogi tilalmával (jelenleg az Alapjogi Charta 21. cikkének (1) bekezdése) a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó kollektív szerződésben rögzített olyan díjazási szabályozás, amely, mint a Bundes-Angestelltentarifvertrag (a szövetségi munkavállalók kollektív szerződése, a továbbiakban: BAT) — a Vergütungstarifvertrag Nr. 35 zum BAT-tal (a BAT-hoz kapcsolódó 35. sz. bér-kollektívszerződés) összefüggésben értelmezett — 27. §-a, az egyes fizetési fokozatok alapbéreit életkori csoportok szerint határozza meg?

2.

Ha az első kérdésre az Európai Unió Bírósága vagy a Bíróság előzetes döntésében foglalt előírások alapján a Bundesarbeitsgericht igenlő választ ad:

a)

Biztosít-e a kollektív tárgyaláshoz való jog mérlegelési mozgásteret a kollektív szerződést kötő felek részére egy ilyen hátrányos megkülönböztetés oly módon történő kiküszöbölésére, hogy az alkalmazottakat a régi kollektív szerződéses rendszerben megszerzett jogaik megőrzése mellett egy új, a tevékenységen, teljesítményen és tapasztalaton alapuló díjazási rendszerbe vezetik át?

b)

A 2. pont a) alpontjában foglalt kérdésre mindenképpen igenlő válasz adandó-e akkor, ha az átvezetett alkalmazottaknak az új kollektív szerződésben rögzített díjazási rendszer valamely besorolási fokozatán belüli fizetési fokozatba való végleges besorolása nem csupán a régi kollektív szerződéses rendszerben elért életkori csoporttól függ, és ha az új rendszer egy magasabb fizetési fokozatába került alkalmazottak általában nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, mint az alacsonyabb fokozatba sorolt alkalmazottak?

3.

Ha a 2. pont a) és b) alpontjában foglalt kérdésekre az Európai Unió Bírósága vagy a Bíróság előzetes döntésében foglalt előírások alapján a Bundesarbeitsgericht nemleges választ ad:

a)

Igazolható-e azzal az életkoron alapuló közvetett hátrányos bánásmód, hogy a megszerzett szociális jogok megőrzésének törvényes céljáról van szó, és hogy e cél elérésének megfelelő és szükséges eszköze, hogy egy átmeneti szabályozással az idősebb és a fiatalabb foglalkoztatottakkal szemben ideiglenesen továbbra is eltérő bánásmódot alkalmazzanak, ha ezt az eltérő bánásmódot fokozatosan megszüntetik, és gyakorlatilag az egyetlen alternatíva az idősebb foglalkoztatottak díjazásának csökkentése lenne?

b)

Figyelemmel a kollektív tárgyaláshoz való jogra és az ahhoz kapcsolódó kollektív szerződéskötési szabadságra a 3. pont a) alpontjában foglalt kérdésre mindenképpen igenlő válasz adandó-e akkor, ha a kollektív szerződést kötő felek ilyen átmeneti szabályozásban állapodnak meg?

4.

Ha a 3. pont a) és b) alpontjában foglalt kérdésekre az Európai Unió Bírósága vagy a Bíróság előzetes döntésében foglalt előírások alapján a Bundesarbeitsgericht nemleges választ ad:

Minden esetben úgy lehet-e csak kiküszöbölni az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés elsődleges jogi tilalmának egy kollektív szerződéses díjazási rendszert jellemző és azt összességében érvénytelenítő megsértését, hogy az uniós joggal összhangban álló újraszabályozás hatálybalépéséig a kollektív szerződésben rögzített díjazási szabályok alkalmazása során mindig a legmagasabb életkori csoportot kell alapul venni, figyelemmel az érintett munkáltatókat azzal kapcsolatban terhelő többletköltségekre és a kollektív szerződést kötő felek kollektív tárgyaláshoz való jogára is?

5.

Amennyiben a negyedik kérdésre az Európai Unió Bírósága vagy a Bíróság előzetes döntésében foglalt előírások alapján a Bundesarbeitsgericht nemleges választ ad:

A kollektív szerződést kötő felek kollektív tárgyaláshoz való jogára tekintettel összeegyeztethető lenne-e az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és e tilalom megsértése esetén alkalmazandó hatékony szankció szükségességével az, hogy a kollektív szerződést kötő felek részére egy belátható határidőt (például hat hónapot) biztosítanak, hogy a megállapodásuk alapján létrejött díjazási rendszer érvénytelenségét visszaható hatállyal kiküszöböljék, utalva ezzel együtt arra, hogy amennyiben a határidőn belül az uniós joggal összhangban álló újraszabályozásra nem kerül sor, a kollektív szerződés alkalmazása során mindenkor a legmagasabb életkori csoportot kell majd alapul venni, és adott esetben az uniós joggal összhangban álló újraszabályozás visszaható hatályú alkalmazásához mekkora időbeli mozgásteret lehetne ennek során a kollektív szerződést kötő felek részére biztosítani?


(1)  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303, 16. o.)


Top