52022PC0144

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (az építési termékekről szóló rendelet) harmonizált feltételeket állapít meg az építési termékek forgalmazására vonatkozóan. Az építési termékekről szóló rendelet biztosítja az egységes piac zavartalan működését és az építési termékek szabad mozgását az EU-ban. Ezt harmonizált műszaki előírások révén teszi, amelyek közös műszaki nyelvezetet határoznak meg az építési termékek teljesítményének vizsgálati és közlési módjára vonatkozóan (például tűzzel szembeni viselkedés, hővezetés, hangszigetelés). A szabványok használata az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL) való hivatkozás esetén kötelező. Az ilyen szabványok hatálya alá tartozó építési termékeken fel kell tüntetni a CE-jelölést, amely jelzi, hogy megfelelnek a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak. Az ilyen termékek ezt követően szabadon forgalmazhatók az egységes piacon. Az uniós tagállamok nem írhatnak elő további jelöléseket, tanúsítványokat vagy vizsgálatokat. Az építési termékekről szóló rendelet nem határoz meg termékekre vonatkozó követelményeket. A tagállamok felelnek az épületekre és egyéb építményekre vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi és energetikai követelményekért.

A Bizottság az építési termékekről szóló rendeletről szóló 2016. évi végrehajtási jelentésében 2 azonosított bizonyos olyan hiányosságokat a rendelet végrehajtása tekintetében, illetve számos, többek között a szabványosításhoz, a mikrovállalkozások számára történő egyszerűsítéshez, a piacfelügyelethez és az érvényesítéshez kapcsolódó kihívást, amely további vizsgálatra és megvitatásra szorul. Az építési termékekről szóló rendelet értékelése 3 , a REFIT-platform véleménye, valamint a tagállamok és az érdekelt felek visszajelzései egyértelműen rámutattak a keret hiányosságaira, amelyek akadályozzák az építési termékek egységes piacának működését, és ezáltal az építési termékekről szóló rendelet célkitűzéseinek elérését.

A 2016. novemberi „Tiszta energia minden európainak” közlemény 4 hangsúlyozta, hogy az építési termékek továbbra is töredezett egységes piacának hatékonyabb működésével fel kell szabadítani a növekedési és foglalkoztatási potenciált. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény 5 , a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 6 és az épületkorszerűsítési programról szóló közlemény 7 kiemelte az építési termékekről szóló rendelet szerepét az energia- és erőforrás-hatékony épületekre és felújításokra irányuló erőfeszítésekben, valamint az építési termékek fenntarthatóságának kezelésében. Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvre irányuló javaslat 8 kiemelte az épületek és építőanyagok teljes életciklusra számított ÜHG-kibocsátásának fontosságát az új épületek 2030-tól számított globális felmelegedési potenciáljának kiszámítása szempontjából. Az uniós erdőstratégiában 9 és a fenntartható szénkörforgásokról szóló közleményben 10 a Bizottság bejelentette, hogy az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatával összefüggésben szabványos, szilárd és átlátható módszertant dolgoz ki az építési termékek éghajlati előnyeinek, valamint a szén-dioxid-leválasztásnak és -hasznosításnak a számszerűsítésére. Emellett mind az Európai Parlament, mind a Tanács olyan intézkedésekre szólított fel, amelyek előmozdítják az építési termékek körforgásos jellegét, felszámolják az építési termékek egységes piacán fennálló akadályokat, és hozzájárulnak az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez 11 .

Ezért az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatának két általános célkitűzése: 1. az építési termékek jól működő egységes piacának megvalósítása, valamint 2. a zöld és digitális átállás célkitűzéseihez való hozzájárulás, különös tekintettel a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságra.

Ez a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) egyik kezdeményezése, mivel a javaslat összhangban van a REFIT program céljaival, amelyek az uniós jogszabályok egyszerűbbé, célzottabbá és könnyebben teljesíthetővé tételére törekednek 12 .

Ez a javaslat az alábbi problémák megoldására törekszik:

1. probléma: Nem jött létre az építési termékek egységes piaca.

Az építési termékekről szóló rendelet központi elemét képező szabványosítási folyamat alulteljesít. Az elmúlt években az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott harmonizált szabványtervezetekre ritkán lehetett az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL) hivatkozni, főként a jogi hiányosságok miatt. Az építési termékekre vonatkozó naprakész harmonizált szabványokra való hivatkozás hiánya olyan kulcsfontosságú tényező, amely gátolja az egységes piac zavartalan működését, kereskedelmi akadályokat hoz létre, valamint többletköltségeket és adminisztratív terheket ró a gazdasági szereplőkre. Az elavult harmonizált szabványok azt is jelentik, hogy ezek nem mindig relevánsak a piac szempontjából, mivel a folyamat nem tud lépést tartani az ágazat fejlődésével. Ezenkívül a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a tagállamok szabályozási igényeinek kielégítését. E hiányosságok miatt a tagállamok nemzeti védjegyeket, tanúsítványokat és jóváhagyásokat alkalmaznak. Ez sérti az építési termékekről szóló rendeletet, és nem áll összhangban az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával. Emellett a hagyományos szabványosítási mód alulteljesítése miatt fokozatosan nőtt a munkateher a CE-jelölés alternatív módon, európai értékelési dokumentumokon (EAD) keresztül történő megszerzése tekintetében. A munkateher növekedése ezért oda vezetett, hogy a Bizottságnak több időre volt szüksége az értékelések elvégzéséhez, és ez akár a rendszer megbénulásának kockázatával is járhat.

2. probléma: Végrehajtással kapcsolatos kihívások nemzeti szinten.

Ezek a problémák hozzájárulnak a jogi keret összetettségéhez, valamint ahhoz is, hogy a piacfelügyeleti tevékenységek (minőségük és eredményességük tekintetében) tagállamonként igen eltérőek. A nem hatékony piacfelügyelet és érvényesítés általában korlátozza a szabályozási keretbe vetett bizalmat, és ezért visszatartja a vállalatokat a jogszabályok betartásától.

A végrehajtási jelentés feltárta a bejelentett szervezetek működéséhez kapcsolódó hátrányokat, és rámutatott arra, hogy az építési termékekről szóló rendelet vonatkozó rendelkezései tekintetében hasznos lenne a nagyobb pontosság, például a vonatkozó követelmények (az építési termékekről szóló rendelet 43. cikke), a vonatkozó operatív kötelezettségek (52. cikk) és az összehangolásuk (55. cikk) tekintetében.

3. probléma: A jogi keret összetettsége/nem valósult meg az egyszerűsítés.

A harmonizált műszaki előírások közös műszaki nyelvezetet határoznak meg az építési termékek teljesítményének vizsgálati és közlési módjára vonatkozóan (például tűzzel szembeni viselkedés, hővezetés, hangszigetelés). Az építési termékekről szóló rendelet szerinti CE-jelölés az építési termék teljesítményének értékeléséhez, nem pedig a termékkövetelményeknek való megfeleléséhez kapcsolódik, mivel ezeket nem az építési termékekről szóló rendelet határozza meg. Mivel ez az új jogszabályi keret egyéb rendelkezéseihez képest meglehetősen kivételes helyzet, a CE-jelölés jelentését gyakran félreértik és félreértelmezik.

Az építési termékekről szóló rendelet egyéb rendelkezései nem elég egyértelműek, vagy átfedéseket eredményeznek vagy magában a kereten belül (például átfedés a teljesítménynyilatkozathoz és a CE-jelöléshez szükséges információk között), vagy az építési termékekről szóló rendelet és más uniós jogszabályok között (az építési termékekről szóló rendelet és a környezetbarát tervezésről szóló irányelv 13 értelmében egyes építési termékek esetében a CE-jelölés megszerzésének potenciálisan párhuzamos módjai). Emellett a rendelkezések ismeretének és egyértelműségének hiánya miatt korlátozott az építési termékekről szóló rendelet főként kkv-kat célzó egyszerűsítési rendelkezéseinek 14 alkalmazása. A legkisebb vállalatok viselik a legnagyobb adminisztratív terhet. Az átfedések és következetlenségek nem hatékony megoldásokhoz vezetnek.

Emellett nem vonatkoznak konkrét rendelkezések a digitális formátumban történő információszolgáltatásra. Ez különösen azért jelent majd kihívást, mert – a gyártástól az épületbe való beépítésig és a bontásig – megbízható termékinformációkra lesz szükség a digitális épületnaplók 15 , a Level(s) 16 vagy az épületek fenntarthatósági teljesítményének értékelésére és az arról való jelentéstételre szolgáló egyéb eszközök összefüggésében.

4. probléma: Az építési termékekről szóló rendelet nem képes megvalósítani olyan tágabb szakpolitikai prioritásokat, mint a zöld és digitális átállás, illetve a termékbiztonság.

Az építési termékek teljesítményének értékelésére rendelkezésre álló harmonizált módszerek csak néhány, a környezeti hatásokhoz, például a szennyezéshez kapcsolódó elemet fednek le, de a természeti erőforrások fenntartható használata tekintetében nem kerültek meghatározásra. Az építési termékekről szóló rendelet továbbá nem teszi lehetővé az építési termékekre vonatkozó környezetvédelmi, funkcionális és biztonsági termékkövetelmények megállapítását, és ezáltal akadályozza a nem megfelelő teljesítménnyel kapcsolatos problémák megoldásának lehetőségét. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a szén-dioxid-tároló építési termékek ösztönzőinek és keresletének előmozdítása érdekében azonban koherens és átlátható információkra van szükség az építési termékek éghajlati, környezeti és fenntarthatósági teljesítményéről, valamint a termékek olyan eredendő jellemzőinek szabályozhatóságáról, mint a tartósság vagy javíthatóság. Az építési termékek körforgásos jellegének megerősítése az EU rezilienciáját is erősíteni fogja az építőanyagokhoz való hozzáférés tekintetében 17 . Ezenkívül az építési termékekre vonatkozó digitális információk nem elégségesek a körforgásosság és a fenntarthatóság céljainak eléréséhez, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok (például az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv vagy a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet) által előírt információk biztosításához.

Az építési termékekről szóló rendelet jelentősen korlátozza az ágazat lehetőségeit azzal kapcsolatban, hogy következetes és harmonizált módon nyilatkozzon a vonatkozó termékek teljesítményéről, és különbséget tegyen a termékek között az éghajlati, környezeti és fenntarthatósági teljesítmények tekintetében. Emellett jelentősen korlátozza a tagállamok lehetőségeit azzal kapcsolatban, hogy az épületekre vonatkozóan nemzeti követelményeket határozzanak meg, vagy fenntarthatósági célkitűzésekre vonatkozó kritériumokat építsenek be a közbeszerzésbe az egységes piac működésének veszélyeztetése nélkül.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A kezdeményezés összhangban van a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel, mivel hozzájárul az európai zöld megállapodás (különösen az épületkorszerűsítési program) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv zöld átállással kapcsolatos célkitűzéseihez. Előmozdítja az építési termékek környezetbarátabb gyártását, újrafelhasználását, újragyártását és újrafeldolgozását. Biztosítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Támogatja az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát azáltal, hogy tájékoztatást nyújt az építési termékek környezeti teljesítményéről, és ennélfogva megkönnyíti az épületek energiahatékonyságának, globális felmelegedési potenciáljának, valamint a szén-dioxid-tároláshoz kapcsolódó szén-dioxid-eltávolításnak a kiszámítását.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv bejelentette a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezést, amelynek célja, hogy a termékeket alkalmassá tegye a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra, különösen a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet elfogadásával. Azokban az esetekben, amikor termékspecifikus uniós jogszabályok – mint ez a javaslat – szabályozzák a termékek környezeti és éghajlati fenntarthatósági szempontjait, a további szakpolitikai és jogalkotási fejlesztést továbbra is a célzott eszköz révén kell megvalósítani a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet szigorának megfelelően. Ez hozzájárul az egyes termékekre vonatkozó uniós szabályok jobb koherenciájához, és elkerülhetők lesznek a gazdasági szereplők adminisztratív terhei, akiknek egyébként meg kellene felelniük a különböző uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

Ezért tekintettel az építési termékek környezeti és strukturális teljesítménye közötti szoros összefüggésekre, beleértve az egészségügyi és biztonsági szempontokat, ez a javaslat fenntarthatósági követelményeket állapít meg az építési termékekre vonatkozóan. Különleges körülmények azonban indokolhatják az építési termékekre vonatkozó célzott beavatkozást a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletnek megfelelően. Ez a helyzet áll fenn például az energiafogyasztást befolyásoló építési termékek – például a szilárd tüzelőanyaggal működő kályhák – esetében, amelyeket a környezetbarát tervezésről szóló hatályos irányelv már szabályoz.

Az „Új európai iparstratégia” című, 2020. márciusi közlemény 18 tervet határoz meg az uniós ipar számára arra vonatkozóan, hogy vezető szerepet töltsön be a zöld és digitális kettős átállásban, a versenyképesség fokozása érdekében a hagyományai, vállalkozásai és polgárai erősségére építve. E célok elérése érdekében ipari ökoszisztéma-alapú megközelítés meghatározására került sor a szükségletek jobb összekapcsolása és az egyes értékláncok kulcsfontosságú szereplőinek támogatása érdekében. A 2020. évi új iparstratégia frissítéséről szóló közlemény 19 szerint az építőipar az olyan kiemelt ökoszisztémák közé tartozik, amelyek a legfontosabb kihívásokkal néznek szembe az éghajlati és fenntarthatósági célok elérése és a digitális transzformáció megvalósítása terén, és amelyek versenyképessége ettől függ. A frissített iparstratégia részeként a Bizottság az iparral, az érdekelt felekkel és a tagállamokkal közös alkotási folyamat keretében átmeneti utat dolgozott ki az építőipari ökoszisztéma számára. E munka részeként a Bizottság 2021. december 15-én szolgálati munkadokumentumot 20 tett közzé, amely forgatókönyveket javasol az építőipar zöldebbé, digitálisabbá és reziliensebbé tétele érdekében. A jövő kihívásainak megfelelő, a beruházásokat és a bizalomépítést ösztönző támogató és szabályozási keret kulcsfontosságú szerepet játszik az ökoszisztéma rezilienciája szempontjából, és előfeltétele a kettős átállásnak.

A célzott kkv-stratégia 21 hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszanak a kkv-k a zöld átállás előmozdításában, és ismételten kiemelte, hogy eszközöket kell biztosítani számukra a környezeti kockázatok megértése és enyhítése érdekében, többek között az építőiparban.

„Az EU szabványosítási stratégiája: Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében” című közlemény 22 szerint az építőipar az egyik legrelevánsabb olyan terület, amelyen a harmonizált szabványok javíthatják a versenyképességet és csökkenthetik a piaci akadályokat.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul, mert a rendelet fő célja az építési termékek forgalmazását gátló akadályok eltávolítása az egységes piacon.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Uniós rendelet nélkül az építési termékekről szóló rendelet hiányosságait nem lehet nemzeti jogszabályokkal orvosolni, mivel a tagállamok nem rendelkeznek hatáskörrel sem a rendelet szabályozási keretének módosítására, sem a hiányosságok nemzeti intézkedések révén történő kiigazítására. Jelenleg a megfelelő uniós szabványosítás hiányában az építési termékek környezeti és biztonsági teljesítményével nemzeti szinten eltérő módon foglalkoznak, ami a gazdasági szereplőkre vonatkozó követelmények eltéréséhez vezet. Az uniós fellépés ezért indokolt és szükséges. Csak uniós szinten határozhatók meg az építési termékek szabad forgalmazását biztosító feltételek az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a fenntarthatósági célok elérése mellett.

Ami az uniós szintű fellépés hozzáadott értékét illeti, a javaslat hozzá fog járulni az építési termékek egységes piaca általános működésének javításához, mivel növeli a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, javítja az építési ökoszisztéma egyenlő versenyfeltételeit, illetve foglalkozik az építési termékek éghajlati és környezeti teljesítményével, valamint körforgásos jellegével kapcsolatos szempontokkal, amelyek csak uniós szinten kezelhetők.

•Arányosság

A javaslat összhangban áll az arányosság elvével, mivel nem haladja meg a szándékolt célkitűzés eléréséhez szükséges és arányos mértéket az építőipari termékek jól működő egységes piacának megteremtése terén.

A javaslat célja az építési termékekről szóló rendelet azonosított hiányosságainak felszámolása, valamint az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv építési termékekkel kapcsolatos célkitűzéseinek elérése, miközben az építési termékekről szóló rendelet alapelveire (többek között az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott harmonizált szabványokra) épít. A szakpolitikai célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen a rendelet szabályozási keretének alapvető működésének, különösen a szabványosítási folyamatnak a kezelése és javítása. Egyes új jellemzők, például a termékkövetelmények vagy a műszaki leírásokat tartalmazó bizottsági jogi aktusok alkalmazására csak akkor fog sor kerülni, ha az adott termék esetében erre szükség van.

A javaslat a legeredményesebb és leghatékonyabb módon kezel valamennyi azonosított problémát. Időtálló és átfogó szabályozási keretet javasol, illetve integrálja a tartalékmegoldásokat és új szabályozási eszközöket, amelyek akkor aktiválhatók, ha egy adott termékkategória vagy -csoport esetében a részletes elemzés alapján erre szükség van. Tekintettel az építési termékek sokféleségére, csak ez a megközelítés biztosíthatja a javaslat céljainak hatékony megvalósítását anélkül, hogy szükségtelen terheket róna a gazdasági szereplőkre.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat rendelet formáját ölti, hatályon kívül helyezve az építési termékekről szóló jelenleg hatályos rendeletet. Biztosítja a javasolt jogszabály Unió-szerte történő közös végrehajtását.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A Bizottság 2016-ban közzétette az építőipari ágazatra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat támogató tanulmányát 23 . A tanulmány értékelte az építőipari ágazatra vonatkozó kiválasztott uniós jogi aktusok koherenciáját, és megvizsgálta az építési termékekről szóló rendelet és a környezetbarát tervezésről szóló irányelv (2009), valamint az energiacímkézési irányelv közötti jogi átfedéseket. Megerősítette továbbá a fogalommeghatározások következetlenségeit, a kereszthivatkozások hiányát és a három említett jogszabály közötti átfedéseket.

A Bizottság 2019-ben közzétette az építési termékekről szóló rendelet értékelését 24 . Az értékelésben azonosított átfogó problémák fontossági sorrendben a következők voltak: i. az építési termékekről szóló rendelet középpontjában álló szabványosítási rendszer alulteljesítése, ii. nem hatékony és (tagállamonként) nagymértékben eltérő piacfelügyelet, valamint iii. az építési termékekről szóló rendelet által elért, a vártnál kisebb mértékű egyszerűsítés.

A javaslat mindkét dokumentum következtetéseit figyelembe vette.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

A javaslat előkészítése során konzultációra került sor számos érdekelt fél – tagállamok, európai műszaki testületek és szövetségek, nemzeti hatóságok, vállalatok/gyártók, importőrök és forgalmazók, fogyasztói szövetségek, piacfelügyeleti hatóságok, európai/nemzetközi szervezetek (ipari szövetségek), bejelentett szervezetek, munkavállalói/szakmai szövetségek és mások, például magánszemélyek és egyéb nem kormányzati szervezetek – részvételével.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó uniós iránymutatással összhangban több konzultációs tevékenységre került sor. Ezek rövid leírását az alábbi felsorolás tartalmazza.

·Horizontális online felmérés (felmérés horizontális kérdésekről) 25

A horizontális felmérés kiválasztott szakértőkre, illetve annak meghatározására irányult, miként lehet kezelni az építési termékekről szóló rendelet értékelése során azonosított különböző horizontális kérdéseket annak érdekében, hogy összegyűjtsék a szakpolitikai alternatívák további finomításához felhasználandó információkat.

·2020 márciusában és szeptemberében két célzott találkozóra került sor tagállami szakértők részvételével az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban.

Az ülések célja az volt, hogy megvitassák a folyamatot és a pontosított indikatív alternatívákat tartalmazó dokumentumot 26 , valamint összegyűjtsék a tagállamok véleményét a következő témákról: hatály és kapcsolat más uniós jogszabályokkal, harmonizált terület, nemzeti jog és információs igények, I. melléklet (az építményekre vonatkozó alapvető követelmények) és környezetvédelmi követelmények.

·Vállalati felmérés 27

A vállalati felmérés célja annak értékelése volt, hogy a pontosított indikatív szakpolitikai alternatívák várhatóan milyen hatást gyakorolnak az európai építőipari termékek ágazatában működő vállalatokra. A felmérés az ágazat gazdasági szereplőire irányult.

·Nyilvános konzultáció 28

A nyilvános konzultációból kiderült, hogy az érdekelt felek valamennyi csoportja határozottan elutasította az építési termékekről szóló rendelet hatályon kívül helyezését (E. szakpolitikai alternatíva). A legtöbb érdekképviseleti csoportban a legnagyobb csoportok az építési termékekről szóló jelenlegi rendelet (azaz az A. szakpolitikai alternatíva/alapforgatókönyv) további használatát támogatták. Az érdekképviseleti csoportok jelentős része az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatát részesítette előnyben (B., C. vagy D. szakpolitikai alternatíva) 29 .

Ezenkívül a vállalati felmérés kimutatta, hogy bár a gazdasági szereplők általánosságban támogatták az építési termékekről szóló jelenlegi rendeletet, számos olyan problémát emeltek ki, amellyel foglalkozni kell, és amely felülvizsgálatot igényel. Ez elsősorban a szabványosítási folyamatot érintette.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A különböző alternatívák hatásainak mennyiségi és minőségi elemzését egyedi technikai támogatási szerződés támasztotta alá 30 .

A tanulmány összegyűjtötte és kiegészítette a rendelkezésre álló bizonyítékokat, hogy elemezze a szakpolitikai alternatívákat, illetve értékelje a lehetséges hatásaikat. A preferenciák és hatások értékelése érdekében sor került a szakpolitikai alternatíváknak elsősorban a felmérés és a nyilvános konzultáció eredményei alapján történő vizsgálatára.

Emellett a vonatkozó jelentések, tanulmányok, valamint a tagállamok képviselőivel, vállalkozói szövetségekkel, vállalatokkal, műszaki testületekkel és vizsgálati szervekkel való találkozók révén sor került további szakértelem azonosítására.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatáról. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. július 26-án kiadott első, kedvezőtlen véleményében foglalt észrevételek figyelembevételét követően a hatásvizsgálat 2022. január 26-án bizonyos fenntartások mellett kedvező véleményt kapott. E javaslattal együtt jelennek meg a Testület véleményei, a végleges hatásvizsgálat és annak összefoglalója.

A hatásvizsgálat öt szakpolitikai alternatívát vizsgált meg és hasonlított össze az építési termékekről szóló rendelettel kapcsolatos problémák kezelése szempontjából:

A. alternatíva – Alapforgatókönyv (nincs felülvizsgálat)

Az alapforgatókönyv szerint nem kerülne sor a rendelet felülvizsgálatára, hanem annak végrehajtását kellene javítani iránymutatással és egyéb puha jogi intézkedésekkel. Az alapforgatókönyv ezért a harmonizációs rendszer folytatását és végrehajtását jelentette.

B. alternatíva – Az építési termékekről szóló rendelet hibáinak kijavítása

A B. alternatíva célja az értékelés során kiemelt problémák kezelése a következő intézkedésekkel:

·a műszaki harmonizációs rendszer kihívásainak kezelése, a B. alternatíva felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy „tartalékmegoldásra” támaszkodjon abban az esetben, ha a szabványosítási rendszer nem biztosítja időben és megfelelő minőségben a szabványokat;

·az uniós szinten szabályozott terület egyértelmű meghatározása korlátozni fogja a nemzeti követelmények és jelölések további használatát;

·az építési termékek környezeti teljesítményének értékelésére és ismertetésére szolgáló harmonizált keret lehetővé tétele;

·a digitális termékútlevéllel kompatibilis digitális struktúra létrehozása;

·az építési termékek újrafelhasználásának előmozdítása;

·a piacfelügyelet fokozása a végrehajtási hatáskörök megerősítésével és a különböző piacfelügyeleti hatóságok teljesítményének összehangolásával, valamint lehetőség szerint az építési termékek piacfelügyelete során alkalmazandó ellenőrzések minimális számának és a humán erőforrások minimális szintjének meghatározásával;

·az összes hatóság és bejelentett szervezet közös döntéshozatalának hatékonyabbá tétele;

·a más uniós jogszabályokkal való átfedések csökkentése kollíziós szabályok bevezetésével és a koherencia biztosításával;

·az építési termékekre vonatkozó egyedi jelölés bevezetése (európai építési termék – European Construction Product, ECP) annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a jelölés teljesítménynyilatkozatra, nem pedig megfelelőségre utal;

·célzott rendelkezések és a tagállamok felhatalmazása arra, hogy bizonyos mikrovállalkozásokat feltételesen mentesítsenek az építési termékekről szóló rendelet kötelezettségei alól.

C. alternatíva – Az építési termékekről szóló rendelet alkalmazási körének pontosítása

Ez az alternatíva a B. alternatívában leírt elemekre épül. A C. alternatíva esetében azonban az építési termékekről szóló rendelet hatálya bizonyos területekre korlátozódik, az alábbi három, egymással kombinálható részlehetőségtől függően:

·C1. részalternatíva: A harmonizált szabványok és a műszaki leírásokat tartalmazó bizottsági jogi aktusok csak a teljesítményszámítás értékelési módszereit tartalmaznák, teljesítmény-küszöbszintek, osztályok vagy egyéb, uniós szinten meghatározandó követelmények nélkül.

·C2. részalternatíva: Az építési termékekről szóló rendelet hatálya csak a központi területekre összpontosítana, a tagállamok szabályozási igényeinek, a környezet vagy a termékbiztonság szempontjából való relevanciának, valamint a piaci relevanciának megfelelően.

·C3. részalternatíva: A tagállamoknak lehetőségük lenne arra, hogy a piacra jutás alternatív módját kínálják nemzeti szabályozások révén, nem pedig harmonizált szabványokkal és műszaki leírásokat tartalmazó bizottsági jogi aktusokkal.

D. alternatíva – Az építési termékekről szóló rendelet továbbfejlesztése

A B. alternatívára építve a közegészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében a termék eredendő jellemzőire vonatkozó követelmények is bevezethetők. Az ilyen termékspecifikus követelmények három részalternatíván/megközelítésen keresztül fogalmazhatók meg (a D1. és a D2. részalternatíva kombinálható):

·D1. részalternatíva: A termékekre vonatkozó követelményeknek az új jogszabályi kereten alapuló megközelítése (az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványosításra támaszkodva).

·D2. részalternatíva: Közös műszaki leírásokon alapuló megközelítés (amelyet a Bizottság dolgoz ki vagy annak felügyelete alatt kerül sor a kidolgozására).

·D3. részalternatíva: A D1. és D2. hibridje.

E. alternatíva – Az építési termékekről szóló rendelet hatályon kívül helyezése

Az építési termékekről szóló rendelet hatályát vesztené. Az építési termékek kereskedelme a kölcsönös elismerésen alapulna.

Az előnyben részesített alternatíva

A D. alternatíva bizonyult az előnyben részesített alternatívának, mivel lehetővé teszi, hogy az építési termékekről szóló rendelet szabályozási keretének célkitűzéseit és főbb hiányosságait a lehető legnagyobb hatékonysággal és koherenciával kezeljék. Biztosítja az építési termékek szabad mozgását az egységes piacon, és teljes mértékben megfelel az európai zöld megállapodásból és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervből eredő törekvéseknek. A legfontosabb módosítások a következők 31 :

·a hatály egyértelműbb meghatározása és kiterjesztése az újrafelhasznált és 3D nyomtatású építési termékekre és az előre gyártott házakra;

·új felhatalmazás a Bizottság számára, hogy 1. a Bizottság jogi aktusai révén műszaki leírásokat fogadjon el azokban az esetekben, amikor a szabványosítási rendszer nem időben és nem megfelelő minőségben működik; 2. meghatározza a termékekre vonatkozó követelményeket;

·az építési termékekre vonatkozó környezeti, funkcionális és biztonsági követelmények bevezetése;

·„harmonizált övezet” létrehozása, a tagállami szerepek világosabb felosztása, valamint egy olyan mechanizmus létrehozása, amely a tagállamok szabályozási igényeivel vagy intézkedéseivel kapcsolatos proaktív információcsere érdekében lehetővé teszi az információk gyűjtését, valamint azok kezelését az egységes piac célkitűzéseinek tiszteletben tartásával;

·új gyártói kötelezettség bevezetése, amelynek értelmében a teljesítménynyilatkozat mellett megfelelőségi nyilatkozatot (amely igazolja a termékkövetelményeknek való megfelelést) is be kell nyújtani; az elektronikus úton történő információnyújtás lehetősége;

·az általános fenntarthatósági követelmények listájának rendelkezésre bocsátása (a Bizottság jogi aktusaiban/harmonizált szabványokban termékcsaládonként részletesebben meg kell határozni);

·egyszerűsítési és mentességi rendelkezések bevezetése és javítása a mikrovállalkozások vonatkozásában;

·a piacfelügyeleti hatóságok érvényesítési hatásköreinek megerősítése;

·az építőipari termékinformációs kapcsolattartó pontok szerepének kiterjesztése a gazdasági szereplők támogatása érdekében;

·olyan új bizottsági rendszer létrehozása, amely bármely természetes vagy jogi személy számára lehetővé teszi a rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos panaszok vagy jelentések megosztását;

·összehangolás a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel az éghajlati és környezeti fenntarthatóság, valamint a digitális termékútlevél tekintetében.

A D. alternatíva a CE-jelölés új címkével való felváltását jelentette volna („európai építési termék” vagy „ECP” jelölés). Ugyanakkor fennáll annak a kockázata is, hogy egy ilyen változás csökkentheti a gazdasági szereplők számára az egyértelműséget ahelyett, hogy próbálná növelni azt, különösen az átmeneti időszakban, amikor két jelölésre lenne szükség. A CE-jelölést ezért meg kell őrizni, és a gyártóknak fel kell tüntetniük azokon a termékeken, amelyek vonatkozásában teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozatot állítottak ki.

A hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a D. alternatíva többletköltségekkel járhat a gazdasági szereplők számára, főként a környezeti teljesítményre vonatkozó információkról szóló nyilatkozat bevezetése miatt, és a felhasznált adatokkal kapcsolatban voltak bizonyos korlátozások. A D. alternatívából fakadó további egyszerűsítés miatt ez az adminisztratív terhek tekintetében mintegy 180 millió EUR nettó csökkenést eredményezhet (lásd a hatásvizsgálati jelentés III. mellékletét).

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat minimalizálni fogja a megfelelési költségeket egy jól teljesítő szabványosítási folyamat révén, egyértelműbb rendelkezésekkel, a termékek újrafelhasználásának ösztönzésével, a további nemzeti követelmények számának csökkentésével, valamint egyenlő versenyfeltételek megteremtésével valamennyi gyártó, különösen a kkv-k számára valamennyi tagállamban. Ezenkívül a tervezett munkamegosztás és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való technikai összehangolás révén elkerülhetők lesznek a vállalkozások, különösen a kkv-k szükségtelen költségei.

A javaslat maximálisan kihasználja a digitalizációban rejlő lehetőségeket az adminisztratív terhek csökkentésére, tekintettel arra, hogy az építési termékekről szóló rendelet nem rendelkezik a digitális eszközök alkalmazásáról. A javaslathoz kapcsolódó valamennyi információ és dokumentáció feldolgozható digitális formában (például digitális termékútlevél), valamint tárolható, megosztható és tartósan hozzáférhető egy információs rendszerben. Ez nagyobb átláthatóságot fog eredményezni az ellátási láncokban, lehetővé fogja tenni az építési termékek adatainak épületnaplókban való tárolását és más jogszabályok (például az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv) által előírt számításokhoz való felhasználását. Ez a piacfelügyeletet is meg fogja könnyíteni.

A gyártók adminisztratív terheinek további csökkentése a CE-jelölés és a teljesítménynyilatkozat közötti átfedés megszüntetésével fog megvalósulni. A tagállamok a nem határokon átnyúló kereskedelmet folytató mikrovállalkozásokat is mentesíthetik majd a kötelezettségek alól.

A javaslat azáltal, hogy a Bizottság új felhatalmazást kap a piacfelügyeleti hatóságok által elvégzendő ellenőrzések minimális számának bevezetésére, javítani kívánja az építési termékekről szóló rendelet szabályainak egyenlőtlen alkalmazását a piacon. Ehhez a piacfelügyeleti hatóságok nagyobb kapacitására lehet szükség, de lehetővé fogja tenni, hogy hatékonyabban támogassák a tagállamokat az építmények biztonságának és fenntarthatóságának biztosításával kapcsolatos felelősségük gyakorlásában.

•Alapjogok

A javaslat nincs hatással az alapjogok védelmére.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat kiegészítő forrásokat igényel az építési termékekről szóló rendelet szabályozási keretének hatékony irányításához. A személyzeti igények 7 teljes munkaidős egyenértékkel való kért növelése 32 arányos a célkitűzésekkel. A Bizottság munkatársai a következő fő tevékenységeket fogják végezni:

·az építési termékekről szóló rendelet kidolgozása és végrehajtása;

·másodlagos jogszabályok kidolgozása (végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok);

·szabványosítási kérelmek és bizottsági jogi aktusok kidolgozása és kezelése;

·harmonizált műszaki leírások értékelése és hivatkozása;

·közös műszaki leírások kidolgozása;

·kapcsolattartás az európai szabványügyi szervezetekkel a szabványosítást megelőző munka és a szabványosítás terén;

·technikai kérdésekben folytatott párbeszéd az érdekelt felekkel;

·a tagállami hatóságoknak nyújtott támogatás;

·a tagállami hatóságoknak, a bejelentett szervezeteknek és más szervezeteknek biztosított képzés;

·a tagállamoknak és a vállalkozásoknak nyújtott iránymutatás.

Ezek a tevékenységek jogi, technikai és adminisztratív jellegűek, és azokat a szervezeti egységeken belül (vagy bizonyos esetekben azok felügyelete alatt) kell elvégezni. Ebben az összefüggésben az építési termékekről szóló rendelet jelenlegi keretének irányításáért felelős személyzet létszámát növelni, illetve más szervezeti egységek (JRC) vagy kiszervezés révén támogatni kellene. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok előkészítéséhez, valamint a horizontális feladatokhoz nyújtott tudományos és technikai támogatás tekintetében. Az, hogy a javaslat milyen mértékben lesz képes megfelelni a célkitűzéseknek, nagymértékben függ a Bizottság rendelkezésére álló forrásoktól.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság nyomon fogja követni ezen új rendelkezések végrehajtását, alkalmazását és az azoknak való megfelelést, hogy értékelje hatékonyságukat. A javaslathoz kapcsolódó szakpolitikai nyomon követés és értékelés a felülvizsgálat által kezelendő alábbi fő problémákra összpontosítana: a szabványosítási folyamat működése, a környezeti és termékbiztonsági információk rendelkezésre állása, a műszaki leírásokba foglalt környezeti és termékbiztonsági követelmények, a piacfelügyelet működésére gyakorolt hatás.

Javasoljuk, hogy a javaslat értékelésére legkorábban az alkalmazás kezdőnapjától számított 8 év múlva kerüljön sor, lehetővé téve az új szabályok eredményeinek és hatásainak megjelenését.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tekintve, hogy a jogi aktus a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó rendelet, nincs szükség magyarázó dokumentumra.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelet I. fejezete általános rendelkezéseket tartalmaz.

Az 1. cikk ismerteti a tárgyat, kifejezetten utalva az építési termékek környezeti, éghajlati és biztonsági teljesítményére azok alapvető jellemzői, valamint a termékekre vonatkozó környezeti, éghajlati, funkcionális és biztonsági követelmények tekintetében.

A 2. cikk meghatározza a hatályt, beleértve az építési termékeket, a 3D nyomtatással kapcsolatos termékeket és szolgáltatásokat, a gyártó kérésére a fő alkatrészeket, alkatrészeket vagy anyagokat, a harmonizált műszaki leírás vagy az európai értékelési dokumentumok hatálya alá tartozó készleteket vagy rendszereket, valamint az előre gyártott családi házakat. A rendelet meghatározott esetekben a használt termékekre is alkalmazandó. Az építési termékekről szóló rendelethez képest a hatály módosul a például az ivóvízről szóló irányelvvel 33 és a települési szennyvízről szóló irányelvvel 34 való átfedések elkerülése érdekében.

A 3. cikk a fogalommeghatározásokat tartalmazza.

A 4. cikk meghatározza az építési termékek alapvető jellemzőinek (teljesítményalapú, például újrafeldolgozott tartalom) megállapítására szolgáló alapvető munkavégzési követelményeket és módozatokat. Ez az I. melléklet A. részében az építményekre vonatkozóan meghatározott alapvető követelményeken alapul, és az értékelési módszerekkel együtt az e rendelet alkalmazásában kötelezővé tett szabványok részét képezi. A Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alapvető jellemzőkhöz kapcsolódó küszöbértékek és teljesítményosztályok meghatározására. Ezenkívül a szabványosítási folyamat késedelme vagy hiányosságai esetén a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy műszaki leírásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa az I. melléklet A. részét a műszaki fejlődés alapján, illetve az új kockázatok és a környezeti tényezők figyelembevétele érdekében.

Az 5. cikk kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi terméknek meg kell felelnie az I. melléklet D. részében meghatározott általános, közvetlenül alkalmazandó követelményeknek és az adott termékcsaládra vagy kategóriára vonatkozó követelményeknek. Emellett felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet B., C. és D. részének megfelelően a termékkövetelmények pontosabb meghatározása céljából. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiegészíthetők a szabványosítási kérelem alapján kidolgozott önkéntes harmonizált szabványokkal. Ezen túlmenően a Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosítsa az I. melléklet B., C. és D. részét a műszaki fejlődés figyelembevétele vagy annak érdekében, hogy az az új kockázatokra és a környezeti tényezőkre is kiterjedjen.

A 6. cikk felhatalmazza a Bizottságot az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer meghatározására, beleértve a rendszeres meg nem felelés elleni fellépéshez szükséges további lépéseket.

A 7. cikk meghatározza a „harmonizált övezet” fogalmát, szemben a tagállamok hatáskörébe tartozó területekkel. Emellett olyan mechanizmust hoz létre, amely kezeli az egészséggel, a biztonsággal vagy a környezetvédelemmel – többek között az éghajlatváltozással – kapcsolatban sürgető tagállami szabályozási szükségleteket.

A 8. cikk felhatalmazást ad felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a termékek e rendelet és más uniós jogszabályok szerinti kettős értékelésének elkerülése érdekében.

A II. fejezet (9–18. cikk) meghatározza az eljárást, a nyilatkozatokat és a jelölést.

A 9–12. cikk a teljesítménynyilatkozatra és a kapcsolódó mentességekre vonatkozik (bizonyos feltételek mellett többek között olyan mikrovállalkozások esetében, amelyek nem kereskednek határokon átnyúlóan: az újragyártott termékek vagy az építmények újrahasználatra előkészített vagy újragyártott részei esetében).

A 13. és 14. cikk meghatározza a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó szabályokat (az 5. cikk szerinti termékkövetelményeknek való megfelelés). Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a megfelelőségi nyilatkozatot össze kell kapcsolni a teljesítménynyilatkozattal.

A 15. cikk értelmében a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat elektronikus formátumban vagy állandó hivatkozáson keresztül is benyújtható. Ezeket az olyan tagállamok által előírt nyelveken kell rendelkezésre bocsátani, amelyekben a gyártó forgalmazni kívánja a terméket.

A 16–18. cikk meghatározza a CE-jelölésre és az egyéb jelölések használatára vonatkozó általános elveket és feltételeket.

A III. fejezet (19–33. cikk) meghatározza a gazdasági szereplők jogait és kötelezettségeit. Általános és részletes kötelezettségeket állapít meg a gyártók számára, beleértve a vonatkozó harmonizált műszaki leírások (harmonizált szabványok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok) használatának módját a termékek teljesítményének értékelésére és bejelentésére.

Különösen a 22. cikk meghatározza a gyártók környezetvédelmi kötelezettségeit, beleértve az I. melléklet A. részének 2. szakaszában meghatározott kötelező fenntarthatósági jellemzők, a globális felmelegedési potenciál, a teljesítményalapú követelmények, illetve a minimális újrafeldolgozott tartalom bejelentésére vonatkozó kötelezettséget. Az egy adott termékcsaládra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását követően a gyártóknak továbbá

–úgy kell megtervezniük és gyártaniuk a termékeket és csomagolásukat, hogy az általános környezeti és éghajlati fenntarthatóságuk elérje a legkorszerűbb szintet,

–előnyben kell részesíteniük az újrafeldolgozható anyagokat és az újrafeldolgozás során előállított anyagokat,

–tiszteletben kell tartaniuk a harmonizált műszaki leírásokban foglalt, az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó minimumkövetelményeket és a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó egyéb határértékeket,

–meg kell előzniük a termékek idő előtti elavulását, megbízható alkatrészeket kell használniuk, és úgy kell megtervezniük a termékeket, hogy tartósságuk ne csökkenjen az adott termékkategóriába tartozó termékek átlagos tartóssága alá,

–úgy kell megtervezniük a termékeket, hogy könnyen javíthatók, felújíthatók és korszerűsíthetők legyenek.

A további cikkek meghatározzák a meghatalmazott képviselők kötelezettségeit (23. cikk), az importőrök kötelezettségeit (24. cikk) – például azt, hogy biztosítani kell, hogy a termékek biztonságosak maradjanak az ellenőrzésük alatt, ellenőrizni kell, hogy a gyártó teljesítette-e általános kötelezettségeit –, a forgalmazók kötelezettségeit (25. cikk), a teljesítési szolgáltatók, a közvetítők, az online piacterek, az online értékesítők és az online üzletek kötelezettségeit (ezáltal integrálva őket a megfelelőséget biztosító architektúrába) (27. cikk) és a 3D nyomtatást végző szolgáltatók kötelezettségeit (28. cikk). Ezért olyan rendelkezéseket vezet be, amelyek lehetővé teszik, hogy a keret az új üzleti modellekre is kiterjedjen. Emellett új konkrét kötelezettségeket vezet be a gazdasági szereplők számára az újrahasználatra vagy újragyártásra szánt, használt termékek leszerelése vagy kezelése (29. cikk) tekintetében, valamint kötelezettségeket vezet be a kettős felhasználásra és a pszeudotermékekre vonatkozóan (31. cikk). Szabályozza az építési termékek online vagy távértékesítését (32. cikk).

A IV. fejezet (34–42. cikk) az építési termékekre vonatkozó szabványokra és az európai értékelési dokumentumokra vonatkozó szabályokat tartalmaz. Magában foglalja az összes teljesítményalapú követelmény kötelező alkalmazását, az eredendő termékkövetelmények esetében pedig az önkéntes alapon történő alkalmazást. Szabályokat állapít meg az európai értékelési dokumentumokra és azoknak a teljesítménynyilatkozattal és a megfelelőségi nyilatkozattal való kapcsolatára (35. cikk), az európai értékelési dokumentumok kidolgozására, elfogadására (36. cikk) és közzétételére (38. cikk), az európai értékelési dokumentumok tartalmi követelményeire (40. cikk), valamint az európai értékelési dokumentumok indokolatlan elterjedésének kezelésére (36. cikk) vonatkozóan. Szabályozza továbbá a műszaki értékelést végző szervek közötti nézeteltérések esetén alkalmazandó vitarendezési szabályokat (39. cikk).

Az V. fejezet (43–46. cikk) meghatározza a műszaki értékelést végző szervekért felelős hatóságok kijelölésére vonatkozó követelményeket, valamint az ezek kijelölésére, nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szabályokat. Továbbá felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy meghatározza a műszaki értékelést végző szervekre vonatkozó személyzeti követelményeket és a műszaki értékelést végző szervek koordinációs feladatait.

A VI. fejezet (47–63. cikk) ismerteti a bejelentő hatóságok szerepét (48. cikk) és az e hatóságokra vonatkozó követelményeket (49. cikk), beleértve a legfontosabb működési és tájékoztatási kötelezettségeket. Meghatározza a bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeket (50. cikk), azok működési kötelezettségeit (60. cikk) és tájékoztatási kötelezettségeit (61. cikk), valamint felsorolja a bejelentett szervezet alvállalkozóval vagy leányvállalattal szembeni kötelezettségeit (53. cikk). Megállapítja továbbá a bejelentett szervezet vizsgálólaboratóriumától eltérő létesítmények használatára vonatkozó szabályokat (54. cikk). A tervek szerint kidolgozásra kerül egy olyan eljárás, amelynek során a tagállamok és a Bizottság hivatalos kifogást emelhetnek a harmonizált szabványok akkreditációjával szemben (52. cikk).

A VII. fejezet (64–67. cikk) az egyszerűsített eljárásokról rendelkezik. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra, ez a fejezet egyszerűsítési eljárásokat határoz meg, ideértve a megfelelő műszaki dokumentáció használatáról szóló 64. cikket, a mikrovállalkozások számára az enyhébb ellenőrzési rendszer használatát lehetővé tevő 65. cikket, az egyetlen beazonosítható építménybe beépített, rendelésre készített, nem sorozatban gyártott termékekre vonatkozó követelmények számát csökkentő 66. cikket, illetve egy másik bejelentett szervezet értékelésének és ellenőrzésének elismeréséről szóló 67. cikket.

A VIII. fejezet (68–76. cikk) meghatározza a piacfelügyeletre és a védintézkedési eljárásokra vonatkozó szabályokat. A 68. cikk felhatalmazza a Bizottságot egy olyan rendszer létrehozására, amely bármely természetes vagy jogi személy számára lehetővé teszi az e rendeletnek való esetleges meg nem feleléssel kapcsolatos panaszok vagy jelentések megosztását.

A 70. cikk rendelkezik a meg nem felelés kezeléséről, a 71. cikk pedig az uniós védintézkedési eljárás kérdésével foglalkozik azokra az esetekre kiterjedően, amikor a tagállamok érvényesen hivatkozhatnak az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem kényszerítő okaira. A 72. cikk meghatározza az előírásoknak megfelelő, kockázatot jelentő termékek kezelésére vonatkozó szabályokat. A 73. cikk felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy megállapítsa az elvégzendő piacfelügyeleti ellenőrzések minimális számát, valamint a piacfelügyeleti hatóságok által az építési termékek tekintetében mozgósítandó humán erőforrások minimális szintjét. A 74. cikk a piacfelügyeleti koordinációról és az igazgatási együttműködési csoportról (AdCo) rendelkezik. A piacfelügyeleti hatóságok kapacitásának megerősítése érdekében a piacfelügyeleti hatóságoknak jogukban áll, hogy az ellenőrzések és vizsgálatok költségeit megtéríttessék a gazdasági szereplőkkel (75. cikk). A piacfelügyeleti hatóságoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a tevékenységükről (76. cikk).

A IX. fejezet (77–81. cikk) meghatározza a tájékoztatás és a közigazgatási együttműködés alapelveit. Bevezetésének célja az általános rendszer és a rendelet alkalmazásának megerősítése, hogy elkerülhetők legyenek az olyan eltérő döntések, amelyek egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek.

E célkitűzésekkel összhangban a 77. cikk információs és kommunikációs rendszert hoz létre és tart fenn e rendelet összehangolt értelmezésének és alkalmazásának biztosítása érdekében.

A 78. cikk felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy építési termékekre vonatkozó uniós adatbázist vagy rendszert hozzon létre a termékinformációkhoz (különösen a teljesítménynyilatkozathoz, a megfelelőségi nyilatkozathoz és a használati útmutatóhoz) való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A 79. cikk a gazdasági szereplők hatékonyabb támogatása érdekében felülvizsgálja az építési termékekkel foglalkozó termékinformációs kapcsolattartó pontokra vonatkozó szabályokat. A 80. cikk előírja, hogy a piacfelügyeleti hatóságoknak, az építési termékekkel foglalkozó termékinformációs kapcsolattartó pontoknak, a kijelölő hatóságoknak, a műszaki értékelést végző szerveknek, a bejelentő hatóságoknak és a bejelentett szervezeteknek folyamatosan naprakésznek kell lenniük a saját területükön, és képzésben kell részesülniük a szabályok közös értelmezése és alkalmazása tekintetében. Előírja továbbá, hogy a Bizottságnak évente legalább egyszer meg kell szerveznie a képzést. A 81. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közösen jelöljenek ki hatóságokat a rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésére, valamint az erőforrások és a felelősségi körök megosztására.

A X. fejezet (82. cikk) meghatározza a nem uniós országokkal való együttműködés feltételeit, többek között azzal a céllal, hogy korlátozza az ezen országokban székhellyel rendelkező gazdasági szereplők meg nem felelésének az egységes piacra gyakorolt negatív hatásait.

A XI. fejezet (83. és 84. cikk) a tagállamok ösztönzőivel és a zöld közbeszerzéssel foglalkozik. A 83. cikk meghatározza a tagállamok arra vonatkozó megközelítését, hogy ösztönözzék a fenntarthatóbb építési termékek használatát. A 84. cikk felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy fenntarthatósági követelményeket dolgozzon ki az építési termékek zöld közbeszerzése tekintetében.

A XII. fejezet (85. cikk) felhatalmazza a Bizottságot annak meghatározására, hogy egy adott árucikk építési terméknek minősül-e.

A XIII. fejezet (86. cikk) úgy módosítja az (EU) 2019/1020 rendeletet, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet az építési termékekre is alkalmazandó.

A XIV. fejezet (87–94. cikk) meghatározza a záró rendelkezéseket. A 87. cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának feltételeit a rendeletben. A 88. cikk meghatározza az Építésügyi Állandó Bizottság szerepét. A 91. cikk értelmében a tagállamok megállapítják a rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A 91. cikk előírja, hogy a rendelet értékelésére leghamarabb a rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 8 év múlva kerül sor. A 93. cikk átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az összes harmonizált szabvány fokozatos átvitelét az építési termékekről szóló rendeletből az új rendeletbe, és ezáltal a fokozatos, zökkenőmentes bevezetést a gazdasági szereplők számára. A 94. cikk meghatározza a rendelet hatálybalépésének dátumát és alkalmazásának kezdőnapját.

Az építési termékekről szóló rendelethez hasonlóan a javaslat rendelkező részéhez több melléklet is kapcsolódik, nevezetesen a következők:

–az I. melléklet az építményekre vonatkozó alapvető követelményekről (A. rész), az építési termékekről szóló rendeletben foglaltak szerint, valamint az új elemekről: a teljesítményalapú termékkövetelményekről (B. rész), az eredendő termékkövetelményekről, különösen a biztonsággal és a környezettel kapcsolatban (C. rész), és a tájékoztatási követelményekről (D. rész),

–a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat tartalmáról szóló II. melléklet,

–az európai értékelési dokumentum elfogadására vonatkozó eljárásról szóló III. melléklet,

–a termékterületekről és a műszaki értékelést végző szervekre vonatkozó követelményekről szóló IV. melléklet,

–az értékelési és ellenőrzési rendszerekről szóló V. melléklet,

–a VI. melléklet azon alapvető jellemzőkről, amelyek esetében a bejelentett szervezetek bejelentésével összefüggésben nincs szükség a vonatkozó harmonizált műszaki leírásokra való hivatkozásra,

–a megfelelési táblázatot tartalmazó VII. melléklet.

2022/0094 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1),

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2),

mivel:

(1)A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására a belső piaccal összefüggésben került sor az építési termékek forgalmazására vonatkozó feltételek harmonizálása és az építési termékek tagállamok közötti kereskedelme útjában álló akadályok felszámolása érdekében.

(2)Az építési termék forgalomba hozatalához a gyártó köteles a termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot kiállítani. A gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. E kötelezettség alól bizonyos mentességek biztosíthatók.

(3)A 305/2011/EU rendelet végrehajtásával, a Bizottság által 2019-ben végzett értékeléssel, valamint a Műszaki Értékelést Végző Szervek Európai Szervezetéről szóló jelentéssel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, hogy a keret több szempontból alulteljesít, többek között a szabványok kidolgozása és a piacfelügyelet tekintetében. Emellett az értékelés során kapott visszajelzések rámutattak arra, hogy csökkenteni kell az átfedéseket, az ellentmondásokat és az ismétlődő követelményeket, többek között más uniós jogszabályokkal kapcsolatban, a jogi egyértelműség növelése és a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek korlátozása érdekében. Ezért a jogbiztonság növelése és az eltérő értelmezések elkerülése érdekében a gazdasági szereplők számára konkrétabb és részletesebb jogi kötelezettségeket, valamint új rendelkezéseket kell megállapítani, többek között a műszaki leírások és a piacfelügyelet tekintetében.

(4)Jól működő – többek között elektronikus úton történő – információáramlást kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékek teljesítményéről az ellátási lánc egészében koherens és átlátható információk álljanak rendelkezésre. Ez várhatóan növeli az átláthatóságot és javítja az információátadás hatékonyságát. Az építési termékekre vonatkozó átfogó információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása hozzájárulna az építőipari ágazat digitalizálásához, és hozzáigazítaná a keretet a digitális kor követelményeihez. A megbízható és tartós információkhoz való hozzáférés azt is jelentené, hogy a gazdasági szereplők és más szereplők nem járulnak hozzá egymás meg nem feleléséhez.

(5)A 305/2011/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2021. március 10-i európai parlamenti állásfoglalás 35 üdvözölte a Bizottság azon célkitűzését, hogy a 305/2011/EU rendelet felülvizsgálata során – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően – fenntarthatóbbá tegye az építőipari ágazatot azáltal, hogy foglalkozik az építési termékek fenntarthatósági teljesítményével. Az építőipari körforgásos gazdaságról szóló, 2019. november 28-i tanácsi következtetések 36 sürgették a Bizottságot, hogy az építési termékekről szóló 305/2011/EU rendelet felülvizsgálata során segítse elő az építési termékek körforgásos jellegét. Az „Új európai iparstratégia” című bizottsági közlemény 37 hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell az építési termékek fenntarthatóságával, és kiemelte, hogy a fenntarthatóbb épített környezet elengedhetetlen Európa klímasemlegességre való átállásához. „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című bizottsági közlemény 38 szerint az építőipar az olyan kiemelt ökoszisztémák közé tartozik, amelyek a legfontosabb kihívásokkal néznek szembe az éghajlati és fenntarthatósági célok elérése, illetve a digitális transzformáció megvalósítása terén, és az építőipari ágazat versenyképessége ettől függ. Ezért célszerű szabályokat megállapítani az építési termékek környezeti és fenntarthatósági teljesítményének bejelentése tekintetében, beleértve a vonatkozó küszöbértékek és osztályok megállapításának lehetőségét.

(6)Hasonlóképpen, a szabványosításról szóló, 2022. évi uniós stratégia 39 szerint az építőipar az egyik legrelevánsabb olyan terület, ahol a harmonizált szabványok javíthatják a versenyképességet és csökkenthetik a piaci akadályokat.

(7)A környezetvédelmi célok elérése – beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet – szükségessé teszi új környezetvédelmi kötelezettségek megállapítását, valamint az építési termékek környezeti fenntarthatóságának kiszámítására szolgáló értékelési módszer kidolgozásának és alkalmazásának megalapozását. Ugyanebből az okból ki kell terjeszteni a szabályozott gazdasági szereplők körét, mivel a forgalmazóknak, szállítóknak és gyártóknak egyaránt szerepet kell játszaniuk az építőipari ágazat környezeti fenntarthatóságának kiszámításában. Ezt a kört ezért két irányban kell kiterjeszteni: downstream a forgalmazóktól az építési termékek újrahasználatát előkészítő és az építési termékeket újragyártó gazdasági szereplőkig, valamint upstream a gyártótól a köztes termékek és/vagy nyersanyagok beszállítóiig. Ezen túlmenően a használt termékek vagy az építmények egyéb részeinek bontásában, illetve azok újragyártásában és újrafelhasználásában szerepet játszó egyes gazdasági szereplőknek hozzá kell járulniuk az építési termékek biztonságos második életéhez.

(8)Az építési termékek és tágabb értelemben az építmények biztonságának és működőképességének biztosítása érdekében el kell kerülni, hogy azokat az árucikkeket, amelyeket gyártóik nem építési terméknek szánnak, építési termékként hozzanak forgalomba. Az importőröknek, forgalmazóknak és más downstream gazdasági szereplőknek ezért biztosítaniuk kell, hogy ezeket a látszólagos építési termékeket ne értékesítsék építési termékként. Emellett egyes szolgáltatók, például a teljesítési szolgáltatók vagy a 3D nyomtatási szolgáltatók nem járulhatnak hozzá más gazdasági szereplők meg nem feleléséhez. Ezért alkalmazni kell az ezekre a szolgáltatásokra és azok szolgáltatóira is alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseket.

(9)Előfordulhat, hogy a 3D nyomtatási adatkészletet, a 3D nyomtatógépet vagy öntőformát, valamint az azokban használandó anyagot különböző gazdasági szereplők bocsátják rendelkezésre, minek következtében egyik gazdasági szereplő sem lenne felelős a 3D nyomtatással előállított termék biztonságosságáért és megfelelő teljesítményéért. Az ilyen jellegű esetleges biztonsági kockázatok elkerülése érdekében ezért rendelkezéseket kell megállapítani a 3D nyomtatási adatkészletekre, a 3D nyomtatás során felhasználandó anyagokra és az építési termékek 3D nyomtatását lehetővé tevő 3D nyomtatási szolgáltatásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy e rendelkezések tiszteletben tartásával a gazdasági szereplők együttesen a hagyományos építési termékek esetében biztosítotthoz hasonló biztonsági szintet érjenek el.

(10)A biztonság és a környezetvédelem biztosítása, valamint egy máskülönben létező szabályozási hézag megszüntetése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az építési területen gyártott, az építményekbe történő azonnali beépítésre szánt építési termékekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi építési termékre. A mikrovállalkozások azonban gyakran egyénileg gyártanak és telepítenek termékeket a helyszínen. Ha ezekre a mikrovállalkozásokra minden körülmények között ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a többi vállalkozásra, az aránytalanul érintené ezeket a mikrovállalkozásokat. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos helyzetekben mentességet biztosítsanak a mikrovállalkozásoknak a teljesítménynyilatkozat elkészítésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben ez nem érinti más tagállamok érdekeit.

(11)Az építési termékek készleteinek vagy rendszereinek esetében a belső piacon való szabad mozgás biztosítása kézzelfogható előnyökkel fog járni mindenekelőtt a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára. A jogbiztonság érdekében azonban pontosan meg kell határozni az összetételüket a harmonizált műszaki leírásokban vagy az európai értékelési dokumentumokban.

(12)A kis méretű, előre gyártott családi házak uniós piacának létrehozása csökkentheti a lakásárakat, valamint pozitív társadalmi és gazdasági hatásokkal járhat. A fogyasztókkal szembeni méltányosság továbbra is kiemelt szerepet kap, kifejezetten, de nem kizáró jelleggel ide tartozik a lakhatás megfizethetőségének biztosítása a zöld átállással összefüggésben, összhangban a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslattal 40 , különös tekintettel a 7. a)–c) ajánlásra. Ezért meg kell határozni az ilyen kis házakra vonatkozó harmonizált szabályokat. A kis házak azonban építmények is, amelyek tekintetében a tagállamok rendelkeznek illetékességgel. Mivel előfordulhat, hogy az előre gyártott kis családi házakra vonatkozó valamennyi nemzeti követelményt nem lehet összesítve beépíteni a jövőbeli harmonizált műszaki leírásokba, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ne alkalmazzák az ilyen előre gyártott családi házakra alkalmazandó szabályokat.

(13)Az, hogy az építési termékek megfelelnek-e az uniós jogszabályoknak, gyakran attól függ, hogy fő alkatrészeik megfelelnek-e az említett jogszabályoknak. Mivel azonban a fő alkatrészek gyakran különböző építési termékekbe vannak beépítve, a biztonság és a környezet – többek között az éghajlat – védelme jobban megvalósítható, ha ezek a fő alkatrészek upstream értékelés tárgyát képezik, vagyis amikor a fő alkatrészek teljesítményének és megfelelőségének értékelésére előzetesen kerül sor, függetlenül azon végső építési végtermék értékelésétől, amelynek részét képezik. Hasonlóképpen, a piacfelügyelet akkor válik hatékonyabbá, ha a nem megfelelő fő alkatrészek azonosíthatók és célzottak lehetnek. Ezért meg kell állapítani az építési termékek fő alkatrészeire alkalmazandó szabályokat.

(14)A már értékelt és újrafelhasznált építési termékekre nem vonatkozhatnak az új építési termékekre vonatkozó szabályok. Az uniós piacon korábban forgalomba nem hozott használt építési termékekre azonban ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az új építési termékekre, mivel ezeket a termékeket még soha nem értékelték.

(15)Az építési termékek biztonságosságának és működőképességének védelme érdekében az új építési termékekre alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni az olyan használt építési termékekre is, amelyek rendeltetésszerű felhasználása megváltozott – kivéve a díszítési célokat –, azokra a használt építési termékekre, amelyek eredeti rendeltetésszerű felhasználása nem egyértelmű, a jelentős átalakításon átesett használt építési termékekre, valamint azokra a használt építési termékekre, amelyek a gazdasági szereplő állítása szerint további jellemzőkkel rendelkeznek vagy teljesítik a termékkövetelményeket.

(16)Az a tény, hogy a használt építési termékek főszabály szerint nem képezik új értékelés tárgyát, nem akadályozhatja a gazdasági szereplőt abban, hogy elvégeztesse az ilyen építési termékek értékelését, amennyiben ez elősegíti a használt építési termékek használatának vonzóbbá tételét annak bizonyításával, hogy ezek az építési termékek továbbra is bizonyos jellemzőkkel rendelkeznek, vagy megfelelnek az alkalmazandó termékkövetelményeknek.

(17)Az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket gyakran a szomszédos országokból importálják, ezért azokra nem vonatkoznak az uniós jogban meghatározott követelmények. Az ilyen építési termékek esetében az ilyen követelmények előírása aránytalanul költséges lenne. Ugyanakkor a legkülső régiókban gyártott építési termékek alig kerülnek forgalomba más tagállamokban. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott vagy közvetlenül felhasznált építési termékeket mentesítsék e követelmények alól.

(18)A szabályozási koherencia maximalizálása érdekében e rendeletnek a lehető legnagyobb mértékben a horizontális jogi keretre, ebben az esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre kell épülnie. A termékjogszabályok közelmúltbeli tendenciáját követve tartalékmegoldást dolgoz ki, amennyiben az európai szabványügyi szervezetek nem dolgoznak ki a Hivatalos Lapban hivatkozható harmonizált szabványokat. Mivel 2019 vége óta az építési termékekre vonatkozóan nem lehet harmonizált szabványokra hivatkozni a Hivatalos Lapban, és a 305/2011/EU rendelet hatálybalépése óta csak néhány tucatra lehet hivatkozni, a Bizottságnak szóló új tartalékfelhatalmazásoknak még átfogóbbaknak kell lenniük, lehetővé téve a műszaki leírások általános teljesítményének optimalizálását a műszaki fejlődéshez való késedelmes hozzáigazítás orvoslása érdekében.

(19)Amennyiben harmonizált szabványok állapítják meg a teljesítménynek a tagállamok építési kódexei szempontjából releváns alapvető jellemzők tekintetében történő értékelésére vonatkozó szabályokat, e rendelet alkalmazásában a harmonizált szabványokat kötelezővé kell tenni, mivel csak az ilyen szabványok érik el a termékek szabad forgalmazásának lehetővé tételére irányuló célt, miközben biztosítják a tagállamok azon képességét, hogy egyedi nemzeti helyzetükre tekintettel biztonsági és környezetvédelmi – többek között éghajlati – termékjellemzőket kérjenek. E két cél együttes megvalósítása megköveteli a termékek egyetlen értékelési módszerrel való értékelését, ezért ezt a módszert kötelezővé kell tenni. Az önkéntes szabványok azonban felhasználhatók arra, hogy az érintett termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott termékkövetelményeket még konkrétabbá tegyék a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően. A 768/2008/EK határozattal összhangban ezeknek a szabványoknak képesnek kell lenniük arra, hogy vélelmezzék a bennük foglalt követelményeknek való megfelelést.

(20)Az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, valamint a biztonságos építési termékek biztosítása érdekében – mivel a biztonság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapuló jogszabályok egyik célja – szükség van biztonsággal, funkcionalitással és környezetvédelemmel, többek között éghajlatváltozással kapcsolatos, eredendő termékkövetelményekre. E követelmények meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a potenciális hozzájárulásukat az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez. Ezek a követelmények nem csupán az építési termékek teljesítményére vonatkoznak. A korábbi 89/106/EK irányelvvel ellentétben a 305/2011/EU rendelet nem rendelkezik ilyen eredendő termékkövetelmények megállapításának lehetőségéről. Az építési termékekre vonatkozó egyes harmonizált szabványok azonban tartalmaznak olyan eredendő termékkövetelményeket, amelyek vonatkozhatnak a környezetre, a biztonságra vagy egyszerűen a termék megfelelő működésére. Ezek a szabványok azt mutatják, hogy a gyakorlatban szükség van a biztonságra, a környezetre vagy egyszerűen a termékek működésére vonatkozó ilyen követelményekre. Az EUMSZ 114. cikke mint e rendelet jogalapja szintén előírja a környezet, az egészség és az emberi biztonság magas szintű védelmére irányuló törekvést. Ezért e rendeletnek (újra) be kell vezetnie vagy hitelesítenie kell az eredendő termékkövetelményeket. Bár ezeket a követelményeket a jogalkotónak kell meghatároznia, meg kell határozni őket a több mint 30 termékcsaládra vonatkozóan, amelyek mindegyike több kategóriát tartalmaz. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az adott építésitermék-családra vagy -kategóriára vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében.

(21)Az építési termékek gyártása és forgalmazása egyre összetettebbé válik, ami új szakosodott gazdasági szereplők, például teljesítési szolgáltatók megjelenéséhez vezet. Az egyértelműség érdekében bizonyos általános kötelezettségeket – többek között a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó kötelezettséget – valamennyi olyan szereplőre alkalmazni kell, aki részt vesz az ellátási láncban, a gyártásban, a forgalmazásban, a saját márkajelzésben, az újracsomagolásban vagy a másodlagos kereskedelemben, a telepítésben, az újrafelhasználás vagy újragyártás céljából történő leszerelésben, valamint magában az újragyártásban. Ezenkívül a szállítókat kötelezni kell arra, hogy a környezeti fenntarthatóság értékelése céljából működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal. Ezen okokból és a kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a „gazdasági szereplő” fogalmát tágan kell meghatározni, és valamennyi szereplőre ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az alapvető általános kötelezettségeket egyszerre lehessen előírni valamennyi szereplőre vonatkozóan.

(22)A tagállamok közötti összehangolt gyakorlatok előmozdítása érdekében, még azokban az esetekben is, amikor nem sikerült egyetértésre jutni e gyakorlatokkal kapcsolatban, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy korlátozott számú kérdéssel kapcsolatban végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet végrehajtása tekintetében. A vonatkozó felhatalmazások a gazdasági szereplők fogalommeghatározásaira, kötelezettségeire és jogaira, valamint a bejelentett szervezetek kötelezettségeire és jogaira vonatkoznak.

(23)A jogbiztonság javítása és az építési termékek uniós piacának a nemzeti követelmények és jelölések miatti széttagoltságának csökkentése érdekében egyértelműen meg kell határozni az uniós szinten szabályozott területet, az úgynevezett „harmonizált övezetet”, szemben a tagállamok nemzeti szabályozási hatáskörében maradó elemekkel.

(24)Ugyanakkor a piac széttagoltságának csökkentése és a tagállamoknak az építési szabályozáshoz fűződő jogos érdekei közötti egyensúly megteremtése érdekében rendelkezni kell egy olyan mechanizmusról, amely hatékonyabban integrálja a tagállamok igényeit a harmonizált műszaki leírások kidolgozásába. Ugyanezen okból létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem kényszerítő indokai alapján további követelményeket határozzanak meg az építési termékek vonatkozásában.

(25)A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kulcsfontosságú elemét képező körforgásos gazdaság előmozdítható kötelező betétdíjas rendszerekkel és a fel nem használt termékek visszavételére vonatkozó kötelezettséggel. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ilyen intézkedéseket hozzanak.

(26)A jogi egyértelműség fokozása és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében el kell kerülni, hogy az építési termékeket különböző uniós jogszabályok alapján többszörös értékelésnek vessék alá az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – beleértve az éghajlatvédelmet – ugyanazon vonatkozása tekintetében. Ezt megerősítette a REFIT-platform is, amely azt ajánlotta, hogy a Bizottság kiemelten kezelje az egymást átfedő és ismétlődő követelményekkel kapcsolatos problémákat. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése e rendelet bizonyos kötelezettségeinek teljesítését is jelenti, amennyiben ellenkező esetben az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – az éghajlatot is beleértve – ugyanazon vonatkozását e rendelet és más uniós jogszabályok alapján párhuzamosan értékelnék.

(27)Ezen túlmenően a tagállamok és a gazdasági szereplők eltérő gyakorlatainak elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy egyes építési termékek az építési termék fogalommeghatározása alá tartoznak-e.

(28)Különösen a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervekben szereplő, energiafogyasztást befolyásoló termékek esetében, amelyek egyben építési termékek is, valamint a köztes termékek esetében – a cement kivételével – [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet] elsőbbséget élvez a fenntarthatósági követelmények meghatározása tekintetében. Ez a helyzet például a fűtőberendezések, kazánok, hőszivattyúk, víz- és helyiségfűtő berendezések, ventilátorok, hűtő- és szellőzőrendszerek és fotovoltaikus termékek esetében, kivéve az épületbe integrált fotovoltaikus napelemeket. Ez a rendelet szükség esetén továbbra is beavatkozhat kiegészítő jelleggel, főként a biztonsági szempontok tekintetében, figyelembe véve a termékekre, például a gázüzemű berendezésekre, a kisfeszültségű berendezésekre és a gépekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokat is. Más termékek esetében a gazdasági szereplők szükségtelen terheinek elkerülése érdekében a jövőben szükségessé válhat annak meghatározása, hogy az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése milyen feltételek mellett jelenti az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségek teljesítését is. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ilyen feltételek meghatározása céljából.

(29)A megfelelés ösztönzése érdekében az építési termékek gyártója felelősséggel tartozik a helytelen teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatokért.

(30)Az újragyártott termékek fokozott használata a körforgásosabb gazdaság felé való elmozdulás, valamint az építési termékek környezeti és szénlábnyoma csökkentésének része. Ezen túlmenően az újragyártás piaca jelenleg nem elég fejlett, és az újragyártott termékekre vonatkozó követelmények tagállamonként igen eltérőek. Ezért, illetve a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az újragyártott termékeket mentesítsék a teljesítménynyilatkozat kiállítására vonatkozó kötelezettség alól. Ilyen mentesség azonban nem engedélyezhető olyan termékek esetében, amelyek nem alkalmasak újragyártásra, vagy amelyek esetében más tagállamok érdekei forognak kockán.

(31)Az építési termékekre vonatkozó, könnyen elérhető és átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében, hozzájárulva ezáltal az ilyen termékek biztonságosságához, működőképességéhez és fenntarthatóságához, biztosítani kell, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a felhasználók és a hatóságok számára szükséges valamennyi információt. Tekintettel arra, hogy az ilyen nyilatkozatok hasznosak a felhasználók számára, a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilatkozatban további információkat is feltüntethessenek, feltéve, hogy a teljesítménynyilatkozatok egységesek és könnyen olvashatók maradnak, és nem élnek vissza velük reklámként.

(32)Annak érdekében, hogy az építési termékek újrafelhasználása és újragyártása, valamint a felesleges építési termékek felhasználása mindazonáltal széles körben lehetséges legyen, az ilyen építési termékekre vonatkozóan könnyített eljárást kell meghatározni a teljesítménynyilatkozat kiállítása tekintetében. A felesleges építési termékek esetében, amikor a használat révén történő átalakítás kizárt, a könnyített eljárást azokra az esetekre kell korlátozni, amikor az eredeti gyártó megtagadja a felelősséget a felesleges építési termékért, mivel mindig célszerűbb, hogy az építési termékek – amennyiben nem változtatták meg őket – továbbra is az eredeti, illetékes gyártó felelősségi körébe tartozzanak.

(33)A gazdasági szereplők és különösen a gyártók terheinek csökkentése érdekében a teljesítménynyilatkozatokat és a megfelelőségi nyilatkozatokat kiállító gazdasági szereplőknek elektronikus úton kell benyújtaniuk ezeket a nyilatkozatokat, valamint fel kell hatalmazni őket arra, hogy ezeket a nyilatkozatokat állandó hivatkozáson keresztül egy nem módosítható dokumentumba foglalják, vagy ezekben a nyilatkozatokban nem módosítható dokumentumokra mutató, állandó hivatkozásokat foglaljanak bele.

(34)Annak érdekében, hogy a gyártók bizonyítani tudják, hogy az áruk szabad mozgásának előnyeit élvező építési termékek megfelelnek a vonatkozó uniós követelményeknek, elő kell írni a teljesítménynyilatkozatot kiegészítő megfelelőségi nyilatkozatot, közelebb hozva ezáltal az építési termékek szabályozási rendszerét a 765/2008/EK rendelethez. Az esetleges adminisztratív terhek minimalizálása érdekében azonban a megfelelőségi nyilatkozatot és a teljesítménynyilatkozatot kombinálni kell, és elektronikus úton kell rendelkezésre bocsátani. A kkv-k adminisztratív terheit tovább kell csökkenteni a célzott egyszerűsítési rendelkezésekkel, ideértve a típusvizsgálatot helyettesítő megfelelő műszaki dokumentáció használatát, lehetővé téve a mikrovállalkozások számára a kevésbé szigorú ellenőrzési rendszer alkalmazását, illetve csökkentve a rendelésre, nem sorozatban gyártott, egyetlen beazonosított építménybe beépített termékekre vonatkozó követelményeket. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a határokon átnyúló kereskedelmet nem folytató mikrovállalkozásokat mentesítsék a teljesítménynyilatkozat kiállítására vonatkozó kötelezettség alól.

(35)A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal való összehangolás érdekében, illetve tekintettel a 765/2008/EK rendelet általános elveire, a CE-jelölést azokon az építési termékeken kell elhelyezni, amelyek tekintetében a gyártó teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A gyártó ezzel felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és a vonatkozó termékkövetelményeknek.

(36)Az építési termékek biztonságosságának, működőképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében, illetve az építmények kiterjesztésével, az ellátási és forgalmazási láncban részt vevő valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan építési termékeket hozzanak forgalomba vagy tegyenek elérhetővé a piacon, amelyek megfelelnek a kötelező erejű uniós követelményeknek. A jogi egyértelműség javítása érdekében kifejezetten meg kell határozni a gazdasági szereplők kötelezettségeit.

(37)Az építési termékek gyártóinak pontosan és egyértelműen meg kell határozniuk a terméktípust annak érdekében, hogy pontos alapot biztosítsanak annak értékeléséhez, hogy az adott termék megfelel-e az uniós követelményeknek. Ugyanakkor az alkalmazandó követelmények kijátszásának elkerülése érdekében a gyártók számára meg kell tiltani, hogy új terméktípusokat hozzanak létre, amennyiben a szóban forgó termékek – az alapvető jellemzők tekintetében – azonosak.

(38)A félrevezető állítások elkerülése érdekében az építési termékek gyártói által tett állításoknak a harmonizált műszaki leírásokban foglalt értékelési módszeren, vagy ilyen értékelési módszer hiányában az elérhető legjobb technikákat képviselő módszereken kell alapulniuk, amennyiben nem létezik harmonizált műszaki leírásban előírt értékelési módszer.

(39)Az építési termékekre vonatkozó, a gyártó által készített műszaki dokumentáció megkönnyíti a hatóságok és a bejelentett szervezetek számára annak ellenőrzését, hogy az ilyen termékek megfelelnek-e az uniós követelményeknek. Az átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az építési termék környezeti fenntarthatóságának értékelését.

(40)Az építési termékek felhasználói számára biztosított átláthatóság megteremtése és e termékek nem megfelelő használatának elkerülése érdekében a gyártónak pontosan meg kell határoznia az építési termékeket és azok rendeltetésszerű felhasználását. Ugyanezen okból a gyártónak egyértelművé kell tennie, hogy az építési termékeket kizárólag szakmai felhasználásra szánják-e, vagy fogyasztói felhasználásra is. Annak érdekében, hogy az építési termékeket vissza lehessen követni, fel kell tüntetni a gyártót a terméken, vagy ha ez például a termék mérete vagy felülete miatt nem lehetséges, akkor annak csomagolásán, vagy ha ez sem lehetséges, akkor a kísérő dokumentumban.

(41)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet követelményei teljesüljenek, a gyártóknak aktívan keresniük, tárolniuk és értékelniük kell az információkat, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amennyiben megerősítést nyert a meg nem felelés vagy az alulteljesítés, vagy ha fennáll annak kockázata.

(42)Az európai zöld megállapodásban és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben kitűzött célok megvalósításának optimalizálása érdekében a gyártókat kötelezni kell a környezeti fenntarthatóság méltányos szintjének elérésére, mind termékeik, mind azok gyártása tekintetében. Ez a kötelezettség megköveteli a különböző környezeti tényezők, valamint a környezeti és biztonsági tényezők közötti kompromisszumot, miközben a környezeti és biztonsági tényezők egyaránt vonatkozhatnak magára a termékre vagy az építményekre. Annak érdekében, hogy a gyártók biztosak lehessenek abban, hogyan hozzák meg ezeket a kompromisszumokon alapuló döntéseket, e rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a kompromisszumok tekintetében.

(43)Az építési termékek fenntarthatóságának és tartósságának biztosítása érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek nagyon hosszú ideig használhatók legyenek. Az ilyen hosszú ideig történő használathoz megfelelő tervezésre, megbízható alkatrészek használatára, a termékek javíthatóságára, a javításra vonatkozó információk rendelkezésre állására és a tartalék alkatrészekhez való hozzáférésre van szükség.

(44)Az építési termékek körforgásos jellegének fokozása érdekében – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv céljaival összhangban – a gyártóknak előnyben kell részesíteniük termékeik újrahasználatát, újragyártását és újrafeldolgozását. Az újrahasználat, az újragyártás és az újrafeldolgozás (illetve az azokra való felkészülés) bizonyos tervezést igényel, nevezetesen az összetevők és anyagok szétválasztásának az újrafeldolgozás későbbi szakaszában történő elősegítésével, valamint a kevert anyagok mellőzésével. Mivel a szokásos használati utasítás nem feltétlenül jut el az újrahasználatért, újragyártásért és újrafeldolgozásért (vagy azok előkészítéséért) felelős gazdasági szereplőkhöz, az ezzel kapcsolatban szükséges információkat a használati útmutató mellett hozzáférhetővé kell tenni a termékadatbázisokban vagy -rendszerekben, valamint a gyártó honlapján is.

(45)A biztonságos, működőképes és környezeti szempontból fenntartható építési termékek előállítása érdekében átfogó fenntarthatósági és biztonsági kötelezettségeket kell megállapítani a gyártók tekintetében. Tekintettel e kötelezettségek fontosságára, valamint a funkcionalitás, a biztonság és a fenntarthatóság közötti megfelelő egyensúly elérésére, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy adott termékcsalád vagy -kategória esetében e kötelezettségek teljesülnek, vagy feltételezhető, hogy teljesülnek.

(46)Egyes építési termékek úgy is hulladékká válhatnak, hogy még soha nem használták őket. Az erőforrások ilyen pazarlásának elkerülése érdekében a gyártóknak bele kell egyezniük abba, hogy közvetlenül vagy importőreiken és forgalmazóikon keresztül visszaszerezzék az olyan termék felett gyakorolt tulajdonjogukat, amelyeket az építkezésre vagy a felhasználóhoz történő szállítást követően nem használtak fel, és amelyek ugyanolyan állapotban vannak, mint amelyben azokat forgalomba hozták.

(47)Annak érdekében, hogy az építési termékek felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak, megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a termékek környezeti teljesítményéről, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésükről, valamint a gyártó ezzel kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésének mértékéről. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan konkrét címkézési követelmények megállapítása céljából, amelyek a könnyen érthető, színkódos címkézésre is kiterjedhetnek.

(48)A gyártók bizonyos kötelezettségei, mint például a környezeti fenntarthatóság értékelése vagy az újrafeldolgozható anyagok előnyben részesítése, aligha teljesíthetők használt, újragyártott vagy feleslegessé vált termékek esetében. Az újrafelhasználást lehetővé tevő vagy az újragyártást végző gazdasági szereplőket ezért mentesíteni kell e kötelezettségek alól, annál inkább, mivel az újrafelhasználás és az újragyártás egyaránt előnyös a környezetre nézve.

(49)A meghatalmazott képviselők az importált termékek esetében gyakran az egyedüli elérhető személyek, ugyanakkor a gyártók gyakran igen korlátozott feladatokat bíznak rájuk, és nem biztosítják számukra a gyártók hatékony képviseletéhez szükséges összes információt. Ezért pontosítani kell és meg kell erősíteni a meghatalmazott képviselők szerepét és felelősségi köreit.

(50)A gyártók annak ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét, hogy a termék teljesítménye vagy biztonságossága változatlan maradt-e, arra a gazdasági szereplőre is alkalmazni kell, aki a terméket úgy módosítja, hogy az hatással lehet annak teljesítményére vagy biztonságosságára. Ez a kötelezettség azonban nem írható elő azon gazdasági szereplő számára, aki a termékek újracsomagolását egy másik tagállamban történő forgalmazás céljából végzi el, mivel ellenkező esetben a másodlagos kereskedelem és ezáltal a termékek szabad mozgása akadályokba ütközne, az újracsomagolás pedig elvben nem befolyásolhatja az építési termék teljesítményét vagy biztonságosságát. Mindazonáltal és a termékek teljesítményének és biztonságosságának megőrzése érdekében az újracsomagolást végző gazdasági szereplőnek felelősséget kell vállalnia e műveletek megfelelő végrehajtásáért annak biztosítása érdekében, hogy a termék ne sérüljön, és hogy a felhasználókat továbbra is megfelelően tájékoztassák a forgalmazás helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven.

(51)Annak érdekében, hogy a gyártók jobban megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségeknek, továbbá a feltárt hiányosságok kezeléséhez és a piacfelügyelet javításához történő hozzájárulás érdekében, a szolgáltatókat, az online piactereket és a közvetítőket fel kell hatalmazni és kérni arra, hogy ellenőrizzék a termékek és gyártóik bizonyos, könnyen ellenőrizhető jellemzőit, például a terméktípus meghatározását és az átfogó műszaki dokumentáció elkészítését, továbbá aktívan hozzá kell járulniuk annak biztosításához, hogy csak a megfelelő termékek juthassanak el a felhasználókhoz.

(52)Annak elkerülése érdekében, hogy a 3D nyomtatást az e rendelet szerinti kötelezettségek megkerülésére használják, a 3D nyomtatást végző szolgáltatók számára bizonyos tájékoztatási kötelezettségeket kell előírni.

(53)A használt és újragyártott termékek biztonságos használata gyakran az első felhasználásukra vonatkozó pontos tájékoztatástól függ. Az újrahasználatra vagy újragyártásra szánt használt termékek leszerelését végző gazdasági szereplőnek ezért jegyzőkönyvet kell felvennie a leszerelt termék használatának helyéről, körülményeiről és időtartamáról.

(54)A termékek teljesítménye és biztonságossága a felhasznált alkatrészektől, valamint a kalibrátorok vagy más szolgáltatók által azok kialakítása és gyártása során nyújtott szolgáltatásoktól is függ. Ezen okokból a termékek gyártásában részt vevő alkatrész-beszállítók és szolgáltatók számára bizonyos kötelezettségeket kell megállapítani. Amennyiben egy bizonyos gazdasági szereplő által szállított alkatrész vagy nyújtott szolgáltatás következtében meg nem felelés vagy kockázat alakulhatott ki, a szállítónak vagy szolgáltatónak tájékoztatnia kell az ugyanazon alkatrészt vagy szolgáltatást megvásárló többi ügyfelet annak érdekében, hogy a meg nem felelés esetei és a kockázatok más termékek esetében is hatékonyan kezelhetők legyenek.

(55)Egyes, építési célra használt cikkeknek több lehetséges rendeltetése is van. A gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy ezeket az árucikkeket építési célú felhasználásra szánják-e vagy sem, többek között annak elkerülése érdekében, hogy akkor is teljesítmény- és megfelelőségértékelésre kényszerüljenek, amikor az nem szükséges. Ha azonban a gyártók és más gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy egy adott árucikket nem építési célú felhasználásra szántak, miközben az arra is felhasználható („pszeudotermék”), a gyártóknak és más gazdasági szereplőknek kell gondoskodniuk arról, hogy az árucikket építményekben ne használják. Ellenkező esetben az árucikkek egy része építési célú felhasználásra kerülne, miközben nem felel meg e rendelet követelményeinek.

(56)Ugyanebből az okból azonban, ha a jellegüknél fogva építési és egyéb célokra felhasználható árucikkek („kettős felhasználású termékek”) gyártói nem zárják ki kifejezetten az építési célú felhasználást, akkor az adott típusba tartozó valamennyi árucikk tekintetében teljesíteniük kell az e rendelet szerinti kötelezettségeket.

(57)Annak pontosítása érdekében, hogy e rendelet alkalmazandó-e az online és egyéb távértékesítésekre, meg kell határozni, hogy egy bizonyos terméket milyen feltételek mellett kell úgy tekinteni, hogy azt uniós ügyfeleknek kínálják. Mivel az online kereskedelem esetében nagyobb a meg nem felelés valószínűsége, a tagállamoknak külön erőfeszítést kell tenniük és egyetlen központi piacfelügyeleti hatóságot kell kijelölniük a területükön található ügyfelekre irányuló távértékesítési ajánlatok felderítésére, hogy a felelős piacfelügyeleti hatóságok megtehessék a megfelelő intézkedéseket. Mivel az ilyen ajánlatok felderítéséhez kutatási szakértői ismeretekre vagy célzott mesterségesintelligencia-szoftverekre van szükség, a felderítési feladatot központosítani kell, és azt egyetlen piacfelügyeleti hatóságra kell bízni.

(58)Gyors ütemben fejlődnek azok a digitális technológiák, amelyek komoly lehetőséget kínálnak a gazdasági szereplők és a hatóságok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentésére, miközben az innovatív és új üzleti lehetőségeket és modelleket is előmozdítják. A digitális technológiák elterjedése jelentősen hozzá fog járulni az épületkorszerűsítési program célkitűzéseinek – beleértve az energiahatékonyságot, az életciklus-értékeléseket és nyomon követést –, valamint az épületállomány eléréséhez is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén kiaknázhassa a digitalizálás további lehetőségeit.

(59)Mivel az építési termékekre kidolgozott harmonizált szabványok (a továbbiakban: az építési termékekre vonatkozó szabványok) – a jogbiztonság megteremtése érdekében – jórészt kötelező érvényűek, e szabványoknak nem csupán a vonatkozó szabványosítási kérelemmel és e rendelettel, hanem az uniós jog általános elveivel is összhangban kell állniuk.

(60)Annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékekre vonatkozó szabványok hivatkozásai időben megjelenjenek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Európai Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az e rendelet szerinti joghatások tekintetében korlátozza a hiányos szabványok hatályát vagy felülbírálja e szabványokat oly módon, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ahelyett, hogy megtagadná e szabványok hivatkozásainak a Hivatalos Lapban való feltüntetését.

(61)A rendszer koherenciájának biztosítása érdekében e rendeletnek a szabványosításra vonatkozó horizontális jogi keretre kell épülnie. Ezért az 1025/2012/EU rendeletet az e rendelettel összhangban kötelezővé tett szabványokra is a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni. Az 1025/2012/EU rendeletnek ezért többek között meg kellene határoznia azt az eljárást, amelyet az építési termékekre vonatkozó harmonizált szabványokkal szemben emelt kifogások esetén kell alkalmazni, amennyiben ezek a szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a vonatkozó szabványosítási kérelemben meghatározott követelményeknek vagy e rendelet egyéb követelményeinek.

(62)Mivel nem általánosan alkalmazandó jogi aktusokról van szó, hanem a CE-jelölést eredményező kétlépcsős közigazgatási eljárás első lépéséről, az európai értékelési dokumentumok nem minősülnek harmonizált műszaki előírásnak. A harmonizált szabványok kidolgozásának alapelvei – például a versenytársak számára biztosított átláthatóság – azonban az európai értékelési dokumentumokra is alkalmazhatók és alkalmazandók. Ezenkívül az európai értékelési dokumentumokra ugyanúgy kell hivatkozni a teljesítmény- és megfelelőségértékelési eljárások során, mint a harmonizált szabványokra. Ezért a rendelkezések hosszadalmas megismétlésének elkerülése érdekében a harmonizált szabványokra vonatkozó elvi szabályokat az európai értékelési dokumentumokra is alkalmazni kell. Az európai értékelési dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és az összes európai értékelési dokumentum hivatkozásait közzé kell tenni a Hivatalos Lapban, aminek célja az átláthatóság biztosítása a versenytársak részére.

(63)Jelenleg az egymástól nehezen megkülönböztethető európai értékelési dokumentumok növekvő száma – amelyek gyakran kevés hozzáadott értéket képviselnek a többi hasonló dokumentumhoz vagy a meglévő harmonizált szabványokhoz képest – azzal a kockázattal jár, hogy lassíthatja e dokumentumok közzétételét. E kockázat költséghatékony kezelése érdekében meg kell határozni vagy pontosítani kell bizonyos, az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó elveket. Ezenfelül a Bizottság általi ellenőrzést is fokozni kell.

(64)A műszaki értékelést végző szerveket kijelölő hatóságokra vonatkozó követelmények – tekintettel a szerepük közötti hasonlóságokra – nem maradhatnak el a bejelentő hatóságokra alkalmazandó követelményektől. Ugyanezen okból a műszaki értékelést végző szerveknek a döntéshozatal terén ugyanolyan mértékű függetlenséggel és irányítással kell rendelkezniük, mint a bejelentett szervezeteknek.

(65)Mivel a bejelentések jelentős százaléka alapul a hiányos vagy téves értékeléseken, amire reagálni kell – különösen akkor, ha saját belső műszaki szaktudással nem rendelkező jogi személyek bejelentésére került sor –, meg kell erősíteni a bejelentő hatóságok erőforrás-kapacitását, nevezetesen minimumkövetelmények meghatározásával; a bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeket pontosítani kell, nevezetesen függetlenségük, a más jogi személyekre történő átruházás és a feladataik teljesítésére irányuló saját képességük tekintetében; elő kell írni a bejelentett szervezetek számára, hogy megfelelően képzett személyzettel rendelkezzenek, és ellenőrizni kell a személyzet megfelelőségét, amihez a képesítési mátrix eszköze bizonyult a leghatékonyabbnak; biztosítani és ellenőrizni kell, hogy a bejelentett szervezet, ne pedig valamely alvállalkozó, leányvállalat vagy egy másik, ugyanahhoz a cégcsaládhoz tartozó vállalat rendelkezzen tényleges irányítással a személyzet, a külső szakértők kirendelése, az eljárások, kritériumok és a döntéshozatal felett; továbbá ki kell bővíteni a bejelentett szervezetként való kijelölés kérelmezésekor az egyes szervezetek által benyújtandó dokumentációt annak érdekében, hogy tartalmasabb és viszonylag méltányosabb alapot nyújtsanak a bejelentő hatóságok döntéséhez.

(66)Az akkreditáló testületek általánosan hiányos gyakorlatának ellensúlyozása érdekében biztosítani kell, hogy az akkreditáló testületek ezt a rendeletet, ne pedig a gyakran eltérő szabványokat tekintsék az akkreditálás alapjának. Fontos annak biztosítása is, hogy az akkreditáló testületek a kérelmező szerv, és ne egy vállalatcsoport alkalmasságát értékeljék, mivel magának a kérelmező szervnek kell a jövőbeli tanúsítás felett irányítást gyakorolnia.

(67)Az egyenlő versenyfeltételek elérése és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében a bejelentett szervezetek kötelezettségeit mind értékelési és ellenőrzési tevékenységeik, mind a kapcsolódó szempontok tekintetében egyértelműbben meg kell határozni és pontosítani kell.

(68)A bejelentett szervezetek személyzete és a gyártók közötti érintettség elkerülése érdekében a bejelentett szervezeteknek biztosítaniuk kell a különböző megfelelőségértékelési feladatokat ellátó munkatársak közötti rotációt.

(69)Előfordulhat, hogy a tagállami hatóságoknak olyan kérdéseik merülnek fel, amelyeket csak egy bizonyos bejelentett szervezet tud megválaszolni. A bejelentett szervezeteknek ezért más tagállamok hatóságai által esetlegesen feltett kérdésekre is válaszolniuk kell.

(70)Annak érdekében, hogy valamennyi hatóság könnyebben tudja azonosítani a bejelentett szervezetek, a gyártók és a termékek meg nem felelésének eseteit, továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a bejelentett szervezeteket fel kell hatalmazni, és amennyiben a meg nem felelés egyértelműen bizonyítható, kötelezővé kell tenni számukra, hogy proaktív módon továbbítsák a meg nem felelésre vonatkozó információkat az érintett piacfelügyeleti hatóságoknak vagy bejelentő hatóságoknak. A bejelentett szervezetek azonban nem sérthetik meg a tájékoztatási kötelezettséget azzal, hogy saját ügyfeleiken vagy társaikon kívül más gazdasági szereplőket is vizsgálnak.

(71)A bejelentett szervezetek és a gyártók közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében fokozni kell a bejelentett szervezetek közötti koordinációt. Mivel a jelenlegi bejelentett szervezeteknek csak a fele vesz részt saját kezdeményezésére a már létező bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának tevékenységeiben, az e tevékenységekben való részvételt kötelezővé kell tenni.

(72)A 305/2011/EU rendeletben a kis- és középvállalkozások számára egyszerűsített eljárások létrehozására, és ezáltal a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra háruló terhek és költségek csökkentésére irányuló törekvések nem voltak teljesen eredményesek, és gyakran – a tudatosság vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt – félreértették vagy nem alkalmazták őket. A korábban megállapított szabályok alapján feltárt hiányosságok kezelése révén pontosítani kell és meg kell könnyíteni e szabályok alkalmazását, és ezáltal teljesíteni kell a kkv-k támogatására irányuló célkitűzést, egyúttal pedig gondoskodni kell az építési termékek teljesítményéről, biztonságosságáról és környezeti fenntarthatóságáról.

(73)Más gyártó vizsgálati eredményeinek a 305/2011/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt elismerését általánosságban a gazdasági szereplők és konkrétabban a gyártók terheinek csökkentése érdekében ki kell terjeszteni. Erre az elismerési mechanizmusra különösen azért van szükség, hogy elkerülhető legyen a nyersanyagok, a köztes termékek és a végtermékek környezeti fenntarthatóságának többszöri értékelése.

(74)A jogbiztonság garantálása érdekében biztonsági vagy teljesítményproblémák esetén az elismerés csak akkor engedhető meg, ha mind a két érintett gazdasági szereplő, mind pedig a két érintett bejelentett szervezet kötelezettséget vállal az együttműködésre, és ha a tanúsítást megszerző gazdasági szereplő műszaki irányítást gyakorol a termék felett.

(75)A 305/2011/EU rendelet értékelése azt mutatta, hogy a nemzeti szinten végzett piacfelügyeleti tevékenységek minősége és hatékonysága igen eltérő. Az e rendeletben meghatározott, a piacfelügyelet javítását célzó intézkedések mellett a gazdasági szereplők, szervek és termékek e rendeletnek való megfelelését harmadik felek bevonásával is elő kell segíteni, például azáltal, hogy bármely természetes vagy jogi személy a panaszbejelentő portálon keresztül nyújthasson tájékoztatást az esetleges meg nem felelésekről.

(76)A 305/2011/EU rendelet szerinti piacfelügyelet tekintetében feltárt hiányosságok kezelése érdekében e rendeletnek a tagállami hatóságok és a Bizottság számára több felhatalmazást kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minden, potenciálisan problémás körülmény esetén fellépjenek.

(77)A piacfelügyeleti gyakorlat bebizonyította, hogy a termékek értékelése során egy adott időpontban fennáll a meg nem felelés kockázata, de a meg nem felelés előfordulása nem áll fenn, míg egy későbbi időpontban ennek ellenkezőjét meg nem állapítják. Emellett olyan helyzetek is adódnak, amikor nem formális meg nem felelésről van szó, amely nem jelent kockázatot. Ezen okok miatt a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy minden feltételezett meg nem felelés vagy kockázat esetén eljárhassanak, ugyanakkor a „kockázatot jelentő termék” meghatározását a környezeti kockázatra is ki kell terjeszteni. Elegendő eljárási rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni a meg nem felelés magas és alacsony prioritású esetei között, ugyanakkor a kevésbé fontos esetekről is tájékoztatni kell valamennyi tagállamot.

(78)A tagállamokban a követelmények hatékony végrehajtásának biztosítása és a piacfelügyelet megerősítése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összhang biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a piacfelügyeleti hatóságok által az egyes termékcsoportokra vagy -családokra, illetve az egyes követelményekre vonatkozóan elvégzendő ellenőrzések minimális számát, továbbá meghatározza az erőforrásokra vonatkozó minimumkövetelményeket.

(79)Emellett a piacfelügyeleti hatóságok átlagosan gyenge piacfelügyeleti kapacitásainak megerősítése és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való további összehangolás érdekében részletesebb adminisztratív koordinációs támogatást kell nyújtani, és fel kell jogosítani a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy a gazdasági szereplőktől visszaigényeljék az ellenőrzések és vizsgálatok költségeit.

(80)A piacfelügyeleti hatóságok piacfelügyeleti kapacitásainak növelésére és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összehangolásra való ösztönzés érdekében a tagállamoknak jelentést kell tenniük az e rendelet hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységeikről, a kiszabott szankciókat is beleértve.

(81)A gazdasági szereplők jobb kiszolgálása érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak hatékonyabbá kell válniuk, ehhez pedig több erőforrással kell rendelkezniük. A gazdasági szereplők munkájának megkönnyítése érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok feladatait pontosítani kell és az e rendelet termékekkel összefüggő rendelkezéseire és az e rendelettel összhangban elfogadott jogi aktusokra vonatkozó információkra is ki kell terjeszteni.

(82)Megfelelő, hatékony és költséghatékony koordinációs mechanizmust kell létrehozni a megállapított kötelezettségek és követelmények következetes alkalmazásának biztosítása és az egész rendszer megerősítése érdekében, figyelembe véve azt is, hogy a termékek és az építmények biztonságosságával és fenntarthatóságával kapcsolatban új értelmezési kérdések merülhetnek fel. Mivel az eltérő határozatok egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, hozzájárulnak a jogi keret bonyolultabbá válásához, akadályozzák a szabad mozgást a belső piacon, valamint további adminisztratív terheket és költségeket rónak a gazdasági szereplőkre, a koordinációs mechanizmusnak meg kell akadályoznia, hogy ilyen eltérő határozatok szülessenek.

(83)Ezért különösen egy európai információs rendszert kell létrehozni az értelmezési kérdések összegyűjtése, a megfelelő közös megoldások megtalálása és az ezzel kapcsolatos információmegosztás javítása érdekében. Az információmegosztás megkönnyítése érdekében az ilyen jellegű rendszernek a nemzeti rendszerekre kell támaszkodnia. Ezeknek a nemzeti rendszereknek az e rendelet következetlen alkalmazásának eseteit is azonosítaniuk kell annak biztosítása érdekében, hogy az eltérő gyakorlatok ne váljanak bevett és állandó gyakorlattá.

(84)A termékinformációk központosított regisztrálása a termékek biztonságossága, továbbá a környezet és az emberi egészség védelme érdekében növeli az átláthatóságot, miközben csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit és költségeit is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy létrehozza az építési termékek központosított uniós adatbázisát vagy rendszerét. Jelenleg nem lehet felmérni a lehetséges megoldások előnyeit és hátrányait, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy adott esetben az esetleges útvonalak bármelyikét kövesse.

(85)Képzéseket kell szervezni a piacfelügyeleti hatóságok, az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok, a kijelölő hatóságok, a műszaki értékelést végző szervek, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetek számára kompetenciájuk javítása, döntéshozataluk összehangolása és a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében. Ugyanezen célok elérését szolgálják a két vagy több tagállam piacfelügyeleti hatóságai, bejelentő hatóságai és bejelentett szervezetei közötti személyzeti csereprogramok.

(86)A tagállamok nem mindig rendelkeznek műszaki felkészültséggel ahhoz, hogy az uniós jogszabályok értelmében rájuk háruló valamennyi kötelezettséget minden termékágazat tekintetében együttesen teljesítsék. Ezért más, nagyobb tagállamoktól nem hivatalos támogatást kapnak. Mivel az ilyen támogatás bizonyos esetekben elkerülhetetlen, más esetekben pedig tanácsos, e rendeletnek meg kell határoznia az ilyen támogatás alapvető szabályait, nevezetesen a felelősségi körök pontosítását. Ezen túlmenően a tagállamok számára kihívást jelent a termékek fokozódó műszaki összetettsége, továbbá az összes szempontra és termékcsoportra alkalmazandó jogszabályok, ami arra enged következtetni, hogy a tagállamok közötti szakosodás és munkamegosztás révén jobb eredményeket lehetne elérni. E rendeletnek ezért tükröznie kell a tagállamok sajátos helyzetét, ugyanakkor lehetővé kell tennie a tagállamok közötti szakosodással és munkamegosztással járó potenciális hozzáadott érték feltárását.

(87)Az építési termékekkel kapcsolatos üzleti tevékenység lassan, de biztosan egyre inkább nemzetközivé válik. Ezért olyan helyzetek merülnek fel, amikor az Unión kívüli székhellyel rendelkező gazdasági szereplők meg nem felelését is ki kell küszöbölni. Mivel a harmadik országok aligha állnak készen arra, hogy támogassák az uniós jog érvényesítését a saját területükön, amennyiben az Unió cserébe nem rendelkezik a részükre nyújtandó támogatás lehetőségéről, e rendeletben rendelkezni kell bizonyos, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó felhatalmazásokról.

(88)Néhány harmadik ország alkalmazza a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy legalábbis elismeri az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat, akár nemzetközi megállapodások révén, akár egyoldalúan; mindkettő az Unió érdekét szolgálja. Annak érdekében, hogy e harmadik országok ösztönzést kapjanak e gyakorlat folytatására, más harmadik országok pedig arra, hogy ugyanezt tegyék, bizonyos további lehetőségeket kell biztosítani azon harmadik országok számára, amelyek alkalmazzák a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy elismerik az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat. Ezért lehetővé kell tenni az ilyen kiemelten együttműködő harmadik országok támogatását oly módon, hogy biztosítjuk számukra bizonyos képzéseken való részvétel lehetőségét, az építési termékek uniós adatbázisában vagy rendszerében, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerben és a hatóságok közötti információcserében való részvételt. Ezen túlmenően ugyanezen okból e kiemelten együttműködő harmadik országoknak a nem megfelelő vagy kockázatos termékekről történő tájékoztatását is lehetővé kell tenni.

(89)A fenntartható építési termékek használatának ösztönzése, ugyanakkor a piaci torzulások elkerülése érdekében, továbbá a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összhang fenntartása érdekében a tagállamok által a fenntartható építési termékek használatára vonatkozóan nyújtott ösztönzőknek a leginkább fenntartható termékekre kell irányulniuk, és be kell épülniük a tagállamok közötti információcserébe.

(90)A fenntartható építési termékek használatának fokozása és a piaci torzulások elkerülése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összehangolás érdekében a tagállamok közbeszerzési gyakorlatának a leginkább fenntartható termékekre kell irányulnia. A végrehajtási jogi aktusokban meghatározott, a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó követelményeket objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell megállapítani.

(91)A közbeszerzés az Unió GDP-jének 14 %-át teszi ki. A klímasemlegesség elérésére, az energia- és erőforrás-hatékonyság javítására, valamint a népegészséget és a biológiai sokféleséget védő körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára adott esetben elő kell írni, hogy közbeszerzéseiket hangolják össze az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó konkrét zöld közbeszerzési kritériumokkal vagy célokkal. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az egyes termékcsoportokra vonatkozóan meghatározott kritériumokat vagy célokat nemcsak akkor kell teljesíteni, ha e termékeket árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések keretében közvetlenül szerzik be, hanem az építési beruházásra vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben ezeket a termékeket az említett szerződések tárgyát képező tevékenységekhez fogják felhasználni. Az önkéntes megközelítéshez képest a kötelező kritériumok vagy célok biztosítják, hogy a közpénzből történő ráfordításokat a jobban teljesítő termékek iránti kereslet növelése érdekében maximálisan ki lehessen aknázni. A kritériumoknak átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(92)A műszaki fejlődés és az új tudományos bizonyítékok ismeretének figyelembevétele, a belső piac megfelelő működésének biztosítása, az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és a szabályok egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban: a termékspecifikus műszaki rendelkezések és követelmények megállapítása; az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek meghatározása; azon feltételek meghatározása, amelyek mellett az egyéb uniós jogszabályok szerinti kötelezettségek megfelelnek az e rendeletben foglalt bizonyos kötelezettségeknek; a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat mintájának módosítása; a gyártókra vonatkozó további kötelezettségek megállapítása; az európai értékelési dokumentumok kidolgozására vonatkozó eljárási szabályok felülvizsgálata és kiegészítése; a piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása; az építési termékek uniós adatbázisának vagy rendszerének létrehozása; zöld közbeszerzési követelmények és minimális szankciók meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 41 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(93)Az e rendelet végrehajtását szolgáló egységes feltételeik biztosítása érdekében a Bizottságra a következőkre irányuló végrehajtási hatásköröket kell ruházni: az információ továbbítására szolgáló eszközök meghatározása; részletes tájékoztatás a gazdasági szereplők kötelezettségeinek és jogainak érvényesítéséről; az európai műszaki értékelés formátumának elfogadása; a bejelentett szervezetek számára szükséges minimális erőforrások meghatározása, valamint hozzáférés biztosítása a harmadik országok hatóságai számára az építési termékek uniós adatbázisához vagy rendszeréhez, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerekhez, valamint az e rendelettel összefüggésben nyújtott képzésekhez. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 42 megfelelően kell gyakorolni.

(94)A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben ez az emberi egészséggel vagy biztonsággal, illetve a környezet védelmével kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben szükséges.

(95)Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet a piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére irányuló horizontális keretrendszerre vonatkozó szabályokat állapít meg. Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, az áruk Unión belüli szabad mozgásának előnyeit élvező termékek megfeleljenek a közérdek magas szintű védelmét– például az emberi egészség és biztonság, valamint a környezet védelmét– biztosító követelményeknek, az említett rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazni kell, amennyiben e rendelet nem tartalmaz azonos célú, jellegű vagy hatású különös rendelkezéseket. Ezért az (EU) 2019/1020 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(96)E rendelet végrehajtásának hatékonyabbá tétele és a gazdasági szereplők terheinek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a kérelmeket és határozatokat papíron vagy valamely általánosan használt elektronikus formátumban nyújtsák be. A jogbiztonság érdekében a kérelmek és határozatok csak akkor lehetnek érvényesek, ha az elektronikus aláírás megfelel a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek, és ha a tagállamok joga, illetve az uniós jog értelmében az aláíró személyt bízták meg a szerv vagy a gazdasági szereplő képviseletével.

(97)A gazdasági szereplők terheinek további csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a dokumentációt általánosan használt elektronikus formátumban nyújtsák be, és alapértelmezés szerint a tájékoztatási követelményeket elektronikusan teljesítsék.

(98)Az e rendeletnek való magas szintű megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E célok és az összehangolt szankciók biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban elfogadott jogi aktusok révén minimális szankciókat állapítson meg.

(99)A jogbiztonság megteremtése érdekében meg kell határozni, hogy a 305/2011/EU rendelet alapján kijelölt építésitermék-információs kapcsolattartó pontok, műszaki értékelést végző szervek vagy bejelentett szervezetek kijelölése, a szóban forgó rendelet alapján elfogadott vagy kiadott európai értékelési dokumentumok, európai műszaki értékelések és a bejelentett szervezetek tanúsítványai vagy vizsgálati jelentései esetében az e rendelet szerinti joghatások fennmaradnak-e, és ha igen, mennyi ideig. A vonatkozó átmeneti időszakoknak elég hosszúnak kell lenniük ahhoz, hogy el lehessen kerülni a szűk keresztmetszeteket a bejelentett szervezetek és a műszaki értékelést végző szervek kijelölése, valamint az európai értékelési dokumentumok, az európai műszaki értékelések és a bejelentett szervezetek tanúsítványai vagy vizsgálati jelentéseinek elfogadása vagy kibocsátása tekintetében.

(100)A jogbiztonság megteremtése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott európai értékelési dokumentumok alapján forgalomba hozott termékek mennyi ideig maradhatnak a forgalmazási láncban, és így mennyi ideig forgalmazhatók a piacon. A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályok szerinti gyakorlathoz hasonlóan a megfelelő időszak a termékek forgalomba hozatalának alapjául szolgáló európai műszaki értékelés lejártát követő öt év. Ily módon hat évvel az e rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követően a felhasználók részére értékesített valamennyi termék meg fog felelni az említett harmonizált műszaki előírásnak és e rendeletnek.

(101)Mind az építési termékek alapvető jellemzőit, mind az értékelésük módszereit csak a különböző termékcsoportokra és termékcsaládokra vonatkozóan kidolgozandó harmonizált műszaki előírások alapján lehet meghatározni. Ennek megfelelően a gazdasági szereplőkre egy bizonyos termékcsoport vagy -család tekintetében háruló követelmények és kötelezettségek alkalmazása csak az adott termékcsoportra vagy -családra vonatkozó harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követő hat hónap elteltével válik kötelezővé.

(102)A jövőbeli harmonizált műszaki előírások zökkenőmentes bevezetésének elősegítése érdekében és figyelembe véve a teljesítménynyilatkozat vagy a megfelelőségi nyilatkozat elkészítéséhez szükséges időt, a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó harmonizált műszaki előírások hatálybalépésétől kezdődően e rendelet önkéntes alkalmazása mellett dönthessenek.

(103)El kell kerülni, hogy a gazdasági szereplők a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírások alkalmazásával tartósan megkerülhessék e rendelet alkalmazását. Ezért a Bizottságnak az e rendelet alapján elfogadott, az adott termékcsoportra vagy -családra vonatkozó harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követő két éven belül vissza kell vonnia a Hivatalos Lapból a 305/2011/EU rendelet támogatása céljából közzétett, ugyanarra a termékcsoportra vagy -családra vonatkozó harmonizált szabványokra és európai értékelési dokumentumokra történő hivatkozásokat.

(104)Az építési termékek környezeti értékelésének teljes körű lefedése és a jelenlegi harmonizált műszaki előírásokban is megtalálható termékkövetelmények megfelelő lefedése érdekében egy átfogóbb I. mellékletet kell kidolgozni, amely az életciklus-értékeléshez kapcsolódó alapvető jellemzők részletes jegyzékét és a termékkövetelmények teljes keretrendszerét is magában foglalja. Ebből az alkalomból meg kell szüntetni az építményekre vonatkozó alapkövetelmények közötti átfedéseket, és pontosításokra is szükség van.

(105)A gyártók bejelentett szervezetek általi értékelésével és ellenőrzésével összefüggésben a minimális ellenőrzési intenzitás elérése, valamint a gyártók és a bejelentett szervezetek számára az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az értékelési és ellenőrzési rendszerekről szóló V. mellékletben pontosabban és átfogóbban meg kell határozni a gyártókra és a bejelentett szervezetekre a különböző lehetséges értékelési és ellenőrzési rendszerek keretében háruló feladatokat. Ezenkívül az említett mellékletnek azt is meg kell határoznia, hogy a termékek környezeti fenntarthatóságának a termékteljesítmény és a termékkövetelmények tekintetében történő ellenőrzéséhez milyen értékeléseket és ellenőrzéseket kell elvégezni.

(106)E rendelet céljait – nevezetesen az építési termékek belső piacon való szabad mozgását, az emberi egészség és biztonság védelmét, továbbá a környezet védelmét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel a tagállamok hajlamosak nagyon eltérő követelményeket megállapítani az építési termékekre vonatkozóan, ami az emberi egészség és biztonság, valamint a környezet eltérő szintű védelmét eredményezi. Ezek a célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók az építési termékek teljesítményére vonatkozó harmonizált értékelési keret, valamint bizonyos, az emberi egészség és biztonság, továbbá a környezet védelmét szolgáló termékkövetelmények megállapításával. Az Unió ezzel összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg az építési termékek forgalmazására és közvetlen beépítésére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy ezt szolgáltatás keretében végzik-e vagy sem, a következők meghatározása révén:

a)az építési termékek környezeti – többek között éghajlati – és biztonsági teljesítményének a szóban forgó termékek alapvető jellemzőinek tekintetében történő kifejezésére vonatkozó szabályok;

b)az építési termékekre vonatkozó környezeti – többek között éghajlati –, funkcionális és biztonsági termékkövetelmények.

Ez a rendelet megállapítja továbbá az építési termékekkel, azok alkatrészeivel vagy olyan termékekkel foglalkozó gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeket, amelyek építési terméknek tekinthetők ugyan, bár a gyártójuk nem építési terméknek szánta azokat.

2. cikk

Hatály

(1)Ezt a rendeletet az építési termékekre és a következő árucikkekre kell alkalmazni:

a)az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek 3D nyomtatásának lehetővé tétele céljából forgalomba hozott 3D adatkészletek, valamint 3D nyomtatású építési termékek és öntőformák;

b)az építési termékeknek az építési területen vagy annak közelében történő 3D nyomtatására, vagy az építési területen vagy annak közelében öntőforma felhasználásával történő gyártására szánt anyagok;

c)az építési területen, a forgalomba hozatalra irányuló külön kereskedelmi tevékenység nélkül gyártott, az építményekbe történő azonnali beépítésre szánt építési termékek;

d)az e rendelet hatálya alá tartozó termékek fő alkatrészei;

e)az e rendelet hatálya alá tartozó termékekhez való felhasználásra szánt alkatrészek vagy anyagok, amennyiben ezen alkatrészek vagy anyagok gyártója ezt igényli;

f)készletek vagy részegységek, amennyiben ezek összetételét harmonizált műszaki előírások vagy európai értékelési dokumentumok határozzák meg és szabályozzák;

g)180 m2-nél kisebb összterületű, egyszintes vagy 100 m2-nél kisebb összterületű, kétszintes előre gyártott családi házak.

A tagállamok a Bizottságnak küldött értesítés útján dönthetnek úgy, hogy ezt a rendeletet nem alkalmazzák a g) pontban említett házakra.

(2)Ezt a rendeletet a használt építési termékekre és az (1) bekezdésben említett használt árucikkekre is alkalmazni kell az alábbi esetek bármelyikében:

a)a szóban forgó használt építési termékeket vagy árucikkeket anélkül importálták harmadik országokból, hogy azt megelőzően az uniós piacon forgalomba hozták volna;

b)a gazdasági szereplő a használt építési termékek vagy árucikkek rendeltetését az eredeti gyártó által a szóban forgó építési termékekhez vagy árucikkekhez rendelt rendeltetéshez képest más módon változtatta meg, mint csökkentés a teljesítmény vagy a rendeltetés tekintetében, illetve pusztán dekorációs célú változtatás, amely célt az építmény szempontjából betöltött szerkezeti funkció hiánya határozza meg;

c)a használt építési termékeket vagy árucikkeket forgalomba hozó gazdasági szereplő a használt építési termék vagy árucikk első forgalomba hozatalakor azt állítja, hogy a termékek vagy árucikkek az e rendelet vagy a 305/2011/EU rendelet alapján bejelentett jellemzőket és követelményeket kiegészítő vagy azoktól eltérő, az I. mellékletben meghatározott termékjellemzőkkel rendelkeznek vagy ilyen termékkövetelményeket teljesítenek;

d)a használt építési termékeket vagy árucikkeket a javításon, tisztításon és rendszeres karbantartáson túlmutató átalakítási folyamatnak vetették alá („újragyártott termék”);

e)a használt építési termékeket vagy árucikkeket forgalmazó gazdasági szereplő e rendelet alkalmazása mellett dönt.

(3)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)a 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 hatálya alá tartozó felvonók, továbbá mozgólépcsők és alkatrészeik;

b)kazánok, csövek, tartályok és kiegészítők, valamint egyéb, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek;

c)szennyvízkezelő rendszerek;

d)szaniteráruk;

e)közlekedési jelzőberendezések.

(4)Ezt a rendeletet az építési termékek és az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek 3D nyomtatási szolgáltatásaira is alkalmazni kell. A 3D nyomtatási szolgáltatások az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékekhez és árucikkekhez használható 3D nyomtatók bérbeadását is magukban foglalják.

Ezt a rendeletet a következőkhöz kapcsolódó szolgáltatásokra is alkalmazni kell:

–az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek és/vagy árucikkek gyártása és forgalmazása, valamint

–az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek vagy árucikkek leszerelése, újrahasználatra való előkészítése, újragyártása és kezelése.

(5)A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében vett legkülső régiókban forgalomba hozott vagy ott közvetlenül beépített, e rendelet hatálya alá tartozó építési termékeket és árucikkeket. A tagállamok értesítik az Európai Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen mentességeket biztosító rendelkezésekről. A tagállamok biztosítják, hogy a mentességet élvező építési termékeken vagy árucikkeken ne szerepeljen a 16. cikk szerinti CE-jelölés. Az ilyen mentesség alapján forgalomba hozott vagy közvetlenül beépített építési termékek vagy árucikkek nem tekintendők e rendelet értelmében az Unióban forgalomba hozottnak vagy közvetlenül beépítettnek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.„építési termék”: minden olyan formált vagy formálatlan fizikai árucikk, beleértve annak csomagolását és használati utasítását, vagy az ilyen árucikkeket tartalmazó készlet vagy részegység, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék az Unión belül, kivéve azokat az árucikkeket, amelyeket az építményekbe állandó jelleggel való beépítésüket megelőzően szükségszerűen először részegységbe, készletbe vagy más építési termékbe szerelnek be;

2.„állandó”: kétéves vagy annál hosszabb időtartamra szóló;

3.„termék”: a 2. cikk (1)–(3) bekezdésével összhangban e rendelet hatálya alá tartozó építési termék vagy egyéb árucikk;

4.„forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében, függetlenül attól, hogy szolgáltatatásnyújtás keretében történik-e vagy sem;

5.„közvetlen beépítés”: terméknek az ügyfél építményébe történő beépítése előzetes forgalmazás nélkül, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó családi ház üzembe helyezése, függetlenül attól, hogy szolgáltatásnyújtás keretében történik-e vagy sem;

6.„teljesítmény”: az, hogy a termék milyen mértékben rendelkezik bizonyos méretezhető alapvető jellemzőkkel;

7.„alapvető jellemzők”: a terméknek az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó, vagy az I. melléklet A. részének 2. pontjában felsorolt jellemzői;

8.„termékkövetelmények”: küszöbszint vagy egyéb jellemző, amelyet a terméknek a forgalomba hozatal vagy közvetlen beépítés előtt teljesítenie kell, beleértve a címkézésre, a használati utasításra vagy a megadandó egyéb információkra vonatkozó követelményeket is;

9.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, a 3D nyomtatási szolgáltatást nyújtó szolgáltató, a termékek 3D nyomtatására szánt anyagok gyártója, importőre vagy forgalmazója, online értékesítő, a közvetítő, a beszállító, a szolgáltató, a saját márkás terméket forgalmazó vagy bármely más természetes vagy jogi személy, kivéve a hatóságokat, a bejelentett szervezeteket, a műszaki értékelést végző szerveket és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak a termékek gyártása, újrahasználat, újragyártás vagy újracsomagolás céljából történő leszerelése vagy e termékek forgalmazása vagy közvetlenül az e rendelettel összhangban történő beépítése tekintetében, valamint az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 3. cikkének 13. pontjában meghatározott gazdasági szereplők;

10.„3D nyomtatást végző szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során az alábbi szolgáltatások egyikét kínálja: 3D nyomtatók lízingbe vagy bérbeadása, 3D nyomtatási adatkészletek kinyomtatása vagy e szolgáltatások egyikének közvetítése, függetlenül attól, hogy a nyomtatási anyagot e személy biztosítja-e vagy sem;

11.„termékek 3D nyomtatására szánt anyagok”: olyan termékek 3D nyomtatására szánt anyagok, amelyek esetében az érintett gazdasági szereplők nem zárták ki kifejezetten és következetesen a 3D nyomtatásra szolgáló anyagként való felhasználást;

12.„gyártó”: az (EU) 2019/1020 rendelet 8. cikkének 3. pontja értelmében vett gyártó;

13.„3D adatkészletek”: egy tárgy alakját 3D nyomtatásának lehetővé tétele céljából külső méretei és üregei alapján leíró numerikus adatok összessége;

14.„építmények”: olyan épületek, valamint magas- és mélyépítési munkák, amelyek a föld vagy a víz felett vagy alatt is elhelyezkedhetnek, beleértve a hidakat, alagutakat, tartóoszlopokat és egyéb villamosenergia-szállítási létesítményeket, távközlési kábeleket, csővezetékeket, vízvezetékeket, gátakat, repülőtereket, kikötőket, vízi utakat, valamint a vasúti sínek alapját képező létesítményeket, kivéve a szélerőműveket, olajfúrótornyokat vagy vegyipari üzemeket, ipari gyártólétesítményeket, mezőgazdasági létesítményeket, villamosenergia-termelő létesítményeket, katonai létesítményeket, miközben az ezeknek menedéket nyújtó helyszínek lehetnek épületek;

15.„épületek”: olyan, a konténerektől eltérő létesítmények, amelyek embereknek, állatoknak vagy tárgyaknak nyújtanak menedéket, és amelyek vagy tartósan a talajhoz vannak rögzítve, vagy csak különleges berendezések segítségével szállíthatók, ugyanakkor egy vagy több szinten legalább 20 m2 alapterülettel rendelkeznek;

16.„szint”: a termék alapvető jellemzői tekintetében vizsgált teljesítménye értékelésének számértékben kifejezett eredménye;

17.„osztály”: a termékek teljesítményszintjeinek egy alsó és egy felső érték által határolt tartománya;

18.küszöbszint”: a termék teljesítményének valamely alapvető jellemző tekintetében kötelezően előírt minimális vagy maximális szintje;

19.„forgalomba hozatal”: valamely terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása vagy használt termék első alkalommal történő forgalmazása, amennyiben a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek bármelyike teljesül, vagy az újragyártott termék első alkalommal történő forgalmazása;

20.„fő alkatrész”: olyan alkatrész, amelyet a termék gyártója vagy egy másik gazdasági szereplő egy termék alkotóelemeként vagy tartalék alkatrészeként való felhasználásra szánt, és amelyet harmonizált műszaki előírások a termék jellemzői, biztonságossága vagy teljesítménye szempontjából alapvető fontosságúként határoztak meg;

21.„készlet”: egyetlen gazdasági szereplő által, legalább két külön árucikkből – nem feltétlenül termékből – álló együttesként forgalomba hozott termék, amelyet építményekbe történő együttes beépítésre szántak;

22.„részegység”: legalább két különálló árucikkből álló együttes, amelyek közül az egyik termék;

23.„európai értékelési dokumentum”: a műszaki értékelést végző szervek által az európai műszaki értékelés kiadása céljából elfogadott dokumentum;

24.„használt termék”: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott, hulladéknak nem minősülő termék, amelyet legalább egyszer beépítettek valamely építménybe, továbbá:

a)nem esett át az eredeti gyártó által a használati utasításban meghatározott vagy az általános építőmérnöki ismeretek szerint szükségesnek ítélt javításon, tisztításon vagy rendszeres karbantartáson túlmutató eljáráson;

b)a leszerelést követően nem esett át a javításon, tisztításon és rendszeres karbantartáson vagy a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 16. pontja szerinti „újrahasználatra való előkészítésen” túlmutató eljáráson;

25.„rendeltetés”: a gyártó által tervezett felhasználás, beleértve a műszaki dokumentációban, a címkén, a használati utasításban vagy a reklámanyagokban meghatározott felhasználási feltételeket, miközben a csak az egyikben említett felhasználási módok már a „rendeltetés” részét képezik;

26.„javítás”: a hibás termék olyan állapotba való visszaállításának folyamata, amelyben az teljesíteni tudja rendeltetését;

27.„karbantartás”: olyan tevékenység, amelynek célja a termék olyan állapotban tartása, hogy az képes legyen az előírásoknak megfelelő működésre;

28.„újragyártott termék”: olyan termék, amely nem minősül a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladéknak, de amelyet legalább egyszer beépítettek az építménybe, és amelyet a javításon, tisztításon és rendszeres karbantartáson túlmutató átalakítási eljárásnak vetettek alá;

29.„kockázat”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározott kockázat;

30.„újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási vagy javítási műveletek, amelyek során a termékeket vagy a termékek alkatrészeit úgy készítik elő, hogy azok bármilyen egyéb előzetes feldolgozás nélkül újra felhasználhatók legyenek;

31.„terméktípus”: az egyes termékek elméleti modellje, amelyet a rendeltetés és olyan jellemzők összessége határoz meg, amelyek kizárnak minden eltérést a teljesítmény vagy az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban meghatározott termékkövetelmények teljesítése tekintetében, és amely modellt egy adott gyártási folyamat során, nyersanyagok vagy alkatrészek adott kombinációjának felhasználásával állítottak elő, miközben a különböző gyártók ugyanolyan árucikkei szintén különböző terméktípusokhoz tartoznak;

32.„a technika állása”: egy bizonyos cél elérésének módja, amely vagy a leghatékonyabb és a legfejlettebb, vagy ahhoz közel van, és így a választható módok átlaga feletti;

33.„újrafeldolgozás”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontjában meghatározott újrafeldolgozás;

34.„logisztikai szolgáltató”: a 2019/1020/EU rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott logisztikai szolgáltató;

35.„termékcsalád”: a IV. melléklet 1. táblázatában felsorolt termékkörökhöz tartozó valamennyi terméktípus;

36.„termékkategória”: egy adott termékcsalád terméktípusainak olyan alcsoportja, amely magában foglalja azokat a terméktípusokat, amelyeknek valamely, a harmonizált műszaki előírásokban vagy az európai értékelési dokumentumokban meghatározott rendeltetése közös;

37.„üzemi gyártásellenőrzés”: az üzemi gyártásnak bizonyos paraméterek vagy minőségi szempontok tekintetében, az V. melléklettel összhangban végzett, dokumentált, folyamatos belső ellenőrzése, amely tükrözi az adott termékcsalád vagy -csoport és gyártási folyamatok sajátosságait, és amely a teljesítmény vagy a termékkövetelményeknek való folyamatos megfelelés állandóságára irányul;

38.„harmonizált terület”: az e rendelet, a harmonizált műszaki előírások és az e rendelet alapján elfogadott, általánosan alkalmazandó bizottsági jogi aktusok közös hatálya alá tartozó terület;

39.„uniós jog”: az EUSZ, az EUMSZ, a jog általános elvei, az EUMSZ 288. cikkének második, harmadik és negyedik bekezdésében említett, általánosan alkalmazandó jogi aktusok, valamint minden olyan nemzetközi megállapodás, amelynek az Unió részes fele, vagy amelynek az Unió és tagállamai részes felei;

40.„importőr”: az (EU) 2019/1020 rendelet 9. cikkének 3. pontja értelmében vett importőr;

41.„forgalmazó”: az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 10. pontjában meghatározott forgalmazó;

42.„egyedileg gyártott”: az ügyfél előírásai miatt a gyártási módszer tekintetében eltérés van a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez képest;

43.„mikrovállalkozás”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás mellékletében szereplő fogalommeghatározás szerinti mikrovállalkozás;

44.„rendelésre készült”: az ügyfél előírásai miatt a méret vagy az anyag tekintetében eltérés van a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez képest.

45.„állandó hivatkozás”: egy weboldalra mutató olyan internetes hivatkozás, amely mind tartalma, mind címe tekintetében stabil („URL”);

46.„harmonizált műszaki előírások”: az építési termékekre vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított szabványok, amelyek hivatkozását a 34. cikkel összhangban a Hivatalos Lapban közzétették, és amelyek ezáltal az e rendelet, valamint a 4. cikk (3) és (4) bekezdésével, az 5. cikk (2) bekezdésével vagy a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott, műszaki előírásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása céljából kötelezővé váltak;

47.„építésitermék-szabvány”: valamely európai szabványügyi szervezet által a Bizottságnak az e rendelet alkalmazására irányuló kérelme alapján elfogadott szabvány, amelynek hivatkozását a 34. cikkel összhangban közzétették a Hivatalos Lapban, függetlenül attól, hogy az ilyen szabvány használata a 4. cikk (2) bekezdésével és a 34. cikk (2) bekezdésével összhangban az e rendelet szerinti alkalmazás céljából kötelezővé válik-e, vagy az 5. cikk (2) bekezdésével, a 22. cikk (4) bekezdésével és a 34. cikk (3) bekezdésével összhangban továbbra is önkéntes marad-e;

48.„kettős felhasználású termék”: olyan termék, amelyet a gyártó termékként és más rendeltetésű olyan árucikként való felhasználásra szánt, amely nem tartozna e rendelet hatálya alá, ha kizárólag az említett másik rendeltetése lenne;

49.„európai szabványügyi szervezet”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott európai szabványügyi szervezet;

50.„európai műszaki értékelés”: valamely termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése;

51.„teljes munkaidős egyenérték”: egy teljes munkaidőben foglalkoztatott személynek az érintett tagállam által meghatározott munkaereje, vagy több, részmunkaidőben foglalkoztatott, összesen ugyanannyi napi vagy heti óraszámban foglalkoztatott személy munkaereje;

52.„nem sorozatgyártási folyamat”: olyan folyamat, amely nem elsősorban automatizált vagy gyártósoros technikák alkalmazásával előállított, és amelyet a szóban forgó gazdasági szereplő vagy egy közös ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy által meghatározott ugyanazon vállalatcsoporthoz vagy ugyanazon szervezeti struktúrához tartozó gazdasági szereplők nem ismételnek meg évente több mint 100 alkalommal;

53.„forgalomból történő kivonás”: a 2019/1020/EU rendelet 3. cikkének 23. pontjában meghatározott forgalomból történő kivonás;

54.„visszahívás”: a 2019/1020/EU rendelet 3. cikkének 22. pontjában meghatározott, forgalomból történő kivonás;

55.„online piactér”: olyan, szoftvert – többek között weboldalt, weboldal egy részét vagy alkalmazást – használó, közvetítő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy termékek értékesítésére távollevők közötti szerződéseket kössenek a gazdasági szereplőkkel;

56.„online interfész”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott online interfész;

57.„közvetítő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely termékek forgalomba hozatalához vagy közvetlen beépítéséhez közvetítői szolgáltatást nyújt;

58.„saját márkás termék forgalmazója”: a gyártótól eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a terméket sajátjaként kívánja értékesíteni, és ezért nevét, védjegyét vagy címkéjét más gazdasági szereplők kötelező feliratai mellett tünteti fel;

59.„beszállító”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nyersanyagokat vagy köztes termékeket bocsát a gyártók vagy más, a gyártóknak nyersanyagokat vagy köztes termékeket szállító személyek rendelkezésére;

60.„szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szolgáltatást nyújt valamely gyártónak vagy fő alkatrész szállítójának, feltéve, hogy a szolgáltatás a termékek gyártása szempontjából releváns, beleértve azok tervezését is;

61.„akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

62.„piacfelügyeleti hatóság”: a 2019/1020/EU rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott hatóság;

63.„életciklus”: a termék életciklusának egymást követő és egymással összefüggő szakaszai, a nyersanyagbeszerzéstől vagy a természeti erőforrásokból történő előállítástól a gyártásig, leszerelésig, esetleg előzetes újragyártással vagy anélkül történő újrafelhasználástól a végső ártalmatlanításig;

64.„újrafelhasználás”: minden olyan művelet, amelynek során a terméket vagy annak alkatrészeit – az első használatuk befejeződését követően – ugyanarra a célra használják, mint amelyre szánták;

65.„illetékes hatóság”: a 69. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt piacfelügyeleti hatóság;

66.„illetékes nemzeti hatóság”: a 69. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt piacfelügyeleti hatóság;

67.„bejelentő hatóság”: a bejelentett szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felelős, a 48. cikkel összhangban kijelölt egyetlen közigazgatási szerv, kivéve, ha a vonatkozó rendelkezés másként rendelkezik: csak abban a tagállamban, ahol az adott bejelentett szervezet található;

68.„kijelölő hatóság”: a 43. cikkel összhangban kijelölt, a műszaki értékelést végző szervek kijelöléséért és felügyeletéért felelős egyetlen közigazgatási szerv, kivéve, ha a vonatkozó rendelkezés másként rendelkezik: csak abban a tagállamban, ahol az adott műszaki értékelést végző szerv található;

69.„hatóság”: az Európai Bizottság, annak ügynökségei, valamint bármely bejelentő hatóság, kijelölő hatóság vagy piacfelügyeleti hatóság, kivéve, ha a vonatkozó rendelkezés másként rendelkezik: függetlenül attól, hogy mely tagállamban található;

70.„kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely teljes életciklusa alatt és még akkor is, ha közvetetten keletkezett, potenciálisan káros hatással lehet az emberek egészségére és biztonságára, a környezetre vagy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítésére, amikor azokat a szóban forgó építményekbe beépítik, olyan mértékben, amely a technika állását figyelembe véve meghaladja a rendeltetésszerű használat szempontjából, valamint rendes vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket;

71.„súlyos kockázatot jelentő termék”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 20. pontjában meghatározott, súlyos kockázatot jelentő termék.

4. cikk

A termékek alapvető jellemzői

(1)A szabványosítási kérelmek és a harmonizált műszaki előírások kidolgozásának alapját az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, az építményekre vonatkozó alapkövetelmények képezik.

(2)Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott vagy az I. melléklet A. részének 2. pontjában felsorolt alapvető jellemzőket és az értékelésük módszereit olyan szabványokban kell meghatározni, amelyek e rendelet alkalmazásában kötelezővé válnak. A termékek alapvető jellemzőit az építményekre vonatkozó alapvető követelmények figyelembevételével kell meghatározni, tekintettel a tagállamok szabályozási igényeire.

A Bizottság szabványosítási kérelmeket adhat ki az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban, amely az ezen alapvető jellemzők és értékelési módszereik megállapítására vonatkozó alapelveket és sarökköveket határozza meg.

A vonatkozó szabványosítási kérelmek olyan kérést is tartalmazhatnak, hogy az európai szabványügyi szervezet az első albekezdésben említett szabványokban határozza meg az alapvető jellemzők tekintetében az önkéntes vagy kötelező küszöbszinteket és teljesítményosztályokat, valamint azt, hogy a gyártók mely alapvető jellemzőkről nyilatkozhatnak, illetve melyekről kell nyilatkozniuk. Ebben az esetben a Bizottság a szabványosítási kérelemben meghatározza a küszöbszintek, osztályok és kötelező jellemzők megállapításának alapelveit és sarokköveit.

A Bizottság a hivatkozásnak a Hivatalos Lapban a 34. cikkel összhangban történő közzététele előtt ellenőrzi, hogy a szabványok tiszteletben tartják-e az alapelveket és a sarokköveket, valamint az uniós jogot.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve, valamint a tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkében foglalt célok elérése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározott termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza az önkéntes vagy kötelező alapvető jellemzőket és azok értékelési módszereit az alábbi esetek bármelyikében:

a)indokolatlan késedelmet szenved a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett egyes szabványoknak az európai szabványügyi szervezetek általi elfogadása, miközben indokolatlan késedelem áll fenn, mivel az európai szabványügyi szervezet a szabványosítási kérelemben meghatározott határidőn belül nem nyújtja be a szabványt;

b)sürgetően szükséges olyan, fokozottan harmonizált műszaki előírások elfogadása, amelyek nem feleltethetők meg kizárólag a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványoknak;

c)az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, illetve az I. melléklet A. részének 2. pontjában található alapvető munkakövetelményekre utaló egy vagy több alapvető jellemzőre nem terjednek ki a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok, amelyek hivatkozásait a Hivatalos Lapban már közzétették;

d)a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok egyéb okok miatt nem tekinthetők elégségesnek a tagállamok szabályozási igényeinek vagy a gazdasági szereplők igényeinek kielégítéséhez;

e)a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett előírások nem állnak összhangban az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi jogszabályaival és törekvéseivel;

f)a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványokra való hivatkozásokat a 34. cikk (4) bekezdésében meghatározott okok vagy egyéb jogi okok miatt nem lehet közzétenni a Hivatalos Lapban;

g)a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványokra való hivatkozásokat törölték a Hivatalos Lapból, vagy korlátozással tették közzé.

(4)A tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkében foglalt környezetvédelmi, biztonsági és harmonizációs célok megvalósítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet bizonyos termékcsaládok és -kategóriák tekintetében, a következők meghatározása révén:

a)az alapvető jellemzőkhöz kapcsolódó küszöbszintek és teljesítményosztályok, valamint hogy a gyártók mely alapvető jellemzőkről nyilatkozhatnak, illetve melyekről kell nyilatkozniuk;

b)azok a feltételek, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy egy termék megfelel egy bizonyos küszöbszintnek, vagy hogy vizsgálat vagy további vizsgálat nélkül megfelel egy teljesítményosztálynak.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően – a műszaki fejlődéshez való igazodás, valamint az új kockázatok és környezeti szempontok figyelembevétele érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa az I. melléklet A. részét.

5. cikk

Termékkövetelmények

(1)Az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék a forgalomba hozatal vagy közvetlen beépítés előtt megfelel az I. melléklet D. részében meghatározott általános, közvetlenül alkalmazandó termékkövetelményeknek és az I. melléklet B. és C. részében meghatározott, az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott termékkövetelményeknek. Az I. melléklet B. és C. részében meghatározott termékkövetelmények csak akkor alkalmazandók, ha azokat a (2) bekezdéssel összhangban határozták meg.

(2)Az I. melléklet B., C. és D. részében megállapított termékkövetelmények meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy bizonyos termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza ezeket a termékkövetelményeket, és megállapítja a megfelelő értékelési módszereket. Miután a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározta ezeket a termékkövetelményeket, szabványosítási kérelmeket adhat ki, amelyek célja olyan önkéntes harmonizált szabványok kidolgozása, amelyek az e felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kötelező termékkövetelményeknek való megfelelés vélelmét biztosítják.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően – a műszaki fejlődéshez való igazodás, valamint különösen az új kockázatok és környezeti szempontok figyelembevétele érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa az I. melléklet B., C. és D. részét.

6. cikk

Értékelési és ellenőrzési rendszerek és azok termékspecifikus módozatai

(1)Az egyedi megközelítés alkalmazása és a gyártókra háruló esetleges terhek minimalizálása, továbbá az egészség, a biztonság és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy minden egyes termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatározza az V. mellékletben felsoroltak közül az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszert. A Bizottság az alapvető jellemző vagy termékkövetelmény alapján történő differenciálás révén ugyanazon termékcsalád vagy -kategória vonatkozásában eltérő értékelési és ellenőrzési rendszereket is meghatározhat.

(2)Az V. mellékletben foglalt követelmények vagy kötelezettségek alkalmazásának megkönnyítése és harmonizálása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy egy adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatározza ezeket a követelményeket és kötelezettségeket.

(3)A bejelentett szervezetek vagy gyártók rendszeres meg nem feleléseinek ellensúlyozása, illetve a műszaki fejlődéshez való igazodás érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa ezt a rendeletet oly módon, hogy további értékelési vagy ellenőrzési lépéseket vezet be az V. mellékletben szereplő rendszerekbe.

7. cikk

Harmonizált terület és nemzeti intézkedések

(1)A harmonizált területet átfogó jellegűnek kell tekinteni, amely kiterjed az egyéb uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó termékekre vonatkozó összes lehetséges követelményre.

(2)A tagállamok nemzeti jogukban, egyéb szabályaikban vagy közigazgatási intézkedéseikben tiszteletben tartják a harmonizált területet, és nem határoznak meg további követelményeket a harmonizált terület hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan. A tagállamok különösen a következőket alkalmazzák:

a)a harmonizált területen meghatározottakon kívül nem állapítható meg semmilyen más tájékoztatási, nyilvántartási vagy egyéb követelmény;

b)a harmonizált területen meghatározottakon kívül más értékelések nem tehetők kötelezővé;

c)az 5. cikk (3) bekezdése szerinti eltérő rendelkezés hiányában a nemzeti jog, egyéb szabályok vagy közigazgatási intézkedések nem ismételhetik meg az 5. cikkel összhangban meghatározott termékkövetelményeket vagy a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított küszöbszinteket, illetve nem léphetik túl azokat;

d)a nemzeti jog, egyéb szabályok vagy közigazgatási intézkedések nem írhatnak elő az V. mellékletben meghatározottaknál több értékelést és ellenőrzést, és nem terjeszthetik ki az V. mellékletben szereplő értékelések és ellenőrzések körét;

e)a nemzeti jog, egyéb szabályok vagy közigazgatási intézkedések csak a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított küszöbszintek által előírtakat ismételhetik meg, azoknál nem írhatnak elő sem többet, sem kevesebbet;

f)a nemzeti jog, egyéb szabályok vagy közigazgatási intézkedések nem alapulhatnak a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározottaktól eltérő osztályokon, alosztályokon vagy további osztályokon;

g)amennyiben a 4. cikk (2) bekezdésével vagy az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban történt az értékelési módszerek megállapítása, a nemzeti jog, egyéb szabályok vagy közigazgatási intézkedések – sem az építmények esetében, sem a termékek jellemzőivel vagy követelményeivel kapcsolatban – nem hivatkozhatnak más értékelési módszerekre, nem módosíthatják vagy egészíthetik ki ezeket az értékelési módszereket, illetve nem választhatják ki ezeknek csak egy részét.

Ez a bekezdés közbeszerzési pályázatokra vagy közvetlenül odaítélt szerződésekre is alkalmazandó, amennyiben a szóban forgó közbeszerzési eljárásokat vagy közvetlen odaítéléseket közjogi intézmények közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, illetve a közbeszerzési eljárásokra vagy közvetlenül odaítélt szerződésekre vonatkozó állami rendelkezésekre való hivatkozással hajtják végre. Ez a bekezdés a pénzügyi ösztönzők kivételével a vissza nem térítendő támogatásokra vagy más pozitív ösztönzőkre is alkalmazandó. A harmonizált műszaki leírások azonban lehetővé tehetik vagy ajánlhatják a tagállamoknak, hogy a közbeszerzési pályázatok, szerződések, vissza nem térítendő támogatások vagy más pozitív ösztönzők odaítélésére vonatkozó döntéseket a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott alosztályoktól vagy további osztályoktól eltérő alosztályokhoz vagy további osztályokhoz kössék, amennyiben azok továbbra is a szóban forgó harmonizált műszaki leírásokkal összhangban értékelt környezeti teljesítményekre vonatkoznak.

(3)A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az egyes termékcsaládok vagy -kategóriák tekintetében általuk megkövetelt alapvető jellemzőkről, a vonatkozó termékkövetelményekről és az általuk alkalmazott értékelési módszerekről. Ezekre az alapvető jellemzőkre, követelményekre és értékelési módszerekre proaktív módon hivatkoznak minden, a harmonizált műszaki előírások kidolgozása szempontjából releváns fórumon és alkalommal. A harmonizált műszaki előírásokat kidolgozó fórumok figyelembe veszik ezeket az alapvető jellemzőket, követelményeket és értékelési módszereket. Az alapvető jellemzőket a harmonizált műszaki előírások a lehető legteljesebb mértékben tartalmazzák.

(4)Amennyiben egy tagállam valamely, az egészséggel, biztonsággal vagy a környezetvédelemmel – beleértve az éghajlatot is – összefüggő kényszerítő okból szükségesnek tartja, hogy a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérve rendelet útján követelményeket állapítson meg vagy közigazgatási intézkedéseket hozzon, értesíti erről a Bizottságot, aminek során megindokolja a megállapított eljárási kötelezettségek szükségességét, és kifejti, hogy milyen szabályozási igényt kíván kielégíteni, továbbá bizonyítja mind a szabályozási igény fennállását, mind pedig a harmonizált terület és az egyéb uniós jog hatálya alá tartozó területek lefedettségének hiányát. A tagállamok e célból adott esetben az (EU) 2015/1535 irányelv szerinti értesítési eljárást alkalmazzák.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezi a (4) bekezdés szerint bejelentett nemzeti intézkedést, amennyiben:

a)meggyőződik arról, hogy a rendelet vagy a közigazgatási intézkedés a (4) bekezdésben említett, az egészséggel, biztonsággal vagy a környezet védelmével kapcsolatos kényszerítő okok fényében kellően indokoltnak tűnik;

b)a szabályozási igényre sem a harmonizált terület, sem más uniós jogszabály nem terjed ki;

c)a bejelentett rendelet vagy közigazgatási intézkedés nem jelent hátrányos megkülönböztetést más tagállamok gazdasági szereplőivel szemben;

d)a bejelentett rendelet vagy közigazgatási intézkedés képes kielégíteni az adott szabályozási igényt;

e)a bejelentett rendelet vagy közigazgatási intézkedés nem jelent aránytalanul nagy akadályt az uniós piac működésében; valamint

f)a Bizottság a tagállamoknak címzett szándéknyilatkozatban nem jelzi azon szándékát, hogy a (4) bekezdés szerinti értesítés időpontjától számított egy éven belül közzétegye vagy idézze a harmonizált műszaki előírást a Hivatalos Lapban, vagy hogy az adott igényre kiterjedő, általánosan alkalmazandó jogi aktust fogadjon el.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság a 88. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ha az emberek egészségével és biztonságával vagy a környezet védelmével összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(6)A tagállamok valamennyi, a termékek területükön való felhasználhatóságát közvetlenül vagy közvetve befolyásoló nemzeti szabályozásukat és közigazgatási intézkedésüket regisztrálják az egységes digitális kapun keresztül.

(7)Ez a rendelet nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy kötelező betétdíjas rendszereket vezessenek be, kötelezzék a gyártókat arra, hogy közvetlenül vagy importőreiken és forgalmazóikon keresztül visszavegyék a használt vagy nem használt termékeket, valamint hogy kötelezettségeket állapítsanak meg a hulladékká vált termékek gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan, feltéve, hogy az alábbiak mindegyike teljesül:

a)a termék tulajdonosa – miközben eldöntheti, hogy ki legyen a címzett: a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó – felelős a forgalmazóhoz, importőrhöz vagy gyártóhoz történő visszaszállításért;

b)más tagállamok gazdasági szereplőit más módon sem közvetlenül, sem közvetve nem éri hátrányos megkülönböztetés.

(8)A tagállamok megtilthatják a 22. cikk (2) bekezdésének j) pontjával és a 26. cikkel összhangban visszavett termékek megsemmisítését, vagy e termékek megsemmisítését attól tehetik függővé, hogy azokat előzetesen valamely, a termékek nem kereskedelmi célú felhasználását szolgáló nemzeti közvetítő platformon forgalmazták-e.

8. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

A termékek kettős értékelésének elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiegészítse ezt a rendeletet azon feltételek meghatározása révén, amelyek alapján az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése bizonyos, az e rendelet szerinti kötelezettségeknek is eleget tesz, amennyiben ellenkező esetben az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem ugyanazon szempontját e rendelet és más uniós jogszabályok alapján párhuzamosan értékelnék.

II. FEJEZET

ELJÁRÁS, NYILATKOZATOK ÉS JELÖLÉSEK

9. cikk

Teljesítménynyilatkozat

(1)Amennyiben egy termék a 4. cikk (2) vagy (3) bekezdésének megfelelően elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, a gyártó aláveti magát az V. mellékletben meghatározott alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszernek, és a termék forgalomba hozatala előtt teljesítménynyilatkozatot állít ki. Harmonizált műszaki előírás hatálya alá nem tartozó termék gyártója a vonatkozó európai értékelési dokumentummal és az európai műszaki értékeléssel összhangban teljesítménynyilatkozatot adhat ki.

(2)Amennyiben egy termék harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, az alkalmazandó harmonizált műszaki leírásban meghatározott alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményére vonatkozó információt a teljesítménynyilatkozaton kívül csak akkor lehet megadni, ha a szóban forgó információ ezzel párhuzamosan a teljesítménynyilatkozatban is szerepel. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor a 10. cikknek megfelelően nem állítottak ki teljesítménynyilatkozatot.

(3)A teljesítménynyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli még akkor is, ha nem járt el gondatlanul. A tagállamok a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.

10. cikk

A teljesítménynyilatkozat kiállítása alóli mentességek

(1)A 9. cikk (1) bekezdésétől eltérve a gyártó a harmonizált műszaki leírás hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatalakor eltekinthet a teljesítménynyilatkozat kiállításától, ha az alábbiak bármelyike fennáll:

a)az egyedi vagy rendelésre készült, nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt terméket – a 3D nyomtatással vagy már létező öntőformákkal készült termékek kivételével – a termék biztonságos beépítéséért is felelős gyártó egyetlen, beazonosítható építménybe építi be, összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kijelölt, az építmény biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;

b)a terméket – a 3D nyomtatással vagy már létező öntőformákkal készült termékek kivételével – az építkezés helyszínén, nem sorozatban gyártották, az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint az építménybe való beépítés céljával, és a tagállami előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett; vagy

c)a terméket kizárólag az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem sorozatgyártás keretében gyártották, olyan építmények megfelelő felújításának céljára, amelyek környezetük kiemelt státusa vagy különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalos védelmet élveznek.

(2)A tagállamok mentesíthetik a 9. cikk (1) bekezdése alól az olyan termékekből készült újragyártott termékeket, amelyek az újragyártás után is biztonságosak maradnak, feltéve, hogy biztosítják, hogy a termék az adott tagállam területén kívül ne kerülhessen forgalomba.

(3)A tagállamok mentesíthetik a 9. cikk (1) bekezdése alól az építményeknek az újrahasználatra előkészített vagy újragyártott termékektől eltérő részeit, feltéve, hogy a szóban forgó rész az adott tagállam területén kívül nem kerül forgalomba.

(4)A tagállamok mentesíthetik a 9. cikk (1) bekezdése alól azokat a termékeket, amelyek esetében az alábbiak mindegyike fennáll:

a)a gyártó olyan mikrovállalkozás, amely nem tartozik olyan cégcsaládhoz vagy más kereskedelmi szervezethez – beleértve a hálózatokat is –, amely képes meghatározni vagy megszervezni a gyártó tevékenységét;

b)a gyártó kizárólag vagy lényegében olyan alkatrészeket vagy anyagokat használ, amelyek általánosan ismert, stabil jellemzőkkel rendelkeznek, vagy olyan termékeket, amelyek önkéntesen e rendelet hatálya alá tartoztak, és a termék jellemzői minden esetben alapvetően ezen alkatrészek vagy anyagok jellemzőitől függenek;

c)a termék az adott tagállam területén kívül nem kerülhet forgalomba.

11. cikk

A teljesítménynyilatkozat tartalma

(1)A teljesítménynyilatkozat – a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak vagy európai értékelési dokumentumnak megfelelően – a termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek vonatkozásában.

(2)A teljesítménynyilatkozatot a II. mellékletben található minta felhasználásával kell kiállítani. A teljesítménynyilatkozat kiterjed legalább az I. melléklet A. részének 2. pontjában felsorolt kötelező alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményre, a műszaki előírások vagy a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében kötelező fő jellemzőkre, valamint a környezeti fenntarthatóság 22. cikk (1) bekezdésében említett értékelésére.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa a II. mellékletben szereplő mintát, és ezáltal lehetővé tegye további információk felvételét annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők ki tudják elégíteni az információ iránti új igényeket.

(4)Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 31. vagy adott esetben 33. cikkében említett információkat a teljesítménynyilatkozattal együtt kell rendelkezésre bocsátani.

12. cikk

Használt, újragyártott és feleslegessé vált termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozat módosítása

(1)Amennyiben egy használt termékre vonatkozóan rendelkezésre áll az eredeti gyártó vagy más gazdasági szereplő által e rendelet vagy a 305/2011/EU rendelet alapján kiállított teljesítménynyilatkozat, az új teljesítménynyilatkozat – a 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve – az abban szereplő jellemzők tekintetében hivatkozhat az eredeti teljesítménynyilatkozatra, ha:

a)a termék rendeltetését csak a teljesítmény vagy a rendeltetés csökkentése céljából, vagy pusztán díszítési célú felhasználásra módosítják;

b)a kezdeti termék élettartamát vagy a vonatkozó tartóssági teljesítményt az eredeti teljesítménynyilatkozatban, az eredeti teljesítménynyilatkozat alapjául szolgáló harmonizált műszaki leírásban határozták meg vagy az általános építőmérnöki ismeretek alapján köztudott;

c)a terméknek az építménybe történő első beépítését követően eltelt idő nem haladja meg a termék élettartamát vagy a vonatkozó tartóssági teljesítményt, attól függően, hogy melyik a rövidebb.

A gazdasági szereplő az eredeti teljesítménynyilatkozatot csatolja az általa kiállított teljesítménynyilatkozathoz, míg az utóbbit „használt termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat” jelöléssel látja el.

(2)Amennyiben a használt termék esetében nem áll rendelkezésre az eredeti gyártó vagy másik gazdasági szereplő által e rendelet vagy a 305/2011/EU rendelet alapján kiállított teljesítménynyilatkozat, a gazdasági szereplő az e rendelet szerinti teljes eljárás lefolytatása nélkül is kiállíthat új teljesítménynyilatkozatot, amennyiben a rendeltetést „díszítési célra” korlátozza. Amennyiben a gazdasági szereplő élt ezzel az eltéréssel, a teljesítménynyilatkozatot „használt termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat” jelöléssel kell ellátni.

(3)Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a)a használt termék mechanikai és kémiai tulajdonságai az új rendeltetéshez már nem tekinthetők elég stabilnak;

b)a termék tulajdonságai miatt a személyek egészsége és biztonsága veszélyben lenne;

c)a termék olyan megterhelésnek volt kitéve, amely alkalmatlanná teszi az új rendeltetésére; vagy

d)a leszerelést végző szakember által a 29. cikkel összhangban kidolgozott protokoll és az adott épület állapotára vonatkozó dokumentáció („épületnapló”) szerint ez a megterhelés nem túl valószínűtlen.

A tagállamok követelményeket állapítanak meg a leszerelést végző szakemberekre és az utolsó mondatnak megfelelően nyújtandó tanúsításra vonatkozóan, beleértve a terméket alkalmatlanná tevő megterhelések meghatározását is.

(4)Az (1)–(3) bekezdést az újragyártott termékekre is alkalmazni kell, ha az átalakítási folyamat, amely túlmutat a javításon, tisztításon, rendszeres karbantartáson vagy a leszerelést követően végzett, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 16. pontjában meghatározott, újrahasználatra való előkészítésen, nem veszélyezteti az e rendeletnek való megfelelést vagy a termék teljesítményét a vonatkozó jellemzők tekintetében, mivel a termék kialakításánál fogva az átalakítási folyamat nem befolyásolhatja hátrányosan a teljesítményt és a megfelelést, vagy mert a használt tartalék alkatrészt azonos teljesítményűnek és megfelelésűnek értékelték. Amennyiben a gazdasági szereplő élt ezzel az eltéréssel, a teljesítménynyilatkozatot „újragyártott termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat” jelöléssel kell ellátni.

(5)Az (1)–(4) bekezdés az alábbiak mindegyikére alkalmazandó:

a)olyan termékek, amelyek megérkeztek a felhasználóhoz, vagy elhagyták az értékesítési láncot, de amelyeket soha nem építettek be, és amelyekért az eredeti gyártó új termékként már nem vállal felelősséget („feleslegessé vált termékek”);

b)amelyek tekintetében az eredeti gyártó a feleslegessé vált terméket forgalmazni kívánó gazdasági szereplő erre irányuló kérelmének kézhezvételétől számított egy hónapon belül megtagadta a gyártói felelősség megerősítését.

Amennyiben a gazdasági szereplő élt ezzel az eltéréssel, a teljesítménynyilatkozatot „feleslegessé vált termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat” jelöléssel kell ellátni.

(6)A 21. cikk (3) bekezdése és a 22. cikk (1) bekezdése csak akkor alkalmazandó az (1)–(5) bekezdésben foglalt eltérések hatálya alá tartozó termékekre, ha az azokat forgalmazó gazdasági szereplő kérelmezi azok alkalmazását.

A 21. cikk (2) bekezdése az (1)–(5) bekezdésben foglalt eltérések hatálya alá tartozó termékekre nem alkalmazandó. A gazdasági szereplők azonban az I. melléklet D. részében előírt információkat rendelkezésre bocsátják.

(7)Amennyiben a gazdasági szereplő nem a harmonizált műszaki előírások alkalmazása mellett dönt, az (1)–(5) bekezdésben foglalt eltérések hatálya alá tartozó termékek mentesülnek a küszöbszintek, a termékkövetelmények és az alkalmazandó harmonizált műszaki előírások alól.

(8)A teljesítménynyilatkozat kiállításával a gazdasági szereplő felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli. A tagállamok a teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.

(9)Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a használt, újragyártott vagy feleslegessé vált termékekre, amelyeket soha nem hoztak forgalomba az Unió piacán, vagy amelyeket soha nem építettek be az Unióban.

13. cikk

Megfelelőségi nyilatkozat

(1)A termék forgalomba hozatala előtt a gyártó, aki nem mentesül a teljesítménynyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól:

a)ellenőrzi, hogy a termék megfelel-e az I. melléklet B. és C. részében foglalt termékkövetelményeknek, amennyiben azokat az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok határozzák meg, valamint az I. melléklet D. részében foglalt termékkövetelményeknek;

b)aláveti magát az V. mellékletben meghatározott értékelési és ellenőrzési rendszernek; valamint

c)elkészíti a megfelelőségi nyilatkozatot.

(2)A gyártó dönthet úgy, hogy az (1) bekezdéssel összhangban megfelelőségi nyilatkozatot ad ki még akkor is, ha mentesül a teljesítménynyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól.

(3)A megfelelőségi nyilatkozattal a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a termékkövetelményeknek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli még akkor is, ha nem járt el gondatlanul. Meg nem felelés vagy megfelelőségi nyilatkozat hiányában a termék nem forgalmazható. A tagállamok a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.

14. cikk

A megfelelőségi nyilatkozat tartalma

(1)A megfelelőségi nyilatkozat azt fejezi ki, hogy a termék megfelel az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett termékkövetelményeknek.

(2)A gyártó a megfelelőségi nyilatkozatot a teljesítménynyilatkozattal együtt egyetlen nyilatkozatban tünteti fel, amelyet a II. mellékletnek megfelelően „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” jelöléssel kell ellátni.

(3)A megfelelőségi nyilatkozat tekintetében a 11. cikk (2)–(4) bekezdését és a 12. cikket kell alkalmazni.

(4)A gyártó az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan a teljesítménynyilatkozatnak a harmonizált műszaki előírás alkalmazásának kezdőnapját követő első felülvizsgálatától kezdve, de legkésőbb az említett időponttól számított 3 éven belül teljesíti az e cikkben foglalt kötelezettségeket.

15. cikk

A teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat rendelkezésre bocsátása

(1)A gyártó elektronikus úton rendelkezésre bocsátja minden forgalmazott termék teljesítménynyilatkozatának és megfelelőségi nyilatkozatának egy példányát.

Amennyiben azonban egy egész terméktételt egyetlen felhasználónak szállítanak, elegendő a szállítmányhoz a nyilatkozatok egyetlen példányát mellékelni.

(2)Amennyiben a nyilatkozatot elektronikus úton nyújtják be, a gyártó ezt a nyilatkozatot általánosan olvasható, de nem módosítható elektronikus formátumban állítja ki. Alternatív megoldásként a gyártó állandó hivatkozást is használhat, feltéve, hogy az állandó hivatkozás és az azon keresztül hozzáférhető dokumentum nem módosítható. A 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 46 e rendelet értelmében alkalmazni kell.

A gyártó a nyilatkozatok nyomtatott példányát is rendelkezésre bocsátja, amennyiben a címzett ilyen papíralapú példányt igényel.

(3)A nyilatkozatok tartalmazhatnak megváltoztathatatlan környezetvédelmi terméknyilatkozatokra vagy más módosíthatatlan, a kért információkat tartalmazó dokumentumokra mutató állandó hivatkozásokat, amennyiben ezek a dokumentumok a nyilatkozatok sorrendjét és szerkezetét követik, vagy ha az állandó hivatkozással együtt a nyilatkozatok sorrendjét e dokumentumok sorrendjével összekapcsoló megfelelési táblázat is rendelkezésre áll.

(4)A gyártó a teljesítménynyilatkozatot és a megfelelőségi nyilatkozatot azon a nyelven vagy nyelveken bocsátja rendelkezésre, amelyet azon tagállamok írnak elő, amelyekben a gyártó a terméket forgalmazni kívánja. Egy másik tagállamban terméket forgalmazó másik gazdasági szereplő az eredetivel együtt rendelkezésre bocsátja a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat fordítását az adott tagállam által előírt nyelveken, és megfelel az (1) és (2) bekezdésnek.

16. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek és a CE-jelölés használata

(1)A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(2)A CE-jelölés olyan termékeken helyezhető el, amelyek tekintetében a gyártó a 9. és a 11–14. cikknek megfelelően teljesítménynyilatkozatot vagy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A CE-jelölést a fő alkatrészeken kell elhelyezni. A CE-jelölés nem helyezhető el olyan részeken, amelyek nem fő alkatrészek.

(3)Ha a gyártó sem teljesítménynyilatkozatot, sem megfelelőségi nyilatkozatot nem állított ki, a CE-jelölés nem helyezhető el.

(4)A CE-jelölés elhelyezésével vagy korábbi elhelyezésével a gazdasági szereplő jelzi, hogy felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban meghatározott, alkalmazandó termékkövetelményeknek. A CE-jelölés elhelyezésével a gazdasági szereplő a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősséggel tartozik a nyilatkozat szerinti teljesítményért és az említett követelmények teljesítéséért.

(5)A CE-jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely tanúsítja a terméknek az értékelt alapvető jellemzők tekintetében elért teljesítményét, valamint azt, hogy a termék megfelel e rendeletnek.

A tagállamok nemzeti intézkedéseikben nem vezetnek be olyan jelölésekre való hivatkozásokat – vagy adott esetben visszavonják azokat –, amelyek azt tanúsítják, hogy a jelöléssel ellátott termék a harmonizált terület szerinti alapvető jellemzők tekintetében megfelel a követelményeknek vagy a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek.

(6)A tagállamok saját területükön vagy hatáskörükben nem tiltják vagy akadályozzák meg a CE-jelöléssel ellátott termékek forgalmazását vagy felhasználását, amennyiben a teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az érintett tagállamban az adott felhasználásra vonatkozóan megállapított követelményeknek.

A tagállamok területükön vagy felelősségi körükben nem tiltják vagy akadályozzák meg a CE-jelöléssel ellátott termékek forgalmazását vagy felhasználását, amennyiben a termék megfelel az e rendeletben vagy az e rendelet segítségével meghatározott termékkövetelményeknek, kivéve, ha a vonatkozó harmonizált műszaki leírás meghatározza, hogy a vonatkozó követelmények csak minimumkövetelménynek számítanak.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy a CE-jelöléssel ellátott termékek használatát sem a közjogi szervek, sem a közszolgáltatásokat ellátó vállalkozásként, illetve monopolhelyzet vagy közmegbízás alapján közjogi szervként működő magánjogi szervek által bevezetett szabályok vagy feltételek ne akadályozzák.

17. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)A CE-jelölést jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni a terméken vagy az ahhoz csatolt címkén. Amennyiben a termék jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson, illetve a kísérő dokumentáción kell elhelyezni.

(2)A CE-jelölést a következők követik:

a)annak az évnek az utolsó két számjegye, amelyben a jelölést először elhelyezték;

b)a gyártó neve és bejegyzett címe, vagy nevének és címének könnyű és egyértelmű beazonosítására alkalmas azonosító jel;

c)a meghatalmazott képviselő neve és bejegyzett címe, vagy nevének és címének könnyű és egyértelmű beazonosítására alkalmas azonosító jel, amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel az Unióban, vagy amennyiben a gyártó úgy dönt, hogy meghatalmazott képviselőt vesz igénybe;

d)a termék típusának egyedi azonosító kódja, a gyártó uniós adatbázisokban szereplő termékregisztrációjára mutató állandó hivatkozás, valamint az adatbázisokon belül az a pontos hely, ahol a termék megtalálható;

e)a gyártó termékmegjelenítéssel foglalkozó saját weboldalára mutató állandó hivatkozás, ha van ilyen;

f)a teljesítménynyilatkozat hivatkozási száma; valamint

g)adott esetben a bejelentett szervezet azonosító száma.

A d)–f) pontban felsorolt elemek helyettesíthetők a kombinált teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatra mutató állandó hivatkozással (elektronikus CE-jelölés).

(3)A CE-jelölést az építési termék forgalomba hozatala vagy építménybe történő beépítése előtt kell a terméken elhelyezni. A jelölést később bármilyen egyéb, különleges kockázatot vagy felhasználást jelölő piktogram vagy jelölés követheti.

18. cikk

Egyéb jelölések

A CE-jelöléstől eltérő jelölések – beleértve a saját jelöléseket is – csak akkor helyezhetők el a terméken, ha azok nem fedik le a harmonizált műszaki leírásokat, illetve nem hivatkoznak azokra, továbbá ha nem hivatkoznak a harmonizált terület alá tartozó termékkövetelményekre, alapvető jellemzőkre vagy értékelési módszerekre.

A terméken az uniós jogszabályokban meghatározott jelölésen kívül más jelölés nem helyezhető el a CE-jelölés hosszának kétszeresénél kisebb, a CE-jelölés és az uniós jogban meghatározott egyéb jelölés bármely pontjától mért távolságra.

A teljesítménynyilatkozaton vagy a megfelelőségi nyilatkozaton a CE-jelölésen kívül más jelölés nem helyezhető el.

III. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

19. cikk

Az összes gazdasági szereplő kötelezettségei

(1)A gazdasági szereplő minden szükséges intézkedést megtesz az e rendeletnek való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében, a termék megfelelését is beleértve. Amennyiben megállapítást nyert a gazdasági szereplő vagy a termék meg nem felelése, és a piacfelügyeleti hatóság a 70. cikk (1) bekezdésével összhangban korrekciós intézkedést kért, a gazdasági szereplő jelentést nyújt be az említett hatóságnak az elért eredményekről mindaddig, amíg az említett hatóság úgy nem határoz, hogy a korrekciós intézkedés lezárható.

(2)Amennyiben egy gazdasági szereplő vagy egy termék meg nem felelésére vonatkozó eltérő nyilatkozatok és korrekciós intézkedés iránti kérelmek érkeznek a különböző tagállamok hatóságaitól, a gazdasági szereplő differenciált intézkedéseket hoz attól függően, hogy a termékeket hol kívánja forgalmazni vagy közvetlenül beépíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az egyik tagállam által bevezetett szigorúbb intézkedés egy másik tagállam által bevezetett kevésbé szigorú intézkedést is magában foglal, a szigorúbb intézkedést kell alkalmazni. Amennyiben ezek a szabályok nem vezetnek egyértelmű eredményre, az érintett tagállamok és a Bizottság, valamint – kérésükre – a többi tagállam megpróbál közös megoldást találni, és szükség esetén a 33. cikkel összhangban végrehajtási jogi aktus elfogadására kerül sor.

(3)A gazdasági szereplő valamely hatóság kérésére tájékoztatja a gazdasági szereplőt vagy egyéb szereplőt a következőkről:

a)ki szállította részére a terméket – beleértve a termékek alkatrészeit vagy tartalék alkatrészeit – vagy a termék szempontjából releváns szolgáltatásokat, valamint e szállítás mennyisége;

b)kinek a részére szállított terméket – beleértve a termékek alkatrészeit vagy tartalék alkatrészeit –, vagy nyújtott a termék szempontjából releváns szolgáltatásokat, valamint e szállítás mennyisége;

c)ki vesz részt a termékek forgalmazásához vagy közvetlen beépítéséhez kapcsolódó pénzügyi és egyéb járulékos szolgáltatásokban.

Az első albekezdésben említett gazdasági szereplők azonosításakor a gazdasági szereplő tájékoztatja a hatóságot az összes kapcsolódó adatról, beleértve a következőket:

i.az első albekezdésben említett gazdasági szereplők címe;

ii.e gazdasági szereplők kapcsolattartási adatai;

iii.e gazdasági szereplők e-mail-címe, weboldala és közösségimédia-profilja;

iv. e gazdasági szereplők adó- és cégjegyzékszáma;

iv.e gazdasági szereplők bankszámlaszáma; valamint

vi. az említett gazdasági szereplők nevében eljáró természetes vagy jogi személyek neve, címe és elérhetősége.

(4)A gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie arra, hogy az e fejezetben említett valamennyi dokumentumot és információt a szóban forgó termék utolsó birtoklását vagy kezelését követően tíz évig benyújtsa a hatóságoknak, kivéve, ha azok a 78. cikkel összhangban létrehozott terméknyilvántartási adatbázison vagy rendszeren keresztül folyamatosan hozzáférhetők. Az illetékes hatóság felkérésének kézhezvételétől számított 10 napon belül a gazdasági szereplő benyújtja a dokumentumokat és az információkat.

(5)A gazdasági szereplő az adatbázis vagy rendszer rendelkezésre állásának a Hivatalos Lapban való kihirdetésétől számított két hónapon belül megadja az összes kért adatot a 78. cikknek megfelelően létrehozott adatbázis vagy rendszer részére, és viseli az ahhoz kapcsolódó regisztrációs díjakat. A gazdasági szereplő legalább félévente ellenőrzi a szolgáltatott adatok helyességét.

A gazdasági szereplő regisztrálja magát a 77. cikk (5) bekezdésével összhangban létrehozott nemzeti rendszerben.

A gazdasági szereplő elérhetővé teszi a fogyasztók és a felhasználók számára azokat a kommunikációs csatornákat, beleértve a telefonszámokat, e-mail-címet vagy a weboldalának és a közösségimédia-oldalának külön erre a célra szolgáló részeit, amelyek lehetővé teszik számára, hogy közöljön minden olyan balesetet, egyéb váratlan eseményt vagy biztonsági problémát, amelyet a termékkel kapcsolatban tapasztalt.

(6)A gazdasági szereplő tájékoztathatja a hatóságokat e rendelet bármely olyan lehetséges megsértéséről, amelyről tudomást szerez. Amennyiben ez a gazdasági szereplő úgy ítéli meg, hogy a nem megfelelő termékek kockázatot jelentenek az emberek biztonságára vagy a környezetre nézve, erről haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a terméket forgalomba hozta, és részletes tájékoztatást ad különösen a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(7)A bejelentett szervezet által tanúsított vagy a gyártóknak szolgáltatásokat nyújtó vagy alkatrészeket szállító gazdasági szereplő lehetővé kell teszi a bejelentett szervezetek számára, hogy a tevékenységeikhez szükséges mértékben hozzáférjenek a dokumentációjához és a telephelyéhez. Pontos információkat szolgáltat a bejelentett szervezetek számára, és korrigálja a pontatlan információkat. A gazdasági szereplő továbbá egy hónapon belül tájékoztatja a bejelentett szervezetet minden olyan változásról, amely befolyásolhatja az e rendeletnek való megfelelést.

20. cikk

A gazdasági szereplők eljárási jogai

(1)A hatóságok által e rendelet alapján valamely gazdasági szereplővel és a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyekkel szemben hozott bármely végleges vagy ideiglenes intézkedés, határozat vagy végzés pontosan megjelöli az alapjául szolgáló indokokat.

(2)Bármely ilyen intézkedést, határozatot és végzést haladéktalanul közölni kell az érintett gazdasági szereplővel és a nevében eljáró természetes vagy jogi személyekkel, amely ezzel egy időben tájékoztatást kap az érintett tagállam nemzeti joga szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és az e jogorvoslatokra vonatkozó határidőkről.

(3)Az (1) bekezdésben említett intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalát megelőzően az érintett gazdasági szereplő lehetőséget kap egy megfelelő, tíz munkanapnál nem rövidebb időszakon belüli meghallgatásra, kivéve, ha a meghozandó intézkedés, határozat vagy végzés egészségügyi vagy biztonsági követelményekre vagy e rendelet hatálya alá tartozó egyéb közérdekre alapozott sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.

(4)Ha az intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalára anélkül kerül sor, hogy a gazdasági szereplő lehetőséget kapna a meghallgatásra, a gazdasági szereplő számára azt követően a lehető leghamarabb meg kell adni e lehetőséget, és ezt az intézkedést, határozatot vagy végzést a piacfelügyeleti hatóság azonnal felülvizsgálhatja.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk hatálya alá tartozó bármely intézkedéssel szemben – előzetes közigazgatási fellebbezési eljárással vagy anélkül – az illetékes bíróság előtt fellebbezéssel lehessen élni. A szóban forgó bíróság arra vonatkozóan is rendelkezik hatáskörrel, hogy a közérdekre és a gazdasági szereplő érdekeire tekintettel határozzon a fellebbezés vagy a bíróság által kiszabható ideiglenes intézkedések halasztó hatályáról.

21. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)A gyártó meghatározza a terméktípust, ugyanakkor tiszteletben tartja a 3. cikk 31. pontjában szereplő fogalommeghatározásban meghatározott határokat. A terméktípust az V. mellékletben meghatározott, alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerrel összhangban kell feldolgozni. A gyártó a 9. és 11–15. cikknek megfelelően kiállítja a teljesítménynyilatkozatot és a megfelelőségi nyilatkozatot, valamint a 16. és 17. cikknek megfelelően elhelyezi a CE-jelölést.

(2)A gyártó tartózkodik a termék jellemzőivel kapcsolatos minden olyan állítástól, amely nem a következőkön alapul:

a)a harmonizált műszaki előírásban szereplő értékelési módszer, amennyiben a vonatkozó jellemzőre vonatkozik ilyen előírás; vagy

b)amennyiben ilyen értékelési módszer nem létezik, olyan értékelési módszer, amely a pontos értékelés eléréséhez a legeredményesebb és legfejlettebb.

(3)A gyártó az (1) bekezdésben említett nyilatkozatok alapjaként műszaki dokumentációt készít, amelyben leírja a rendeltetést, beleértve a használat pontos feltételeit, valamint a teljesítmény és a megfelelőség igazolásához szükséges valamennyi elemet.

A műszaki dokumentáció tartalmazza az e rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírásokkal vagy az e rendelet alapján elfogadott bizottsági jogi aktusokkal összhangban értékelt környezeti, többek között éghajlati fenntarthatóság kötelező vagy fakultatív kiszámítását.

A második albekezdés nem alkalmazandó használt, újragyártott vagy feleslegessé vált termékek esetében, kivéve, ha a gazdasági szereplő – az e cikkben foglalt, a 26. cikk szerinti kötelezettségekre is figyelemmel – új termékek esetében e rendelet alkalmazása mellett dönt.

(4)A gyártó gondoskodik a megfelelő eljárásokról annak biztosítása érdekében, hogy a sorozatgyártás során fenntartsák a nyilatkozatban szereplő teljesítményt és megfelelést. Megfelelően figyelembe kell venni a gyártási folyamatban, a termék kialakításában vagy jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint azon harmonizált műszaki előírások változásait, amelyek alapján a termék teljesítményéről vagy megfelelőségéről nyilatkoznak, vagy amelyek alapján a termék teljesítményét vagy megfelelőségét ellenőrzik, és amennyiben ez érinti a termék teljesítményét vagy megfelelőségét, a vonatkozó értékelési eljárásnak megfelelően újraértékelést kell kezdeményezni.

Amennyiben a termék nyilatkozatban szereplő teljesítményének és megfelelésének pontossága, megbízhatósága és állandósága biztosításához indokolt, a gyártó mintavizsgálatot végez a forgalomba hozott vagy forgalmazott terméken, és szükség esetén nyilvántartást vezet a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja az importőröket és a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

Az első albekezdésben említett eljárásokat, a második albekezdésben említett mintavizsgálatokat és az V. melléklet szerinti vonatkozó rendszert ismertetni kell a (3) bekezdésben említett műszaki dokumentációban.

(5)A gyártó biztosítja, hogy termékén fel legyen tüntetve a gyártóspecifikus típusszám és a tétel- vagy sorozatszám. Ha ez nem lehetséges, a szükséges információkat a csomagoláson, a hozzá erősített címkén vagy végső esetben a terméket kísérő dokumentumban kell feltüntetni.

A gyártó az első albekezdésben meghatározottakkal azonos módon feltünteti a terméken a „kizárólag szakmai felhasználásra” feliratot, ha azt nem fogyasztóknak vagy más, nem szakmai felhasználóknak szánják. A „kizárólag szakmai felhasználásra” felirattal nem rendelkező termékeket e rendelet és az (EU) …/… rendelet [általános termékbiztonságról szóló rendelet] értelmében nem szakmai felhasználóknak és fogyasztóknak szánt termékeknek is kell tekinteni.

A gyártó az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve– látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet vagy a harmonizált műszaki előírások szerint címkézendő információkat.

(6)Egy terméknek egy adott tagállamban történő forgalmazásakor a gyártó gondoskodik arról, hogy a termékhez mellékeljék a harmonizált műszaki előírások és az I. melléklet D. része szerinti információkat az érintett tagállam által meghatározott nyelven, vagy ilyen meghatározás hiányában a felhasználók számára könnyen érthető nyelven.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a gyártó által az első albekezdéssel összhangban benyújtandó információk formátumát és továbbításuk módját.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(7)A gyártó feltölti a teljesítménynyilatkozat, a megfelelőségi nyilatkozat adatait, a (6) bekezdésben említett információkat és a műszaki dokumentációt a 78. cikknek megfelelően létrehozott uniós termékadatbázisba vagy -rendszerbe.

(8)Az a gyártó, amelynek oka van feltételezni, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg az ebben a rendeletben szereplő vagy az ezzel a rendelettel összhangban elfogadott követelményeknek, azonnal meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben pedig kivonja a forgalomból vagy visszahívja a terméket. Ha a probléma egy leszállított alkatrészhez vagy külső szolgáltatáshoz kapcsolódik, a gyártó tájékoztatja erről a szállítót vagy a szolgáltatót és a gyártó illetékes nemzeti hatóságát; ez utóbbi továbbítja a vonatkozó információkat a szállítóért vagy a szolgáltatóért felelős illetékes nemzeti hatóságnak, és megfelelő intézkedéseket javasol.

(9)Amennyiben a termék kockázatot jelent vagy valószínűleg kockázatot jelent, a gyártó a megállapítástól számított két munkanapon belül tájékoztatja a forgalmazásban érintett meghatalmazott képviselőt, az importőröket, a forgalmazókat, a logisztikai szolgáltatókat és az online piactereket, valamint azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a gyártó vagy – tudomása szerint – más gazdasági szereplők forgalmazták a terméket. A gyártó e célból megad minden hasznos adatot, és megnevezi mindenekelőtt a meg nem felelés típusát, a balesetek vagy váratlan események gyakoriságát, valamint a meghozott vagy ajánlott korrekciós intézkedéseket. A végső felhasználóhoz vagy fogyasztóhoz már eljutott termékek által okozott kockázatok esetén a gyártó a médiát is értesíti, és tájékoztatja a kockázatok megszüntetésére vagy – ha ez nem lehetséges – azok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedésekről. A 3. cikk 71. pontja értelmében vett „súlyos kockázat” esetén a gyártó saját költségére a forgalomból kivonja és visszahívja a terméket.

(10)A gyártót a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban e cikk és a 19. cikk megsértése esetén felelősség terheli.

22. cikk

A gyártók további környezetvédelmi kötelezettségei

(1)Az I. melléklet A. részének 2. pontjában meghatározott termékjellemzők tekintetében a gyártó a harmonizált műszaki előírásokkal vagy az e rendelet alapján elfogadott bizottsági jogi aktusokkal összhangban értékeli a termék környezetvédelmi jellemzőit, és az Európai Bizottság honlapján ingyenesen elérhető szoftver legfrissebb változatát használja, amint az rendelkezésre áll. Ez azonban nem alkalmazandó használt, újragyártott vagy feleslegessé vált termékek esetében, kivéve, ha a gazdasági szereplő – az e cikkben foglalt, a 26. cikk szerinti kötelezettségekre is figyelemmel – új termékek esetében e rendelet alkalmazása mellett dönt.

(2)A gyártót a következő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha ez hátrányosan befolyásolja a termékbiztonságot vagy az építmények biztonságát:

a)a termékek kialakítása és gyártása, valamint csomagolása oly módon történik, hogy általános környezeti, többek között éghajlati fenntarthatóságuk elérje a technika állásának megfelelő szintet, kivéve, ha valamely alacsonyabb szint:

i.arányos a környezeti fenntarthatóságnak a termékek által az építmények szintjén kiváltott javulásával; valamint

ii.vagy a környezeti fenntarthatóságnak az építmények szintjén történő javításához szükséges.

b)az a) pont i. és ii. alpontjában meghatározott feltételek mellett előnyben részesíti az újrafeldolgozható anyagokat és az újrafeldolgozás során nyert anyagokat;

c)tiszteletben tartja a minimális újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó azon kötelezettségeket és más határértékeket a környezetvédelmi szempontok, többek között az éghajlati fenntarthatóság tekintetében, amelyeket a harmonizált műszaki előírások tartalmaznak;

d)megelőzi a termékek korai elavulását, megbízható alkatrészeket használ, és a termékeket úgy alakítja ki, hogy tartósságuk ne essen az adott kategóriába tartozó termékek átlagos tartósságának tartományán kívül;

e)a termékeket úgy alakítja ki, hogy azok könnyen javíthatók, felújíthatók és korszerűsíthetők legyenek, kivéve, ha a kialakítás e rendelet vagy más uniós jogszabály egyéb követelményeinek való meg nem felelést eredményez, vagy ha a javítás, felújítás vagy korszerűsítés kockázatot jelent az emberi biztonságra vagy a környezetre nézve, amely esetben a gyártó tartózkodik a javítható, felújítható vagy korszerűsíthető kialakítástól, és óva int az f) pont szerinti javítástól;

f)a termékadatbázisokban elérhetővé teszi a használati útmutatót és a saját honlapjára mutató állandó hivatkozáson keresztül megosztja a termékek javításának módjára vonatkozó információkat, valamint a javításhoz szükséges minden további információt, a vonatkozó figyelmeztetéseket is beleértve;

g)az adott típushoz tartozó utolsó termék forgalomba hozatalát vagy közvetlen beszerelését követő 10 évig saját maga vagy külön erre a célra kijelölt forgalmazók vagy tartalékalkatrész-gyártók által, észszerűen rövid szállítási idővel forgalmazza termékei tartalék alkatrészeit, és proaktív módon tájékoztatást ad a tartalék alkatrészek elérhetőségéről;

h)a termékeket úgy alakítja ki, hogy megkönnyítse az újrahasználatot, az újragyártást és az újrafeldolgozást, nevezetesen azáltal, hogy az újrafeldolgozás későbbi szakaszában megkönnyíti az alkatrészek és anyagok szétválasztását, és kerüli az elegyített, kevert, illetve összetett anyagokat, kivéve, ha az újragyártás és az újrafeldolgozás kockázatot jelent az emberi biztonságra vagy a környezetre nézve. Ebben az esetben a gyártó tartózkodik az ilyen kialakítástól, és óva int a következő pont szerinti újragyártástól és újrafeldolgozástól;

i)a termékadatbázisokban elérhetővé teszi a használati útmutatót és a saját honlapján megosztja a termékek újragyártásának vagy újrafeldolgozásának módjára vonatkozó információkat, valamint az újrahasználathoz, újragyártáshoz vagy újrafeldolgozáshoz szükséges minden további információt, a vonatkozó figyelmeztetéseket is beleértve;

j)vállalja, hogy közvetlenül vagy importőrein és forgalmazóin keresztül visszaszerzi az olyan feleslegessé vált és el nem adott termékek felett gyakorolt tulajdonjogát, amelyek ugyanolyan állapotban vannak, mint amelyben azokat forgalomba hozták.

Amennyiben az e bekezdésben foglalt kötelezettségek a különböző kötelezettségek közötti ellentmondás miatt együttesen nem teljesíthetők, a gyártó olyan kompromisszumos megoldást választ, amely a termékek és az építmények együttes környezeti fenntarthatósága tekintetében a legnagyobb és legköltséghatékonyabb előnyökkel jár. Az „első a biztonság” elvét azonban, amely mind az építési termékre, mind az építményekre alkalmazandó, minden esetben tiszteletben kell tartani, és annak az egészség védelmét is magában kell foglalnia.

(3)A (2) bekezdés a)–c) és j) pontja nem alkalmazandó használt, újragyártott vagy feleslegessé vált termékek esetében, kivéve, ha a gazdasági szereplő – az e cikkben foglalt, a 26. cikk szerinti kötelezettségekre is figyelemmel – új termékek esetében e rendelet alkalmazása mellett dönt.

(4)A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy bizonyos termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza ezeket a kötelezettségeket. Alternatív megoldásként a Bizottság szabványosítási kérelmeket is kiadhat olyan harmonizált szabványok kidolgozása céljából, amelyek egy adott termékcsalád vagy -kategória tekintetében vélelmezik a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést. A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók mindaddig, amíg az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy harmonizált szabvány alkalmazandóvá nem válik.

(5)A felhasználók számára az átláthatóság biztosítása és a fenntartható termékek népszerűsítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezt a rendeletet a 87. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal egészítse ki a környezeti fenntarthatóságot jelölő címkézésre vonatkozó konkrét követelmények megállapítása céljából, beleértve az (1) bekezdésben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos „színkódos címkézést” is, valamint az I. melléklet C. részének 2. pontjában meghatározott, a termékkel szorosan összefüggő környezetvédelmi követelményeket és a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott környezetiteljesítmény-osztályokat.

(6)A gyártónak az (5) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott módon kell elhelyeznie a színkódos címkét.

23. cikk

A meghatalmazott képviselők kötelezettségei

(1)A gyártó írásbeli megbízással az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személyt kijelölhet egyetlen meghatalmazott képviselőként. A nem az Unióban letelepedett gyártó egyetlen meghatalmazott képviselőt jelöl ki.

(2)A meghatalmazott képviselők kellő gondossággal járnak el az e rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli őket súlyos gondatlanság vagy az e cikk és a 19. cikk tudatos megsértése esetén.

(3)A meghatalmazott képviselő a megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízás lehetővé teszi a meghatalmazott képviselő számára legalább a következő feladatok elvégzését, és a meghatalmazott képviselő számára a következő jogokat biztosítja:

a)a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi a teljesítménynyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)a piacfelügyeleti hatóságok indokolással ellátott kérésére rendelkezésére bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely annak igazolásához szükséges, hogy a termék megfelel a teljesítménynyilatkozatnak és az e rendelet szerinti egyéb alkalmazandó követelményeknek;

c)felmondja a szerződést, amennyiben a gyártó megsérti ezt a rendeletet, és erről tájékoztatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot;

d)amennyiben okkal feltételezi, hogy a szóban forgó termék nem megfelelő vagy kockázatot jelent, erről tájékoztatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot; valamint

e)a piacfelügyeleti hatóságok kérésére együttműködik velük a következő célokból meghozott intézkedések terén:

–a meghatalmazott képviselő megbízása alá tartozó termékek jelentette kockázatok kiküszöbölése, vagy

–a meg nem felelések orvoslása.

A műszaki dokumentáció elkészítése nem képezi a meghatalmazott képviselő megbízásának részét, hanem a gyártó és a meghatalmazott képviselő közötti külön szerződés tárgyát képezheti.

(4)A meghatalmazott képviselő ellenőrzi, hogy a termék megfelel-e a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a teljesítménynyilatkozatra és a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelményeknek. A meghatalmazott képviselő a dokumentumok szintjén azt is ellenőrzi, hogy a gyártó eleget tesz-e a 19. cikk (4)–(6) bekezdésében, a 21. cikk (1)–(3) és (5)–(7) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában, valamint a 27. cikk (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek.

(5)Amennyiben a meghatalmazott képviselő úgy ítéli meg, hogy fennáll a (4) bekezdésben említett meg nem felelés, a meghatalmazott képviselő felkéri a gyártót, hogy orvosolja a meg nem felelés eseteit. A gyártó ekkor leállítja a forgalomba hozatalt, és felkéri a forgalmazásban részt vevő többi gazdasági szereplőt, hogy szüntessék be kereskedelmi tevékenységüket, amíg a meghatalmazott képviselő úgy nem ítéli meg, hogy megtörtént a jogsértések orvoslása. Amennyiben a meg nem felelés eseteit egy hónapon belül nem orvosolják, miközben a termékeket esetleg továbbra is forgalmazzák, a meghatalmazott képviselő felmondhatja a gyártóval kötött szerződését, és erről tájékoztathatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a termékeket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot. Ez utóbbi koordinálja az összes illetékes hatóság együttes intézkedéseit, kivéve, ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy állapodnak meg, hogy egy másik illetékes nemzeti hatóság végzi a koordinációt.

24. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)Az importőr kizárólag az e rendeletnek megfelelő termékeket hozhat forgalomba az uniós piacon. A termék forgalomba hozatala előtt az importőr a dokumentumok szintjén ellenőrzi, hogy a gyártó eleget tett-e a 21. cikk (1), (3) és (5)–(7) bekezdésében, valamint a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában meghatározott kötelezettségeknek. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban e cikk és a 19. cikk megsértése esetén felelősség terheli.

(2)Az importőr ellenőrzi, hogy a gyártó pontosan és helyesen határozta-e meg a termék rendeltetését, és biztosítja, hogy a termékhez mellékeljék a harmonizált műszaki előírások és az I. melléklet D. része szerinti információkat az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók számára könnyen érthető nyelven. Az importőr az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve – látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet vagy a harmonizált műszaki előírások szerint címkézendő információkat.

(3)Az importőr biztosítja, hogy mindaddig, amíg a termék a saját felelősségi körébe tartozik, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztetik a termék teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben foglalt egyéb alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.

(4)A gyártótól és a leszerelést végző szakembertől származó valamennyi rendelkezésre álló termékinformáció összeállítása után az importőr megvizsgálja különösen a használt és az újragyártott termékeket, nevezetesen a károkra vagy a teljesítménycsökkenésre, illetve a meg nem felelésre, valamint a megváltozott mechanikai vagy kémiai tulajdonságokra utaló jelek tekintetében, és értékeli az összes kockázatot; amennyiben az a biztonság vagy a környezetvédelem biztosításához szükséges, az importőr korlátozza a termék rendeltetését, vagy tartózkodik az értékesítéstől. Ez a kötelezettség az olyan használt és újragyártott termékekre is vonatkozik, amelyek esetében nem kötelező teljesítménynyilatkozatot kiállítani.

(5)Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy a termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítménynyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítménynyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót, valamint a földrajzilag felelős nemzeti illetékes hatóságot is.

(6)Az importőr a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban feltünteti a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, telephelyét, elérhetőségét, valamint adott esetben az elektronikus kommunikációs eszköz címét.

(7)Az importőr kivizsgálja a panaszokat, és szükség esetén nyilvántartást vezet a panaszokról, a nem megfelelő termékekről, valamint a forgalomból kivont és visszahívott termékekről, továbbá tájékoztatja a gyártókat és a forgalmazókat minden ilyen nyomon követésről.

(8)A végső felhasználóknak értékesítő importőr a forgalmazókra vonatkozó kötelezettségeket is teljesíti.

25. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)A termék forgalmazásakor a forgalmazó kellő gondossággal jár el az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban e cikk és a 19. cikk megsértése esetén felelősség terheli.

(2)A termék forgalmazásakor a forgalmazó teljesíti a 24. cikk (1)–(5) bekezdésével összhangban az importőrökre háruló kötelezettségeket, míg a „forgalomba hozatalra” való hivatkozásokat „további forgalmazásra” való hivatkozásként kell érteni.

(3)A forgalmazó biztosítja, hogy a „kizárólag szakmai felhasználásra” címkével ellátott termékeket ne értékesítsék fogyasztóknak vagy más, nem szakmai felhasználóknak. Ezek a termékek a telephelyen, online és papíralapú reklámanyagokban kizárólag szakmai felhasználásra szánt termékként mutathatók be.

26. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

(1)Az importőr vagy a forgalmazó e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, ezért a 21. és a 22. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá, amennyiben:

a)nem létezik az e rendelet értelmében vett gyártó;

b)gyártóként saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket;

c)oly módon módosítja a terméket, hogy az befolyásolhatja a teljesítménynyilatkozatnak és a megfelelőségi nyilatkozatnak, illetve az e rendeletben és az e rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek való megfelelést;

d)a terméket oly módon kezeli, hogy az megváltoztatja a termék által az életciklusa során okozott veszélyeket vagy növeli a termék által okozott kockázat mértékét;

e)olyan terméket forgalmaz, amelynek rendeltetése eltér a gyártó által a teljesítmény- és megfelelőségértékelési eljárásban meghatározott rendeltetéstől; vagy

f)azt állítja, hogy a termék a gyártó által hivatkozott jellemzőktől eltérő jellemzőkkel rendelkezik.

(2)Az (1) bekezdést a következőkre is alkalmazni kell:

a)a használt vagy újragyártott termékek importőre, kivéve, ha a használt vagy újragyártott terméket felhasználás előtt forgalomba hozták az Unió piacán;

b)használt termékek importőre vagy forgalmazója, aki teljesíti a következők valamelyikét:

i.a használt termékeket a leszerelést követően olyan átalakítási eljárásnak veti alá, amely túlmutat a javításon, a tisztításon és a rendszeres karbantartáson;

ii.úgy dönt, hogy a gyártó szerepét tölti be.

(3)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a gazdasági szereplő csak:

a)hozzáadja a gyártó által szolgáltatott információk fordítását;

b)a már forgalomba hozott termék külső csomagolását lecseréli, beleértve a csomag méretének megváltoztatását is, ha az újracsomagolást oly módon végzi el, hogy az nem befolyásolja a termék eredeti állapotát, és az e rendelettel összhangban nyújtandó tájékoztatás továbbra is megfelelő.

(4)A (3) bekezdésben felsorolt tevékenységeket végző gazdasági szereplő tájékoztatja erről a gyártót vagy annak meghatalmazott képviselőjét, függetlenül attól, hogy a termékek tulajdonosai-e vagy nyújtanak-e szolgáltatásokat. Az újracsomagolást oly módon végzi el, hogy az újracsomagolás ne befolyásolja a termék eredeti állapotát, és az e rendelettel összhangban nyújtandó tájékoztatás továbbra is megfelelő. A gazdasági szereplő kellő gondossággal jár el az e rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban. E rendelet megsértéséért felelősség terheli.

27. cikk

Logisztikai szolgáltatók, közvetítők, online piacterek, online értékesítők, online boltok és online keresőprogramok kötelezettségei

(1)Egy termék forgalmazásához vagy közvetlen beépítéséhez való hozzájáruláskor a logisztikai szolgáltató vagy a közvetítő kellő gondossággal jár el az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban e cikk és a 19. cikk megsértése esetén felelősség terheli.

(2)A logisztikai szolgáltató, online értékesítő vagy közvetítő:

a)az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve – látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet vagy a harmonizált műszaki előírások szerint címkézendő információkat;

b)ellenőrzi, hogy a gyártó eleget tett-e a 21. cikk (1), (3) és (5)–(7) bekezdésében, valamint a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában meghatározott kötelezettségeknek;

c)eleget tesz a 24. cikk (5) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek, míg a „forgalomba hozatalra” való hivatkozásokat „a forgalomba hozatal támogatására” való hivatkozásként kell érteni;

d)saját kezdeményezésére vagy a piacfelügyeleti hatóságok kérésére két munkanapon belül megszünteti a 21. cikk (9) bekezdésének utolsó mondata értelmében nem megfelelő vagy valószínűleg kockázatos termékekre vonatkozó valamennyi ajánlatot;

e)tájékoztatja az érintett hatóságokat a b), c) és d) pontnak megfelelően hozott intézkedésekről;

f)támogatja a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását, függetlenül attól, hogy azt a hatóságok, a gyártó, a meghatalmazott képviselő vagy az importőr kezdeményezte-e. A logisztikai szolgáltató vagy közvetítő az érintett gazdasági szereplővel együttműködve közvetlenül tájékoztatja a fogyasztókat a termék forgalomból történő kivonásáról vagy visszahívásáról. Folyamatosan tájékoztatja az érintett hatóságokat a meghozott intézkedésekről.

(3)Az online piactér:

a)úgy alakítja ki és szervezi meg online interfészét, hogy lehetővé tegye a harmadik fél kereskedők számára, hogy a (2) bekezdés a) pontjában említett információkat e kereskedők a vevőik rendelkezésére bocsássák;

b)egyablakos kapcsolattartó pontot a hoz létre a tagállami hatóságokkal a nem megfelelő, alulteljesítő vagy nem biztonságos termékekkel kapcsolatban folytatott közvetlen kommunikáció céljából. Ez a kapcsolattartó pont megegyezhet az (EU) …/… rendelet [az általános termékbiztonsági rendelet] [20. cikkének (1) bekezdésében] vagy az (EU) …/… rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] [10. cikkének (1) bekezdésében] említett kapcsolattartó ponttal;

c)indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben öt munkanapon belül (e célból az adott online piactér tevékenységi helye szerinti tagállam munkanapjait kell figyelembe venni) megfelelő választ ad a balesetekre és egyéb váratlan eseményekre vonatkozóan a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) […/…] rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) [14. cikkével] összhangban kapott értesítésekre;

d)együttműködik a hatékony piacfelügyeleti intézkedések biztosítása érdekében, többek között úgy, hogy tartózkodik az ilyen intézkedések útjában álló akadályok bevezetésétől;

e)tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságokat minden megtett intézkedésről;

f)rendszeres és strukturált információcserét hoz létre az online piacterek által e cikk alapján törölt ajánlatokról;

g)lehetővé teszi, hogy a piacfelügyeleti hatóságok által működtetett online eszközök a nem megfelelő termékek azonosítása érdekében hozzáférjenek interfészeihez;

h)a piacfelügyeleti hatóságok kérésére – amennyiben az online piactér vagy annak online értékesítői technikai akadályokat vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák adatoknak az online interfészeikből történő kinyerését – lehetővé teszi e hatóságok számára, hogy termékmegfelelési célból a megkereső piacfelügyeleti hatóság által megadott azonosítási paraméterek alapján adatokat nyerjenek ki.

(4)Ami a tagállamok által az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkével összhangban átruházott hatásköröket illeti, a tagállamok felhatalmazzák piacfelügyeleti hatóságaikat arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék esetében utasítsanak egy online piacteret, hogy távolítsa el online interfészéről a nem megfelelő termékre utaló konkrét illegális tartalmakat, letiltsák az online piactérhez való hozzáférést, vagy határozott figyelmeztetést jelenítsenek meg a végfelhasználók számára, amikor azok felkeresik az online piacteret. Az ilyen utasítások megfelelnek az (EU) …/… rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] [8. cikke (1) bekezdésének].

(5)Az online piactér megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az (EU) …/… rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] [8. cikkével] összhangban megkapja és feldolgozza a (4) bekezdésben említett utasításokat.

(6)Az (1) és (2) bekezdés, a (3) bekezdés b)–i) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdés azokra a gyártókra, importőrökre, forgalmazókra vagy más gazdasági szereplőkre is alkalmazandó, amelyek online kínálnak termékeket, online piactér bevonása nélkül („online boltok”).

(7)A (3) bekezdés d)–h) pontja az online keresőprogramokra is alkalmazandó.

(8)A logisztikai szolgáltató biztosítja, hogy a raktározás, csomagolás, címzés vagy feladás során fennálló körülmények nem veszélyeztetik a termékeknek az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését.

28. cikk

A 3D nyomtatási szolgáltatók, valamint az öntőformák, a 3D nyomtatási adatkészletek és a 3D nyomtatási anyagok szolgáltatóinak kötelezettségei

(1)A 3D nyomtatási szolgáltatók kötelesek:

a)tartózkodni attól, hogy a gyártókat terhelő kötelezettségek teljesítése nélkül hozzanak forgalomba vagy közvetlenül telepítsenek termékeket az ügyfelek számára;

b)tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy a 3D nyomtatási szolgáltatásokat csak saját használatra szánt termékek előállításához vehetik igénybe, kivéve, ha eleget tesznek a gyártókra háruló kötelezettségeknek;

c)tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy a 3D adatkészleteknek és a felhasználandó anyagoknak át kell esniük az e rendelet szerinti termékekre alkalmazandó eljárásokon; valamint

d)tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy a 3D adatkészlet gyártója és a nyomtatási anyag gyártója által szolgáltatott információknak meg kell egyezniük, és meg kell erősíteniük az anyag használhatóságát az adott típusú 3D adatkészlethez és az adott 3D nyomtatási technológiához.

(2)Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek előállítására szánt öntőformák és 3D adatkészletek szolgáltatói kötelesek 10 ilyen árucikket előállítani, és azokat kérésre a bejelentett szerv, a műszaki értékelést végző szerv és a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek előállítására szánt öntőformák és 3D adatkészletek szolgáltatói kötelesek értékelni és dokumentálni az e rendelet követelményeinek teljesülését az előállított árucikkek tekintetében.

(3)Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek 3D nyomtatására az építkezés helyszínén vagy annak közelében felhasználni kívánt anyagok szolgáltatói minden egyes tervezett felhasználás esetén kötelesek 10 ilyen árucikket előállítani, és azokat kérésre a bejelentett szerv, a műszaki értékelést végző szerv és a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek 3D nyomtatásához az építési helyszínen vagy annak közelében felhasználni kívánt anyagok szolgáltatói kötelesek értékelni és dokumentálni az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését az előállított árucikkek tekintetében.

29. cikk

A használt termékeket további felhasználás vagy újragyártás céljából leszerelő vagy kezelő gazdasági szereplők kötelezettségei

(1)A használt termékeket további felhasználás vagy újragyártás céljából leszerelő gazdasági szereplőnek jegyzőkönyveket kell készítenie a leszerelt termék használatának helyéről, feltételeiről és feltételezett időtartamáról, és azokat a termékekkel együtt hozzáférhetővé kell tennie, függetlenül attól, hogy tevékenységét saját nevében vagy más számára végzi. A gazdasági szereplő köteles a jegyzőkönyveket kérésre a hatóságok, e termékek későbbi felhasználói és azon építmények tulajdonosai számára is hozzáférhetővé tenni, amelyekbe a termékeket újra beépítették.

(2)Amennyiben egy gazdasági szereplő a saját nevében vagy valaki más számára használt, leszerelt termékeket közvetít, értékesít vagy más módon bocsát rendelkezésre, a használt termékek tekintetében az importőrök vagy forgalmazók kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

30. cikk

A termékek gyártásában részt vevő beszállítók és szolgáltatók kötelezettségei

(1)A termékek gyártásában részt vevő beszállítók és szolgáltatók kötelesek:

a)a gyártók, bejelentett szervezetek és a hatóságok rendelkezésére bocsátani az általuk szállított alkotóelem vagy szolgáltatás környezeti fenntarthatóságára vonatkozó összes rendelkezésre álló információt;

b)biztosítani az ilyen információk helyességét, nevezetesen e rendelet tiszteletben tartásával, és kijavítani az esetleges hibákat az összes ügyfelükkel, valamint – ha ez hasznos lehet – a bejelentett szervezetekkel és hatóságokkal való közlés útján;

c)ilyen információ hiányában lehetővé tenni felhasználóik számára, hogy saját költségükön értékeljék a környezeti fenntarthatóságot, és kötelesek oly módon is támogatni ezt az értékelést, hogy hozzáférést biztosítanak minden olyan dokumentumhoz, beleértve a kereskedelmi jellegű dokumentumokat is, amelyek az értékelés szempontjából relevánsak;

d)lehetővé tenni a bejelentett szervezetek számára, hogy ellenőrizzék a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó számítások helyességét, és támogatniuk kell ezt az ellenőrzést;

e)lehetővé tenni a bejelentett szervezetek számára, hogy ellenőrizzék a szállított alkotóelem vagy szolgáltatás teljesítményét és megfelelőségét, és kötelesek támogatni ezt az ellenőrzést.

(2)Amennyiben a beszállító vagy szolgáltató a 21. cikk (8) bekezdésének utolsó mondatával összhangban tájékoztatást kapott, továbbítania kell ezt az információt a többi olyan ügyfelének, akik az elmúlt 5 évben az adott kérdés tekintetében azonos alkotóelemeket vagy szolgáltatásokat kaptak. A 3. cikk 71. pontjában meghatározott súlyos kockázat vagy a 21. cikk (9) bekezdésének utolsó mondata alá tartozó kockázat esetén a szállító vagy a szolgáltató köteles azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait is tájékoztatni, ahol az adott alkotóelemet tartalmazó termék vagy gyártási szolgáltatás piaci hozzáférhetőségét biztosították vagy azt közvetlenül beépítették; amennyiben nem tudja azonosítani ezeket a tagállamokat, az összes illetékes nemzeti hatóságot tájékoztatnia kell.

31. cikk

Kettős felhasználású és pszeudotermékek

(1)A kettős felhasználású termékek gyártójának eleget kell tennie a jelen rendeletben foglalt kötelezettségeknek az adott típusba tartozó valamennyi árucikk esetében, kivéve, ha azokat kifejezetten „nem építési célra” jelöléssel látják el.

(2)A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó egyéb gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell az e rendelettel összhangban rájuk háruló kötelezettségeket. Kereskedelmi szerződéseikben arra kell kötelezniük az ügyfeleiket, hogy ugyanezt tegyék, és ne adjanak el vagy ne használjanak építési célra olyan árucikkeket, amelyeket „nem építési célra” jelzéssel láttak el.

(3)Az olyan, építésre alkalmas árucikkek esetében, amelyeket a gyártó soha nem szánt ilyen felhasználásra, és amelyek ezért nem kaptak CE-jelölést („pszeudotermékek”), az egyéb gazdasági szereplők kötelesek:

a)tartózkodni attól, hogy ezeket építési célra szánt termékként szerezzék be vagy értékesítsék anélkül, hogy az e rendeletben meghatározott, a gyártókra vonatkozó eljárásoknak alávetnék magukat;

b)bemutatás útján biztosítani, hogy ezeket ne lehessen úgy értelmezni, mintha építési célra szánták volna őket; valamint

c)szerződéses kötelezettséget megállapítani ügyfeleik számára, hogy ugyanígy járjanak el, és ne használják fel ezeket az árucikkeket építési célra.

32. cikk

Internetes és egyéb távértékesítés

(1)Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termék csak akkor tekinthető a piaci forgalomba hozottnak, ha az ajánlat uniós ügyfeleket céloz meg. Az ajánlatot akkor lehet úgy tekinteni, hogy uniós ügyfeleket céloz meg, ha az érintett gazdasági szereplő tevékenységei bármely eszköz révén valamely tagállamba irányulnak. Az ajánlatot többek között akkor lehet úgy tekinteni, hogy uniós ügyfeleket céloz meg, ha:

a)a gazdasági szereplő egy tagállam hivatalos nyelvét használja, kivéve, ha az Uniónak történő értékesítést kifejezetten és hatékony eszközökkel kizárják;

b)a gazdasági szereplő a tagállamok pénznemét vagy az (EU) […] rendelet 47 hatálya alá tartozó kriptovalutát használ, kivéve, az utóbbi esetben, ha az Uniónak történő értékesítést kifejezetten és hatékony eszközökkel kizárják;

c)a gazdasági szereplő a használt internetes doménnevet valamelyik tagállamban bejegyeztette, vagy olyan internetes doménnevet használ, amely az Unióra vagy valamelyik tagállamra utal; vagy

d)azok a földrajzi területek, ahová a küldeményt el lehet küldeni, egy tagállamot is magukban foglalnak.

(2)A tagállamok egyetlen központi piacfelügyeleti hatóságot jelölnek ki, amely felelős az Unión kívüli gazdasági szereplők által a területükön található ügyfeleknek internetes és egyéb távértékesítési módszerekkel kínált termékek felderítéséért.

33. cikk

A gazdasági szereplők kötelezettségeire és jogaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok

Amennyiben ez szükséges e rendelet harmonizált alkalmazásának biztosításához, és kizárólag a gazdasági szereplők számára egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtő eltérő gyakorlatok megelőzéséhez szükséges mértékben, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák a gazdasági szereplők e fejezetben foglalt kötelezettségei és jogai végrehajtásának módját.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. FEJEZET

ÉPÍTÉSI TERMÉKSZABVÁNYOK ÉS EURÓPAI ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMOK

34. cikk

Építési termékszabványok

(1)Az építési termékszabványokat az európai szabványügyi szervezetek a Bizottság által kiadott szabványosítási kérelem alapján állapítják meg.

(2)A 4. cikk (2) bekezdése alapján kidolgozott építési termékszabványokat e rendelet alkalmazásában a (4) bekezdés szerinti hivatkozásuknak a Hivatalos Lapban történő közzétételét követő hat hónaptól kezdve kötelezően alkalmazni kell, de a gyártó kérésére a közzététel időpontjától kezdve önkéntesen alkalmazhatók. Ezek meghatározzák a termékek által alapvető jellemzőik tekintetében nyújtott teljesítmény értékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat. Ezek a szabványok megállapíthatnak egyszerűsített és kevésbé költséges vizsgálati módszereket a termékek alapvető jellemzőikkel, osztályaikkal, küszöbértékeikkel vagy termékelőírásaikkal kapcsolatos teljesítményének értékelésére, ahol ez indokolt és ahol ez az eredmények pontosságát, hitelességét és állandóságát nem veszélyezteti.

(3)Az 5. cikk (2) bekezdésének második mondata vagy a 22. cikk (4) bekezdésének harmadik mondata alapján kidolgozott építési termékszabványok önkéntesek. Azokról a termékekről, amelyek megfelelnek az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott olyan önkéntes szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az I. melléklet B. és C. részében meghatározott követelményeknek, amelyeket az 5. cikk (2) bekezdésének második mondatával összhangban elfogadott harmonizált műszaki leírások az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatároznak, amennyiben e követelmények az önkéntes szabványok hatálya alá tartoznak, és ezt a hatályt az adott harmonizált szabványban pontosan megállapították. Azokról a gyártókról, amelyek betartják a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott olyan önkéntes szabványokat vagy azok részeit, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, amennyiben e követelmények az önkéntes szabványok hatálya alá tartoznak, és ezt a hatályt az adott harmonizált szabványban pontosan megállapították.

(4)A Bizottság értékeli, hogy az európai szabványügyi szervezetek által megállapított építési termékszabványok megfelelnek-e a vonatkozó szabványosítási kérelmeknek, e rendeletnek és más uniós jogszabályoknak. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi vagy korlátozásokkal közzéteszi az elérhető áron hozzáférhetővé tett, elfogadott, megfelelő építési termékszabványok hivatkozásainak jegyzékét. Amennyiben egy szabványra való hivatkozás más módon nem tehető közzé a Hivatalos Lapban, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet a vonatkozó szabványoknak az e rendelet szerinti joghatások céljából történő módosítása céljából.

35. cikk

Az európai értékelési dokumentum

(1)Az európai értékelési dokumentumokra a 4. cikk (1) és (4) bekezdését, a 6. cikket, a 9. cikket és a 11–17. cikket kell alkalmazni. Amennyiben a CE-jelölést európai értékelési dokumentum és európai műszaki értékelés alapján adják ki, a teljesítménynyilatkozatban és a megfelelőségi nyilatkozatban hivatkozni kell az európai értékelési dokumentumra.

(2)Egy gyártó vagy gyártócsoport európai műszaki értékelés iránti kérelmét követően vagy a Bizottság kezdeményezésére a műszaki értékelést végző szervek szervezete a Bizottsággal egyetértésben európai értékelési dokumentumot készíthet és fogadhat el bármely olyan termékre vonatkozóan, amelyre nem terjed ki:

a)egy harmonizált műszaki előírás;

b)olyan harmonizált műszaki leírás, amelyet a Bizottsággal való ellenőrzés időpontjától kezdődő következő két évben szándékoznak elfogadni;

c)egy másik, a Hivatalos Lapban már hivatkozott vagy a Bizottsághoz hivatkozás céljából benyújtott európai értékelési dokumentum.

A termék nem tekinthető a harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozónak, ha:

i.a termék rendeltetésszerű felhasználása eltér a dokumentumban meghatározott rendeltetésszerű felhasználástól;

ii.a felhasznált anyagok nem azonosak a dokumentum alapján felhasználni szándékozott anyagokkal; vagy

iii.a dokumentumban szereplő értékelési módszer nem megfelelő az adott termékre.

(3)A műszaki értékelést végző szervek szervezete és a Bizottság összekapcsolhatja vagy elutasíthatja az európai értékelő dokumentum kidolgozására irányuló kérelmeket. Az európai értékelési dokumentum elfogadására irányuló folyamat során tiszteletben kell tartani a 36. cikket, valamint be kell tartani a 37. cikkben és a III. mellékletben szereplő szabályokat.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítsa a III. mellékletet az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok megállapítása érdekében, amennyiben ez szükséges az európai értékelési dokumentumok rendszere megfelelő működésének biztosításához.

36. cikk

Az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó elvek

(1)Az európai értékelési dokumentumok kidolgozásának és elfogadásának folyamata során tiszteletben kell tartani a következő elveket:

a)átláthatóság a tagállamok, az érintett gyártó, valamint a tájékoztatást kérő egyéb gyártók vagy érdekelt felek számára;

b)a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok által védett információk lehető legkisebb mértékű nyilvánosságra hozatala, valamint az üzleti titok és a titoktartás védelme;

c)megfelelő kötelező határidők meghatározása az indokolatlan késedelem elkerülése érdekében;

d)a tagállamok és a Bizottság megfelelő részvételének lehetővé tétele minden szakaszban;

e)költséghatékonyság a gyártó szempontjából; valamint

f)a szóban forgó termék számára kijelölt műszaki értékelést végző szervek között kellő mértékű kollegialitás és koordináció biztosítása.

Az a) és b) pontban meghatározott elvek kiegyensúlyozása lehetővé teszi legalább a termék nevének közzétételét a jóváhagyási szakaszban és a III. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerinti munkaprogram, valamint a III. melléklet 7. pontjában meghatározott európai értékelési dokumentumtervezet részletes tartalmának közlését.

(2)A műszaki értékelést végző szervek és a műszaki értékelést végző szervek szervezete közösen viselik az európai értékelési dokumentumok kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatban felmerülő összes költséget, kivéve, ha ezek megkezdését a Bizottság kezdeményezte.

(3)A műszaki értékelést végző szerveknek és a műszaki értékelést végző szervek szervezetének el kell kerülnie az európai értékelési dokumentumok számának indokolatlan mértékű növekedését, amennyiben a termékek közötti különbségtételnek nincs műszaki indoka, és ezért mindenekelőtt a meglévő európai értékelési dokumentumok hatályának kiterjesztését kell előnyben részesíteni.

(4)A műszaki értékelést végző szervek és a műszaki értékelést végző szervek szervezete tartózkodik az olyan európai értékelési dokumentumok kidolgozásától, amelyek nagy valószínűséggel megkettőzik a harmonizált műszaki előírásokat vagy a már meglévő európai értékelési dokumentumokat, és visszavonja a párhuzamosan kidolgozott európai értékelési dokumentumokat.

37. cikk

A műszaki értékelést végző szerv kötelezettségei európai műszaki értékelés iránti kérelem beérkezése esetén

(1)A gyártó, a gyártók csoportja vagy a gyártók szövetsége által benyújtott európai műszaki értékelés iránti kérelmet fogadó műszaki értékelést végző szerv az alábbiak szerint tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a termékre részben vagy egészben vonatkozik-e harmonizált műszaki előírás vagy európai értékelési dokumentum:

a)ha a terméket teljes mértékben harmonizált műszaki előírás szabályozza, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a gyártót, a gyártók csoportját vagy a gyártók szövetségét arról, hogy a 35. cikk (2) bekezdése értelmében nem adható ki európai műszaki értékelés;

b)ha a terméket tejes mértékben olyan európai értékelési dokumentum szabályozza, amely rendelkezik a Hivatalos Lapban közzétett hivatkozással, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a gyártót, a gyártók csoportját vagy a gyártók szövetségét arról, hogy a szóban forgó dokumentumot fogják alapul venni a kiadandó európai műszaki értékeléshez;

c)ha a termékre nem vonatkozik harmonizált műszaki előírás vagy európai értékelési dokumentum, és ha a következő két évben nem tervezik ilyen harmonizált műszaki előírás elfogadását, illetve ha ilyen vagy európai értékelési dokumentum kidolgozása még nincs folyamatban a III. melléklet szerint, a műszaki értékelést végző szerv a III. mellékletben meghatározott vagy a 35. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított eljárásokat alkalmazza.

(2)Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek európai szervezetét és a Bizottságot a kérelem tartalmáról, és közli annak az értékelési és ellenőrzési rendszert meghatározó megfelelő bizottsági jogi aktusnak a hivatkozási számát, amelyet a műszaki értékelést végző szerv az adott termék tekintetében alkalmazni kíván, illetve tájékoztatja őket az ilyen bizottsági határozat hiányáról.

(3)Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a termékre vonatkozóan nem létezik az értékelési és ellenőrzési rendszert meghatározó megfelelő bizottsági jogi aktus, a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadhat ilyen jogi aktust.

38. cikk

A hivatkozások közzététele

(1)A Bizottság értékeli, hogy az európai értékelési dokumentumok megfelelnek-e a harmonizált műszaki előírásoknak, e rendeletnek és más uniós jogszabályoknak. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi vagy korlátozásokkal közzéteszi az elfogadott megfelelő európai értékelési dokumentumok hivatkozásainak jegyzékét. A Bizottság közzéteszi a jegyzék naprakésszé tételére szolgáló összes adatot.

(2)Csak az e jegyzékben említett és a Bizottság vagy a műszaki értékelést végző szervek szervezete által az Unió legalább egy nyelvén közzétett európai értékelési dokumentumok engedélyezik a 42. cikk szerinti európai műszaki értékelések kiadását és váltanak ki joghatásokat a 42. cikk (5) bekezdésének megfelelően, többek között az európai értékelési dokumentum kidolgozását kérő gyártó tekintetében is. Az európai értékelési dokumentumok e joghatása tíz évvel az Európai Unió Hivatalos Lapjában való első hivatkozásuk után megszűnik, kivéve, ha a lejáratot megelőző utolsó évben megújították őket, és a Bizottság úgy dönt, hogy fenntartja a jegyzékbe vételt.

39. cikk

A műszaki értékelést végző szervek közötti vita esetén alkalmazandó vitarendezési eljárás

Ha a műszaki értékelést végző szervek az előírt határidőn belül nem jutottak megegyezésre az európai értékelési dokumentumról, a műszaki értékelést végző szervek szervezete megfelelő megoldás céljából a Bizottság elé terjeszti az ügyet, beleértve az e szervezetnek szóló utasításokat, hogy miként végezze el a munkáját.

40. cikk

Az európai értékelési dokumentum tartalma

(1)Az európai értékelési dokumentum a következő elemekből áll:

a)az érintett termék leírása; valamint

b)a termék gyártó által meghatározott rendeltetése szempontjából lényeges, továbbá a gyártó és a műszaki értékelést végző szervek szervezete által közösen megállapított alapvető jellemzők felsorolása és azok a módszerek és feltételek, amelyek ezen alapvető jellemzők tekintetében a termék teljesítményének értékeléséhez szükségesek.

(2)Az európai értékelési dokumentum meghatározza az alkalmazandó üzemi gyártásellenőrzés alapelveit, figyelembe véve a szóban forgó termék gyártási eljárásának körülményeit.

(3)Amennyiben a termék egyes alapvető jellemzőinek teljesítménye megfelelően értékelhető harmonizált műszaki előírásokban vagy európai értékelési dokumentumokban meghatározott módszerekkel és kritériumokkal, ezeket a meglévő módszereket és kritériumokat az európai értékelési dokumentum részeként kell beépíteni, kivéve, ha alapos okok indokolják az ettől a szabálytól való eltérést.

41. cikk

Az európai értékelési dokumentumokkal szembeni hivatalos kifogás

(1)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következők mindegyikéről:

a)ha úgy ítéli meg, hogy egy európai értékelési dokumentum nem felel meg teljes mértékben az alkalmazandó jogi követelményeknek vagy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények vagy az I. mellékletben meghatározott termékkövetelmények tekintetében teljesítendő igényeknek;

b)ha úgy ítéli meg, hogy egy európai értékelő dokumentum jelentős aggodalomra ad okot az emberi egészség és biztonság, a környezetvédelem vagy a fogyasztóvédelem szempontjából;

c)ha úgy ítéli meg, hogy az európai értékelési dokumentum nem felel meg a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

Az érintett tagállamnak meg kell indokolnia álláspontját. A Bizottságnak konzultálnia kell a többi tagállammal az érintett tagállam által felvetett kérdésekről.

(2)Valamennyi tagállam álláspontját figyelembe véve a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozásokkal teszi közzé, fenntartja, korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja a szóban forgó európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)A Bizottság tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek szervezetét a (2) bekezdésben említett döntéséről, és szükség esetén kéri az érintett európai értékelési dokumentum felülvizsgálatát.

42. cikk

Európai műszaki értékelés

(1)Az európai műszaki értékelést a gyártó kérésére a műszaki értékelést végző szerv adja ki a 37. cikkben és a III. mellékletben szereplő rendelkezésekkel összhangban kidolgozott európai értékelési dokumentum alapján, amelynek hivatkozása a 38. cikkel összhangban szerepel az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Amennyiben rendelkezésre áll európai értékelési dokumentum, az európai műszaki értékelés akkor is kiadható, ha a szabványosítási kérelmet már kiadták. Az ilyen kibocsátás az építési termékszabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatkozásáig lehetséges.

(2)Az európai műszaki értékelés szintek vagy osztályok, vagy leírás megadásával tartalmazza azokat a rendeltetés céljára – a gyártó és az európai műszaki értékelésre vonatkozó kérelmet kézhez vevő műszaki értékelést végző szerv megállapodásával – a nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá tartalmazza az értékelési és ellenőrzési rendszer végrehajtásához szükséges összes műszaki részletet.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az európai műszaki értékelés formátumának meghatározása céljából.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)Az európai értékelési dokumentum alapján kiadott európai műszaki értékelések a 38. cikk (2) bekezdésével összhangban az európai értékelési dokumentum lejárta után öt évig maradnak érvényben.

(5)Az olyan termékek, amelyekre európai értékelési dokumentum vonatkozik, és amelyekre európai műszaki értékelést adtak ki, CE-jelölést kaphatnak, és ezáltal ugyanolyan státuszt kaphatnak, mint a harmonizált műszaki előírások alapján CE-jelöléssel ellátott termékek, amennyiben a gyártó eleget tesz az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek. Amennyiben ezek a kötelezettségek harmonizált műszaki előírásokra hivatkoznak, a gyártónak ehelyett – vagy ha a harmonizált műszaki előírások is relevánsak, akkor ezeken felül – az európai értékelési dokumentumra kell hivatkoznia.

V. FEJEZET

MŰSZAKI ÉRTÉKELÉST VÉGZŐ SZERVEK

43. cikk

A kijelölő hatóságok

(1)A műszaki értékelést végző szerveket kijelölni kívánó tagállamok kijelölnek egy, a műszaki értékelést végző szervekért felelős hatóságot (a továbbiakban: a kijelölő hatóság). A kijelölő hatóságoknak meg kell felelniük a 48. cikk (1) bekezdésében és a 49. cikkben a bejelentő hatóságokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A kijelölő hatóság nem jogosult a 44. cikk (1) bekezdése szerinti kijelölésre.

(2)Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a bejelentő hatóságokra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó rendelkezések a kijelölő hatóságokra és a kijelölési eljárásokra is vonatkoznak. A tagállamok azonban nem használhatnak akkreditációt.

44. cikk

A műszaki értékelést végző szervek kijelölése, figyelemmel kísérése és értékelése

(1)A tagállamok saját területükön műszaki értékelést végző szerveket jelölhetnek ki a IV. melléklet 1. táblázatában felsorolt egy vagy több termékterületre. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosítsa ezt a táblázatot a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

A tagállamok közlik a Bizottsággal a műszaki értékelést végző szerv nevét, címét és az első mondatban említett termékköröket.

(2)A Bizottság elektronikus úton közzéteszi a 45. cikk (1) és (2) bekezdésében említett alkalmazandó jogi követelményeknek megfelelő műszaki értékelést végző szervek jegyzékét, és a lehető legpontosabban feltünteti azokat a termékköröket, amelyekre kijelölték őket, valamint az esetleges korlátozásokat.

A Bizottság közzéteszi a jegyzék naprakésszé tételére szolgáló összes adatot.

(3)A 43. cikkel összhangban kijelölt kijelölő hatóság figyelemmel kíséri a saját tagállamukban kijelölt műszaki értékelést végző szervek, valamint szükség esetén leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenységét és szakértelmét, és értékeli őket az e fejezetben meghatározott követelményekkel kapcsolatban. A kijelölő hatóság utasítja a műszaki értékelést végző szerveket minden olyan esetben, amikor a tagállamok és a Bizottság által elfogadott jogszabály vagy közös gyakorlat megsértésére kerül sor. A jogszabály ismételt megsértése esetén visszavonhatja a műszaki értékelést végző szerv kijelölését.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a műszaki értékelést végző szervek kijelölésére létrehozott nemzeti eljárásaikról, a műszaki értékelést végző szervek tevékenységének és szakmai alkalmasságának figyelemmel kíséréséről, továbbá az említett információkat érintő valamennyi változásról.

(4)A műszaki értékelést végző szervek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatják az érintett tagállamot és a bejelentett hatóságot minden olyan változásról, amely befolyásolhatja az e fejezetben meghatározott követelményeknek való megfelelésüket vagy azt, hogy képesek-e eleget tenni az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

(5)A Bizottság vizsgálhatja, hogy a műszaki értékelést végző szervek megfelelnek-e az e fejezetben meghatározott követelményeknek, valamint azt, hogy a felelős kijelölő hatóságok teljesítik-e nyomonkövetési kötelezettségeiket.

(6)A műszaki értékelést végző szervek az illetékes kijelölő hatóság kérésére minden olyan információt és dokumentumot átadnak, amely a hatóság, a Bizottság és a tagállamok számára a megfelelés ellenőrzéséhez szükséges.

(7)Ha a műszaki értékelést végző szerv már nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a tagállam a vonatkozó termékkör tekintetében visszavonja a szóban forgó, műszaki értékelést végző szerv kijelölését, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. Az 58. és 59. cikket alkalmazni kell.

45. cikk

A műszaki értékelést végző szervekre vonatkozó követelmények

(1)A műszaki értékelést végző szervnek alkalmasnak és felszereltnek kell lennie az értékelés elvégzésére azon a termékterületen, amelyre kijelölték. A műszaki értékelést végző szerv döntéshozó személyzetének és a műszaki illetékes személyzet legalább felének a kijelölő tagállamban kell tartózkodnia.

(2)A műszaki értékelést végző szervnek kijelölésének keretein belül teljesítenie kell a IV. melléklet 2. táblázatában meghatározott követelményeket. Az 50. cikk (1)–(5) bekezdését, az 50. cikk (6) bekezdésének a) és b) pontját, az 50. cikk (7), (8) és (10) bekezdését, valamint az 51. cikket alkalmazni kell.

(3)A műszaki értékelést végző szervek nyilvánosságra hozzák szervezeti felépítésüket és belső döntéshozó szerveik tagjainak nevét.

Ha a műszaki értékelést végző szerv már nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben említett követelményeknek, a tagállam a vonatkozó termékkör tekintetében visszavonja a szóban forgó, műszaki értékelést végző szerv kijelölését, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

46. cikk

A műszaki értékelést végző szervek koordinálása

(1)A műszaki értékelést végző szervek e rendelet alapján létrehozzák a műszaki értékelés szervezetét („a műszaki értékelést végző szervek szervezete”).

(2)A műszaki értékelést végző szervek szervezete legalább a következő feladatokat látja el:

a)megvizsgálja az új harmonizált műszaki előírásokban rejlő lehetőségeket, és tájékoztatja a Bizottságot ezekről a lehetőségekről;

b)megszervezi a műszaki értékelést végző szervek közötti koordinációt, és szükség esetén biztosítja a többi érintett szereplővel való együttműködést és konzultációt;

c)a hatékonyság növelése és az ipar jobb kiszolgálása érdekében biztosítja, hogy a műszaki értékelést végző szervek megosszák egymás között bevált gyakorlataikat;

d)európai értékelési dokumentumokat dolgoz ki és fogad el;

e)koordinálja a 65. cikk (2) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazását, és biztosítja az ehhez szükséges támogatást;

f)tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentumok elkészítésével és a 65. cikk (2) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok értelmezésével kapcsolatos kérdésekről, valamint az összegyűjtött tapasztalatok alapján fejlesztési javaslatokat készít a Bizottság számára;

g)a feladatait nem a 65. cikk (2) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok betartásával ellátó, műszaki értékelést végző szervekkel kapcsolatos megjegyzéseit eljuttatja a Bizottságnak és a szóban forgó műszaki értékelést végző szervet kijelölő tagállamnak;

h)évente jelentést tesz a Bizottságnak a fent említett feladatok teljesítéséről, különösen a műszaki értékelést végző szervek földrajzi megoszlásáról, az európai értékelési dokumentumok kidolgozásával kapcsolatos feladatoknak a műszaki értékelést végző szervek közötti elosztásáról, valamint a műszaki értékelést végző szervek teljesítményéről és függetlenségéről; valamint

i)gondoskodik arról, hogy az elfogadott európai értékelési dokumentumok és az európai műszaki értékelésekre való hivatkozások nyilvánosan hozzáférhetők legyenek az EU valamennyi nyelvén.

E feladatok ellátása érdekében a műszaki értékelést végző szervek szervezete egy titkárságot hoz létre.

(3)A tagállamok mind pénzügyi, mind személyzeti szempontból támogatják a műszaki értékelést végző szerveket. Az egyes műszaki értékelést végző szervek hozzájárulásának értéke nem lehet kevesebb, mint az éves költségvetésük vagy forgalmuk 2 %-a.

(4)A műszaki értékelést végző szervek szervezetének súlya a döntéshozatali folyamatban nem függ a műszaki értékelést végző szervek pénzügyi hozzájárulásától, a kidolgozott európai értékelési dokumentumok számától vagy az általuk kiadott európai műszaki értékelések számától.

(5)A Bizottság meghívást kap a műszaki értékelést végző szervek szervezetének valamennyi ülésén való részvételre.

(6)A Bizottság a műszaki értékelést végző szervek szervezetének finanszírozását – függetlenül attól, hogy az támogatás vagy közbeszerzési pályázat útján történik-e – bizonyos szervezeti és teljesítménybeli követelmények teljesítésétől teheti függővé, többek között a műszaki értékelést végző szervek méltányos földrajzi eloszlása tekintetében.

VI. FEJEZET

BEJELENTŐ HATÓSÁGOK ÉS BEJELENTETT SZERVEK

47. cikk

Bejelentés

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az e rendelet alkalmazásában a teljesítményértékeléssel és -ellenőrzéssel, a megfelelőségértékeléssel és a környezeti fenntarthatósági számítások ellenőrzésével kapcsolatos, harmadik fél által végzett feladatok elvégzésére felhatalmazott szervezetekről (a továbbiakban: a bejelentett szervezetek).

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e feladatok ellátására felhatalmazandó szervezetek értékelésére és bejelentésére vonatkozó nemzeti eljárásaikról. A Bizottság ezt az információt nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

48. cikk

A bejelentő hatóságok

(1)A tagállamok kijelölik az e rendelet alkalmazásában az értékeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására harmadik félként felhatalmazott szervek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért felelős bejelentő hatóságot, amely egyúttal felügyeli a bejelentett szervezeteket, ideértve az 50. cikknek való megfelelést is.

(2)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést a 765/2008/EK rendelet II. fejezete szerinti nemzeti akkreditáló testületeik végzik el. A tagállamok utasítják nemzeti akkreditáló testületüket, hogy az akkreditálás alapjául csak pontosan az akkreditálást kérelmező jogi személyt vegyék alapul, és azt az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelmények és feladatok alapján értékeljék.

(3)Ha a bejelentő hatóság az (1) bekezdésben említett értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza egy nem kormányzati szervre, akkor ennek a szervnek jogi személynek kell lennie, és meg kell felelnie a 49. cikkben meghatározott követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek tevékenységeiből eredő felelősségére kiterjedő megállapodásokkal kell rendelkeznie.

(4)A bejelentő hatóság teljeskörűen felel a (2) és (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

(5)A Bizottság gondoskodik a tagállamok bejelentési politikáért felelős nemzeti hatóságai és a bejelentő hatóságok közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

49. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó előírások

(1)A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a bejelentett szervezetekkel.

(2)A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassa tevékenységeinek objektivitását és pártatlanságát.

(3)A bejelentő hatóság megszervezésekor biztosítani kell, hogy az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként eljáró felhatalmazott szervezetek bejelentésével kapcsolatos minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő személyek hozzanak meg.

(4)A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet vagy szaktanácsadási szolgáltatást, amelyet a bejelentett szervezetek végeznek.

(5)A bejelentő hatóság gondoskodik a birtokába jutó információk bizalmas kezeléséről. A bejelentett szervezetekkel kapcsolatban azonban kérésre információt cserél a Bizottsággal, más tagállamok bejelentő hatóságaival és más érintett nemzeti hatóságokkal.

(6)A bejelentő hatóságnak elegendő számú hozzáértő személyzettel és elegendő pénzeszközzel kell rendelkeznie feladatai megfelelő ellátásához. A Bizottság a bejelentett szervezetek megfelelő ellenőrzéséhez elegendőnek tartott teljes munkaidős egyenértékek minimális számát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, adott esetben a konkrét megfelelőségértékelési feladatok tekintetében. Amennyiben az ellenőrzést nemzeti akkreditáló testület vagy a 48. cikk (3) bekezdésében említett testület végzi, ez a minimális szám az adott testületre vonatkozik.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

50. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó előírások

(1)A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)A megfelelőségértékelő szervezetet nemzeti jogszabályok szerint kell létrehozni, és a szervezetnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie.

(3)A megfelelőségértékelő szervezet független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől.

A megfelelőségértékelő szervezet független az általa értékelt termékekben érdekelt szervezetekkel, gyártókkal, azok kereskedelmi partnereivel vagy részvénytulajdonos befektetőivel, valamint más bejelentett szervezetekkel és azok vállalkozói szövetségeivel, anyavállalataival vagy leányvállalataival fennálló minden üzleti kapcsolattól. Ez nem zárja ki azt, hogy a bejelentett szervezet versenytárs gyártók számára végezzen értékelési és ellenőrzési tevékenységeket.

Ilyen független szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és nem áll fenn összeférhetetlenség vele kapcsolatban.

(4)Az eljáró bejelentett szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem lehet az értékelt termék tervezője, gyártója, szállítója, importőre, forgalmazója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, sem ezek képviselője. Ez nem zárja ki azoknak az értékelt termékeknek a használatát, amelyekre a bejelentett szervezetnek munkája során szüksége van, illetve a személyes célokra történő használatot.

Az eljáró bejelentett szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem vehet részt közvetlenül ezeknek a termékeknek a tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyek befolyásolhatják a bejelentett feladataikkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket és feddhetetlenségüket, valamint tanácsadói szolgáltatásokat sem nyújthatnak.

A bejelentett szervezet biztosítja, hogy anya- és testvérvállalatainak továbbá leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységeinek bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

A belső eljárások, általános irányelvek, magatartási kódexek vagy más belső szabályzatok létrehozása és felügyelete, a munkavállalók konkrét feladatokkal történő megbízása, valamint a megfelelőségértékelési döntéshozatal nem ruházható át alvállalkozóra vagy leányvállalatra.

(5)A bejelentett szervezet és személyzete az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzett feladatait az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzi el, és független minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – különösen pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná ítélőképességét vagy az értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységei eredményeit.

(6)A bejelentett szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára az V. mellékletben foglaltak szerint kijelölt, az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként folytatandó azon feladatok mindegyikének ellátására, amelyek tekintetében bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a bejelentett szervezet maga, vagy a nevében és felelősségi körében valaki más végzi el.

Az értékelésre és ellenőrzésre szolgáló valamennyi rendszer tekintetében, továbbá minden olyan terméktípus vagy termékkategória, alapvető termékjellemző és feladat tekintetében, amelyre vonatkozóan a szervezetet bejelentették, a bejelentett szervezetnek rendelkeznie kell:

a)olyan személyzettel, amely az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzendő feladatokhoz szükséges műszaki tudással, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik. Az értékelési döntések meghozataláért felelős személyzetnek a bejelentő tagállam nemzeti joga szerint a bejelentett szervezet alkalmazásában kell állnia, nem rendelkezhet más, esetlegesen összeférhetetlenséget okozó lojalitási kötelezettséggel vagy potenciális összeférhetetlenséggel, és illetékesnek kell lennie a többi munkatárs, külső szakértő vagy alvállalkozó által készített értékelések ellenőrzésére. A személyzet számának elegendőnek kell lennie az ügymenet folytonosságának és a megfelelőségértékelések következetes megközelítésének biztosításához;

b)az eljárások átláthatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása érdekében azoknak az eljárásoknak a leírásaival, amelyek szerint az értékelést végzik. Ennek tartalmaznia kell egy képesítési mátrixot, amely a megfelelőségértékelő szervezeten belül az érintett személyzetet, annak státuszát és feladatait összeveti azokkal a megfelelőségértékelési feladatokkal, amelyekkel kapcsolatban a szervezetet be kívánják jelenteni;

c)megfelelő szabályokkal és eljárásokkal bejelentett szervezetként végrehajtott feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;

d)eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozati jellegét.

A bejelentett szervezet rendelkezik azokhoz a tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, amelyekkel kapcsolatban a szervezet bejelentett kíván lenni, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

(7)Azon tevékenységek tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a szervezet bejelentett kíván lenni, az elvégzésért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)a bejelentés szerinti területen az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzendő feladatokkal kapcsolatos alapos műszaki és szakmai képzettség;

b)kielégítő ismeretek az általa végzett értékelések és ellenőrzések követelményeiről, és megfelelő felhatalmazás az ilyen műveletek elvégzéséhez;

c)az alkalmazandó harmonizált műszaki előírások és a rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)az értékelések és ellenőrzések elvégzését igazoló tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére való alkalmasság.

(8)A szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát biztosítani kell.

A szervezet felső szintű vezetésének és az értékelést végző személyzetének javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől.

(9)A bejelentett szervezet felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel az elvégzett értékelésért és/vagy ellenőrzésért.

(10)A bejelentett szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely az V. mellékletben foglalt feladatai végrehajtása során jutott birtokába, kivéve annak a tagállamnak az illetékes közigazgatási hatóságaival szemben, ahol a szervezet a tevékenységét végzi. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(11)A bejelentett szervezet gondoskodik arról, hogy az értékelő személyzetét tájékoztassa a vonatkozó szabványosítási tevékenységről, valamint részt vesz a bejelentett szervezetek e rendelet alapján létrehozott koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve értékelő személyzetét tájékoztatja ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

51. cikk

A megfelelőség vélelme

Az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzésére felhatalmazott azon megfelelőségértékelő szervezetről, amely igazolja, hogy teljesíti az olyan releváns harmonizált szabványokban vagy a szabványok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelel az 50. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben a követelmények az alkalmazandó harmonizált szabványok hatálya alá tartoznak.

52. cikk

Hivatalos kifogás

Amennyiben valamelyik tagállamnak vagy a Bizottságnak formai kifogása van az 51. cikkben említett harmonizált szabványokkal szemben, az (EU) 1025/2012 rendelet 11. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

53. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)Ha a bejelentett szervezet alvállalkozásba ad bizonyos, az értékelési és ellenőrzési folyamathoz kapcsolódó, harmadik félként végzendő feladatokat, vagy leányvállalatot vesz igénybe e célból, gondoskodik arról, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat teljesítse az 50. cikkben meghatározott követelményeket, és erről tájékoztatja a bejelentő hatóságot.

(2)A bejelentett szervezet teljes felelősséget vállal az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül azok letelepedési helyétől. Az érintett bejelentett szervezetek az 50. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett képesítési mátrix figyelembevételével eljárásokat hoznak létre alvállalkozóik vagy leányvállalataik alkalmasságának, tevékenységeinek és teljesítményének folyamatos ellenőrzésére.

(3)A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4)A bejelentett szervezet a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszi az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésére és az általuk az V. melléklet szerint elvégzett feladatok értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

54. cikk

A bejelentett szervezet vizsgálati laboratóriumán kívüli létesítmények használata

(1)A gyártó kérésére és amennyiben műszaki, gazdasági vagy logisztikai okból indokolt, a bejelentett szervezetek dönthetnek úgy, hogy az értékelésre és ellenőrzésre szolgáló 1+., 1. és 3. rendszer esetében az V. mellékletben említett vizsgálatokat vagy a gyárban a gyártó belső laboratóriumának vizsgálati berendezését használva, vagy – a gyártó előzetes beleegyezésével – külső laboratóriumban, az ottani vizsgálati berendezést használva végzik vagy végeztetik el felügyeletük alatt.

Az ilyen vizsgálatokat végző bejelentett szervezeteket külön ki kell jelölni, mint a saját vizsgálati létesítményeiken kívüli munkavégzésre illetékeseket, és e tekintetben meg kell felelniük az 50. cikkben megállapított követelményeknek.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok elvégzése előtt a bejelentett szervezetek ellenőrzik, hogy a vizsgálati módszer követelményei teljesülnek-e, és értékelik, hogy:

a)a vizsgálati berendezés megfelelő kalibrálási rendszerrel van-e ellátva, és biztosított-e a mérések nyomonkövethetősége; valamint

b)biztosított-e a vizsgálati eredmények minősége.

A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak a vizsgálatok egészéért, beleértve a kalibrálás és a mérések pontosságát és nyomonkövethetőségét, valamint a vizsgálati eredmények megbízhatóságát

55. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)Az a szervezet, amelyik az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként ellátandó feladatok elvégzésére kíván felhatalmazást kapni, bejelentés iránti kérelmet nyújt be a letelepedési helye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)A kérelemhez mellékelni kell a végzendő tevékenységek és azon értékelési és/vagy ellenőrzési eljárások leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, az 50. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett képesítési mátrixot, továbbá – amennyiben van ilyen – a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, amely igazolja, hogy a szervezet teljesíti az 50. cikkben rögzített követelményeket. Az akkreditálási okirat csak a bejelentést kérő konkrét megfelelőségértékelő szervezetre vonatkozik, és nem veszi figyelembe az anya- vagy testvérvállalatok kapacitásait vagy személyzetét. Az akkreditálási okiratnak a vonatkozó harmonizált szabványok mellett az egyedi követelményeken és az értékelési feladatokon kell alapulnia.

(3)Amennyiben az érintett szervezet nem tud akkreditálási okiratot bemutatni, mindazokat az igazoló dokumentumokat a bejelentő hatóság rendelkezésére bocsátja, amelyek annak ellenőrzéséhez, elismeréséhez és felügyeletéhez szükségesek, hogy teljesíti az 50. cikkben meghatározott követelményeket.

56. cikk

Bejelentési eljárás

(1)A bejelentő hatóságok csak olyan szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették az 50. cikkben meghatározott követelményeket.

(2)A bejelentés során a Bizottságot és a többi tagállamot – a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel – értesítik.

A VI. mellékletben említett esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő elektronikus bejelentési eszköz, kivételesen a papíralapú bejelentés is elfogadott.

(3)A bejelentés tartalmazza a betöltendő funkciók valamennyi részletét, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásra való hivatkozást, valamint – az V. mellékletben leírt rendszer alkalmazásában – a termék azon alapvető jellemzőit, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmas.

A VI. mellékletben említett esetekben azonban el lehet tekinteni a vonatkozó harmonizált műszaki előírásra való hivatkozástól.

(4)Ha a bejelentés nem az 55. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti akkreditálási okiraton alapul, a bejelentő hatóság a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja mindazokat a dokumentumokat, amelyek tanúsítják a szervezet szakmai alkalmasságát és azt, hogy gondoskodnak a szervezet rendszeres ellenőrzéséhez szükséges és azon intézkedésekről, melyek biztosítják, hogy a bejelentett szervezet továbbra is meg fog felelni az 50. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5)A bejelentés csak akkor válhat érvényessé, ha a Bizottság és a többi tagállam akkreditálási okirat használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálási okirat használata nélkül a bejelentést követő két hónapon belül nem emelt kifogást.

A bejelentés az azt követő napon válik érvényessé, hogy a Bizottság felveszi a szervezetet a bejelentett szervezetek 57. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékébe. A Bizottság nem veszi fel a szervezetet a jegyzékbe, ha tudomással bír arról, vagy tudomására jut, hogy az adott szervezet nem felel meg az 50. cikkben meghatározott követelményeknek.

(6)Az érintett szervezet csak a bejelentés érvényessé válását követően végezheti bejelentett szervezeti tevékenységét. E rendelet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(7)A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentést érintő bármely későbbi, releváns változásról.

57. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

(1)A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki még akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

(2)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyek tekintetében – nevezetesen a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel – bejelentették őket.

A Bizottság biztosítja, hogy a jegyzéket folyamatosan naprakésszé tegyék.

58. cikk

A bejelentés változásai

(1)Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a bejelentett szervezet már nem felel meg az 50. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, annak függvényében, hogy milyen mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket.

(2)Ha a bejelentést visszavonják, korlátozzák vagy felfüggesztik, illetve ha a bejelentett szervezet megszünteti tevékenységét, az érintett bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a szóban forgó szervezet dokumentációit egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, illetve kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye.

59. cikk

A bejelentett szervezetek szakmai alkalmasságának vitatása

(1)A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.

(2)A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezeli.

60. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)A bejelentett szervezetek az V. melléklettel összhangban:

a)értékelik a termékek teljesítményét és megfelelőségét;

b)ellenőrzik a termékek és a gyártó megfelelőségét;

c)ellenőrzik a termékek teljesítményének állandóságát;

d)ellenőrzik a gyártó által végzett környezeti fenntarthatósági számításokat.

Ezek a feladatok a továbbiakban „értékelések és ellenőrzések”.

(2)Az értékeléseket és ellenőrzéseket a gyártó számára biztosított teljes átláthatóság mellett, az arányosság elvét szem előtt tartva, a gazdasági szereplők szükségtelen terhelése nélkül végzik. A bejelentett szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozat jellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

A bejelentett szervezetek mindazonáltal az adott termékkel kapcsolatban az e rendeletben előírtaknak megfelelő szigorral járnak el, és figyelembe veszik, hogy a termék milyen szerepet tölt be az építményekre vonatkozó valamennyi alapvető követelmény teljesülése tekintetében.

(3)Amennyiben a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata során a bejelentett szervezet azt állapítja meg, hogy a gyártó nem biztosította a gyártott termék teljesítményének és megfelelőségének állandóságát, felszólítja a gyártót a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, és nem ad ki tanúsítványt.

(4)Ha a gyártott termék teljesítménye megfelelőségének és állandóságának ellenőrzésére irányuló nyomonkövetési tevékenység során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a termék teljesítménye már nem ugyanaz, mint a terméktípus teljesítménye, felszólítja a gyártót a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a gyártónak kiadott tanúsítványt.

(5)Ha nem hoznak korrekciós intézkedéseket, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet szükség szerint korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(6)Az értékelési döntések meghozatalakor, beleértve a tanúsítvány vagy a jóváhagyási határozat felfüggesztésének vagy visszavonásának szükségességéről szóló döntést is, a bejelentett szervezeteknek egyértelmű és előre meghatározott kritériumokat kell alkalmazniuk.

(7)A bejelentett szervezetek biztosítják a különböző értékelési feladatokat végző személyzet rotációját.

61. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettségei

(1)A bejelentett szervezetek a következőkről tájékoztatják a bejelentő hatóságot:

a)a tanúsítványok bármilyen elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)mindazon körülmények, amelyek a bejelentés hatályát vagy feltételeit érinthetik;

c)a piacfelügyeleti hatóságok által küldött, az értékeléssel és/vagy ellenőrzéssel kapcsolatban elvégzett tevékenységekre vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek; valamint

d)kérésre azok a feladatok, amelyeket az értékelési és ellenőrzési rendszereknek megfelelően harmadik félként láttak el a rájuk vonatkozó bejelentés hatálya szerint, valamint minden más elvégzett tevékenység, ideértve a határokon átnyúló tevékenységeket és a tevékenységek alvállalkozásba adását is.

(2)A bejelentett szervezetek az e rendelet szerint bejelentett többi olyan szerv vagy szervezet rendelkezésére bocsátják az értékelésekkel és/vagy ellenőrzésekkel kapcsolatos negatív és – kérésre – pozitív eredményekkel kapcsolatos releváns információkat, amelyek az értékelési és ellenőrzési rendszereknek megfelelően harmadik félként hasonló feladatokat látnak el, és azokkal a termékekkel kapcsolatban, amelyekre ugyanazok a harmonizált műszaki előírások érvényesek. Más bejelentett szervezet vagy hatóság kérésére a bejelentett szervezet megerősíti az általa kiadott tanúsítványok vagy vizsgálati jelentések státuszát.

(3)Ha a Bizottság vagy egy tagállam piacfelügyeleti hatósága kérelmet nyújt be egy másik tagállam területén letelepedett bejelentett szervezethez egy, az adott bejelentett szervezet által végzett értékelés tárgyában, a kérelem másolatát meg kell küldenie az említett másik tagállam bejelentő hatósága részére. Az érintett bejelentett szervezetnek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül válaszolnia kell a kérelemre. A bejelentő hatóság gondoskodik arról, hogy az ilyen megkereséseket a bejelentett szervezet oldja meg, kivéve, ha erre jogos indokból nem kerül sor.

(4)4.A bejelentett szervezetek szükség szerint megosztják az érintett piacfelügyeleti vagy bejelentő hatósággal az alábbiakra vonatkozó bizonyítékokat:

a)egy másik bejelentett szervezet nem felel meg az 50. cikkben meghatározott követelményeknek vagy kötelezettségeinek;

b)egy forgalomba hozott termék nem felel meg e rendeletnek;

c)egy forgalomba hozott termék a fizikai állapota miatt valószínűleg komoly kockázatot jelent.

62. cikk

A bejelentett szervezetek kötelezettségeire és jogaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok

Amennyiben ez szükséges e rendelet harmonizált alkalmazásának biztosításához, és kizárólag a gazdasági szereplőket érintő egyenlőtlen bánásmódhoz vezető és számukra egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtő eltérő gyakorlatok megelőzéséhez szükséges mértékben, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák a bejelentett szervezetek 60. cikkben és 61. cikkben foglalt kötelezettségei végrehajtásának módját.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

63. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bejelentett szervezetek csoportja formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre a 47. cikk szerint bejelentett szervezetek között, és az megfelelően működjön. Az (1) bekezdésben említett csoportokon belüli koordináció és együttműködés célja e rendelet összehangolt alkalmazásának biztosítása.

A bejelentett szervezeteknek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül kell részt venniük e csoport munkájában.

A bejelentett szervezetek általános útmutatásként alkalmazzák az adott csoport által hozott igazgatási határozatokat és dokumentumokat.

VII. FEJEZET

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK

64. cikk

Megfelelő műszaki dokumentáció használata

(1)A gyártó a típusvizsgálatot helyettesítheti olyan megfelelő műszaki dokumentációval, amely igazolja, hogy:

a)az általa forgalomba hozott termék egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében vizsgálat vagy számítás nélkül, illetve további vizsgálat vagy számítás nélkül vélhetően elér egy bizonyos teljesítményszintet vagy -osztályt, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásban vagy bizottsági jogi aktusban e célból meghatározott feltételeknek megfelelően; vagy

b)az általa forgalomba hozott, harmonizált műszaki előírás által szabályozott termék olyan árucikkekből álló rendszer, amelyet a gyártó a rendszer vagy a rendszer valamely alkatrészének szolgáltatója által adott pontos utasítások alapján szerel össze, beleértve egyedi árucikkek esetén a megfelelőségi kritériumokat is, és a szolgáltató már megvizsgálta a szóban forgó rendszert vagy az árucikket egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásnak megfelelően. Ha ezek a feltételeknek megfelelnek, és ha a gyártó ellenőrizte mindenekelőtt azt, hogy a szolgáltató pontos megfelelőségi kritériumai teljesülnek, a gyártó jogosult a rendelkezésére bocsátott rendszer vagy árucikk tekintetében a vizsgálati eredmények egészének vagy egy részének megfelelő teljesítményről nyilatkozni.

(2)Ha az (1) bekezdésben említett termék olyan termékcsaládba vagy termékkategóriába tartozik, amelyre az V. mellékletben meghatározottak szerint az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer az 1+ vagy az 1. rendszer, a bejelentett szervezet vagy a műszaki értékelést végző szerv az V. mellékletben meghatározott feladatokon túlmenően értékeli és tanúsítja az (1) bekezdésben említett kötelezettségek megfelelő teljesítését.

65. cikk

Egyszerűsített eljárások mikrovállalkozások részére

(1)A harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó termékeket előállító mikrovállalkozások a 3. rendszer hatálya alá tartozó termékeket a 4. rendszerre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kezelhetik. Ha a gyártó ezt az egyszerűsített eljárást alkalmazza, a gyártónak egyedi műszaki dokumentációval kell igazolnia, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek.

(2)Az e cikkben foglalt követelmények teljesülését a műszaki értékelést végző szervnek vagy bejelentett szervezetnek kell értékelnie és megerősítenie.

66. cikk

Rendelésre készített, nem sorozatban gyártott termékek

(1)A harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó, egyedileg gyártott vagy nem sorozatgyártási eljárás keretében egyedi megrendelésre egyedileg készített termékek esetében, amelyeket egyetlen meghatározott építménybe olyan gyártók szerelnek be, akik az említett termékek építményekbe történő biztonságos beépítéséért is felelősek, a gyártó az alkalmazandó rendszer V. mellékletben meghatározott teljesítményértékelési részét helyettesítheti olyan egyedi műszaki dokumentációval, amely igazolja, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, és amely az e rendeletben és az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokban előírtakkal egyenértékű adatokat szolgáltat. Az egyenértékűség akkor áll fenn, ha az adott építményre és annak jövőbeli bontására – beleértve a beépített termékek újrafelhasználását, újragyártását és újrafeldolgozását – vonatkozó valamennyi szükséges adatot és követelményt a legkorszerűbb módszerek alapján adják meg vagy teljesítik.

(2)A bejelentett szervezet vagy a műszaki értékelést végző szerv az V. mellékletben meghatározott feladatokon túlmenően értékeli és tanúsítja az (1) bekezdésben említett kötelezettségek megfelelő teljesítését.

67. cikk

Más bejelentett szervezet által végzett értékelés és ellenőrzés elismerése

(1)A bejelentett szervezet (a továbbiakban: az elismerő bejelentett szervezet) eltekinthet egy adott, e rendelet szerint értékelendő vagy ellenőrizendő árucikk értékelésétől és ellenőrzésétől, és elismerheti egy másik bejelentett szervezet által ugyanazon gazdasági szereplő számára végzett értékelést és ellenőrzést, ha:

a)az árucikket a másik bejelentett szervezet helyesen értékelte és ellenőrizte, ami – megcáfolható módon – feltételezhető, ha a vonatkozó jelentés nem tartalmaz hibára utaló információt;

b)a két bejelentett szervezet között megállapodás van érvényben, amely kötelezi őket az értékeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos valamennyi információ, valamint a vonatkozó tanúsítványok és jelentések megosztására;

c)az értékelt vagy ellenőrzött gazdasági szereplő beleegyezik, hogy minden vonatkozó adatot és dokumentumot megoszt az elismerő bejelentett szervezettel;

d)a tanúsítvány érvényessége a másik bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány érvényességére korlátozódik.

Ezt a bekezdést kell alkalmazni azokra a vizsgálati jelentésekre is, amelyeket nem követ tanúsítvány, valamint az (EU) … rendelet [a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet] alapján végzett környezeti fenntarthatósági számítások értékeléseire is.

(2)Amennyiben a bejelentett szervezet el kíván ismerni egy másik bejelentett szervezet által végzett értékelést vagy ellenőrzést egy olyan gazdasági szereplővel kapcsolatban, amelyért csak a másik bejelentett szervezet felelős („másik gazdasági szereplő”), és feltéve, hogy a két gazdasági szereplő között olyan megállapodás van érvényben, amely biztosítja az összes információ szabad áramlását közöttük és a bejelentett szervezetek között az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, az elismerés csak a következők tekintetében lehetséges:

a)a másik gazdasági szereplő, nevezetesen a beszállító vagy a szolgáltató, valamint az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások környezeti fenntarthatósági számításának ellenőrzése tekintetében; vagy

b)alkotóelemek tekintetében, amennyiben nem ezek az alkotóelemek alkotják a teljes terméket.

Ezt a bekezdést kell alkalmazni az (EU) … rendelet [a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet] alapján végzett környezeti fenntarthatósági számítások értékeléseire is.

VIII. FEJEZET

PIACFELÜGYELET ÉS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK

68. cikk

Panasztételi portál

(1)A Bizottság létrehoz egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi bármely természetes vagy jogi személy számára, hogy megossza az e rendeletnek való esetleges meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat vagy jelentéseket.

(2)Amennyiben a Bizottság egy panaszt vagy bejelentést relevánsnak és megalapozottnak ítél, azt egy piacfelügyeleti hatóságnak adja át, hogy az az (EU) 2019/1020 rendelet 11. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az érintett természetes vagy jogi személlyel lefolytassa a nyomon követést.

69. cikk

Az illetékes hatóságok

(1)A tagállamok piacfelügyeleti hatóságaik közül kijelölnek egy vagy több „illetékes hatóságot”, amelyek rendelkeznek a termékek műszaki és jogi értékeléséhez szükséges különleges ismeretekkel.

(2)A tagállamok illetékes hatóságaik közül kijelölik azt a „illetékes nemzeti hatóságot”, amelyen keresztül a többi tagállammal való kapcsolattartás működik.

70. cikk

A meg nem felelés kezelésére vonatkozó eljárás

(1)Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságának elegendő oka van azt feltételezni, hogy egy építési termékszabvány hatálya alá tartozó vagy európai műszaki értékeléssel rendelkező bizonyos termékek vagy azok gyártója nem felel meg a követelményeknek, akkor az érintett termékek és az érintett gyártó tekintetében értékelést végez, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményekre. Az érintett gazdasági szereplők szükség szerint együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a termékek vagy a gyártó nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek és kötelezettségeknek, akkor haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő és arányos korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy a termék vagy ő maga megfeleljen az említett követelményeknek és kötelezettségeknek, vagy – a meg nem felelés jellegével és mértékével arányosan észszerű időn belül – kivonja a terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. A gazdasági szereplők által meghozandó korrekciós intézkedések közé tartozhatnak az (EU) 2019/1020 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében felsorolt intézkedések.

A piacfelügyeleti hatóság ennek megfelelően tájékoztatja a bejelentett szervezeteket, ha a bejelentett szervezetek érintettek.

(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik az ország területére, az illetékes nemzeti hatóságon keresztül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólította.

(3)A gazdasági szereplők megtesznek minden megfelelő korrekciós intézkedést valamennyi olyan érintett termék tekintetében, amelyeket ezek a gazdasági szereplők az uniós piacon forgalomba hoztak.

(4)Amennyiben az érintett gazdasági szereplők az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül nem teszik meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket vagy ha a meg nem felelés továbbra is fennáll, a piacfelügyeleti hatóság meghozza az összes megfelelő átmeneti vagy végleges intézkedést a termék piaci hozzáférhetőségének megtiltása vagy korlátozása, illetve e termékek forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóság ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot és az illetékes nemzeti hatóságon keresztül a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)A (4) bekezdés utolsó mondatában említett tájékoztatás magában foglalja az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az előírásokat megsértő termékek azonosításához szükséges adatokat, a termékek származási helyét, az előírások feltételezett megsértésének és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a meg nem felelés az alábbiak egyike miatt következett-e be:

a)a termékek nem felelnek meg a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és/vagy az építményekre vonatkozó, e rendeletben foglalt alapvető követelmények teljesítésével kapcsolatos követelményeknek;

b)a gyártó kötelezettségszegése;

c)hiányosságok jellemzik a harmonizált műszaki előírásokat vagy az európai értékelési dokumentumot.

(6)Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termékek megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül sem a tagállamok, sem a Bizottság nem emeltek kifogást az adott tagállam által az érintett termékkel kapcsolatban hozott átmeneti intézkedés ellen, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8)A többi tagállam biztosítja, hogy az érintett termék vagy gyártó tekintetében haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, például a termékeket kivonják az adott tagállam piacáról.

71. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)Ha a 70. cikk (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság az elfogadott végrehajtási jogi aktus útján határoz arra vonatkozóan, hogy az intézkedés indokolt-e.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és azt haladéktalanul közli velük és az érintett gazdasági szereplőkkel.

(2)Amennyiben a nemzeti intézkedés megalapozottnak minősül, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3)Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, és a termék vagy a gyártó meg nem felelése az e rendelet 70. cikke (5) bekezdésének c) pontjában említett építési termékszabványok hiányosságainak a következménye, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

72. cikk

Az előírásoknak megfelelő, mégis kockázatot jelentő termékek

(1)Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatósága a 70. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy egyes termékek ugyan megfelelnek az ebben a rendeletben szereplő előírásoknak, ám mégis kockázatot jelentenek az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése, az emberi egészség vagy biztonság, illetve a környezet védelme, továbbá valamely egyéb közérdek védelme szempontjából, felszólítja az érintett gazdasági szereplőket, hogy tegyenek meg minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a szóban forgó termékek a forgalomba hozatalukkor már ne jelentsenek kockázatot, illetve hogy – az általa előírt és a kockázat mértékének megfelelően észszerű időn belül – vonják ki a termékeket a forgalomból, vagy észszerű időn belül hívják vissza azokat.

(2)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy a korrekciós intézkedéseket az összes olyan érintett termék tekintetében meghozza, amelyeket az uniós piacon forgalomba hozott.

(3)A piacfelügyeleti hatóság az illetékes nemzeti hatóságon keresztül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján dönt arról, hogy az intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

(5)Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)A Bizottság határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és azt haladéktalanul közli velük és az érintett gazdasági szereplőkkel.

73. cikk

Az ellenőrzések minimális száma és a humán erőforrások minimális szintje

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a rendeletet az egyes tagállamok piacfelügyeleti hatóságai által a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó egyes termékeken vagy az ilyen intézkedésekben meghatározott egyedi követelményekkel kapcsolatban elvégzendő ellenőrzések minimális számának meghatározásával annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzéseket az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításához megfelelő mértékben végezzék el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok adott esetben meghatározhatják az előírt ellenőrzések jellegét és az alkalmazandó módszereket.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tekintetében a tagállamok által a piacfelügyelet céljából mozgósítandó humán erőforrások minimális szintjének meghatározásával.

74. cikk

Piacfelügyeleti koordináció és támogatás

(1)E rendelet alkalmazásában az (EU) 2019/1020 rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott közigazgatási együttműködési csoport rendszeres időközönként, illetve szükség esetén a Bizottság vagy két vagy több részt vevő piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére ülésezik.

Az (EU) 2019/1020 rendelet 32. cikkében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a közigazgatási együttműködési csoport támogatja e rendelet végrehajtását, nevezetesen a piacfelügyelet közös prioritásainak meghatározásával.

(2)A közigazgatási együttműködési csoporttal folytatott konzultáció során meghatározott prioritások alapján a Bizottság:

a)közös piacfelügyeleti és vizsgálati projekteket szervez a közös érdekű területeken;

b)a piacfelügyeleti kapacitásokba történő közös beruházásokat szervez, beleértve a felszereléseket és az informatikai eszközöket is;

c)közös képzéseket szervez a piacfelügyeleti hatóságok, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetek személyzete számára, többek között e rendelet helyes értelmezéséről és alkalmazásáról, valamint a rendelet alkalmazásához vagy betartásának ellenőrzéséhez szükséges módszerekről és technikákról;

d)iránymutatásokat dolgoz ki a 4. cikk (3) és (4) bekezdésében és az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban, valamint a 22. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények és kötelezettségek alkalmazására és érvényesítésére, beleértve a hatékony piacfelügyelet közös gyakorlatait és módszereit.

Az Unió adott esetben finanszírozza az a), b) és c) pontban említett intézkedéseket.

(3)A Bizottság technikai és logisztikai támogatást nyújt annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási együttműködési csoport teljesítse az (EU) 2019/1020 rendelet 32. cikkében és e cikkben meghatározott feladatait.

75. cikk

A költségek visszakövetelése

A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak a nem megfelelő terméket birtokló gazdasági szereplőktől vagy a gyártóktól behajtani a dokumentumellenőrzés és a fizikai termékvizsgálat költségeit.

76. cikk

Jelentés és referenciaértékek megállapítása

(1)A piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerben rögzítik az e rendeletnek való meg nem felelés miatt kiszabott szankciók jellegére és súlyosságára vonatkozó információkat.

(2)A Bizottság kétévente június 30-ig jelentést készít a piacfelügyeleti hatóságok által az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerben rögzített információk alapján. Az első ilyen jelentést [Kiadóhivatal: Kérjük, egészítsék ki a dátumot: két évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig közzé kell tenni.

A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)a piacfelügyeleti hatóságok által az előző két naptári évben az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzések jellegére és számára vonatkozó információk;

b)az e rendelet 4., 5., 6. és 22. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban az előző két naptári évre vonatkozóan megállapított meg nem felelés szintjéről, valamint a kiszabott szankciók jellegéről és súlyosságáról szóló információk;

c)indikatív referenciaértékek a piacfelügyeleti hatóságok számára az ellenőrzések gyakoriságával, valamint a kiszabott szankciók jellegével és súlyosságával kapcsolatban.

(3)A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett jelentést közzéteszi az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerben, és nyilvánosságra hozza a jelentés összefoglalóját.

IX. FEJEZET

INFORMÁCIÓS ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

77. cikk

A harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerek

(1)A Bizottság létrehoz és fenntart egy információs és kommunikációs rendszert az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információk strukturált formában történő gyűjtésére, feldolgozására és tárolására, azzal a céllal, hogy biztosítsa e szabályok harmonizált alkalmazását.

Az információs és kommunikációs rendszerhez a Bizottság és a tagállamok mellett a piacfelügyeleti hatóságok, az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerint kijelölt összekötő hivatalok, az (EU) 2019/1020 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok, a bejelentő hatóságok, a bejelentett szervezetek és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok is hozzáférhetnek. A Bizottság végrehajtási határozattal hozzáférést biztosíthat olyan harmadik országok hatóságai számára, amelyek önkéntesen alkalmazzák ezt a rendeletet, vagy amelyek az építési termékekre vonatkozóan e rendelethez hasonló szabályozási rendszerrel rendelkeznek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az információs és kommunikációs rendszert használhatják az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdés vagy probléma felvetésére, beleértve az uniós jog egyéb rendelkezéseihez való viszonyukat is. Olyan kérdéseket vagy problémákat vetnek fel, amelyekkel kapcsolatban alapos kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell alkalmazni vagy értelmezni ezeket a szabályokat egy adott helyzetben.

(3)A (2) bekezdés alkalmazásában alapos kétséget kell feltételezni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben felsorolt szervek:

a)tudomással bírnak vagy tudomást szereznek arról, hogy az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályokat bármely más szerv a saját gyakorlatuktól eltérő módon alkalmazza vagy értelmezi;

b)tudomással bírnak vagy tudomást szereznek az információs és kommunikációs rendszeren keresztül felmerült olyan kérdésekről vagy problémákról, amelyek az általuk kezelt helyzethez vagy saját gyakorlatukhoz kapcsolódnak;

c)olyan helyzettel szembesülnek, amelyet az e rendeletben vagy az e rendelet alapján megállapított szabályoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való első kihirdetésekor vagy hivatkozásakor nem irányoztak elő, különösen, de nem kizárólag az új termékek vagy üzleti modellek megjelenése által előidézett helyzetek;

d)az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályokat olyan helyzetre kell, hogy alkalmazzák, amelyre az uniós jog más rendelkezéseit is alkalmazni kell, és az ebből eredő kérdés.

(4)Kérdés vagy probléma felvetésekor az illetékes szerv rögzíti az információs és kommunikációs rendszerben a következőkre vonatkozó információkat:

a)a felvetett kérdéssel vagy problémával kapcsolatban hozott bármely határozat;

b)a választott megközelítés mögött húzódó feltételezett indoklás/megalapozottság;

c)bármely általa azonosított alternatív megközelítés és annak indoklása/megalapozottsága;

(5)A tagállamok nemzeti információs rendszert vagy e-mailes listaszolgáltatást hoznak létre hatóságaik, a területükön működő gazdasági szereplők, a területükön telephellyel rendelkező műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek, valamint – kérésre – más műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek tájékoztatása céljából minden olyan kérdésben, amely az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok helyes értelmezése vagy alkalmazása szempontjából lényeges. Ennek során figyelembe veszik az (1) bekezdésben említett információs és kommunikációs rendszerben rendelkezésre álló információkat.

(6)Az adott tagállamban telephellyel rendelkező hatóságok, gazdasági szereplők, műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek regisztrálnak az említett rendszerbe vagy e-mailes listaszolgáltatásra, és figyelembe veszik az ezeken keresztül továbbított valamennyi információt.

(7)A nemzeti információs rendszernek vagy az e-mailes listaszolgáltatásnak képesnek kell lennie arra, hogy az illetékes nemzeti hatóság nevében bármely természetes vagy jogi személytől – beleértve a műszaki értékelést végző szerveket és a bejelentett szervezeteket is – panaszt fogadjon az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok egyenlőtlen alkalmazásával kapcsolatban. Amennyiben szükségesnek ítéli, az illetékes nemzeti hatóság továbbítja az ilyen panaszokat a többi tagállamban működő hatóságoknak és a Bizottságnak.

(8)A tagállamok és a Bizottság mesterséges intelligenciát használhatnak az eltérő döntéshozatali gyakorlatok felderítésére.

78. cikk

Az építési termékek uniós adatbázisa vagy rendszere

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kiegészítse ezt a rendeletet az építési termékek olyan uniós adatbázisának vagy rendszerének létrehozásával, amely a lehető legnagyobb mértékben az (EU) … rendelettel [a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelettel] létrehozott digitális termékútlevélre épül.

(2)A gazdasági szereplők hozzáférhetnek minden olyan, az adatbázisban vagy a rendszerben tárolt információhoz, amely kifejezetten őket érinti. Kérhetik a helytelen információk helyesbítését.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján hozzáférést biztosíthat ehhez az adatbázishoz vagy rendszerhez olyan harmadik országok egyes hatóságai számára, amelyek önkéntesen alkalmazzák ezt a rendeletet, vagy amelyek az építési termékekre vonatkozóan e rendelethez hasonló szabályozási rendszerrel rendelkeznek, feltéve, hogy ezek az országok:

a)biztosítják a titoktartást;

b)az (EU) 2016/679 rendeletnek 48 megfelelő, a személyes adatok jogszerű továbbítására szolgáló mechanizmus partnerei;

c)kötelezettséget vállalnak arra, hogy aktívan részt vesznek az olyan tények bejelentésében, amelyek kiválthatják a piacfelügyeleti hatóságok fellépésének szükségességét; és

d)kötelezettséget vállalnak arra, hogy fellépnek az e rendeletet a területükről megsértő gazdasági szereplőkkel szemben.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

79. cikk

Építésitermék-információs kapcsolattartó pontok

(1)A tagállamok az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok révén támogatják a gazdasági szereplőket. A tagállamok a területükön legalább egy építésitermék-információs kapcsolattartó pontot jelölnek ki és tartanak fenn, és biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontjaik elegendő hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek feladataik megfelelő ellátásához, valamint tagállamonként legalább egy teljes munkaidős egyenértékkel és minden tízmillió lakos után további egy teljes munkaidős egyenértékkel rendelkezzenek. Biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok az (EU) 2018/1724 rendelettel 49 összhangban nyújtsák szolgáltatásaikat, és hogy összehangolják tevékenységüket a 2019/515/EU rendelet 50 9. cikkének (1) bekezdése által létrehozott kölcsönös elismerési kapcsolattartó pontokkal.

(2)Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok egy gazdasági szereplő vagy egy másik tagállam piacfelügyeleti hatóságának kérésére a termékkel kapcsolatos minden hasznos információt megadnak, például:

a)a termékekre alkalmazandó nemzeti műszaki szabályok és nemzeti közigazgatási eljárások elektronikus másolatai vagy online hozzáférése azon a területen, ahol az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok székhelye található;

b)információ arról, hogy ezek a termékek a nemzeti jog szerint előzetes engedélykötelesek-e;

c)a termékek beépítésére, összeszerelésére vagy telepítésére vonatkozó szabályok.

Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok tájékoztatást nyújtanak e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok termékekkel kapcsolatos rendelkezéseiről is.

(3)Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak a (3) bekezdés szerinti megkeresésekre az azok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül válaszolniuk kell.

(4)Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok a (3) bekezdés szerinti információ rendelkezésre bocsátásáért nem számíthatnak fel díjat.

(5)Lehetővé kell tenni, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok összeférhetetlenségi helyzetek kialakulása nélkül végezhessék munkájukat, különösen a CE jelölés megszerzésére irányuló eljárások tekintetében.

(6)Az (1)–(6) bekezdés azokra a termékekre is vonatkozik, amelyekre még nem vonatkoznak harmonizált műszaki előírások.

(7)A Bizottság közzéteszi az építésitermék-információs nemzeti kapcsolattartó pontok naprakész listáját.

80. cikk

A személyzet képzése és személyzeti cserék

(1)A piacfelügyeleti hatóságok, az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok, a kijelölő hatóságok, a műszaki értékelést végző szervek, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetek biztosítják, hogy személyzetük:

a)naprakész szakismeretekkel rendelkezik, és e célból rendszeres továbbképzésben részesül; valamint

b)rendszeres időközönként képzésben részesül az e rendeletben vagy annak értelmében megállapított szabályok összehangolt értelmezéséről és alkalmazásáról.

(2)A Bizottság rendszeresen, de legalább évente egyszer közös képzési rendezvényeket szervez a piacfelügyeleti hatóságok, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetek személyzete számára. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve szervezi ezeket a képzési rendezvényeket.

A képzési rendezvényeken részt vehetnek az (EU) 2019/1020 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok, az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerint kijelölt összekötő hivatalok, valamint adott esetben az e rendelet végrehajtásában vagy érvényesítésében részt vevő más tagállami hatóságok munkatársai. A Bizottság végrehajtási határozattal hozzáférést biztosíthat olyan harmadik országok számára, amelyek önkéntesen alkalmazzák ezt a rendeletet, vagy amelyek az építési termékekre vonatkozóan e rendelethez hasonló szabályozási rendszerrel rendelkeznek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A Bizottság a tagállamokkal együttműködve két vagy több tagállam piacfelügyeleti hatóságai, bejelentő hatóságai és bejelentett szervezetei közötti személycseréket célzó programokat szervezhet.

81. cikk

Megosztott szerepek és együttes döntéshozatal

(1)Az e rendelet szerinti, a piacfelügyeletre, a műszaki értékelést végző szervek, a bejelentett szervezetek és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok kijelölésére és felügyeletére vonatkozó kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok kijelölhetnek:

a)egy másik tagállammal vagy más tagállamokkal együttműködésben, közös kijelölés céljából létrehozott szervet vagy hatóságot;

b)egy másik tagállam által ugyanerre a célra már kijelölt szervet vagy hatóságot, az adott tagállammal együttműködve;

Az érintett tagállamok közösen biztosítják, hogy a megosztott szervek vagy hatóságok megfeleljenek minden vonatkozó követelménynek. Ezekért közösen felelnek, míg a természetes vagy jogi személyekkel szemben egy adott tagállamban hozott határozatok jogilag csak az adott tagállamhoz köthetők.

(2)A különböző tagállamok hatóságai – az e rendelet vagy más jogalkotási aktusok szerinti egyéni kötelezettségeik sérelme nélkül – megoszthatják erőforrásaikat és felelősségeiket e rendelet összehangolt alkalmazásának vagy hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében.

E célból:

a)közös döntéseket is hozhatnak, különösen a határokon átnyúló közös tevékenységekkel vagy az érintett tagállamok területén tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kapcsolatban;

b)közös projekteket, például közös piacfelügyeleti vagy vizsgálati projekteket hozhatnak létre;

c)erőforrásaikat meghatározott célokra egyesíthetik, például a vizsgálati kapacitás kiépítésére vagy az internet felügyeletére;

d)átruházhatják a feladatok végrehajtását egy másik tagállam egyenrangú hatóságára, miközben formálisan felelősek maradnak az e hatóság által hozott döntésekért;

e)áthelyezhetik a feladatot egyik tagállamból a másikba, feltéve, hogy az ilyen áthelyezésről minden érintettet egyértelműen tájékoztatnak.

Az érintett tagállamok együttesen felelősek az e bekezdéssel összhangban hozott intézkedésekért.

X. FEJEZET

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

82. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)A Bizottság – többek között információcsere révén – együttműködhet harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel e rendelet alkalmazásának területén, például a következőkben:

a)biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos – többek között piacfelügyeleti – jogérvényesítési tevékenységek és intézkedések;

b)a gazdasági szereplők adatcseréje;

c)értékelési módszerek és termékvizsgálat;

d)összehangolt termékvisszahívások, korrekciós intézkedésekre irányuló kérelmek és egyéb hasonló intézkedések;

e)tudományos, műszaki és szabályozási kérdések, amelyek célja a termékbiztonság vagy a környezetvédelem javítása;

f)olyan újonnan felmerülő kérdések, amelyeknek jelentős környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági vonatkozásai vannak;

g)szabványosítással kapcsolatos tevékenységek;

h)tisztviselők cseréje.

(2)A Bizottság a 78. cikkben említett termékadatbázisból vagy rendszerből, a 77. cikkben említett rendszerből és az e rendelettel összhangban a hatóságok között kicserélt információkból kiválasztott információkat harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsáthatja, és megkaphatja a termékekre és az e harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által hozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat. A Bizottság adott esetben megosztja ezeket az információkat a nemzeti hatóságokkal.

(3)A (2) bekezdésben említett információcsere a következők formák valamelyikét öltheti:

a)nem szisztematikus információcsere kellően indokolt és konkrét esetekben;

b)szisztematikus információcsere egy adminisztratív megállapodás alapján, amely meghatározza a kicserélendő információk típusát és az információcsere módját.

(4)A 78. cikkben említett adatbázis-rendszerben, a 77. cikkben említett rendszerben és a 80. cikkben meghatározott, hatóságok közötti információcserében való teljes körű részvétel nyitva állhat a tagjelölt országok és harmadik országok előtt, feltéve, hogy jogszabályaik összhangban vannak e rendelettel, vagy elismerik a bejelentett szervezetek által kiadott tanúsítványokat vagy az e rendeletnek megfelelő európai műszaki értékeléseket. Számukra ennek a részvételnek a feltétele ugyanazon kötelezettségek teljesítése, mint a tagállamok e rendelet szerinti kötelezettségei, beleértve az értesítési és az utánkövetési kötelezettségeket is. A 78. cikkben említett adatbázisban vagy rendszerben és a 77. cikkben említett rendszerben való teljes körű részvétel az Európai Unió és az érintett országok közötti megállapodásokon alapul.

(5)Amennyiben a harmadik országokkal kötött megállapodások lehetővé teszik a kölcsönös támogatást a végrehajtás tekintetében, a tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a VIII. fejezetben meghatározott hatásköröket a harmadik országokban vagy harmadik országokkal szemben jogellenesen eljáró gazdasági szereplőkkel szembeni fellépésre is felhasználhatják, feltéve, hogy a harmadik országok tiszteletben tartják az EUSZ 2. cikkében említett alapvető értékeket, beleértve a jogállamiságot. A tagállamok a Bizottságon keresztül harmadik országoktól kérhetik a VIII. fejezetnek megfelelően elfogadott intézkedések végrehajtását. Az e bekezdés szerinti együttműködésre nem kerülhet sor, ha nincs tényleges viszonosság, vagy ha a Bizottság egyéb aggályokat vet fel, nevezetesen az e cikkben meghatározott jogi feltételek vagy az adatok bizalmas kezelése tekintetében.

(6)Az e cikk szerinti információcserét, amennyiben az személyes adatokat is érint, az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell megvalósítani. Ha a Bizottság az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tekintetében nem fogadta el az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerinti megfelelőségi határozatot, az információcsere nem tartalmaz személyes adatokat. Ha a harmadik országra vagy nemzetközi szervezetre vonatkozóan megfelelőségi határozatot fogadtak el, a harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel folytatott információcsere a megfelelőségi határozat hatálya alá tartozó személyes adatokat tartalmazhat, azonban csak olyan mértékben, amennyire az információcsere az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme érdekében szükséges.

(7)Az e cikk alapján kicserélt információkat kizárólag az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme érdekében és a titoktartási szabályok betartása mellett lehet felhasználni.

XI. FEJEZET

ÖSZTÖNZŐK ÉS KÖZBESZERZÉS

83. cikk

Tagállami ösztönzők

(1)Amennyiben a tagállamok a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti teljesítményosztályokat megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termékkategóriára vagy a 22. cikk (5) bekezdése szerinti „színkódos címkézésre” vonatkozóan ösztönzőket biztosítanak, az ösztönzőknek a két legmagasabb, leggyakrabban használt olyan osztály/színkód elérésére kell irányulniuk, amelyekhez a szóban forgó termék tartozik, vagy magasabb osztályokra/jobb színkódokra kell irányulniuk.

Amennyiben egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus egynél több fenntarthatósági paraméter tekintetében határoz meg teljesítményosztályokat, abban fel kell tüntetni, hogy e cikket melyik paraméter tekintetében kell végrehajtani.

(2)Amennyiben a 4. cikk (4) bekezdése alapján nem fogadnak el felhatalmazáson alapuló jogi aktust, a Bizottság a 4. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározhatja, hogy a tagállami ösztönzőknek a termékparaméterekhez kapcsolódóan mely teljesítményszintekre kell vonatkozniuk.

Ennek során a Bizottság az alábbi kritériumokat veszi figyelembe:

a)a termékek viszonylagos megfizethetősége a teljesítményszintjük függvényében;

b)a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek iránti megfelelő kereslet biztosításának szükségessége.

84. cikk

Zöld közbeszerzés

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészítse ezt a rendeletet a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó fenntarthatósági követelmények megállapításával, beleértve e követelmények tagállamok általi végrehajtását, nyomon követését és jelentéstételét.

(2)A 2014/24/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervek vagy a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján elfogadott követelmények adott esetben kötelező műszaki leírás, kiválasztási kritériumok, odaítélési kritériumok, a szerződés teljesítésére vonatkozó záradékok vagy célok formájában kerülhetnek elfogadásra.

(3)A Bizottság a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó követelmények (1) bekezdés szerinti megállapításakor a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a)az adott termékcsaládra vagy -kategóriára, illetve az adott termékcsaládot vagy -kategóriát felhasználó szolgáltatásokra vagy építési beruházásokra odaítélt közbeszerzési szerződések értéke és mennyisége;

b)a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek iránti megfelelő kereslet biztosításának szükségessége;

c)az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők számára a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek beszerzésének gazdasági megvalósíthatósága, anélkül, hogy ez aránytalan költségekkel járna.

XII. FEJEZET

A TERMÉKEK SZABÁLYOZÁSI STÁTUSZA

85. cikk

A termékek szabályozási státusza

A Bizottság valamely tagállam kellően indokolt kérésére vagy saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja, hogy egy adott árucikk vagy árucikk-kategória az „építési termék” fogalommeghatározása alá tartozik-e vagy sem, illetve hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett terméknek minősül-e vagy sem. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 88. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

XIII. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK

86. cikk

Az (EU) 2019/1020 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/1020 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk (5) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki: „[(EU) 2020/…(* 51 )]”.

2.Az I. mellékletben az uniós harmonizációs jogszabályok listája az alábbi 72. ponttal egészül ki:

„72. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és az (EU) 305/2011 rendelet hatályon kívül helyezéséről (a HL-ben való közzététel részleteit a Kiadóhivatal írja be)];”.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 4. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (1)–(3) bekezdésében, a 8. cikkben, a 11. cikk (3) bekezdésében, 22. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében, a 44. cikk (1) bekezdésében, a 73. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 78. cikk (1) bekezdésében, a 84. cikk (1) bekezdésében és a 90. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása [az e rendelet hatálybalépésének időpontja]-t követő öt éves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel 52 .

(4)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (1)–(3) bekezdésében, a 8. cikkben, a 11. cikk (3) bekezdésében, 22. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében, a 44. cikk (1) bekezdésében, a 73. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 78. cikk (1) bekezdésében, a 84. cikk (1) bekezdésében és a 90. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 4. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (1)–(3) bekezdésében, a 8. cikkben, a 11. cikk (3) bekezdésében, 22. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében, a 44. cikk (1) bekezdésében, a 73. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 78. cikk (1) bekezdésében, a 84. cikk (1) bekezdésében és a 90. cikk (4) bekezdésében értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

88. cikk

A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját az építési termékekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni (tanácsadó-bizottsági eljárás).

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni (vizsgálóbizottsági eljárás).

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 5. cikkével összefüggésben (sürgős vizsgálóbizottsági eljárás).

89. cikk

Elektronikus kérelmek, határozatok, dokumentáció és információk

(1)A bejelentett szervezetektől vagy a műszaki értékelést végző szervektől származó vagy hozzájuk intézett valamennyi kérelem, valamint az e rendeletnek megfelelően e szervek vagy hatóságok által hozott valamennyi határozat benyújtható papíron vagy általánosan használt elektronikus formátumban, feltéve, hogy az aláírás megfelel a 910/2014/EU rendeletnek, és az aláíró személy a tagállami, illetve az uniós jog szerint megbízást kapott a szerv vagy a gazdasági szereplő képviseletére.

(2)A 19. cikk (7) bekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 64–66. cikkben és az V. mellékletben előírt valamennyi dokumentáció benyújtható papíron vagy egy általánosan használt elektronikus formátumban és olyan módon, amely lehetővé teszi a nem módosítható linkeken (állandó hivatkozásokon) keresztül történő letöltést.

A 7. cikk (3), (4) és (6) bekezdésében, a 19. cikk (1), (3), (5) és (6) bekezdésében, a 20. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 21. cikk (6)–(9) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában, a 23. cikk (5) bekezdésében, a 24. cikk (6) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 28–39. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, a 45. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 47. cikkben, a 49. cikk (5) bekezdésében, az 50. cikk (11) bekezdésében, az 53. cikk (1) bekezdésében, az 58. cikk (1) bekezdésében, az 59. cikk (2) bekezdésében, a 61. cikkben, a 70. cikk (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, a 71. cikk (2) bekezdésében, a 72. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében, a 76. cikkben, a 77. cikkben, a 78. cikk (3) bekezdésében, a 79. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 80. cikk (2) bekezdésében, a 82. cikk (1)–(3), (6) és (7) bekezdésében és a 91. cikkben meghatározott valamennyi tájékoztatási kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető. Az I. melléklet D. részével és az azt előíró harmonizált műszaki előírásokkal összhangban nyújtandó információkat azonban a „nem fogyasztók számára” vagy „csak szakmai felhasználásra” címkével el nem látott termékek esetében papíron kell megadni. Ezen túlmenően a fogyasztók kérhetik bármely más információ papíron történő megadását is.

90. cikk

Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az e rendeletnek való meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezeknek a szabályoknak a végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok [kérjük, illesszék be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónap]-ig e szabályokról és intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az ezeket érintő minden későbbi módosításról.

(2)A tagállamok különösen a gazdasági szereplők következő meg nem feleléseire vonatkozó szankciókról szóló szabályokat állapítanak meg:

a)olyan termék forgalomba hozatala vagy forgalmazása, amely nem rendelkezik CE-jelöléssel, miközben a CE-jelölés kötelező;

b)CE-jelölés elhelyezése a 17. cikk (1) bekezdését megsértő módon vagy a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően a CE-jelöléssel együtt feltüntetendő helyes információk nélkül;

c)CE-jelölés elhelyezése a teljesítménynyilatkozat előzetes kiállítása nélkül;

d)teljesítménynyilatkozat vagy megfelelőségi nyilatkozat kiadása, amennyiben az erre vonatkozó feltételek nem teljesülnek;

e)a teljesítménynyilatkozat vagy a megfelelőségi nyilatkozat hiányos vagy helytelen;

f)a műszaki dokumentáció hiányzik, hiányos vagy helytelen;

g)az I. melléklet D. részével és a harmonizált műszaki előírásokkal összhangban benyújtandó információk hiányoznak, hiányosak vagy helytelenek;

h)a 21. cikk (4) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában vagy a 21. cikk (7) bekezdésében és a 24. cikkben említett információk hiányoznak, hiányosak vagy helytelenek;

i)a 21., 22. vagy 24. cikk által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül;

j)a bejelentett szervezetek, a műszaki értékelést végző szervek a vagy hatóságok részére szolgáltatandó információk nem vagy helytelenül kerültek megadásra;

k)nem hozták meg a 21. cikk (8) és (9) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontja, a 24. cikk (5) bekezdése, a 25. cikk (2) bekezdése a 24. cikk (5) bekezdésével összefüggésben, a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja a 24. cikk (5) bekezdésével összefüggésben és a 27. cikk (2) bekezdésének d), e) és g) pontja szerint meg nem felelés vagy kockázat esetén kötelező intézkedéseket;

l)a gazdasági szereplőket a 23–27. cikk szerint terhelő termék- és dokumentációellenőrzési kötelezettségek nem teljesülnek; valamint

m)3D nyomtatási szolgáltatások nyújtására a 28. cikket megsértő módon kerül sor.

(3)A tagállamok megállapítanak a műszaki értékelést végző szervek és a bejelentett szervezetek következő meg nem feleléseire vonatkozó szankciókról szóló szabályokat is:

a)tanúsítványok, vizsgálati jelentések vagy európai műszaki értékelések kiadása, miközben ezek feltételei nem teljesülnek;

b)a tanúsítványok, vizsgálati jelentések vagy európai műszaki értékelések visszavonásának elmulasztása, amennyiben a visszavonás kötelező;

c)a bejelentett szervezetek, a műszaki értékelést végző szervek vagy a hatóságok részére szolgáltatandó információk nem, hiányosan vagy helytelenül kerültek megadásra; valamint

d)nem követik a hatóságok utasításait.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kiegészítse ezt a rendeletet annak érdekében, hogy arányos minimális szankciókat állapítson meg, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek megsértésében közvetlenül vagy közvetve érintett valamennyi gazdasági szereplőre, műszaki értékelést végző szervre és bejelentett szervezetre irányulnak.

91. cikk

Értékelés

Legkorábban 8 évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően a Bizottság elvégzi e rendelet és az egységes piac működéséhez, valamint a termékek, az építmények és az épített környezet környezeti fenntarthatóságának javításához való hozzájárulásának értékelését. A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

A jelentéshez adott esetben mellékelni kell az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek a módosítására irányuló jogalkotási javaslatot.

92. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 305/2011 rendelet 2045. január 1-jével hatályát veszti.

A 305/2011/EU rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni, a VII. mellékletben található megfelelési táblázat szerint.

93. cikk

Eltérések és átmeneti rendelkezések

(1)A 305/2011/EU rendelet szerint kijelölt építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat az e rendelet szerint is kijelöltnek kell tekinteni.

(2)A 305/2011/EU rendelet szerint kijelölt műszaki értékelést végző szerveket és a bejelentett szervezeteket az e rendelet szerint is kijelöltnek kell tekinteni. A kijelölő tagállamok azonban az időszakos újraértékelési ciklusuknak megfelelően, de legkésőbb [a hatálybalépést követően 5 évvel]-ig újból értékelik és kijelölik őket. Az 56. cikk (5) bekezdésében meghatározott kifogásolási eljárást kell alkalmazni, amely a 43. cikk (2) bekezdésével összhangban a műszaki értékelést végző szervek esetében is alkalmazandó.

(3)A 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok közül a következő szabványok maradnak érvényben e rendelet értelmében:

c)[a jogalkotók tárgyalásai során kell beilleszteni].

(4)A [a hatálybalépést követően 1 évvel] előtt kiállított európai értékelési dokumentumok [a hatálybalépést követően 3 évvel]-ig maradnak érvényben, kivéve, ha más okból lejártak. Az ezek alapján forgalomba hozott termékeket további öt évig lehet a piacon elérhetővé tenni.

(5)A bejelentett szervezetek által a 305/2011/EU rendelet alapján kiadott tanúsítványok vagy vizsgálati jelentések és európai műszaki értékelések a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott, az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozó harmonizált műszaki előírások hatálybalépésétől számított öt évig maradnak érvényben, kivéve, ha e dokumentumok más okból lejártak. Az e dokumentumok alapján forgalomba hozott termékeket további öt évig lehet a piacon elérhetővé tenni.

(6)Az I., II. és III. fejezetben meghatározott, egy adott termékcsoport vagy termékcsalád tekintetében a gazdasági szereplőkre alkalmazandó követelményeket az adott termékcsoportra vagy termékcsaládra vonatkozó harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követő egy év elteltével kell alkalmazni. A gazdasági szereplők azonban alkalmazhatják ezeket a harmonizált műszaki előírásokat azok hatálybalépésétől kezdve, a teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozathoz vezető eljárás lefolytatásával.

(7)Egy bizonyos termékcsoportra vagy termékcsaládra vonatkozó harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követő két éven belül a Bizottság visszavonja a Hivatalos Lapból az adott termékcsoportra vagy termékcsaládra vonatkozó harmonizált szabványokra és európai értékelési dokumentumokra vonatkozó hivatkozásokat.

94. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [a hatálybalépést 1 hónappal követő dátum]-jétől/-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és az (EU) 305/2011 rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Az építési termékek egységes piaca.

A javaslat hozzájárul az Európai Bizottság alábbi fő célkitűzéseihez: a zöld megállapodás, a digitális korra felkészült Európa, az emberközpontú gazdaság és Európa globális szerepének erősítése.

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 53

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

A felülvizsgálat két általános célkitűzése a következő:

1. Az építési termékek jól működő egységes piacának megvalósítása; valamint

2. A keretet alkalmassá kell tenni arra, hogy hozzájáruljon a zöld és a digitális átmenet célkitűzéseihez, különösen a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasághoz.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Egyedi célkitűzések:

·a műszaki harmonizációs rendszer feloldása;

·az építési termékekről szóló rendelet hatálya alá tartozó termékek kereskedelmét gátló nemzeti akadályok csökkentése;

·a végrehajtás és a piacfelügyelet javítása;

·nagyobb egyértelműség (átfogóbb fogalommeghatározások, az átfedések csökkentése, kollíziós szabályok jogütközés esetére) és egyszerűsítés;

·az adminisztratív terhek csökkentése, többek között egyszerűsítés és digitalizálás révén;

·biztonságos építési termékek biztosítása;

·hozzájárulás az építési termékek általános éghajlati és környezeti hatásainak csökkentéséhez, többek között digitális eszközök alkalmazásával (digitális termékútlevél).

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatának célja az építési termékek egységes piacának helyreállítása és javítása. Egyenlő versenyfeltételeket teremt minden termelő, különösen a kkv-k számára minden tagállamban. A gyártóknak több kötelezettséget kell teljesíteniük ahhoz, hogy termékeiket forgalomba hozhassák, ugyanakkor több üzleti lehetőségük is lesz. Ezen túlmenően a tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy bizonyos mikrovállalkozásokat mentesítsenek az építési termékekről szóló rendelet kötelezettségei alól. A tervezett munkamegosztás és a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelettel való technikai finomhangolás eredményeként a szabályozás nem jelent majd szükségtelen terheket a vállalkozások, a kkv-k és a mikrovállalkozások számára. A jobban működő egységes piac csökkenteni fogja a termelési költségeket és ezáltal az árakat, az építőipari vállalkozások számára pedig szélesebb termékválasztékot biztosít. Összességében a gyártók és az építőipari ökoszisztéma számára előnyös lesz a felülvizsgálat.

1.4.4.Teljesítménymutatók

A szabványosítás területén a mutatók kiindulópontja a Bizottsághoz hivatkozásra benyújtott, harmonizált szabványokként (hEN) hivatkozható elfogadható műszaki dokumentumok száma az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez a mutató lehetővé teszi a hivatkozások százalékos arányának kiszámítását, valamint a hivatkozás elmaradása vagy a hivatkozás visszatartása okainak jobb nyomon követését és azonosítását, ha még mindig vannak ilyenek. Ezen túlmenően a szabványosítási kérelem Bizottság általi benyújtásától a szabványtervezetek CEN általi benyújtásáig tartó folyamat átlagos hossza azért fontos, mert ez lehetővé teszi annak értékelését, hogy az érdekeltek által a szabványosítási folyamat kapcsán azonosított egyik probléma, nevezetesen a szabványosítási folyamat hosszadalmassága megoldódott/javult-e. Ennek a mutatónak különbséget kell tennie az újonnan kidolgozott harmonizált szabványok és a módosított és javított harmonizált szabványok között, amelyek általában kevesebb időt igényelnek, ha a szabványokat a CEN-ben rendszeres időközönként értékelik és szükség esetén módosítják.

Egy másik kimeneti mutató a környezeti információk elérhetősége, valamint a műszaki előírásokba beépített környezetvédelmi és termékbiztonsági követelmények mennyisége. Ezek száma idővel növekedni fog, így az építési termékek és az építmények biztonságosabbá és fenntarthatóbbá válnak. A környezetvédelmi információkat és követelményeket tartalmazó műszaki előírások (vagy az ezek által lefedett termékcsaládok) száma és a környezet szempontjából való relatív jelentőségük olyan paraméterek, amelyek segítenek annak értékelésében, hogy a javaslat eredményeként milyen mértékben nőtt a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele.

A jobb piacfelügyelet mérése érdekében a Bizottság konzultálni fog a tagállamokkal. A sikeres végrehajtás elvileg először több nem megfelelő építési termék felderítéséhez, majd ezek számának csökkentéséhez vezetne. A nyomon követés egyik mutatója lehetne a gazdasági szereplők közötti bizalom szintje, amelyről négy-öt év elteltével egy értékelés adhatna tájékoztatást az érdekelt felekkel folytatott konzultációk révén.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1. A Bizottság által alkalmazott jogi kritériumok és a szabványosítóknak a kért kimenet teljesítésére való képessége közötti eltérés orvoslása. Alternatívát nyújtani arra az esetre, ha a szabványosítási folyamat nem vezet eredményre. A harmonizáció hiányos jellegének orvoslása.

2. Az építési termékekről szóló rendelet hatálya alá tartozó termékek kereskedelmét gátló nemzeti akadályok csökkentése. A végrehajtás és a piacfelügyelet javítása. A rendelkezések és különösen az egyszerűsítési rendelkezések egyértelműségének biztosítása.

3. A digitális eszközök alkalmazásának bevonása. A fenntarthatósági teljesítményekre való hivatkozás bevonása. Az építési termékek biztonságosságának biztosítása. A termékbiztonsági jogszabályok jelenlegi hatálya alá nem tartozó termékek, pl. a 3D-nyomtatott termékek bevonása.

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés okai (előzetes)

Az építési termékekről szóló rendelettel nem valósul meg az építési termékek egységes piaca. Nemzeti szinten a piacfelügyelet és a végrehajtás elégtelen volta megakadályozza, hogy a piacok megnyitása és a versenytársak számára a versenyfeltételek kiegyenlítése terén jelentkező előnyök teljes mértékben megvalósuljanak. Ezen túlmenően az építési termékekről szóló rendelet egyes rendelkezései nem elég egyértelműek, vagy átfedéseket okoznak, akár magában a rendelet keretében, akár a rendelet és más uniós jogszabályok között. Továbbá az építési termékekről szóló rendelet nem képes a tágabb politikai prioritások, különösen a zöld és a digitális átállás megvalósítására.

A várható uniós többletérték (utólagos)

Ez a javaslat várhatóan javítja az építési termékek egységes piacának általános működését, különösen a szabványosítási rendszerrel kapcsolatos jelenlegi problémák kezelése és a kereskedelem további akadályainak – például az uniós vagy nemzeti/regionális szintű szabályozási rendelkezések megkettőződésének vagy átfedésének – felszámolása révén. Ez viszont növelné a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, valamint javítaná az építőipar egyenlő versenyfeltételeit. Az egész rendszerbe vetett bizalom erősödne az egész EU-ban alkalmazott, észszerűsített piacfelügyeleti gyakorlatnak köszönhetően. Végezetül ez a javaslat foglalkozik az építési termékek éghajlati és környezeti teljesítményével és körforgásával, amelyekkel csak uniós szinten lehet foglalkozni, ahol a közös műszaki nyelv kialakítása folyamatban van.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az építési termékekről szóló rendelettel kapcsolatos tapasztalatok a következő tanulságokat mutatták:

1. Következetességre van szükség az alkalmazott jogi kritériumok és a szabványosítóknak a kért kimenet teljesítésére való képessége között.

2. Alternatíva szükséges arra az esetre, ha a szabványosítási folyamat nem vezet eredményre.

3. Biztosítani kell a rendelet rendelkezéseinek egyértelműségét.

4. A rendeletnek képesnek kell lennie a tágabb politikai prioritások megvalósítására.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

A javaslat harmonizált feltételeket állapít meg az építési termékek egységes piacon történő forgalmazására. Az összetettségük miatt a tevékenységek egy részét elméletileg át lehetne ruházni egy külső ügynökségre, de ez jelenleg nem szerepel a tervek között.

Ami a lehetséges szinergiákat illeti, a javaslat szinergiákat vált ki, különösen más kezdeményezésekkel, köztük a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelettel.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Nem alkalmazandó

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

 időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

 pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

A végrehajtás 2024-től egy induló időszakkal kezdődik (a javaslat elfogadása és közzététele 2025 előtt nem valószínű, de a legfontosabb végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében legalább egyéves átfutási idő szükséges), majd 2025-ben vagy később – az elfogadás időpontjától függően – következik a teljes körű működés.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 54

 Bizottság általi közvetlen irányítás

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

 végrehajtó ügynökségen keresztül

 A tagállamokkal megosztott végrehajtás

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

 az EBB és az Európai Beruházási Alap

 a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

 közjogi szervek

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

 az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Nem alkalmazandó

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A rendeletet rendszeres időközönként lehetne értékelni. A Bizottság legkorábban 8 évvel a rendelet hatálybalépését követően nyújt be jelentést az építési termékekről szóló új rendelet végrehajtásáról, lehetővé téve, hogy a felülvizsgálat eredményei és hatásai megvalósuljanak.

Egy ilyen értékelő jelentésnek különösen a felülvizsgált jogszabályok eredményességét kell értékelnie – különös, de nem kizárólagos hangsúlyt fektetve az 1.4.4. részben említett mutatók által lefedett kérdésekre –, valamint a jogszabályok hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét.

Ezen túlmenően a Bizottság több nyomonkövetési tevékenységet is végezhet.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A javaslat csak az építési termékek forgalmazását szabályozza, többek között bizonyos környezetvédelmi jellemzők beépítésével, a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet tükrében. Ez tehát egy klasszikus típusú termékjogszabály. A klasszikus termékjogszabályokat többnyire maga a Bizottság hajtja végre, mivel a számos jogi lépést és kérdést aligha lehet kiszervezni olyan szervezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elsődleges ismeretekkel az adott jogszabályról. Bizonyos szempontok esetében azonban szükséges vagy legalábbis hasznos lehet a közbeszerzési pályázat útján kiválasztott szolgáltatók igénybevétele. Ez különösen igaz lehet a végrehajtáshoz szükséges információs rendszerekre.

Alkalmazni kell a Bizottság szokásos egységes ellenőrzési mechanizmusai, beleértve a közbeszerzési pályázatokra vonatkozó mechanizmusokat is és ezek elegendőek. Nincs ok különleges, eltérő finanszírozási végrehajtási mechanizmusokra, kifizetési módozatokra és ellenőrzési stratégiákra.

A javaslat azonban a humánerőforrás-szükséglet növekedését fogja kiváltani. A javaslat lehetővé teszi az építési termékekről szóló rendelet kerete fő hiányosságainak, például a szabványosításnak a kezelését, és az építményekkel kapcsolatos teljesítményektől függetlenül állapítja meg a környezetvédelmi és termékbiztonsági követelményeket. Az új uniós iparstratégiából, a szabványosítási stratégiából, az európai zöld megállapodásból, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervből és más kapcsolódó kezdeményezésekből eredő célokat is hatékonyan kezelné a javaslat az építési termékekkel összefüggésben. Ezek az új jellemzők az e rendelet szerinti új kötelezettségek határokon átnyúló alkalmazására vonatkozó, az egységes alkalmazást célzó mechanizmust, valamint az információk gyűjtésére, feldolgozására és tárolására szolgáló információs és kommunikációs rendszert is igényelnek.

Ezen új feladatok ellátása érdekében megfelelő erőforrásokat kell biztosítani a szervezeti egységek számára. Az új rendelet végrehajtásához a becslések szerint 15 teljes munkaidős egyenérték szükséges.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A bejelentett szervezetekkel kapcsolatos eredendő összeférhetetlenségi kockázat csökkentése érdekében a bejelentő hatóságokra vonatkozó követelményeket állapítottak meg.

A Bizottság a rendeletnek való meg nem felelés kockázatát az általa kidolgozandó jelentési rendszeren keresztül fogja nyomon követni (a rendeletnek való meg nem felelésre figyelmeztető portál).

Egyértelműen szükség van a költségvetés hatékony és eredményes kezelésére, valamint a csalás és hulladék megelőzésére. A kontrollrendszernek azonban megfelelő egyensúlyt kell teremtenie az elfogadható hibaarány elérése és a szükséges ellenőrzési teher között.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Nem alkalmazandó

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A csalás megelőzése érdekében meghatározott intézkedéseket az 1077/2011/EU rendelet 35. cikke állapítja meg, amely a következőképpen rendelkezik:

1. A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

2. Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

3. A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

E rendelkezés értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség igazgatótanácsa 2012. június 28-án elfogadta a belső vizsgálatok kikötéseiről és feltételeiről és a csalás, korrupció és az Unió érdekeit hátrányosan érintő, jogellenes tevékenység megakadályozásáról szóló határozatát.

A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság csalásmegelőzési és -felderítési stratégiája alkalmazandó.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	1. fejezet Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	Diff./nem diff. 55	EFTA-országoktól 56	tagjelölt országoktól 57	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
1.	03.010101 – Az Egységes piac programra vonatkozó támogatási kiadások	Nem diff.	IGEN	NEM6	NEM6	NEM
1.	03.020101 – Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése	Diff.	IGEN	NEM 58	NEM6	NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság			2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2027 után	ÖSSZESEN
□ Operatív előirányzat
03.020101	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,860	0,860	0,860	0,860		3,440
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,258	0,688	0,860	0,860	0,774	5,160
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 59
Költségvetési sor 03.010101		(3)	0	0	0	0	0	0
Előirányzatok ÖSSZESEN a DG GROW részére	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,860	0,860	0,860	0,860		3,440
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b) +(3)	0,258	0,688	0,860	0,860	0,774	3,440

□ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,860	0,860	0,860	0,860		3,440
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,258	0,688	0,860	0,860	0,774	3,440
□ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0	0	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	0,860	0,860	0,860	0,860		3,440
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0,258	0,688	0,860	0,860	0,774	3,440

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év: 2024	Év: 2025	Év: 2026	Év: 2027	Év: 2028	Év: 2029	2029 után	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság
□ Humán erőforrás		1,099	1,099	1,099	0,942	0,942	0,628		5,809
□ Egyéb igazgatási kiadások		0,170	0,170	0,170	0,170	0,170	0,170		1,020
DG GROW ÖSSZESEN	Előirányzatok	1,269	1,269	1,269	1,112	1,112	0,798		6,829

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,269

1,112

0,798

6,829

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2028. év	2029. év	2029 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	2,109	2,109	2,109	1,952	1,952	1,638		11,989
	Kifizetési előirányzatok

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

A jogalkotási javaslat célja az építési termékek egységes piaca működésének javítása a műszaki harmonizációs rendszer kezelése, a végrehajtás és a piacfelügyelet javítása, a kkv-kra vonatkozó rendelkezések egyszerűsítése és a keret jogi egyértelműségének növelése révén. Célja továbbá az építési termékek biztonságosságának javítása, valamint az építési termékek általános éghajlati és környezeti hatásainak csökkentéséhez való hozzájárulás.

Mivel a kezdeményezés eredményei nem sorolhatók be termékekbe vagy szolgáltatásokba; így nem lehet költségbecslést készíteni rájuk vonatkozóan.

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

2028. év

2029. év

2029 után

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humán erőforrás	1,099	1,099	1,099	0,942	0,942	0,628	5,809
Egyéb igazgatási kiadások	0,170	0,170	0,170	0,170	0,170	0,170	1,020
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	1,269	1,269	1,269	1,112	1,112	0,798	6,829

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 60 bele nem tartozó előirányzatok
Humán erőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0	0	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	0	0	0	0	0	0

ÖSSZESEN

1,269

1,112

0,798

6,829

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Becsült humánerőforrás-szükségletek

 A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2028. év	2029. év	2029 után
□ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		7	7	7	6	6	4
20 01 02 03 (küldöttségek)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
□ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 61
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 62	– a központban
	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		7	7	7	6	6	4

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

oaz építési termékekről szóló rendelet beszerzési folyamatának irányítása, koordináció a CEN-nel és az EOTA-val, kapcsolattartás a HAS-tanácsadókkal és a CPR-tanácsadókkal, az osztályokra és küszöbértékekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az AVCP-rendszerek kidolgozása;

oannak biztosítása, hogy a korábbi CPD és CPR keretében kidolgozott 600 harmonizált szabványt (és kísérő jogi aktust) a CEN felülvizsgálja és újra elfogadja, a COM pedig újraértékelje, tekintettel az öt éven belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában való esetleges hivatkozásra;

oúj szabványok kidolgozása és hivatkozása;

oúj európai értékelési dokumentumok feldolgozása;

oa javaslat értelmében a vonatkozó szabványokba foglalandó további termékkövetelmények és az építési termékek fenntarthatósági szempontjainak meghatározása további munkaterhet jelent a vonatkozó bizottsági jogi aktusok előkészítése során (ágazati egység a KKK támogatásával), ami azt jelenti, hogy összetettebb szabványosítási kérelmeket kell kidolgozni és értékelni, ezt követően pedig szabványokat kell kidolgozni és értékelni;

oműszaki előírások kidolgozása a Bizottság által arra az esetre, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat az európai szabványügyi szervezetek nem nyújtják be;

oaz építési termékekről szóló rendelet adatbázisának vagy rendszerének létrehozása és karbantartása;

oa panaszok feldolgozása a meg nem felelésre vonatkozó figyelmeztető portálon keresztül;

oa bejelentett szervezetek koordinálása;

oa nem megfelelő termékeket célzó nemzeti rendelkezések elemzése;

oaz uniós védintézkedési eljárás végrehajtása;

oa piacfelügyeleti hatóságok által elvégzendő ellenőrzések minimális számáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása;

oa piacfelügyeleti hatóságaik által végzett ellenőrzésekre vonatkozó részletes statisztikai adatokon alapuló éves jelentések készítése;

oértelmező szabályok összegyűjtése és kidolgozása;

oképzés nyújtása a piacfelügyeleti hatóságok, a PCPC-k, a bejelentett szervezetek és más érintett hatóságok számára;

oa nemzetközi együttműködés támogatása (a végrehajtásra, a gazdasági szereplők adataira, a szabványosítási tevékenységekre, a szabályozási kérdésekre, az értékelési és vizsgálati módszerekre vonatkozó információcsere);

oa tagállamok közötti információcsere megszervezése a beszerzések során a fenntartható termékek előmozdítását célzó ösztönzőkről, az ilyen információcsere eredményeinek közzététele és iránymutatások közzététele az ilyen ösztönzők minél szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása érdekében;

oprojektek irányítása, technikai titkárság, a tűzbiztonsággal kapcsolatos felhatalmazáson alapuló szabályozás;

otájékoztatók előkészítése;

oátfogó koordináció.

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli újraelosztás révén.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket. Jelentős átprogramozás esetén mellékeljen Excel-táblát.

 a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

 a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

 előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. 63 év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

 A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

 a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

 a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve 

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 64
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

MELLÉKLET
a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

A javaslat/kezdeményezés neve:

Ezt a mellékletet csatolni kell a pénzügyi kimutatáshoz a szolgálatközi konzultáció megindításakor.

Az adattáblázatokat használták forrásként a pénzügyi kimutatásba foglalt táblázatokhoz. A táblázatok kizárólag a Bizottságon belüli belső használatra készültek.

1.A szükségesnek tekintett humán erőforrások költségei

◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást

A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret

7. FEJEZETE

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

2028. év

2029. év

ÖSSZESEN

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

20 01 02 01 – Központ és képviseletek

1,099

0,942

0,628

5,809

AST

20 01 02 03 – uniós küldöttségek

AST

• Külső munkatársak 65

20 02 01 és 20 02 02 – Külső személyzet – Központ és képviseletek

END

INT

20 02 03 – Külső személyzet – Uniós küldöttségek

END

INT

JPD

A humán erőforráshoz kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)

Humán erőforrás részösszege – 7. FEJEZET

1,099

0,942

0,628

5,809

A többéves pénzügyi keret

7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

2028. év

2029. év

ÖSSZESEN

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

Teljes munkaidős egyenérték

Előirányzatok

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

01 01 01 01 Közvetett kutatás 66

01 01 01 11 Közvetlen kutatás

Egyéb (kérjük meghatározni)

AST

• Külső munkatársak 67

Külső munkatársak az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek).

– a központban

END

INT

– uniós küldöttségeknél

END

INT

JPD

01 01 01 02 Közvetett kutatás

01 01 01 12 Közvetlen kutatás

Egyéb (kérjük meghatározni) 68

END

INT

A humán erőforráshoz kapcsolódó egyéb költségvetési tételek (nevezze meg)

Humán erőforrás részösszege – 7. FEJEZETBE bele nem tartozó előirányzatok

Humán erőforrás összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

1,099

0,942

0,628

5,809

2.Az egyéb igazgatási kiadások költsége

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2028. év	2029. év	ÖSSZESEN
A székhelyen vagy az EU területén belül:
20 02 06 01 – Kiküldetési és reprezentációs költségek
20 02 06 02 – Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek	0,170	0,170	0,170	0,170	0,170	0,170	1,020
20 02 06 03 – Bizottságok 69
20 02 06 04 Tanulmányok és konzultációk
20 04 – Informatikai kiadások (vállalati) 70
A humán erőforráshoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési tételek (szükség esetén nevezze meg)
Uniós küldöttségeknél
20 02 07 01 – Kiküldetési, konferencia- és reprezentációs költségek
20 02 07 02 – A személyzet továbbképzése
20 03 05 – Infrastruktúra és logisztika
A humán erőforráshoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési tételek (szükség esetén nevezze meg)
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE, Egyéb előirányzatok részösszege	0,170	0,170	0,170	0,170	0,170	0,170	1,020

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok	N. év 71	N+1. év	N+2. év	N+3. év	N+4. év	N+5. év	N+7. év	Összesen
Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek):
– a központban
– uniós küldöttségeknél
Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások 72
Operatív programokkal kapcsolatos vállalati informatikai kiadások 73
A humán erőforráshoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési tételek (szükség esetén nevezze meg)
Egyéb előirányzatok részösszege – A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
Egyéb igazgatási kiadások összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

3.Igazgatási költségek összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Összegzés	2024. év	2025. év	2026. év		2027. év		2028. év		2029. év		Összesen
7. fejezet – Humán erőforrás	1,099	1,099	1,099		0,942		0,942		0,628		5,809
7. fejezet – Egyéb igazgatási kiadások	0,170	0,170	0,170		0,170		0,170		0,170		1,020
7. fejezet részösszege	1,269	1,269	1,269		1,112		1,112		0,798		6,829
7. fejezetbe bele nem tartozó előirányzatok – Humán erőforrás
7. fejezetbe bele nem tartozó előirányzatok – Egyéb igazgatási kiadások
Egyéb fejezetek részösszege
1.ÖSSZESEN 2.7. FEJEZET és a 7. FEJEZETBE bele nem tartozó előirányzatok	1,269	1,269		1,269		1,112	1,112	0,798		6,829

4.A költségek kiszámítására használt módszerek

4.1. Humán erőforrás

Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

Megjegyzés: A központban foglalkoztatott egyes személyzeti kategóriák átlagköltségei a Költségvetési Főigazgatóság honlapján érhetők el:

https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/pre/legalbasis/Pages/pre-040-020_preparation.aspx

• Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

·A felülvizsgálattal a CPR hatálya kibővül, mind az érintett termékek, mind a követelmények (pl. környezetvédelmi/fenntarthatósági és biztonsági követelmények) tekintetében. Több harmonizált szabvány (hEN) lesz, amelyek összetettebbek lesznek. Ezért a harmonizált szabványok esetében az értékeléshez ugyanannyi erőforrásra lesz szükség, mint jelenleg az európai értékelési dokumentumokhoz (EAD), azaz harmonizált szabványonként 2,5 munkanapra.

·Tekintettel arra, hogy a hatálybalépést követő 5 éven belül körülbelül 600 harmonizált szabványt kell felülvizsgálni, feltételezhető, hogy évente 120 szabványt kell értékelni, ami értékelésenként 2,5 munkanappal számolva 300 munkanapot jelent.

·Ezzel párhuzamosan folyamatban van a CPR közösségi vívmányok átvétele és az új szabványosítási kérelmek (SReq-ek) vagy végrehajtási jogi aktusok (IA) kidolgozása. A közösségi vívmányokhoz 1 teljes munkaidős egyenértékre van szükség, ami 220 munkanapot tesz ki.

·Évi 5 jogi aktust (új SReq-ek, DA-k vagy IA-k) és jogi aktusonként kb. 30 munkanap fejlesztési időt figyelembe véve ez 150 munkanapot jelent (beleértve egy ügyvéd támogatását, amely jóval meghaladja a szokásos 0,2 teljes munkaidős egyenértéket).

·Az EOTA útvonal (európai értékelési dokumentumok) a harmonizált szabványok által egyáltalán nem érintett termékekre korlátozódik. Az európai értékelési dokumentumokra vonatkozóan nem vezettek be új követelményeket, így a jelenlegivel azonos értékelési idő (2,5 munkanap) feltételezhető évente legfeljebb 30 európai értékelési dokumentum esetében. Ez 75 munkanapot jelent.

·Az új CPR egy sor további rendelkezést tartalmaz, amelyek 0,5 teljes munkaidős egyenértékű technikai személyzetet fognak foglalkoztatni, ami így körülbelül 110 munkanapot jelent.

300 + 220 + 150 + 75 + 110 = 855 munkanap; az erőforrások korábbi becslését figyelembe véve, ahol 0,66 teljes munkaidős mérnöki egyenértéket fordítanak a műszaki harmonizációra 855/(220*0,666) = 5 teljes munkaidős mérnöki egyenérték (lefelé kerekítve a feladatok jelenlegi csoporton belüli esetleges újraelosztása miatt).

Ami a jogi és adminisztratív támogatást illeti, figyelembe véve, hogy egy mérnök minden egyes tevékenységére 0,2 teljes munkaidős egyenértékű alkalmazottat, valamint az évi 5 jogi aktust követő kb. 1 teljes munkaidős egyenértékű ügyvédet, legalább 1 teljes munkaidős egyenértékű ügyvédre + 1 adminisztratív támogatásra van szükségünk az összes eljárás koordinálásához.

Így számoltuk ki az összesen 7 teljes munkaidős egyenértéket.

• Külső munkatársak

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

• Csak a kutatási költségvetésből finanszírozott álláshelyek

• Külső munkatársak

4.2.Egyéb igazgatási kiadások

Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit

és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek stb.)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

A javaslat hatálybalépését követő ülések számának a Covid előtti CPR szerinti helyzetet kell tükröznie, azaz:

-a CPR tanácsadó csoportja: évente 2 találkozó (átlagosan 54 résztvevővel, résztvevőnként átlagosan 450 EUR költséggel), kb. 48 600 EUR

-Építésügyi állandó bizottság: évente 2 találkozó (átlagosan 54 résztvevővel, résztvevőnként átlagosan 450 EUR költséggel), kb. 48 600 EUR

-CPR közösségi vívmányok irányítócsoport: évente 3 találkozó (átlagosan 54 résztvevővel, résztvevőnként átlagosan 450 EUR költséggel), kb. 73 000 EUR

ÖSSZESEN: 170 000 EUR

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

(2) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, COM(2016) 445 final.

(3) Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet értékelése, SWD(2019) 1770.

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860.

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640.

(6) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv.

(7) COM(2020) 662 final.

(8) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás), COM(2021) 802 final.

(9) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia, COM(2021) 572 final.

(10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Fenntartható szénkörforgások, COM(2021) 800 final.

(11) Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet (az építési termékekről szóló rendelet) végrehajtása (2020/2028(INI)) és https://www.consilium.europa.eu/media/41508/st14523-en19.pdf

(12) Az egyszerűsítés és a szükségtelen szabályozási költségek csökkentésének demonstrálása, és egyúttal az alapul szolgáló szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében a hatásvizsgálatban szerepel egy táblázat, amely bemutatja az előnyben részesített alternatíva REFIT költségmegtakarításait. Ezen túlmenően az új, „egy be, egy ki” megközelítés kerül alkalmazásra, megerősítve a REFIT programot.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról.

(14) Azaz az 5. cikk (a teljesítménynyilatkozat kiállítására vonatkozó követelménytől való eltérések), a 36. cikk (a vizsgálatok szükségtelen megismétlésének elkerülése), a 37. cikk (egyszerűsített eljárások mikrovállalkozások részére) és a 38. cikk (egyszerűsített eljárások az egyedi vagy rendelésre, nem sorozatban gyártott termékek esetében).

(15) A digitális épületnapló olyan dinamikus eszköz, amely lehetővé teszi különböző adatok, információk és dokumentumok rögzítését, elérését, bővítését és meghatározott kategóriákba történő rendezését. Az épület életciklusa során bekövetkező jelentős események és változások – például a tulajdonosváltás, a tulajdoni és használati viszonyok megváltozása, a karbantartás, a felújítás és egyéb beavatkozások – nyilvántartása. Definition of the digital building logbook - Publications Office of the EU (europa.eu) (A digitális épületnapló meghatározása – Az Európai Unió Kiadóhivatala [europa.eu]).

(16) A Level(s) az Európai Bizottság által kidolgozott, az épületek fenntarthatósági teljesítményének értékelésére és jelentésére szolgáló eszköz, amely kifejezetten a körforgásosságon alapul: Level(s) (europa.eu) .

(17) [beillesztendő szövegrész: második mélyreható felülvizsgálat].

(18) COM(2020) 102 final, a 2020. évi iparpolitikai csomag külön stratégiát is tartalmaz a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan (kkv-k; COM(2020) 103 final), valamint az egységes piac megfelelő működését gátló akadályok felszámolására és a közösen elfogadott szabályok érvényesítésének javítására irányuló egyedi intézkedések, COM(2020) 93 final és COM(2020) 94 final.

(19) COM(2021) 350 final, A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében.

(20) SWD(2021) 419 final, https://ec.europa.eu/docsroom/documents/47996

(21) COM(2020) 103 final.

(22) COM(2022) 31 final.

(23) Economisti Associati, Milieu & CEPS (2016). Supporting study for the Fitness Check on the construction sector: EU internal market and energy efficiency legislation.

(24) Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet értékelése, SWD(2019) 1770.

(25)

Copenhagen Economics (CE), Danish Technological Institute (DTI) and Office for Economic Policy and Regional Development Ltd. (EPRD) (2021). Supporting study for the impact assessment of the CPR Review, Annex VI: Results of the horizontal survey (Inception report). A felmérésre 2019. október 11. és 2019. október 31. között került sor.

(26) A pontosított indikatív alternatívákat tartalmazó dokumentum (2020), https://ec.europa.eu/docsroom/documents/40762

(27)

Copenhagen Economics (CE), Danish Technological Institute (DTI) and Office for Economic Policy and Regional Development Ltd. (EPRD) (2021). Supporting study for the impact assessment of the CPR Review, Annex VII: Results of the Company Survey (Second Progress Report). A felmérésre 2020. augusztus 10. és 2020. október 25. között került sor.

(28)

Copenhagen Economics (CE), Danish Technological Institute (DTI) and Office for Economic Policy and Regional Development Ltd. (EPRD) (2021). Supporting study for the impact assessment of the CPR Review, Annex VIII: Results of the open public consultation survey (First Findings Report). A felmérésre 2020. szeptember 4. és 2020. december 25. között került sor.

(29)

Copenhagen Economics (CE), Danish Technological Institute (DTI) and Office for Economic Policy and Regional Development Ltd. (EPRD) (2021). 68. o.

(30) „Supporting study for the Impact Assessment for the CPR review”, az 575/PP/2016/FC szerződés, a Civic Consulting GmbH vezetésével.

(31) További információkért lásd a javaslat konkrét rendelkezéseinek részletes magyarázatát.

(32) Lásd a mellékelt pénzügyi kimutatást.

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről, EUR-Lex – 32020L2184 – EN – EUR-Lex (europa.eu).

(34) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről, EUR-Lex – 31991L0271 – EN – EUR-Lex (europa.eu).

(35) Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 10.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet (az építési termékekről szóló rendelet) végrehajtásáról (2020/2028(INI)).

(36) Az építőipari körforgásos gazdaság – A Tanács következtetései, elfogadva 2019. november 28-án, 14653/19.

(37) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai iparstratégia, COM(2020) 102 final.

(38) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.

(39) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az EU szabványosítási stratégiája – Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében, 2022. február 2., COM(2022) 31 final.

(40) A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat, COM(2021) 801 final 2021/0421 (NLE).

(41) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(46)

A Bizottság 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. október 30.) az építési termékek teljesítménynyilatkozatának weboldalon való közzétételére vonatkozó feltételekről (HL L 52., 2014.2.21., 1. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács jövőbeli rendelete a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, lásd: COM(2020) 593 final.

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/515 rendelete (2019. március 19.) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 91., 2019.3.29., 1. o.).

(51) * [Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és az (EU) 305/2011 rendelet hatályon kívül helyezéséről (a HL-ben való közzététel részleteit a Kiadóhivatal írja be)]”.

(52) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(53) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(54) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(55) Diff. = differenciált előirányzatok/nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(56) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(57) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(58) Folyamatban van a vita a tagjelölt és harmadik országok lehetséges részvételéről ebben a költségvetési tételben

(59) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(60) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(61) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(62) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(63) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(64) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

(65) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(66) Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési tételt, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési tételt érint, a személyzetet az egyes érintett költségvetési tételek szerint kell differenciálni.

(67) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(68) Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési tételt, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési tételt érint, a személyzetet az egyes érintett költségvetési tételek szerint kell differenciálni.

(69) Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.

(70) A DG DIGIT – Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, 2020. szeptember 10., C(2020) 6126 final, 7. o.).

(71) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(72) A DG DIGIT – Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, 2020. szeptember 10., C(2020) 6126 final, 7. o.).

(73) Ez a tétel tartalmazza a helyi igazgatási rendszereket és a vállalati IT-rendszerek társfinanszírozásához nyújtott hozzájárulásokat (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, 2020. szeptember 10., C(2020) 6126 final).

TERMÉKKÖR KÓDJA	TERMÉKKÖR
1	ELŐRE GYÁRTOTT NORMÁL/KÖNNYŰSÚLYÚ/AUTOKLÁVOZOTT PÓRUSBETON-TERMÉKEK
2	AJTÓK, ABLAKOK, ABLAKTÁBLÁK, KAPUK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ VASALATOK
3	MEMBRÁNOK, BELEÉRTVE A FOLYADÉKKÉNT FELHORDOTTAKAT ÉS A KÉSZLETEKET IS (VÍZ- ÉS/VAGY VÍZGŐZ-SZIGETELÉSI CÉLRA)
4	HŐSZIGETELŐ ANYAGOK TÖBBRÉTEGŰ SZIGETELŐ KÉSZLETEK/RENDSZEREK
5	SZERKEZETI TEHERHORDÓ ELEMEK SZERKEZETI ILLESZTÉSEKNÉL HASZNÁLT CSAPOK
6	KÉMÉNYEK, FÜSTGÁZVEZETÉKEK ÉS SPECIÁLIS TERMÉKEK
7	GIPSZTERMÉKEK
8	GEOTEXTÍLIÁK, GEOMEMBRÁNOK ÉS KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK
9	FÜGGÖNYFALAK/KÜLSŐ FALBURKOLAT/SZERKEZETLEZÁRÓ ÜVEGEZÉSI RENDSZEREK
10	RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK (TŰZJELZŐ- ÉS -ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK, RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, TŰZ- ÉS FÜSTÉRZÉKELŐ ÉS ROBBANÁSELFOJTÓ TERMÉKEK)
11	SZERKEZETI FAANYAGOK/ELEMEK ÉS SEGÉDANYAGAIK
12	FAALAPÚ PANELEK ÉS ELEMEK
13	CEMENT, ÉPÍTÉSI MÉSZ ÉS EGYÉB HIDRAULIKUS KÖTŐANYAGOK
14	BETONHOZ ALKALMAZOTT BETONACÉL ÉS FESZÍTETT ACÉL (ÉS SEGÉDANYAGAIK), UTÓFESZÍTŐ RENDSZEREK
15	FALAZAT ÉS EZZEL KAPCSOLATOS TERMÉKEK FALAZÓEGYSÉGEK, VAKOLÓHABARCS, SEGÉDANYAGOK
16	SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSI ÉS -KEZELÉSI TERMÉKEK
17	PADLÓBURKOLATOK
18	FÉMBŐL KÉSZÜLT SZERKEZETI ANYAGOK ÉS SEGÉDANYAGOK
19	BELSŐFAL-, KÜLSŐFAL- ÉS MENNYEZETBURKOLATOK BELSŐ VÁLASZFALRENDSZEREK
20	TETŐBURKOLATOK, TETŐ-FELÜLVILÁGÍTÓK, TETŐABLAKOK ÉS SEGÉDTERMÉKEK, TETŐSZERKEZETEK
21	ÚTÉPÍTÉSI TERMÉKEK
22	ADALÉKANYAGOK
23	ÉPÍTŐIPARI RAGASZTÓANYAGOK
24	BETONNAL, VAKOLÓ- ÉS FALAZÓHABARCCSAL KAPCSOLATOS TERMÉKEK
25	LÉGFŰTŐ BERENDEZÉSEK
26	EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZZEL NEM ÉRINTKEZŐ CSÖVEK, TARTÁLYOK ÉS EZEK SEGÉDANYAGAI
27	SÍKÜVEG-, PROFILÜVEG- ÉS ÜVEGTÉGLATERMÉKEK
28	ERŐÁTVITELI KÁBELEK, VEZÉRLŐKÁBELEK, TÁVKÖZLÉSI KÁBELEK
29	TÖMÍTŐANYAGOK CSATLAKOZÁSOKHOZ
30	RÖGZÍTŐANYAGOK
31	ÉPÜLETSZERKEZETEK, ÉPÜLETELEMEK, ELŐRE GYÁRTOTT ELEMEK
32	TŰZGÁTLÓ, TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ, ÉS TŰZVÉDELMI TERMÉKEK, TŰZKÉSLELTETŐ TERMÉKEK
33	A FENTI TERMÉKKÖRÖKBEN NEM SZEREPLŐ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK

305/2011/EU rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	3. cikk
3. cikk	4. cikk
4. cikk	9. cikk
5. cikk	10. cikk
6. cikk	11. cikk

7. cikk	15. cikk
8. cikk	16. cikk
9. cikk	17. cikk
10. cikk	79. cikk
11. cikk	22. cikk
12. cikk	23. cikk
13. cikk	24. cikk
14. cikk	25. cikk
15. cikk	26. cikk
16. cikk	30. cikk
17. cikk	34. cikk
18. cikk	34. cikk
19. cikk	35. cikk
20. cikk	36. cikk
21. cikk	37. cikk
22. cikk	38. cikk
23. cikk	39. cikk
24. cikk	40. cikk
25. cikk	41. cikk
26. cikk	42. cikk
27. cikk
28. cikk	6. cikk
29. cikk	44. cikk
30. cikk	45. cikk
31. cikk	46. cikk
32. cikk
33. cikk
34. cikk
35. cikk
36. cikk	64. cikk
37. cikk	65. cikk és 67. cikk
38. cikk	66. cikk
39. cikk	47. cikk
40. cikk	48. cikk
41. cikk	49. cikk
42. cikk	47. cikk
43. cikk	50. cikk
44. cikk	51. cikk
45. cikk	53. cikk
46. cikk	54. cikk
47. cikk	55. cikk
48. cikk	56. cikk
49. cikk	57. cikk
50. cikk	58. cikk
51. cikk	59. cikk
52. cikk	60. cikk
53. cikk	61. cikk
54. cikk	48. cikk
55. cikk	63. cikk
56. cikk	70. cikk
57. cikk	71. cikk
58. cikk	72. cikk
59. cikk	70. cikk
60. cikk	86. cikk
61. cikk	86. cikk
62. cikk	86. cikk
63. cikk	86. cikk
64. cikk	88. cikk
65. cikk	92. cikk
66. cikk	93. cikk
67. cikk
68. cikk	94. cikk

Choose the experimental features you want to try