Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022IP0120

Az Európai Parlament 2022. április 7-i állásfoglalása az ukrajnai háború elől menekülő gyermekek és fiatalok uniós védelméről (2022/2618(RSP))

HL C 434., 2022.11.15, p. 50–58 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 434., 2022.11.15, p. 34–42 (GA)

2022.11.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/50


P9_TA(2022)0120

Az Ukrajna elleni háború miatt menekülő gyermekek és fiatalok uniós védelme

Az Európai Parlament 2022. április 7-i állásfoglalása az ukrajnai háború elől menekülő gyermekek és fiatalok uniós védelméről (2022/2618(RSP))

(2022/C 434/08)

Az Európai Parlament,

tekintettel a gyermek jogairól szóló 1989. november 20-i ENSZ-egyezményre és az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvekre,

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikkére,

tekintettel az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlásra (1),

tekintettel az EU gyermekjogi stratégiájáról szóló, 2021. március 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0142),

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-i ENSZ-egyezményre,

tekintettel az európai gyermekgaranciáról szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (2),

tekintettel a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervre,

tekintettel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozatra (3),

tekintettel a szabadságuktól megfosztott gyermekekről szóló, 2019 júliusi globális ENSZ-tanulmányra,

tekintettel a hontalanság csökkentéséről szóló 1961. augusztus 30-i ENSZ-egyezményre,

tekintettel az ENSZ menekültekről szóló 2018-as globális megállapodására,

tekintettel a migráns gyermekek védelméről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására (4),

tekintettel az ENSZ nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottságának a globális migráció kontextusában a nőkkel és lányokkal folytatott emberkereskedelemről szóló, 2020. november 6-i 38. sz. általános ajánlására,

tekintettel a szexuális kizsákmányolásról és a prostitúcióról, valamint ezeknek a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról szóló, 2014. február 26-i állásfoglalására (5),

tekintettel a Bizottság „Az ukrajnai háború elől menekülők fogadása: Európa felkészül a szükségletek kielégítésére” című, 2022. március 23-i közleményére (COM(2022)0131),

tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az Orosz Föderáció ukrajnai inváziója és az ukrán lakosság elleni támadások miatt rengeteg ember és család menekült el Ukrajnából, ami óriási áldozatokat követelt, különösen a tágabb térségben élő gyermekek és fiatalok számára;

B.

mivel az UNICEF legutóbbi jelentése (6) szerint 2022. március 25-ig a háború kezdete óta több mint 3,7 millióan menekültek el Ukrajnából; mivel ez a szám az elkövetkező hetekben várhatóan tovább fog nőni; mivel az ENSZ becslése szerint jelenleg közel 6,5 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására a háború kezdete óta, és további 12,65 millió embert érint közvetlenül a konfliktus;

C.

mivel az UNICEF legfrissebb beszámolója (7) szerint az Ukrajnát elhagyó menekültek 90 %-a nő és gyermek; mivel az Ukrajnából menekülő menekültek közel fele iskoláskorú (8); mivel az UNICEF becslései szerint a konfliktus kezdete óta több mint 2,5 millió gyermek kényszerült lakóhelye elhagyására;

D.

mivel a szomszédos országok hatalmas ukrán menekültáradattal néztek szembe: 2022. március 25-ig több mint 2,2 millió ukrajnai Lengyelországba, 579 000 Romániába, 379 000 Moldovába, közel 343 000 Magyarországra, több mint 545 000 pedig más országokba menekült (9);

E.

mivel ilyen magas számok mellett a gyermekek – különösen a kísérő nélküli gyermekek – fokozottan ki vannak téve az erőszak, a bántalmazás és a kizsákmányolás kockázatának, és fokozott a kockázata annak, hogy a gyermekek eltűnnek és emberkereskedelem áldozatává válnak, különösen amikor határokon kelnek át;

F.

mivel Ukrajnában több mint 100 000 – felerészben fogyatékossággal élő, 90 %-ban nem árva – gyermekről gondoskodnak intézményi gondozást nyújtó és bentlakásos iskolákban (10); mivel a hivatalos adatok szerint 4 311 gyermek született Ukrajnában február 24. és március eleje között, és mivel a becslések szerint a válság kezdetén 265 000 nő volt várandós, akik közül mintegy 80 000 várhatóan a következő három hónapban fog szülni;

G.

mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR) szerint 2021-ben Ukrajnában legalább 35 875 hontalan és meghatározatlan állampolgárságú személy tartózkodott; mivel a becslések szerint Ukrajnában élő 400 000 roma személy mintegy 10-20 %-a hontalan vagy a hontalanság kockázatának van kitéve; mivel a jelentések szerint a Donyeckben és Luhanszkban született gyermekek 55 %-a és a Krímben született gyermekek 88 %-a nem rendelkezik ukrán születési anyakönyvi kivonattal vagy személyi okmánnyal, ami a hontalanság kockázatának teszi ki őket (11); mivel a migrációra kényszerített gyermekeket fokozottan fenyegeti a hontalanság kockázata amiatt, hogy a származásuk szerinti országban a születésük nyilvántartásba vétele vagy a lakóhelyelhagyás során problémák merültek fel és nem ismerték el szüleik hontalanságát; mivel ez a kockázat a kísérő nélküli gyermekek esetében még súlyosabb, tekintettel a dokumentáció és a nyilvántartásba vétel akadályaira, többek között a családi kötelékek bizonyításának hiányára;

H.

mivel az európai gyermekgarancia egy olyan uniós eszköz, amelynek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése és leküzdése azáltal, hogy a rászoruló gyermekek számára ingyenes és tényleges hozzáférést biztosít az olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, mint a koragyermekkori nevelés és gondozás, az oktatási és iskolai tevékenységek, az egészségügyi ellátás és a minden iskolai napon legalább egyszeri egészséges étkezés, valamint valamennyi rászoruló gyermek számára garantálja az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz való tényleges hozzáférést; mivel a gyermekgarancia célkitűzéseinek az Unióban minden gyermekre vonatkozniuk kell;

I.

mivel a migránsok és menekültek gyermekei gyakran a nemzeti jogszabályok hiányosságaival szembesülnek, ami a gyermekek hátrahagyását eredményezi, ami fokozhatja szociális fejletlenségüket és bizonytalansághoz vezethet, valamint növelheti a marginalizáció, a rossz bánásmód és a bántalmazás kockázatát;

J.

mivel valószínűbb, hogy az erőforrások szűkösségében és bizonytalan családi körülmények között felnövő gyermekek szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel szembesülnek, olyan messzire nyúló hatásokkal, amelyek befolyásolják fejlődésüket és később a felnőttkorukat, állandósítva a generációkon átívelő szegénység ördögi körét; mivel a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget a legjobban olyan átfogó politikák révén lehet kezelni, amelyek alkalmazása szűk, de hatóköre széles, és amelyek nemcsak a gyermekeket, hanem családjaikat és közösségeiket is célozzák, továbbá azáltal, hogy előnyben részesítjük az új lehetőségek és megoldások létrehozására irányuló beruházásokat; mivel a társadalom minden részét be kell vonni e problémák megoldásába, a helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságoktól a civil társadalomig;

K.

mivel a nemzetközi szervezetek a gyermekszegénységet a gyermekek jogai megsértésének egyik lehetséges okaként és egyben következményeként azonosították, mivel az hatással van a gyermekek jogaik gyakorlására való képességére és e jogok tiszteletben tartásának elmulasztására;

L.

mivel eddig 378 közép- és felsőfokú oktatási intézményt semmisített meg Ukrajnában az orosz bombázás (12);

M.

mivel a gyermekek és fiatalok gondozási és tanulási struktúrákba való integrációjának biztosítása továbbra is az EU és tagállamai számára prioritás kell, hogy maradjon;

N.

mivel a konfliktus során súlyos jogsértéseket követnek el a gyermekek, köztük a fogva tartott gyermekek ellen is; mivel az EU rendelkezésére álló különböző eszközök felhasználásával – többek között a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló új és szigorú uniós iránymutatás révén – eredményes és átfogó módon kell foglalkozni a fegyveres konfliktusok gyermekekre gyakorolt rövid, közép- és hosszú távú hatásaival;

O.

mivel a lányok különösen veszélyeztetettek a humanitárius és lakóhelyelhagyási válság idején, mivel továbbra is aránytalanul nagy mértékben válnak a nemi normákon és nemi alapú erőszakon alapuló megkülönböztetés áldozataivá;

P.

mivel Moldovában az Ukrajnából menekülők felét gyermekek teszik ki;

1.

üdvözli a Bizottság 2022. március 23-i, „Az ukrajnai háború elől menekülők fogadása: Európa felkészül a szükségletek kielégítésére” című közleménye, az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat végrehajtására vonatkozó operatív iránymutatások (13), valamint az Ukrajnából érkező menekültek befogadására vonatkozó szorosabb európai koordináció 10 pontos terve közzétételét;

2.

emlékeztet arra, hogy az EU és valamennyi tagállama ratifikálta a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és ezért kötelesek tiszteletben tartani, védeni és érvényesíteni az abban foglalt jogokat; hangsúlyozza, hogy a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekének mindig elsődleges szempontnak kell lennie a gyermekeket érintő valamennyi döntés során;

3.

felszólítja a tagállamokat, hogy társadalmi vagy etnikai hovatartozástól, nemtől, szexuális irányultságtól, képességtől, állampolgárságtól vagy migrációs státusztól függetlenül minden menedéket kérő gyermeket elsősorban gyermekként kezeljenek;

4.

felszólít biztonságos átjárók és humanitárius folyosók létrehozására a konfliktus elől menekülő gyermekek számára – a kísérő nélküli és a családjukkal együtt menekülő gyermekek számára egyaránt –, valamint sürgős segítség nyújtására az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült, a körülzárt területeken rekedt vagy azokat elhagyni nem tudó gyermekek számára;

5.

emlékeztet az EU gyermekjogi stratégiájának, a gyermekgaranciának, az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiának, a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáról szóló uniós stratégiának (2021–2030), valamint valamennyi meglévő uniós jogi eszköznek, többek között az átmeneti védelemről szóló irányelvnek (14) a fontosságára a tagállamok a háború elől menekülő gyermekek sajátos szükségleteinek kezelése tekintetében való támogatásában;;

6.

hangsúlyozza a tagállamok közötti, az adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban történő információmegosztás fontosságát, valamint azt, hogy az egyik tagállamból történő nyilvántartásba vételt egy másik tagállam is elismerje;

7.

hangsúlyozza, hogy minden gyermeknek joga van az erőszakkal, kizsákmányolással és bántalmazással szembeni védelemhez, és hogy az uniós tagállamoknak megelőző intézkedéseket kell biztosítaniuk, különösen az emberkereskedelem és az emberrablás kockázatának kitett gyermekek tekintetében, valamint támogatást kell nyújtaniuk az erőszaknak és traumának kitett gyermekek számára; emlékeztet arra, hogy a családi környezetben élő gyermekek általában nagyobb biztonságban vannak és jobban gondoskodnak róluk, ezért felszólít a családok és a családegyesítési erőfeszítések fokozottabb támogatására; emlékeztet arra, hogy minden esetben értékelni kell a gyermek mindenek felett álló érdekét; kéri továbbá, hogy nyújtsanak támogatást a nemi alapú erőszak túlélőinek;

8.

felhívja a Bizottságot, hogy segítse a szomszédos országokat abban, hogy közvetlenül a határ után gyermekvédelmi tisztviselőkkel működtetett, megfelelő és biztonságos gyermekbarát tereket, például az UNICEF és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által létrehozott „Blue Dot” hálózati központokat hozzanak létre;

9.

határozottan javasolja, hogy a gyermekvédelmi tisztviselők és más kritikus fontosságú szolgálatok legyenek jelen és elérhetőek a határon, hogy azonosítani tudják e gyermekek kiszolgáltatottságát, különösen azzal, hogy érkezéskor pontosan azonosítják és nyilvántartásba veszik a gyermek állampolgárságát, hontalanságát vagy a hontalanság kockázatát, valamint a megfelelő – többek között pszichoszociális támogatást, az anyák egészségügyi támogatását, a nemi alapú erőszakkal szembeni védelmet, a családfelkutatáshoz és családegyesítéshez nyújtott támogatást nyújtó – szolgálatokhoz irányítják őket, valamint biztosítsák a nemzeti gyermekvédelmi rendszereknek való megfelelő átadást, annak érdekében, hogy a gyermekek a nemzetközi gyermekvédelmi normákkal összhangban teljes körű hozzáférést kapjanak valamennyi alapvető szolgáltatáshoz és megfelelő ellátáshoz;

10.

sürgeti az összes felet, hogy szorosan működjenek együtt az ukrán hatóságokkal az intézetekben lévő gyermekek és az orvosi ellátásra szoruló gyermekek evakuálásának felgyorsítása és annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban megfelelő közösségi gondozási létesítényekbe vagy családokhoz kerüljenek, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek;

11.

hangsúlyozza, hogy az evakuálást mindig a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe vevő különleges intézkedések tiszteletben tartásával kell végrehajtani, és hogy arra csak a szüleik vagy a gondozásukért felelős személyek beleegyezésével kerülhet sor;

12.

kiemeli egy uniós stratégia bevezetésének fontosságát a családok és gyermekek, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek, beleértve a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, az intézményi gondozásban és a nevelőszülőknél, a kórházban ápolt, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek, a háborús árvák és a kísérő nélküli gyermekek megmentésére irányuló helyszíni humanitárius fellépés fokozása céljából, különösen a harci övezetekben;

13.

aggodalmát fejezi ki az ukrajnai bevándorlási fogdákban még mindig fogva tartott fiatalokról szóló beszámolók miatt, akik a harcok közepette fokozott kockázatnak vannak kitéve; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az ukrán hatóságokkal az ukrajnai idegenrendészeti fogdákban fogva tartott fiatal migránsok és menedékkérők szabadon bocsátásának lehetővé tétele és biztonságos evakuálásuk megkönnyítése érdekében;

14.

üdvözli a Bizottság bejelentését a tagállamok befogadási képességeire és a területükön ideiglenes védelmet élvező személyek számával kapcsolatos információcserére szolgáló szolidaritási platform létrehozásáról;

15.

hangsúlyozza az ukrán hatóságokkal és az érintett nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel való szoros együttműködés fontosságát az ukrajnai intézményi gondozásból az EU-ba belépő gyermekek nyilvántartásba vétele és azonosítása érdekében a gyermekkereskedelem, az illegális örökbefogadás és más lehetséges visszaélések megelőzése érdekében, az uniós adatvédelmi normák teljes körű tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy fontos nyomon követni az EU-ba való megérkezésüket követően e gyermekek jólétét és hollétét;

16.

felszólít arra, hogy a kísérő nélküli és a hozzátartozóiktól elszakított és az ukrajnai intézményekben elhelyezett gyermekeket haladéktalanul vonják be a befogadó tagállamok szociális és gyermekvédelmi szolgálatainak ellenőrzési rendszereibe, hogy megkönnyítsék a családegyesítést, amennyiben a jövőben ez jelenti a gyermekek mindenek felett álló érdekét, valamint hogy biztonságuk és védelmük biztosítása érdekében felügyeljék ellátásukat;

17.

hangsúlyozza a bontott adatok – uniós adatvédelmi normáknak megfelelő – gyűjtésének fontosságát az Ukrajnából érkező kiszolgáltatott csoportok azonosítása érdekében, beleértve többek között az alábbiakat: az intézményi gondozásban részesülő gyermekek, a fogyatékossággal élő gyermekek, a roma közösségekből származó gyermekek, az okmányokkal nem rendelkező gyermekek és más nem ukrán gyermekek, a hontalan gyermekek és a hontalanság kockázatának kitett gyermekek; az egyes csoportok szükségleteinek azonosítása, valamint a kísérő nélküli gyermekek, a nők és az emberkereskedelem áldozatainak felkutatásához és újraegyesítéséhez nyújtott támogatás céljából;

18.

tudomásul veszi az uniós nyilvántartásba vételi platformot, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az információcserét annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti jog alapján átmeneti vagy megfelelő védelmet élvező személyek valamennyi tagállamban ténylegesen élhessenek jogaikkal, miközben korlátozza az esetleges visszaéléseket;

19.

sürgeti a szomszédos tagállamokat, hogy a gyermekek számára érthető nyelven nyújtsanak gyermekbarát tájékoztatást helyzetükről, jogaikról, valamint az emberkereskedelem és a kizsákmányolás egyéb formáinak veszélyeiről; hangsúlyozza, hogy a felnőtteknek nyújtott tájékoztatásnak külön szakaszokat kell tartalmaznia a gyermekkereskedelemről a gondozók figyelmeztetése és a személyre szabott támogatás megkönnyítése érdekében;

Befogadási feltételek és kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek

20.

kiemeli, hogy a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy a szüleik vagy egy állandó gondviselőjük közelében legyenek, és ez egyben természetes szükségletük is; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a testvéreket ne válasszák el egymástól, és ezért fontos, hogy a kísérő nélküli gyermekeket családi és közösségi alapú elhelyezésben fogadják annak érdekében, hogy ne intézményekben, hanem családokban és közösségekben nőhessenek fel, megakadályozva ezáltal a családok szükségtelen különválasztását; hangsúlyozza, hogy amennyiben a gyermekek kísérő nélkül érkeznek, a nevelőszülői gondozást vagy egyéb közösségi alapú gondozást kell előnyben részesíteni, és amennyiben ez nem lehetséges, a gyermekeket a felnőttektől elkülönített létesítményekben kell elhelyezni;

21.

felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az első országba érkezéskor haladéktalanul gyámot jelöljenek ki valamennyi kísérő nélküli gyermek számára, állampolgárságuktól vagy bevándorlási jogállásuktól függetlenül, és hogy a gyám által nyújtott valamennyi információt gyermekbarát módon közöljenek; e tekintetben úgy véli, hogy a szomszédos tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a meglévő Európai Gyámügyi Hálózatot, és amennyiben a fogadó országokban nem állnak rendelkezésre gyámok, határozottan javasolja ideiglenes gyámok kinevezését a határokkal összefüggésben annak biztosítása érdekében, hogy a felelősség megfelelően átszálljon a nemzeti gyermekvédelmi rendszerekre;

22.

kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre finanszírozást az alapvető és életmentő szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások, valamint a nemi alapú erőszak túlélői számára nyújtott azonnali szolgáltatások számára, összhangban a minimális kezdeti szolgáltatási csomaggal (MISP), a szexuális erőszak következményeinek megelőzése és kezelése, a HIV terjedésének csökkentése, az anyák és az újszülöttek túlzott arányú megbetegedésének és halálozásának megelőzése, valamint a reprodukciós egészséggel kapcsolatos átfogó szolgáltatások tervezése érdekében; felszólít arra, hogy szükség esetén haladéktalanul könnyítsék meg a szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó ellátáshoz való határokon átnyúló hozzáférést és/vagy a más uniós tagállamokba történő átutazást a tranzittagállamokban és a menekülteket befogadó tagállamokban fennálló súlyos korlátozások leküzdése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az Ukrajnából menekülő gyermekek és fiatalok átfogó szexuális és reprodukciós egészségügyi szolgáltatásokhoz és egészségügyi termékekhez férjenek hozzá;

23.

hangsúlyozza a helyi közösségek és települések, valamint a civil társadalmi szervezetek fontosságát a gyermekek és fiatalok fogadása, elszállásolása és az oktatáshoz való hozzáférése tekintetében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel ezek hozzáférését a meglévő uniós forrásokhoz;

24.

dicséri és elismeri a civil társadalom alapvető szerepét a háború elől menekülő gyermekek és fiatalok fogadásában, elszállásolásában, a számukra biztosított humanitárius és jogi segítségnyújtásban, valamint társadalmi befogadásukban; emlékeztet arra, hogy a hatóságok nem támaszkodhatnak kizárólag a polgárokra és a civil társadalmi szervezetekre az Ukrajnából menekülő gyermekek fogadásának és védelmének megszervezése során; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállami hatóságok felügyeljék a kísérő nélküli gyermekek fogadását;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy segítsen a fogadó országok gyermekvédelmi rendszereinek megerősítésében annak érdekében, hogy javítsák az Ukrajnából menekülő gyermekek pszichológiai támogatását, és hogy a fogadó országok gyermekeivel azonos feltételek mellett juthassanak hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, és hozzon létre olyan áthelyezési mechanizmusokat, amelyek előnyben részesítik a családegyesítést és a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek és más személyek áthelyezését a szomszédos országokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében;

26.

hangsúlyozza, hogy támogatni kell a fogadó országok egészségügyi rendszereit az Ukrajnából menekülő gyermekek és fiatalok ellátásának folyamatos biztosítása érdekében, különösen az alapvető gyógyszerek, valamint a HIV-ben, rákban és ritka betegségben szenvedő betegek gyógyszereinek biztosítása révén; felhívja a tagállamokat, hogy hangolják össze az UNICEF-fel és az Egészségügyi Világszervezettel az Ukrajnából menekülő gyermekek és fiatalok alapvető betegségek – többek között gyermekbénulás, kanyaró és Covid19 – elleni oltására irányuló erőfeszítéseiket;

27.

emlékeztet arra, hogy az EU és valamennyi tagállama ratifikálta a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és ezért kötelesek tiszteletben tartani, védeni és érvényesíteni az abban foglalt jogokat; sürgeti a tagállamokat, hogy vezessenek be konkrét intézkedéseket a fogyatékossággal élő gyermekek szükségleteinek megfelelő kezelése érdekében, beleértve a megfelelő létesítményeket és az ellenőrzött gondozók általi folyamatos gondozást;

28.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az LMBTIQ+ gyermekek és fiatalok szükségleteinek figyelembevételét, különösen biztonságos és megfelelő fogadási vagy gondozási intézkedések biztosításával, valamint annak biztosításával, hogy a határátkelőhelyeken ne érje őket megkülönböztetés; kiemeli azokat a sajátos nehézségeket, amelyekkel a transznemű nők és a szivárványcsaládok szembesülnek a határok átlépésekor; hangsúlyozza, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az azonos nemű párok gyermekeit elválasztják az egyik vagy mindkét szülőtől; felkéri a tagállamokat, hogy az átmeneti védelemről szóló irányelv végrehajtása során vegyék figyelembe a tényleges élettársi kapcsolatokat és családokat;

29.

üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy szolidaritási mechanizmust hozzon létre az Ukrajnával határos tagállamokból érkező menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, köztük az azonnali életmentő kezelésre és terápiára szoruló gyermekek és fiatalok EU-n belüli betegáthelyezésére vonatkozóan;

30.

felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az eltűnt gyermekek felkutatására létrehozott egységes európai forróvonalat (116 000) és az Ukrajnából menekülő gyermekek és fiatalok számára ingyenes pszichológiai segítséget nyújtó európai segélyvonalat (116 111); kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a tagállamok közötti együttműködést az 116 000-ás forródróttal összefüggésben, és meg kell erősíteni az eltűnt gyermekek azonosítására és felkutatására irányuló, határokon átnyúló fellépéseket;

Családegyesítés

31.

felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék az Ukrajnából elmenekült és ideiglenesen gondozásuk alatt álló valamennyi gyermek ügyét azzal a végső céllal, hogy megkönnyítsék a családegyesítést, többek között annak biztosítása révén, hogy a hatóságok rendszeresen és az uniós adatvédelmi normákkal teljes összhangban ellenőrzik a meglévő adatbázisokat, köztük azokat is, amelyek az eltűnt gyermekekre vonatkozó információkat gyűjtenek; hangsúlyozza, hogy amennyiben a fizikai családegyesítés nem lehetséges azonnal, a kapcsolatot fenn kell tartani vagy a lehető leghamarabb helyre kell állítani, többek között a testvérekkel vagy a tágabb családdal; úgy véli, hogy ezeknek az intézkedéseknek erős védelmi és jelentéstételi mechanizmusokat kell magukban foglalniuk, ideértve a szolgáltatásokra és az értesítésekre vonatkozó jelzéseket, valamint a nemzeti gyermekvédelmi ügykezelési rendszerekkel kapcsolatos megkereséseket;

32.

felhívja a tagállamokat, hogy állítsák le a gyermekek örökbefogadását annak elkerülése érdekében, hogy gyermekeket elválasszanak vagy tartósan távol tartsanak szüleiktől és családjuktól, a gyermek mindenek felett álló érdeke ellenére;

Áthelyezés

33.

felszólít az áthelyezési mechanizmusok előmozdítására, ideértve a már a szomszédos tagállamokban tartózkodó gyermekek és családtagjaik biztonságos, gyors és összehangolt átszállítását más tagállamokba, különösen a különleges ellátást igénylő, kísérő nélküli és fogyatékossággal élő gyermekek esetében, szoros együttműködésben az ukrán hatóságokkal és az EU-ban működő ukrán konzuli szolgálatokkal, amennyiben erre egészségügyi okokból szükség van;

34.

felhívja a Bizottságot, hogy segítse a szomszédos tagállamokat a gyermekek mindenek felett álló érdekének egyéni értékelésében, és amennyiben felnőtt kíséri őket, legyen az családtag, rokon vagy más bizalmi személy, annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő rendszert működtetnek a fogadó családok átvilágítása céljából a gyermekek védelme és annak garantálása céljából, hogy biztonságosan eljuttatják őket a fogadó családba;

Integrálás

35.

felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak összehangolt megközelítést az uniós alapok programozása és végrehajtása során, és biztosítsák, hogy az uniós finanszírozás gyors és közvetlen választ adjon a leginkább érintett országok szolgáltatóinak támogatására, ideértve a civil társadalmat és a nemzetközi szervezeteket is; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel ezen intézkedések végrehajtását, és különítsenek el minden lehetséges nemzeti forrást, kiegészítve az olyan uniós alapokkal, mint az Európai Szociális Alap Plusz, a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az InvestEU, az Erasmus+, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és „az EU az egészségért” program annak biztosítása érdekében, hogy a menekültek társadalmi-gazdasági integrációban, minőségi munkahelyekhez, oktatáshoz, képzéshez és gondozáshoz való egyenlő hozzáférésben részesüljenek, és védve legyenek a gyermekszegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel szemben; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz „Next Generation” pillére és az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) értelmében az alaphoz való hozzáférés érdekében célzott intézkedéseket kell beépíteniük nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe a gyermekekbe és a fiatalokba való beruházás érdekében; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szükség esetén biztosítsanak további forrásokat;

36.

elismeri azokat a kihívásokat, amelyekkel a tagállamoknak szembe kell nézniük a tanulók oktatási és képzési rendszereikbe való integrálása terén; sürgeti a tagállamokat, hogy gyorsan integrálják a tanulókat életkortól függetlenül az általános formális, informális és nem formális tanulási struktúrákba, és nyújtsanak speciális oktatási támogatást a további szükségletekkel rendelkezők számára, ideértve a marginalizált közösségekből származó, például roma gyermekek számára is, hogy korlátozzák a lemorzsolódást és elkerüljék az oktatási szegregációt, amely a társadalmi kirekesztéshez és megkülönböztetéshez vezet; elismeri, hogy nyelvi akadályok gátolhatják az Ukrajnából menekülő gyermekek iskolába való beiratkozását, és fékezhetik iskolai teljesítményüket; felhívja ezért a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok nemzeti hatóságait abban, hogy ingyenes tolmácsolást, speciális nyelvtanfolyamokat és egyéb speciális programokat kínáljanak ukrán tanárok, illetve az ukrán nyelvet és/vagy egyéb releváns kisebbségi nyelvet beszélő tanárok felvétele céljából;

37.

elismeri, hogy a digitális eszközök nagyon hasznos, rugalmas és testre szabott megoldást jelenthetnek annak érdekében, hogy időben biztosítani lehessen az oktatás folytonosságát és további támogatást lehessen nyújtani a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek és fiataloknak, de ezeknek teljes mértékben meg kell felelniük az adatvédelmi normáknak; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legjobban használja ki a meglévő digitális oktatási eszközöket és felszereléseket, különösen az Ukrajnában kifejlesztetteket annak biztosítása érdekében, hogy minden gyermek folytathassa tanulmányait; megismétli azonban, hogy ezeket a fizikai struktúrák kiegészítéseként kell alkalmazni, és hangsúlyozza, hogy a jelenléti oktatás döntő fontosságú, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor ezeknek a gyermekeknek és fiataloknak további pszichoszociális támogatásra van szükségük; kéri, hogy a fogadó országok kapjanak összehangolt támogatást, hogy javíthassák a háborúval kapcsolatos trauma kezelésére képes szakértők által biztosított, megfelelő pszichológiai ellátáshoz való hozzáférést; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a traumatizált gyermekekkel foglalkozó tanárokat, oktatókat és egyéb oktatási személyzetet;

38.

üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy kiszélesítse a School Education Gateway portált annak érdekében, hogy segítsen összehozni a tagállamokat a tapasztalatok megosztásában és annak meghatározásában, hogy mi szükséges a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek oktatásának folytatásához, és ami egyablakos ügyintézési pontként szolgál az oktatási anyagok Ukrajna és a tagállamok közötti, a tanuló nyelvén történő koordinálásához; hangsúlyozza, hogy ki kell használni az Európába érkező menekültek közötti ukrán tanárok kapacitásait;

39.

kitart amellett, hogy el kell ismerni az okleveleket, képesítéseket és tanulmányi időszakokat, többek között az oktatók és az egészségügyi dolgozók esetében, mivel ezek nélkülözhetetlenek az Ukrajnából menekülő gyermekek és fiatalok zökkenőmentes beilleszkedéséhez új környezetükbe; sürgeti a tagállamokat, hogy a jelenlegi körülményekre tekintettel tanúsítsanak rugalmasságot az adminisztratív dokumentumok hiánya esetén, és dolgozzanak ki innovatív és pragmatikus megoldásokat, digitális és papíralapon egyaránt;

40.

sürgeti a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az Ukrajnából menekülő gyermekek és fiatalok oktatási és szociális szükségleteinek kielégítése érdekében hozott intézkedéseket, a lehető legjobban kihasználva az összesített adatok gyűjtését, biztosítva ugyanakkor az uniós adatvédelmi normáknak való teljes körű megfelelést;

41.

üdvözli a Bizottság arra irányuló első kísérleteit, hogy megkönnyítse a meglévő uniós finanszírozási programok – különösen az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület – alkalmazkodását a fiatalok támogatásához, és sürgeti, hogy ezeket az erőfeszítéseket a fejleményekkel összhangban és a szükséges ideig tartsák fenn vagy erősítsék meg; hangsúlyozza, hogy a megerősített ifjúsági garancia értelmében valamennyi 15 év feletti fiatalnak a munkahelye elvesztését vagy az iskolarendszerű oktatásból való kikerülést követő négy hónapos időszakon belül állásajánlatot, oktatási ajánlatot, illetve szakmai gyakorlattal vagy tanulószerződéses gyakorlati képzéssel kapcsolatos ajánlatot kell kapnia; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre a megerősített ifjúsági garanciát a magas színvonalú ajánlatok biztosítása érdekében, ideértve a méltányos javadalmazást és a szociális védelemhez való hozzáférést, az atipikus szerződésekkel való visszaélések tilalmát, valamint a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazított munkakörnyezet biztosítását;

42.

hangsúlyozza a sport szerepét a menekültek, különösen a gyermekek és a fiatalok integrációs folyamatában, és felhívja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a gyermekek és fiatalok sporttevékenységekhez való hozzáférését, amelyek segítik őket mentális jóllétük javításában, a traumák leküzdésében, új környezetükhöz való alkalmazkodásban és a befogadó közösségekkel való kapcsolatok kiépítésében;

43.

üdvözli egyes országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ukrán diákoknak szánt ösztöndíjakra elkülönített forrásokat bocsássanak rendelkezésre, és e tekintetben közös európai erőfeszítésekre szólít fel; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Ukrajnából menekülő valamennyi diák igénybe vehesse ezeket a forrásokat és megszerezhesse diplomáját, ideértve a nemzetközi diákokat is, hiszen ők is szükséghelyzetben vannak; kitart amellett, hogy minden gyermeket és fiatalt támogatni kell;

44.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is következetes megközelítést kövessenek és alkalmazzanak az Ukrajnát sújtó háború által támasztott jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelése érdekében, és ne felejtsék el az e háborúra adott válaszból levont tanulságokat, hanem lépjenek fel ezek alapján, többek között az ideiglenes védelemről szóló irányelv alkalmazása és végrehajtása révén, hogy biztosítsák a bármilyen származású menekültek és menedékkérők védelemhez való hozzáférését;

45.

felhívja a tagállamokat és különösen az európai gyermekgarancia keretében működő nemzeti uniós koordinátorokat, hogy az Ukrajnából menekülő gyermekek számára biztosítsák az ingyenes, hatékony és jó minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférést a fogadó országokban élő más gyermekekkel egyenlő feltételek mellett, összhangban a nemzeti integrált intézkedések biztosítására és a sajátos hátrányok figyelembevételére vonatkozó ajánlással; kiemeli, hogy a Covid19-válság és az ukrajnai háborút követően a menekültek beáramlása tovább súlyosbíthatja a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek, illetve az olyan gyermekek helyzetét, akiknek minőségi ellátásra van szükségük; felhívja a Bizottságot és tagállamokat, hogy sürgősen növeljék az európai gyermekgarancia finanszírozását egy legalább 20 milliárd eurós külön költségvetéssel, hogy lépjenek fel a gyermekeket és családjaikat sújtó szegénység ellen, és járuljanak hozzá ahhoz a célhoz, hogy 2030-ra legalább 15 millióval csökkentsék a szegénységben élők számát, és ezen belül 5 millióval az uniós tagállamokban szegénységben élő gyermekek számát; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy az Európai Szociális Alap Plusz megosztott irányítás alá tartozó forrásainak legalább 5 %-át fordítsák az európai gyermekgarancia keretében végzett támogató tevékenységekre;

46.

felhívja ezzel összefüggésben a tagállamokat, hogy fokozzák a fenntartható és minőségi munkahelyekre és a fiatalok és a szülők szociális támogatására irányuló beruházásokat, és hajtsanak végre olyan, célzott foglalkoztatási politikákat, amelyek biztosítják a tisztességes életszínvonalat, a méltányos béreket és munkakörülményeket, a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt, a befogadó munkaerőpiacot és a magasabb foglalkoztathatóságot, beleértve a szakoktatást és a képzést is; kiemeli, hogy ingyenes kisgyermekkori gyermekgondozást kell bevezetni a szülők, különösen a nők munkaerőpiaci részvételének megkönnyítése és a gyermekek társadalmi fejlődésének támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy szorosan együtt kell működni a nemzeti és európai szakszervezetekkel annak érdekében, hogy támogassák az Ukrajnából menekülőket a foglalkoztatási és szociális jogaik gyakorlásában a tagállamokban;

47.

felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő és biztonságos lakhatást az Ukrajnából menekülők számára; kéri a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a hajléktalanság kockázatának kitett gyermekek és családjaik állandó lakhatásának biztosítását, valamint a gyermekgaranciára vonatkozó nemzeti cselekvési tervükbe foglaljanak bele a hajléktalanságban élő és a lakhatásból való súlyos kirekesztettséggel szembesülő gyermekek számára kidolgozott lakhatási megoldásokat; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Ukrajnából menekülő minden gyermek és fiatal mind otthon, mind az iskolában hozzáférjen a folyóvízhez, a köztisztasági és személyes higiénés létesítményekhez;

o

o o

48.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 223., 2021.6.22., 14. o.

(2)  HL C 506., 2021.12.15., 94. o.

(3)  HL L 71., 2022.3.4., 1. o.

(4)  HL C 41., 2020.2.6., 41. o.

(5)  HL C 285., 2017.8.29., 78. o.

(6)  UNICEF, Az ukrajnai helyzet: Menekültügyi reagálás a szomszédos országokban – 3. sz. humanitárius helyzetjelentés, 2022. március 23.

(7)  UNICEF, Az ukrajnai helyzet: Menekültügyi reagálás a szomszédos országokban – 3. sz. humanitárius helyzetjelentés, 2022. március 23.

(8)  Európai Bizottság, „Menekülés Ukrajnából: oktatási támogatás”, elérhető az alábbi honlapon: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/stronger-europe-world/eu-solidarity-ukraine/eu-assistance-ukraine/information-people-fleeing-war-ukraine/fleeing-ukraine-support-education_hu

(9)  UNICEF, Az ukrajnai helyzet: Menekültügyi reagálás a szomszédos országokban – 3. sz. humanitárius helyzetjelentés, 2022. március 23.

(10)  Lásd: UNICEF, „Az ukrajnai eszkaláló konfliktus elől menekülő kíséret nélküli és családjuktól elválasztott gyermekek védelmét biztosítani kell”, Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója és Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa 2022. március 7-i közös nyilatkozata, valamint Hope and Homes for Children, „A védelem illúziója: Elemző jelentés az ukrajnai gyermekvédelmi rendszerről készült átfogó tanulmány megállapításai alapján”, 2017, elérhető a következő internetcímen: http://www.openingdoors.eu/the-illusion-of-protection-national-audit-of-the-child-protection-system-in-ukraine

(11)  Lásd a Európai Hontalanügyi Hálózat „A hontalan személyek és a hontalanság kockázatának kitett személyek ukrajnai lakóhelyük elhagyására kényszerítése”, 2022. március 10., valamint az UNHCR „Hontalan személyek” című tájékoztatóját, elérhető az alábbi honlapon: https://www.unhcr.org/ua/en/stateless-persons

(12)  Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola: „Az ukrán infrastruktúrában a háború során okozott közvetlen károk már csaknem 63 milliárd dollárt értek el. A globális gazdasági veszteségek mintegy 543–600 milliárd dollárt tesznek ki”, elérhető az alábbi honlapon: https://kse.ua/about-the-school/news/zbitki-naneseni-infrastrukturi-ukrayini-v-hodi-viyni-skladayut-mayzhe-63-mlrd/

(13)  HL C 126. I, 2022.3.21., 1. o.

(14)  HL L 212., 2001.8.7., 12. o.


Top