52022AE3497

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52022AE3497 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022AE3497

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU terv [COM(2022) 230 final] és Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet, az (EU) 2021/2115 rendelet, a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról [COM(2022) 231 final – 2022/0164(COD)]

EESC 2022/03497

HL C 486., 2022.12.21, p. 185–193 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2022.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 486/185

[COM(2022) 230 final]

és

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet, az (EU) 2021/2115 rendelet, a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról

[COM(2022) 231 final – 2022/0164(COD)]

(2022/C 486/25)

Előadók:

Stefan BACK

Thomas KATTNIG

Lutz RIBBE

Felkérés:	Európai Parlament: 2022.6.6. Európai Tanács: 2022.6.3. Európai Bizottság: 2022.6.28.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke; az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdése
Közgyűlési határozat:	2022.9.21.
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.9.7.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.9.21.
Plenáris ülésszak száma:	572.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	220/01/07

1. Következtetések és ajánlások

1.1

A REPowerEU terv tartalmának részletes vizsgálata előtt az EGSZB – mint a mostani drámai áremelkedések által indokolatlan mértékben érintett civil társadalom képviselője – rámutat, hogy a jelenleg megoldásra váró problémák közül számos elkerülhető, vagy legalábbis mérsékelhető lett volna, ha csökkent volna az energiabehozataltól való függőség – amit az Európai Bizottság már korábban is javasolt. Az EGSZB emlékeztet a 2014-es európai energiabiztonsági stratégia és az energiaunióra vonatkozó 2015-ös stratégia megállapításaira, amelyek szerint az EU továbbra is kiszolgáltatott a külső energiasokkoknak, és amelyek felszólították a nemzeti és uniós szintű szakpolitikai döntéshozókat, hogy magyarázzák el egyértelműen a polgároknak az egyes üzemanyagoktól, energiaszállítóktól és útvonalaktól való függőségünk csökkentéséhez szükséges lépéseket. Eközben a politikusok zömét és társadalmunk jelentős részét is elvakította az olcsó fosszilis készletek rendelkezésre állása, így semmiféle elővigyázatossági politikát nem vezettek be. A jelenlegi helyzet ennek a hanyagságnak a negatív következménye. Az EGSZB sajnálja, hogy az ukrajnai háborúra és az orosz energiaszállítás abból eredő zavaraira volt szükség ahhoz, hogy a figyelem ráirányuljon erre az alapvető energiabiztonsági kérdésre és megszülessenek azok az intézkedések, amelyeket a REPowerEU terv tartalmaz az orosz energiától való függetlenség biztosítása érdekében.

1.2

Az EGSZB üdvözli a REPowerEU terv célját, vagyis azt, hogy az EU függetlenné váljon az orosz gáz- és olajszállítástól, és egyetért azzal a négypilléres megközelítéssel, amelynek középpontjában az energiatakarékosság, a gázimport diverzifikálása, valamint a fosszilis tüzelőanyagoknak a megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsításával és különféle finanszírozási megoldásokkal történő kiváltása áll. Az EGSZB tudomásul veszi, hogy megkülönböztetnek rövid és közép távú intézkedéseket.

1.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ellátás biztonságát úgy kell biztosítani, hogy az „minél megfizethetőbb” költségekkel járjon mind a fogyasztók, mind az ipar számára. Rámutat továbbá, hogy egy alapvetően európai megújuló energián és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokon alapuló energiaellátás jelentősen hozzájárulna a nagyobb energiabiztonsághoz.

1.4

Ezzel összefüggésben az EGSZB felhívja a figyelmet a tervezett Szociális Klímaalap, valamint – a vállalkozásokat illetően – az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság-iránymutatások által kínált támogatási lehetőségekre. A cél az átmenet megkönnyítése kell, hogy legyen.

1.5

Az EGSZB úgy látja, hogy a tervben szereplő erőfeszítéseket az ellátási helyzet sürgősségét szem előtt tartva megfelelőnek kell tekinteni, ezért egyetért azzal, hogy rugalmasságra van szükség a fosszilis és alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok, a szén és a nukleáris energia átmeneti használatát illetően. Ennek az átmeneti időszaknak minél rövidebbnek kell lennie, az nem vezethet új függőségi helyzetek kialakulásához és nem veszélyeztetheti a klímasemlegesség mielőbbi, de legkésőbb 2050-re történő elérését célzó erőfeszítéseket – tekintve, hogy a nukleáris energia helyzetének kérdése továbbra is nyitott és jelenleg az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.

1.6

Tekintettel a helyzet sürgősségére és az orosz energiaellátás előre nem látható zavarainak kockázatára, az EGSZB fontosnak tartja az azonnal végrehajtható intézkedéseket – különös tekintettel a nagyon erőteljes energiatakarékosságra –, amelyeket partnerségi megállapodásokkal és az új kezdeményezések gyors végrehajtásával kell támogatni. Az EGSZB felhívja a figyelmet annak kockázatára, hogy a jelenlegi válság együttes gazdasági és társadalmi hatásai nyomás alá helyezik a demokratikus rendszert, hacsak nem találunk megfelelő megoldásokat.

1.7

Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy 2030-ra az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban javasolt 9 %-ról 14 %-ra emeljék az energiahatékonysági célkitűzést, csakúgy mint a 2030-ra a becslések szerint 30 %-ot elérő általános gázmegtakarítási erőfeszítéseket. Az EGSZB üdvözli továbbá a gázfelhasználás 2022–2023 telén történő koordinált, 15 %-os csökkentéséről szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi rendeletet, és hangsúlyozza, hogy a megtakarítási képesség tagállamonként eltérő. Az új javaslatok ambíciójának emelt szintje rámutat arra is, hogy az ukrajnai háború által okozott vészhelyzet kellett ahhoz, hogy a törekvések szintet lépjenek. Az EGSZB különösen támogatja egyrészt az olyan gyors energiamegtakarítási intézkedéseket, mint amilyen az Európai Bizottság által a Nemzetközi Energiaügynökséggel partnerségben indított, az egyéneken keresztüli energiatakarékosságot célzó kampány, másrészt pedig a piaci alapú fellépéseket, mint amilyenek a fordított árverések vagy a keresletoldali válaszintézkedések.

1.8

Az EGSZB sürgeti továbbá a társjogalkotókat, hogy cselekedjenek az Európai Bizottság azon kérése nyomán, hogy időnyerési céllal az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagba foglalják bele az általa javasolt energiatakarékossági célkitűzést. Ez ugyanis létfontosságú a jelenlegi helyzetben.

1.9

A behozatal diverzifikációját illetően az EGSZB felhívja a figyelmet az uniós energiaplatformon és az új energiaügyi partnerségeken keresztül megvalósuló önkéntes közös beszerzésben rejlő lehetőségekre. Ezt ráadásul azonnal végre lehet hajtani. Az EGSZB mindazonáltal arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki geopolitikai stratégiát az energiabehozatalra vonatkozóan, mielőtt energetikai partnerségeket javasolna nem demokratikus vagy politikailag instabil országokkal, és vegye figyelembe az éghajlatváltozás mérséklését és az energetikai vészhelyzeteket is.

1.10

Az EGSZB helyesli a megújuló energiaforrások arányának növelését az EU energiaszerkezetében, és határozottan támogatja az Európai Bizottság azon kérését, hogy a tervben javasolt 45 %-os részarányt vegyék fel az „Irány az 55 %” intézkedéscsomagba.

1.11

Ezeknek az ambiciózusabb céloknak az elérése érdekében egy sor műszaki berendezést kell importálni, ugyanis az EU már nem rendelkezik termelési kapacitásokkal. A napelemeket például főként Kínából importálják. A fosszilis energiák így nemcsak a behozataltól függenek, hanem a szükséges berendezésektől is. Az EGSZB arra kéri valamennyi politikai döntéshozót, hogy erőteljesen mozdítsák elő a megújuló energiát előállító berendezéseket – köztük akkumulátoros tárolókat – gyártó üzemek bővítését Európában. Az uniós napenergia-ipari szövetség az első ilyen lépésnek tekinthető.

1.12

Ugyanakkor jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az EU energiaszerkezetében növekedjen a megújuló energiaforrások részaránya. Eközben a dekarbonizációs technológiák kutatásába és fejlesztésébe irányuló állami beruházások aránya az EU-ban alacsonyabb, mint más jelentős gazdaságokban, ami veszélybe sodorja az EU versenyképességét a jövőbeli kulcsfontosságú technológiák terén. Az EGSZB megjegyzi, hogy a zöld átállás sikeréhez és az ellátásbiztonság megvalósításához biztosítani kell az egyensúlyt a villamosenergia-termeléshez és a zöld hidrogén előállításához használt megújuló energiaforrások között, fejleszteni kell a tárolási technológiákat, valamint teljes mértékben ki kell használni a digitalizáció által kínált lehetőségeket. Ezért továbbra is nagy szükség van kutatási és fejlesztési beruházásokra.

1.13

Az EGSZB hangsúlyozza a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek gyors engedélyezési eljárásaira, valamint az ilyen projektek esetében az úgynevezett „megújulóenergia-célterületek” kijelölésére vonatkozó javaslatok által jelentett értéktöbbletet. Az EGSZB ismét kiemeli, hogy az említett elvek alkalmazására vonatkozó ajánlásoknak megfelelő gyors fellépés hozzáadott értékkel jár.

1.14

Az EGSZB ennek kapcsán felhívja a figyelmet a megújuló energiaforrások – köztük a hidrogén – hazai előállításának jelentőségére, ugyanakkor rámutat arra is, hogy a kiemelten kezelt megújuló energiaforrások némelyike, például a hidrogén, esetleg nem elérhető azonnal megfelelő mennyiségben és/vagy megfizethető áron. Ahhoz, hogy középtávon ne legyen szükség a fenti, 1.3. pontban vázolt átmeneti megoldásokra, fontos kialakítani egy olyan európai dekarbonizációs politikát, amely különös figyelmet szentel a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző területeknek (a magas hőigényű iparágaknak, de ugyanígy a többlakásos épületek bérlőinek és a közlekedésnek is). Ehhez már rendelkezésre állnak megfelelő eszközök (pl. karboncsökkentési célú szerződések és kollektív önellátó rendszerek). Ezeket az eszközöket minél gyorsabban be kell vezetni, szem előtt tartva a társadalmi hatásokat és azt, hogy biztosítani kell a vállalkozások nemzetközi versenyképességét.

1.15

A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségeit illetően az EGSZB felhívja a figyelmet az energia-önellátásban, a megújulóenergia-közösségekben és az energiamegosztásban rejlő lehetőségekre. Ezeket a terv is megemlíti, de sajnálatos módon nem fejti ki, hogy hogyan kellene felszámolni az ilyen kezdeményezések előtt álló releváns akadályokat.

1.16

Az EGSZB hangsúlyozza továbbá a fenntartható energiaszerkezettel kapcsolatos döntéseket befolyásoló nemzeti magatartási minták és hagyományok fontosságát. Az EGSZB támogatja a rendelkezésre álló erőforrások nagyobb mértékű felhasználását a megújuló energiák fejlesztése érdekében. Az eltérő nemzeti preferenciákra tekintettel ösztönözni kell a sokoldalúságot, és ezért olyan megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások széles skáláját kell felhasználni, amelyek gazdaságilag és ökológiailag beleillenek az elsődlegesen európai energiaforrásokon alapuló új energiarendszerbe. Az EGSZB tudomásul veszi, hogy a nukleáris energia helyzetének kérdése továbbra is nyitott és jelenleg az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.

1.17

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a megújuló energiákat, valamint a tároló és elosztóhálózatokat kiemelkedően fontos közérdekként kell elismerni, ugyanakkor örömmel fogadta volna, ha jobban kifejtik, hogy ez konkrétan mivel jár. Korábbi véleményeiben az EGSZB már rámutatott az elektromos autókban mint „stratégiai villamosenergia-tárolókban” rejlő lehetőségekre. Sajnálatos módon a terv ezt sem tárgyalja.

1.18

A beruházásokat illetően az EGSZB rámutat arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkoztatásra és a regionális gazdaságokra gyakorolt lehetséges pozitív hatásokra, valamint arra, hogy az energiával és az éghajlattal kapcsolatos szempontokat fontos összekapcsolni a társadalmi és regionális kohézióval.

1.19

Az EGSZB sajnálja, hogy a terv nem foglalkozik megfelelően az energiafüggetlenségbe irányuló magánberuházások vonzásához kezdőtőkeként használható állami források refinanszírozásával. Ennek egyik lehetősége a magas olaj- és gázárakból eredő rendkívüli bevételek külön megadóztatása. Az EGSZB tudatában van annak, hogy egy ilyen intézkedés érzékeny kérdés, hiszen el kell kerülni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba történő beruházások visszafogását.

1.20

Míg a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi rendelet és az azt kísérő, „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közlemény a megfelelő irányba tett lépés a válsághelyzetekre való felkészülés javítása érdekében, az EGSZB általánosabb válságkezelési keretet szeretne látni, amely képes kezelni az olyan léptékű válságokat is, amilyennel az EU jelenleg szembesül az ukrajnai háború miatt.

1.21

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság elnökének közelmúltbeli megjegyzéseit arról, hogy az uniós energiapiac jelenlegi szerkezete nem megfelelő, és hogy a villamosenergia-piac reformra szorul. Az EGSZB üdvözli azt a szándékot, hogy feltárják a villamosenergia-piac optimalizálásának lehetőségeit, de hangsúlyozza, hogy minden javaslatot átfogó hatásvizsgálatnak kell megelőznie.

1.22

A tervet – amely mindenképpen jelentős finanszírozást igényel – nagyon nehéz lesz a jelenlegi pénzügyi kereten belül finanszírozni. Ennek kapcsán az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy bevezessenek egy aranyszabályt a társadalmunk társadalmi/ökológiai magatartásába történő beruházásokra vonatkozóan (1).

2. Háttér

2.1

„REPowerEU terv” című közleményében (2) az Európai Bizottság átfogó intézkedéscsomagra tesz javaslatot az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése érdekében, amely egyrészt a tiszta átállás felgyorsításával, másrészt egy reziliensebb energiarendszer és egy valódi energiaunió megvalósítását célzó összefogással valósítható meg. A terv négy pillérre épül.

2.2

Az első pillér az energiatakarékosság: az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban javasolt 9 %-hoz képest az energiafogyasztás további 5 %-os csökkentése jobb energiahatékonyság révén (3). A gázfogyasztást illetően az „Irány az 55 %!” csomag 2030-ra összességében 30 %-os csökkenést szándékozik elérni. Az Európai Bizottság arra kérte a társjogalkotókat, hogy ezt a javaslatot foglalják bele az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagba annak elfogadása előtt. Azonnali rövid távú intézkedésként az Európai Bizottság energiatakarékossági kampányt indít a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) közösen, amellyel az egyének és a vállalkozások egyéni döntéseit célozza meg, és javasolja a tagállamoknak, hogy teljes mértékben használják ki a rendelkezésre álló eszközöket, ideértve a nemzeti energia- és klímatervek végrehajtásának felgyorsítását és a tervek aktualizálását (4). Az EGSZB tudomásul veszi a közelmúltban elfogadott tanácsi rendeletet, amely az elmúlt öt év átlaga alapján a gázfelhasználás kollektív 15 %-os csökkentését írja elő a 2022–2023-as télre (5). A rendeletet a végrehajtásra vonatkozó javaslatokat tartalmazó közlemény kíséri (6).

2.3

A második pillér célja, hogy az orosz gáztól való függőség ez év végére kétharmadával csökkenjen, 2027-re pedig megszűnjön annak köszönhetően, hogy diverzifikálják a gázbehozatalt, növelik az Egyesült Államokból, Egyiptomból, Izraelből és szubszaharai országokból származó LNG-importot (+50 milliárd köbméter), valamint a nem orosz beszállítóktól csővezetéken érkező importot (+10 milliárd köbméter). Emellett az EU áprilisban létrehozott energiaügyi platformja összesíti a keresletet, elősegíti a közös beszerzést, optimalizálja az infrastruktúrahasználatot, valamint hosszú távú nemzetközi partnerségeket hoz létre. Fokozzák az EU-n belüli földgáztermelést is; középtávon pedig olyan helyettesítőket vezetnek be, mint például a biometán és a megújuló hidrogén. A diverzifikáció a nukleáris fűtőanyagokra is kiterjed azokban a tagállamokban, amelyek jelenleg oroszországi forrásoktól függenek.

2.4

A harmadik pillér a fosszilis tüzelőanyagok kiváltását és Európa tiszta energiára való átállásának felgyorsítását javasolja: először is, a megújulóenergia-irányelvben meghatározott 2030. évi célértéket 40 %-ról 45 %-ra emeli. A terv kiemeli az olyan kulcsfontosságú technológiákat, mint a napenergia (a célkitűzések értelmében 2025-re több mint 320 GW – a 2022-ben meglévő telepített kapacitások duplája –, 2030-ra pedig 600 GW telepített fotovoltaikus napenergia-kapacitás; uniós napenergia-stratégia, új európai napelemes tető kezdeményezés) a szélenergia (az engedélyezés felgyorsítása, például úgynevezett „megújulóenergia-célterületek” révén), a hőszivattyúk telepítési arányának elkövetkező 5 évben a kétszeresére, azaz 10 millió egységre növelése, valamint az elektrolizáló berendezések. A társjogalkotókat felkérik, hogy a megújuló energiáról szóló irányelvben az ipar és a közlekedés tekintetében meghatározott, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozó részcélokat hangolják össze a REPowerEU célkitűzésével (75 % az ipar, 5 % a közlekedés tekintetében), a „hidrogénvölgyek” számának megkétszerezésével gyorsítsák fel a hidrogén bevezetését, és nyárra fejezzék be a hidrogénnel kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek értékelését annak érdekében, hogy 2030-ra kiépüljön a 20 millió tonna hidrogén előállítására, behozatalára és szállítására alkalmas vonatkozó infrastruktúra (7). Új hidrogénpartnerségeket is létre kell hozni (a földközi-tengeri térséggel, Ukrajnával). A biometán-termelést 2030-ra 35 milliárd m3-re kell növelni. A meglévő biogáz-létesítmények átalakításához 37 milliárd EUR összegű beruházásra lesz szükség az említett időszak alatt. A villamosítás és a hidrogén iparon belüli térnyerésének fellendítése érdekében az Európai Bizottság karboncsökkentési célú szerződéseket és az Innovációs Alapon belül célzott REPowerEU-kereteket fog bevezetni, illetve létrehozza az uniós napenergia-ipari szövetséget. A terv hangsúlyt helyez a biomasszára és a mezőgazdasági és erdészeti maradékanyagokra is. Az Európai Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy mielőbb fogadják el az alternatív üzemanyagokról és a zöld mobilitást támogató, közlekedéssel kapcsolatos egyéb kezdeményezésekről szóló, függőben lévő javaslatokat. Az áruszállítás környezetbarátabbá tételére irányuló kezdeményezésről a tervek szerint 2023-ban állapodnak meg. Az Európai Bizottság rámutat arra, hogy fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat például azzal, hogy a függőben lévő javaslatokat mihamarabb végrehajtják.

2.5

Az utolsó pillér az intelligens beruházásokról szól: mostantól 2027-ig további 210 milliárd EUR összegű beruházás válik szükségessé azon felül, ami az „Irány az 55 %!” megvalósításához szükséges. Az LNG és a csővezetékes gáz más szállítóktól történő beszerzése 2030-ig 10 milliárd EUR összegű finanszírozást fog igényelni. A villamosenergia-hálózatban 29 milliárd EUR összegű további beruházásra van szükség. E projektek finanszírozásának segítése érdekében az Európai Bizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre, a kibocsátáskereskedelmi egységek árverés útján történő értékesítésére, valamint a kohéziós politika, a közös agrárpolitika, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az InvestEU program és az Innovációs Alap forrásaira és adóügyi intézkedésekre összpontosít.

2.6

Az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet, az (EU) 2015/1814 határozat, a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2021/1060 rendelet módosítására irányuló rendeletet terjesztett elő annak érdekében, hogy az eszközt fel lehessen használni a REPowerEU terv céljaihoz való hozzájárulásra.

2.7

Általában szükség lehet arra, hogy egy átmeneti időszakban továbbra is használjunk olajat, más fosszilis tüzelőanyagokat és szenet. A nukleáris energiának is szerep jut.

3. Általános megjegyzések

3.1

3.2

Az Oroszország által az ukrán nép ellen elkövetett atrocitások egyik következményeként szankciókat vezettek be az orosz olaj- és gázimportra, Oroszország pedig egyes uniós tagállamok vonatkozásában csökkentette energiaexportját. Ezért gyors ütemben csökkenteni kell az Oroszországból érkező energiabehozatalt. Az EGSZB teljes mértékben támogat minden olyan kezdeményezést, amely ezt a célt szolgálja. A célnak annak kell lennie, hogy mielőbb, és lehetőleg a következő három éven belül fokozatosan leállítsunk minden, Oroszországból érkező energiabehozatalt.

3.3

Az EGSZB ezért elvben teljes mértékben támogatja a REPowerEU tervet. A terv helyes célt tűz ki: Európa orosz energiaimportoktól való függésének mielőbbi megszüntetését, és ennek támogatásához megfelelő rövid és középtávú intézkedéseket határoz meg.

3.4

A helyzet nagyon drámai – különösen nemzetközi szempontból. Mindaddig, amíg gázt és olajat hoz be Oroszországból, Európa hozzájárul Putyin agresszión alapuló háborújához. Mindaddig, amíg Európának szüksége van az orosz gázra iparának működéséhez és az európai polgárok otthonainak fűtéséhez, az EU diplomáciai pozíciói gyengék. És mindaddig, amíg Oroszország az Európába irányuló beszállításait felhasználhatja a gáz nagykereskedelmi árának manipulálására, Európa polgárainak és iparának magas árakkal kell szembenézniük; ezenfelül alapvető gazdasági következményektől kell tartani abban az esetben, ha az orosz gázszállítás teljes egészében leáll. A jelenlegi helyzet ezért egyaránt negatívan hat az árakra és az ellátásbiztonságra, a vállalkozások és a fogyasztók pedig egyaránt túszokká válnak. Egyes vállalkozások a magas energiaárak miatt már most kénytelenek voltak korlátozni vagy leállítani a termelést, ami negatív hatással van a foglalkoztatásra is. Ugyanakkor a háztartások gyakran nem tudják, hogyan fizessék ki energiaszámláikat. Ez az összetett helyzet az EU demokratikus rendszerét is nyomás alá helyezi, így azt a lehető leghamarabb meg kell oldani.

3.5

Felvetődik a kérdés, hogy kellően ambiciózus-e a REPowerEU. Szem előtt tartva, hogy a fő célkitűzés az orosz gáz- és olajimporttól való függés fokozatos megszüntetése és az EU Oroszországtól való energiafüggetlenségének elérése, és hogy ennek elsődleges módja a megújuló energiaforrások arányának növelése, az energiahatékonyság javítása és az alternatív importlehetőségek alkalmazása, de szükség esetén a fosszilis, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és szénalapú energia átmeneti megoldásként nagyon rövid időn keresztül történő további használata is, az erőfeszítéseket megfelelőnek kell tekinteni. Fel kell azonban tennünk a kérdést: megtesz-e Európa – és különösen a tagállamok – minden tőle telhetőt az orosz gázszállítás mihamarabbi leállítása érdekében? Csak a REPowerEU tervet tekintve, és szem előtt tartva, amit eddig tudunk az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag jogalkotási eljárásának eredményeiről, ez kérdésesnek tűnik.

3.6

Csak két teljesen meggyőző opció van, amelyek amellett, hogy azonnal elősegítik a földgáz hosszú távú felváltását, maradéktalanul összhangban állnak az „Irány az 55 %!” stratégiai céljaival: a megújuló energia hatalmas ütemű, masszív felfuttatása, valamint a kereslet drasztikus csökkentése.

3.7

A főbb közép- és hosszú távú megoldások kidolgozásához szükséges költségek és idő miatt az EGSZB hangsúlyozza az azonnal végrehajtható intézkedések fontosságát. Ilyenek például az egyének és a vállalkozások döntései, az uniós energiaplatformon keresztül történő önkéntes közös beszerzések, a megbízható támogatókkal való új energiaügyi partnerségek kialakítása, a gáztárolás, a gyors engedélyezési eljárások korai alkalmazására vonatkozó ajánlások követése, „megújulóenergia-célterületek” kijelölése, valamint a biometanol-termelés növelése. A társjogalkotók azonnal cselekedhetnének az Európai Bizottság azon kérése nyomán, hogy időnyerési céllal az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagba foglalják bele a megújuló energiaforrások szintjének 40 %-ról 45 %-ra történő emelésének és az energiahatékonyság további 5 %-os növelésének célját, valamint az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló, külön javaslatokban meghatározott célkitűzéseket. A társjogalkotók teljesíthetnék azt a kérést is, hogy gyorsan fogadják el a témába vágó javaslatokat.

3.8

Az EGSZB üdvözli továbbá a gázfelhasználás 2022–2023 telén történő koordinált csökkentéséről szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi rendeletet.

3.9

A helyzet rendkívüli sürgősségére való tekintettel az EGSZB támogatja azt is, ahogyan a REPowerEU terv kezeli azt a tényt, hogy egy átmeneti időszakban – amelynek e források kimerülésének elkerülése érdekében a lehető legrövidebbnek kell lennie – szükséges lehet a fosszilis és alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok és a szén további használata. Az EGSZB azt is kedvezően értékeli, hogy a nukleáris energia kérdése egyelőre az egyes tagállamok hatáskörében maradt.

3.10

Az EGSZB üdvözli a Szociális Klímaalap létrehozását, amelynek célja a negatív társadalmi és gazdasági hatások enyhítése, valamint a tagállamok számára források biztosítása a hátrányosabb anyagi helyzetű háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közúti közlekedést használókra gyakorolt szociális hatásokat kezelő intézkedéseik támogatásához. Ugyanakkor az EGSZB rámutat arra, hogy a Szociális Klímaalap javasolt pénzügyi keretösszege nem nyújt majd elegendő pénzügyi támogatást ahhoz, hogy felelősségteljesen lehessen kezelni a társadalmi-gazdasági hatásokat az éghajlatügyi és mobilitási célkitűzések teljesítésére törekvés során. Ezért kellően magas költségvetésre van szükség. Az EGSZB rámutat továbbá, hogy a tagállamok eltérő mértékben képesek magánforrásokat vonzani és kezelni.

3.11

A tagállamoknak is támogatniuk kell a polgárokat és különösen a hátrányosabb anyagi helyzetű háztartásokat mind rövid távon – a következő két tél során –, mind pedig hosszú távon.

3.12

Ami az energiatakarékosságot illeti, az Európai Bizottság célja a gáz- és az olajfogyasztás azonnali 5 %-os csökkentése (a gáz esetében körülbelül 13 milliárd köbméter, az olaj esetében körülbelül 16 Mtoe csökkentés). Ez messze nem ambiciózus és nem áll összhangban az Ukrajna elleni háború által előidézett válság nagyságrendjével. Ugyanakkor a politikai realitás az, hogy az Energiaügyi Tanács 2022. június 27-én az Európai Bizottság által 2021-ben javasolt 9 %-os csökkentési szintet fogadta el, figyelmen kívül hagyva a REPowerEU tervben foglalt, a javaslatnak az „Irány az 55 %!” csomagba történő beépítésére vonatkozó ajánlást.

3.13

Németországban már 2022. január és május között közel 15 %-kal csökkent a gázfogyasztás (8), bár piackutatások szerint a lakossági fogyasztók még többet meg tudnának takarítani. Ez egyértelműen mutatja, hogy a helyzet és a cselekvésre való hajlandóság vagy képesség nagyon eltérő lehet a különböző tagállamokban; leginkább az olyan intézkedések vezethetnek sikerre, amelyek teret engednek ennek. Ezt illusztrálja a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről 2022. július 26-án elfogadott – és az iparág szükségleteit szintúgy figyelembe vevő – tanácsi ajánlás is.

3.14

Az energiaügyi kampányok nem szorítkozhatnak az energiatakarékosság szorgalmazására, hanem közvetlen hatással járó intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, ideértve a fordított árveréseket, ami azt jelenti, hogy egy központi hatóság – vagy a szabályozó hatóság vagy a rendszerüzemeltető – tendereljárást szervez ipari fogyasztók számára, akik egyedi költségeik alapján ajánlatot tehetnek a gázhasználat önkéntes csökkentésére. Ez segíthet elérni a gáztárolók megfelelő feltöltöttségi szintjeit, és valószínűbbé teheti, hogy az orosz gázellátás nélküli forgatókönyv esetén az EU túl nagy mértékű társadalmi és gazdasági kár nélkül jutna túl a télen. Az EGSZB felhívja a figyelmet a keresletoldali válaszintézkedésekben mint a kereslet csökkentésének eszközeiben rejlő lehetőségekre.

3.15

Ami a megújuló energiát illeti, az Európai Bizottság által kitűzött átfogó cél, azaz a megújuló energiaforrások megnövelt, 45 %-os aránya a 2021-ben javasolt 40 % helyett, a jelek szerint eddig nem talált meghallgatásra, legalábbis az Energiaügyi Tanács 2022. június 27-i ülésén, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság kérte a tervnek az „Irány az 55 %!” csomagba történő beépítését. Az EGSZB sajnálattal látja ezt, hiszen így a kívánt eredmény hatása később jelentkezik. Mindazonáltal az EGSZB üdvözli a 2022 májusában közzétett külön javaslatot, amely szerint fel kellene gyorsítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásait, és az ilyen projektek számára külön „megújulóenergia-célterületeket” kell kijelölni annak érdekében, hogy megszűnjön a megújuló energiaforrásokkal – különösen a nap- és szélenergiával – kapcsolatos projektek gyors bevezetése előtt álló egyik fő akadály. Az EGSZB ezért üdvözli a REPowerEU című közleményben megfogalmazott ajánlást is, amely szerint az Európai Bizottság javaslatának elfogadásáig haladéktalanul meg kell valósítani a gyorsított engedélyezési eljárásokat és a „megújulóenergia-célterületek” kijelölését.

3.16

Ezeknek az ambiciózusabb céloknak az elérése érdekében egy sor technológia berendezést kell importálni, ugyanis az EU már nem rendelkezik termelési kapacitásokkal. A napelemeket például főként Kínából importálják. A fosszilis energiák így nemcsak a behozataltól függenek, hanem a szükséges berendezésektől is. Az EGSZB arra kéri valamennyi politikai döntéshozót, hogy erőteljesen mozdítsák elő a megújuló energiát előállító berendezéseket gyártó üzemek bővítését Európában. Az uniós napenergia-ipari szövetség az első ilyen lépésnek tekinthető.

3.17

Ugyanakkor jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az EU energiaszerkezetében növekedjen a megújuló energiaforrások részaránya. Eközben a dekarbonizációs technológiák kutatásába és fejlesztésébe irányuló állami beruházások aránya az EU-ban alacsonyabb, mint más jelentős gazdaságokban, ami veszélybe sodorja az EU versenyképességét a jövőbeli kulcsfontosságú technológiák terén. Az EGSZB megjegyzi, hogy a zöld átállás sikeréhez és az ellátásbiztonság megvalósításához biztosítani kell az egyensúlyt a villamosenergia-termeléshez és a zöld hidrogén előállításához használt megújuló energiaforrások között, fejleszteni kell a tárolási technológiákat, valamint teljes mértékben ki kell használni a digitalizáció által kínált lehetőségeket, hogy végre rendelkezésre álljanak olyan koncepciók, mint az, amelyik a virtuális erőművekre vonatkozik. Ezért továbbra is nagy szükség van kutatási és fejlesztési beruházásokra.

3.18

Az olyan koncepciók, mint az energia-önellátás, a megújulóenergia-közösségek és az energiamegosztás, amelyeket a „Tiszta energia minden európainak” csomagban széles körben elismertek, és amelyeket az EGSZB mindig is támogatott, fontosak a megújuló energiaforrások felfuttatásához. Tömeges beruházási igényeket kell kielégíteni. A polgárok hajlandóak beruházni az önellátásba vagy a közösségi felhasználásba, amennyiben megértik, hogy ez számukra is hasznos. Azt kell érezniük, hogy ösztönzik őket, nem pedig azt, hogy elrettentik. Számos tagállamban még mindig az utóbbi történik. Ezt a REPowerEU tervhez kapcsolódó uniós napenergia-stratégia is elismeri, lemásolva e tekintetben az átdolgozott megújulóenergia-irányelvet, anélkül, hogy részletezné, miként kényszeríthetők a tagállamok arra, hogy végre felszámolják a vonatkozó akadályokat.

3.19

A megújuló energia és a tárolás kiemelkedően fontos közérdekként történő meghatározása észszerű, ennek közvetlen vonzata azonban továbbra is homályos. Az egyes létesítményeket a fogyasztóval összekötő elosztóhálózatot szintén kiemelkedően fontos közérdekként kell elismerni.

3.20

Nyilvánvaló, hogy rövid és középtávon az EU még akkor se lesz képes elérni az energia-önellátást, ha masszív javulás történik az energiakereslet csökkentése (lásd a 3.7–3.9. pontot) és a megújuló energiaforrások felfuttatása terén (lásd a 3.10–3.12. pontot). Hosszú távon az önellátás lehetségesnek tűnik, az azonban egyelőre nem látszik eldöntöttnek, hogy ez kívánatos-e vagy sem. Az orosz függőség rossz tapasztalatai miatt jól átgondolt megközelítésre van szükség akkor, amikor kiválasztjuk, hogy a jövőben melyik országokkal/régiókkal kötünk partnerséget. Miközben a sürgető helyzet miatt gyors döntések szükségesek az LNG és a (zöld) H2 behozatala tekintetében, kerülni kell az átfogó kockázatelemzés nélküli, hosszú távú elköteleződéssel járó döntéseket. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki geopolitikai stratégiát az energiabehozatalra vonatkozóan, mielőtt energetikai partnerségeket javasolna nem demokratikus vagy politikailag instabil országokkal, és vegye figyelembe az éghajlatváltozás mérséklését és az energetikai vészhelyzeteket is.

3.21

Az LNG számos tagállam számára megoldásnak tűnik, de CO2-lábnyoma miatt áthidaló technológiának minősül, és ennek a hídnak a lehető legrövidebbnek kell lennie. Az elkövetkező 20 éven belül minden újonnan épített LNG-infrastruktúrát vagy meg kell szüntetni, vagy képessé kell tenni zöld H2 szállítására és elosztására. Ennek alapelvnek kell lennie minden, az elkövetkező hónapokban meghozandó beruházási döntésnél. A H2 fogadására való alkalmasságot gyakran használják minősítésként, ennek jelentése azonban messzemenően homályos. A zöld H2 fogalmának a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban történő meghatározásához hasonlóan az Európai Bizottságnak meg kell határoznia a H2 fogadására való alkalmasság fogalmát, hogy így egyszerre garantálja a beruházási biztonságot és az éghajlati célok egyértelműségét. A taxonómiát is megfelelően módosítani kell.

3.22

Mindez azt mutatja, hogy a fenntartható energiaszerkezet mérlegelésekor fontos figyelembe venni a nemzeti magatartási mintázatokat és a nemzeti megközelítéseket. Az EGSZB tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság a REPowerEU tervben röviden említést tesz a nukleáris energia szerepéről, szem előtt tartva, hogy ez az opció a tagállamok kizárólagos felelősségi körébe tartozik. Az EGSZB támogatja az Európai Unióban elérhető források fokozott használatát, beleértve prioritásként – amint azt az Európai Bizottság javasolja – a megújuló energiák gyors és ugrásszerű elterjesztését. Az energiatermelési lehetőségek sokfélesége hozzájárul az energiaellátás biztonságához. A szél- és a napenergián kívül ezért számos különféle alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrást kellene használni, amelyek beleillenek az – elsődlegesen az ingadozó európai energiaforrásokon alapuló – új energiarendszerekbe.

3.23

Az intelligens beruházásokkal kapcsolatos pillér a megfelelő prioritásokat határozza meg. Az EGSZB ugyanakkor ismételten rámutat arra, hogy megfelelő megközelítéssel egy szén-dioxid-mentes, decentralizált és digitalizált energiaellátási struktúra jelentős kedvező hatásokkal lehet a munkalehetőségekre és a regionális gazdaságokra (lásd: TEN/660). A jelenlegi válságban az Európai Uniónak olyan általános energetikai megközelítést kell kialakítania, amely ötvözi az energiával és az éghajlattal kapcsolatos egyedi kérdéseket a társadalmi és regionális kohézióra irányuló politika célkitűzéseivel. Ezt a szempontot az Európai Bizottság által a REPowerEU tervvel együtt bemutatott napenergia-stratégia messzemenően figyelmen kívül hagyja.

3.24

Az Európai Bizottság helyesen mutat rá arra, hogy az állami beruházások magánforrásokat mozgósíthatnak és kell is, hogy mozgósítsanak. A REPowerEU azonban nem foglalkozik a vonatkozó állami források refinanszírozásával. A fosszilis erőforrásokra vonatkozó támogatások megszüntetése lenne az egyik megközelítés ennek megszervezéséhez; a másik pedig azon rendkívüli bevételek megadóztatása, amelyek a jelentős olaj- és gázválságból erednek, és amelyek különösen a nagy olajvállalatok hatalmas extraprofitjában nyilvánulnak meg. Az EGSZB javasolja, hogy ezeket a nyereségeket adók segítségével fölözzék le és adják tovább pénzügyi kompenzáció formájában az energiafogyasztóknak, például a hátrányosabb anyagi helyzetű háztartásoknak vagy az energiaigényes vállalatoknak, és használják fel a megújulóenergia-termelés és a szükséges hálózati infrastruktúra bővítéséhez, különösen mivel egyes tagállamokban erről már eszmecsere zajlik vagy megvalósítása folyamatban van. Az EGSZB szerint annak érdekében, hogy ne tartsuk vissza az energiavállalatokat attól, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokba fektessenek be, az ilyen adókat nagyon érzékenyen kell meghatározni. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy további késedelem nélkül tegyen javaslatot a vonatkozó intézkedésekre.

3.25

Mivel valószínűleg hasznos a helyi körülményekhez igazodó megoldásokat ösztönözni, az EGSZB maradéktalanul támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt használják fel a REPowerEU terv végrehajtásához.

3.26

4. Részletes megjegyzések

4.1

A biometán szerepet játszhat Európa orosz gáztól való függőségének csökkentésében, illetve megszüntetésében. Előállításához azonban – többek között a biológiai sokféleséggel való konfliktus elkerülésére törekedve – főként a meglévő biogáz-létesítményeket kellene továbbfejleszteni. A biogázüzemeket jelenleg gyakran csak az alapterhelési tartományban, azaz folyamatosan termelt villamos energia előállítására használják. A keletkező hőt ritkán használják fel. Ez a megoldás nem hatékony. A keletkező biogázt vagy fel kell dolgozni és közvetlenül be kell táplálni a gázhálózatba, vagy pedig helyi kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő üzemek hőellátásához kellene felhasználni. Kisebb gáztározók segíthetnek abban, hogy akkor termeljenek villamos áramot, amikor nincs elegendő szél vagy napsütés. Be kell ruházni a meglévő rendszerek felújításába. A közlemény említést tesz vonatkozó ösztönzőkről, de hiányoznak a részletek, amelyeket azonnal pótolni kell.

4.2

A 3.14. pontban említetteknek megfelelően rövid és középtávon szerepet kell kapnia az LNG-nek. A REPowerEU terv értékeléseket és tervezést, önkéntes közös beszerzéseket és nagyobb fokú koordinációt ígér. Mindeközben azonban egyes tagállamok már cselekednek. Európai szolidaritásra van szükség, és az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy egyetlen tagállam se lépjen fel más tagállam érdekeivel ellentétesen, amint azt a földgázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendelet is előírja.

4.3

A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet átfogó európai szolidaritási mechanizmusról is rendelkezik a földgázzal kapcsolatos vészhelyzet esetére. Míg a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi rendelet és az azt kísérő, „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közlemény a megfelelő irányba tett lépés a válsághelyzetekre való felkészülés javítása érdekében, az EGSZB általánosabb válságkezelési keretet szeretne látni, amely képes kezelni az olyan léptékű válságokat is, amilyennel az EU jelenleg szembesül az ukrajnai háború miatt.

4.4

A villamos energia hővé alakítása (power-to-heat) és a hőszivattyúk a távfűtés összefüggésében is a legígéretesebb megközelítésnek tűnnek a földgáz fűtési ágazatban történő felváltása tekintetében. Ugyanakkor számos akadály merül fel (a szükségessé váló képzett munkaerőtől kezdve a szociális kérdésekig, különösen azokon a környékeken, ahol magas a bérelt lakások aránya). A közlemény nem tér ki ezekre. Részletesebb és kritikusabb vizsgálatra van szükség a civil társadalom bevonásával.

4.5

A nagymértékű energiaár-emelkedés rávilágított az energiapiac gyenge pontjaira. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen maga is elmondta, hogy a villamosenergia-piac jelenlegi rendszere már nem működik és reformra szorul. Alapvető kérdéseket kell feltenni az energia jövőjéről, biztosítva a környezetbarát, megfizethető és megbízható energiaellátást és az energiához való jogot. A kialakítást és a szabályozást hozzá kell igazítani a megújuló energiák dominanciája jellemezte új állapothoz, és meg kell teremteni a szükséges feltételeket az egyes szereplők számára, valamint erősíteni kell a fogyasztók védelmét. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy megvizsgálja, miként lehet optimalizálni a villamosenergia-piac kialakítását, és határozottan támogatja az olyan piaci felméréseket, amelyek elemzik az energiapiac valamennyi potenciális szereplőjének magatartását és az energiapiac szerkezetét. Az EGSZB mindenesetre hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden javaslat előtt kimerítő hatásvizsgálatot végezzenek. Felhívja a figyelmet arra, hogy sürgősen kezelni kell a magas villamosenergia-árak problémáját, ideértve a villamosenergia- és gázárak összevonását is, ami negatív hatással van a tagállamok gazdaságára.

4.6

Ezenkívül az EGSZB rámutat arra, hogy a beruházások megfelelő helyének megtalálásához és az ellátásbiztonság szavatolásához egyre inkább szükség van a növekvő energiaigény területenkénti és energiafajtánkénti szisztematikus előrejelzésére – szem előtt tartva az energiafajták átalakulását –, valamint a jövőbeni energiarendszer felépítésének koncepcionális tervezésére. Az Európai Bizottságnak készítenie kellene egy erre vonatkozó áttekintést, amelyet széles körben kellene kommunikálnia, mivel a társadalmon belül gyakran nem egyértelmű, hogy milyen mértékben képes Európa saját magát ellátni energiával.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 21-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) Az EGSZB véleménye: HL C 105., 2022.3.4., 11. o.

(2) COM(2022) 230 final.

(3) COM(2022) 222 final.

(4) COM(2022) 240 final.

(5) 11625/22. sz. tanácsi dokumentum.

(6) COM(2022) 360 final.

(7) COM(2022) 230 final, 7. o. és SWD(2022) 26. o.

(8) Industrie spart Gas, Sparpotenzial bei Verbrauchern nicht gehoben (handelsblatt.com).

(9) Az EGSZB véleménye: HL C 105., 2022.3.4., 11. o.

Top

Choose the experimental features you want to try