52022AE1398

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52022AE1398 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022AE1398

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az energetikai átállás geopolitikai hatása (JOIN(2022) 23 final)

EESC 2022/01398

HL C 486., 2022.12.21, p. 198–203 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2022.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 486/198

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az energetikai átállás geopolitikai hatása

(JOIN(2022) 23 final)

(2022/C 486/27)

Előadó:	Tomasz Andrzej WRÓBLEWSKI (PL/I)
Társelőadó:	Ioannis VARDAKASTANIS (EL/III)

Felkérés:	2022.6.28.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Közgyűlési határozat:	2022.9.21.
Jogalap:	eljárási szabályzat 52. cikk (2) bekezdés
	Felkérés
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.9.14.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.9.21.
Plenáris ülésszak száma:	572.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	229/1/6

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

2022 olyan évként vonul majd be a történelembe, amely során világszerte mélyreható geopolitikai és energiával kapcsolatos változásokra került sor. Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság és az egyes tagállamok erőfeszítéseit, amelyek felgyorsították az orosz energiaellátástól való függetlenedés folyamatát. Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy az ukrajnai háború dinamikájára tekintettel szigorú embargó bevezetésével fel kell gyorsítani a folyamatot, amelynek magában kell foglalnia az alternatív tiszta energiaforrások gyors fejlesztését.

1.2.

Ez a vélemény figyelembe veszi „Az EU külső energiaügyi szerepvállalása a változó világban” című, JOIN(2022) 23 final jelű közleményhez kapcsolódó felkérést. A közleményt az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közösen adta ki 2022. május 18-án.

1.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy Európa továbbra is élen jár az energetikai átmenetben, de rámutat arra, hogy az EU-n belüli változások önmagukban nem képesek ellensúlyozni a globális kibocsátások hatásait, és mind az éghajlatváltozás, mind pedig a globális fenntartható fejlődést biztosító gazdasági növekedés tekintetében nyilvánvaló érdekünk, hogy nemzetközi szinten lépjünk fel.

1.4.

Az EGSZB üdvözli azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyek vagy az EU belső rezilienciáját erősítik meg, mint például a REPowerEU, vagy pedig – mint az igazságos energetikai átmenetre irányuló partnerség, a Global Gateway és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend – a politikai stabilitást segítik elő.

1.5.

Az EGSZB ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi politikai feszültségek még aktívabb együttműködést tesznek szükségessé néhány olyan országgal, amelyek képesek gáz- és olajellátást biztosítani Európa számára. Ezek között említhető egyebek mellett az Egyesült Államok, valamint attól eltérő mértékben a dél-amerikai és afrikai országok, amelyek fosszilistüzelőanyag-exportját az éghajlatvédelmi átállásukat potenciálisan felgyorsító tudástranszferrel és megújuló technológiákkal kell kiegészíteni.

1.6.

Az EGSZB üdvözli azt a kezdeményezést, hogy Moldovát és Ukrajnát kapcsolják össze az európai energiahálózattal, de a geopolitikai helyzet rendszeres értékelésére szólít fel az olyan országok energiastruktúrájának dinamikus változásai miatt, mint Örményország, Grúzia és Kazahsztán.

1.7.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy különleges kapcsolatokat kell kiépíteni azokkal az országokkal, amelyek a tisztaenergia-technológiák előállításához szükséges nehézfémek és nyersanyagok jelentős szállítói, és amelyeket veszély fenyegethet. Ez a nemzetközi kapcsolatok egy egészen új ágazatának: az európai energiadiplomáciának a fejlesztését kívánja meg.

1.8.

Tekintettel arra, hogy Európa az utóbbi időkben megtapasztalhatta, hogy túlzottan függ bizonytalan forrásokból származó nyersanyagoktól, az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy az energetikai átállásra vonatkozó ambiciózus terveiben legyen minél rugalmasabb, időt hagyva a kiválasztott döntések geopolitikai hatásainak elemzésére és arra, hogy kiigazítsák azokat, ha nem kívánt és nem várt feszültségeket okoznak a világban.

2. Bevezetés

2.1.

Az energetikai átmenettel kapcsolatos kérdések hosszú évek óta az egész világon kiemelt helyet foglalnak el a politikai napirenden. Az európai zöld megállapodás révén az Európai Unió – a fenntarthatóság, a szolidaritás és a nemzetközi együttműködés értékeire alapozva – élen jár az energetikai átmenetben. Ugyanakkor mivel az EU a globális kibocsátásnak csak mintegy 8 %-os (és folyamatosan csökkenő) részéért felelős, belső politikája – bármilyen ambiciózus legyen is – nem elegendő.

2.2.

Az európai zöld megállapodás geopolitikai vonatkozásairól tartott konferencia következtetéseiben (1) is jelzett módon a multilateralizmus kulcsfontosságú e közös, határokon átnyúló éghajlati fenyegetések kezeléséhez, és bolygónk válsága is a multilateralizmuson, nem pedig a megosztó geopolitikán keresztül hárítható el. A fentiek Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia tárgyában kidolgozott EGSZB-véleményben (2) is tükröződtek, amelyben az EGSZB helyeselte az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint fokozni kell az éghajlatváltozással szembeni rezilienciát célzó nemzetközi fellépést, továbbá egyetértett az Európai Bizottság kijelentésével, mely szerint „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló törekvésünknek összhangban kell lennie az éghajlatváltozás mérséklésében betöltött globális vezető szerepünkkel”.

2.3.

Mivel az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó intézkedések óriási mértékű, a megújuló energia gyors térnyerése által vezérelt átrendeződést okoznak a geopolitikában és az iparban, ami erőteljes hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra, az EGSZB arra jutott, hogy az éghajlatváltozásról szóló átfogó véleményben döntő fontosságú lenne a geopolitikai hatásokra összpontosítani.

2.4.

Noha tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátását csökkenteni kell, az éghajlat-politika nem hagyhatja figyelmen kívül a kapcsolódó gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások közötti egyre erősebb pozitív és negatív összefüggéseket.

2.5.

Az energiapiac működése és paraméterei közvetlenül kapcsolódnak az egyes régiók politikai helyzetéhez. A fentiekhez hozzájárul az is, hogy a fosszilistüzelőanyag-ellátást néhány termelő országtól való nagyfokú függés jellemzi.

2.6.

Amint az Az EU energiapolitikájának külső dimenziója című EGSZB-véleményben (3) is szerepel, egyes olyan importforrások dominanciája miatt, amelyek nem tartják tiszteletben az EU által követett piaci és politikai szabályokat, az EU napirendjén kiemelt helyre került az energiabiztonság kérdése. A vélemény a Grúziában 2008-ban végrehajtott katonai agresszió következményeit említi, az összefüggések azonban továbbra is rendkívül relevánsak a jelenlegi ukrajnai helyzetre tekintettel, amely határozottan megjelenik az energiabiztonsággal és a geopolitikával kapcsolatos kérdések megítélésében.

2.7.

A világ energetikai színtere középtávon a mostanitól merőben eltérő lesz. Az energetikai átmenet alapvető hatással lesz a geopolitikára, és egyaránt tartogat fenyegetéseket és lehetőségeket. E hatás jellege számos tényezőn múlik. Példa erre, hogy a dekarbonizáció a gázimporttól való nagyobb függőséghez vezethet, ami még összetettebbé teheti az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat.

2.8.

Ahogy az energiarendszer változik, úgy változik az energiapolitika is. A tiszta energia világában új győztesek és vesztesek jelennek meg. Egyesek szerint a tiszta energiák űrversenye ez. Azok az országok vagy régiók, amelyek magukévá teszik a tiszta technológiát, zöld energiát exportálnak vagy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot importálnak, profitálhatnak az új rendszerből, míg azok, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok exportjára támaszkodnak, veszíthetnek hatalmukból.

3. Általános megjegyzések

3.1.

Ha az energetikai átalakulás alatt olyan rendszerszintű fellépéseket és intézkedéseket kell érteni, amelyek célja a szénvegyületek légkörbe történő, az éghajlatváltozás folyamatát felgyorsító kibocsátásának csökkentése, akkor az energetikai átalakulás mellett optimális megoldásokat kell keresni és megvalósítani a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a biológiai megkötés, a szarvasmarha-tenyésztés és -hasznosítás, illetve a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológia fejlesztése által kínált lehetőségek terén is.

3.2.

Figyelembe véve az uniós tagállamok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának a világ más gazdaságaihoz viszonyított szintjét, a várt eredmények eléréséhez erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet folytató koalícióban más országok is helyet kapjanak. Az EU-nak kiemelt figyelmet kell fordítania a nemzetközi együttműködés különféle formáira – beleértve a beruházási, kereskedelmi és innovációs partnerségeket – az alkalmazkodási intézkedések fokozása érdekében globális szinten, és különösen a fejlődő országokban.

3.3.

Az uniós tagállamok kereskedelmi tevékenysége a világ más részein jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Az EU felelőssége, hogy foglalkozzon az európai zöld megállapodás végrehajtásának e külső dimenziójával, többek között azáltal, hogy előmozdítja az átmenetet a kétoldalú és regionális fejlesztési együttműködésben, és kereskedelmi politikáiban foglalkozik a negatív hatások átgyűrűzésével.

3.4.

Az európai zöld átállás garantált sikeréhez elengedhetetlen a geopolitika, mivel a zöld átállás nyilvánvalóan drámai hatással lesz a nemzetközi kapcsolatokra. A fejlett és a fejlődő országok eltérő prioritásai jelentős kihívást támasztanak, mivel az európai zöld megállapodás nem azonos arányban érinti majd az országokat. E kihívások kezelése során a fejlett világnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy kezelje az alacsony jövedelmű országokra gyakorolt hatást, és megmutassa, hogy az európai zöld megállapodás előnyeiből ők sem maradnak ki.

3.5.

A globális partnerek bevonására összpontosító tevékenység példája az igazságos energetikai átmenetre irányuló partnerség, amelyet a COP26 csúcstalálkozóján Dél-Afrika, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai és az EU indítottak el. A kezdeményezés célja, hogy támogassa Dél-Afrikát gazdaságának dekarbonizálásában, a szénről való átállásban, valamint egy tiszta, környezetbarát energián és technológián alapuló, alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság kialakításában.

3.6.

További példa a „Global Gateway” elnevezésű új európai stratégia, amelynek központi törekvése, hogy világszerte fellendítse az intelligens, tiszta és biztonságos összeköttetéseket a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatban, és az egész világon megerősítse az egészségügyi, az oktatási és a kutatási rendszereket. A Global Gateway célja, hogy 2021 és 2027 között 300 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson a tartós globális fellendülés támogatására, figyelembe véve partnereink igényeit és az EU saját érdekeit.

3.7.

A geopolitika szempontjából ugyancsak különösen fontos példa a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend, amelynek célja a körforgásos, alacsony kibocsátású és fenntartható nyugat-balkáni gazdaságot eredményező átfogó ökológiai átalakulás támogatása. A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend mindenekelőtt felszabadíthatja a körforgásos gazdaságban rejlő potenciált, több munkahelyet teremthet és új növekedési lehetőségeket nyithat meg. A zöld gazdaságra való átállás támogatásához elengedhetetlen az EU, a nemzeti kormányok és a magánszektor által biztosított megfelelő finanszírozás. Az energia szerepe a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előrevitelében és elmélyítésében című EGSZB-vélemény (4) szerint az energiának a régió fejlődésének és összekapcsolhatóságának egyik tényezőjeként kell megjelennie, a nyugat-balkáni polgároknak pedig világos képet kell kapniuk az uniós csatlakozás gazdasági és környezeti előnyeiről.

3.8.

A már említett, az európai zöld megállapodás geopolitikai vonatkozásairól tartott konferencia következtetéseiben jelzett módon az energetikai átmenetet az energiaárak jelentős ingadozása fogja kísérni. A fentiek olyan geopolitikai kihívást jelentenek, amelynek mérsékléséhez az EU-nak és globális partnereinek hozzá kell járulniuk a tiszta energia használatának előmozdításával és kiterjesztésével kapcsolatos kockázatok csökkentésével, valamint a már meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodásának elkerülésével.

3.9.

A fentiek már szerepelnek Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia kapcsán megfogalmazott véleményben (5), amelyben az EGSZB arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az alkalmazkodási politika terén végzett munkája során törekedjen a szakpolitikai szempontok és az éghajlati igazságosság jobb összhangjára. Az EGSZB elismerte, hogy az éghajlatváltozás eltérő társadalmi, gazdasági, közegészségügyi és egyéb káros hatásokkal járhat a közösségekre nézve, és támogatta, hogy a meglévő egyenlőtlenségeket egyértelműen, hosszú távú hatásmérséklési és alkalmazkodási stratégiákkal kezeljék, hogy senki se maradjon le. Az EGSZB sürgette az Európai Bizottságot annak tisztázására, hogy pontosan miként számolja fel a leginkább veszélyeztetett országok, közösségek és ágazatok előtt a finanszírozáshoz való hozzáférés terén fennálló akadályokat, és hogyan fogja beépíteni a nemek közötti egyenlőség szempontjainak beépítésére és az egyenlőtlenségek regionális és helyi szintű kezelésére vonatkozó javaslatokat.

3.10.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló uniós külpolitikának nem csupán arra kell támaszkodnia, hogy az uniós országok „külső” érveket vonultassanak fel és támogassák az éghajlatvédelmi átállás nagy erőfeszítéseket követelő stratégiájának végrehajtását, hanem arra is, hogy az EU-n kívüli országokból merítsen ismereteket (például az amerikai Natural Resource Conservation Service-szel és más hasonló szervezetekkel való együttműködés révén). Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az olyan kezdeményezések részeként, mint a közös energiapiac kiépítése, nem kevésbé fontos gondoskodni a bevált gyakorlatok belső cseréjéről és az átalakulással kapcsolatos kihívások rendszerszintű megközelítésének kialakításáról.

3.11.

A megújuló energiaforrások dinamikus fejlődése megköveteli az átviteli infrastruktúra párhuzamos korszerűsítését és az energiarendszer integrálását, valamint a központosított villamosenergia-termelési és -ellátási módszertől való eltérést. A szubszidiaritás elvével összhangban következetesen támogatni kell az energiaigény kielégítésére irányuló helyi kezdeményezéseket. Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégiáról kidolgozott EGSZB-véleményben (6) megfogalmazottak szerint az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell az Európai Unió szomszédait, elsősorban a keleti partnerségországait, hogy saját politikájukba beépítve kövessék a rendszerintegrációra vonatkozó tervet, amely nemcsak a klímasemlegesség elérése, hanem a stabil ellátásbiztonság, valamint a magánfogyasztók és a gazdaság számára megfizethető árak szempontjából is fontos. Behatóbban meg kell vizsgálni, hogy e tekintetben hasznos lehet-e egy „szén-dioxid-vám” bevezetése.

3.12.

Az éghajlat-politika EU-n kívüli végrehajtásának szükségességét hangsúlyozó stratégia nem lehet hiteles és hatékony, ha az átalakulási folyamatokat kísérő társadalmi kihívásokat magukban az uniós tagállamokban sem kezelik megfelelően. Amint azt a Senki se maradjon le a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása során című EGSZB-véleményben (7) jeleztük, a „senki se maradjon le” elvének lényege az, hogy a társadalom minden tagjának és különösen a hátrányosabb helyzetű személyeknek valódi esélyük legyen megragadni a lehetőségeket, és hogy jól felkészüljenek a kockázatok kezelésére. Ebben az összefüggésben a társadalom legveszélyeztetettebb csoportjaira, valamint a leghátrányosabb helyzetű régiókra és területekre külön figyelmet kell fordítani.

3.13.

Az éghajlat-politikának az egyes uniós országokra gyakorolt diverzifikált hatásával kapcsolatos kérdések hatékony és társadalmilag elfogadható kezelése esetén az EU hitelesen tölthetne be globális vezető szerepet a fenntarthatóság terén. Ugyanakkor a globális szintű fenntarthatóság iránti elkötelezettség más területeken (például a migráció okainak kezelése, a tisztességes globális kereskedelem és az olajban gazdag országoktól való külpolitikai függőség mérséklése) is elősegíti az EU politikai célkitűzéseinek elérését.

3.14.

Amint az az említett véleményben is szerepel, az Európai Bizottság már elfogadta az externáliák szigorúbb beépítését illető megközelítést, például azzal, hogy felismerte, hogy a megújuló energiaforrások mindaddig hátrányos helyzetben vannak, amíg a fosszilis erőforrások külső költségei nem tükröződnek teljes mértékben a piaci árban, vagy azzal, hogy igyekszik a negatív externáliákat figyelembe venni a közlekedési szektorban.

3.15.

Az oktatás és a tudástranszfer alapvető fontosságú mind az egyetemes kötelező oktatás, mind a nagyközönségnek szóló kommunikáció szintjén, különös hangsúlyt helyezve az átalakulás által közvetlenül érintett társadalmi csoportokra. Világosan be kell mutatnunk az előttünk álló civilizációs alternatívát azon feltevés eredményes megvédéséhez, amely szerint a társadalom egy részének az átalakulás érdekében tett jelenlegi erőfeszítései révén elkerülhetők azok a lényegesen magasabb költségek, amelyeket tétlenség esetén a nemzetközi közösség egészének kell megfizetnie.

3.16.

Az energetikai átalakulás és az új zöld technológiák fejlesztése hozzájárul az egyedi tudás és kompetenciák fejlesztéséhez, valamint a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek teremtéséhez. Az európai gazdaságok számára ez az irány egyedülálló fejlődési lehetőséget jelent, amelynek során az uniós tagállamok megerősíthetik technológiai vezető szerepüket a kibocsátáscsökkentésként értelmezett átalakulás terén. Az éghajlatváltozás negatív hatásainak ellensúlyozására létrejött szövetséghez több nem uniós ország csatlakozik, az piacot teremt az európai gazdaságokból származó technológiák számára.

3.17.

A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése az uniós országok – e nyersanyagok importőrei – és a beszállító harmadik országok közötti feszültség növekedésével jár. E tekintetben különösen Oroszországot kell figyelembe venni helyi üzemanyag-szállítóként, amelynek az e nyersanyagok értékesítéséből származó bevételei a költségvetési bevételek jelentős részét képezik. Emellett a közel-keleti és észak-afrikai, illetve a szubszaharai afrikai régió országai, amelyek bevételei nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagok exportjától, jelentős politikai és társadalmi következményekkel szembesülhetnek, amelyek Európába irányuló migrációs és menekülthullámokat válthatnak ki. Az együttműködési modell megváltoztatása politikai szempontból mindenképpen fenyegetésnek tekinthető egy olyan ország helyzetére nézve, amelynek gazdasága és kormányzata a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételektől függ. A zöld energia előmozdítására irányuló beruházások és együttműködésen alapuló megoldások olyan lehetőségnek tekinthetők, amely támogatja e gazdaságok átállását.

3.18.

A 21. században, Európában dúló háború tapasztalatai kapcsán muszáj elgondolkodni az atomenergia felelős használatáról és a taxonómiai szabályok felülvizsgálatáról, amelyek nem erősíthetik az éghajlatváltozás negatív hatásait.

3.19.

Az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszióval összefüggő szankcióként az orosz olaj-, gáz- és szénbehozatalra bevezetett esetleges embargó, vagy a behozataltól való elállás, amelyre a Putyin-rezsimet támogató pénzügyi transzferek felfüggesztése miatt van szükség, hozzájárul ahhoz, hogy az Oroszországból érkező tüzelőanyag-behozatal felfüggesztésének várható geopolitikai hatásai gyorsabban érvényesüljenek. Ugyanakkor szükség lehet annak újragondolására is, hogy az EU országaiban rendelkezésre álló tüzelőanyagok használatával milyen ütemben célszerű felhagyni.

3.20.

Az uniós országok gázuniójának megteremtésére irányuló integráció indokoltnak tűnik. Ez a megközelítés lehetővé tenné a közös beszerzési folyamatokat, és hozzájárulna a kedvező gazdasági feltételek eléréséhez, miközben lehetővé tenné az e nyersanyagok keletről történő behozatalának felfüggesztésére vonatkozó határozatok összehangolását, ami – egy ilyen határozat politikai dimenzióját tekintve – az uniós országok koherens külpolitikájában jelenne meg.

4. Kihívások és lehetőségek

4.1.

Az Európai Unió éghajlat-politikája diverzifikált hatást fog kifejteni attól függően, hogy melyik régióról van szó, valamint attól függően, hogy az azonosított kockázatok csökkentése és az átállási folyamatok javítása érdekében milyen tevékenységeket hajtottak végre a külpolitika területén.

4.2.

A Nyugat-Balkán tekintetében az uniós csatlakozási folyamattal összefüggésben komoly remények fűződnek az energiapiaci tevékenységek területéhez. A fentiek jelentős pozitív szerepet játszhatnak a térség geopolitikai helyzetének alakulásában. A zöld menetrendről szóló szófiai nyilatkozat aláírásával a nyugat-balkáni országok kormányai kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2050-re elérik a klímasemlegességet, és teljes mértékben igazodnak az európai zöld megállapodáshoz. A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend mindenekelőtt felszabadíthatja a körforgásos gazdaságban rejlő potenciált, több munkahelyet teremthet és új növekedési lehetőségeket nyithat meg. A zöld gazdaságra való átállás támogatásához elengedhetetlen az EU, a nemzeti kormányok és a magánszektor által biztosított megfelelő finanszírozás.

4.3.

Ami Afrikát illeti, először is hangsúlyozni kell, hogy a kontinens országai nem kezelik prioritásként az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikákat. Az EU-nak ezért – ahogy más fejlődő országokkal is – együtt kell működnie az afrikai országokkal annak biztosítása érdekében, hogy alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazva helyben minden kezdeményezést elfogadjanak, és azok összhangban legyenek a partnerországok prioritásaival. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az alapvető problémákkal küzdő helyi közösségek nem értik meg és ellenezni fogják az éghajlat-politika területén hozott intézkedéseket. Az EU és Afrika: az egyenlő fejlesztési partnerség megvalósítása a fenntarthatóság és a közös értékek alapján című EGSZB-véleményben (8) jelzett módon az afrikai fejlődő országok előtt álló kihívások igen összetettek, ezért azokat érzékeny, többdimenziós megközelítésben szükséges kezelni. Ráadásul a kontinens energiakereslete 2050-re várhatóan megduplázódik, míg a szegénységi ráta továbbra is magas marad. Ebből fakadóan viszont környezeti és társadalmi-gazdasági szempontból állandósulnak, ha nem súlyosbodnak a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák. Mindazonáltal lehetőségek is adódhatnak, például az afrikai országok vezető szerepet tölthetnek be a fotovoltaikus napenergia-technológiában és a szintetikus tüzelőanyagok nagy léptékű előállításában. A közös projektek, üzleti tevékenységek és politikák konkrét lehetőségei új társadalmi-ökológiai szempontú piacgazdasági megközelítést hozhatnak létre.

4.4.

Ami a keleti partnerséget illeti, különös tekintettel az Ukrajnában jelenleg zajló összetűzésekre, kiemelten fontos a szoros együttműködés azokkal az országokkal, amelyek – az EU-hoz hasonlóan – nagymértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, ennélfogva pedig erős áringadozásoknak vannak kitéve. Ukrajnát, Moldovát és Grúziát illetően erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy segítsük ezeket az országokat az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedés folyamatában, és lehetővé tegyük villamosenergia-hálózatuk integrálását az európai hálózatba. Az EU villamosenergia-hálózatába történő gyors integrációról szóló közelmúltbeli nyilatkozat tükrözi az említett tevékenységeket, amelyek megvalósulásához a döntéshozó szervek és az átvitelirendszer-üzemeltetők közös erőfeszítésére van szükség.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 21-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) https://www.eesc.europa.eu/hu/agenda/our-events/events/geopolitics-european-green-deal

(2) HL C 374., 2021.9.16., 84. o.

(3) HL C 264., 2016.7.20., 28. o.

(4) HL C 32., 2016.1.28., 8. o.

(5) HL C 374., 2021.9.16., 84. o.

(6) HL C 123., 2021.4.9., 22. o.

(7) HL C 47., 2020.2.11., 30. o.

(8) HL C 429., 2020.12.11., 105. o.

Top

Choose the experimental features you want to try