EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.17.

COM(2021) 130 final

2021/0068(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A szabad mozgást érintő korlátozások elfogadására vonatkozó, jól összehangolt, kiszámítható és átlátható megközelítés biztosítása érdekében a Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást 1 . A tanácsi ajánlás összehangolt megközelítést alakított ki a következő kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozóan: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy bevezetnek-e a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat; a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által közzétett térképen 2 ; és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre.

Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás célja, hogy fokozott koordinációt biztosítson azon tagállamok között, amelyek a világjárvánnyal összefüggésben a szabad mozgást népegészségügyi okokól korlátozó intézkedések elfogadását mérlegelik. A szabad mozgásra vonatkozó korlátozások elfogadása és alkalmazása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot, különösen az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét. Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást később módosították a közösségi fertőzés Unió-szerte igen magas szintje miatt, ami valószínűleg összefügg a SARS-CoV-2 új, aggodalomra okot adó variánsainak fokozott fertőzőképességével 3 .

Az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás 17. pontjával összhangban a tagállamok a más tagállamok kockázatos területeiről érkező személyeket karantén/önkéntes karantén alá helyezhetik, és/vagy az érkezésüket megelőzően és/vagy azt követően a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatását célzó teszt elvégeztetésére kötelezhetik. A tanácsi ajánlás 17. pontja értelmében a „sötétpiros” besorolású területekről érkező utazókra megerősített népegészségügyi intézkedéseket kell alkalmazni.

A különböző követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében az utazóktól különböző típusú igazoló dokumentumok, például orvosi igazolások, vizsgálati eredmények vagy nyilatkozatok benyújtását kérik. Az egységesített és biztonságos formátumok hiánya miatt az utazók nehézségekbe ütköznek a dokumentumaik elfogadása tekintetében, valamint hamis vagy hamisított dokumentumok bemutatásáról is érkeznek bejelentések 4 .

Ezek a problémák, amelyek szükségtelen késedelmekhez és akadályokhoz vezethetnek, valószínűleg egyre hangsúlyosabbá válnak, ahogy egyre több európai tesztelésére és beoltására kerül sor a Covid19 ellen, akik ennek bizonyítására igazoló dokumentumot kapnak. Mindez egyre nagyobb aggodalommal tölti el az Európai Tanácsot. A 2021. február 25-én és 26-án tartott nem hivatalos videokonferenciáikat követően elfogadott nyilatkozatukban 5 az Európai Tanács tagjai az oltási bizonyítványokra vonatkozó közös megközelítéssel kapcsolatos munka folytatására szólítottak fel.

A tagállamok között egyetértés van az ilyen tanúsítványok egészségügyi célokra való felhasználásával kapcsolatban, például a védőoltás első és második adagjának beadása közötti megfelelő nyomon követés biztosítása, valamint a későbbiekben esetlegesen szükséges emlékeztető oltások tekintetében. Egyes tagállamokban már folyamatban van oltási bizonyítványok kidolgozása, gyakran a védőoltási nyilvántartásokban rendelkezésre álló információk felhasználásával.

A Bizottság az oltási bizonyítványok interoperabilitásának előkészítésén terén együtt dolgozik a tagállamokkal az e-egészségügyi hálózat keretében, amely az elektronikus egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes hálózat. 2021. január 27-én az e-egészségügyi hálózat iránymutatást fogadott el az egészségügyi célú oltási igazolásra vonatkozóan, amelyet 2021. március 12-én naprakésszé tett 6 . Ez az iránymutatás meghatározza az interoperabilitás központi elemeit, nevezetesen az oltási bizonyítványok minimális adatkészletét és az egyedi azonosítót. Az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 7 17. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság szintén dolgozik egy, a Covid19-teszteredmény igazolásokon feltüntetendő közös, egységesített adatkészlet kialakításán 8 , a gyógyultsági igazolványokra és az azokhoz kapcsolódó adatkészletre vonatkozó iránymutatások elkészítésén, valamint az egészségügyi bizonyítványok interoperabilitásának vázlatán 9 .

Az eddig elvégzett technikai munka alapján a Bizottság egy, az EU egészét lefedő keretrendszer létrehozását javasolja a „digitális zöldigazolvány” részét képező oltási bizonyítványok kiadására, ellenőrzésére és elfogadására. Ugyanakkor ennek a keretrendszernek ki kell terjednie a Covid19-világjárvány során kiadott egyéb igazolásokra is, nevezetesen a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására irányuló teszt negatív eredményét igazoló dokumentumokra, valamint az azt igazoló dokumentumokra, hogy az érintett személy meggyógyult a SARS-CoV-2 fertőzésből. Ez lehetővé teszi, hogy egy ilyen, a szabad mozgást megkönnyítő interoperábilis keret előnyeit a beoltatlan személyek, illetve azok a személyek is élvezhessék, akik még nem kaptak lehetőséget a védőoltás beadatására. Például, bár a gyermekek egyelőre nem kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást, lehetővé kell tenni számukra, hogy tesztelési vagy gyógyultsági igazolást kapjanak, amely a nevükben szüleik részére is kiállítható.

Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy a „digitális zöldigazolványba” foglalt igazolások célja a szabad mozgás gyakorlásának megkönnyítése. A „digitális zöldigazolvány”, különösen az oltási bizonyítvány birtoklása nem lehet előfeltétele a szabad mozgás gyakorlásának. Azok a személyek, akiket nem oltanak be, például egészségügyi okból, mivel nem tagjai annak a célcsoportnak, amelynek az oltóanyagot jelenleg ajánlják – így a gyermekek –, vagy mert még nem volt lehetőségük beadatni a védőoltást vagy nem kívánják beoltatni magukat, továbbra is képesek kell, hogy legyenek a szabad mozgáshoz való alapvető jogukat gyakorolni, ha szükséges, olyan korlátozások mellett, mint a kötelező tesztelés és a karantén/önkéntes karantén. A jelen rendeletet különösen nem lehet úgy értelmezni, mint amely a védőoltás beadatására való kötelezettséget vagy jogot állapít meg.

A tagállamok által kifejlesztett különböző technikai megoldások közötti interoperabilitás biztosítása érdekében – néhány tagállam már megkezdte az utazók bizonyos korlátozások alóli mentesítését célzó oltási igazolások elfogadását – egységes feltételekre van szükség a Covid19 elleni beoltottságot, a tesztelést és a gyógyultságot tanúsító igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozóan.

A létrehozandó „digitális zöldigazolvány” keretnek meg kell határoznia a Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványok formátumát és tartalmát. A Bizottság azt is javasolja, hogy a „digitális zöldigazolvány” kerete biztosítsa, hogy ezek az igazolványok interoperábilis formátumban legyenek kiállíthatók, és megbízhatóan ellenőrizhetők legyenek, amikor a jogosult más tagállamokban mutatja be azokat, megkönnyítve ezáltal a szabad mozgást az EU-n belül.

Az igazolványok csak a szükséges mértékben tartalmazhatnak személyes adatokat. Mivel a személyes adatok érzékeny orvosi adatokat tartalmaznak, biztosítani kell az adatvédelem nagyon magas szintjét, és be kell tartani az adatminimalizálás elveit. A „digitális zöldigazolvány” keretében uniós szintű adatbázis létrehozása és vezetése nem követelhető meg, ehelyett ki kell alakítani a digitálisan aláírt interoperábilis igazolványok decentralizált ellenőrzésének lehetőségét.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat kiegészíti és továbbfejleszti a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás vonatkozásában elfogadott egyéb szakpolitikai kezdeményezéseket, például a 2020/1475 és 2021/119 tanácsi ajánlást. A 2020/1475 tanácsi ajánlás ismerteti azokat az általános elveket, amelyek alapján a tagállamoknak össze kell hangolniuk fellépéseiket, amikor a Covid19-világjárvány miatt a közegészség védelmét szolgáló intézkedéseket fogadnak el és alkalmaznak.

A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 meghatározza az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának (ideiglenes és állandó jelleggel történő) gyakorlására vonatkozó feltételeket. A 2004/38/EK irányelv értelmében a tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból állampolgárságra tekintet nélkül korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.

A meglévő uniós jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a birtokos egészségi állapotát tanúsító igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozóan, annak ellenére sem, hogy ilyen igazolások bemutatására lehet szükség a szabad mozgáshoz való jog világjárvány idején elrendelt bizonyos korlátozásainak feloldásához. Ezért rendelkezéseket kell hozni az ilyen igazolványok interoperabilitásának és biztonságosságának garantálása érdekében.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat a Covid19-világjárványra való reagálást célzó uniós intézkedéscsomag részét képezi. A javaslat különösen az Egészségügyi Biztonsági Bizottság, és az e-egészségügyi hálózat keretében végzett korábbi technikai munkára épül.

Ezt a javaslatot kiegészíti a COM(2021)/xxx javaslat, amelynek célja annak biztosítása, hogy az e javaslatban meghatározott szabályok az e javaslat hatálya alá nem tartozó azon harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandók legyenek, akik jogszerűen tartózkodnak vagy laknak egy olyan állam területén, amelyre a javasolt rendelet vonatkozik, és akik az uniós jog értelmében jogosultak más államokba utazni.

Ez a javaslat nem érinti a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó beutazási feltételekre irányadó schengeni szabályokat. A javasolt rendelet nem értelmezhető úgy, mint amely ösztönzi vagy megkönnyíti a határellenőrzés visszaállítását; az továbbiakban is olyan végső eszköznek tekintendő intézkedés marad, amelynek alkalmazása a Schengeni határellenőrzési kódexben foglalt feltételektől függ.

Ez a javaslat figyelembe veszi a nemzetközi szinten – például az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosított intézményei, többek között az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) égisze alatt – folyamatban lévő, az oltási státusz dokumentálására szolgáló digitális technológiák használatára vonatkozó előírásoknak és iránymutatásoknak a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alapján történő kidolgozására irányuló erőfeszítéseket. A harmadik országokat ösztönözni kell a „digitális zöldigazolvány” elismerésére a nem alapvetően szükséges utazásokat érintő korlátozások feloldásakor.

Ez a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására vonatkozó hatáskörét is (az EUMSZ 168. cikke).

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdése szerint minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A 21. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy e célkitűzés megvalósuljon és e jog gyakorlását megkönnyítsék, az Unió felléphet és rendelkezéseket fogadhat el a tagállamok területén való szabad mozgás és tartózkodás jogának megkönnyítése érdekében. A rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó.

Ez a rendelet létrehozza az interoperábilis Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó közös keretet annak érdekében, hogy megkönnyítse a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását a Covid19-világjárvány idején. Ez lehetővé teszi a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok és családtagjaik számára annak igazolását, hogy megfelelnek a célállomás szerinti tagállam által az uniós joggal összhangban előírt népegészségügyi követelményeknek. A javaslat célja továbbá annak biztosítása, hogy a Covid19 terjedésének korlátozása érdekében jelenleg érvényben lévő, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat összehangolt módon lehessen feloldani, amint egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre.

•Szubszidiaritás

E javaslat célját, nevezetesen a birtokos beoltottsági, tesztelési és gyógyultsági állapotára vonatkozó biztonságos és interoperábilis igazolványok kiállításával a Covid19-világjárvány során az EU-n belüli szabad mozgás megkönnyítését, a tagállamok egymástól függetlenül nem tudják kielégítően megvalósítani, azok az EU szintjén viszont a fellépés méreteinél és hatásainál fogva jobban elérhetők. Ezért uniós szintű fellépésre van szükség.

Az uniós szintű fellépés elmaradása valószínűleg azt eredményezné, hogy a tagállamok különböző rendszereket fogadnának el, aminek következtében a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló polgárok nehézségekbe ütköznének a dokumentumaik más tagállamokban történő elfogadása tekintetében. Különösen szükséges megállapodni a kiállított igazolványok interoperabilitásának, biztonságosságának és ellenőrizhetőségének garantálása érdekében alkalmazandó technikai szabványokról.

•Arányosság

Az uniós fellépés jelentős hozzáadott értéket teremthet a fent azonosított kihívások kezelése tekintetében, és csak ezen a módon alakítható ki illetve tartható fenn egy egységes, racionalizált és elfogadott keret.

A Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványokra vonatkozó egyoldalú vagy összehangolatlan intézkedések elfogadása valószínűsíthetően a szabad mozgás következetlen és tagállamonként eltérő korlátozásaihoz vezet, ami bizonytalan helyzetet okoz az uniós polgárok számára uniós jogaik gyakorlása során.

A javaslat a személyes adatok kezelését a szükséges minimumra korlátozza azáltal, hogy csak korlátozott személyesadat-állományt foglal bele a kibocsátandó igazolásokba, és rögzíti, hogy az igazolványok ellenőrzése során szerzett adatokat nem szabad megőrizni, valamint olyan keretet hoz létre, amely nem teszi szükségessé egy központi adatbázis létrehozását és fenntartását.

A Covid19-világjárvány leküzdését követően fel kell függeszteni a javasolt rendeletnek az oltási, tesztelési vagy gyógyultsági igazolványok kiállítására valamint a bizalmi keretrendszerre vonatkozó rendelkezéseit, mivel ettől a ponttól kezdve nem indokolt megkövetelni a polgároktól, hogy a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlása során egészségügyi dokumentumokat mutassanak be. Ugyanakkor újra alkalmazni kell azokat, ha a WHO egy újabb világjárványt jelent be a SARS-CoV-2, annak egy variánsa vagy hasonló járványügyi potenciállal rendelkező fertőző betegségek miatt.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet az egyetlen olyan jogi eszköz, amely biztosítja az uniós jog közvetlen, azonnali és közös végrehajtását valamennyi tagállamban.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A javaslat figyelembe veszi a tagállamokkal különböző fórumokon rendszeres időközönként folytatott megbeszéléseket.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslat az Egészségügyi Biztonsági Bizottság és az e-egészségügyi hálózat keretében folytatott technikai megbeszélésekre, az ECDC által a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos epidemiológiai helyzetről közzétett információkra és a rendelkezésre álló releváns tudományos bizonyítékokra épül.

•Hatásvizsgálat

A sürgősségre tekintettel a Bizottság nem végzett hatásvizsgálatot.

•Alapjogok

Ez a javaslat pozitívan érinti az Európai Unió Alapjogi Chartájának (Charta) 45. cikke szerinti szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogot azáltal, hogy interoperábilis és kölcsönösen elfogadott Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványokat bocsát a polgárok rendelkezésére, amelyeket azok utazásaik során felhasználhatnak. Amennyiben a tagállamok a beoltottságot, a tesztelést vagy a gyógyultságot bizonyítani képes személyek esetében eltekintenek a szabad mozgásra vonatkozó bizonyos korlátozásoktól, az e javaslattal létrehozott igazolványok lehetővé teszik a polgárok számára, hogy éljenek e mentességekkel. Ahogy egyre több tudományos adat áll rendelkezésre különösen a SARS-CoV-2 fertőzés elleni védőoltás hatásaira vonatkozóan, az egészségügyi bizonyítványok interoperábilis keretének lehetővé kell tennie a tagállamok számára a korlátozások összehangolt módon történő feloldását.

Ez a rendelet nem értelmezhető úgy, mint amely megkönnyíti vagy ösztönzi a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások elfogadását a világjárvány során. Ehelyett harmonizált keretet kíván biztosítani a koronavírus-betegséggel kapcsolatos egészségügyi bizonyítványok elismerésére, olyan esetekben, amikor a tagállamok ilyen korlátozásokat alkalmaznak. Az EU-n belüli szabad mozgás közrendi, közbiztonsági vagy népegészségügyi okokból indokolt bármely korlátozásának szükségesnek és arányosnak kell lennie, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulnia. A szabad mozgásra vonatkozó korlátozások bevezetéséről továbbra is a tagállamok döntenek, amelyek kötelesek az uniós joggal összhangban eljárni. A tagállamok ennek megfelelően úgy is dönthetnek, hogy nem vezetnek be korlátozásokat a szabad mozgásra vonatkozóan.

Ez a javaslat személyes adatok, köztük egészségügyi adatok kezelését vonja maga után. Hatásai érinthetik az egyének alapvető jogait, különösen a Chartának a magánélet tiszteletben tartásáról szóló 7. cikke és a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikke tekintetében. Az egyének személyes adatainak kezelése, beleértve a személyes adatok gyűjtését, felhasználását és az azokhoz való hozzáférést, érinti a Charta szerinti magánélethez való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Az ezen alapvető jogokba való beavatkozást igazolni kell.

A személyes adatok védelméhez és ezen belül az adatbiztonsághoz való jog tekintetében az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 alkalmazandó. A javasolt rendelet nem irányoz elő az uniós adatvédelmi rendszertől való eltérést, és a tagállamoknak az uniós adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban egyértelmű szabályokat, feltételeket és szilárd biztosítékokat kell alkalmazniuk. A javasolt rendelet nem hoz létre európai adatbázist a Covid19 elleni oltásra, a tesztelésre vagy a gyógyultságra vonatkozóan. A javasolt rendelet alkalmazásában személyes adatokat csak a kiállított igazolványban kell feltüntetni, amelyet a hamisítással vagy a manipulálással szemben védeni kell.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság a kezdeményezés keretébe tartozó legsürgetőbb intézkedések kezdeti támogatására a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz forrásait fogja felhasználni, a Digitális Európa program jogalapját képező jogi aktus hatálybalépését követően pedig meg fogja vizsgálja, hogyan lehetne e program keretében végrehajtani a kiadások egy részét. A kezdeményezés szükségessé teheti az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben 12 meghatározott speciális eszköz vagy ilyen eszközök kombinációjának használatát. A pénzügyi kimutatást a Bizottság a javaslattal együtt nyújtja be.

Tekintettel a közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre, az előkészítő kiadások nagy részét a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében kell majd finanszírozni még mielőtt a javasolt rendelet hatályba lépne. Bármely uniós szintű támogató rendszer csak a javasolt rendelet hatálybalépését követően fog aktiválódni.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2021/0068 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 részletes szabályokat állapít meg e jog gyakorlására vonatkozóan.

(2)Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetnek nyilvánította a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) kiváltotta koronavírus-betegség (Covid19) globális elterjedését. 2020. március 11-én a WHO megállapította, hogy a Covid19 világjárványnak minősíthető.

(3)A tagállamok a vírus terjedésének korlátozása érdekében különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt az uniós polgárok azon jogára, hogy szabadon mozoghatnak és tartózkodhatnak a tagállamok területén; ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határokon át utazók karantén alá helyezésére / önkéntes karanténba vonulására vagy a SARS-CoV-2-teszteredmény bemutatására vonatkozó követelmények.

(4)A Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást 14 . Az ajánlás összehangolt megközelítést határoz meg a következő kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozóan: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy bevezetnek-e a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre. Sajátos helyzetükre tekintettel az ajánlás azt is hangsúlyozza, hogy főszabály szerint mentesíteni kell a Covid19-járvánnyal összefüggő utazási korlátozások alól az ajánlás 19. pontjában felsorolt alapvető szükségből utazókat, valamint a határ menti ingázókat, akiknek az életét az ilyen korlátozások jelentősen érintik, különös tekintettel az alapvető feladatot ellátó vagy a kritikus infrastruktúra szempontjából nélkülözhetetlen személyekre.

(5)Az (EU) 2020/1475 ajánlásban meghatározott kritériumok és küszöbértékek felhasználásával az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hetente egyszer közzéteszi a tagállamok régiónkénti bontású térképét 15 , hogy támogassa a tagállami döntéshozatalt.

(6)Amint azt az (EU) 2020/1475 ajánlás hangsúlyozza, a személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozó, a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak konkrét és korlátozott közérdeken – nevezetesen a népegészség védelmén – kell alapulniuk. Az ilyen korlátozásokat az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó elvekre. A meghozott intézkedések tehát nem terjedhetnek túl a népegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken. Ezenkívül összhangban kell lenniük azokkal az uniós intézkedésekkel, amelyek célja az áruk és alapvető szolgáltatások zökkenőmentes szabad mozgásának biztosítása az egységes piacon, beleértve az egészségügyi eszközök és személyzet zökkenőmentes szabad mozgását azokon az úgynevezett „zöld sávos” határátkelőhelyeken keresztül, amelyeket a zöld sávoknak az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások szerinti végrehajtásáról szóló bizottsági közlemény 16 említ.

(7)Nem szabad korlátozni azon személyek szabad mozgását, akik – például azért, mert védettek a SARS-CoV-2 vírussal szemben, és nem adhatják tovább azt – nem jelentenek népegészségügyi kockázatot, mivel az ilyen korlátozások nem szükségesek a kitűzött cél eléréséhez.

(8)Számos tagállam kezdeményezte vagy tervezi oltási igazolványok kibocsátását. Ahhoz azonban, hogy ezeket hatékonyan lehessen használni a határokon átnyúló helyzetekben, amikor a polgárok gyakorolják a szabad mozgáshoz való jogukat, az ilyen igazolványoknak teljes mértékben interoperábilisnak, biztonságosnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A tagállamok között közösen elfogadott megközelítésre van szükség az ilyen igazolványok tartalmára, formátumára, elveire és technikai előírásaira vonatkozóan.

(9)Az e területen hozott egyoldalú intézkedések jelentős fennakadásokat okozhatnak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásában, mivel a nemzeti hatóságok és a személyszállítási szolgáltatók, például a légitársaságok, a vasút-, az autóbusz- vagy a komptársaságok számos különböző okmányformátummal találkoznak, nemcsak az adott személy oltottsági státusza, hanem a tesztek és a Covid19-betegségből való gyógyultság tekintetében is.

(10)A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében létre kell hozni a Covid19 elleni oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok kibocsátására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó, „digitális zöldigazolvány” elnevezésű közös keretet.

(11)Ez az rendelet nem értelmezendő úgy, mint amely megkönnyíti vagy ösztönzi a világjárvány során bevezetett szabad mozgásra vagy más alapvető jogokra vonatkozó korlátozások elfogadását. Továbbra is alkalmazni kell az (EU) 2020/1475 ajánlásban említett azon kivételeket, amelyek a szabad mozgás tekintetében a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett korlátozásokra vonatkoznak. Ugyanakkor a „digitális zöldigazolvány” keret biztosítani fogja, hogy az interoperábilis igazolványok az alapvető szükségből utazók számára is elérhetők legyenek.

(12)Az ilyen interoperábilis igazolványok kibocsátására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó közös megközelítés a bizalmon alapul. A hamis Covid19-igazolványok jelentős népegészségügyi kockázatot jelenthetnek. A tagállamok hatóságai számára garantálni kell, hogy a másik tagállamban kibocsátott igazolványban szereplő információk megbízhatóak, hogy az igazolvány nem hamis, hogy az az azt bemutató személyre vonatkozik, és hogy az igazolványban szereplő információkat ellenőrző személyek csak a szükséges minimális mennyiségű információhoz férhetnek hozzá.

(13)A hamis Covid19-igazolványok valós kockázatot jelentenek. 2021. február 1-jén az Europol előzetes figyelmeztető értesítést adott ki a hamis negatív Covid19-tesztigazolványok tiltott értékesítéséről 17 . Tekintettel a rendelkezésre álló és könnyen hozzáférhető technológiai eszközökre, például a nagy felbontású nyomtatókra és a különböző grafikus szerkesztői szoftverekre, a csalók kiváló minőségű hamis vagy meghamisított igazolványokat tudnak előállítani. Több esetben került sor csalárd tesztelési igazolványok szervezett hamisítócsoportok és haszonleső egyéni csalók által történő tiltott offline és online értékesítésére.

(14)Az interoperabilitás és az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a tagállamoknak digitális és/vagy papíralapú formátumban kell kibocsátaniuk a digitális zöldigazolványt alkotó igazolványokat. Ez lehetővé teszi a leendő birtokos számára, hogy megigényelje és megkapja az igazolvány nyomtatott példányát, vagy hogy mobil eszközön tárolja és jelenítse meg a igazolványt. Az igazolványoknak interoperábilis, digitálisan olvasható vonalkódot kell tartalmazniuk, amely tartalmazza az igazolvánnyal kapcsolatos releváns adatokat. A tagállamoknak elektronikus bélyegzővel vagy hasonló módon garantálniuk kell az igazolványok hitelességét, érvényességét és sértetlenségét. Az igazolványon szereplő információkat ember által olvasható formátumban is fel kell tüntetni, akár nyomtatott formában, akár formázás nélküli szövegként megjelenítve. Az okmányok elrendezésének könnyen érthetőnek kell lennie, és biztosítania kell az egyszerűséget és a felhasználóbarát jelleget. A szabad mozgás akadályozásának elkerülése érdekében az igazolványokat térítésmentesen kell kiállítani, és a polgárok számára biztosítani kell a jogot azok megszerzésére. A tagállamoknak automatikusan vagy kérésre ki kell bocsátaniuk a digitális zöldigazolványt alkotó igazolványokat, biztosítva, hogy azok könnyen beszerezhetők legyenek, és szükség esetén meg kell adniuk az ahhoz szükséges támogatást, hogy valamennyi polgár egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen.

(15)A digitális zöldigazolványt alkotó igazolványok biztonsága, hitelessége, sértetlensége és érvényessége, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy valamennyi tagállamban elfogadják azokat. Ezért létre kell hozni egy olyan bizalmi keretrendszert, amely meghatározza az igazolványok megbízható és biztonságos kibocsátásához és ellenőrzéséhez szükséges szabályokat és infrastruktúrát. A bizalmi keretrendszer alapját a 2011/24/EU irányelv 18 14. cikke alapján létrehozott e-egészségügyi hálózat által 2021. március 12-én elfogadott, az egészségügyi igazolások interoperabilitására vonatkozó dokumentumnak 19 kell képeznie.

(16)E rendelet értelmében a digitális zöldigazolványt alkotó igazolványokat a 2004/38/EK irányelv 3. cikkében említett kedvezményezettek, azaz az uniós polgárok és családtagjaik számára – állampolgárságuktól függetlenül – az oltás vagy a teszt helye szerinti tagállamnak, illetve a gyógyult személy tartózkodási helye szerinti tagállamnak kell kibocsátania. Az igazolványokat adott esetben a beoltott, tesztelt vagy gyógyult személy, például a cselekvőképtelen személy nevében kell kibocsátani, vagy gyermekeik nevében a szülők számára. Az igazolványok tekintetében nem követelhető meg felülhitelesítés vagy más hasonló alakiság.

(17)A digitális zöldigazolványok elemeit képező igazolványokat Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán/Szentszék állampolgárai vagy lakosai számára is ki lehet állítani, különösen ha valamely tagállamban oltják be őket.

(18)Figyelembe kell venni, hogy az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről egyes harmadik országok között a személyek szabad mozgásáról kötött megállapodások rendelkeznek a szabad mozgás népegészségügyi okokból történő korlátozásának lehetőségéről. Amennyiben egy ilyen megállapodás nem tartalmaz az európai uniós jogi aktusok beépítésére vonatkozó mechanizmust, az ilyen megállapodások kedvezményezettjei részére kiállított igazolványokat az e rendeletben megállapított feltételek szerint el kell fogadni. Ezt a Bizottság által elfogadandó végrehajtási jogi aktustól kell függővé tenni, amely megállapítja, hogy az adott harmadik ország e rendelettel összhangban állít ki igazolványokat, és hivatalos biztosítékokat nyújtott arra vonatkozóan, hogy elfogadja a tagállamok által kibocsátott igazolványokat.

(19)Az (EU) 2021/XXXX rendelet alkalmazandó azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik nem tartoznak e rendelet hatálya alá, és akik jogszerűen tartózkodnak az említett rendelet hatálya alá tartozó valamely állam területén, és akik az uniós joggal összhangban jogosultak más államokba utazni.

(20)Az e rendelet céljából létrehozandó keretrendszernek a különösen a WHO bevonásával megvalósuló globális kezdeményezésekkel való összhang biztosítására kell törekednie. Ennek lehetőség szerint magában kell foglalnia a globális szinten létrehozott technológiai rendszerek és az e rendelet céljából létrehozott rendszerek közötti interoperabilitást az Unión belüli szabad mozgás megkönnyítése érdekében, többek között nyilvános kulcsú infrastruktúrában való részvétel vagy nyilvános kulcsok kétoldalú cseréje révén. A harmadik országok által beoltott uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának megkönnyítése érdekében e rendeletnek elő kell írnia a harmadik országok által az uniós polgárok és családtagjaik részére kibocsátott igazolványok elfogadását, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy ezeket az igazolványokat az e rendelet alapján megállapítottakkal egyenértékű szabványoknak megfelelően bocsátották ki.

(21)A szabad mozgás megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány idején jelenleg érvényben lévő korlátozásait a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján összehangolt módon fel lehessen oldani, interoperábilis oltási igazolványt kell létrehozni. Az oltási igazolványnak annak igazolására kell szolgálnia, hogy birtokosa valamely tagállamban Covid19-védőoltást kapott. Az igazolvány csak a birtokos egyértelmű azonosításához szükséges információkat, valamint a Covid19-oltóanyag megnevezését, az oltás számát, dátumát és helyét tartalmazhatja. A tagállamoknak azon személyek számára kell kibocsátaniuk az oltási igazolványokat, akiket a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 értelmében forgalombahozatali engedéllyel rendelkező vakcinával, a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21 értelmében forgalombahozatali engedéllyel rendelkező vakcinával vagy a 2001/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenesen engedélyezett vakcinával oltottak be.

(22)Azoknak a személyeknek, akiket e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt – többek között klinikai vizsgálat részeként – oltottak be, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy beszerezzék az e rendeletnek megfelelő Covid19 oltási igazolványt. Ugyanakkor a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy oltási igazolásokat más formátumban is kiállíthassák más célokra, különösen orvosi célokra.

(23)A tagállamoknak továbbá azon uniós polgárok és családtagjaik számára is ki kell bocsátaniuk az oltási igazolványokat, akiket harmadik országban oltottak be, és erre vonatkozóan megbízható bizonyítékot szolgáltatnak.

(24)2021. január 27-én az e-egészségügyi hálózat iránymutatást fogadott el az orvosi célú oltások igazolásáról, amelyet 2021. március 12-én aktualizált 22 . Az e rendelet alkalmazásában elfogadott technikai előírásoknak és különösen az alkalmazandó kódszabványoknak erre az iránymutatásra kell támaszkodniuk.

(25)Több tagállam már most is mentesíti a beoltott személyeket az Unión belüli szabad mozgás bizonyos korlátozásai alól. Amennyiben a tagállamok elfogadnak oltási igazolásokat abból a célból, hogy eltekintsenek az uniós joggal összhangban a szabad mozgás tekintetében a Covid19 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett korlátozásoktól, például a karantén alá helyezéstől / önkéntes karanténra való kötelezéstől vagy SARS-CoV-2 teszt kötelező elvégzésétől, ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes oltási igazolványokat is. Az elfogadásnak azonos feltételek mellett kell történnie, ami például azt jelenti, hogy ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a beadott vakcina egyetlen adagja elegendő, akkor hasonlóan kell eljárnia az ugyanazon vakcina egyetlen adagját feltüntető oltási igazolvány birtokosai tekintetében is. Népegészségügyi okokból ezt a kötelezettséget azokra a személyekre kell korlátozni, akik a 726/2004/EK rendelet szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagokat kaptak. Ez nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy olyan egyéb Covid19-oltóanyagra vonatkozó érvényes oltási igazolványokat is elfogadjanak, amely esetében valamely tagállam illetékes hatósága a 2001/83/EK irányelv alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki, amelynek forgalmazását a 2001/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenesen engedélyezték, vagy amely a WHO-nak a sürgősségi felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szerepel.

(26)Meg kell akadályozni az olyan személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést, akiket például orvosi okok miatt nem oltanak be, mert nem tagjai annak a célcsoportnak, amelyre az oltóanyagot jelenleg ajánlják, akik még nem kaptak lehetőséget az oltásra, vagy akik úgy döntöttek, hogy nem oltatják be magukat. Ezért az oltási igazolvány vagy egy konkrét oltóanyagot feltüntető oltási igazolvány birtoklása nem lehet előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, különösen akkor, ha az adott személy más módon képes bizonyítani a törvényes népegészségügyi követelményeknek való megfelelést, továbbá nem lehet előfeltétele a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások, például légijáratok, vonatok, távolsági buszok vagy kompok igénybevételének.

(27)Számos tagállam kötelezte arra a területére utazó személyeket, hogy érkezésük előtt vagy után végezzenek a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztet. A Covid19-világjárvány kezdetén a tagállamok jellemzően a reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) tesztre, azaz egy nukleinsav-amplifikációs tesztre (NAAT) támaszkodtak a betegség kimutatásában, amelyet a WHO és az ECDC az esetek és a kapcsolatok tesztelése tekintetében a legmegbízhatóbb módszernek tart 23 . A világjárvány terjedésével az európai piacon egyre szélesebb körben elérhetővé váltak a gyorsabb és olcsóbb tesztek új generációját jelentő úgynevezett antigén gyorstesztek, amelyek képesek a vírusfehérjék (antigének) jelenlétének észlelésére, és így a meglévő fertőzés kimutatására. 2020. november 18-án a Bizottság elfogadta az (EU) 2020/1743 ajánlást 24 a SARS-CoV-2 fertőzés diagnosztizálására szolgáló antigén gyorstesztek alkalmazásáról.

(28)A Tanács 2021. január 22-én elfogadta az antigén gyorstesztek alkalmazására és validálására, valamint a Covid19-tesztek eredményének az Unióban történő kölcsönös elismerésére vonatkozó közös keretről szóló 2021/C 24/01 tanácsi ajánlást 25 , amely előírja a Covid19 antigén gyorstesztek közös jegyzékének összeállítását. Ennek alapján az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 2021. február 18-án megállapodott a Covid19 antigén gyorstesztjeinek közös jegyzékéről, azaz azon antigén gyorstesztekről, amelyek eredményeit a tagállamok kölcsönösen elismerik, valamint a Covid19-teszteredmény-igazolásokban feltüntetendő közös, szabványosított adatkészletről 26 .

(29)E közös erőfeszítések ellenére a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok és családtagjaik még mindig problémákkal szembesülnek, amikor az egyik tagállamban egy másik tagállamban kapott teszteredményt próbálnak felhasználni. E problémák gyakran az igazolás nyelvével vagy a bemutatott dokumentum hitelességébe vetett bizalom hiányával kapcsolatosak.

(30)Másik tagállamban kiállított, a szabad mozgás gyakorlása céljából bemutatott teszteredmény-igazolások elfogadásának javítása érdekében interoperábilis tesztigazolványt kell létrehozni, amely tartalmazza a birtokosa egyértelmű azonosításához szükséges információkat, valamint a SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó vizsgálat típusát, dátumát és eredményét. A teszteredmények megbízhatóságának biztosítása érdekében e rendelet alapján csak a 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás szerint összeállított jegyzékben szereplő NAAT tesztek és antigén gyorstesztek eredményeinek vonatkozásában bocsátható ki tesztigazolvány. Az e rendelet alkalmazásában elfogadott technikai előírások alapját az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által a 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás alapján elfogadott, a Covid19-teszteredmény-igazolásokban feltüntetendő közös szabványosított adatkészletnek, különösen az alkalmazandó kódszabványoknak kell képezniük.

(31)Azon tagállamoknak, amelyek a Covid19 terjedésének korlátozása érdekében a szabad mozgásra vonatkozóan bevezetett korlátozásokkal összefüggésben előírják a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására irányuló teszt igazolását, el kell fogadniuk az e rendeletnek megfelelően a tagállamok által kiadott tesztigazolványokat.

(32)A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a Covid19-betegségből felgyógyult személyek a tünetek megjelenése után egy bizonyos ideig még pozitív SARS-CoV-2 teszteredményt mutathatnak 27 . Amennyiben az ilyen személyeknek a szabad mozgás gyakorlása érdekében tesztet kell végezniük, ennek esetleges pozitív eredménye annak ellenére megakadályozhatja őket abban, hogy utazzanak, hogy már nem fertőzőek. A szabad mozgás megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány idején jelenleg érvényben lévő korlátozásait összehangolt módon, a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján fel lehessen oldani, interoperábilis gyógyultsági igazolványt kell létrehozni, amely tartalmazza az érintett személy egyértelmű azonosításához szükséges információkat és a SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó korábbi pozitív teszt dátumát. A gyógyultsági igazolvány legkorábban az első pozitív vizsgálatot követő tizenegyedik naptól lehet kiállítani, és az legfeljebb 180 napig lehet érvényes. Az ECDC szerint a legújabb bizonyítékok azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy a tünetek megjelenésétől számított tíz és húsz nap között a SARS-CoV-2 életképes volt, a meggyőző epidemiológiai vizsgálatok nem mutatták ki a betegség továbbterjedését a tizedik nap után. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen időszak hosszát az Egészségügyi Biztonsági Bizottság vagy a gyógyulást követően szerzett immunitás időtartamára vonatkozó bizonyítékokat alaposan tanulmányozó ECDC iránymutatása alapján megváltoztassa.

(33)Több tagállam már most is mentesíti a gyógyult személyeket az Unión belüli szabad mozgás bizonyos korlátozásai alól. Amennyiben a tagállamok elfogadnak gyógyultsági igazolványt abból a célból, hogy eltekintsenek az uniós joggal összhangban a szabad mozgás tekintetében a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett korlátozásoktól, például a karantén alá helyezéstől / önkéntes karanténra való kötelezéstől vagy SARS-CoV-2 teszt kötelező elvégzésétől, ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes gyógyultsági igazolványokat is. Az e-egészségügyi hálózat az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal együttműködve jelenleg dolgozza ki a gyógyultsági igazolványokra és a kapcsolódó adatkészletekre vonatkozó iránymutatást.

(34)A közös álláspont gyors elérése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 28 17. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást az e rendelettel összhangban létrehozott igazolványokban dokumentált egészségügyi események hatásaira vonatkozó, rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokról, beleértve a Covid19-oltóanyagok által biztosított immunitás hatékonyságát és időtartamát, azt, hogy a vakcinák megelőzik-e a tünetmentes fertőzést és a vírusátadást, valamint azt, hogy a SARS-CoV-2 új variánsai milyen hatást gyakorolnak a már beoltott vagy fertőzött személyekre.

(35)Az e rendelet által létrehozott igazolványokkal kapcsolatos bizalmi keretrendszer végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 29 megfelelően kell gyakorolni.

(36)A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az interoperábilis igazolványok létrehozásához szükséges technikai előírásokkal kapcsolatos, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okból szükséges, vagy ha új tudományos bizonyítékok válnak elérhetővé.

(37)Az e rendelet végrehajtása során megvalósított személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 alkalmazandó. Ez a rendelet jogalapot teremt az e rendeletben előírt interoperábilis igazolványok kibocsátásához és ellenőrzéséhez szükséges személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 9. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti kezeléséhez. Nem szabályozza az oltási, tesztelési vagy gyógyulási események dokumentálásához kapcsolódó személyes adatok más célból, például a farmakovigilancia vagy az egyénekre vonatkozó személyes egészségügyi nyilvántartások vezetése céljából történő kezelését. Az egyéb célokból történő adatkezelés jogalapját a nemzeti jogban kell meghatározni, amelynek összhangban kell állnia az uniós adatvédelmi jogszabályokkal.

(38)A személyes adatokra vonatkozó adattakarékosság elvével összhangban az igazolványok csak azokat a személyes adatokat tartalmazhatják, amelyek a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez szükségesek. A igazolványokban feltüntetendő konkrét személyesadat-kategóriákat és adatmezőket ebben a rendeletben kell meghatározni.

(39)E rendelet alkalmazásában személyes adatok kizárólag a birtokos oltási, tesztelési vagy gyógyultsági státuszának megerősítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges információk megszerzése céljából továbbíthatók/cserélhetők határokon átnyúlóan. Ennek különösen az igazolvány hitelességének ellenőrzését kell lehetővé tennie.

(40)Ez a rendelet nem teremt jogalapot arra, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy a nemzeti jog által a Covid19-világjárvány idején bizonyos népegészségügyi intézkedések végrehajtására kötelezett, határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatók megőrizzék az igazolványban szereplő, birtokukba került személyes adatokat.

(41)A koordináció biztosítása érdekében a tagállamokat és a Bizottságot tájékoztatni kell arról, ha egy tagállam előírja az igazolványok birtokosainak, hogy a területükre való belépést követően karanténba / önkéntes karanténba vonuljanak, vagy SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására szolgáló tesztet végezzenek, vagy ha megtagadja az ilyen személyek beléptetését.

(42)Az (EU) 2020/1475 ajánlás értelmében a személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozóan a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett minden korlátozást fel kell oldani, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi. Ez vonatkozik azon kötelezettségekre is, hogy olyan okmányokat – például az e rendelet hatálya alá tartozó igazolványokat – kell bemutatni, amelyek eltérnek az uniós jog, különösen a 2004/38/EK irányelv által előírtaktól. Ezért amint a WHO főigazgatója a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban bejelentette a SARS-CoV-2 által okozott nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnését, fel kell függeszteni a rendeletnek a „digitális zöldigazolvány” keretre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek az interoperábilis Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványok kiállítását, ellenőrzését és elfogadását szabályozzák. Ugyanakkor újra alkalmazni kell azokat, ha a WHO főigazgatója egy újabb nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent be a SARS-CoV-2, annak egy variánsa vagy hasonló járványügyi potenciállal rendelkező fertőző betegségek miatt. Ebben az esetben az érintett rendelkezések alkalmazását ismét fel kell függeszteni, amint a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet véget ér.

(43)Egy évvel azt követően, hogy a WHO főigazgatója a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban bejelentette a SARS-CoV-2 által okozott nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnését, a Bizottságnak jelentést kell közzétennie az e rendelet alkalmazásából levont tanulságokról, többek között annak a szabad mozgás megkönnyítésére és az adatvédelemre gyakorolt hatásáról.

(44)A járványügyi helyzet és a Covid19-világjárvány megfékezésében elért eredmények figyelembevétele, valamint a nemzetközi szabványokkal való interoperabilitás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egyes cikkei, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó igazolványokban feltüntetendő személyes adatok jegyzékére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 31 megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(45)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a birtokos oltottsági, tesztelési és gyógyultsági státuszára vonatkozó interoperábilis igazolványok létrehozásával a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgás megkönnyítését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásainak meghatározása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Alapjogi Chartában (a továbbiakban: a Charta) elismert és a Szerződésekben rögzített elveket, így a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a törvény előtti egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a szabad mozgáshoz való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendelet alkalmazásakor a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta rendelkezéseit.

(47)Az (EU) 2018/1725 rendelet 32 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az interoperábilis Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványok (a továbbiakban: digitális zöldigazolvány) kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó keretet annak érdekében, hogy megkönnyítse a birtokosok számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását a Covid19-világjárvány idején.

A rendelet jogalapot biztosít az ezen igazolványok kiállításához szükséges személyes adatok kezelésére, valamint az ezen igazolványok hitelességének és érvényességének megerősítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges információk feldolgozására.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„birtokos”: azon uniós polgár vagy családtagja, aki számára e rendelettel összhangban oltottsági, tesztelési és/vagy gyógyultsági státuszára vonatkozó információkat tartalmazó interoperábilis igazolványt állítottak ki;

2.„digitális zöldigazolvány”: a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben kiállított, a birtokos oltottsági, tesztelési és/vagy gyógyultsági státuszára vonatkozó információkat tartalmazó interoperábilis igazolvány;

3.„Covid19-oltóanyag”: a Covid19 megelőzése érdekében aktív immunizálásra javallt immunológiai gyógyszer;

4.„NAAT-teszt”: a SARS-CoV-2 ribonukleinsav (RNS) jelenlétének kimutatására használt molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT), például reverz transzkripciós polimeráz láncreakciós (RT-PCR), hurokközvetített izotermikus amplifikációs (LAMP) és transzkripcióközvetített amplifikációs (TMA) technikák;

5.„antigén gyorsteszt”: olyan tesztelési módszer, amely vírusfehérjék (antigének) kimutatásán alapul, laterális immunpróba alkalmazásával, amely 30 percnél rövidebb idő alatt ad eredményt;

6.„interoperabilitás”: valamely tagállam ellenőrzési rendszereinek képessége egy másik tagállam által kódolt adatok használatára;

7.„vonalkód”: adatok vizuális, géppel olvasható formátumban történő tárolására és megjelenítésére szolgáló módszer;

8.„elektronikus bélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák ez utóbbi adatok eredetét és sértetlenségét;

9.„egyedi igazolvány-azonosító”: az e rendelettel összhangban kiállított mindegyik igazolványhoz egységes szerkezet szerint hozzárendelt egyedi azonosító;

10.„bizalmi keretrendszer”: az igazolványok megbízható és biztonságos kiállítását és ellenőrzését szabályozó és lehetővé tévő szabályok, politikák, előírások, protokollok, adatformátumok és digitális infrastruktúrák, amelyek az igazolványok hitelességének, érvényességének és sértetlenségének megerősítése révén – többek között elektronikus bélyegzők esetleges alkalmazásával – garantálják az igazolványok megbízhatóságát.

3. cikk
Digitális zöldigazolvány

(1)Az interoperábilis digitális zöldigazolvány lehetővé teszi a következő igazolványok bármelyikének kiállítását, határokon átnyúló ellenőrzését és elfogadását:

a)azt tanúsító igazolvány, hogy a birtokos az igazolványt kiállító tagállamban Covid19-oltóanyagot kapott (a továbbiakban: oltási igazolvány);

b)a birtokos NAAT-tesztjének vagy 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás 33 alapján létrehozott, a Covid19 antigén gyorstesztek közös és frissített jegyzékében felsorolt antigén gyorstesztjének eredményét és dátumát tartalmazó igazolvány (a továbbiakban: tesztigazolvány);

c)azt tanúsító igazolvány, hogy a birtokos pozitív NAAT-tesztjét vagy 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás alapján létrehozott, a Covid19 antigén gyorstesztek közös és frissített jegyzékében felsorolt pozitív antigén gyorstesztjét követően felgyógyult a SARS-CoV-2 fertőzésből (a továbbiakban: gyógyultsági igazolvány).

(2)A tagállamok az (1) bekezdésben említett igazolványokat digitális és/vagy papíralapú formátumba állítják ki. A tagállamok által kiállított igazolványok interoperábilis vonalkódot tartalmaznak, amely lehetővé teszi az igazolvány hitelességének, érvényességének és sértetlenségének ellenőrzését. A vonalkód megfelel a 8. cikknek megfelelően megállapított technikai előírásoknak. Az igazolványokban szereplő információkat legalább a kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein és angolul, ember által olvasható formátumban is fel kell tüntetni.

(3)Az (1) bekezdésben említett igazolványok kiállítása térítésmentes. A birtokos jogosult új igazolvány kiállítását kérni, ha az igazolványban szereplő személyes adatok nem vagy már nem pontosak, illetve nem naprakészek, vagy ha az igazolvány már nem áll a birtokos rendelkezésére.

(4)Az (1) bekezdésben említett igazolványok kiállítása nem érinti az oltási, tesztelési vagy gyógyultsági státuszt igazoló olyan egyéb dokumentumok érvényességét, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt, vagy más – különösen egészségügyi – céllal állítottak ki.

(5)Ha a Bizottság a második albekezdés szerinti végrehajtási jogi aktust fogadott el, akkor az 5. cikk (5) bekezdésében említett feltételek mellett el kell fogadni az azon harmadik országok által e rendeletnek megfelelően kiállított igazolványokat is, amelyekkel az Európai Unió és tagállamai a személyek szabad mozgásáról szóló olyan megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a szerződő felek népegészségügyi okokból megkülönböztetésmentes módon e szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat fogadhatnak el, és amely nem tartalmaz európai uniós jogi aktusok beépítésére vonatkozó mechanizmust.

A Bizottság értékeli, hogy az adott harmadik ország e rendeletnek megfelelően állít-e ki igazolványokat, és hivatalos biztosítékokat nyújtott-e arra nézve, hogy elfogadja a tagállamok által kibocsátott igazolványokat. Amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 13. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

(6)A Bizottság felkérheti az 1082/2013/EU határozat 17. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást az (1) bekezdésben említett igazolványokban dokumentált egészségügyi események hatásairól rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokról.

4. cikk
A digitális zöldigazolvány bizalmi keretrendszere

(1)A Bizottság és a tagállamok olyan digitális infrastruktúrát hoznak létre és tartanak fenn, amely lehetővé teszi a 3. cikkben említett igazolványok biztonságos kiállítását és ellenőrzését.

(2)A bizalmi keretrendszer lehetőség szerint biztosítja a nemzetközi szinten létrehozott technológiai rendszerekkel való interoperabilitást.

(3)Ha a Bizottság a második albekezdés szerinti végrehajtási jogi aktust fogadott el, a harmadik országok által az uniós polgárok és családtagjaik részére kiállított, az e rendelet alapján létrehozott bizalmi keretrendszerrel interoperábilis nemzetközi szabványnak és technológiai rendszernek megfelelő, valamint az igazolvány hitelességének, érvényességének és sértetlenségének ellenőrzését lehetővé tévő, és a mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó igazolványokat a tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított igazolványokkal azonos módon kell kezelni abból a célból, hogy megkönnyítsék birtokosaik számára az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását. Ezen albekezdés alkalmazásában a harmadik országok által kiállított oltási igazolványok tagállamok általi elfogadására az 5. cikk (5) bekezdésében említett feltételek mellett kerül sor.

A Bizottság értékeli, hogy a harmadik ország által kiállított igazolványok megfelelnek-e az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 13. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

5. cikk
Oltási igazolvány

(1)Minden tagállam automatikusan vagy az adott személy kérésére a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett oltási igazolványt állít ki azon személyek számára, akiknek Covid19-oltóanyagot adtak be.

(2)Az oltási igazolvány a személyes adatok következő kategóriáit tartalmazza:

a)a birtokos személyazonosságának megállapítására szolgáló adatok;

b)a beadott oltóanyagra vonatkozó információk;

c)az igazolvány metaadatai, például az igazolvány kiállítója vagy az egyedi igazolvány-azonosító.

A személyes adatokat a melléklet 1. pontjában meghatározott konkrét adatmezőknek megfelelően kell feltüntetni az oltási igazolványban.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e bekezdésben említett személyesadat-kategóriákat tartalmazó adatmezők kiegészítése, módosítása vagy törlése révén módosítsa a melléklet 1. pontját.

(3)Az oltási igazolványt a 3. cikk (2) bekezdésében előírt biztonságos és interoperábilis formátumban kell kiállítani, és abban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az oltási sorozat lezárult-e vagy sem.

(4)Amennyiben új tudományos bizonyíték felmerülése esetén, vagy a nemzetközi szabványokkal és technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása érdekében azt rendkívül sürgető okok indokolják, a 12. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(5)Ha a tagállamok a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében az uniós joggal összhangban bevezetett, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások feloldását oltási igazoláshoz kötik, ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított, a 726/2004/EK rendelet szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagokra vonatkozó érvényes oltási igazolványokat is.

A tagállamok ugyanezen célból elfogadhatnak más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes oltási igazolványokat: olyan Covid19-oltóanyagra vonatkozóan, amelyre valamely tagállam illetékes hatósága a 2001/83/EK irányelv alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki, olyan Covid19-oltóanyagra vonatkozóan, amelynek forgalmazását a 2001/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenesen engedélyezték, vagy olyan Covid19-oltóanyagra vonatkozóan, amely szerepel a WHO-nak a veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján

(6)Ha uniós polgárt vagy uniós polgár családtagját valamely harmadik országban oltottak be az e cikk (5) bekezdésében említett típusú Covid19-oltóanyagok valamelyikével, és a tagállami hatóságok az összes szükséges információt – ideértve az oltás beadásának megbízható igazolását is – megkapták, az érintett személy számára kiállítják a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett oltási igazolványt.

6. cikk
Tesztigazolvány

(1)Minden tagállam automatikusan vagy az adott személy kérésére a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tesztigazolványt állít ki azon személyek számára, akik esetében Covid19-tesztet végeztek.

(2)A tesztigazolvány a személyes adatok következő kategóriáit tartalmazza:

a)a birtokos személyazonosságának megállapítására szolgáló adatok;

b)az elvégzett tesztre vonatkozó információk;

c)az igazolvány metaadatai, például az igazolvány kiállítója vagy az egyedi igazolvány-azonosító.

A személyes adatokat a melléklet 2. pontjában meghatározott konkrét adatmezőknek megfelelően kell feltüntetni a tesztigazolványban.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e bekezdésben említett személyesadat-kategóriákat tartalmazó adatmezők kiegészítése, módosítása vagy törlése révén módosítsa a melléklet 2. pontját.

(3)A tesztigazolványt a 3. cikk (2) bekezdésében előírt biztonságos és interoperábilis formátumban kell kiállítani.

(4)Amennyiben új tudományos bizonyíték felmerülése esetén, vagy a nemzetközi szabványokkal és technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása érdekében azt rendkívül sürgető okok indokolják, a 12. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(5)Ha a tagállamok a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében az uniós joggal összhangban bevezetett, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások részeként a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására szolgáló teszt elvégzésének igazolását írják elő, elfogadják a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes tesztigazolványokat is.

7. cikk
Gyógyultsági igazolvány

(1)A tagállamok a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett gyógyultsági igazolványokat kérelemre legkorában az azt követő tizenegyedik nap letelte után állíthatják ki, hogy az adott személy megkapta a SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó első pozitív teszteredményét.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak –a 3. cikk (6) bekezdése szerint vagy az ECDC által felülvizsgált tudományos bizonyítékokra vonatkozóan az Egészségügyi Biztonsági Bizottságtól kapott iránymutatás alapján történő – módosítása céljából, hogy hányadik naptól állítható ki gyógyultsági igazolvány.

(2)A gyógyultsági igazolvány a személyes adatok következő kategóriáit tartalmazza:

a)a birtokos személyazonosságának megállapítására szolgáló adatok;

b)a korábbi SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó információk;

c)az igazolvány metaadatai, például az igazolvány kiállítója vagy az egyedi igazolvány-azonosító.

A személyes adatokat a melléklet 3. pontjában meghatározott konkrét adatmezőknek megfelelően kell feltüntetni a gyógyultsági igazolványban.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e bekezdésben említett személyesadat-kategóriákat tartalmazó adatmezők kiegészítése, módosítása vagy törlése révén módosítsa a melléklet 3. pontját.

(3)A tesztigazolványt a 3. cikk (2) bekezdésében előírt biztonságos és interoperábilis formátumban kell kiállítani.

(4)Amennyiben új tudományos bizonyíték felmerülése esetén, vagy a nemzetközi szabványokkal és technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása érdekében azt rendkívül sürgető okok indokolják, a 12. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(5)Ha a tagállamok a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében az uniós joggal összhangban bevezetett, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások feloldását a SARS-CoV-2 fertőzésből való gyógyultságra vonatkozó igazoláshoz kötik, ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított, érvényes gyógyultsági igazolványokat is.

8. cikk
Technikai előírások

Az e rendelettel létrehozott bizalmi keretrendszer egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek a következőkre vonatkozó technikai előírásokat és szabályokat tartalmazzák:

a)a 3. cikkben említett igazolványok biztonságos kiállítása és ellenőrzése;

b)a személyes adatok biztonságának szavatolása, figyelembe véve az adatok jellegét;

c)a 3. cikkben említett igazolványok kitöltése, beleértve a kódrendszert és minden más lényeges elemet;

d)az egyedi igazolvány-azonosító közös szerkezetének meghatározása;

e)érvényes, biztonságos és interoperábilis vonalkód kibocsátása;

f)a nemzetközi szabványokkal és/vagy technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása;

g)a felelősségi körök megosztása az adatkezelők között és az adatfeldolgozók tekintetében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Különösen a bizalmi keretrendszer időben történő végrehajtásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgető okok fennállása esetén a Bizottság a 13. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

9. cikk
A személyes adatok védelme

(1)Az e rendeletnek megfelelően kiállított igazolványokban szereplő személyes adatokat az információkhoz a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében történő hozzáférés és azok ellenőrzése céljából kell kezelni.

(2)A 3. cikkben említett igazolványokban szereplő személyes adatokat a célállomás szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy a nemzeti jogszabályok által a Covid19-világjárvány idején bizonyos népegészségügyi intézkedések végrehajtására kötelezett, határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatók használják fel a birtokos oltottsági, tesztelési vagy gyógyultsági státuszának ellenőrzésére. E célból a személyes adatokat a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni. Nem őrizhetők meg azok a személyes adatok, amelyekhez e bekezdés alapján fértek hozzá.

(3)A 3. cikkben említett igazolványok kiállítása céljából – beleértve az új igazolványok kiállítását is – kezelt személyes adatok nem őrizhetők meg az e célhoz szükségesnél hosszabb ideig, megőrzési idejük azonban semmi esetre sem haladhatja meg azt az időszakot, ameddig az igazolványok felhasználhatók a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásához.

(4)A 3. cikkben említett igazolványok kiállításáért felelős hatóságokat az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjában említett adatkezelőknek kell tekinteni.

10. cikk
Értesítési eljárás

(1)Amennyiben valamely tagállam a 3. cikkben említett igazolványok birtokosai részére a területükre való belépést követően karanténkötelezettséget, önkéntes karantént, vagy a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására szolgáló tesztelési kötelezettséget ír elő, vagy ha az említett tagállam megtagadja e személyek beléptetését, az ilyen korlátozások tervezett bevezetése előtt értesítenie kell a többi tagállamot és a Bizottságot. E célból a tagállam megadja az alábbi információkat:

a)e korlátozások okai, beleértve az ilyen korlátozásokat alátámasztó valamennyi releváns járványügyi adatot;

b)e korlátozások hatálya, megjelölve, hogy mely utazók tartoznak az ilyen korlátozások hatálya alá vagy mentesülnek azok alól;

c)a korlátozások dátuma és időtartama.

A Bizottság szükség esetén további tájékoztatást kérhet az érintett tagállamtól.

11. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében, és a 15. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1) és (2) bekezdése és a 15. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12. cikk
Sürgősségi eljárás

(1)Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)Az Európai Parlament vagy a Tanács a 11. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

13. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

14. cikk
Jelentéstétel

Egy évvel azt követően, hogy az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban bejelentette a SARS-CoV-2 által okozott nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnését, a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

A jelentés különösen arra vonatkozó értékelést tartalmaz, hogy e rendelet milyen hatást gyakorolt az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgásának megkönnyítésére, valamint a személyes adatok védelmére a Covid19-világjárvány idején.

15. cikk
Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2)A Bizottság a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben felfüggeszti a 3., 4., 5., 6., 7. és 10. cikk alkalmazását, mihelyt az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban bejelentette a SARS-CoV-2 által okozott nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnését.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 3., 4., 5., 6., 7. és 10. cikk újbóli alkalmazásának kezdő időpontját, ha az e cikk (2) bekezdésében említett felfüggesztést követően az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent be a SARS-CoV-2, annak egy variánsa vagy hasonló járványügyi potenciállal rendelkező fertőző betegségek miatt. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően e cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

(4)Amennyiben azt a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzettel kapcsolatos fejlemények esetén rendkívül sürgető okok indokolják, a 12. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2. Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

⌧ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 34  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.Célkitűzések

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükségletek a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

⌧ határozott időtartam

–⌧    időtartam: az elfogadás napjától a Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó keret felfüggesztésig, amire azt követően kerül sor, hogy a WHO főigazgatója a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban bejelentette a SARS-CoV-2 által okozott nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnését.

–⌧    pénzügyi hatás: 2021-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok esetében. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz kötelezettségvállalásait 2022. január 31-ig kell lezárni.

◻ határozatlan időtartam

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 35

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása 

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A Bizottság a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz forrásait fogja felhasználni a kezdeményezés legsürgetőbb intézkedéseinek kezdeti támogatására, és a Digitális Európa program jogalapjának hatálybalépését követően megvizsgálja, hogy a kiadások egy része hogyan fedezhető e program keretében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–■    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig).

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–■    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóságok rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságokon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatóságokhoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–■    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóságok rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságokon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatóságokhoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–■    finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetein belüli átcsoportosítás révén.

–■    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–■    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–■    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    HL L 337., 2020.10.14., 3. o.

(2)     https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/situation-updates/weekly-maps-coordinated-restriction-free-movement  

(3)    A Tanács (EU) 2021/119 ajánlása (2021. február 1.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról (HL L 36I., 2021.2.2., 1. o.).

(4)     https://www.europol.europa.eu/early-warning-notification-illicit-sales-of-false-negative-covid-19-test-certificates  

(5)    SN 2/21.

(6)     https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/vaccination-proof_interoperability-guidelines_en.pdf  

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(8)    Elérhető itt: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/preparedness_response/docs/covid-19_rat_common-list_en.pdf  

(9)    Elérhető itt: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/trust-framework_interoperability_certificates_en.pdf  

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(12)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(14)    HL L 337., 2020.10.14., 3. o.

(15)    Elérhető itt: https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/situation-updates/weekly-maps-coordinated-restriction-free-movement  

(16)    HL C 96I. 2020.3.24., 1. o..

(17)     https://www.europol.europa.eu/early-warning-notification-illicit-sales-of-false-negative-covid-19-test-certificates  

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(19)    Elérhető itt: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/trust-framework_interoperability_certificates_en.pdf  

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

(22)    Elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/vaccination-proof_interoperability-guidelines_en.pdf  

(23)     https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/TestingStrategy_Objective-Sept-2020.pdf  

(24)    HL L 392., 2020.11.23., 63. o.

(25)    HL C 24., 2021.1.22., 1. o.

(26)     https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/preparedness_response/docs/covid-19_rat_common-list_en.pdf  

(27)     https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/Guidance-for-discharge-and-ending-of-isolation-of-people-with-COVID-19.pdf  

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(29)    HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(31)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(33)    A Tanács ajánlása az antigén gyorstesztek alkalmazására és validálására, valamint a Covid19-tesztek eredményének az Unióban történő kölcsönös elismerésére vonatkozó közös keretről (2021/C 24/01) (HL C 24., 2021.1.22., 1. o.).

(34)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(35)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_hu.html

(36)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(37)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(38)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek

(39)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(40)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(41)    A 2021-re vonatkozó számításban csak 10 hónapot vettek figyelembe.

(42)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(43)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(44)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(45)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.17.

COM(2021) 130 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről

MELLÉKLET
Az igazolványokon szereplő adatkészletek

1.Az oltási igazolványon a következő adatokat kell feltüntetni:

(a)név; vezetéknév (vezetéknevek) és utónév (utónevek), ebben a sorrendben;

(b)születési idő;

(c)célzott betegség vagy kórokozó;

(d)vakcina/profilaxis;

(e)oltóanyagtermék neve;

(f)a vakcina forgalombahozatali engedélyének jogosultja vagy a vakcina gyártója;

(g)több oltáson/dózison belül hányadik;

(h)az oltás időpontja, a legkésőbbi dózis beadásának dátumát feltüntetve;

(i)az oltás beadásának helye szerinti tagállam;

(j)az igazolvány kibocsátója;

(k)az igazolvány egyedi azonosítója.

2.A tesztelési igazolványon a következő adatokat kell feltüntetni:

(a)név; vezetéknév (vezetéknevek) és utónév (utónevek), ebben a sorrendben;

(b)születési idő;

(c)célzott betegség vagy kórokozó;

(d)a teszt típusa;

(e)a teszt neve (NAAT teszt esetében nem kötelező);

(f)a teszt gyártója (NAAT teszt esetében nem kötelező);

(g)a mintavétel dátuma és időpontja;

(h)a teszteredmény előállításának dátuma és időpontja (antigén gyorsteszt esetében nem kötelező);

(i)a teszt eredménye;

(j)a tesztközpont vagy a tesztet végző intézmény;

(k)a teszt elvégzésének helye szerinti tagállam;

(l)az igazolvány kibocsátója;

(m)az igazolvány egyedi azonosítója.

3.A gyógyultsági igazolványon a következő adatokat kell feltüntetni:

(a)név; vezetéknév (vezetéknevek) és utónév (utónevek), ebben a sorrendben;

(b)születési idő;

(c)a betegség vagy kórokozó, amelyből az érintett kigyógyult;

(d)az első pozitív teszteredmény dátuma;

(e)a teszt elvégzésének helye szerinti tagállam;

(f)az igazolvány kibocsátója;

(g)az igazolvány érvényességi idejének kezdőnapja;

(h)az igazolvány érvényességi idejének utolsó napja (az első pozitív teszteredménytől számított legfeljebb 180 nap);

(i)az igazolvány egyedi azonosítója.