Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020BP1878

Az Európai Parlament (EU) 2020/1878 állásfoglalása (2020. május 14.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

HL L 417., 2020.12.11, p. 115–119 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2020/1878/oj

2020.12.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 417/115


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1878 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2020. május 14.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0077/2020),

A.

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 97 665 322 EUR volt, ami 2017-hez képest 12,52 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés operatív tevékenységek megerősítéséhez kapcsolódott; mivel a hivatal költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2);

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, továbbá elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerzett az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; mivel azonban a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki a kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, a 2016-os és 2017-es pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki megállapításokkal kapcsolatban; mivel a Számvevőszék véleménye szerint a 2018. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló kifizetések – a 2016-os és 2017-es pénzügyi évek hatásaitól eltekintve – minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

A 2017. évi mentesítési jelentés nyomon követése

1.

megjegyzi, hogy a hivatal igazgatótanácsa 2018. június 6-án úgy határozott, hogy azonnali hatállyal felmenti hivatalából az előző ügyvezető igazgatót; tudomásul veszi az ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezését, aki 2018. június 6-án lépett hivatalba, valamint az új ügyvezető igazgató 2019. június 16-i kinevezését; üdvözli, hogy a hivatal elkészítette a Parlament 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó észrevételeivel kapcsolatos nyomon követési jelentést, és különösen a hivatal igazgatótanácsa, az ideiglenes ügyvezető igazgató és az új ügyvezető igazgató által a hivatal irányítási struktúrájának és hatékonyságának javítása, az átláthatóság helyreállítása és a bizalomépítés érdekében megtett korrekciós intézkedéseket; támogatja és nagyra értékeli az EASO 2019. évi irányítási cselekvési tervében körvonalazott intézkedéseket; megjegyzi, hogy az új ügyvezető igazgató a 2019. szeptember 4-i nyilvános meghallgatáson, valamint az ügynökségek 2019. december 4-i, a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága előtti meghallgatásán pozitív üzenetet fogalmazott meg, és kifejezte a jövőbeli szoros együttműködés iránti szándékát;

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálat

2.

sajnálatosnak tartja az OLAF által feltárt szabálytalanságokat, amelyek a közbeszerzési eljárások megsértésével, uniós pénzeszközök hűtlen kezelésével, visszaélésekkel, az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó ügyekben pozícióval való visszaélésekkel, az adatvédelmi szabályok megsértésével, zaklatással és 2017-ben az alkalmazottakkal szembeni nem megfelelő magatartással kapcsolatosak; ismételten felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot az OLAF által javasolt intézkedések nyomon követéséről; tudomásul veszi a hivatal azon kérését, hogy a titoktartási és adatvédelmi kérdések miatt megfelelő körülmények között készítsen részletesebb jelentést;

3.

megjegyzi, hogy a hivatal igazgatótanácsa 2018. június 6-án úgy határozott, hogy azonnali hatállyal felmenti hivatalából az ügyvezető igazgatót; hangsúlyozza azonban, hogy a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetést a hivatal előző vezetésének felügyelete alatt hajtották végre; kiemeli, hogy a jelentés a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárást érinti; elismeri az új ügyvezető igazgató arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy jelentős reformokat hajt végre, biztosítva a szilárd irányítást;

A 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott elutasító vélemény alapja

4.

megjegyzi – a mentesítésért felelős hatóság arra vonatkozó megjegyzéseinek és észrevételeinek fényében, hogy a hivatal nagymértékben függ az elegendő erőforrásoktól, különösen a tagállamok által rendelkezésre bocsátott szakértőktől –, hogy a szakértők hiányáról számolnak be különböző szinteken a tagállamoknak és a Bizottságnak; megjegyzi továbbá, hogy a tagállami jelölések és kirendelések terén tapasztalt hiányok ellensúlyozása érdekében a hivatal növelte a helyben felvett ideiglenes személyzet alkalmazását, és hogy 2018-ban az operatív igényeknek csak 26 %-át biztosították tagállami szakértők; rámutat arra, hogy ideiglenes alkalmazottak nélkül a hivatal nem lenne képes elengedhetetlen támogatást nyújtani a tagállamoknak menekültügyi rendszerei számára; tudomásul veszi a hivatal 500 tagállami szakértőből álló menekültügyi szakértői készenléti állomány létrehozására irányuló javaslatát; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy sürgősen értékeljék és kezeljék ezt a javaslatot;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

5.

sajnálja, hogy az éves költségvetések korlátozott volta és a hivatal költségvetésében a váratlan és sürgős operatív szükségletekre képzett céltartalék részleges hiánya költségvetési bizonytalanságot okoz és akadályozza a veszélyhelyzetekre való felkészülést; megjegyzi, hogy a hivatal az operatív tervezéssel és az erőforrások elosztásával kapcsolatban állandó párbeszédet folytat a Bizottsággal és költségvetési hatóságokkal; elismeri, hogy a hivatal részben a társult országok hozzájárulásait használja fel az operatív kiadások tartalékaként, különösen a tagállamok nem tervezett támogatási kérelmeinek kezelése érdekében; felszólítja a hivatalt, hogy a Bizottsággal és a költségvetési hatóságokkal szorosan konzultálva találjon megoldást a költségvetési korlátokra;

6.

hangsúlyozza, hogy a javasolt költségvetési megszorítások akadályozhatják a hivatalt abban, hogy a megbízatásának megfelelően továbbra is kielégítő módon ellássa feladatait a tagállamoknak nyújtandó szükséges támogatás tekintetében; emlékeztet arra, hogy a hivatal megbízatásának megerősítését és a munkateher növekedését megfelelő költségvetési előirányzatoknak kell kísérniük;

7.

üdvözli a közös EASO–Frontex igazgatótanács megújított együttműködési stratégiáját; elismeréssel jegyzi meg továbbá, hogy a hivatal aktív szerepet játszik az ügynökségek hálózatában a közös fellépések racionalizálása – például a bizalmas tanácsadók felvételére irányuló felhívások, a keretszerződésekre vonatkozó közös közbeszerzési eljárásokban való részvétel, valamint a személyzeti mobilitási programok – terén; határozottan ösztönzi a hivatalt, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; rámutat a Számvevőszék migrációkezelésről szóló különjelentésében foglalt ajánlásra, amely szerint biztosítani kell a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a hivatal közötti kiegészítő jelleget és jobb koordinációt; sürgeti a hivatalt, hogy foglalkozzon az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségével a hasonló tevékenységet folytató ügynökségekkel;

Teljesítmény

8.

megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása csupán 68,22 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 214 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 146-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat (2017-ben 155 engedélyezett álláshely); megjegyzi, hogy ezen felül 61 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2018-ban; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hivatal munkaerő-felvételi terve 2020-ig 500 fős személyzetet irányoz elő;

9.

tudomásul veszi az igazgatási osztály vezetőinek hiányát, mivel az öt vezetői álláshelyből négy betöltetlen volt, vagy az álláshelyet betöltő személyt felfüggesztették, de tudomásul veszi a hivatal válaszát, amely szerint a Humánerőforrás- és Biztonsági Osztály vezetőjének felvételét 2020 első negyedévében teszik közzé; megjegyzi továbbá, hogy mivel a hivatal átszervezésen ment keresztül, a Pénzügyi és Közbeszerzési Osztály vezetőjének felvétele folyamatban van, és az IKT-osztály vezetőjének álláshelyét 2019-ben betöltötték; felszólítja a hivatalt, hogy a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve tegyen további erőfeszítéseket a betöltetlen álláshelyek betöltésére, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kockázat csökkentése érdekében hozott korrekciós intézkedésekről;

10.

sajnálattal jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végétől hatványozottan romlott a hivatal humánerőforrás-helyzete; megjegyzi, hogy 2018 végén a hivatal 216 főből álló személyzetet foglalkoztatott, 89 állásajánlatot küldtek ki és 60 szerződés aláírására került sor; megállapítja azonban, hogy 2018 végén még mindig 78 betöltetlen álláshely volt; súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a rendkívüli méreteket öltő probléma komolyan veszélyezteti a hivatal további működését; tudomásul veszi a vezetőség kifejezett elkötelezettségét a hivatal felvételi tervének átlátható és hatékony végrehajtása mellett;

11.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetés csak férfiakból (kilenc fő) állt, de a nemek közötti negatív egyensúlyt megváltoztatta az, hogy 2019-ben nőt neveztek ki ügyvezető igazgatóvá; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az igazgatótanács tekintetében sikerült elérni a nemek közötti megfelelő egyensúlyt (16 férfi és 15 nő);

12.

megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató 2019. november 26-án új szervezeti felépítést nyújtott be az igazgatótanácsnak; úgy véli, hogy a személyzeti átszervezésnek hozzá kell járulnia a belső kontroll, a minőségbiztosítás és a kockázatkezelés megerősítéséhez, valamint a Számvevőszék és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által előírt intézkedéseknek való megfeleléshez;

Személyzeti politika

13.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 68,22 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 214 ideiglenes alkalmazottból (a 2017. évben 155 engedélyezett álláshely) 146 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 61 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2018-ban;

14.

megelégedéssel jegyzi meg, hogy a menekültügyi támogató csoportok és a hivatal egyéb erőinek a tagállamokban való lakhatásával kapcsolatban (pl. a hivatal saját munkatársait, illetve a tagállami és a szerződéses szakértőket megillető kiváltságok és mentességek tekintetében) a hivatal 2019 júliusában aláírta a befogadási megállapodást Ciprussal, 2020 januárjában befogadási megállapodást írtak volna alá Görögországgal, és jelenleg új megállapodás megkötésén dolgozik Olaszországgal is a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rendelkezéseinek teljes körű tiszteletben tartása érdekében és a hivatal egyéb befogadási megállapodásaival összhangban; felszólítja a hivatalt, hogy a Bizottsággal együtt törekedjen az eredményes keretek kialakítására a tagállamokkal a menekültügyi támogató csoportoknak és a hivatal más munkacsoportjainak a tagállamokban történő ellátását illetően;

15.

tudomásul veszi a hivatalnak a Számvevőszék észrevételeire adott válaszait és az azok kezelésére az új ügyvezető igazgató hivatali ideje alatt tett erőfeszítéseit, többek között azáltal, hogy prioritásként kezeli az Olaszországgal, Görögországgal és Ciprussal kötendő, a menekültügyi támogató csoportok és a hivatal más munkacsoportjainak a tagállamokban történő ellátásával kapcsolatos fogadási megállapodásokat, növeli a felvételi eljárások átláthatóságát és 2019 folyamán megerősíti a hivatal jogi szolgálatát;

16.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék horizontális tendenciát állapított meg az ügynökségek körében az informatikai tanácsadói szerepekben foglalkoztatott külső személyzet alkalmazása terén; felszólít arra, hogy ezen a fontos és érzékeny területen a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a külső munkaerő-felvételtől való függőséget az esetleges kockázatok korlátozása érdekében;

17.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hivatal 2018-ban nyílt közbeszerzési eljárást indított olaszországi munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások nyújtására irányuló keretszerződések megkötése céljából; megjegyzi, hogy a hivatal megszüntette az eljárást, mivel csak egy ajánlat érkezett, és a hivatal elfogadhatatlannak ítélte az ajánlatot, mivel a pénzügyi ajánlat meghaladta a becsült legmagasabb költségvetést; megállapítja, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a közbeszerzési eljárás dokumentációjában súlyos, 25 000 000 EUR összegű hiba szerepelt; megjegyzi azonban, hogy a hivatal elfogadta ezeket a megállapításokat, valamint korrekciós intézkedéseket fogadott el és hajtott végre, amelyek a következőket foglalják magukban: a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés megszüntetése Olaszországban; a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó új közbeszerzési eljárás indítása Olaszországban; további felhívás közzététele a tagállami szakértők számára, és – amennyiben lehetséges – alternatív megoldások alkalmazása a szakértők igénybevételére az új keretszerződés hatálybalépéséig tartó időszak lefedése érdekében; a hivatal által Olaszországban igénybe vett kölcsönzött munkavállalók számának átmeneti jelentős csökkentése, valamint – az olasz hatóságokkal együtt – az üzletmenet-folytonosság szintjének fenntartása az alapvető támogatási intézkedések tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy az új közbeszerzési eljárás lezárult, és az új keretszerződést 2019 decemberében ítélték oda annak érdekében, hogy az üzletmenet folytonossága az egész eljárás során biztosított legyen; felszólítja a hivatalt, hogy szigorúan alkalmazza az uniós közbeszerzési szabályokat;

18.

megjegyzi, hogy a hivatal oly módon megfogalmazott szolgáltatási szerződéseket kötött informatikai vállalkozásokkal, hogy azok egyértelműen meghatározott informatikai szolgáltatások vagy termékek nyújtása helyett kölcsönzött munkavállalók rendelkezésre bocsátását eredményezhetik; emlékeztet arra, hogy kölcsönzött munkavállalók meghatározott időre és meghatározott feladatok ellátása céljából történő biztosítása a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a tagállamok által elfogadott egyedi szabályok hatálya alá tartozik; megjegyzi, hogy az informatikai szolgáltatási szerződések munkaügyi célú felhasználása nem felel meg az uniós személyzeti szabályzatnak és az uniós szociális és foglalkoztatási szabályoknak; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hivatal felülvizsgálta az idő és eszközök biztosítására irányuló sablonszerződéseit annak érdekében, hogy minden egyes szerződésbe belefoglalja a szerződés alapján teljesítendő eredmények listáját; felszólítja a hivatalt, hogy továbbra is körültekintően járjon el és gondoskodjon arról, hogy a szerződések megfogalmazása révén megkülönböztethető legyen az informatikai szolgáltatások beszerzése és a kölcsönmunkaerő alkalmazása;

Közbeszerzés

19.

a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az 2018-ban megkezdte a visszaélések bejelentéséről szóló bizottsági határozat végrehajtását és gyakorlati útmutatót dolgozott ki az összeférhetetlenségek kezelésére és megelőzésére – amelyet az igazgatótanács várhatóan 2019 3. negyedévében fogad majd el –, valamint szabályokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére; elismeréssel jegyzi meg, hogy a hivatal számos képzést szervezett a személyzet számára az etikáról, különös hangsúlyt fektetve az összeférhetetlenség megelőzésére és a vezetőknek szánt, személyre szabott modullal; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a vonatkozó standard működési eljárásokba és politikákba is átültették; felszólítja a hivatalt, hogy továbbra is fordítson különös figyelmet az összeférhetetlenség megelőzésére, valamint a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályok és eljárások megfelelő végrehajtására;

20.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a hivatal a honlapján közzéteszi ugyan az igazgatótanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát, de nem teszi közzé a felső vezetés érdekeltségi nyilatkozatait, és felszólítja a hivatalt, hogy haladéktalanul intézkedjen ezzel kapcsolatban;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

21.

tisztában van azzal, hogy a hivatal 2018 végén nem rendelkezett belső ellenőrzési részleggel, és hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak 2018 januárja óta nem készült átfogó belső ellenőrzési jelentése; megjegyzi továbbá, hogy a tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzésére irányuló utólagos kontrollok létrehozása még gyerekcipőben járt; üdvözli a hivatal válaszát, amely szerint a hivatal korrekciós intézkedéseket fogadott el és dokumentált a belsőkontroll-rendszerekkel kapcsolatban, beleértve az ellenőrzési kapacitás 2019 4. negyedévéig, valamint az utólagos belsőkontroll-kapacitás 2019 3. negyedévéig történő létrehozását; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hivatal utólagos kontrollkapacitást alakít ki, aminek keretében 2019 4. negyedévében vették fel az első utólagos kontrolltisztviselőt, majd 2020 első felében további tisztviselőket vesznek fel; elismeri, hogy a hivatal jelenleg belső ellenőrzési kapacitás kialakításán dolgozik, és a hivatal számára leginkább megfelelő modell meghatározása érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat egy másik, ezen a területen széles körű tapasztalattal rendelkező uniós ügynökséggel; felszólítja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben meghozott intézkedésekről;

Belső kontrollok

22.

üdvözli, hogy a Számvevőszék uniós ügynökségekről szóló, a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése szerint a hivatal konkrét és pozitív lépéseket tett a szervezeti irányítás javítása érdekében; megállapítja, hogy a cselekvési tervben szereplő 61 intézkedés közül a Számvevőszék ellenőrzésének időpontjáig 48 zárult le, 13 pedig folyamatban volt;

23.

üdvözli, hogy a hivatal 2019 szeptemberében az érzékeny álláshelyekre vonatkozó új politikát fogadott el, amely iránymutatásokat és szempontokat biztosít a vezetőség számára ahhoz, hogy kockázatértékelést hajtson végre, azonosítsa és dokumentálja a hivatal szervezetén belüli érzékeny funkciókat a jóváhagyott kockázatcsökkentő kontrollokkal együtt, továbbá hogy 2020 1. negyedévéig értékelje az érzékeny funkciókkal és dokumentumokkal összefüggő kockázatcsökkentő kontrollokat;

24.

emlékeztet arra, hogy 2017 végén a hivatal nem rendelkezett belső jogi osztállyal, és a korábbi ügyvezető igazgató irányításával nagyszámú ügyvédi irodát bíztak meg az ilyen jellegű feladatok ellátásával; megállapítja azonban, hogy 2018-ban a hivatal összeállította a jogi tanácsadás célját szolgáló szerződései jegyzékét, majd 2019-ben új vezető jogtanácsos kezdte meg munkáját a hivatalnál, és aláírták a jogi tanácsadás nyújtására irányuló új – a korábbi szerződések helyébe lépő – keretszerződést, amelyet számos további jogtanácsos toborzása követ majd 2020-ban; megjegyzi azonban, hogy továbbra sem alkalmaztak módszeres eljárást a jogi dokumentumok belső felülvizsgálatára, és a 2018. évi közbeszerzési eljárások jogi vetületeit tekintve számos következetlenség volt megállapítható; felszólítja a hivatalt, hogy gondoskodjon a jogi osztály megfelelő működéséről és a jogi eljárások hatékony irányításáról; megelégedéssel veszi tudomásul a hivatal azon célkitűzését, hogy az irányítási és belső ellenőrzési keretrendszert – többek között – egy jogi és adatvédelmi ágazat, valamint egy belső ellenőrzési és kockázatkezelési ágazat létrehozásával alakítsa ki, hogy a jövőben biztosítani lehessen a jogi – többek között közbeszerzésre vonatkozó – dokumentumok szisztematikus felülvizsgálatát; üdvözli továbbá a hivatal arra irányuló kezdeményezését, hogy belső ellenőrzési kapacitást hozzon létre a hivatalon belül, miközben közös ellenőrzési kapacitást alakít ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel;

25.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még mindig nem fogadtak el a hivatal érzékeny álláshelyeire vonatkozó politikát, ami nincs összhangban a hivatal belsőkontroll-standardjaival, amelyek szerint az érzékeny funkciókat egyértelműen meg kell határozni és azokról naprakész nyilvántartást kell vezetni; tudomásul veszi a hivatal válaszát, amely szerint folyamatban volt az érzékeny álláshelyekre vonatkozó politika véglegesítése, azt várhatóan 2019 3. negyedévéig hagyták volna jóvá, 2019. 4. negyedévére pedig végre kellett hajtani; felszólítja a hivatalt, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a fenti ügyben történt bármilyen fejleményről;

26.

elismeri a belsőkontroll-rendszerek – beleértve a beszerzési és kiadási műveletek kontrolljának – végrehajtása terén elért előrehaladást; támogatja a döntést, hogy csökkentsék, majd mielőbb megszüntessék a jogi tanácsadás kiszervezését, és belső jogi szolgálatot hozzanak létre; támogatja a Számvevőszék további korrekciós intézkedések szükségességére vonatkozó észrevételeit;

27.

megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság arra vonatkozó megjegyzéseit és észrevételeit követően, hogy a hivatal a néhány, több helyszínen működő uniós ügynökség egyike, és hogy a hivatal több helyszínen is megfelelő helyi piacelemzés nélkül kötött bérleti szerződést, a római irodát illetően rövidesen új közbeszerzési eljárást indítanak, amelyet a jelenlegi helyzet rendezése érdekében irodabérlésére vonatkozó megfelelő piacelemzés előzött meg; megállapítja továbbá, hogy az athéni iroda esetében a jelenlegi bérleti szerződés 2020 januárjában lejárt, és hogy az új közbeszerzési eljárás – megfelelő piacelemzésre is kiterjedő – előkészítés alatt áll; megjegyzi továbbá, hogy a pagani (Leszbosz) kezelő létesítmény a központokon kívülre helyezte át az uniós fogadóállomásokon található operatív munkahelyeket; megjegyzi, hogy a ciprusi irodát illetően 2018 közepén új szerződést írtak alá az épület tulajdonosával egy olyan közbeszerzési eljárást követően, amelynek célja az eredeti megállapodás rendezése volt, és amely további igények felmerülése esetére tartalmazta a bővítés lehetőségét is; üdvözli a 2019. február 15-én elfogadott új közbeszerzési eljárási standardokat, amelyek iránymutatást nyújtanak a közbeszerzési és szerződéskezelési eljárás érzékeny vonatkozásaival kapcsolatban, beleértve a piacfelmérésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket is; tudomásul veszi a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közbeszerzési eljárásait összehangolja az épületek felkutatása és az épületekre vonatkozó tárgyalás során a Bizottság szolgálatai által követendő módszertannal, illetve az átláthatóság és a verseny fokozása érdekében minden tervezett, épületre vonatkozó szerződéssel kapcsolatban piaci előrejelzési hirdetményeket tegyen közzé;

28.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az irodabérléssel és a kapcsolódó szolgáltatások és kivitelezési munkálatok igénybevételével kapcsolatos irányítási feladatokra vonatkozó felelősségi körök és feladatok egyértelmű meghatározásának hiánya akadályozhatja az irodákkal kapcsolatos kockázatok hatékony csökkentését; felszólítja a hivatalt, hogy dolgozzon ki hatékony politikát a bérelt helyiségek és a kapcsolódó szolgáltatások kezelésére;

Egyéb megjegyzések

29.

a mentesítésért felelős hatóság által a 2018. június 6-án hivatalba lépett új ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezésével kapcsolatban tett észrevételek fényében üdvözli, hogy e vezetőváltás óta az átláthatóság kiemelt prioritást élvez az új ügyvezető igazgató vezetése alatt álló irányítási cselekvési terv alapelveként, aki elkötelezett amellett, hogy a jövőben is ezt a megközelítést alkalmazza;

30.

felszólítja a hivatalt, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot;

31.

megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság arra vonatkozó megjegyzéseinek és észrevételeinek fényében, hogy a hivatal a máltai irodaterületét kiterjesztette az irodáknak helyet adó épület egy további blokkjára, a teljes épület elfoglalása érdekében a hivatal 2018 októberében véglegesítette a bérleti szerződést, amelynek költségeit teljes mértékben a hivatal költségvetése fedezi;

32.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (5).

(1)   HL C 306., 2018.8.30., 4. o.

(2)   HL C 306., 2018.8.30., 6. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

(5)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.


Top