Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020BP1872

    Az Európai Parlament (EU) 2020/1872 állásfoglalása (2020. május 14.) a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    HL L 417., 2020.12.11, p. 100–102 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2020/1872/oj

    2020.12.11.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 417/100


    AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1872 ÁLLÁSFOGLALÁSA

    (2020. május 14.)

    a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    AZ EURÓPAI PARLAMENT,

    tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

    tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

    tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

    tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0073/2020),

    A.

    mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a központ) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 16 174 200,21 EUR volt, ami 2017-hez képest 2,18 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2);

    B.

    mivel a Számvevőszék a központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

    Költségvetés és pénzgazdálkodás

    1.

    üdvözli, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2017. évi pénzügyi évvel megegyezően 100 %-os volt; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 98,02 %-os volt, ami az előző évhez képest 3,31 %-os növekedést jelent;

    Teljesítmény

    2.

    megjegyzi, hogy a központ 66 éves céljának megvalósulását 50 – nyolc stratégiai célkitűzésbe sorolt – fő teljesítménymutató segítségével méri a tevékenységeiből származó hozzáadott érték értékelése és költségvetési gazdálkodásának javítása céljából; megjegyzi, hogy 2019-től kezdődően a központ tíz fő teljesítménymutatón alapuló új teljesítménymodellt vezetett be, amelyet a kívánt eredmények elérése terén nyújtott eredményességének és az e célra elkülönített források felhasználása terén elért hatékonyságának mérésére fognak felhasználni;

    3.

    megjegyzi, hogy a központ a 2018. évi munkaprogram vonatkozó céljainak 85 %-át teljesítette, és sikeresen végrehajtotta 2025-ig tartó stratégiájának első évére vonatkozó szakaszát;

    4.

    ösztönzi a központot, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását;

    5.

    elégedetten jegyzi meg, hogy a központ továbbra is szinergikus kapcsolatban van az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a vállalati és támogatási szolgáltatások, valamint a Lisszabonban található közös helyszínek kezelése terén, és hogy ezek a szinergiák az IKT-hez, a távközléshez és az internetalapú infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz is kapcsolódnak; megjegyzi, hogy más uniós ügynökségekkel operatív szinergiák jöttek létre a bel- és igazságügy és az egészségügy területén; elismerését fejezi ki az ügynökségeknek az együttélés e formájáért, és ezt követendő példának tartja;

    6.

    kiemeli, hogy a központ fontos szerepet tölt be abban, hogy elemzésekkel és információkkal lássa el a politikai döntéshozókat és a szakembereket a kábítószerekről és a kábítószer-függőségről, valamint a kialakulóban lévő tendenciákról a tiltott kábítószer-használat és -kereskedelem elleni hatékony küzdelem érdekében és emlékeztet arra, hogy a kábítószer-kereskedelmet a szervezett bűnözés és a terrorizmus fő nyereségforrásaként és toborzási csatornájaként azonosították; emlékeztet arra, hogy a központ megbízatását 2018-ban kiterjesztették, többek között új felelősségi körökre és más uniós ügynökségekkel, például az Europollal való hivatalos partnerségekre;

    7.

    úgy véli, hogy a központ 2019–2021 közötti programozási dokumentumának elfogadása, amely teljes mértékben az EMCDDA 2025. évi stratégiáján (3) alapul, fontos lépést jelent a központ stratégiai és operatív tervezési keretében;

    Személyzeti politika

    8.

    megjegyzi, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,05 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 10 kinevezett tisztviselőből 9-et és az engedélyezett 66 ideiglenes alkalmazottból 64-et foglalkoztattak (2017-ben 77 engedélyezett álláshely); megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2018-ban 29 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

    9.

    megjegyzi, hogy a központ jelentése szerint az igazgatótanács tagjai között 2018-ban jó volt a nemek közötti egyensúly, nevezetesen 15 férfi és 14 nő taggal;

    10.

    elégedetten jegyzi meg, hogy a központnál a méltóságon és a tiszteleten alapuló munkahelyi kultúra kialakítására és fenntartására vonatkozó általános rendelkezések vannak érvényben a zaklatás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében; megállapítja, hogy ez megteremti a bizalmas tanácsadás hátterét;

    Közbeszerzés

    11.

    üdvözli, hogy a központ gazdálkodási tervével összhangban közbeszerzési tervet léptetett érvénybe, amelyet valamennyi osztály szoros együttműködésével sikeresen végrehajtott;

    12.

    megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a központ nem vonzott észszerű számú ajánlattevőt a kis értékű közbeszerzési eljárásokban, és hogy ezen eljárások közül öt esetében csak egy pályázó nyújtott be ajánlatot, és két ajánlatot egyetlen eljárás keretében nyújtottak be; megjegyzi, hogy a központ válasza szerint az alkalmazandó pénzügyi szabályoknak megfelelően kellő számú ajánlattevőtől kért ajánlatot a szükséges szintű verseny biztosítása érdekében; felhívja a központot, hogy folytassa tovább arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa valamennyi közbeszerzési eljárásnak a verseny elvének való megfelelését, és hogy könnyítse meg az alacsony értékű szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban való részvételt;

    Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

    13.

    elismeri a központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; elégedetten jegyzi meg, hogy az igazgató és a tudományos bizottság tagjainak önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait közzétették a központ honlapján;

    14.

    hangsúlyozza, hogy a Parlament Petíciós Bizottsága által megrendelt egyik közelmúltbeli tanulmány (4) szerint tekintettel arra, hogy a központ szakértőket használ, és különös tekintettel arra, hogy a tudományos bizottság önállóan határoz, fennáll az összeférhetetlenségek potenciális kockázata;

    Belső kontrollok

    15.

    megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának (a továbbiakban: Belső Ellenőrzési Szolgálat) az adatgyűjtési, validálási és minőségbiztosítási folyamatok iránti igények elemzéséről és a központ adatminőség-irányítási keretének felülvizsgálatáról, valamint annak a központ 2025-ig tartó stratégiájához való illeszkedéséről szóló jelentése alapján az elfogadott cselekvési terv valamennyi szükséges ajánlását végrehajtották 2018-ban;

    16.

    aggodalommal jegyzi meg, hogy a központ az informatikai projektek irányítására vonatkozó, a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2015. évi ellenőrzésében szereplő számos ajánlást csak részben hajtott végre, és hogy 2018 végén két ajánlás végrehajtása még mindig folyamatban van; megjegyzi azonban, hogy ezt a két ajánlást várhatóan 2019 közepéig végrehajtják; felhívja a központot, hogy 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról;

    17.

    megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) és a portugál munkaügyi törvény értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás által foglalkoztatottakat; megjegyzi azonban, hogy a vonatkozó szerződések nem írták elő kifejezetten a munkaerő-kölcsönző cégek számára e feltételek betartását, és nincs bizonyíték arra, hogy maga a központ összehasonlította volna a saját alkalmazottai és a kölcsönzött munkaerő alkalmazási feltételeit, ami aláássa a személyzet biztonságos és kiszámítható munkakörülményeit és perek kockázatához vezet továbbá kockázatot jelent a központ számára a hírnév szempontjából; megjegyzi, hogy a központ válasza alapján a központ és a munkaerő-kölcsönző közötti szerződés utal arra, hogy a központnak meg kell felelnie az alkalmazandó jogszabályok valamennyi vonatkozásának, és hogy e szerződés értelmében a munkaerő-kölcsönző van kitéve a jogviták kockázatának; hangsúlyozza azonban, hogy ez a helyzet továbbra is nagy kockázatot jelent a központ jó hírnevére nézve; üdvözli, hogy a központ újraértékeli a kölcsönmunkaerő igénybevételével kapcsolatos politikáját, hogy azt nagyobb mértékben a központ helye szerinti tagállam jogszabályaira alapozza, működési igényeivel és a jogi kerettel összhangban; felhívja a központot, hogy elemezze a kölcsönzött munkaerő munkakörülményeit, és biztosítsa, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a nemzeti munkaügyi jogszabályi rendelkezésekkel; felhívja a központot, hogy 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról;

    18.

    megjegyzi, hogy az Unió 2006-ban megállapodást írt alá Norvégiával, amely meghatározza a Norvégia által a központnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás kiszámításának képletét, valamint a minimális hozzájárulási küszöbértéket, amelyet az uniós ártendenciák és bruttó nemzeti jövedelem alapján évente ki kell igazítani; aggodalommal jegyzi meg, hogy míg az uniós költségvetés-támogatás 2007 és 2018 között 24 %-kal nőtt, Norvégia mindvégig közel azonos mértékű hozzájárulást fizetett; megjegyzi, hogy a központ válasza szerint nincs egyenes összefüggés az uniós támogatás növekedése és Norvégia hozzájárulása között, és hogy a központ nem rendelkezik az ahhoz szükséges jogképességgel, hogy más képletet/módszert igényeljen a Norvégia által fizetendő minimális hozzájárulás kiigazítására; felhívja a központot és az érintett feleket, hogy a megállapodás szerinti feltételeknek megfelelően igazítsák ki Norvégia minimális hozzájárulását;

    19.

    felhívja a központot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot;

    20.

    a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (6).

    (1)  HL C 29., 2019.1.23., 1. o.

    (2)  HL C 29., 2019.1.23., 2. o.

    (3)  A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja, „Az EMCDDA stratégiája, 2025”, Lisszabon, 2017. március; http://www.emcdda.europa.eu/publications/work-programmes-and-strategies/strategy-2025_hu.

    (4)  https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/621934/IPOL_STU(2020)621934_EN.pdf

    (5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

    (6)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.


    Top