Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Digitalizáció és fenntarthatóság – a jelenlegi helyzet és a szükséges fellépések a civil társadalom szemszögéből

(feltáró vélemény)

(2020/C 429/24)

Előadó:	Peter SCHMIDT (DE/II)
Társelőadó:	KOMORÓCZKI István (HU/I)

Felkérés:	a Tanács német elnöksége, 2020.4.7.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2020.8.31.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2020.9.17.
Plenáris ülés száma:	554.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	216/2/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB olyan szakpolitikákat szorgalmaz, amelyek még inkább figyelembe veszik a társadalmi értékeinket magában hordozó digitális gazdaságot, és ily módon biztosítják, hogy a digitális jólléti gazdaság a lehető leginkluzívabb legyen, lehetővé téve a munkavállalók, a fogyasztók, a kkv-k, a nagyvállalatok és a nonprofit gazdasági szereplők számára, hogy egyformán élvezzék annak előnyeit, különösen a vidéki területeken. E szakpolitikák közé a következők tartoznak: — olyan költségvetési politika kidolgozása, amely biztosítja, hogy a digitális vállalkozások igazságosan kivegyék a részüket az adófizetésből, — az általános adatvédelmi rendeletre (GDPR) építve külön jogszabály kidolgozása a munkahelyi adatvédelemről, valamint a közösségi médiában és az e-kereskedelemben alkalmazott adatvédelemről, — a jelenlegi versenyjogi és monopóliumokra vonatkozó jogszabályok kiigazítása a digitális platformokon működő piacok szabályozása érdekében, — a nyílt forráskódú szoftverek és alkalmazások előmozdítása, — egyfajta „közpénz – közadat” megközelítés alkalmazása, hogy a közfinanszírozással előállított kutatási adatok nyilvánosan elérhetők legyenek, — egy stratégiai uniós adatkormányzási politika, és ennek részeként a „nyilvános adattárakra” vonatkozó új jogszabályok kidolgozása.

1.2.

Az EGSZB kéri a nemzeti és helyi kormányzatokat, hogy támogassák a szövetkezeti jellegű megosztási platformokat. Egyszersmind átlátható, tisztességes és zöld IKT-gyártási láncokat, nagyratörő energetikai szabványokat és az uniós ökotervezési irányelv kiterjesztését is szorgalmazza, és a következőket kéri az Európai Bizottságtól: — igazítsa ki az uniós jogszabályokat úgy, hogy az online vásárlás fenntarthatóbbá váljon, és a csomagolást, a szállításokat és a csomagok visszaküldését illetően dolgozzon ki felelősségteljes politikákat, — védje a kis piaci szereplőket a monopolisztikus platformokkal szemben, — dolgozzon ki átfogó kritérium- és mutatókészletet a fenntartható szoftvertermékekre vonatkozóan, valamint egy digitális termékútlevelet, — javítsa a GDPR-t az adattakarékosság és az adatkapcsolás tekintetében, — szabjon meg korlátozásokat az online hirdetésre vonatkozóan, hogy ily módon hirdetésmentes területeket hozzon létre.

1.3.

A Covid19-világjárvány a szállítmányozás, a termelés és a fogyasztás hirtelen jelentős visszaeséséhez vezetett; az IKT fokozott felhasználása mérsékelte a munkavégzési gyakorlatok és életmódok energiaintenzitását. Az EGSZB megfelelő politikai intézkedéseket szorgalmaz, amelyek segítenek abban, hogy e pozitív fejlemények a világjárvány után megszilárduljanak. Ez természetesen további kérdéseket vet fel a „felhő” és az azt fenntartó adatközpontok energiahatékonyságával kapcsolatban. Például: — az adatközpontok uniós jegyzékének létrehozása (az energiahatékonyságra, az életciklusra, az építőanyagokra stb. kiterjedően), valamint egy éllovas program létrehozása, amely biztosítja, hogy a leginkább energiahatékony adatközpontok váljanak a normává, — 100 %-ban megújuló energiával való működés előírása az új adatközpontok számára, — a mesterséges intelligencia (MI) felhasználása az éghajlati és energetikai átalakulás támogatására, — intézkedésjavaslatok fenntartható MI-megoldások érdekében.

1.4.

Az EGSZB felismerI az intelligens városokkal kapcsolatos fenntartható fejlesztések, ezen belül az integrált mobilitás, energetika és turizmus innovatív megközelítéseinek központi jelentőségét.

2.   Előzmények és alapok

2.1.

Ez a vélemény a Tanács német elnökségének a felkérésére készült, és a szervezett európai civil társadalom szemszögéből igyekszik megvizsgálni két globális megatrendet, a digitalizációt és a fenntarthatóságot. Az EGSZB üdvözli ezt a zöld és a digitális átállást egymással párhuzamba állító megközelítést, mivel ezek egymáshoz való igazodása kulcsfontosságú Európa jövőbeli virágzásához és rezilienciájához.

2.2.

Az EU teljes mértékben elkötelezte magát az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje (1) és 17 fenntartható fejlődési célja mellett, és fellép a nemzetközi éghajlatváltozási megállapodásokkal, mint például a Párizsi Megállapodással (2) összefüggésben. Ezek megfelelő végrehajtásának garantálása érdekében az EU-nak átfogó stratégiát kell kidolgoznia és véglegesítenie a fenntartható fejlődésre vonatkozóan.

2.3.

Az EGSZB üdvözli az európai zöld – és szociális – megállapodást (3), valamint a Méltányos Átállást Támogató Alapot, mivel ezek minden bizonnyal biztosítani fogják a klímasemleges gazdaságra való méltányos átálláshoz szükséges nagyszabású beruházásokat. Az EGSZB úgy véli, hogy a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja (4) kulcsfontosságú a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (5) célkitűzéseinek megvalósításához, és várakozással tekint ezen együttműködés folytatása elé. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU-nak biztosítania kell, hogy a digitalizáció segítse az európai zöld megállapodás megvalósítását.

2.4.

Az EGSZB üdvözli az EU „Next Generation EU” (6) helyreállítási és újjáépítési csomagját, amelynek célja azoknak a támogatása, akiket gazdaságilag a legsúlyosabban érintett a Covid19-válság.

2.5.

A Covid19-világjárvány lehetőséget jelent arra, hogy átgondoljuk, hogyan formáljuk át és újítsuk meg gazdaságunkat, hogy környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbbá váljon; a válság nem vonhatja el az EU figyelmét ökológiai és fenntarthatósági célkitűzéseiről.

2.6.

Az EGSZB korábban egy fenntartható és inkluzív jólléti gazdaságot (7) szorgalmazott, amely az emberek és a bolygó érdekeit egyaránt figyelembe veszi; ennek része a digitalizáció megfelelő alkalmazása e cél elérése érdekében.

2.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fenntartható fogyasztáshoz kapcsolódó következetes uniós megközelítés (8) az EGSZB által megfogalmazott, a „senki ne maradjon ki” elvre épülő, fenntartható, jólléti gazdaságra vonatkozó stratégiai jövőkép egyik alapvető eleme.

2.8.

Az EGSZB egy olyan, a digitális jövőbe elvezető európai módszer (9) mellett érvelt, amely az európai társadalmi értékeken és etikai normákon alapul, biztosítva, hogy megragadjuk a gazdaság számára kínálkozó digitális lehetőségeket, de ugyanakkor megvédjük magánéletünket és önrendelkezésünket, valamint tiszteletben tartsuk bolygónk tűrőképességének határait.

2.9.

Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló, nemrégiben kiadott fehér könyve (10) a mesterséges intelligencia EU-n belüli elterjedését biztosító stratégiára tesz javaslatot, az EGSZB pedig támogatja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos törekvéseit, hogy az EU a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és fejlesztés nemzetközi éllovasává váljon, és ily módon javítsa Európa globális versenyképességét (11). Az EGSZB ugyanakkor üdvözölné, ha a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiát jobban beépítenék a jelenlegi uniós fenntarthatósági stratégiákba.

2.10.

Az EGSZB minden érintett érdekelt felet arra kér, hogy vizsgálják meg, hogy az alapvető infrastruktúra, az önrendelkezés erősítése és a transzformáció szempontjából milyen hatásokkal jár a digitalizáció a különböző ágazatokban, illetve az egyes fenntartható fejlődési célokat figyelembe véve.

3.   A társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból megalapozott digitalizáció felé

3.1.

A Covid19 miatti leállás alatt átgondolva a helyzetet, világos, hogy a fenntartható digitális forradalom magában foglalja az emberi tényezőkhöz való igazodást, valamint a nem digitális megoldások megtartását is, gondosan értékelve az ezzel járó kockázatokat és külön hangsúlyt helyezve az ellenálló képességre. Külön prioritás lesz a világszerte az országok között, illetve az egyes országokon belül fennálló digitális szakadék kezelése, külön hangsúlyt helyezve a tagállamokra, nem tévesztve szem előtt a bővítést sem. A tagállamokon belüli digitális szakadék kezeléséhez köz- és magánberuházásokra lesz szükség; a világjárvány egyformán rávilágított a digitális kommunikáció kínálta lehetőségekre és annak hátrányaira is, különösen a vidéki területeken élők esetében.

3.2.

Ez a vélemény a 8. fenntartható fejlődési célra (tisztességes munka), a 12. fenntartható fejlődési célra (fogyasztás és termelés) és a 13. fenntartható fejlődési célra (éghajlat-politikai fellépés) (12) összpontosít, és így erőteljesen összekapcsolja a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság tényezőit. E szempontok összehangolása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a digitalizáció olyan formát öltsön, amely mindannyiunk számára előnyös. További kiemelt figyelmet érdemlő pontok a digitális oktatás (4. fenntartható fejlődési cél), az intelligens városok (11. fenntartható fejlődési cél) és az e-egészségügy (3. fenntartható fejlődési cél), és ajánljuk, hogy az EGSZB jövőbeli munkája során részletesebben elemezzék e területeket a civil társadalommal összefüggésben.

3.3.

A világjárvány számos napi rutinunkat a digitalizáció megvalósításának nagyszabású kísérleti terepévé alakította át: a kormányok átmenetileg bezárták az iskolákat, és arra kérték a diákokat, hallgatókat és tanárokat, hogy online dolgozzanak, a munkaadóknak pedig gyorsan újra kellett gondolniuk a távmunkához való hozzáállásukat. Ahogyan lassan megszűnnek a korlátozó intézkedések, át kell gondolnunk, hogy milyen mértékű digitalizáció kívánatos és helyénvaló, és a folyamat során, a fenntartható fejlődési célokhoz igazodva hogyan tarthatjuk fenn a generációkon belüli és a generációk közötti méltányosságot. Az EGSZB minden érintett érdekelt felet arra kér, hogy a digitalizáció három vetületével – az alapvető infrastruktúrával, az önrendelkezés erősítésével és transzformációval – összefüggésben vizsgálják meg e nem várt „digitális előrelépés” hatásait. Ennek szemléltetésére oktatási és munkakörnyezeteinket mutatjuk be példaként, de azt ajánljuk, hogy ezt heurisztikus módszerként más területeken is alkalmazzák, hogy megragadják e három dimenziót és a hozzájuk kapcsolódó előnyöket és kockázatokat.

3.3.1.   Alapvető digitális infrastruktúra

Jóllehet magától értetődőnek tartjuk, hogy az internet Európában sokunk számára szinte egyetemes hozzáférést biztosít a tudáshoz, folytatnunk kell az online szolgáltatások minőségének, biztonságának, megbízhatóságának, inkluzivitásának és hozzáférhetőségének a fokozására irányuló munkát. Az egyre inkább a mesterséges intelligencia által uralt kor felé haladva rendkívül fontos e váratlan helyzet tudományos, társadalmi és pedagógiai tapasztalatainak és eredményeinek az elemzése, figyelembe véve az UNESCO mesterséges intelligenciáról szóló közelmúltbeli jelentését is (13). Ezzel összefüggésben máris ismert számunkra, hogy jelentős társadalmi egyenlőtlenségek állnak fenn, gondolva az elektronikus berendezések, a képzés és a konnektivitás hiányára.

Az elővigyázatosság elvével összhangban a potenciális negatív tényezők közé tartozhat a képernyő előtt töltött idő növekedése, általában véve a készülékeknek való kitettség, a testtartás, a sugárzás, az 5G egészségünket érintő hatásaival kapcsolatos aggodalmak, az „álhírek”, az internetes csalás, az internetes megfélemlítés és a megfigyeléssel kapcsolatos kérdések – ezek mindegyike további komoly kutatást indokol.

3.3.2.   A digitalizáció mint az önrendelkezés erősítésének eszköze

Ami a pozitív oldalt illeti, mindannyian drámai emlékeztetőt kaptunk arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek a digitalizációban az önrendelkezés eszközeként a mindennapi életben. Például az információk könnyen hozzáférhetők, és ez lehetővé teszi az egész életen át tartó önálló tanulást és a rugalmas munkavégzést. A változatos és gazdag környezetben audio-, video- és szöveges anyagok, animációk, virtuális képzési környezetek, élő chat, kiterjesztett valóság és virtuális valóság érhető el számos témában, időbeosztásunkhoz és szükségleteinkhez igazodva, akár diákok, hallgatók, munkavállalók vagyunk, akár egyszerűen csak új ismereteket vagy készségeket szeretnénk elsajátítani.

Az internet a civil társadalmi mozgalmak katalizátora is, és különösen hatékonynak bizonyult az emberek politikai vagy környezeti fellépések – például a Péntekek a jövőért – érdekében való mozgósítása terén, vagy mint azt látványosan szemléltették az utóbbi évek hongkongi demonstrációi.

Ugyanakkor nagyra értékeljük, hogy a „csúcstechnológiai” digitalizáció alkalmazása nem feltétlenül vezet nagyobb fenntarthatósághoz – például az „alacsony technológiai” megközelítéseket használó őslakos közösségek vagy idős emberek csoportjai általában fenntarthatóbb, nem digitális megoldásokkal rendelkeznek.

3.3.3.   A digitalizáció mint az átalakítás eszköze

Az e „globális laborkísérlet” keretében levont tanulságok nagyszerű lehetőséget kínálnak arra, hogy következtetéseket vonjunk le arra vonatkozóan, hogy ez hogyan hat majd a jövőbeli helyzet alakulására, gondolva például a testre szabott távtanulás és a helyszíni jelenléten alapuló oktatás ideális elegyére. A világ legmagasabban rangsorolt intézményei már most is működtetnek virtuális szabadegyetemeket, olyan együttműködések révén, mint például a Coursera, amelyek mindenki számára elérhetővé teszik az álomegyetemek egyes előnyeit.

Mindez szembeszökő környezeti és társadalmi hatásokkal jár. Sokkal kevesebb az üzleti út, ami általánosságban csökkenti a levegő- és környezetszennyezést, csökkenti a zajt, az embereket érő stresszt, és valószínű, hogy ezen új viselkedésminták egy része a kilábalás után is meg fog maradni. Sokak több időt tölthettek otthon/a családjukkal, és előtérbe kerültek a helyi szállítók, például a mezőgazdasági üzemek üzletei, jóllehet egyértelmű, hogy egyesek számára nagy nehézségek is adódtak.

Ami az infrastruktúrát illeti, ez egy tökéletes alkalom a közösségi beruházásokkal és a költséghatékonysággal kapcsolatos kérdések felvetésére és elemzésére.

3.4.   8. fenntartható fejlődési cél: tisztességes munka és jólléti gazdaság

A jólléti gazdasági szempontjából nagy lehetőségek rejlenek a digitalizációban. Az előnyök azonban nem egyenletesen oszlanak el, és fennáll annak a kockázata, hogy a tőke és az eszközök növekvő része kis számú szereplő kezében fog összpontosulni. A legtöbb digitális platform és szoftvervállalkozás az USA-ban és Ázsiában található (14). Az európai kkv-k e cégek szolgáltatásaitól függenek, és például a Fulfilment By Amazon szolgáltatás igénybevételével a jogdíjak miatt elveszítik értékesítési árbevételeik egy részét. Ahhoz, hogy fellépjünk ez ellen az oligopolizációs tendencia ellen, egy inkluzív jólléti gazdaságot kell kiépítenünk Európában. Az EGSZB támogatja a költségvetési politika oly módon történő alakítását, hogy a digitális vállalkozások igazságosan kivegyék a részüket az adófizetésből (15).

3.4.1.   A digitalizáció és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásai

A munkakörnyezetben a digitalizáció számos lehetőséget kínál a munkavégzés kívánatos racionalizálására (16), például úgynevezett cobotok (17) alkalmazásával, de bizonyos kockázatokkal is jár, hacsak nem integráljuk stabilan európai társadalmi értékeinkbe és etikai normáinkba, az emberi irányítás elsőbbségét magában foglaló megközelítés alkalmazásával. Ezzel összefüggésben a következő konkrét kihívások merülnek fel:

—

A munkahelyek bevételhez viszonyított arányának eltolódása az új üzleti szegmensekben, mivel a digitális vállalkozások kevesebb munkahellyel nagyobb árbevételt fognak előállítani. A legtöbb tudományos vizsgálat azt feltételezi, hogy a digitalizáció nettó hatása a munkaerőpiacon a munkanélküliség növekedéséhez fog vezetni (18) (19) (20) (21) (22) (23).

—

A munkahelyek bizonytalanná válása, ami azt jelenti, hogy valószínűleg kevesebb embernek lesz megelégedettségre okot adó és jól fizetett munkája, és egyre többen találják majd magukat olyan helyzetben, hogy nem stabil foglalkoztatási feltételek mellett kénytelenek dolgozni az úgynevezett haknigazdaságban, amelyet részidős munkavégzés, rövid lejáratú és nulla órás szerződések jellemeznek (24) (25) (26) (27) (28).

—	A jövedelmek polarizálódása, mivel a bruttó hazai termék béreknek tulajdonítható része csökken, míg a befektetésből származó jövedelmek (29) részaránya nő (30) (31) (32). A jövedelmek e polarizálódása lenyomhatja a vásárlóerőt (33) (34) (35).

—

A munkaerő és a munkaerő feletti ellenőrzés kiszervezésének az irányába tartó tendencia. Az otthonról történő munkavégzéskor az önállóság terén érzékelt előnyök nem mehetnek a munkavállalói érdekek (pl. biztonságos munkahely, stabil munkafeltételek, a munkahelyi hálózatból történő kijelentkezéshez való jog és munkahelyi adatvédelem) rovására. Az EGSZB ezért kéri az EU általános adatvédelmi rendeletének határozott értelmezését, és javasolja, hogy készüljön külön jogszabály a munkahelyi adatvédelemről.

—

A mesterséges intelligencia célzott felhasználása a munkaerőpiac működésének javítására, pl. a készségek iránti igények és a munkaidőre és -feltételekre gyakorolt hatások előrejelzésével, a jólléti gazdaság megvalósítása céljából. (Ez egy alapjövedelem bevezetésével, a teljes munkaidős állások esetében a munkaidő csökkentésével és a rosszul fizető állások esetében alkalmazott adókivetésekkel kapcsolatos megfontolásokat is magában foglalhat.)

3.4.2.   Hatalom az adatok felhalmozása révén

A „digitális óriások” megjelenése a monopolizálódás és oligopolizálódás révén torzítja a versenyt. Ezenfelül az információk és a tudás koncentrálódása a politikai szuverenitásra és a személyes önrendelkezésre is kihat, mivel az internetes forgalom nagy részei (pl. személyes és piaccal kapcsolatos adatok, hírek és nyilvános megszólalások) néhány globális (nem uniós) informatikai vállalat kezében vannak. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy a digitális platformok (36) piacainak a szabályozása céljából igazítsa ki a jelenlegi versenyjogot és monopóliumokra vonatkozó jogszabályokat. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy az általános adatvédelmi rendelettel összefüggésben fontos a polgárok jogainak védelme, és hogy nyíltan meg kell vitatni a megfigyelő kapitalizmus kizsákmányolással kapcsolatos szempontját.

Ezenfelül az olyan platformok, mint például az Amazon, egyre inkább piaci szereplőként is fellépnek saját piacaikon, miközben egyidejűleg ellenőrzik a gazdasági infrastruktúrát (azaz a vásárlási platformot, a forgalmazási csatornákat és a hirdetéseket), amelyben sok ezer versengő eladó kínálja a termékeit. Az Amazon az ezektől a harmadik fél eladóktól származó adatokat arra használja fel, hogy a saját termékeinek az értékesítéseit ösztönözze, és ily módon hátrányos helyzetbe hozza a versenytársait (37). Az ilyen visszaélésszerű gyakorlatokat az uniós versenyjognak az indiai FDI-szabályozás (38) mintájára történő felülvizsgálatával lehetne azonosítani és szankcionálni.

Ahhoz, hogy minden piaci szereplő számára garantálni lehessen a tisztességes versenyfeltételeket, létfontosságú, hogy biztosítsuk a digitális platformok új piacainak (39) a semlegességét. Az EGSZB szerint úgy kellene szabályozni a digitális gazdaságban működő „természetes monopóliumokat”, hogy azokat a civil társadalom vagy a hatóságok irányítsák (40). Ez interoperabilitást foglal magában az egymással versengő platformok között, ami biztosítja a digitális piacon belüli versenyt, például az információcserére szolgáló kötelező, előre meghatározott felületekre vonatkozó jogszabályokkal.

3.4.3.   Adatkormányzás: egy stratégiai uniós adatkormányzási politika felé

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a nyílt forráskódú szoftvereket és alkalmazásokat mint olyan eszközöket, amelyek a nyílt hozzáférést és a hasznok méltányos elosztását lehetővé tevő üzleti modelleket és alkalmazásokat ösztönzik.

Az EGSZB ezen túlmenően a „közpénz – közadat” megközelítés mellett áll ki, amely szerint a közfinanszírozásban részesülő kutatási és fejlesztési projektek számára előírják, hogy tegyék elérhetővé az adatokat, például kreatív közvagyonként vagy nyilvános szerzői jogi engedélyek keretében.

Ezenfelül az EGSZB javasolja egy stratégiai uniós adatkormányzási politika kidolgozását, amely egyensúlyt teremt azon igény között, hogy az adatokat a lehető legnyíltabbá kell tenni, illetve annak biztosítása között, hogy az állami gazdasági szereplők és a kkv-k alapvető tevékenységei ne kerüljenek át a nagy internetes és adatvállalatokhoz. A múltban az egyszerű „nyílt adatok” egyoldalúan átjátszódtak a nagy internetvállalatok kezébe. Az EGSZB „nyilvános adattárak” létrehozását szorgalmazza, amelyek közvetítőként működnének az adatokat előállító szereplők és/vagy az adatokat felhasználni kívánó szereplők között. Különböző adattárakat lehetne létrehozni a mobilitással kapcsolatos adatok, a várossal kapcsolatos adatok stb. számára. Új jogszabályokra van szükség, amelyek közmegbízatásokat hoznak létre kormányzati vagy civil társadalmi szervezetek számára arra vonatkozóan, hogy befogadják ezeket az adattárakat, és ennek részeként döntsenek a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésről és azok közös felhasználásáról. A közszolgáltatások szempontjából lényeges adatoknak egyensúlyt kell teremteniük a vállalkozói innováció, az állami szuverenitás, az egyetemes hozzáférési jog és a polgárok jóléte között. Előre tekintve rendkívül fontos a blokklánc-technológiák továbbfejlesztése és az algoritmusok átláthatóságának biztosítása.

3.5.   12. fenntartható fejlődési cél: Felelős fogyasztás és termelés

A digitális alkalmazások nagymértékben alkalmasak lehetnek a fenntartható fogyasztás (41) előmozdítására, ezért az EGSZB kéri a nemzeti és helyi kormányzatokat, hogy támogassák az szövetkezeti jellegű megosztási platformokat, valamint a fenntartható termékeket kínáló e-kereskedelmi platformokat (42). Az élelmiszerek fenntarthatósági címkézésének új, intelligens fenntarthatósági rendszere, amelyre nemrégiben az ESZGB javaslatot tett, átfogó tájékoztatást nyújtana a termékekről (43), hogy előmozdítsa a fenntartható fogyasztói döntéseket, és egészségesebb étrendhez vezetne (44).

Az online vásárlás fenntarthatóságának növelése érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy dolgozzanak ki uniós jogszabályokat a visszaküldött csomagok mennyiségének csökkentését célzó helyes gyakorlatok előmozdítására (pl. az ingyenes visszaküldés korlátozásával) (45), tiltsák meg a visszaküldött csomagok megsemmisítését, mozdítsák elő a szállítások kötegelését, és növeljék a kiszállító járművek kihasználtságát.

Az összes adatforgalom 60 %-a video streaming. Mint azt a Covid19-járvány alatti önkéntes korlátozás megmutatta, az alacsony felbontású alternatívákat széles körben elfogadják, és ezek fenntarthatóbbak, ezért ezeket kell ösztönözni.

3.5.1.   Fenntartható IKT

Az IKT-hardverek gyártása során a körforgásos gazdaság normáit kell alkalmazni. A problémák közé tartozik a ritkaföldfémek és egyéb anyagok bányászata, valamint a készülékek gyártása, amely gyakran rossz munka- és környezeti feltételek mellett történik (pl. Kínában és a világ déli részében).

Az EGSZB nagyobb mértékű átláthatóságot szorgalmaz az IKT-gyártási láncokban. Ki kell terjesztenünk a környezettudatos tervezésről szóló uniós irányelvet (46), hogy az átfogó gyártási szabványokat tartalmazzon, többek között a következőkre vonatkozóan: i. fenntartható anyagok (újrahasznosított és megújuló erőforrások); ii. hardvertervezés (az élettartam maximalizálása, modulrendszerű és javítható készülékek); iii. a termék fizikai élettartamának végéig álljanak rendelkezésre szoftverfrissítések; iv. meghosszabbított szavatossági idők; v. a működőképes készülékek újrahasználata és az anyagok hasznosításának növelése; vi. nagyratörő energetikai szabványok, ezen belül egy éllovas rendelet, amely a legenergiahatékonyabb terméket határozza meg minimumszabványként; vii. fenntarthatósági szabványok a szoftverek és alkalmazások fejlesztése tekintetében, amelyek olyan szoftverek tervezésére ösztönzik a fejlesztőket, amelyek használat közben a lehető legalacsonyabb szinten tartják az adatforgalmat és a hardverek kihasználtságát. Az EGSZB üdvözli a fenntartható tervezésre vonatkozó karlskronai nyilatkozatot, és kéri, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki átfogó kritériumokat a fenntartható szoftvertermékek tekintetében (47) (48).

3.5.2.   Átlátható termékláncok

A digitalizációnak elő kell mozdítania az átláthatóságot és a felelősségvállalást a termékláncok mentén. Az EGSZB üdvözli azt az európai zöld megállapodásban szereplő javaslatot, amelyet digitális környezeti szakpolitikai menetrendjében a német kormány is megismételt, és amely szerint egy „digitális termékútlevelet” kellene létrehozni, amely információkat tartalmazna az anyagokra és a gyártás során alkalmazott szabványokra vonatkozóan, és így a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó európai stratégiával (49) összhangban azonosíthatóak lennének a fenntartható termeléssel összefüggő hiányosságok, a munkaügyi normákra is kiterjedően.

3.5.3.   A szövetkezeti jellegű platformok megerősítése

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő az internetes szövetkezeti platformok fejlesztését, amelyek semleges közvetítőként működve jobban elosztják a hasznokat a gyártók/szolgáltatók között, és bevonják az irányításba, a döntéshozatalba és a hasznok elosztásába a polgárokat/fogyasztókat.

A szövetkezeti jelleggel működtetett CoopCycle szövetség például kilenc európai városban biztosítja a kerékpáros kiszállítás koordinálására szolgáló platformhoz szükséges szoftvert. A Fairbnb bérbeadási platform a városokat és régiókat is bevonja érdekelt félként. Azáltal, hogy bevételeinek 50 %-át a helyi közösség projektjeire adományozza, az európai turizmus új felfogását mozdítja elő, amely az utazók és a vendéglátók számára egyaránt előnyös.

Az EGSZB politikai támogatást szorgalmaz, hogy ezek a platformok Európa-szerte növekedhessenek. A közbeszerzési szabályokat ki kell igazítani, biztosítva, hogy a helyi hatóságok kedvezményes bánásmódban részesíthessék őket.

3.5.4.   Online hirdetés és fogyasztás

Az EGSZB aggályosnak tartja az olyan e-kereskedelmi platformok terjedését, amelyek a fogyasztás nem fenntartható formáit mozdítják elő. Az online vásárlási döntések nyomon követése és a reklámok személyre szabása elősegíti a nem fenntartható tömeges fogyasztást. Az EGSZB úgy véli, hogy az adatok harmadik felek céljaira való felhasználásával kapcsolatban a GDPR nem ad kellő megoldást, és kéri az Európai Bizottságot, hogy az adattakarékosság (adatminimalizálás) és az adatkapcsolás elvét illetően bővítse ki ezt a jogszabályt.

Az EGSZB egyszersmind kéri az online hirdetés korlátozását. A hirdetéseket sok tagállamban tiltják a közterületeken, például az iskolákban. Az EGSZB támogatná, hogy az interneten is legyenek hirdetésmentes felületek, különösen a keresőmotorokon és a közösségi médiában. Az EGSZB megállapítja, hogy az online hirdetésekből származó összes globális bevétel (több mint évi 300 milliárd USD (50)) nagyjából fele két amerikai vállalathoz kerül: a Google-hoz és a Facebookhoz.

Az EGSZB üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a mesterséges intelligencián alapuló „zöld fogyasztást segítő asszisztens”, amelyen most dolgozik az Einstein Center Digital Future és az Ecosia.org, és amelynek célja hogy keresőmotorok fejlesztésével segítse a fogyasztókat fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások vásárlásában.

3.6.   13. fenntartható fejlődési cél: Fellépés az éghajlatváltozás ellen

3.6.1.   Digitalizáció a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében

Az EGSZB üdvözli a környezetvédelmet és a fenntarthatóságra való átállást lehetővé tevő digitális megoldásokat a közlekedés, az energetikai rendszerek, az épületek, a mezőgazdaság területén és más ágazatokban. Egy svájci tanulmány megállapította például, hogy az IKT évente akár 6,99 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO2-egyenérték) is megtakaríthat, évi 2,69 millió tonna CO2-egyenérték saját szénlábnyom mellett (51). Más tanulmányok szerint még ennél is többet meg lehet takarítani (52). Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a gazdaság és a társadalom általános digitalizációja eddig nem járult hozzá az energiaigény és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez (53). Ezért ahhoz, hogy az IKT-ban rejlő lehetőségeket ki lehessen aknázni az éghajlat- és a környezetvédelemhez, támogató szakpolitikák kellenek, például a visszacsapó és indukciós hatások mérsékléséhez.

3.6.2.   A szerverfarmok energiafogyasztása

A „felhő” fizikai adatközpontokból áll, amelyek megépítése erőforrás-igényes, működtetése pedig energiaigényes. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt az uniós tagállamokkal az adatközpontok uniós jegyzékének létrehozása érdekében úgy, hogy ez az együttműködés kiterjedjen az energiahatékonyságra, az életciklusra és az építőanyagokra is. Ezenfelül az EGSZB üdvözölné, ha az Európai Bizottság olyan jogszabályt alkotna, amely a hulladékhő legjobb hasznosítása érdekében előirányozná az adatközpontok városi lakóterületekbe vagy gazdasági övezetekbe való integrálását.

Az EGSZB egy éllovas program létrehozását ajánlja, amelyben a leghatékonyabb adatközpont válik a normává. Az EGSZB üdvözölné, ha közös megállapodás születne a tagállamok körében arról, hogy kötelezővé tennék az új adatközpontok 100 %-ban megújuló energiával való megépítését.

Az EGSZB ajánlja a mesterséges intelligencia felhasználását az állami szintű éghajlatvédelem és az energetikai átállás támogatása érdekében.

—	Mint azt a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv javasolta, az Európai Bizottságnak intézkedéseket kellene javasolnia arra vonatkozóan, hogyan mozdíthatják elő a tagállamok a mesterséges intelligencián alapuló fenntartható megoldásokat.

—

A mesterséges intelligencia által vezérelt önjáró járművek a forgalom optimalizálására/ környezetkímélő vezetésre szolgáló algoritmusok révén vagy a teljes mértékben elektromos járműflottákkal nyújtott fuvarmegosztó szolgáltatásokkal csökkenthetnék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a városi közlekedésben.

—	A mesterséges intelligencia egy elosztott hálózat révén növelheti a megújuló energia keresletének és kínálatának kiszámíthatóságát, vagy javíthatja az energiatárolást, a hatékonyságot és a terhelésgazdálkodást.

3.7.   Intelligens városok és más példák

Az EGSZB üdvözli az intelligens városokkal kapcsolatos technológiák felhőalapú alkalmazásait, amelyek a jobb döntések lehetővé tételét szem előtt tartva valós időben kezelik az adatokat, például a hulladékbegyűjtés egyszerűsítése, a forgalmi torlódások csökkentése, a jobb levegőminőség és az energia jobb elosztása érdekében (100 %-ban megújuló energiarendszerekkel, hálózatgazdálkodással, valamint fluktuáló villamosenergia-ellátással és -kereslettel).

3.7.1.

A mobilitás kulcsfontosságú terület, a mobilitási szolgáltatás (MaaS) elképzelésével együtt, amely a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése érdekében a tömegközlekedés és a magán közlekedés integrálásával segíti a közterületek, az adatok és az infrastruktúra jobb használatát. A multimodális közlekedés, ezen belül a közös gépkocsihasználat, a közös kerékpárhasználat, a tömegközlekedés, a taxi és más közlekedési módok sokkal vonzóbbá tehetik a tömegközlekedést és a közös járműhasználaton alapuló közlekedést, és csökkenthetik a személygépkocsiktól való függőséget. Íme, három élen járó példa a tagállamokból: — Amszterdam megosztja a forgalmi adatokat az érdekelt felekkel, hogy lehetővé tegye a tömegközlekedéssel integrált térképalkalmazások fejlesztését. — Barcelona híres 9-es metróvonala 47,8 km hosszan jár majd, és vezető nélküli vonatokkal szállítja az utasokat a repülőtérre és a vasútállomásokra. — Koppenhága innovatív intelligens kerékpáros rendszerét a levegőminőség és a forgalmi torlódások nyomon követésére és kezelésére használják fel.

3.7.2.

Az EGSZB üdvözli Barcelona intelligens és fenntartható szakpolitikáit, valamint az intelligens városokkal kapcsolatban zajló uniós projekteket, mint például: — A REMOURBAN projekt (54) keretében a városok felújításához kapcsolódó különféle műszaki innovációkat és üzleti modelleket fognak tesztelni, Valladolid (Spanyolország) és vélhetően Serain (Belgium) és Miskolc (Magyarország) részvételével. — Az intelligens városokkal foglalkozó uniós projekt, a MAtchUP (55)„világítótornyai” olyan idegenforgalmi központok, mint Valencia (Spanyolország), Drezda (Németország) és Antalya (Törökország).

3.7.3.

A fenntartható turizmus kulcsfontosságú a Covid utáni kilábaláshoz. Az EGSZB e kérdéssel foglalkozó közelmúltbeli véleményeire kell építenünk (56). Külön ösztönöznünk kell az olyan, szennyezésmentes közlekedési módokat, mint a kerékpározás, valamint a tömegközlekedést, az üzemanyagot egyre hatékonyabban hasznosító repülőgépmotorokat kell fejlesztenünk, és elő kell mozdítanunk az ökocímke-tanúsítvánnyal rendelkező szálláshelyek felújítását.

3.7.4.

Az EGSZB üdvözli a mezőgazdasági termelés digitalizációja terén a fenntartható megoldásokat, és utal nemrégiben kiadott véleményére (57), amely az Európai Bizottság „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiájáról szól. Az EGSZB szeretné, ha biztosítanák, hogy a szükséges agroökológiai átalakításhoz a kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemek is élvezhessék a digitális megoldások előnyeit, amennyiben igénylik ezt, illetve ha az ilyen megoldások megfizethetőek és az üzemek ellenőrzése alatt maradnak. Rengeteg az innovatív technológiai alkalmazás, amelyek közül sok egyértelműen előnyös a fenntarthatóbb élelmiszer-előállítás felé vezető úton (pl. drónok a termények és az állatok nyomon követésére, robotok a vetéshez, a gyomirtáshoz, a betakarításhoz és a fejéshez, valamint a „vertikális mezőgazdasági üzemek” lehetősége a városokban, sokkal kisebb vízfelhasználás és helyi ellátás mellett). Ezzel összefüggésben ösztönözzük a közös felelősségvállalást, a megosztott adatrendszereket (58) és az egyéb innovatív modelleket. A digitális forradalom mezőgazdasági termelésben való kezelése kapcsán összetett kihívások adódnak. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet az olyan kezdeményezésekre, mint a FAIRshare (59), amelynek célja a mezőgazdasági gyakorlatok optimalizálását szolgáló digitális eszközök használatának előmozdítása. Ezzel összefüggésben különösen fontos a készségek és a bizalom építése a sajátos vidéki digitális szakadék kezelése során.

3.7.5.

Az e-egészségügy központi szerepet játszik a megalapozott, tényeken alapuló döntéshozatalban, az ápolási-gondozási folyamatok átláthatóságában, a hibák csökkentésében, a diagnosztika pontosságának javításában és a költséghatékonyságban, valamint a várakozási idők és a hulladék csökkentésében. A világjárvány miatt elrendelt közösségi távolságtartás és karantén ugrásszerűen megnövelték az e-egészségügyben rejlő lehetőségek sokkal szélesebb körű ismertségét.

---

(1)  https://www.un.org/sustainabledevelopment/development-agenda/.

(2)  https://unfccc.int/process-and-meetings/the-paris-agreement/the-paris-agreement.

(3)  https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/european-green-deal-communication_en.pdf.

(4)  ECESP, https://circulareconomy.europa.eu/platform/en.

(5)  CEAP, https://ec.europa.eu/environment/circular-economy/.

(6)  https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/factsheet_1_en.pdf.

(7)  Az EGSZB véleménye: A fenntartható gazdaság, amelyre szükségünk van (HL C 106., 2020.3.31., 1. o.).

(8)  Az EGSZB véleménye: Fenntartható termelés és fogyasztás (lásd e Hivatalos Lap 51. oldalát).

(9)  Az EGSZB véleménye: Európa digitális jövőjének megtervezése (HL C 364., 2020.10.28., 101. o.).

(10)  Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/commission-white-paper-artificial-intelligence-feb2020_hu.pdf.

(11)  A versenyképességet ebben az összefüggésben nem szabad csak a mennyiség alapján meghatározni, hanem a minőséget is figyelembe kell venni, egyensúlyba hozva ezzel a gazdasági jólétet, a környezeti szempontokat és a társadalmi befogadást.

(12)  Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért által elvégzett – környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos vállalati beszámolókra és közzétételre vonatkozó – 7. éves felülvizsgálat (2019) szerint ezek a leggyakrabban említett fenntartható fejlődési célok.

(13)  UNESCO: Steering AI and advanced ICTs for knowledge societies: a Rights, Openness, Access, and Multi-stakeholder Perspective (A mesterséges intelligencia és a fejlett információs és kommunikációs technológiák irányítása a tudáson alapuló társadalmak érdekében: a jogok, a nyíltság, a hozzáférés és több érdekelt fél szempontjainak figyelembevétele).

(14)  Mint például az USA-ban a Google/Alphabet, az Apple, a Facebook, az Amazon, Kínában pedig az Alibaba és a Tencent.

(15)  Ilyen például a Franciaországban bevezetett digitális szolgáltatási adó; ezt azonban a nem uniós vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetésként érzékelték.

(16)  Robotizáció, automatizáció, mesterséges intelligencia, munkavégzési hatékonysági javítások és ágazati változások révén elért racionalizálás.

(17)  A cobot egy együttműködő robot, amely együtt tud dolgozni az emberekkel oly módon, hogy ismétlődő, nem kívánatos vagy veszélyes feladatokat vesz át, és inspirálóbb új feladatokat hoz létre.

(18)  Muro/Maxim/Whiton, Automation and Artificial Intelligence: How machines are affecting people and places (Automatizálás és mesterséges intelligencia: hogyan hatnak a gépek az emberekre és helyekre), 2019.

(19)  Frey/Osborne, The future of employment: How susceptible are Jobs to Computerisation? (A foglalkoztatás jövője: mennyire fogékonyak a munkahelyek a számítógépesítésre?), 2013. A szerzők nem tesznek semmilyen pontos kijelentést arra vonatkozóan, mennyire gyorsan fog ez a folyamat kibontakozni, hanem viszonylag homályosan egy vagy két évtizedről beszélnek.

(20)  Ziehran/Gregory/Arntz, The risk of automation for jobs in OECD countries: a comparative analysis (Az automatizálás kockázatai az OECD-országok munkahelyei szempontjából: összehasonlító elemzés), OECD Social, Employment and Migration, 2016.

(21)  International Federation of Robotics: The Impact of Robots on Productivity, Employment and Jobs (A robotok hatása a termelékenységre, a foglalkoztatásra és a munkahelyekre), 2017.

(22)  Ziehran/Gregory/ Arntz: Racing With or Against the Machine? (Versenyfutás a gépekkel: együtt vagy ellenük?), 2016.

(23)  Világgazdasági Fórum: jelentés a foglalkoztatás jövőjéről, 2018.

(24)  Muntaner, Digital Platforms, Gig Economy, Precarious Employment, and the Invisible Hand of Social Class (Digitális platformok, haknigazdaság, bizonytalan foglalkoztatás és a társadalmi osztály láthatatlan keze), 2018.

(25)  A crowdwork platformok tipológiáját illetően lásd: Howcroft/Bergvall-Kåreborn, A Typology of Crowdwork Platforms (A crowdwork platformok tipológiája), 2019.

(26)  Uws és mtsai., Crowd work in Europe: Preliminary results from a survey in the UK, Sweden, Germany, Austria and the Netherlands (Crowdwork Európában: egy egyesült királysági, svédországi, németországi, ausztriai és hollandiai felmérés előzetes eredményei), 2016.

(27)  Berg, Income security in the on-demand economy: Findings and policy lessons from a survey of crowdworkers (Jövedelembiztonság a behívásos gazdaságban: egy crowdworker munkavállalók körében végzett felmérés megállapításai és szakpolitikai tanulságai). 2015.

(28)  Bartmann, The Return of the Servant (A szolga visszatér), 2016.

(29)  A részvényesi értéket és a digitális platformokból, az MI, a robotizáció területén élen járó vállalatoktól származó osztalékokat foglalja magában.

(30)  Stockhammer, Determinants of the Wage Share (A bérhányadot meghatározó tényezők), 2017.

(31)  Hudson, The Road to Debt Deflation, Debt Peonage, and Neofeudalism (Az adósság deflálódásához, az adósrabszolgasághoz és az újfeudalizmushoz vezető út), 2017.

(32)  Lange/Santarius, Smart Green World? Making Digitalisation Work for Sustainability (Intelligens, zöld világ? A digitalizáció munkába állítása a fenntarthatóság érdekében), 2020.

(33)  Vö.: Staab, The consumption dilemma of digital capitalism (A digitális kapitalizmus fogyasztási dilemmája), 2017.

(34)  Summers, Larry Summers az IMF gazdasági fórumán, 2013.

(35)  Teulings/Baldwin, Secular Stagnation: Facts, Causes and Cures (Tartós stagnálás: tények, okok és gyógymódok), 2014.

(36)  Pl. keresőmotorok vagy a dolgok internete, e-kereskedelmi és közösségimédia-platformok.

(37)  Feiner, Amazon admits to Congress that it uses ‘aggregated’ data from third-party sellers to come up with its own products (Az Amazon elismeri a Kongresszus előtt, hogy harmadik fél eladók „összesített” adatait használja, hogy saját termékeit elővezesse), 2019.

(38)  Az indiai FDI-szabályozás 5.2.15.2.4. v. pontja: „Az olyan jogalanyok számára, amelyekben az e-kereskedelmi piac tőkerészesedéssel rendelkezik […], nem megengedett, hogy az ezen e-kereskedelmi piac által működtetett platformon értékesítsék a termékeiket.”

(39)  Különösen a közjavak területén működő piacok (egészségügy, mobilitás, városok).

(40)  Pl. egy nyilvános keresőmotor, egy GAIA X felhő alapú szerver vagy a civil társadalom által irányított közösségimédia-platformok.

(41)  Mint például a vásárlások (és tapasztalatok) megosztása a fogyasztók között, használt cikkek cserekereskedelme, a „termelés-fogyasztás” digitális formái, helyi digitális platformok a helyi vállalkozások népszerűsítése érdekében, valamint adott esetben rövid ellátási láncok.

(42)  Pl. „La ruche qui dit oui”, egy belga platform, amelyen organikus és idényjellegű termékeket értékesítenek.

(43)  Mint például egy adott termék gyártására, környezeti hatásaira, összetételére, használatára, javíthatóságára és felhasználhatóságára vonatkozó információk.

(44)  EGSZB-vélemény: Az egészséges és fenntartható étrendek népszerűsítése az EU-ban (HL C 190., 2019.6.5., 9. o.).

(45)  Megjegyzendő, hogy átlagosan minden nyolcadik online vásárolt csomagot visszaküldenek. https://www.salecycle.com/blog/featured/ecommerce-returns-2018-stats-trends/.

(46)  2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(47)  C. Becker és mtsai. (2015), Sustainability Design and Software: The Karlskrona Manifesto (Fenntartható tervezés és szoftverek: a karlskronai nyilatkozat), a következő helyen: IEEE/ACM, 37. IEEE nemzetközi konferencia a szoftvertervezésről, 467–476. o., DOI: 10.1109/ICSE.2015.179.

(48)  Lásd még: Kern és mtsai. (2018), Sustainable software products – Towards assessment criteria for resource and energy efficiency (Fenntartható szoftvertermékek – Az erőforrás- és energiahatékonyság értékelési kritériumai felé), Future Generation Computer Systems, 86. kötet, 199–210. o., DOI: 10.1016/j.future.2018.02.044.

(49)  A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014), COM/2011/0681.

(50)  Emarketer.com.

(51)  Hilty és Bieser (2017): Opportunities and risks of digitalisation for climate protection in Switzerland (A digitalizációban rejlő lehetőségek és kockázatok az éghajlatvédelem terén Svájcban).

(52)  Pl. GESI / Accenture (2015): SMARTer2030. ICT Solutions for 21st Century Challenges (SMARTer2030. IKT-megoldások a 21. század kihívásaira).

(53)  Lange & Santarius (2020), Smart Green World. Making Digitalization Work for Sustainability; Lange, Pohl & Santarius (2020): Digitalization and Energy Consumption. Does ICT Reduce Energy Demand?

(54)  http://www.remourban.eu/.

(55)  https://www.matchup-project.eu/.

(56)  EGSZB-vélemény: Nemzetközi kereskedelem és turizmus – a fenntartható fejlődés globális menetrendje (HL C 14., 2020.1.15., 40. o.), Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl (lásd e Hivatalos Lap 219. oldalát).

(57)  EGSZB-vélemény:„A termelőtől a fogyasztóig”: fenntartható élelmiszer-stratégia, 2020. (lásd e Hivatalos Lap 268. oldalát).

(58)  Mint például a JoinData, egy mezőgazdasági termelőknek szóló független adatplatform (join-data.nl).

(59)  https://www.h2020fairshare.eu/.