52020AE1412

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52020AE1412 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52020AE1412

Help

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – a) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési terv (COM(2020) 94 final) b) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése (COM(2020) 93 final)

EESC 2020/01412

HL C 364., 2020.10.28, p. 116–123 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

28.10.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 364/116

(COM(2020) 94 final)

b) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése

(COM(2020) 93 final)

(2020/C 364/16)

Előadó:	Gerardo LARGHI
Társelőadó:	Gonçalo LOBO XAVIER

Felkérés:

a)	Európai Bizottság, 2020.4.22.

b)	Európai Bizottság, 2020.4.22.

Jogalap:

a) és b): az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2020.6.25.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2020.7.16.

Plenáris ülés száma:

553.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

212/2/5

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság hosszú távú cselekvési tervét az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozóan (1).

1.2.

Az EGSZB kész támogatni és elfogadni az Európai Bizottság A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése című közleményét (2).

1.3.

Az EGSZB meggyőződése szerint az uniós jog Achilles-sarka az, hogy az uniós szabályok alkalmazása túl hosszú ideje elégtelen vagy nem megfelelő, ezért csalás vagy jogellenes magatartás esetén számos esetben elmarad a szükséges fellépés. Az uniós jog alkalmazása nélkül nem építhető ki a fogyasztói bizalom, és nem biztosítható, hogy a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók az egységes piac valamennyi előnyét élvezhessék.

1.4.

Az EGSZB véleménye szerint a végrehajtási stratégia csak akkor lehet hatékony, ha 1) szoros partnerségen alapul valamennyi érdekelt fél bevonásával; 2) szélesebb körű európai együttműködést tesz lehetővé a meglévő érvényesítési hálózatok között, hogy a több ágazatot érintő problémákat együttesen lehessen kezelni; 3) stratégiákat és eszközöket dolgoz ki az uniós szabályok jelentős méreteket öltő megsértésének kezelésére, hogy egyetlen hatékony és átlátható érvényesítési fellépéssel biztosítható legyen valamennyi érdekelt fél védelme és a nemzetek feletti jogérvényesítés; 4) kihasználja az új technológiák adta lehetőségeket.

1.5.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a cselekvési tervben egyértelműen határozza meg a civil társadalmi szereplők, a vállalkozók, a munkavállalók és a fogyasztók szerepét.

1.6.

Az EGSZB teljeskörűen támogatja az Európai Bizottság arra irányuló elképzelését, hogy a belső piaci panaszkezelő hálózatot (SOLVIT) az egységes piacon uralkodó, indokolatlan korlátok hatékony, alapértelmezett eszközévé alakítsa át, de fontos, hogy a SOLVIT strukturáltabb eljárással rendelkezzen ahhoz, hogy az Európai Bizottság elé terjessze a fontos ügyeket, és minden ágazatban, illetve politikai területen jelen legyen.

1.7.

Az EGSZB üdvözli a korlátozó szabályozások az arányossági tesztről szóló irányelv szerinti előzetes értékelésének javítására összpontosító kezdeményezést (3). Az érdekelt feleknek az „arányossági tesztbe” való bevonása a megszokott eljárás, nem pedig kivétel kell hogy legyen.

1.8.

Az egységes digitális kapu a vállalkozások és a fogyasztók online információigényeinek digitális kiszolgálására teremt lehetőséget. Az egyedüli kapcsolattartó pontokat gyorsan integrálják az egységes digitális kapuba, így a vállalatoknak és fogyasztóknak csak egy helyhez kell fordulniuk segítségért és tájékoztatásért.

1.9.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon kérését, hogy az Európai Parlament és a Tanács fogadja el a belső piaci szolgáltatásokról szóló, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárást meghatározó 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról szóló javaslatot (4).

1.10.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a Covid19-járvány miatti válság komoly kockázatokat rejt magában az egységes piacra nézve, nevezetesen, hogy a világjárvány elmúltával az uniós tagállamok között a gazdasági fejlettség, a szociális garanciák és az életszínvonal terén meglévő különbségek növekedhetnek.

1.11.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az egységes piac valódi eredményei ellenére a vállalkozások és a fogyasztók még mindig túl sok akadályról számolnak be.

1.12.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság cselekvési tervével, amely szerint „az egységes piac fennálló akadályainak leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy a végrehajtásért és érvényesítésért felelős különböző európai és tagállami szintű szereplők valódi partnerséget alakítsanak ki”.

1.13.

Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac érvényesítésére irányuló új stratégia segítségével hozzon létre egy olyan szilárd együttműködési keretet, amelyben részt vesz az uniós jog alkalmazásában aktív szerepet játszó valamennyi érdekelt fél. A szervezeteket többek között célszerű lenne teljes mértékben bevonni a horizontális érvényesítési kérdések megvitatásának fórumaként létrehozni tervezett egységes piaci érvényesítési munkacsoport (SMET) munkájába.

1.14.

Az EGSZB úgy véli, hogy az érvényesítés alapvetően horizontális probléma, ezért nem szabad elszigetelten kezelni. Rendkívül lényeges kérdés a különböző érvényesítési hálózatokat összekapcsoló munkafolyamatok jobb szervezése és egyszerűsítése, valamint a hálózatok közötti információ- és tapasztalatcsere előmozdítása.

1.15.

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet (CPC) elősegítette a civil társadalmi szervezetek és a jogérvényesítő hatóságok közötti kapcsolatépítést a közöttük meglévő együttműködés jobb elismerésével. Ez a keretrendszer azonban, bár pozitív kezdeményezés, mégis hiányos, és további javítások szükségesek, például az állampolgárok általi figyelmeztetésekre adott gyorsabb reakció területén.

1.16.

Az EGSZB megítélése szerint az adatok és a mesterséges intelligencia segítheti a piacok nyomon követését. Ezért úgy véli, hogy ezeket a digitális eszközöket uniós szinten kell kifejleszteni, és minden érintett fél számára hozzáférhetővé kell tenni.

1.17.

Napjainkban az érvényesítő hatóságok azzal szembesülnek, hogy az egységes piacon egyre gyakoribb a tisztességtelen magatartás, míg saját munkájukat gyakran szigorú költségvetési korlátok betartásával kell végezniük. Ebben az összefüggésben az EGSZB a szűkös erőforrások jobb felhasználását, a meglévő hálózatok közötti koordináció javítását, az érintett szereplők közötti új szinergiák kialakítását, valamint olyan új technológiákon alapuló új eszközök létrehozását sürgeti, amelyek hozzájárulhatnak az uniós jog hatékony érvényesítéséhez.

2. Az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési terv című közleményt (COM(2020) 94 final) illetően – INT/899

2.1. Az egységes piac kihívásai

2.1.1.

Az egységes piac az európai projekt központi eleme, amely megkönnyítette az európai fogyasztók és vállalkozások életét. A hatékony egységes piac elvileg bővebb termék- és szolgáltatáskínálatot, illetve jobb munkalehetőségeket biztosít az uniós polgároknak. Az egységes piac célja a kereskedelem és a verseny ösztönzése, továbbá a zöld, ipari és digitális átállás Unióban történő megvalósításának is alapvető eszköze.

2.1.2.

Ahhoz, hogy ezt elérjük, Európának kritériumokon alapuló prioritásokat kell megállapítania, és megalapozott kritériumok mentén egyértelmű politikai irányt kell követnie, a legteljesebb mértékben az embereket tartva szem előtt.

2.1.3.

Az egységes piaci szabályok érvényesítése terén folytatott együttműködés megerősítése érdekében az Európai Bizottság meghirdeti az egységes piaci érvényesítési munkacsoport (SMET) létrehozását, amelynek feladata, hogy értékelje a nemzeti jogszabályok egységes piaci szabályoknak való megfelelését, rangsorolja a legsürgetőbb akadályokat, megoldást keressen a túlszabályozásra, megvitassa a horizontális érvényesítési kérdéseket és nyomon kövesse a javasolt cselekvési terv végrehajtását. E vonatkozásban a SMET-nek egyértelmű kritériumokat kell meghatároznia annak eldöntéséhez, hogy gazdasági értékük szerint melyek a legsürgetőbb akadályok.

2.1.4.

Az Európai Bizottság megelőző mechanizmusokat is alkalmazni kíván a következők érdekében: az egységes piacon történő szolgáltatásnyújtást korlátozó új akadályok létrejöttének elkerülése; a szabálytalanságok felderítését szolgáló kapacitások bővítése; online érvényesítési platform (e-érvényesítési labor) létrehozása az illegális és a nem megfelelő ipari és fogyasztási termékekre vonatkozó információk megosztásához; egységes európai információs pont létrehozása a nem élelmiszer jellegű termékek kontrolljáért felelős hatóságok és a hamarosan elkészülő egyablakos vámügyintézési rendszer számára; annak biztosítása, hogy a belső piaci információs rendszer (IMI) alapértelmezett eszközzé váljon; olyan eszköz létrehozása, amelynek segítségével a polgárok és a vállalkozások névtelen bejelentést tehetnek a belső piaci jogaik gyakorlása során tapasztalt szabályozási akadályokról; az uniós agrár-élelmiszeripari (és köztük az állat- és növényegészségügyi) jogszabályokkal kapcsolatos érvényesítés javítása; a meglévő struktúrák (pl. fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat, az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat vagy a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja) és az Egységes piac program vagy a Digitális Európa program keretében finanszírozott, fejlett informatikai megoldások tesztelésére és alkalmazására szolgáló laboratórium integrálásának értékelése; a hamisított és az illegális termékek, többek között az importált részegységekből az Unióban gyártott vagy összeszerelt tiltott termékek elleni küzdelem megerősítése és az OLAF jelenlegi megbízatásának kibővítése; az érvényesítés erősítése az agrár-élelmiszeripari láncban; címkézési és nyomonkövethetőségi rendszerek kialakítása digitális eszközök használatának előmozdításával annak érdekében, hogy a külső határokon és az EU-n belül célzottabb ellenőrzések végrehajtása váljon lehetővé; a SOLVIT-nak az egységes piaci vitarendezés alapértelmezett eszközévé tétele; az ügykezelési folyamat egyszerűsítése, a panaszok két hónapon belüli előzetes vizsgálata a következő lépések meghatározása érdekében; és az EU Pilot rendszer használata egyértelmű feltételek és határidők alapján azokra az esetekre összpontosítva, amikor rövid időn belül gyors megoldás érhető el.

2.2. Általános megjegyzések

2.2.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az egységes piac teljeskörűvé tétele és működésének hatékony érvényesítése a legfontosabb feladat, mivel nem önmagában megvalósítandó végső célról, hanem az Európai Unió alapító dokumentumaiban megfogalmazott politikai célkitűzések megvalósításának eszközéről van szó.

2.2.2.

A közlemény a következő fő akadályokat azonosítja: nemzeti és uniós szintű szabályozási döntések; a jogszabályok átültetése, végrehajtása és érvényesítése; a tagállamok közigazgatási és gyakorlati kapacitása; az általános üzleti és fogyasztói környezet; és a közpolitikához nem kapcsolódó alapvető okok, mint például a kultúra vagy a nyelv.

2.2.3.

A SOLVIT alapértelmezett eszközzé tétele: az EGSZB támogatja azt a célt, hogy a SOLVIT-eljárások váljanak az egységes piacon fennálló indokolatlan korlátok kezelésének alapértelmezett eszközévé. Azonban a SOLVIT kizárólag a párbeszéd és a „puha hatalom” („soft power”) eszközeivel él, ráadásul nem használható peres ügyekkel párhuzamosan. A SOLVIT rendszernek strukturáltabb eljárásra van szüksége ahhoz, hogy a fontos ügyeket az Európai Bizottság elé lehessen terjeszteni. Ugyanakkor fontos, hogy a SOLVIT valamennyi ágazatban és politikai területen jelen legyen.

2.2.4.

A korlátozó rendelkezések az arányossági tesztről szóló irányelv (5) szerinti előzetes értékelésének javítása nagyon üdvözlendő intézkedés. Az Európai Bizottságnak azonban strukturált segítséget kell biztosítania és iránymutatást kell kiadnia a tagállamok számára arra vonatkozóan, az arányossági tesztről szóló irányelv szerint hogyan kell előzetesen elvégezni a szakmák újonnan tervezett nemzeti szabályozásainak arányossági értékeléseit. Az érdekelt feleknek az „arányossági tesztbe” való bevonása pedig a megszokott eljárás, nem pedig kivétel kell hogy legyen.

2.2.5.

Információszerzés és adminisztratív eljárások: az egységes digitális kapu lehetőséget teremt a vállalkozások és a fogyasztók online információigényeinek digitális kiszolgálására, de az egységes piacra vonatkozó jelenlegi jogszabályok szerint a tagállamoknak egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül is tájékoztatniuk kell a vállalatokat. Különböző uniós jogszabályok rendelkeznek az egyedüli kapcsolattartó pontok központosításáról. Ezeket gyorsan integrálják az egységes digitális kapuba, így a vállalatoknak és fogyasztóknak csak egy helyhez kell fordulniuk segítségért és tájékoztatásért. A vállalkozásoknak egyetlen, koordinált választ kell kapniuk.

2.2.6.

Az Európai Uniót jelenleg alapjaiban rengetik meg mind külső tényezők – például a folyamatban lévő világjárvány, amely számos áldozattal járt, és a nyomában járó pánik az EU egész gazdaságát recesszióba döntötte –, mind belső tényezők, például az Unió megszületését annak idején lehetővé tevő hatalmas szolidaritás hiánya. Ezért feltesszük a kérdést, hogy mire van szükség egy egységes piac létrehozásához, ami nem csupán technikai és jogalkotási kérdés, hanem az európai projekt teljes modelljének újragondolását jelenti. Teljes mértékben indokolt elgondolkodni azon, hogy egy egységes Európa – amelyet egyesek megálmodtak, sokan a felépítéséért küzdöttek, mások pedig lépésről lépésre történő lerombolására törekedtek, legalábbis az EU alkotmányának elutasítása óta – vajon még 2050-ben is létezik-e majd, nemcsak mint a szabadság mintaképe, hanem úgy is mint a kultúra védvára és a béke bajnoka, támogatva az emberek közötti jóakaratot, védelmezve a férfiak és nők esélyegyenlőségét egy diszkriminációtól és akadályoktól mentes világban.

2.2.7.

A fentiek még inkább jellemzőek ezekben a nehéz időkben, amikor Európát egy olyan hosszan tartó válság fojtogatja, amely sokkal inkább rendszerszintű, és nem az aktuális gazdasági helyzet okozza: nem pusztán gazdasági és pénzügyi krízisről van szó, hanem a társadalmi és kulturális értékek válságáról is. Sokaknak az a meggyőződése, hogy az egyetlen hiteles megoldás, ha a tisztán monetáris és gazdasági megközelítéssel szemben előtérbe helyezzük a valódi politikai unió gondolatát.

2.2.8.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy az összes európai országot érintő Covid19-válság a teljes rendszer átgondolására ösztönöz, nemcsak szervezeti értelemben, hanem új ötletek megjelenése és új üzleti modellek kidolgozása szempontjából is.

2.2.9.

A polgárokat védeni hivatott rendszerek nem minden országban tudták kezelni a válságot. Éppen ellenkezőleg, számos helyen az említett rendszerek megbuktak: sem a központi kormányok, sem az önkormányzatok, sem a polgárok nem voltak felkészülve egy vészhelyzetre, és gyakran lassan, költségigényesen, néha pedig érthetetlen módon reagáltak.

2.2.10.

Nyilvánvalóvá vált, hogy egyes területeken Európa harmadik országoktól függ, vagyis részben át kell értékelni azokat az alapokat, amelyekre az Európai Unió épül, az Uniónak reakcióképessé kell válnia, és meg kell tudnia újítani önmagát. Különös figyelmet kell fordítani a helyi és regionális önkormányzati, illetve állami közbeszerzésre, a helyi beszállítók támogatására: a közbeszerzésnek a gazdasági biztonság garanciájává kell válnia.

2.2.11.

A piacvezérelt szabványosítás fontos szerepet játszik az „új megközelítésben”, amely nemcsak a termékekre, hanem a szolgáltatásokra is érvényes.

2.2.12.

Pontosan értékelni kell a tervezett intézkedések szükségességét, valamint hatékonyságát és hatását, hogy a szolgáltatások szabályozásakor egyértelműen külön lehessen kezelni az egységes piac szempontjából releváns és az egyéb szolgáltatásokat.

2.2.13.

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét az egységes piaccal kapcsolatos uniós jog kidolgozását, végrehajtását és érvényesítését elősegítő intézkedések fontossága tekintetében. Az olyan területeken, mint például az áruk és szolgáltatások, a közbeszerzés, a piacfelügyelet, a társasági jog, a szerződéses és szerződésen kívüli jogok, a pénzmosás elleni küzdelem, a tőke szabad mozgása, a pénzügyi szolgáltatások, a verseny és a kormányzati eszközök kifejlesztése, sürgősen szükség van az egységes piac létrehozására, amely biztosítja a polgárok, a termelők, a munkavállalók és a fogyasztók jogait, ugyanakkor nem ássa alá a kiegyensúlyozott gazdasági tevékenységet.

2.2.14.

Az EGSZB méltányos egységes piacot sürget, ahol be kell tartani a munkaügyi, fogyasztói és környezetvédelmi szabályokat, összhangban az újonnan javasolt európai iparstratégiával (6), az Európai Bizottság programjában meghatározott körforgásos gazdasági elvekkel. Az EGSZB már teljes mértékben elfogadta ezeket az elveket, és reméli, hogy Európa ezen a területen vezető szerepet fog játszani.

2.2.15.

Az EGSZB az általa már számos alkalommal tett javaslatokkal és ajánlásokkal összhangban (7) támogatja a tagállamok és az Európai Bizottság képviselőiből álló egységes piaci érvényesítési munkacsoport (SMET) létrehozására irányuló döntést.

2.2.16.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy feltétlenül küzdeni kell a piac megfelelő működését már oly sokszor aláásó túlszabályozás és helytelen szabályérvényesítés minden egyes megnyilvánulása ellen. Az EGSZB határozottan kéri, hogy legalább megfigyelőként képviseltethesse magát ebben a munkacsoportban.

2.2.17.

Az EGSZB – ahogy azt már számos korábbi véleményében (8) is megfogalmazta – egyetért az Európai Bizottságnak azzal az álláspontjával, hogy az egységes piac megvalósítása szempontjából kockázati és késleltető tényezőt jelent a piac szétaprózottsága, az érvényesítendő szabályok közti ellentmondások, az adatok bizalmas kezelését illető bizonytalanság, az informatikai hálózatok nem kellő óvatossággal és nem mindig ellenőrizhető módon történő használata, és az, hogy illegális szolgáltatások online elérhetők. E tényezők elsősorban azért vannak jelen, mert az Európai Bizottság illetékes szervezeti egységei pénzügyi szankciók, büntetések révén nem érvényesítik a szabályokat. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság főigazgatóságai átfogó módon kezeljék a felsorolt problémákat.

2.2.18.

Az EGSZB sajnálattal jegyzi meg, hogy az uniós jogszabályok érvényesítése még mindig nem hatékony. Az európai polgároknak jogot kell biztosítani arra, hogy európai szinten érdemi kollektív keresetet nyújtsanak be, és ezt egyértelműen és azonnal be kell vezetni; ez – végső megoldásként alkalmazva – nagymértékben elősegítené az európai uniós szabályok be nem tartása miatti felelősségre vonást, és így hozzájárulna az említett szabályok tekintetében az önkéntes szabálykövető magatartás elterjedéséhez (9).

2.2.19.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nagyon gyakran maguk a tagállamok szegték meg a közösen elfogadott egységes piaci szabályokat, vagy hoztak létre, illetve tűrtek el nemzeti jogi akadályokat a piacaik fokozott védelme és a hazai vállalkozások számára előnyös helyzet biztosítása érdekében. A megszerzett előnyök gyakran nagyon rövid távúak, de ez káros a kkv-kra és az induló vállalkozásokra, továbbá azokra az egyénekre és fogyasztókra nézve, akik ki vannak téve a nem megfelelő termékek miatti kockázatnak vagy szűkebb választási lehetőségekkel rendelkeznek.

2.2.20.

Ezért az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon kérését, hogy az Európai Parlament és a Tanács fogadja el a nemzeti szabályok szolgáltatási irányelv szerinti közléséről szóló irányelvjavaslatot (10). A megállapodás azonban nem áshatja alá a létező szolgáltatási irányelvet a területi korlátozásokra vonatkozó értesítési kötelezettség alóli felmentések révén (ideértve a várostervezést), vagy annak révén, hogy az Európai Bizottságot megfosztják a jelenlegi döntéshozatali jogkörétől.

2.3. Részletes megjegyzések

2.3.1.

Az egységes piac alkalmazási köre azt jelenti, hogy az EU létre tud hozni egy többoldalú, nyitott, diszkriminációmentes és szabályokon alapuló kereskedelmi rendszert. A harmadik országok csak az – egyebek mellett egészségügyi, környezetvédelmi, élelmiszer- és termékbiztonsági, valamint fogyasztóvédelmi – uniós szabályok betartásával férhetnek hozzá az egységes piachoz.

2.3.2.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló döntését, hogy az egységes piac létrehozását támogató, már meglévő eszközöket új eszközökkel kombinálja (például központi információs pont, ahol a tagállamok köztisztviselői választ kaphatnak gyakorlati kérdéseikre, a közbeszerzési irányelvek esetében használthoz hasonló platformok létrehozása a tagállamokkal folytatott információcsere céljából, továbbá a szabályokra és előírásokra vonatkozó információkhoz az egységes digitális kapun keresztül történő hozzáférés javítása a felhasználók számára).

2.3.3.

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság adjon ki iránymutatást a következő elvekhez:

a)	szubszidiaritás és „kettős szubszidiaritás”;

b)	kölcsönös elismerés;

c)	innováció és elővigyázatosság;

d)	általános érdek bizonyos szolgáltatások (pl. bank és biztosítás) tekintetében.

2.3.4.

Az EGSZB egyetért a közbeszerzés középpontba állításáról szóló döntéssel. Az uniós alapok kezelőinek és kedvezményezettjeinek segítséget kell kapniuk a közbeszerzési gyakorlataik javításához, hogy biztosítottak legyenek az egyenlő versenyfeltételek, továbbá a közbeszerzés az alapvető szakpolitikai célkitűzések, például a körforgásos gazdaság elveinek megvalósítását szolgáló stratégiai eszköz lehessen.

3. A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése című közleményt (COM(2020) 93 final) illetően – INT/908

3.1. Az egységes piaci akadályok

3.1.1.

Az egységes piaci akadályok azonosításáról és lebontásáról szóló európai bizottsági közlemény 13 fő akadályra összpontosít, hangsúlyozva, hogy ezek nemcsak szabályozási vagy adminisztratív, hanem gyakorlati jellegűek is. Az uniós vállalkozások vagy fogyasztók gyakran egyidejűleg több korlátba is beleütköznek. Ez különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a szellemi szabadfoglalkozásúak és a fogyasztók esetében érvényes.

3.1.2.

Annak érdekében, hogy megfelelő uniós és tagállami szintű megoldásokra tudjon javaslatot tenni, az Európai Bizottság öt alapvető okot azonosít: nemzeti és uniós szintű szabályozási döntések; a jogszabályok átültetése, végrehajtása és érvényesítése; a tagállamok közigazgatási kapacitása és gyakorlata; az általános üzleti és fogyasztói környezet; és a közpolitikához nem kapcsolódó alapvető okok, mint például a kultúra vagy a nyelv.

3.1.3.

Néha úgy tűnik, hogy a tagállamok megsértik a közösen elfogadott egységes piaci szabályokat, vagy nemzeti jogi akadályokat hoznak létre, illetve tűrnek el a piacaik fokozott védelme és a hazai vállalkozások számára előnyös helyzet biztosítása érdekében.

3.2. Általános megjegyzések

3.2.1.

Az EGSZB elismeri, hogy az Európai Bizottság közleménye azonosítja a valódi egységes piac megvalósulását gátló, még meglévő fő akadályokat. Ezek az akadályok nemcsak szabályozói vagy adminisztratív jellegűek, hanem gyakorlatiak is, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióban működő vállalkozások és fogyasztók gyakran néznek szembe egyszerre több akadállyal. Ez különösen a kkv-kra és a szellemi szabadfoglalkozásúakra hat negatívan.

3.2.2.

Az EGSZB véleménye szerint a végrehajtási stratégia csak akkor lehet hatékony, ha 1) szoros partnerségen alapul valamennyi érdekelt fél bevonásával; 2) szélesebb körű európai együttműködést tesz lehetővé a meglévő érvényesítési hálózatok között, hogy a szabálysértéseket fel lehessen deríteni, és a több ágazatot érintő összetett problémákat együttesen lehessen kezelni; 3) stratégiákat és eszközöket dolgoz ki az uniós szabályok nagy mértékű megsértésének hatékony felderítésére, hogy egyetlen érvényesítési fellépéssel biztosítható legyen valamennyi érdekelt fél védelme és a nemzetek feletti jogérvényesítés; 4) kihasználja az új technológiák adta lehetőségeket a hatékonyabb érvényesítési fellépések és a szigorúbb piacfelügyelet előmozdítására.

3.2.3.

Az EGSZB meggyőződése szerint az uniós jog Achilles-sarka az, hogy az uniós szabályok alkalmazása túl hosszú ideje elégtelen vagy nem megfelelő, azaz csalás vagy jogellenes gyakorlatok esetén számos esetben elmarad a szükséges fellépés. Az uniós jog hatékony érvényesítése nélkül nem építhető ki a fogyasztói bizalom, és nem biztosítható, hogy a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók élvezhessék az egységes piac valamennyi előnyét.

3.2.4.

A Covid19-válság által az egységes piacra gyakorolt káros hatás felerősíti azt a kárt, amit az Egyesült Királyság Európai Unióból történt távozása okozott. Ez azzal járhat, hogy a világjárvány elmúltával a gazdasági fejlettség, a szociális garanciák és az életszínvonal terén az uniós tagállamok között meglévő különbségek növekednek, ami az egységes piacra és annak fejlődésére is hatással van.

3.2.5.

Az EGSZB megítélése szerint a jelenlegi helyzetben könnyen előfordulhat, hogy az egységes piac egy egyszerű szabadkereskedelmi térséggé válik – ami nem természetes eredménye egy nemzetek feletti politikai projektnek, hanem csupán az országok nemzeti érdekeinek legkisebb közös nevezője.

3.2.6.

Az EGSZB ezért arra kéri az európai intézményeket és civil társadalmi szervezeteket, hogy világosan tájékoztassák az európai polgárokat az egységes piac korlátairól, hogy ezáltal reális elvárásokat támaszthassanak annak megvalósításával és érvényesítésével szemben. Emiatt fontos, hogy ne vezessenek be sem olyan, esetleg felesleges és indokolatlan intézkedéseket, amelyek valójában csak akadályokat emelnének a vállalkozások, különösen a kkv-k (11) működése elé, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásokat is, sem pedig teljes harmonizációt, amely azért nem védhető, mert előnyt élveznek más elvek, például a fogyasztók jogai és a fogyasztóvédelem. Az egységes piacnak tükröznie kell a sokféleség erejének elvét, ami a harmonizáció mellett az európai politikák sarkalatos pontja kell hogy legyen.

3.2.7.

A szabványosítás fontos szerepet játszik a termékeken kívül a szolgáltatásokra is érvényes „új megközelítésben”.

3.2.8.

Egy olyan hosszú távú terv, mint az Európai Bizottságnak a fennálló akadályok megszüntetésére irányuló terve ambiciózus és dicséretes vállalkozást képvisel, ám amellett lényeges mértékben fejleszteni kell a tájékoztatási, figyelmeztetési, tanulási, képzési, integrációs és szabványosítási folyamatokat is.

3.3. Az egységes piac szociális dimenziója

3.3.1.

Az EGSZB ismét arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az EU szociális dimenzióját, elősegítve ezzel a minőségi és tisztességes munkahelyek létrehozását és a határon átnyúló mobilitást, a kapacitások és készségek fejlesztését, továbbá fokozza azoknak a kkv-knak a támogatását, amelyek különösen korlátozónak érzik az uniós szabályokat, és a fennálló helyzetből a legkevesebb előnyük származik. Az EGSZB ezért üdvözli a fenntartható és digitális Európára vonatkozó kkv-stratégia elfogadását.

3.3.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az egységes piacra vonatkozó szabályok csak annyiban hasznosak, amennyiben a szegénység, az egyenlőtlenség, a hátrányos megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztés megakadályozásával hozzájárulnak egy egészséges szociális piacgazdaság létrejöttéhez, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a fiatalok helyét is biztosítsák a társadalomban.

3.3.3.

A kkv-k és a munkavállalók közül sokan érzik úgy, hogy ők a gazdasági válságoknak és az euro bevezetésének, most pedig az európai gazdaságot recesszióba taszító rendkívül súlyos világjárványnak a legfőbb kárvallottjai. Ez azt jelenti, hogy az egységes európai piac támogatására tett minden intézkedést nyíltabban, közvetlenebb módon és hatékonyabban kell kommunikálni, csökkenteni kell a bürokráciát, és mindenki számára érthető szabályokat kell megállapítani.

3.3.4.

Az EGSZB azt is kéri, hogy a zöld gazdaságra vonatkozó későbbi intézkedések és az Európai Bizottság egységes piacra vonatkozó cselekvési terve fogalmazzon meg olyan szabályokat a szociális gazdaságra vonatkozóan, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a szociális gazdaság terén működő vállalatok számára, és segítik ennek az ágazatnak a fejlődését.

3.3.5.

A fiatal vállalkozók, az innovatív termékek és szolgáltatások támogatása az egységes piac megvalósítására irányuló program egyik kulcseleme. Az EGSZB egyetért az új üzleti modellek, nevezetesen a körforgásos gazdaság, a fejlett technológiák, az alacsony szén-dioxid-kibocsátás, az erőforrás-hatékony megoldások és más olyan kezdeményezések támogatásával, amelyek célja például a vállalkozások nemzetközivé válásának előmozdítása, a tehetségek vonzása és a munkavállalók készségfejlesztése.

3.3.6.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy támogatni szükséges a digitális projektekbe beruházó kkv-kat. A projekteket úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozásoknak, a fogyasztóknak és a civil társadalom egészének is a hasznára váljanak.

3.4. Részletes megjegyzések

3.4.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai vállalatok nehézségekkel szembesülnek a globális piacon az oligopóliumokkal és monopóliumokkal való verseny során, amelyek bizonyos esetekben állami tulajdonban vannak. Jó példa erre a vasúti ágazat, a légi közlekedés és a szélenergia, ahol az európai vállalatok kiélezett versennyel néznek szembe (harmadik országbeli, főként kínai vállalatokkal versenyezve).

3.4.2.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az online platformok betartsák a termékmegfelelőségi szabályokat, hogy illegális és nem biztonságos termékek ne kerülhessenek a piacra. Hangsúlyozza, hogy fontos minden egyes olyan intézkedés, amely az online platformokon értékesített termékek megfelelőségének ellenőrzésére és a globális online ellátási láncban a termékbiztonság garantálására irányul.

3.4.3.

Mindazonáltal az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság ennek keretében vegyen figyelembe olyan tényezőket is, mint a mesterséges intelligencia, a kereskedelmi kommunikáció, a marketing és a reklám, a termék- és szolgáltatásértékesítés jogi és szerződéses garanciái, valamint az egységes piacnak a banki és biztosítási ágazatban történő megvalósítására és a szabályok érvényesítésére irányuló különös rendelkezések.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) COM(2020) 94 final.

(2) COM(2020) 93 final.

(3) HL L 173., 2018.7.9., 25. o.

(4) COM(2016) 821 final.

(5) HL L 173., 2018.7.9., 25. o.

(6) COM(2020) 102 final.

(7) Lásd: HL C 43., 2012.2.15., 14. o. és a többi fent említett vélemény.

(8) Lásd a mellékelt felsorolást.

(9) Az EGSZB e tekintetben több véleményt is megfogalmazott, például: HL C 309., 2006.12.16., 1. o., HL C 324., 2006.12.30.,1. o., HL C 162., 2008.6.25.,1. o., HL C 228., 2009.9.22., 40. o. és HL C 128., 2010.5.18., 97. o.

(10) COM(2016) 821 final.

(11) HL C 376, 2011.12.22., 51. o.

Top

Choose the experimental features you want to try