—

tekintettel a Guatemaláról szóló 2007. március 15-i állásfoglalására (1), az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására (2), valamint a Guatemaláról, különösen az emberijog-védők helyzetéről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel Emberi Jogi Albizottságának Mexikóban és Guatemalában tett, 2016. februári látogatására és arról szóló zárójelentésére,

—

tekintettel a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség Guatemalában és Hondurasban tett, 2015. február 16–20-i látogatásáról készült jelentésére,

—

tekintettel a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség Guatemalában tett, 2018. október 28. és november 1. közötti látogatására,

—

tekintettel a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra szóló, Guatemalára vonatkozó többéves indikatív programra és az annak keretében a konfliktusok rendezése, a béke és a biztonság előmozdítására tett kötelezettségvállalására,

—

tekintettel a guatemalai igazságszolgáltatás számára nyújtott európai uniós támogatási programokra, különösen a SEJUST-ra,

—

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra és az emberi jogokra vonatkozó uniós stratégiai keretre, amely kötelezettséget vállal az emberijog-védőkkel való együttműködésre,

—

tekintettel az Unió 2018. évi, Guatemalára irányuló éves cselekvési programjára, amely Guatemala szomszédsági övezetében a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést, valamint a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottság (CICIG) megbízatásának meghosszabbítását támogatja,

—

tekintettel a CICIG és a Guatemalai Legfelsőbb Bíróság által 2017 augusztusában aláírt tanácsadási megállapodásra,

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének 2018. szeptember 2-i nyilatkozatára a guatemalai kormány azon határozatáról, hogy nem újítja meg a CICIG megbízatását,

—

tekintettel az erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó ENSZ-munkacsoport elnökének és az igazság, az igazságosság és a kártérítés előmozdításával, valamint a meg nem ismétlődés garanciáival foglalkozó különleges ENSZ-előadónak Guatemala elnökéhez intézett, 2018. április 6-i közös levelére,

—

tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2018. szeptember 10-i nyilatkozatára a guatemalai kormány azon határozatáról, hogy nem újítja meg a CICIG megbízatását,

—

tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2019. március 6-i nyilatkozatára a fejlesztési célú nem kormányzati szervezetekről szóló guatemalai törvényről,

—

tekintettel a Human Rights Watch Guatemaláról szóló legutóbbi jelentésére,

—

tekintettel Guatemala alkotmányára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Guatemala – nagyrészt a guatemalai főügyészség és az ENSZ-támogatással működő, a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottság (CICIG) közötti, 2007-ben a szervezett bűnözés kivizsgálása és a jogállamiság megerősítését szolgáló helyi erőfeszítések fokozása céljából indult együttműködésnek köszönhetően – továbbra is ér el eredményeket az emberi jogi és korrupciós ügyekkel kapcsolatos bűnvádi eljárásokban;

B.

mivel Guatemalában az elmúlt években megszaporodtak a gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi jogokért küzdő jogvédők, szervezetek és közösségek ellen elkövetett gyilkosságok és támadások; mivel a guatemalai emberijog-védők védelmével foglalkozó osztály (UDEFEGUA) jelentése szerint 2018-ban az emberijog-védők és az őslakos népesség, különösen pedig a föld- és területi jogokért küzdők elleni támadások teljes száma 391 volt, ebből 147 a büntetőjog körébe tartozó eset és 26 merénylet, ami 2017-hez képest 136 %-os emelkedést jelent;

C.

mivel az emberijog-védők magánszereplők és a guatemalai hatóságok részéről is fenyegetésekkel, megfélemlítéssel, megbélyegzéssel, rágalomhadjáratokkal és bírósági eljárásokkal szembesülnek; mivel továbbra is aggodalomra ad okot, hogy visszaélnek a büntetőeljárásokkal az emberijog-védők munkájának akadályozása vagy szankcionálása céljából;

D.

mivel az újságírók elleni támadások száma szintén igen aggasztó, 2017-ben ugyanis 93 ilyen támadást, köztük négy gyilkosságot regisztráltak; mivel miután a média egyre inkább néhány társaság kezében összpontosul, a független médiaorgánumok és újságírók továbbra is támadásoknak és fenyegetéseknek vannak kitéve;

E.

mivel Guatemalában a nőkkel szembeni erőszak továbbra is súlyos probléma, amit az is bizonyít, hogy a nők erőszakos haláleseteinek száma 8 %-kal 662 esetre emelkedett; mivel 2017-ben, a nemzetközi nőnapon 41 lány halt meg azt követően, hogy egy állami fenntartású gyermekotthonban az őrök által elkövetett visszaélések elleni tiltakozás nyomán bezárták őket, és tűz ütött ki; mivel Guatemalában a bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenség aránya 97 %;

F.

mivel a CICIG a guatemalai kormány felkérésére és az ország nemzeti intézményeivel szorosan együttműködve 2007 óta küzd a korrupció és a büntetlenség ellen a félállami intézmények feltárása és felszámolása érdekében, és hozzájárult az ország igazságszolgáltatási és biztonsági intézményei képességének megerősítéséhez;

G.

mivel a CICIG kétéves megbízatásának négyszeri meghosszabbítása után a guatemalai kormány arra kérte az ENSZ főtitkárát, hogy 2009 szeptemberéig ismét újítsa meg a testület megbízatását, a CICIG jelentős hatású vizsgálatai révén tovább erősítve a kormányzást és támogatva a guatemalai jogállamiságot, megszilárdítva azokat az eredményeket, amelyeket a korrupció nagyarányú visszaszorítása és az államhoz kötődő nem állami tevékenységek büntetlensége elleni fellépés (CIACS) terén ért el;

H.

mivel 2018 áprilisában a CICIG és a Közügyek Minisztériuma ismertette a kormányon lévő FCN pártnak a választási kampány során nyújtott jogellenes finanszírozással kapcsolatos új vizsgálatok eredményét; mivel 2018 júliusában a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatot tervezett lefolytatni Jimmy Morales elnök tevékenységeire vonatkozóan, választási kampányának jogellenes finanszírozása kapcsán;

I.

mivel 2018. augusztus végén a guatemalai kormány bejelentette, hogy 2019. szeptemberi hatállyal megszünteti a CICIG megbízatását; mivel röviddel ezt követően a kormány megtiltotta, hogy Iván Velásquez, a CICIG igazgatója visszatérjen az országba, majd visszavonta 11 olyan CICIG-alkalmazott vízumát, akik magas szintű korrupciós eseteket vizsgáltak; mivel 2019 januárjában a kormány egyoldalúan és azonnali hatállyal felmondta az ENSZ-szel a CICIG-ről kötött megállapodást, és felszólította a CICIG-et, hogy hagyja el az országot; mivel Iván Velásquezzel szemben vádakat is felhoztak, és személye folyamatos lejáratókampány tárgya;

J.

mivel Guatemala Alkotmánybírósága megtámadta és megsemmisítette ezeket az intézkedéseket; mivel az Alkotmánybíróság egyhangú szavazással arra kötelezte a kormányt, hogy engedélyezze Iván Velásqueznek az országba való belépést; mivel a kormány ezeket az ítéleteket figyelmen kívül hagyta; mivel a Kongresszus jogi eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság és annak tagjai ellen, ezzel egyértelműen ellentétes a jogállamisággal;

K.

mivel a nemzeti megbékélésről szóló törvény módosítására irányuló, 5377. reformtörvény-javaslat, amelyet a Kongresszus a három olvasat közül a másodikban, 2019. március elején elfogadott, az amnesztiát kiterjesztené a hazai biztonsági erők és a kormány nevében eljáró személyek által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ideértve az emberiesség elleni bűncselekményeket, például a kínzást, az erőszakos eltüntetést és a népirtást is; mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) aggodalmát fejezte ki a törvényjavaslat miatt, és kérte, hogy a hatályos törvényt ne módosítsák;

L.

mivel az IACHR szerint az 5377. számú reformtörvény-javaslat nem felel meg a Guatemala által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, állítólag sérti a nemzetközi jogot, valamint a guatemalai alkotmány 171. cikkének g) pontját, minthogy valamennyi olyan börtönben lévő személy, akit politikai bűncselekményekben és a fegyveres konfliktus során elkövetett, az emberiesség elleni bűncselekményekben bűnösnek találtak és elítéltek, órákon belül kiszabadulna;

M.

mivel a guatemalai lakosságnak rendkívüli mértékű bizonytalanságban kell élnie, és mivel a Nemzeti Polgári Rendőrséget (PNC) az elmúlt években súlyosan meggyengítették; mivel állítások szerint igazságszolgáltatási tisztviselőket, bírákat, ügyészeket és a CICIG-gel együttműködő igazságszolgáltatási szereplőket is megfélemlítenek és megfenyegetnek;

N.

mivel továbbra is súlyos aggodalmakra ad okot az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés helyzete, a börtönkörülmények, a rendőrség magatartása és a kínzásokkal kapcsolatos állítások, amely problémákhoz korrupció, összejátszás és büntetlenség is társul;

O.

mivel a csökkentett költségvetéssel rendelkező guatemalai emberi jogi ombudsman, a Közügyi Minisztérium és az igazságszolgáltatás jelentős lépéseket tett a büntetlenség ellen és az emberi jogok elismerése érdekében; mivel a guatemalai hatóságok egyértelműen igyekeznek akadályozni a korrupció és a büntetlenség elleni küzdelmet és a jogállamiságot;

P.

mivel az UDEFEGUA szerint a támadások áldozatai „többnyire őslakos vezetők, akik a földhöz és területhez való jogot védelmezik”; mivel az ENSZ különleges előadója aggodalmának adott hangot az őslakosok jogait illetően vízerőmű-, bányászati és agráripari projektek kapcsán, amelyek engedélyei és műveletei az őslakos népek jogainak sérelmével jártak; mivel az ENSZ különleges előadója azt is kijelentette, hogy aggodalmakra ad okot, ha az állam és az érintett harmadik felek a közösségek békés tiltakozását a közbiztonságot érintő, bűnügyi konfliktushelyzetként kezeli; mivel Aura Lolita Chávez guatemalai őslakos környezetvédelmi jogvédő, a 2017. évi Szaharov-díj döntőse súlyos támadásokat, halálos fenyegetéseket és rágalmazásokat követően elhagyta hazáját, és amennyiben visszatér, különböző bírósági eljárásokkal kell számolnia;

Q.

mivel 2018. október 9-én többek között az Ixquisis Mikrorégió Békés Ellenállása elnevezésű mozgalom tagjait támadták meg a PNC rohamrendőrei, hat tüntetőt megsebesítve;

R.

mivel Svédország guatemalai nagykövetét persona non gratának nyilvánították (jóllehet e határozatot az Alkotmánybíróság később megsemmisítette), azért, mert állítólag támogatta a CICIG működését az országban;

S.

mivel 2019. június 16-ára és augusztus 11-ére általános választásokat és elnökválasztásokat terveznek Guatemalában;

T.

mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődésének és megszilárdulásának, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának az EU külső politikáinak szerves részét kell képeznie, beleértve az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is; mivel ez a megállapodás egy demokratikus záradékot is tartalmaz, amely a megállapodás lényeges eleme; mivel Guatemala az uniós kétoldalú fejlesztési támogatások harmadik legnagyobb kedvezményezettje Közép-Amerikában, és ezeknek az élelmezésbiztonságot, a konfliktusok rendezését, a békét, a biztonságot és a versenyképességet középpontba állító támogatásoknak az összege a 2014–2020 közötti időszakban eléri a 167 millió EUR-t;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.