—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2017. december 12-i állásfoglalására (1), valamint a véleménynyilvánítás szabadságának kazahsztáni helyzetéről szóló 2016. március 10-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló 2017. december 12-i jogalkotási állásfoglalási indítványára (3),

—

tekintettel a Kazahsztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a 2013. április 18-i (4), a 2012. március 15-i (5) és a „Jevgenyij Zsovtisz ügyéről Kazahsztánban” című, 2009. szeptember 17-i állásfoglalást (6),

—

tekintettel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra, amelyet 2015. december 21-én írtak alá Astanában,

—

tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására (7) és az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2015. június 22-i és 2017. június 19-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az EU és Kazahsztán közötti éves emberi jogi párbeszédre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel 2015. december 21-én az Európai Unió és Kazahsztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá, melynek célja, hogy átfogó keretet biztosítson a politikai párbeszéd és együttműködés számára a bel- és igazságügy területén, valamint és számos egyéb területen; mivel ez a megállapodás határozott hangsúlyt fektet a demokráciára és a jogállamiságra, az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra, a piacgazdaság elveire és a fenntartható fejlődésre, valamint a civil társadalommal folytatott együttműködésre, többek között a civil társadalom közpolitikai döntéshozatalba történő bevonására;

B.

mivel Kazahsztán 2012 márciusában csatlakozott a Jog a Demokráciáért Európai Bizottsághoz (Velencei Bizottság);

C.

mivel úgy tűnik, hogy a kazah kormány nem tett semmilyen lépést a büntető törvénykönyv 174. cikkének tágan megfogalmazott rendelkezéseinek felülvizsgálatára, amelyek megtiltják a szociális, nemzeti és más ellentétek „szítását”, valamint 274. cikkének felülvizsgálatára, amely tiltja „olyan információk terjesztését, amelyekről tudott, hogy hamisak”, hanem továbbra is ezeket a rendelkezéseket használja fel a civil társadalom aktivistái és az újságírók elleni vádemelések és szabadságvesztések alapjául;

D.

mivel a politikai foglyok száma Kazahsztánban megemelkedett; mivel 2016-ban Kazahsztán különböző régióiban a tartományi kódex megváltoztatása elleni békés felvonulásokra került sor, amelyek során több mint 1 000 résztvevőt (köztük 55 újságírót) vettek őrizetbe, akik közül több mint 30 személyt tartóztattak le; mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja megállapította a fogva tartások önkényes jellegét, a tisztességes eljárás hiányát és néhány esetben a jogok súlyos megsértését; mivel Maks Bokayev civil társadalmi aktivista börtönbüntetését tölti e békés tömeggyűlésen való legitim részvétele miatt;

E.

mivel a kazah kormány együttműködött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) magas szintű küldöttségével, és kötelezettséget vállalt arra, hogy az ILO aggodalmaira válaszul ütemtervet hajt végre, azonban nem tett érdemi lépéseket az ütemterv rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, például a szakszervezeti törvény módosításának vonatkozásában; mivel hasonlóképpen nem hajtotta végre az ILO normák alkalmazásával foglalkozó bizottságának korábbi, a szakszervezeti törvénynek és a munka törvénykönyvének felülvizsgálatára, valamint arra vonatkozó ajánlásait, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a Kazahsztáni Független Szakszervezetek Szövetsége (CITUK) és annak tagszervezetei teljes körűen gyakorolhassák szakszervezeti jogaikat;

F.

mivel Nurbek Kusakbajev és Amin Eleuzinov szakszervezeti képviselőket 2018 májusában feltételesen szabadságra bocsátották, ám továbbra is el vannak tiltva a szakszervezeti tevékenységek gyakorlásától; mivel Larisa Kharkova aktivista hasonló korlátozásokkal és folyamatos bírósági zaklatással szembesül, és Erlan Baltabay, a Stymkent szakszervezet aktivistája ellen bűnügyi nyomozást folytatnak megkérdőjelezhető vádak alapján;

G.

mivel a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó új jogi szabályozás szűkítette a civil társadalmi szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat; mivel az emberi jogi szervezetekre a nemzetközi adományozóktól kapott támogatásokkal kapcsolatban adónyomást gyakorolnak;

H.

mivel a vallás és a meggyőződés szabadságát súlyosan aláásták; mivel a hatóságok a vallási meggyőződéseket ürügyként használják az önkényes fogva tartásokhoz; mivel Saken Tulbajevet „vallási gyűlölet szításának” vádjával bebörtönözték;

I.

mivel 2018. március 13-án a hatóságok betiltották a „Kazahsztán demokratikus választása” (DCK) elnevezésű békés ellenzéki mozgalmat, és mivel több mint 500 személy különböző formában támogatásáról biztosította a DCK-t; mivel Almat Zhumagulov civil aktivista és Kenzhebek Abishev költő a kazah hatóságok által a DCK ellen folytatott harc áldozatául esett, és őket 8, illetve 7 év börtönbüntetésre ítélték; mivel Ablovas Dzhumayevet 3 év, Aset Abishevet pedig 4 év börtönbüntetésre ítélték, amiért az interneten bírálták a hatóságokat és támogatták a DCK-t;

J.

mivel bár az egyesülés szabadságához fűződő jogot a kazah alkotmány védi, az az országban nagyrészt korlátozott, és a közjogi társulásra vonatkozó törvény továbbra is előírja az egyesületek számára az igazságügyi minisztériumnál történő regisztrációt; mivel e törvény 2015 decemberében végrehajtott módosításai nehézkes jelentéstételi kötelezettségeket és a finanszírozás kormány által kijelölt szerven keresztül történő állami szabályozását írták elő; mivel a nem regisztrált szervezetek tevékenységeiben részt vevő személyek közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókkal szembesülhetnek;

K.

mivel a civil társadalmi és emberi jogi aktivisták tevékenységeik során továbbra is megtorlással és korlátozásokkal szembesülnek, mint például Elena Semenova, aki utazási tilalom alatt van „tudottan hamis információk terjesztése” miatt, és Ardak Ashim a Stymkent szakszervezet aktivistája, akit „ellentétek szításával” vádoltak meg és pszichiátriai kényszerfogvatartásra kényszerítenek, amiért kritikus észrevételeket posztolt a közösségi médián; mivel 2018. május 10-én az Európai Parlament küldöttségének Kazahsztánban tett látogatása során a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott a békés tüntetők ellen, akik az Európai Parlament képviselőivel próbáltak találkozni; mivel a rendőrség több mint 150 személyt letartóztatott és több mint 30 tüntetőt bírósági eljárás nélküli fogva tartásba vett; mivel 2018. szeptember 17-én és 18-án a kazah rendőrség számos tüntetőt letartóztatott, akik az Európai Parlament küldöttségének tagjaival próbáltak találkozni;

L.

mivel a média- és tájékoztatási törvény új megszorító módosításai 2018 áprilisában léptek hatályba, mivel a közösségi médiával kapcsolatos információkat továbbra is blokkolják, és mivel a Forbes Kazakhstan és a Ratel.kz ellen bűnügyi nyomozást folytatnak „tudottan hamis információk terjesztése” miatt; mivel a közösségi hálózatok használatát a hatóságok ellenőrzik és korlátozzák; mivel blogírókat és közösségihálózat-felhasználókat – többek között Ruslan Ginatullint, Igor Chupinát és Igor Sychevet – börtönbüntetésre ítéltek; mivel Muratbek Tungishbayev blogírót a törvény súlyos megsértésével Kirgizisztán kiadta Kazahsztánnak, ahol bántalmazásnak volt kitéve;

M.

mivel a foglyok és a gyanúsítottak megkínzása és bántalmazása jellemzően büntetlenül marad annak ellenére, hogy a kormány elkötelezte magát a kínzással szembeni zéró tolerancia mellett; mivel a hatóságok nem tudták hitelt érdemlően kivizsgálni az olajágazat hosszan tartó 2011-es zsanaozeni sztrájkja során elkövetett kínzásokra vonatkozó állításokat;

N.

mivel az almatyi ügyészség nem talált hiteles bizonyítékot az arra vonatkozó állítások alátámasztására, hogy Iszkander Jerimbetov üzletembert – akit 2018 októberében hét év börtönbüntetésre ítéltek nagy léptékű csalás miatt – megkínozták; mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja miután 2018-ban arra a következtetésre jutott, hogy Jerimbetov letartóztatása és fogva tartása önkényes, felszólított szabadon bocsátására, és aggodalmának adott hangot az előzetes fogva tartása során elkövetett állítólagos kínzások miatt;

O.

mivel a nők elleni erőszak magas szintje és a hagyományos patriarchális normák és sztereotípiák jelentősen akadályozzák a nemek közötti egyenlőséget Kazahsztánban; mivel a nem kormányzati szervezetek szerint alacsony a nők elleni erőszak bejelentési aránya, és alacsony a nők ellen elkövetett erőszak és szexuális zaklatás eseteinek kivizsgálási aránya;

P.

mivel Kazahsztánban az LMBTI-személyek jogi kihívásokkal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek; mivel Kazahsztánban mind a férfiak, mind a nők tekintetében legális az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat, ugyanakkor az azonos nemű párok, illetve az azonos nemű párok vezette háztartások nem jogosultak az ellenkező nemű párokat megillető jogi védelemre;

Q.

mivel a World Democracy Index (a világ demokráciaindexe) Kazahsztánt 167 ország közül a 135. helyre sorolja, ezért az ország tekintélyuralmi rendszernek minősül;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.