52019IP0089

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52019IP0089 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52019IP0089

Az Európai Parlament 2019. február 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (07971/2018 – C8-0446/2018 – 2018/0093M(NLE))

HL C 449., 2020.12.23, p. 341–345 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2020.12.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/341

P8_TA(2019)0089

Az EU–Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás (állásfoglalás)

(2020/C 449/44)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07971/2018),

—	tekintettel az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás javasolt szövegére, amely nagymértékben tükrözi a 2013. szeptember 20-án parafált megállapodást,

—	tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2018)0194),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése, 207. cikkének (4) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontja, továbbá 218. cikkének (7) bekezdése értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0446/2018),

—	tekintettel az EU és Szingapúr közötti, 2018. október 19-én aláírandó partnerségi és együttműködési megállapodásra,

—	tekintettel a Bíróságnak az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése értelmében adott, 2017. május 16-i 2/15. sz. véleményére, amelyet a Bizottság kért 2015. július 10-én;

—	tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (2) (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására,

—	tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére,

—	tekintettel a 2009. december 22-i tanácsi határozatra, amelynek értelmében kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat indítottak a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamaival, Szingapúrral kezdve,

—	tekintettel az ASEAN-tagállamokkal kötendő régióközi szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos 2007. április 23-i tárgyalási irányelvekre,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak az az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,

—	tekintettel az EUMSZ-re és különösen annak 91., 100., 168. és 207. cikkére, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdés a) pont v. alpontjával,

—	tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalására (3),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0048/2019),

A.	mivel az EU-nak és Szingapúrnak közösek a fontos értékei, például a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem és a multilaterális kereskedelmi rendszer melletti erős elkötelezettség;

mivel ez az első kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amelyet az EU egy ASEAN-taggal köt, és fontos mérföldkő a két régió közötti szabadkereskedelmi megállapodás végső célja felé vezető úton; mivel a megállapodás referenciapontként szolgál azon megállapodások számára, amelyekről az EU jelenleg tárgyal a többi fő ASEAN-gazdasággal;

C.	mivel az ASEAN-on belül Szingapúr messze a legnagyobb partner az EU számára: Szingapúrral zajlik a EU–ASEAN áru- és szolgáltatáskereskedelem majdnem egyharmada, és a két térség között eszközölt beruházások mintegy kétharmada;

D.	mivel az EU és Szingapúr közötti kereskedelem értéke évente 50 milliárd EUR;

E.	mivel a világ jövőbeni gazdasági növekedésének 90 %-a várhatóan Európán kívül, elsősorban Ázsiában fog létrejönni;

F.	mivel Szingapúr is részes fele a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodásnak (CPTPP), valamint részt vesz a regionális átfogó gazdasági partnerségről (RCEP) jelenleg zajló tárgyalásokban;

G.	mivel Szingapúr magas jövedelmű gazdaság, amelynek bruttó nemzeti jövedelme 2017. évi adatok szerint fejenként 52 600 USD-t tett ki; mivel függetlenné válása óta gazdasági növekedése az egyik legmagasabb a világon, átlagosan 7,7 %;

H.	mivel Szingapúr a világ azon országai közé tartozik, amelyekkel a legkönnyebben lehet üzleti tevékenységet folytatni, a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, és a világ egyik legkevésbé korrupt országa;

I.	mivel továbbra is a feldolgozóipar – különösen az elektronikai és precíziós ágazatban – és a szolgáltatási ágazat alkotja a magas hozzáadott értékű szingapúri gazdaság két pillérét;

J.	mivel Szingapúr globális szereplő a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások terén;

K.	megállapítja, hogy több mint 10 000 európai vállalatnak van regionális irodája Szingapúrban, és ezek biztonságos és kiszámítható jogi környezetben működnek; mivel körülbelül 50 000 európai vállalat exportál Szingapúrba, és ezek 83 %-a kis- és középvállalkozás (kkv);

mivel az EUSFTA valószínűsíthetően nagyon pozitív hatást gyakorol majd a kereskedelem és a befektetések áramlására az EU és Szingapúr között; mivel egy, az Európai Parlament számára készített 2018-as tanulmány szerint az EU és Szingapúr közötti kereskedelem volumene az első öt év során várhatóan 10 %-kal nő;

M.	mivel más jelentős gazdaságok, például Japán, az USA és Kína már szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Szingapúrral, így az Európai Unió versenyhátrányba került;

mivel az EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodás 2009. évi kereskedelmi és fenntarthatósági hatásvizsgálata megállapította, hogy ez a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás kölcsönösen előnyös lesz a nemzeti jövedelem, a GDP és a foglalkoztatás szempontjából; mivel nem készült külön az EU–Szingapúr kereskedelmi kapcsolatokra és a közelmúltbeli időszakra vonatkozó kereskedelmi és fenntarthatósági hatásvizsgálat;

O.	mivel az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás Európai Bizottság által 2013-ban elkészített gazdasági hatáselemzése megállapítja, hogy Szingapúr GDP-je 0,94 %-kal, azaz 2,7 milliárd EUR-val, az EU GDP-je pedig 550 millió EUR-val növekedhet;

üdvözli a szabadkereskedelmi megállapodás 2018. október 19-én Brüsszelben történő aláírását;

hangsúlyozza, hogy a tárgyalások eredetileg 2012-ben zárultak le, és az EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tanácsi tárgyalási irányelveken alapultak, amelyeket 2007-ben fogadtak el; sajnálatosnak tartja, hogy a megállapodás ratifikációja terén jelentős késedelem tapasztalható, ami többek között annak tudható be, hogy a Bizottság kérte az Európai Unió Bíróságának véleményét annak tisztázása érdekében, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó kérdések az EU kizárólagos hatáskörébe vagy megosztott hatáskörbe tartoznak-e; üdvözli, hogy az Európai Bíróság véleménye tiszta jogi helyzetet teremtett, és ez megerősítette az Európai Parlament legitim demokratikus szerepét, és világos helyzetet teremtett az EU kereskedelempolitikával kapcsolatos hatásköreivel kapcsolatban; üdvözli, hogy Szingapúr elkötelezettsége az említett késedelem ellenére is folyamatos volt, valamint szorgalmazza a megállapodás gyors hatálybalépését a Parlament általi ratifikálást követően;

létfontosságúnak tartja, hogy az EU továbbra is a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer élharcosa maradjon, és üdvözli, hogy 10 évvel a tárgyalások megkezdése után az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás e rendszer fontos elemévé vált; felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy más globális partnerekkel is aktívan munkálkodjanak a nagyratörő, tisztességes és nyitott globális kereskedelmi menetrendre irányuló erőfeszítések céljából, leszűrve a tapasztalatokat a Szingapúrral létrejött szabadkereskedelmi megállapodásból, és felhasználva azokat;

hangsúlyozza e megállapodás gazdasági és stratégiai jelentőségét, mivel Szingapúr az egész ASEAN-régió csomópontja; úgy véli, hogy ez a megállapodás fontos lépést jelent és precedenst is teremt a más ASEAN-tagállamokkal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodások szempontjából, és ugródeszkát jelent a jövőbeni régióközi kereskedelmi megállapodáshoz; hangsúlyozza továbbá, hogy e megállapodásnak köszönhetően elkerülhető lesz, hogy az uniós exportőrök a CPTPP és az RCEP többi tagországának vállalkozásaihoz képest versenyhátrányba kerüljenek; üdvözli, hogy a megállapodásnak a tisztességes és nyílt globális kereskedelemre irányuló uniós napirend részeként történő megkötése a fogyasztók mellett a munkaadók számára is jelentős előnyöket eredményez;

megjegyzi, hogy Szingapúr már megszüntette az uniós termékekre vonatkozó vámtarifáinak többségét, és hogy a megállapodás a hatálybalépéstől teljes mértékben megszünteti majd a még létező néhány vámtarifát;

üdvözli, hogy Szingapúr meg fog szüntetni bizonyos intézkedéseket, amelyek kereskedelmi akadályokat képezhetnek, például a személygépkocsik, autóalkatrészek és elektronikai eszközök kettős biztonsági vizsgálatát, ami egyszerűsíteni fogja az uniós vállalkozások Szingapúrba irányuló árukivitelét;

hangsúlyozza, hogy a megállapodás jobb hozzáférést biztosít az uniós vállalatok számára a szingapúri szolgáltatási piachoz, például a pénzügyi, távközlési, mérnöki, építészeti, tengeri szállítási és postai szolgáltatásokhoz, és hogy ez a liberalizáció a pozitív listán alapuló megközelítésre épül;

a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a megállapodás tartalmaz egy prudenciális kivételre vonatkozó záradékot, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy prudenciális okokból és különösen a befektetők és beruházók védelme érdekében, valamint a felek pénzügyi rendszerei épségének és stabilitásának biztosítása céljából intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn;

üdvözli, hogy Szingapúr 2017. június 21-én aláírta az adóügyi információk automatikus megosztására vonatkozó globális szabvány végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok többoldalú megállapodását, 2017. június 30-án pedig értesítette az OECD-t arról a szándékáról, hogy e megállapodás értelmében aktiválja az automatikus információmegosztást azokkal az uniós tagállamokkal, amelyekkel nincs kétoldalú megállapodása ugyanezen célból; megállapítja, hogy Szingapúr sem a „feketelistán”, sem az EU-nak a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoportja által készített, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének „figyelőlistáján” nem szerepel, bár néhány nem kormányzati szervezet bírálta, hogy adókedvezményeket kínál vállalatok számára;

10.

hangsúlyozza, hogy e megállapodás értelmében könnyebb lesz a hozzáférés Szingapúr közbeszerzési piacához, mint a közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) alapján; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésénél társadalmi és környezeti kritériumokat is figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzéseknek mind az Unióban, mind Szingapúrban továbbra is a polgárok érdekét kell szolgálniuk;

11.

üdvözli, hogy Szingapúr beleegyezett a földrajzi jelzések egy olyan rendszerének kialakításába, amely körülbelül 190 uniós földrajzi jelzésnek nyújt majd védelmet, és amelybe később további jelzéseket lehet majd felvenni; emlékeztet arra, hogy az Unió 2016-ban 2,2 milliárd EUR értékben exportált agrár-élelmiszeripari termékeket Szingapúrba, és megjegyzi, hogy Szingapúr az ötödik legnagyobb ázsiai piac az EU élelmiszer- és italexportja számára, és ezáltal jelentős lehetőségeket nyújt az uniós mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari termékek gyártói számára; ennélfogva üdvözli, hogy Szingapúr e megállapodásban kötelezettséget vállal arra, hogy az agrár-élelmiszeripari termékekre fenntartja a nulla vámtételt, és a Szingapúrba exportálni kívánó uniós hústermelők számára tanúsítási rendszert vezet be; sajnálatosnak tartja azonban, hogy a megállapodás nem biztosít automatikus védelmet a szellemi tulajdonról szóló fejezet mellékletében foglalt 196 uniós földrajzi árujelző számára, mivel az uniós földrajzi árujelzőknek – az eredetüktől függetlenül – az oltalom alá kerülés céljából a szingapúri regisztrációs eljárásnak megfelelően vizsgálaton és kifogásolási időszakon kell átesniük; hangsúlyozza, hogy a földrajzi jelzésekről szóló végrehajtási jogszabály, amely létrehozza a földrajzi jelzések szingapúri nyilvántartását és rögzíti a földrajzi jelzések nyilvántartásba vételi eljárását, a megállapodás Parlament általi ratifikálásával lép majd hatályba; felkéri a szingapúri hatóságokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg a munkát a nyilvántartásba vételi eljárás tekintetében, valamint a megállapodás Parlament általi ratifikálását követően sürgősen hozzák létre és működtessék a nyilvántartást; ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is működjön intenzíven együtt a szingapúri hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásban meghatározott oltalmi feltételekkel összhangban, (többek között a mellékletekben vagy lábjegyzetekben foglalt) kivétel és korlátozás nélkül minél több uniós földrajzi árujelző oltalomban részesüljön;

12.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás elismeri a tagállamok azon jogát, hogy minden szinten meghatározzák és biztosítsák a közszolgáltatásokat, és nem akadályozza meg a kormányokat abban, hogy a privatizált szolgáltatásokat visszavigyék a közszférába;

13.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás garantálja az EU jogát arra, hogy saját szabványait megőrizze és alkalmazza az EU-ban értékesített valamennyi árura és szolgáltatásra, és hogy minden Szingapúrból érkező importnak tiszteletben kell tartania az uniós normákat; hangsúlyozza, hogy az uniós standardokat soha sem szabad kereskedelmi akadályoknak tekinteni, továbbá kiemeli e standardok globális szintű előmozdításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozza az elővigyázatosság elvének az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglaltak szerinti alkalmazását;

14.

hangsúlyozza egy értékalapú és felelős kereskedelempolitika fontosságát, és hogy elő kell mozdítani a fenntartható fejlődést; ennélfogva üdvözli, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetben mindkét fél elkötelezte magát a magas szintű környezetvédelem és munkaügyi védelem mellett, és hogy ez így progresszív kereskedelmi megállapodásnak tekinthető; megjegyzi, hogy a megállapodás a megújulóenergia-termelés nem tarifális akadályairól is tartalmaz egy fejezetet; rámutat arra, hogy az EU–Szingapúr megállapodás az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszköze lehetne, továbbá felgyorsíthatná és fokozhatná a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőhöz szükséges fellépéseket és beruházásokat; felhívja az Uniót és Szingapúrt, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása érdekében;

15.

emlékeztet, hogy a felek elkötelezték magukat amellett, hogy folyamatos erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények ratifikálása és hatékony végrehajtása érdekében; tudomásul veszi a szingapúri kormány által az ILO három, még nem ratifikált alapvető egyezményének – nevezetesen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, a megkülönböztetésről és a kényszermunkáról szóló egyezménynek – való megfelelés tekintetében nyújtott információkat, és felhívja Szingapúrt, hogy folytassa az ILO-val való együttműködést annak érdekében, hogy további lépések történjenek az egyezmények tartalmával való teljes összhang, és végső soron az egyezmények észszerű időn belül történő ratifikálása érdekében;

16.

üdvözli a többoldalú környezetvédelmi megállapodások, például az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtása, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás és halászat melletti elkötelezettséget;

17.

hangsúlyozza, hogy a szabályozási együttműködés önkéntes, és semmilyen módon nem korlátozhatja a szabályozáshoz való jogot;

18.

arra ösztönzi a feleket, hogy teljes mértékben alkalmazzák az állatjóléti együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, és a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően a lehető leghamarabb hozzanak egy létre egy közös munkacsoportot, amelynek megállapodásra kell jutnia az érintett ágazatokra, például az akvakultúrában a halak jólétére vonatkozó cselekvési tervről;

19.

hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a civil társadalom és a szociális partnerek bevonása a megállapodás végrehajtásának nyomon követésébe, és kéri, hogy a megállapodás hatálybalépését követően haladéktalanul hozzanak létre hazai tanácsadó csoportokat, és azokban biztosítsák a civil társadalom kiegyensúlyozott képviseletét; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a hatékony működéshez, valamint támogassa a civil társadalom építő jellegű részvételének biztosítását;

20.

megjegyzi, hogy az EU–Szingapúr partnerségi és együttműködési megállapodás (PEM) lehetővé teszi az EU számára, hogy az alapvető emberi jogok Szingapúr általi megsértése esetén felfüggessze a szabadkereskedelmi megállapodást;

21.

felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb érvényesítse a megállapodás általános felülvizsgálati záradékát annak érdekében, hogy megerősítse a munkaügyi és környezetvédelmi rendelkezések végrehajthatóságát, a különféle végrehajtási mechanizmusok között végső megoldásként akár egy szankcióalapú mechanizmus révén;

22.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EKSZ-nek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Szingapúri Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 101., 2018.3.16., 30. o.

(2) HL C 35., 2018.1.31., 21. o.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0088.

Top

Choose the experimental features you want to try